Népújság, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-05 / 30. szám

2 nepojsag I960, február 5., pénti fl szovjet Központi Statisztika! Hivatal közleménye a legutóbbi népszámlálás eredményeiről MOSZKVA (TASZSZ): A Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Központi Sta­tisztikai Hivatal közzétette a Szovjetunióban 1959. január 15- től 22-ig megtartott népszámlá­lás adatait a lakosság iskolázott­ságáról. nemzetiségéről, anya­nyelvéről, valamint neméről, koráról és családi helyzetéről Az előzetes népszámlálási ada­tokat 1959 májusában tették közzé. Végleges adatok szerint a Szovjetunió lakosságának szá­ma 1959. január 15-én 208 826 650 volt. Azoknak a száma, akik elvé­gezték vagy megkezdték főis­kolai tanulmányaikat, illetve középfokú szakiskolát végez­tek, 13,4 millió, a teljes közép­fokú és hétosztályos iskolát el­végzettek száma 45,3 millió. 1913-ban a cári Oroszországban mintegy 290 000 ember végezte el. vagy kezdte meg főiskolai tanulmányait, illetve végzett középfokú szakiskolát. A Szovjetunióban több mint 100 nemzetiség él. Az oroszok száma 114 585 000. A legkisebb létszámú nemzetiségek — egyenként 400 fő — a Szovjet­unió északi területén élő aleuták és jukagirok. A Szovjetunió lakosságának esaknem háromnegyede. 151 000 000 ember, 1917.. az ok­tóberi forradalom után szüle­tett. Az átlagos életkor az 1957—1958-as esztendőkben el­érte a 68 évet. míg a forrada­lom előtt 32 év volt. 1959-ben a Szovjetunióban házasságban élt 86 500 000 férfi és nő. Évente a legtöbb házas­ságot a Szovjetunióban kötik, ahol egy évben 12 házasságkö­tés jut ezer emberre. Az Egye­sült Államokban a legutóbb közzétett adatok szerint 8,3, Angliában 7,6. A Statisztikai Hivatal közle­ménye rámutat arra. hogy 1959-ben a főiskolát végzettek száma 1939-hez viszonyítva a városokban 3.3-szeresére. a fal­vakban pedig 2,8-szorosára emelkedett. A középfokú isko­lát végzettek, illetve megkez­dettek száma ugyanezen idő alatt városokban 3,5-szeresére. a falvakban pedig 4,2-szeresére nőtt. A népszámlálás során meg­állapították, hogy hány 9—49 éves korú írástudatlan van. Az ilyen korúak közül 1929 000 ember vallotta magát írástu­datlannak. vagyis 1,5 százalék A Szovjetunióban minden gyer­mek tanul. így tehát a Szov­jetunió lényegében felszámolta az írástudatlanságot. Főiskolára jár 2 200 000 em­ber, a középfokú iskolákon 1 868 000-ren tanulnak. A Szov­jetunióban 766 felsőoktatási in­tézmény és 3346 technikum és egyéb középfokú szakiskola van. Ezekben az oktatás ingye­nes. Az ország felsőfokú okta­tási intézményeiben jelenleg csaknem négyszer annyi diák tanul, mint Angliában. Fran­ciaországban, a Német Szövet­ségi Köztársaságban és Olasz­országban együttvéve. A vég­zett mérnökök számában a Szovjetunió már régen túl­szárnyalta az Egyesült Államo­kat. 1958-ban a Szovjetunióban 94 000 mérnök végzett, az Egyesült Államokban pedig 35 000. A Szovjetunió lakossága 1939-től 1959-ig bezárólag 9,5 százalékkal nőtt. A munkaké­pes korú lakosság száma (nők a 16—54 éves kor között, a fér­fiak a 16—58 éves kor között) a háború után nem csökkent, sőt az 1939. évi 102 millióról 119,8 millióra emelkedett vagyis több mint 17 százalékkal lett magasabb. 1958-ban a Szovjetunióban a halálozási aránysam ezer embeijre szá­mítva 7,2 volt. Ez a világon a legalacsonyabb halandósági arány. A forradalom előtti idő­szakhoz viszonyítva a halandó­ság a Szovjetunióban nem egé­szen egynegyedére csökkent, a háború előtti, 1940-es helyzet­hez viszonyítva 60 százalék ma. Megjelent a Társadalmi Szemle új száma Az új év első számának ve­zércikke visszapillantást nyújt az elmúlt év eseményeire, megmutatja, hogy az 1959-es esztendő fordulatot hozott a nemzetközi kapcsolatok fejlő­désében a szocialista tábor és a béke javára. Kónya Albert és Erdei Ferenc tanulmánya ismerteti azokat az elveket, amelyek az MSZMP VII. kongresszusa szellemében egy távlati tudományos kuta­tási terv kidolgozásának alap­ját képezik. „A mezőgazdaság gépesítése és a gépállomások szerepe a szocialista átszervezés idősza­kában” című írás a szövetke­zeti termelés gépesítésének né­hány fontos elvi kérdését vilá­gítja meg. A falu szocialista átszervezé­sének. a szövetkezetek politi­kai és gazdasági megszilárdítá­sának egyik legfőbb feltétele, hogy a termelőszövetkezetek­ben erős, aktív pártszervezetek működjenek. Ezek feladatait tárgyalja és munkáját segíti Hídvégi Ferenc és Varga Sán­dor cikke. A Társadalmi Szemle új szá­ma teljes terjedelemben közli az SZKP Központi Bizottságá­nak 1960. január 9-iki határo­zatát a pártpropaganda felada­tairól. A nemzetközi szemlék rova­tában a baráti Bulgária szövet­kezeti rendszerének győzelmé­ről és új sikereiről Csizmadia Ernő cikkét találjuk. Ebben a rovatban olvashatunk a Kana­dai Kommunista Párt nemrég megtartott VII. kongresszusáról is. A könyvismertetések között Salgó László ír „A Kínai Kom­munista Párt rövid történeté”- ről. Csapó László pedig Adam Smith: „A nemzetek gazdasá­ga 1.” kötetének újabb magyar nyelvű kiadásáról. (MTI) Felhívás a budapesti és a vidéki ifjúsági brigádokhoz A Ganz—MÁVAG ifjúsági brigádjai megvitatták a párt legutóbbi. munkaversenyről szóló határozatát és elhatároz­ták: felhívással fordulnak az ország üzemeiben dolgozó if­júsági brigádokhoz, tegyenek vállalásokat, csatlakozzanak a versenymozgalomhoz. A kongresszus után nem ál­lunk meg — hangzik a felhí­vás —, hanem hazánk felsza­badulásának 15. évfordulója tiszteletére a versenyt tovább folytatjuk az év végéig. Vál­lalásaink elsősorban azt a célt szolgálják, hogy a munka ter­melékenysége állandóan emel­kedjék. hogy ezáltal is meg­gyorsítsuk a szocializmus épí­tését. Az Egyesült Izzó színüveg szerelő ifjúsági brigádja pedig azzal a felhívással fordult a fiatalokhoz, hogy a felszabadu­lás 15. évfordulója tiszteletére indítsanak versenyt a szocia­lista munka ifjú brigádja cím elnyeréséért. (MTI) Idő járás jetentés Nyugaton és északon kisebb felhő­átvonulások, egy-két helyen hó- szállingózás. A hideg idő tovább tart. Várható legmagasabb nappali hő­mérséklet pénteken: mínusz 2— mínusz 6 fok között, várható leg­alacsonyabb éjszakai hőmérséklet: mínusz S—mínusz 15 fok között. Küszöbön áll a francia kormány átalakítása PÁRIZS (MTI): A francia kormány átalakítása küszöbön áll — ez a véleménye a párizsi politikai megfigyelők többsé­gének. Általában De Gaulle tábornok algériai utazása után­ra várták egyes miniszterek le­váltását. minthogy azonban a köztársasági elnök útját elha­lasztották. valószínűnek tart- iák. hogy De Gaulle előbb ren­det teremt a kormány portáján, és csak azután utazik Algírba. A köztársasági elnök a kiszi­várgott hírek szerint megígér­te a parlamenti pártcsoportok vezetőinek a hadsereg és az al­gíri kormányszervek alapos megtisztítását. Debré miniszterelnök a he­lyén marad — ez már bizo­nyosnak látszik, hiszen a rend­kívüli hatalom, amelyet a nem­zetgyűlés után a szenátus is megszavazott, a Debré-kor- mánynak szói. A politikai megfigyelők vé­leménye megegyezik abban, hogy Soustelle minden valószí­nűség szerint kiválik a kor­mányból. Rajta kívül esetleg távozik Triboulet. a hadvisel­tek ügyeinek minisztere és Chatenet belügyminiszter. Az algíri lázadást követő fe- lelősségre von ás lassú előreha­ladást mutat. Ennek iele a né­hány algíri intézkedés, mint közöltük letartóztatták a fa­siszta korporációs mozgalom vezetőjét, dr. Lefebvret, továb­bá leváltották az algíri kato­nai kémelhárító — hivatalo­san „biztonsági szervezet” — vezetőjét, Godard ezredest, s nem hivatalos hírek szerint fogdába helyeztek két ejtőer­nyős ezredest. Bigeardót és Gardeot is. Az Echo d‘ Alger főszerkesztőjének, az ultrák hangadójának. De ReSeregny- nek rendőri felügyelet alá he­lyezése is arra vall, hogy fo­kozatosan előveszik az algíri zendülés szervezőit, támogató­it. Parisban egy lépéssel jutott ismét előbbre a fasiszták elle­ni akció: az egyelőre szabad­iéiban levő Le Pent most már „az állam biztonsága elleni bűncselekménnyeT’ is vádol­ják. . Jacques Duc'es beszéde a szenátusban A francia nemzetgyűlés után a szenátus is megszavazta a Debré-kortnánynak a különle­ges hatalmat. A harminckilenc ellenszavazat között ott volt a tizennégy kommunista szená­toré. Jacques Duclos fejtette ki a szenátus szónoki emelvényén a párt álláspontját. Többek között rámutatott arra, hogy mivel ekkora megrázkódtatás érte az országot, kétségtelenül hasznosabb lenne, ha a nép­nek adnának szót, ahelyett, hogy korlátozzák szabadság- jogaikat. A személyi hatalom rendszerének húsz hónapja után a népnek módot kellene adni, hogy felállíthassa e poli­tikai kísérlet mérlegét: meg­mondhassa, mi a véleménye a kormányról és nyilatkozhassék a jelenlegi francia problémák megoldására szolgáló eszkö­zökről. Ezért gondoljuk mi. kom­munisták azt — mondotta —, hogy fel kellene oszlatni a mostani nemzetgyűlést, amely mindenre képes, csakhogy meg­maradhasson. s az arányos kép­viseleti rendszer alapián új vá­lasztást kellene rendezni. Ha a rendkívüli hatalomról szóló törvényjavaslatot meg­szavazzák, az a veszély áll fenn, hogy végeredményben, a de­mokratikus szabadságjogok méginkább korlátozódnak. Márpedig a népi szabadságjo­gok minden gyengülése a ka­landorok. a fasiszták malmára hajtia a vizet. Ezért nem sza­vazzák meg a kommunista sze­nátorok a kormány javaslatát. Úgy vélik, hogy más úton kell elindulni: a népi tömegekkel való szoros egység útján — mondotta Duclos. D/rugal-Németország nem veszi fel a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel BERLIN (MTI) Eckhardt nyugatnémet sajtófőnök Jor­dániában egy sajtóértekezleten kijelentette: a Német Szövet­ségi Köztársaság nem veszi fel a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel. Arról is b(fezéit, hogy „nemsokára megszűnnek a né­met jóvá tétel i terhek s akitar már csupán korlátozott gazda­sági kapcsolatai lesznek a Szö­vetségi Köztársaságnak Izra­ellel“. A továbbiakban biztosí­totta Jordániát, hogy a bonni állam segítségére a jövőben is számíthat. A Welt című ham­burgi lap értesülése szerint szó van arról, hogy Nyugat- Németország Jordánia kom­munistaellenes propagandájá­nak hatékonyabbá tétele érde­kében új rádióállomást épít Ammanban. Az A1 Nida című libanoni lap élesen bírálja a bonni kor­mányt azért, mert a jóvátéte­lt egyezményen kívül 6,5 mil­lió dollárnyi kölcsönt engedé­lyezett Izraelnek. Nem jó vért szült az arabokra az sem, hogy Nyugat-Németország újabb fegyverüzletet kötött Iz­raellel Felrobbant egy amerikai katonai repülőgép ROSWELL (UPI) Az ameri­kai légierők Walker légitá­maszpontján szerdán felrob­bant egy KC—135 típusú óriási üzemanyag-szállítógép. A gé­pen tartózkodó öt pilóta közül eddig csak egynek a holttestét sikerült megtalálni, szinte tel­jesen összeégve.' A szállító-repülőgép a kifu­tópályán elsodort 14 gépkocsit* összeütközött két másik repü­lőgéppel, majd belerohant egy fairoda és raktárépületbe. A kárt 15 millió dollárra becsü­lik. (MTI) Franc'aország egyik legnagyobb gépgyárának vállalati bizottsága meghívta N. Sz. Hruscsovot PÁRIZS (MTI) Franciaor­szág egyik legnagyobb gépgyá­ra, a Sives—Lille—Call válla­lati bizottság egyhangú hatá­rozattal meghívta N. Sz. Hrus­csovot: franciaországi kőrút­jának lillei állomásán tekintse meg a gyárat. N. Sz. Hruscsov franciaor­szági látogatásának előkészíté­se befejezéséhez közeledik. A moszkvai francia nagykövet Párizsba érkezett, hogy bekap­csolódjék a szovjet kormányfő tárgyalásainak és franciaor­szági kőrútjának előkészítésé­be. XII. Átöltöztem és lent az utcán, egy nyilvá­nos telefonon felhívtam Koroknayt: — Volga eszpresszó? — Nem... — felelte egy férfihang, miköz­ben lélegzetemet visszafojtva figyeltem. — Ellenben azonnal megmondom önnek a Volga számát... — Köszönöm, nagyon kedves öntől... Vártam, s amikor bemondta a számot, megnyugodtam. Ez volt a tervezett párbeszéd. Koroknay ebből már tudja, hogy meg­érkeztem, tehát másnap délután öt órakor a Volgában ta’ álkozunk. Én megyek be elő­re a Volgába. Ismertetőjelem az lesz, hogy a nyakkendőmet kissé balra csúsztatom, bal kezemmel keverem a feketét és ezen a karo­mon a kabátom ujját kissé felhúzom, hogy az ingujjam látható legyen. Jobb kézzel ösz- szehajtogatott újságot olvasok ... Koroknay messziről üdvözöl majd, a megbeszélt szöveg szerint. Vacsorához nem volt kedvem, bár ideges­ségem teljesen megszűnt. Egyetlen dolog, amitől tartottam, hogy - akik szökésemről nem tudtak - meggyőzöm arról, hogy vidé­ken dolgozom már az ősz óta, s csak néhány napra jöttem haza Pestre. Legszűkebb baráti köröm bármelyik tagjával pedig közlöm, hogy visszaszöktem, mert kint kibírhatatlan az élet. nincs munka ... honvágy ... egye­düllét. stb. Legfeljebb megkérem őket arra, hogy lehetőleg hallgassanak hazatértemről, addig, amíg állást szerzek magamnak. S ők bizonyára hallgatnak is. hiszen jó barátaim. Lassan sétáltam végig a Kossuth Lajos Utcán, s tovább a Rákóczi úton. Meg kell hagyni, Grétiék alaposan megszervezték ta­lálkáimat. Eddig minden rendben ment. Tu­lajdonképpen minden Gréti kezébe fut össze, ő indítja futárait a kelet-európai államokba, ő mozgatja — a maga huszonnégy—huszonöt éves fejével — ezt a láthatatlan, hatalmas gépezetet, amelyben óramű pontossággal illeszkednek egymásba a fogaskerekek. Ilyenkor csak csodálni és tisztelni tudtam ennek az olasz szépségnek tehetségét és min- denekfölött szinte klasszikus ravaszságát. Művésze volt ennek a munkának, s most már kezdtem igazat adni Grétinek abban, hogy ez a legnehezebb színpad, ahol való­ban még a „statisztáknak” is művészi igény­nyel kell belefolyniok a nagy színjátékba. Itt nem tapsot kap az ember, amennyiben sikert arat, hanem pénzt és néhány hét vagy hónap nyugodt, gondtalan életet. Meg kell hagyni, nagy a gázsi. De ha bukik a színpadon, ak­kor viszont nem füttyorkán közepette lép ki a rivaldafényből, hanem esetleg egy sorozat­tal a testében ... — Hapsikám, miért nem néz előre...?! Riadtan kaptam fel a fejem, valakinek nekimentem, annyira lefoglaltak gondola­taim. Persze... persze...! Pesten vagyok, s ez a „hapsikám” szó éppenséggel nem is esett rosszul. Az Uránia-mozi bejáratánál megnéztem a kiaggatott képeket. Csehszlovák kém-fil­met pergettek. Az egyik képen pisztolycső előtt áll a kém, föltartott kézzel. Elvadult ábrázat, arasznyi forradás a halántékától lefelé az álláig ... Nevetni való ostobaság. Ennyire feltűnő ismertetőjellel ellátott személyeket nem hiszem, hogy bármelyik hírszerző szolgálat alkalmazna. Ilyen arccal csak kétszer jelenjen meg valaki, egyugyan­azon helyen, — már feltűnő. Kész öngyilkos­ság. Manapság sokat vitatkoznak az írók a sematizmusról. Ez nem igaz? Ha ez a való­ságban is így menne, akkor most semmi ag­godalomra nem lenne okom, mert szerencsé­re az én ábrázatom tűrhető, hovatovább a „jóvágású férfiak” közé soroltak többen is. Késő éjszaka volt már, amikor a New York-palotánál átvágtam az úttesten és be­fordultam a Dohány utcába. Kimegyek a Madách térig, onnét az Astóriáig és a Kos­suth utcán végigsétálok. Így terveztem el magamban az éjszakai sétát. Azonban másképpen történt minden. Ezt az utat sokkal gyorsabban tettem meg, mintsem gondoltam. A Három Huszár nevű mulatóból egy népes társaság verődött ki a járdára, s éppen a sarkon találkoztam össze velük. Húsz—huszonkét éves suhancok lehet­tek, köztük néhány nyivákoló, ittas fruska. Az egyik fiú — láttam már messziről — ki­tántorgott az úttestre — és felém közeledett. Próbáltam jobbra térni, elém állt. — Mi van, apám...?! — ordította bele a képembe és megfogta mellemen a kabátot. Rettenetesen dühbe jöttem. Az utóbbi napok izgalma mintha kitörni készült volna belő­lem. Két kezemmel már-már elkaptam bal karját, hogy egy fél balfordulattal átvágjam a fejem fölött a suhancot. De hirtelen elen­gedtem és futásnak eredtem. Hangos üvöl­téssel nyomomba szegődtek. A harmadik utcakereszteződésnél már tágult köztünk a távolság, ordítozásuk is egyre halkult. Az úttest közepén akkor jött velem szem­ben egy rendőr. — Elérem még a 49-est...?! — kiáltottam neki futva, s hogy válaszolt-e vagy sem, azt már nem is hallottam. Útközben még visszapillantottam, de nem jött utánam. Egészen elfutottam a Madách térig, majd a téren végre lelassítottam. Meleg percek voltak. Semmi kedvem nem volt verekedésbe bocsátkozni, tekintettel a várható következményeire, hogy a rendőr igazoltasson a suhancokkal együtt. Muszáj volt elmenekülnöm, bár a dühtől és a kese­rűségtől — hogy nem verhettem végig a kölyköket — majdnem sírva fakadtam. De hiába, tűrnöm kell, különben egy igazolta­tás könnyen végzetessé válhatna számomra. ★ Alkalmasabb találkahelyet nem is fedez­hettek fel részünkre, mint a Volga eszpresz- szó. Az előtérből néhány lépcső vezetett fel a belső helyiségig. A fal mentén egy zongo­rista játszott a dobos kíséretében, s ez utóbbi néha énekelt egy-egy dalt. Ebből a helyiség­ből egy félkör alakú kisebb szobaféle nyí­lott, ahol szintén asztalok és párnázott szé­kek álltak. Az asztalok előtti üres- részen le­hetett táncolni. Csodálkoztam, hogy már dél­után fél ötkor zene szól és meglehetősen szép számú volt a közönség. Ma szombat van — nyilvánvalóan ez az oka —. s ez is csak most jutott eszembe Mostanában a napok eléggé eggyé folytak előttem. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom