Népújság, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-02 / 27. szám

1960. február 8., kedd (VBPOJSÄG A dolgozó nép szolgálatában Ezerkilencszáznegyvenkettól mutatott a naptár .. A háború tombolt. A fasiszta hadi gépezet 8 szovjet földet tiporta. — de ezek a harcok már előrevetet­ték a sztálingrádi fordulatot A magyar kommunista párt ille­galitásban szervezte a harcot a független, szabad, demokrati­kus Magyarországért, a haza­fias erők összefogásáért. A párt feladata óriási erőt kívánt, A Magyarországon dolgozó párt­vezetőség elhatározta — miután a korábbi Dolgozók Lapja meg­szűnésével nem volt sajtója a pártnak —. hogy új lapot in­dít. Az új lap 1942. február 1-én jelent meg. s a címe Szabad Nép volt. A párt lapja nagy hatással volt a dolgozó töme­gekre: szervezője volt az ellen­állásnak. olvasóiba beleoltotta a biztos győzelem hitét. Az illegális Szabad Nép meg­jelenésének február elsejei év­fordulói ma nálunk, a szabad hazában minden évben a ma­gyar sajtó napja ünnepeit je­lentik. A tizennyolc évvel ez­előtt megjelent Szabad Nép annak a kornak eljövetelét hir­dette. amelyben most élünk: a szocializmus győzelmes építé­sének korszakát, s méltó a dá­tum a sajtó ünnepére. Mint ahogy minden ünne­pen. s most is: emlékezünk, fel­idézzük a távoli és közeli múl­tat. a mát, hogy előre is te­kinthessünk azután. Az írott szó a párt kezében mindig harcos fegyver volt. Az első kommunista lap a Vörös Újság volt, amely 1918 decemberében, a párt meg­alakulása után nem sokkal je­lent meg a pesti utcákon. Ma­gyarázta a napi eseményeket, élesztette a forradalmat és ami­kor eljött a harc — a proletár- diktatúra kikiáltásának előké­szítése. majd megvalósítása —. a lap a párt szolgálatában az élvonalba emelte fegyverét. A tanácsköztársaság bukása után, a fehérterror üldözése kö­zepette sem adta fel a pártve­zette harcot a magyar kommu­nista sajtó. Szembeszállva az üldözéssel, a terrorral itt is, ott is — még a börtönökben is —, megjelentek a kommunisták sokszor kézzel írt lapjai, hogy 'újra szervezzék a párt sorait, összefogásra, ellenállásra és harcra lelkesítsék az elnyomott tömegeket. A párt a legjobb harcosait bízta meg mindig a lapok szerkesztésével és irányí­tásával. Hány mártírt adott a párt azért, hogy tizenöt eszten­dővel ezelőtt végre elkövetkez­hessen a felszabadulás, és meg­valósulhasson a szocializmus. E mártírok sorában sok volt a kommunista sajtó munkásai kö­zül is, közöttük Schönherz Zoltán és Rózsa Ferenc elvtár­sak, az illegális Szabad Nép harcos szerkesztői. A magyar sajtó napján az ő emlékük előtt is tisztelgünk. A kommunista sajtónak a felszabadulás előtt a forradalmi harc szervezésének segítése volt legfőbb feladata. És ma? Ma sem kisebbek a feladatok — de most már a békés építé­sért, a szocializmus építéséért folyik a küzdelem. S a frontok megváltozásával a kommunista magyar sajtó fejlődése is az új helyzetnek megfelelően alakult. A hazánkban megjelenő lapok — napilapok, hetilapok, folyó­iratok — az igazi sajtószabad­ság elvi alapján a párt, a népi hatalom helyes politikáját szol- j gálják, amelynek homloktéré-; ben a szocializmus alapjainak lerakása, a szocializmus gyor- sabb ütemű építése, a munkás- j paraszt, szövetség, a párt és a j dolgozó tömegek közötti kap- ; csolat állandó erősítése és el-; mélyítése áll. A magyar sajtó fejlődésének; egy jelentős állomása volt a megyei lapok megjelenése, j Több mint tíz esztendővel ez- előtt került az olvasók kezébe a párt Heves megyei bizottságá­nak lapja is. A hetilap erejé­hez mérten híven, s nem ered­mények nélkül hajtotta végre azokat a feladatokat, amelye­ket a párt eléje tűzött a szocia­lizmus építésének megfelelő szakaszában. Az ellenforrada­lom hazug vádiai ezt a megyei lapot is érték. S ha rövid időre meg is akadályozták megjele­nését, a lap szilárd magja nem adta fel a harcot. S az ellenfor­radalom leverése után a lap új­ra megjelent az utcákon, hir­detve a várt. a népi hatalom megdönthetetlen igazságát Megyei lapunk fejlődése 1958. február elsején — a ma­gyar sajtó napján — új állo­máshoz érkezett: a megye üol- gozóinak régi kívánságát telje­sítve, napilappá lett. Jelentős eredmény volt ez a megye po­litikai életében: a lap most már mindennap odakerült a dolgozó emberek kezébe, hogy segítse munkájukat, segítséget nyújtson terveink valóra váltá­sához és nagyobb léptű előre­haladásunkhoz. A Népújság — mint napilap is —. azóta a megye dolgozói­nak igaz barátjává lett. Nap mint nan kevés híján tizenöt­ezer példányban jelenik meg. eljut a megye minden városá­ba. minden falujába. Az olva­sók szeretik lapunkat — ezt ezernyi tény mutatja, közöttük az előfizetések nagy arányszá­ma. a lan köré tömörült külső munkatársak, tudósítók és le­velezők serege, a szerkesztőség­hez különböző problémákkal, gondokkal, de ugyanakkor jó hírekkel is forduló dolgozók sokasága. A lap — mint ahogy már mondottuk: erejéhez mérten, de mindig a maximumot adva, szolgálja a párt, a népi kor­mány helyes politikájának megvalósítását. Átfogja a me­gye egész életét: hasábjain nap mint nap a megye gazda­sági, társadalmi és kulturális életével foglalkozik, — s mind­ezeket a témákat az emberek­hez legközelebb álló problé­mák tükrében vizsgálja. S ha eredményeket érünk el, akikor azt annak köszönhetjük, hogy maguk az olvasók, a dolgozók tömege segítik lapunk munká­ját. Ennek a segítségnyújtás­nak egyik nagy erőforrása, a munkás-paraszt levelezők köz­reműködése. A munkás-p'.mszt levelezők­nek köszönet jár öntevékeny munkájukért és ezt a köszöne­tét most, a magyar sajtó nap­ján különös melegséggel fejez­zük ki. De ugyanígy a köszö­net és az elismerés hangján emlékezünk meg most szorgal­mas külső műnk társainkról, tudósítóinkról, külső íróinkról, akik szoros kapcsolatban áll­nak a szerkesztőségjel és tevé­kenységük a lap előtt álló fel­adatok megoldását szolgálja. Köszöntjük és üdvözöljük a magyar sajtó napján a lap kö­rül csoportosuló költőket és írókat, akiknek közreműködése jelentős hozzájárulás a lap kulturális színvonalának bizto­sításához A lap ezer és tízezer pél­dányban jelenik meg napon­ként. S azok, akik a dolgozó tömegekhez eljuttatják a vá­rosokba, falvakba, a megye legtávolabbi részébe is: a pos­tások, a terjesztők. Fáradságot nem ismerve viszik a párt lap­ját. s adják a dolgozó emberek kezébe, szervezik, erősítik nap mír nap az ölve-ók táborát. Köszönetét, dicséretet és elis­merést kívánó ez a munka — s baráti kézszorítással adjuk meg ezt. S ugyanakkor nyújtjuk ke­zünket egyik legelső, legáldo­zatkészebb segítőtársunk, a nyomda dolgozói felé. Mindig ott állnak mellettünk munka közben, s nekik köszönhető, hogy lapunk külső formájában is megfelel a követelmények­nek. Örömmel beszélünk a ma­gyar sajtó napja idei ünnepén arról is, hogy március 1-től a Népújság külön gyöngyösi ol­dallal, külön gyöngt/ösi ki­adásban jelenik meg. A lap fejlődésének újabb előremu­tató állomását jelenti ez a tény: a nagy fejlődést megtett és széles perspektívák előtt álló város dolgozód megérdem­lik, hogy a Népújság külön ol­dalon foglalkozzék életükkel, munkájukkal, terveikkel és feladataikkal. A Népújság gyöngyösi kiadása — a gyön­gyösieké. Március 1-től külön gyöngyösi szerkesztőség műkö­dik a városban, s az oldalt el­sősorban maguk a gyöngyösiek írják meg. A párt és a kormány elisme­ri a sajtó munkáját — ezt bi­zonyltja az a számtalan kitün­tetés és jutalom, amelyet a magyar sajtó napján számos szerkesztőnek, számos újság­írónak adtak át. Ez az elisme­rés a magyar sajtó minden munkását arra kötelezi, hogy a jövőben még jobban, még erő­teljesebben, még nagyobb oda­adással és szívvel szolgálják a párt helyes politikájának, ter­veink, célkitűzéseink, megvaló­sítását, a párt és tömegek kö­zötti kapcsolat további elmélyí­tését és szilárdítását — a szo­cializmus győzelmének segíté­sét az élet minden területén. E kötelességérzet szellemé­ben emlékezünk meg a magyar sajtó napjáról. Dér Ferenc Termelési lanáeskozás a felnémet» kőbányánál A Mátrai Ásványbánya Vál­lalat felnémeti kőbányájának dolgozói ianuár utolsó napjai­ban tartották meg az első ter­melési tanácskozásukat. Ezen a termelési értekezleten iutal- mazták meg azokat a munká­sokat. akik a múlt évben in­dult kongresszusi munkaver- senyben kiváló munkát végez­tek. A második félévi jó mun­kájuk jutalmául Farkas b. Jó­zsef, Gubancaik József. Horváth Zoltán és Csegöldi Miklós kő­termelők másodízben, míg Far­kas I. József termelő először kapta meg a „kiváló dolgozó” kitüntetést és az ezzel járó egy-, illetve kétheti fizetést. A kőbánya 40 dolgozóját ré­szesítették még jutalomban, összesen 15 000 forintot osztot­tak ki a munkásoknak. Kovács Miklós, Eger: Kérjük, ügyében mielőbb keresse fel szer­kesztőségünket. CzetŐ József, Csány: A cikkel kapcsolatos levelét megkaptuk, a jelentés alapján az ügyet kivizs­gáljuk és a kivizsgálás eredményé­ről írunk majd. Dr. Molnár Mihály, Gyöngyös: Filmismertetését megkaptuk, de sajnos, azt lapunkban közölni nem tudjuk, mert egyszer már foglal­koztunk ezzel a filmmel. Ettől el­tekintve, kérjük, továbbra is küld­jön szerkesztőségünknek hasonló, vagy egyéb írásokat. A rongálok Örvendetes dolog az, hogy napjainkban egyre több ÚJ IKARUSZ 55-ös autóbusszal találkozunk a forgalomban, egy­re több börüléses, kényelmes kocsikat kapcsolnak be a MÁV személyszállító forgalmába. Az új tízéves lakásépítési terv alapján pedig megszűnnek a lakáshiányok az országban. Örömmel nyugtázzuk mindezt, de mégis kell szólni vala­kikről: a rongálókról. Nem egy esetben fordul elő, hogy éppen ezeknek a szép személyszállító kocsiknak ülései fel vannak hasítva, az abla­kok kitörve, s ha az autóbuszon utazunk, igen ritka eset, hoigy az olvasólámpa ég is. A szép kivitelezésű porcélánáll vány jS lámpák brutálisan tönkretéve bizonyítják egyes emberek lal- ketlenségét. A kapcsolók letörve, az ernyő összenyomva (ha még van rajta), a porcelánváz eltörve és cigarettavégekkel telenyomva. Sok panasz érkezik az új lakókról is. Beköltöznek a több százezer forintos állami költséggel épült új lakásokba, megfeledkezve magukról, fát vágnak a konyhában, néhány hónap alatt tönkreteszik a lakás padlózatát. Szigorú intézkedéssel kell fellépni az ilyen kártevők el­len. Az autóközlekedési vállalatok igazgatósága, a MÁV és az állami lakásokért felelős szervek hozzanak megfelelő in­tézkedéseket a népvagyon megőrzésére. Egy -egy esetben, ha valakit rajtakapnak rongálás közben, nem csupán az okozott kár teljes megtérítésére kell kötelezni, hanem annak többszö­rösét téríttessék meg vele. Így a jövőben majd jobban meg­gondolja az illető, érdemes-e tovább folytatná ilyen irányú tevékenységét. Természetesen mindehhez szükséges az utazók segítsége is. A kalauz is csak egy ember, de ha az utazók is szívügyük­nek tekintik a népvagyon megőrzését — ami kényelmesebb utazásukat szolgálja —, az ilyen kártevők rövid idő alatt le­lepleződnek, s bizonyára meg is kapják érte méltó bünteté­süket — k — Kitüntetések a magyar sajtó napja alkalmából Az Országház Munkácsy- termében hétfőn a magyar saj­tó napja alkalmából kitünteté­seket nyújtottak át. A kitüntetések átadásánál jelen volt Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja. Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak póttagja, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, Szakasits Árpád, a Magyar Új­ságírók Országos Szövetségének elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Naményi Géza, a Minisztertanács tájé­koztatási hivatalának vezetője. A kormánykitüntetéseket Kristóf István, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának titkára nyújtotta át. Munkaérdemrenddel tüntet­ték ki Bognár Károlyt, a Nép­szabadság szerkesztő bizottsá­gának helyettes vezetőjét. Darvas Istvánt, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs- propaganda osztályának helyet­tes vezetőjét, dr. Garam Józse­fet, a Figyelő című hetilap fő- szerkesztőjét, Paál Ferencet, a Magyar Nemzet szerkesztő bi­zottságának tagját. Várnai Vil­most, a Magyar Rádió és Tele­vízió agitációs-propaganda fő­osztályának vezetőjét. Több új­ságíró Szocialista Munkáért Érdemérem, illetve Munka Ér­demérem kitüntetésben része­sült. Benke Valéria, művelődés­ügyi miniszter első ízben nyúj­totta át a Rózsa Ferenc-díj ok­levelet. emlékérmét és a vele­járó pénzjutalmat. Rózsa Ferenc-díj kitüntetés­ben részesültek: 1. fokozat: Kényt Péter, a Népszabadság szerkesztő bi­zottságának helyettes vezetője. Baktai Ferenc, a Népszava ro­vatvezetője. 2. fokozat: Árkus István, a Népszabadság rovatvezetője, Ruffy Péter, a Magyar Nemzet főmunkatársa. 3. fokozat: Dutka Mária, a Magyar Nemzet munkatársa, Grandpíerre Lajos, a Hajdúbl- hari Napló felelős szerkesztő­helyettese. Kristóf István beszédet mon­dott a kitüntetések alkalmából, majd a kitüntettek nevében Árkus István, a Népszabadság rovatvezetője mondott köszö­netét. (MTI) ••• 99 A munka szünetében a csőből „újított” mele­gedő csalogatja a gémberedett kezű embereket. Van forró tea, meleg vattaruha, de a tűz mégis jólesik. Ezt olvashatjuk le a melegedők: Mesics Géza főgépész-helyettes, Hortolányi József és Kozma Miklós segédmunkások arcáról. termelt lignitből — dupla meny- nyiséget szállíthassanak el a gumiszalagok. Ezt teszik lehetővé a netnso- kára munkába álló gépmonst­rumok, s ezért nem szánakoz­nak a kimustrált, öreg masina sorsán a többrevágyó emberek, ott, az ecsédi külszíni fejtésen. Kovács Endre daná. De itt, az ecsédi völgy­ben, nem az lesz a feladatuk, hanem folytatni az elődök munkáját és szabaddá tenni az utat a föld felszínéhez közel fekvő lignit-telepekhez. — Az egyik gép — mutat az overálos főgé­pész a távolabb magasodó gép­óriásra — már készen áll. Azt is az NDK-ból vettük. Ügy lát­szott, hogy a hi­deg miatt elhú­zódik a szerelé­se .. . de nem. Január közepén teljesen készen állott. A másik gép szerelése is nemsokára be­fejeződik. — A munka? — Az egyáltalán nem közönséges. Németh József főgépész és se­gítőtársai dol­goztak a kemény fagy idején is, amikor kesztyű nélkül nem le­hetett a vashoz nyúlni, mert hozzáfagyott a kéz, s nem szü­netelt a munka akkor sem, amikor a szó szoros értelmé­ben térdig érő sárban kellett helyére illeszteni az óriásgép alkatrészeit. A vattaruhás szerelők és se­gédmunkások hóban, sárban gázolva, köteleket feszítve, lég- tornászként a magasban függ­ve — ahol megsokszorozódva érezni a fagyos szél csípését —, mégis a vártnál korábban sze­A hegyet is elhordanák... relik össze a gépet. Ez az elha­tározásuk valósul ténnyé, ami­kor látjuk eddigi munkájuk eredményét az „összeálló” nagy kotrógépet, amellyel nem­csak gyorsabb, de olcsóbb is lesz a lignit bányászása és le­hetővé válik, hogy a tavalyi­hoz képest — a legolcsóbban gozó emberekre. Fő gondjuk, hogy az ország legnagyobb földkótró gépét minél előbb munkába állíthassák a kiöre­gedett „kanalas” helyén. Nagy munka ez. Hónapokig tartó munka. Az NDK-ból érkezett szerelők segítségével már a Németh József főgépész, a szerelés irányítója, a német kollégák segít­ségével végzi munkáját, s ahogy a munka előrehaladása mutatja, igen szép eredménnyel. második nagyteljesítményű kotrógépet állítják össze, amely ' sok milliós értéket képvisel, és naponta ötezer köbméter földet képes megmozgatni. Nem túlzás mondani, hogy ez a két óriás gép, amely a maga nemében egyedülálló az országban: a hegyet is elhor­3Ő1”, bizonyára a jól végzett nunka hozta megelégedés nellett egy csomó szemrehá­nyást is zúdítana az emberek­re, akik itt meg­ásatták vele a saját „sírját”, s mikor készen lett vele, íme, halálra ítélik és minden szere­tet, gondosko­dás utódjának szól azóta. Most is... csak nézzék meg! Va­lahány kezét- lábát mozdítani tudó ember van a környéken, mind az új gé­pet dédelgeti, nézi, s nagy gonddal rakja helyére alkat­részeit, ame­lyek külhonból - az NDK-ból érkeztek. Pedig ami a külföldi szár­mazást illeti, azzal az öreg kanalas kotró­gépig dicseked­hetne. Ki hin­né, hogy sok tonnányit nyo­mó monstruma Franciaország­ból indult útnak, még az első vi­lágháború előtt. Később hadi­zsákmányként bejárta a fél Európát, míg egy fél svszázad múltán itt „telepedett le” az ecsédi külszíni fejtésen, hogy átvegye a legnehezebb földmunkát az emberek vállá­ról. S ez lett a vége... félre­állították. Ám az öreg masina kesergé- se nem nagyon hat az itt dol­Daru emel. de az embereknek is jut a „fogd meg munkából”. A tonnányi alkatrészek emelé­sénél ugyancsak bele kell a kötelekbe kapasz­kodni. A hó és a sár pedig nem ad jó kapaszko- dót a lábak alá. néznek, pedig fizetésük, tüze- 1 lőjük sorsát irányította még < nemrégen is, amikor az ecsédi külszíni fejtésen a tízegyné- ' : hány méter vastagságú földré­teget hámozta az alatta lapuló lignitről. 1 Ha érzéseket tudna kiváltani Irozsdásodásnak indult »fejó­Mintha a hidegtél borzonga- na meg, halkan zörögnek szél­himbálta alkatrészei az öreg „kotrónak”. Magányosan, meg­történ, félredobva gunnyaszt a : magavájta óriás földteknő szé- i lén. Az emberek már feléje se ;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom