Népújság, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-02 / 27. szám

NÉPÜJSAG 1960. február t„ kedd ífTHf 1300 parasxtfiaíal Megyénk sportjának elisme­rését és megbecsülését jelenti, hogy a falusi dolgozók IX. spartakiádjának országos dön­tőit, augusztus hónapban Eger­ben rendezik meg E nagyszabású sportesemény rendező bizottsága máris lá­zas tevékenységet fejt ki azért, hogy a versenyek a lehető leg­jobb rendezésben kerüljenek lebonyolításra. Az ország min­den részéből mintegy 1300 parasztfiatal részvételére szá­mítunk, de a jelek szerint a versenybíróság létszáma is kö­zel lesz a százhoz. Ilyen tömeg mozgatása bi­zony alapos felkészültséget kí­ván, de már készül a részleges forgatókönyv, amelynek alap­ján — remélhetőleg — óramű pontossággal követik egymást tíz események. —dy. — Az ÉM HEVES megyei Állami Építőipari Vállalatnál elkészültek az elmúlt év munkáját, eredményeit és hi­báit mutató jelentések. — MEGYÉNK ipari üzemei­ben a múlt év második fél­évében tovább fejlődött a fia­talok rendszeres szakmai ok­tatása. öt nagy üzemben már eddig 400 fiatal vesz részt a különféle szakmai tanfolyam előadásain. — AZ EGRI Városi Műve­lődési Ház ifjúsági klubjában csütörtökön este Ember a vi­lágűrben címmel tartanak vetítettképes előadást. A ve­títés előtt Kiss István, a vá­rosi tanács népművelési fel­ügyelője ismerteti a szovjet tudománynak a világűrkuta­tásban eddig elért eredmé­nyeit. — FEBRUÁR 8-TÓL 13-ig egyhetes tanfolyamon vesznek részt a gyöngyösi járás KISZ alapszervezeteinek titkárai. A tanfolyamon a hallgatók rész­letesen tanulmányozzák a VII. pártkongresszus anyagát és megbeszélik a további fel­adatokat. — AZ EGRI Finomszerel- vénygyárban is megalakult az első lakásépítő szövetke­zet. A 22 munkásból álló la­kásépítő szövetkezet tavasz- szal kezdi meg a közös mun­kát.- A GYÖNGYÖSI Szer­szám- és Készülékgyárban a brigádok vezetői közösen tár­gyalták meg az 1960. éves vál­lalati műszaki intézkedési terv fontosabb feladatait. — A FÖLD fia vagyok címmel, csütörtökön, délután 3 és 5 órai kezdettel, az Egri Városi Művelődési Házban az Ismeretterjesztő mozi mű­sorában Móricz Zsigmond és József Attila életét, munkás­ságát mutatják be. A filmve­títés előtt ismertetik a nagy író és költő legszebb alkotá­sait.- GYÖNGYÖSÖN, az 1960-as városfejlesztési alapból 700 000 forintot terveztek a közvilágí­tási hálózat további bővítésére, felújítására. Az építési mun­kálatoknál a város dolgozói mintegy 80 000 forint értékű társadalmi munkát vállaltak. — A GYÖNGYÖSI Szer­szám- és Készülékgyár mo­dernül berendezett, ipari ta­nulókat képző intézetében kétszáz fiatal tanulja meg a vasas szakma szeretetét, és a helyes munkafogásokat. A tanulók az iskola befejezése után a gyárban vállalnak munkát. « A HATVANI fűtőház munkásai körültekintő, jól szervezett munkával az el­múlt évben a hulladék anya­gok felhasználásával 2 235 000 forintot takarítottak meg. A fűtőház munkásai jelentős eredményt értek el a gazda­ságos tüzeléssel: több száz tonna szenet takarítottak meg. — NEONVIL - - ITÄST szerelnek fel Hevesen, a fő­téren és a közsé, két legfor­galmasabb utcáján. A világí­tó testek felszerelését az ÉMÁSZ vállalta Erre 285 forintot terveztek. HAJLOTT hátú, idős embe­rek, nyugdíjas bányászok, va­sasok, értelmiségiek, fiatal munkások nyitják a gyöngyösi szakmaközi bizottság székhá­zának kapuját. A szobákban az asztaloknál kis csoportokban sakkoznak, kártyáznak, míg a szomszédos szobában televíziós előadást néznek. Az emeleti részen a fiatalok szórakoznak, mellettük pedig az idősebb nyugdíjas dolgozók ügyes-ba­jos dolgait intézik. Ilyen kép fogadja majd néhány hét múl­va a látogatókat a gyöngyösi szakmaközi bizottság székhá­zában. Büszkék is a gyöngyösiek a város szívében levő székházra. Naponta megnézik, s az ott dolgozó munkásoktól érdeklőd­nek: soká kell-e még várni az átadásra? A narancssárgára festett két tomyú épületben már az utol­só simításokat végzik. — Ez lesz a székház — mu­tatja nem kis büszkeséggel Halász Ernő, a szakmaközi bi­zottság elnöke. — Bent a szo­bákban a festés ugyan még hátra van, de tavasszal jogos birtokosai találják meg itt szó­rakozásukat. A legbelső szo­bákban már a fotelok is ott vannak. — Régi vágya volt már ez a gyöngyösieknek. Háromszáz- ezer forintért vásároltuk ezt az épületet, hogy székházzá ala­kítsuk át. Az átalakítási mun­kákhoz a szakszervezetek or­szágos központjától kaptunk 600 000 forintot, a város dol­gozói pedig gyűjtés útján még 122 000 forinttal emeltéit az összeget — mondja Halász Ernő. ÉS MOST TŰL a „nehezén”, nézzük, mi lesz az épületben? A legbelső szobában társalgó. Itt, akinek kedve tartja, olvas­hat. kártyázhat, sakkozhat. Több folyóiratot is megrendel­nek, hogy kijki megtalálja majd kedvenc olvasnivalóját. Mellette, a legnagyobb szo­Egy akarattal bábán előadóterem. Itt helye­zik el a már megvásárolt tele­víziós készüléket és itt tartják meg a kétéves munkásakadé­mia előadásait is. Mivel a vá­ros területén levő több üzem­nek nincs előadóterme, egy- egy alkalommal itt rendezhe­tik meg a termelési tanács­kozásokat is. Az előcsarnoktól jobbra nyíló szobában, a gondnoki la­kással szemben, könyvtárt ren­deznek be. Egyelőre kétezer kötet könyvet vásárolnak, amit természetesen a jövőben még tovább növelnek. Az emeleti részen külön szo­bát kapnak az idősebb nyugdí­jasok. Ott intézik ügyes-bajos dolgaikat, öregségi, vagy segé­lyezési problémáikat. Külön szobában kapnak helyet a fia­tal dolgozók is. Lesz ott biliárd, asztalitenisz, sakk és egyéb társasjáték, minden, ami a fiatalok szórakozási lehető­ségeit biztosítja. Az épület, ud­varán levő kerthelyiség ma még rendezetlen, jelenleg még a kőművesek szerszámaival tele, azonban mire eljön a tavasz, a városi kertészet dísz­kertté varázsolja. A kertészet dolgozói vállalták, hogy társa­dalmi munkában szép parkot varázsolnak székházuk udva­rára. De nemcsak a kertészek, hanem a ktsz-ek dolgozói is csatlakoztak a társadalmi munkához. Ingyen festik ki a szobákat, amihez csupán az anyagot kell megvásárolni. A Váltó- és Kitérőgyártó Üzemi Vállalat a nagy és a kis ka­put készíti el. az MTH iskola a műszaki rajzokat a kerítés­hez. a villanyszerelők a vil­lany bevezetését vállalták. EGY AKARATTAL fogtak össze Gyöngyös város dolgo­zói, nyugdíjasai, hogy székhá­zuk mielőbb elkészüljön. Nem sajnálják a munkát a fárad­ságot. mert tudják, hogy a székházban ők találják meg majd pihenésüket, a kellemes szórakozást. Kiss Béla Egymás után alakulnak megyénkben az önsegélyző biztosítási csoportok Egyre nagyobb, kiterjedtebb munkát végeznek megyénkben az Állami Biztosító fiókjai. Te­vékenységük az utóbbi időben még tovább bővült egy pénz­ügyminiszteri utasítás alapján, amely lehetővé teszi, hogy egyes vállalatok, intézmények s a termelőszövetkezetek ön­segélyző biztosítási csoportokat alakíthassanak. A nemrég hozott intézkedés minden tekintetben megfelel a dolgozók érdekeinek és sok előnyt biztosít számukra. Cél­ja: indokolt esetben anyagi tá­mogatást nyújtani azoknak, akiket váratlan kiadás ér, le­gyen az betegség, haláleset, Mozik műsorai EGRI VÖRÖS CSILLAG A megfelelő ember EGRI BRÖDY Tenger törvénye EGRI BEKE Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Hruscsov Amerikában GYÖNGYÖSI PUSKIN Felfelé a lejtőn HATVANI KOSSUTH Hetedik kereszt pétervasara Szegény gazdagok HEVES Bogáncs i.ia'iiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiuttiiiiitiBiiiiiiuiiiiiiair HITLER 1940. második felé­ben a Balkán-félszigetre vetett szemet. Mint a titkos levéltá­rakból előkerült okmányokból ma már tudjuk, 1940 őszén megkezdődtek a bizalmas ka­tonai előkészületek a Szovjet­unió fegyveres megtámadásá­hoz. Ennek az akciónak volt egy része a balkáni támadás- sorozat megszervezése. Termé­szetesen a németbarát magyar uralkodóosztály is ki kívánta venni a maga részét a „mun­kából”. A nácik egyre fenye­getőbben léptek fel Jugoszlávia ellen. Azt követelték, hogy a jugoszláv kormány csatlakoz­zék a fasiszta háromhatalmi egyezményhez, mely biztosít­ja majd Hitler számára, rész­ben Görögország, részben pe­dig Szovjetunió ellen a fel­vonulási területet. A magyar minisztertanács 1941. március 28-i ülésén egyetértett a Jugo­szlávia elleni támadással. Ugyanezen a napon így írt Horthy, kebel barátjához, Hit­lerhez: „A magyar nemzet a múltban mindig a Német Bi­rodalom oldalán állott és így ma is szilárd elhatározása — sorsközösségünk tudatában —, hogy ezt a politikai vonalat követi és erejének megfelelően változatlan hűséggel kitart a Német Birodalom mellett. Azok a területi igények, ame­lyekre Nagyméltóságod üzene­tében célozni szíves volt, fenn­állnak. és teljesítésre vár­nak...” Sztójay Döme, berlini magyar követ, március 29-én azt jelentette a budapesti kor­mánynak: „... Hitler meleg köszönet fejezte ki leveléért és kért, hopr tolmácsoljam Kormányzó Űr öfőméltóságá- nak őszinte örömét, hogy üze­netére ily pozitív értelemben I foglalt állást— Megjegyezte, FÜZESABONY Pár lépés a határ műsora Egerben este 7 órakor: NORA (Petőfi-bérlet) Szűcsiben este 7 órakor: Erdekhazassag költözködés, házasság, szülés, vagy bármi más. Az önsegély­ző csoportok juttatásai minden más juttatástól függetlenek, vagyis a tag akkor is kap se­gélyt, ha bármely más helyről már segélyezték — ideértve a táppénzt is. A tagsági díj nem nagy összeg, évenként 120 fo­rint, s emellett a tagság nem időhöz kötött, tehát szükség esetén már az újonnan belé­pett tag is kaphat segélyt. Me­gyénkben a legjobban működő önsegélyező csoportok közé tar­tozik a pedagógusoké. A peda­gógus társadalom több mint 80 százaléka tagja már a cso­portnak. Termel őszövetkezeteinkben is nagy népszerűségnek ör­vend az önsegélyezés. Nemré­gen megalakult a Heves me­gyei termelőszövetkezeti tagok önsegélyző csoportja, és meg­kezdődött a beiratKozás. A ré­gebben működő közös gazda­ságokból eddig mintegy 2500- an léptek be. Az elmúlt hetek­ben pedig olyan nagy volt az érdeklődés, hogy a tagsági iga- zoiványckat alig győzték kiál­lítani. Éppen ezért az új szö­vetkezetei tagsága körében is egyre többen beszélnek az ön­segélyező csoportba való belé­pésről. MIHAIL FRUNZE 1960. FEBRUAR 2., KEDD Névnap: KAROLIN A Nap kél: 7 óra 11 perckor, nyugszik: 16 óra 45 perckor. 75 évvel ezelőtt, 1885. február 2-án született MIHAIL FRUNZE bolsevik forradalmár és hadve­zér. Már az 1905-ös forradalom­ban részt vett és a cári rend­szer két ízben ítélte halálra. 1919—20-ban a Kolcsak és Wrangel elleni hadjárat egyik vezetője, 1924—25-ben mint had­ügyi népbiztos, a vöröshadsereg zseniális megszervezője volt. A A Kirgiz Szovjet Köztársaság fővárosát róla nevezték el. Frunze 1925-ben halt meg. 40 évvel ezelőtt, 1920-ban halt meg SZINYEI-MERSE PÄL festőművész. Félévi bizonyítvány Amióta az iskolai tanulmá ­nyi eredményeket bejegyzik az értesítőbe, s e könyvecskét rö­vid ünnepség után a tanulók kezébe nyomják, azóta isme­rős eme ünnepségek előtt az iskolák folyosóin, tan­termeiben a jellegzetes feszült légkör. Magam is diákkorom­ból ismerem ezt az érzést, ezt az izgatottságtól fűtött levegőt és amikor átléptem a MŰM 214-es Erkel Ferenc Iparita­nuló Intézet küszöbét, egy ki­csit ismét elszorult a torkom. Az intézet igazgatójával, Sándor Lászlóval beszélgettünk a félévi munkáról, a bizonyít­ványba írt jegyekről, eredmé­nyekről. Az iskolában most tíz esztendeje kezdődött a szocia­lista alapokra helyezett oKtató munka. Jubileumi ünnep lesz ebben az esztendőben és a tan­testület az egész tanítási mun­kát ennek az évfordulónak a jegyében szervezte meg. Elmondta Sándor László, hogy már ebben a félévben is nagy feladatokat oldottak meg Ötven szakmában 750 tanulót oktatnak. A tanév végeztével 245 ipari tanuló megy él az intézetből vizsgázott szafcmun- •Kásként. összesen harminckét szakmának az utánpótlása hagyja el az iskolát az év vé­gén, többek között kőművesek, ácsok, festők, épületasztalosok, üvegcsdszolók ;. 8 BeszámolhatunK arról, hogy a tanulmányi eredményekben nagy fejlődés mutatkozik — mondotta az igazgató elvtárs. Az Iparitanuló Intézet neve­lői mindent megtesznek azért, hogy az iskolából minél mű­veltebb, képzettebb szakmun­kások menjenek az iparba. A tantestület ennek érdekében beindított egy mozgalmat, amelynek lényege, hogy a ta­nulók a szakma mellett érett­ségit is tegyenek. Bányai Attila osztályfőnök tantermében a másodéves asztalos ipari tanulók közül már jó néhányan hallgatják a gimnázium esti tagozatának előadásait. Pásztor István és Molnár Béla asztalostanulók a Heves megyei Építőipari Vállalatnál tanulják a szakmát, de szorgalmasan látogatják a gimnázium óráit is esténként. A tanulók megkapták a fél­évi bizonyítványokat, azonban — mint megtudtuk — már a vizsgamunkák készítéséhez is hozzáfogtak. Készülne!?: a má­jus 1-i nagy kiállításra. Ta­valy mintegy ötezren tekintet­ték meg a nagy gonddal ké­szített mesterműveket, és részt vett az iskola az országos ki­állításán is. Az idén ismét szép és változatos kiállítást szeretnének rendezni; (murai) Memento 1 Horthy-fasiszták bácskai vérengzése 1942 januárjában hogy ki kell irtaná ezt a da­rázsfészket TELEKI PÁL tragikus ön- gyilkossága természetesen nem változhatott a terveken — a magyar kormány elhatározta, hogy részt vesz Jugoszlávia megtámadásában. Április 4-én a fasiszta német csapatok megkezdték a hazánk terüle­tére való bevonulást, a Jugosz­lávia elleni támadás előkészí­téseként. Április 14-én hajnal­ban pedig Horthy csapatai is megindultak: birtokukba vet­ték az ún. baranyai háromszö­get, a Bácska-vidéket és a Muraközt. A fasiszta magyar csapatok délvidéki bevonulá­sát az ott élő délszláv lakos­ság és zsidóság elleni terror- hadjárat és deportálás követ­te. Ä jugoszláviai hazafiak, a kommunisták széles alapokon ellenállási mozgalmat szervez, tek: lábon álló gabonát és ken­derkazlakat gyújtottak fel, te­lefonvonalakat vágtak el. vas­útvonalak ellen követtek ^ el merényleteket, a megszállók­hoz tartozó tiszteket, csend­őröket, rendőröket és detektí- veket támadtak meg. A szerb egyetemisták 1941 nyarán egy nagyobb akciót hajtottak vég­re, védve hazájuk földjét a betolakodó megszállók ellen. A diákokat, a Szegeden kimon­dott halálos ítélet után, ott nyomban ki is végezték. A ka­pott nyomok alapján széles nyomozást indítottak, melyet a Vkf. 2. osztálya, azaz a kémél- hárító osztály vett át, kegyet­len csendőrtisztjeivel és csend. őmyomozóival. 1942. január 1-ig már több mint 100 egyén fejére mondták ki a halálos ítéletet és — mint egy hivata­los jelentés írta: ..... több ezer év i összbüntetést szabott ki a haditörvényszék”. 1942 JANUÁR elején ke­gyetlen tisztogató hadjáratot in­dítottak a magyar fasiszták a megszállott jugoszláviai dél­szláv lakosság ellen. A bestiá­lis akcióról így vall Horthyhoz megküldött bizalmas jelentés: „Számszerű adatok: ... 1942. január 4—8 között Zsablyán 653, Csurogon 869, Öbecsén 168, Temerinben 47, január 21-én, 22-én, 23-án 879 ember vesztet­te életét. Mindössze 3309 pol­gári egyént, közöttük 147 gyer­meket és 299 elaggott férfit, vagy nőt öltek meg”. A bruta­litások vezetői: vitéz Fekete- halmy-Czeydner Ferenc ny. al­tábornagy, vitéz Grassy József vezérőrnagy és dr. Zöldy Már­ton csendőrszázados. Amikor Zöldy Feketehalmy-Czeydner- től utasítást kért. az így felelt: „Célom a megtorlás!” Amikor Zöldy megkérdezte, hogy mit csináljon, ha hullákat fog látni, az altábornagy így felelt: „EZT AKAROM!” Fóthy Ferenc csendőralezredes a kommunis­ták elleni harc során birtokába került 8 darab perzsabundát Budapestre szállítatta, azok ér­tékesítése céljából. Aljas eszkö­zökkel dolgozott: az agyonlőtt polgári egyének kezébe pisz­tolyt tétetett. Zsebeikbe kézi­gránátot helyeztetett. Ez által akarta a teljesen ártatlan pol­gári egyének ellenállását mí­ulill!)lílllllllllllllllllllli:l!ll!iaiil!lll!l!lll!llil'ili ■IIIHIllllllUlHIIIIUInB'lllllUIIIIUIIIIUIIIIIIIIIllllK* tatlan délszláv és zsidó jugosz­láv állampolgár kegyetlen meg­gyilkolása felett. A Szovjet­unióban működő Kossuth Rá- dió is egyre több részletet is­mertetett meg hallgatóivaL Csak két év múltán, mikor már lavinaszerű erővel követelte a hazai és külföldi németellenes közvélemény a felelősségre vo­nást. állították bíróság elé a gyilkosokat. A hadbírósági tár­gyalás megrendezése csak por­hintés volt. mert a magyar fa­siszta vezetők támogatásával, a tömegmészárlás vezérei Hitler védőszárnyai alá menekülhet­tek. Feketehalmy-Czeydner al­tábornagy. Grassy vezérőrnagy. Deák ezredes és Zöldy Márton csendőrszázados így kerültek német szolgálatba, ahol „külön­leges magyar feladatok” megol­dásával foglalatoskodtak, azaz előkészítették Szálasi uralmát. Az altábornagy SS-tábornoki rangot kapott Hitlertől. 1944. október 15-én haza is tértek és felelősségteljes beosztást nyer­tek. — mint Szálasiék írták — „ió és becsületes magyarhoz méltó” munkájuk, azaz a bács­kai embertelen vérengzés ju­talmaként. Hitler magyarorszá­gi helytartójától. Feketehalmy- Czeydnerből Szálasi helyettes hadügyminisztere lett. — GAZTETTEIKÉRT halállal lakoltak Magyarország és, Ju­goszlávia felszabadulása után. Most. amikor a bácskai és új­vidéki vérengzések tizennyolca­dik évfordulóján emlékezünk a borzalmakra, szent akarással fogadjuk meg. hogy a fasiz­mustól megóvjuk népünket s bármilyen formában is támad- ion hazánkra az újfasizmus, a magyar nép egészének erejével megsemmisítjük. Sugár István melni. Vitéz Gaál Lajos csend­őralezredes pedig, hogy még jobban fokozza csendőrei ke­gyetlenkedését. január 23-án. 3 csendőrt kötésekkel látott el. noha nem voltak sebesültek. Ezekre mutatva, csendőreit ke­gyetlen megtorlásra hívta fel. Vitéz Grassy „saját személyes vezetése alatt — mint egy ko­rabeli titkos okmány írta — jogtalanul vésztörvényszéket alakított s annak keretében ér­vényes bírói ítélet nélkül dön­téseket hozott”. A LEGKEGYETLENEBB ki­végzések egyikére. Újvidéken került sor január 21-, 22-, 23- án. Az újvidéki házakból és utcákból válogatás nélkül a Duna jegére terelték a 876 egyént, köztük gyermekeket, aggokat, nőket és betegeket. A jégen nagy lékeket vágtak és a strandon át. a jégre fektetett deszkalapokon át hajtották a fegyveres csendőrvérebek a szerencsétlen polgári lakosságot. A lékek szélén azután sortüz- éel agyonlőtték őket. Holttestü­ket pedig a Duna hullámai mosták tova. Az újvidéki vé­rengzés ürügyét Zöldy csendőr­százados provokálta. Már Horthynak is azt jelentették, hogy „január 22-én este színle­ges összeütközést mímelt 3 el­fogott polgári egyén és egy csendőrjárőr között”. Az egész világ értesült a bácskai és az újvidéki véreng­zésről. de Magyarország egyre jobban fasizálódó urai szemet hunytak háromezernél több ár-

Next

/
Oldalképek
Tartalom