Népújság, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-05 / 30. szám

1960. február 5., péntek nepojsag 3 Százmilliós mérföldkövek A tavasz, amely egyébként Bem szokott különösen sors­döntő változásokat hozni az üzemek életébe — nem úgy, mint a földeken — az elmúlt évben tüzet lobbantott a mun­kapadok, tárnák dolgozóinak szívében. A párt felhívással fordult a dolgozó emberekhez, az or­szág lakosságához, hogy gyor­sított léptekkel haladjunk a szocialista társadalom megte­remtése felé, hiszen ennek megvan minden lehetősége. A felhívás igen termékeny talaj­ra talált. Azonnal tanácskozá­sok kezdődtek, hol, milyen le­hetőségei vannak a gyorsabb előrehaladásnak, a gazdaságo­sabb termelésnek. A lehetősé­gek felmérése után megszület­tek a versenyvállalások, ame­lyek híven tükrözték a mun­kások ragaszkodását a párthoz — mikor minden elképzelést felülmúló munkasikerek eléré­sére vállalkoztak. De a lelke­sedés tüzének nemcsak szítói, de oltói is akadtak. Megszó­laltak az óvatoskodók, akik le­hetetlennek tartották a mun­kás-vállalások teljesítését és félve attól, hogy „tervesítik” a magasabb eredményt, a válla­lások csökkentése mellett kar­doskodtak. Nem lett igazuk. Ez nem is rajtuk múlott, hanem azokon, akik becsületbeli ügyüknek tartották ígéretük beváltását. Így növekedett a kezdetben mindössze 18 milliós vállalás az év közepére 76 millióra. Ez már óriási haladásnak számí­tott a kezdethez képest, de az igazi kedvező változások az év második felében következtek be. Ha valamikor megírják ezek­nek az éveknek krónikáját, minden valószínűség szerint megemlékezik a történetíró az évtized legnagyobb hasznot hozó vetélkedéséről, amely igazából 1959 második felében kezdődött. A párt közelgő kongresszusa annyi kommu­nistát és pártonkívülit ösztön­zött jobb. takarékosabb mun­kára. hogy a korábbi évekhez képest, szinte valószerűtlen mértékben növekedett a ter­melés és gyűltek a milliók _ a vállalások teljesítése nyomán. Míg az év első felében alig haladta meg a termelési színt a száz százalékot, az év végé­re már a minisztériumi ipar 113,6 százalékos teljesítményt ért eL Ez a szám azt jelenti, hogy nemcsak az eredeti célt — az 1960. évre tervezett szintet — érték el, de majdnem két év­nek megfelelő előnyre tette* szert egyes gazdasági mutatók teljesítésénél. Majd két év előny, egy félév alatt, ez úgy hiszem, kellően bizonyítja, mennyivel szívbőljövőbb volt ez a vetélkedés, minden eddi­ginél. S akik ilyen eredménnyel köszöntötték a párt nagy ta­nácskozását, nemcsak eredeti és később módosított vállalá­saikat teljesítették, de a vált­nál is nagyobb mértékben nö­velték a munka termelékeny­ségét — ami egyenes arányban van a termelés gazdaságossá­gával. Az a tény, hogy év Vé­gére a márciusi párthatári zatban előirányzott termelé­kenységi szintet is két száza­lékkal teljesítette túl a megye szocialista ipara, ez tette lehe­tővé. hogy az első félévi 76 milliós felajánlást magasan túlteljesítve, rövidesen 184 millióra nőjjön a vetélkedés eredménye. De még ez az ug­rásszerű fejlődés sem elégítet­te ki a többre vágyó embere­ket. Alig múlik el nap — ezek­ben az időkben —. hogy vala­milyen nagyszerű termelési eredmény ne mutatkoznék. Nagyüzemek, ahol soha nem gondoltak ilyen eseményre — hetekkel, sőt hónapokkal előbb teljesítették éves tervüket és bőven volt idejük az alapos felkészülésre, hogy ezévi ter­veiket is biztos alapról kezd­hessék valóra váltani. S mikor az eredmények összesítésekor nyilvánosságra került a kongresszusi verseny eredménye, még a legoptimis­tább embereknek is csalódást okozott. Kellemes csalódást. Az első vállalás a 18 millió forint helyett 271 millió lett a végeredmény. Ennyivel több árut termeltek és csökkentet­ték a gyártási költségeket. Az önköltség csökkentésével kap­csolatban még nem lehet tel­jes biztonsággal meghatározni a megtakarított összeget, de a szakemberek becslése szerint megközelíti az ötvenmillió fo­rintot. De mennyivel magasabb lenne ez a szám, ha mindenütt érvényesül az az elv, hogy ne csak a termelési tervek túl­teljesítésére — sőt elsősorban nem arra —, hanem a terme­lés gazdaságosságára töreked­tél* volna az üzemek vezetői, dolgozói. Az eredmény azon­ban így is tiszteletre és dicsé retre méltó. Méltó azokhoz az emberekhez, akik minden aka­dályt elhárítva, szavuk teljesí­tésének útjából, ilyen nagy­összegű megtakarítást értek el és kétszázmillió forintnál is több értékű árut adtai* tervü­kön felül. Olyan árukat, amelyre a népgazdaságnak, a lakosságnak szüksége van, vil­lamosenergiát. mezőgazdasági gépalkatrészeket, építőanya­got. Így alakult az elszámolás a milliókkal, sőt, százmilliókkal, amelyet a pártnak ajánlottak a megye dolgozó emberei, s amely — éppen a párt helyes politikája folytán — az ő élet- színvonaluk emelkedését segí­ti elő. Így találkozott az egyén érdeke a társadaloméval, s így találkozik ez a jövőben is, mi­kor a párt reális és helyes po­litikájának megvalósításáról van szó. Ez ad biztatást a to­vábbi sikerek eléréséhez, hogy ez évben is százmilliókkal jel­zett mérföldkövei lehessenek utunknak. Kovács Endre Mái* mégy televíziós készülék működik Szihalmom Faluellátó könyvesbolt Gyöngyösön Napról napra érkeznek hír­adások arról, hogy megyénk községeiben televíziós készü­lékeket vásárolnak. Fejlődő kulturális életünk cáfolhatat­lan eredményeit jelentik ezek a számok. Most arról érkezett hír, hogy Andomaiktálya, Demjén, Felnémet és Szilvás­várad után Szihalom község is gazdagodott: újabb televíziós készülék felszerelését kezdték meg a faluban. Szihalom köz­ségben eddig csak három te­levíziós készüléket tartott nyilván a kulturális statisz­tika. A mostani, a negyedik televíziós készülék boldog tu­lajdonosa. Varga Antal, me­chanikus. A címről ítélve, bizonyára sok olvasó következtet jelen­tőségére, szerepére. A Kossuth utcában levő fa- luellátó könyvesbolt rendel­tetése, mint ahogyan Molnár Jenőné elosztó mondja, való­ban a falu könyvekkel tör­ténő ellátása. A földművesszövetkezetek­hez tartozik, így áruit első­sorban azok boltjaiba küldi a város és a járás területén. Itt közvetlen eladás nincs, csupán az igényléseket veszik fel a falusi kereslet szerint, ami ma­napság nem megvetendő tétel. A város és járás földműves­szövetkezeti boltjaiban, általá­nos iskoláiban, termelőszövet­kezeteiben működő elárusítók nap mint nap jönnek be', vagy küldenek leve'et újabb igény­léssel. örvendetes a falu ér­deklődése a könyvek iránt. A mezőgazdasági szalskönyvek, szépirodalom, mesék és ifjú­sági regények mellett Marx, Engels és más filozófusok munkája, illetve művei iránt is nagy a kereslet. Az olcsó könyvtár kiadvá­nyai, érkezésük után heteken belül gazdára találnak, épp­úgy, mint a könnyűzenei ki­adványok. vagy orvosi köny­vek. Az Aranykönyvtár sorozat mellett az emberek ízlését ki­elégítő, nevelő, szórakoztató szakkönyvek is alapot adnak a könyvállomány gyarapításá­hoz. Ma már könyvolvasó ember lett a falusi paraszt, éppúgy, mint a kovács, vagy más szak­mabeli. Nem egy házban több kö­tetből álló kis könyvtár lapul a szekrényben, szekrény tete­jén, ablakpárkányon, s nem meglepő az sem. ha névnapra, vagy vendégségbe menet egy- egy díszes kötésű Jókai re­génnyel, Petőfi összes költe­ményeivel, vagy éppen egy Traven-könywel kedveskedik a vendég. A lelkes eladóik igyekeznek tanácsaikkal az irodalmi íz­lést kialakítani. Így Kiss István és Vámos Gábor Vámosgyörkön, Dósa Balázs Gyöngyössolymoeon, Máté Lajos Gyöngyösön és le­hetne sorolni a neveket és helységeket, míg végére jut­nánk. Nekik köszönhető, hogy csu­pán a falut ellátó könyvesbolt havonta átlagosan 30 000 fo­rint értékű könyvet továbbít vásárlóinak, illetve adnak el megbízottai. Havonta 30 000 forint köny­vekre! Dicséretre méltó ered­mény, s hű kifejezője fejlődő társadalmunk fejlődésének is- (murcsányi) Segítség a háziasszonyoknak A háztartási cikkeket gyártó üzemek az idén jelentősen nö­velik a már ismert háztartási vegyicikkek termelését. Az el- műit években megismert és megkedvelt szintetikus mosó­szerekből — Rapid, Ideal, Ra­dion, stb. — 7500 tonnát gyár­tanak. Rákospalotán új mosó­szergyárat szerelnek fel, Dá­niából vásárolt korszerű gé­pekkel. A termelés mennyisé­gének növelésén kívül új eljá­rásokkal megkétszerezik a mo­sószerek hatékonyságát. Érde­kes, hogy a szintetikus mosó­szerek térhódításával nem csökken a szappan iránti ke­reslet. Ezért mosószappanból ’s változatlan mennyiség készül. Pipereszappanból hatezer ton­na készül az idén. Nagy megterhelést jelent a padló, a szőnyeg és a bútorok tisztántartása. Az Albertfalvl Vegyigyárban új, erős tisztító hatású padlómosószert állítot­tak elő. A poralakú mosószer Alfa néven még ez év első fe­lében forgalomba kerül. Az j őszi nagytakarítás idejére már - kapható lesz az üzletekben az- önfényező padlófestő is. A Ti­szántúli Növényolajipari Vál-. lalat szakemberei olyan sző­nyeg- és bútorkárpit-tisztító- szert állítottak elő, amely a szőnyegen, vagy a bútorkárpi- ton habbá alakul, s száradás után csak le kell kefélni. Ez az Expressz nevű tisztítószer is' forgalomba kerül az első fé’.-j évben. Ezeken kívül többek! között 7500 tonna súrolószert ! 400 tonna szidolt. 1,7 doboz; parkettpasztát is gyárt az ipar } Űj kozmetikai cikkeket is' kapnak a nők. A krémpúder után az idén már folyékony krémpúder is készül, amely elő­nyösebb a nőknek. Bővítik a választékot a gyöngyházfény­rúzsban is. (MTI) TEGNAP délután tanultam __meg azt az örök­érvényű aranyigazságot, hogy minden gyerek gazdag, aki tár­saival együtt vidáman nevetni, játszani tud, akinek szemében az értelem tüze ég. Gazdag, ha szülei keresetéből nem is jut mindig új ruhákra, elmés já­tékokra, minden nap finom falatokra. Tegnap tanultam meg ezt az egri — Gyógypeda­gógiai Intézetben. M é g túlságosan hatása alatt állok a látottak, tapasztaltak nyomasztó emlékeinek, még nagyon is erős a sajnálat, és sokkal inkább megdöbbentett mindaz, amit megismertem, semmint hideg fejjel gondol­kodhassak, hogy tárgyilagos képet nyújthassak... Csodálkoznak? De csak képzeljenek maguk elé száznál is több gyereket, kik csupán abban egyeznek egymással, hogy mind-mind magukon viselik a bélyeget, arcukon, szemükben ott a ször­nyű jel: szellemi fogyatéko­sok ... ... Ülünk az intézet igazga­tójának kényelmes bútorokkal berendezett irodájában és a sétájukról visszatérő növendé­kekre várunk. Beszélgetünk. Ezt Bene László, az igazgató mondja: — Addig néhány általános tudnivalót... Mi érdekli? — Minden. Megértőén elmosolyodik. — Kezdem talán azzal, hogy 1957 októberében alakultunk és szellemi fogyatékos gyer­mekek nevelőintézete a mienk. Olyan növendékeink vannak, akiket az általános iskolák vé­leménye alapján telepítettek át hozzánk. — Hány növendékük van? — Jelenleg száztíz, a bejá­rókkal együtt. Internátusunl* 75 férőhelyes. Ahol fényt gyújtanak a szellem sötétjében... — Sok a növendék? — Sajnos. A statisztika sze­rint a tanköteles gyermekek több mint egy százaléka értel­mi fogyatékos. — Végül is kiket számítanak értelmi fogyatékosnak? — Akik elviselhetetlenek az iskola, vagy környezetük szá­mára, nem tudnak beilleszked­ni a közösségbe, képtelenek a tananyagot a szokásos módsze­rekkel elsajátítani... Azokat, akiknek sorából valaha a falu bolondjai regrutálódtak ... — Mi az intézet célja? — ... hogy belőlük is a tár­sadalom hasznos tagjai legye­nek, dolgozni tudjanak, hogy eltartsák önmagukat és ne szo­ruljanak másokra... — Milyen az intézet felépí­tése? — Két főcsoport van: a ne­velési és az oktatási. Az előb­bit tovább osztottuk kísérleti, átmeneti és előkészítő részre. Az oktatási csoport a tulajdon­képpeni iskola, egytől nyolc osztályig. A gyerekeket szelle­mi képességeik szerint soroljuk be... De letelt a sétaidő, men­jünk, nézzük meg őket. TTTKŐ7TWN bekukkantot­UTKOZBEN tunk a háló_ termekbe. Meglepően nagy a rend, kedves, világos terítős ágyak, függönyök. Barátságos otthon benyomását kelti. Be­nyitottunk az egyik terembe, ahol a kísérleti és az átmeneti csoport tagjai töltötték dél­utánjukat. Kifejezés nélküli tekintetek, az idegennek kijáró torz mo­soly, vagy eltévelygő tekintet. Mintha valami hideg kéz mar­kolná bensőmet. Az igazgató szavára riadok. — Vegyünk elsőnek egy kí­sérleti csoportost!? Bólintok. Odalép egy kisfiúhoz, szoro­san elébe áll és úgy mondja: — Állj fel. A gyerek feltápászkodik. — Mi a neved? — tagolja a szavakat az igazgató. A válasz érthetetlen, elcsuk- ló szótagokból áll. — Menj az ajtóhoz. A fiú óvatos, ingadozóan bi­zonytalan léptekkel megy az ajtó felé. aztán visszaül. És most megint az a szánalmat keltő torz mosoly. Nyolc éves. Szülei alkoholis­ták. A kétéves itt tartózkodása alatt megtanult egyenesen menni, ceruzát fogni. Írni. raj­zolni még képtelen, de hama­rosan húz álló és fekvő vona­lakat is. Persze nem máról hol­napra. Majd. K. Jóska ül mellette, ö sok­kal ügyesebb. A padra rajzolt krétakör mellett már kirakia az apró staniol papírdarabká­kat. Tehát az ilyen, a négyzet­centi nagyságú. kicsiny és könnyű tárgyakat is, képes megfogni, kiválogatni és rend­szerbe rakni. Igaz. hogy már 12 éves. Ikésőn került az Jinb KICSIT lintézet.he. Milyen elképesztő türelem kell ezekhez a gyerekekhez. Egy, vagy több évig arra ta­nítani a növendéket, hogy a ce­ruzát nem azért készítették, hogy a szomszéd szemét kiszúr­juk vele. Írásra való. Vonala­kat húzni. Tehát rátenni a pa­pírra és gyengéden sétáltatni rajta. De menjünk tovább. Az el­sőosztályba. Az osztály legjobb tanulója Gy. Margit. Beszédhibás ő is, mint a többség. Már ötig-szá­mol és a magánhangzókat is elmondja — majd az év végé­re. Áll a padban és tekintetét rámfüggeszti. Figyel. — Mennyi három meg ket­tő? — kérdem. Nem szól, csak néz. Hosszú szünet után vágja ki: — Négy. — Nem annyi, gondolkodj csak! Ismét szünet után. de most már határtalanul boldogan mondja meg a helyes ered­ményt. Tízéves. — Éneket is tudsz? — Ottor pattan, tendő, tend — szól és bizonyára azt akar­ta mondani: Ostor pattan, csengő cseng. De tud még egyebet is: már kezd iátszani és a kész baba­ruhákkal jól-rosszul felöltöz­teti a babát. Istenem: tízéves. M. Lajos tán az iskola leg­jobbja. Negyedikbe iár. Nézem a füzetét. Az általános iskolá­ban talán a rendetlenek közé tartozna, de itt? jól szá­Szeretném megsimogatni a gyereket. M. Lajos édes kis kölyök, most számomra benne testesül meg az akarat, a türe­lem és szeretet diadala, a sok­sok éves keserves, de fárad­hatatlan munka, amely még csodáiéra is képes, hisz ember­ré tett egy tudatlan, magatehe- , tetten lényt. Sétálunk vissza az irodába. Elgondolkodva mondja Bene László: — Legnehezebb feladatunk a gátlások kiépítésével van. Ami­kor idekerülnek, teljesen gát­lástalanok. Kárt tesznek ma: gukban, másokban egyaránt Lopnak és ölnének is, nem tudják mi okból. Múltkor egyi­kük ágat látott az ablak előtt.; s a nevelő már csak a bokáját! tudta elkapni, kilépett az eme- < létről. Akkor kértünk rácsot j — Milyen eredményt akar- < nak elérni a gyerekekkel? — Hogy az életben megálliák j a helyüket, tehát dolgozni tud- < ianak: gyümölcsöt szedni. > vagy kapálni... téglát adogat- 5 ni a kőművesnek. — M. Lajosból is ez lesz? j Az igazgató boldog. j — Nem. belőle akár kőmű- , vés is lehet! Aztán elbúcsúztunk. ÉS MOST HÁROMSZÁZIG mól, az év végére már 500-ig is elvégzi az alapműveletekkel való számolást. Idegen szöve­get is hibátlanul olvas. Most múlt tizenegy eszten­dős. Szerencsére, időben került az intézetbe és ha minden iól megy, a tanév végén visszate­lepítik az általános iskola har­madik osztályába. megírtam ezt a! riportot, s re- j mélem. sikerült érzékeltetnem valamennyire, hogy milyen ha­talmas a távolság az első, a kí­sérleti csoportban levő fiú és M. Laios jelenlegi képességei között. Bizony hosszú utat tett meg Lajcsi, míg eljutott eddig, nehéz, göröngyös volt az út. de kézenfogva vezették a ne­velők. Mint a többi százegyné- hány társát is. Féltő gonddal kísérik őket az értelmes em­berré válás ú+ián. SZÁNTÓ ISTVÁN Elégedett emberek .. • (Folytatás az 1. oldalról) GULYÁS SÁNDOR tehenész 661 munkaegységet teljesített az elmúlt esztendő­ben, s közel 45 000 forintnyi összeget és terményt kapott munkájáért. MLINKÓ JÓZSEFNÉNEK 197 munkaegysége volt az el­múlt évben. A termelőszövetkezet is elége­dett KISS SAROLTA munká­jával, s 6 is elégedett a jöve­delmével, melyet a 205 mun­kaegységére kapott. Szép pénzt keresett a termelő- szövetkezetben ANTAL IMRE fogatos is, akinek kiskönyvébe 474 munkaegységet jegyeztek be. ★ ... És sorolhatnánk tovább és tovább a füzesabonyi Petőfi Tsz tagjait, az elégedett embe­reket, akik megtalálták számí­tásukat, s helyüket a szövetke­zetben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom