Népújság, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-21 / 44. szám

1960. február 21., vasárnap NÉPÜJ8AG o Tiasaiiámi, I960 február Zárszámadás a Vörös Csillag Tsz-ben ÜNNEPLŐ RUHÁS TSZ- TAGOK gyülekeznek a tisza- nánai Vörös Csillag Termelő­szövetkezet kultúrtermében, hogy meghallgassák a tsz-ve- zetőség beszámolóját az 1959- es év zárszámadásáról és meg­határozzák az 1960-as évre a tsz tervét, feladataikat, a tsz gazdaságának további erősí­tésére, a tagok életszínvonala további emelésére. Jóleső érzés volt ezen a közgyűlésen hallani a vezető­ség beszámolóját, a felszólaló tsz-tagok egységes álláspont­ját látni, a tsz közös gazda­sága mellett az emberekről, a tsz tagjairól való gondosko­dásról, érezni azt, hogy a ti- szrnánai Vörös Csillag Tsz- ben az értelem felülkereke­dett az érzelmeken, hogy a tsz-ben egyre inkább érvénye­sül a tsz-tagok tudatának szo­cialista formálása is, helyesen kezd kialakulni az egység a termelőmunkában a tagok szo­ciális, kulturális problémái­nak megoldásában. A közgyűlésen külön jóleső érzés volt érezni azt az ösz- szeíorrottságQt, ami a tsz régi tagjait és az elmúlt év tava­szán belépett tsz-tagok között kialakult. Azok a tízéves szö­vetkezeti tagpk, akik alapítói voltak a tsz-nek és a közgyű­lésen kapták meg a Minisz­tertanács oklevelét, helyesen értelmezik a gazdaságos ter­melés fontosságát és alap­jának tekintik a munkafegye­lem állandó szilárdítását. De ez jut kifejezésre az elmúlt év tavaszán belépett tsz- tagoknál, mint Orosz Dávid brigádvezetönél, vagy Torr Sándor bácsinál. A jó gazda gondosságával. szorgalmával végzik munkájukat a közös gazdaság erősítése, a jövede­lem fokozása érdekében. AZ 1959-ES ÉV gazdasági eredményekben igen gazdag volt. A tsz áruértékesítési tervét túlteljesítette, új, száz férőhelyes növendék-istállót épített és egy sor új beruhá­zást létesített, hogy erős gaz­dasági alappal induljon az 1960-as évi termelésnek. _ A tsz-nek minden termelési ága jövedelmező volt. A tagok szorgalmas munkája, a veze­tés megszilárdulása, *az állam által nyújtott kedvezmények helyes felhasználása következ­tében. Az 1960-as terv alapján a 2355 kalasztrális hold terület­tel rendelkező tsz több mint ötmillió forint értékű terme­li I !ll'l>!ll!|ligillí!9l||ll|ll|ll|ll|l!||llllRI|fj!|MI|ll!llll! kor már kifogytam a szavaik­ból. megszólal. — Volt már nekem kérőm, kettő is. Anyám szerette vol­na, ha férjhez megyek, de én egyiket se szerettem... És tudja, mi itt az erdőben csen­desen élünk, keveset beszé­lünk, sokat dolgozunk és gon­dolkodunk. Kiszínezzük azéle­tet. Én is elképzelek magam­nak mindenféle szépet, és az olyan jó, mintha igaz lenne... Májusban születtem, s azt mondtam, csak májusi ember­hez megyek férjhez. Ha nem jön, inkább lány maradóik... — Azt hiszi, jön majd va­laki. és azt mondja, hogy.én máj v ban születtem, jöjjön hoz feleségül? C, ejtelmesen mosolyog, *“■ blúza alá nyúl, amely megfeszül kérők mellén s le­velet húz elő. — El tudja olvasni? Német szöveg, levél. — Maga nem tudja, mi van benne? — kérdezem. Mosolyog és bólint. — De. Már lefordítottam... Tálán nem tökéletes, de meg­értettem ... — Öt szereti? — Igen. Vadászni jött. hoz­zánk... Hozzánk gok külföldi jön ilyenkor ősszel. Én nem szeretem, mert olyankor na­gyon sok a munka. Meg. kü­lönben sem örülök az idege­neknek. Apám tud velük be­szélni ... én csak azt várom, hogy e'.menjenék. Most ősszel volt itt egy nagyon csendes ember ... Talán az utcán ész­re sem venném, itt muszáj volt ... Fáért mentem az ud- varra, vittem a zseblámpát is, két fog előállítani és jelentő­sen növeli áruértékesítését. Nagyon helyesen határozott a közgyűlés arról például, hogy a kenyérgabonából szükséglet szerint fognak a tsz-tagoknak adni és nem munkaegység szerint. így az előzetes becs­lések alapján több mint 10 vagon kenyérgabonával növe­kedik a tsz árugabonája, 1960- ban több mint 25 vagon ke­nyérgabonát ad a Vörös Csil­lag Tsz a népgazdaságnak. Az állattenyésztés fejleszté­sénél is vannak helyes irá­nyok a tervben. Itt azonban Nagy elvtársnak, a tsz elnö­kének az a véleménye, hogy 1960-ban már előtérbe kell ál­lítani a szarvasmarha tenyész­tésinél a minőség megjavítá­sát, — bár a mennyiség terén sincs még rendben minden. A terv alapján a .száz kataszt- rális hold redukált szántóra eső szarvasmarha létszám csak megközelíti a tizenötöt. A tehénlétszám 100 katasztrá- lis hold szántóra csak öt da­rab lesz. Kevés ez, különösen a Vörös Csillag Tsz-ben na­gyobbak a szarvasmarha te­nyésztés lehetőségei. mint ahogyan azt 1960-ra tervezték az elvtársak. Pedig meg van­nak győződve, hogy jövedel­mező a szarvasmarha tenyész­tés. 218 419 forint bevételt ter­veztek a tsz baromfi tenyész­téséből. Nagyon helyesen tö­rekednek arra, hogy az olyan lehetőséget, mint a rizste’ep, úgy is kihasználják, hogy 500 darab kacsát tenyésztenek raj­ta. így jelentős bevételt biz­tosítanak. viszonylag kevés ráfordítással. A járás rizster­melő tsz-ei igen helyesen ten­nék, ha a vízi szárnyasok te­nyésztésével kihasználnák az ilyen lehetőségeket, ezzel is je­lentősen növelhetnék jövedel­müket. A TERMELÉS FOKOZÁSA a tsz-tagok jövedelmének a fo­kozása érdekében bevezetik ez évben a termelés premizálá­sát. Ezt úgy kívánják megol­dani, hogy a premizálás min­den tsz-tagot érint, akik a premizált növényfé.'eségak megtermelésében részt vész­nek. Kiterjed a vezető mun­kában dolgozókra, a traktoro­sokra. Űj vonás ez a Vörös Csillag Tsz életében, beveze­tése növeli a tsz-tagok érde­keltségét a termelésben. Szóba került a beszámoló­ban is, de a felszólaló elv­társak is szóvá tették, a tsz idős tagjairól való gondosko­dást. Ügy kívánják ezt meg­oldani, hogy azoknak az idős tsz-tagoknak, akik munkakép­telenek. az átlagos évi mun­kaegység 30 százalékát írjál? jóvá. a nyugdíjas tsz-tagoknak az átlagos munkaegység 15 százalékát. Mindkét esetben a földjáradékot beszámolják és biztosítják az idős tsz-tagok­nak a háztáji fö’det. Je’entős segítség lesz ez a tsz idős tag­jainak. A tsz-tagok növekvő jólété­nek biztosítása csendült ki a közgyűlés hangulatából. Az 1959-es munkaegység érték is magasabb a több évi átlagnál, 37 forint. Ebben nincs benne az olyan szolgáltatás, mint a háztáji fö’d szántás díja — a rajta végzett' fogatos munka díja. Ez évben 42 forint munka­egység értéket terveztek be, ami reális és a tsz — ha a le­hetőségeit minden vonatko­zásban kihasználja, még ma­gasabb is lehet a tagok jöve­delme. AMIT EL KELL MÉG MON­DANI a Vörös Csillag Tsz köz­gyűlése után — elsősorban az, hogy a tsz pártalapszervezeté- ben fokozni kell a politikai munkát. Alkalmazza a párt­szervezet azokat a módszere­ket a felvilágosító munka so­rán. amelyek a helyi körül- méóyek között a legmegfele­lőbbek. A taggyűlések tartalmát — színvonalát úgy kell növelni, hogy elősegítse a párttagság eszmei^ politikai nevelését, de minden más pártrerfdezvény is ezt segitse elő, indokolt ez, hiszen a pártalapszervezetben van­nak még olyan elvtársak, akik nem képezték eléggé magukat és így nem is tudnak a tsz- ben a politikai felvi’ágosító munkában részt venni. Az elmúlt hónapban meg­tartott munkacsapat-értekez­leteket a tapasztalatok alap­ján továbbra is meg kell tar­tani. Mindez a termelés, — a munkafegyelem terén — világ­nézeti kérdésekben egyik leg­alkalmasabb módszer a poli­tikai nevelőmunkában. Másodszor a vezetés köze­lebb kerüljön a tagsághoz. Barna András Ott állnak, ahol a part „szakadt6* Bizony, így igaz, két esztendeje már, hogy a vámos* gvörkiek megállnak a patak part-szakadásánál, helyesebben szólva, az átvágott gátnál és vakargatják az Üstökűket, néz­nek egymásra: mit kéne csinálni? Azt ugyan tudják, hogy tulajdonképpen^ mi volna a fel­adat. hiszen egyszerű az egész: a gát nyílásába egy zsilipet építeni a belvizek leeresztése céljából és azért, hogy ha át­csap az ár a töltés felett, később vissza tudják ereszteni a vizet a mederbe. Egyszerű az egész. Nos, ez eddig rendben Is vojna. igen ám, de hol az em­ber, aki az építést megvalósítja? Erre vonatkozik a tanácstalanság. A Vízügyi Igazgatóság két esztendeje kihordta az anya­gút a helyszínre, aztán elvittek belőle, méregettek, kalkulál­tak és minden maradt a régiben. Közben. — ha árvíz lesz, elönt háromszáz holdat. Egyik-másik úgy véli: — Meg kell sürgetni a munkát levélben. Legyintenek, Sok levél elment már ebben az ügyben, kitűztek néhány' határidőt is, de csak az iratok súlya gyara­podott. A Miskolci Vízügyi Igazgatóság Gyöngyösi Szakaszmér­nökségének vezetője. Erős László is csak azt mondja pedig, hogy beadványt kell a falunak ismét szerkeszteni. Tudják, ismerik a helyzetet, de ha valóban meg akarják csináltatni a gátat a vámosgyörkiek, jó lesz ismét megfogalmazni egy beadványt. Hová lettek az eddigi iratok, kérvények, követelödzések, akták — ki tudja már? Az elmúlt esztendő végén ugyanis átszervezték a vízügyet. — Nem nagy munka, mindössze vagy 50 000 fői intőt igé­nyel — mondotta Erős László. — Megpróbáljuk megoldani valahogy, csak kérni kell. Nos, erre nemigen lehet mást mondani, mint azt, hogy tessék a községi tanácsnak ismét megfogalmazni egy bead­ványt. az se baj, ha elővesznek egy régebbit és a most idő­szerű dátummal ! m Sk Mindenképpen megéri a fárad­ságot, ha a vízügy is beváltja az ígéretét. — sss — fi nagyüzemi gazdálkodás iskolái - az állami gazdaságok ii. AZ UTÓBBI egy-két évben különös ér- deklődés kíséri a kukorica ter­melésének kérdéseit. A nö­vény rendkívüli jelentőségét bizonyítja az a tény, hogy a közelmúltban került megren­dezésre a H. országos kukori­catermesztési tanácskozás, Ezen a tanácskozáson külföldi részvevők jelenlétében olyan országos eredmények kerültek nyilvánosságra, amelyek világ- viszonylatban is igen jelentős­nek számítanak. Bár Heves megye nem nevezhető nagyon jó kukorioatermő megyének, mégis nyugodtan lehet mon­dani, hogy az itt elért eredmé­nyeink messze túlhaladják a kapitalista idők eredményeit, s az állami gazdaságok ter­mésátlaga 1956 óta, négy év alatt a kétszeresére emelke­dett. A termésátlag állandó, s az 1959. évj ugrásszerű emelke­dést a következő szánlak bizo­nyítják: Ev összes termés átlag emelkedés w q/kh q/kh 1956 86 9,67 — 100 1957 119 11,30 1,63 117 1958 137 13,69 4,02 142 1959 202 18,83 9,06 195 Tehát a fenti kimutatás ta­núsága szerint az állami gaz­daságokban négy év alatt a termésátlag 95 százalékot, azaz kh-ként 9,06 mázsát emelke­dett. Ezt a termésátlag emel­kedést úgy értük el, hogy egy időben a terület 888 holdról 1070 holdra emelkedett. Így a megtermelt összes kukorica a terület mintegy 21 százalékos növelése mellett 116 vagonnal, az 1956. évi termés több mint kétszeresére emelkedett. Szeretnék néhány kimagasló eredményt megemlíteni. 29 mázsa fölötti átlagtermést ért el 418 holdon a Füzesabonyi Á. G. A Szilvásvárad! Á. G.- ban — melynek rendkívül kedvezőtlen területi és éghaj­lati adottságai ismeretesek —, még eddig soha nem sikerült az átlagot 10 mázsa fölé emel- -ni. Múlt évi átlagtermése igaz =csäk 23,40 mázsa volt. :| IGEN S°KAN pSgjLnH ■•állaimi gazdaságon kívülállók |— még szakemberek is, akik |az 1959. évj kiváló eredményt ^döntően és kizárólagosan a jó -időjárásnak tulajdonítják. Nem "volna helyes vitatkozni az idő­járás termésformáló szerepé­dről. mert az vitathatatlan je­lenlegi technikai felkészültsé­-günk mellett. De az egyoldalú, "mindent csupán az időjárás -javára író szemlélet megcáfo- "lására néhány rendkívül fon- -tos tényezőt a következőkben | elemezni kívánok.- Az országos termésé ti ago ti ’alakulása 1959. évben előzetes -tájékoztatások szerint a követ­kező: «Országos átlag 14,9 mázsa ^Tsz-eik átlaga 16,— mázsa pÁ. g.-ok átlaga 19,5 mázsa B ■ Ez azt bizonyítja, hogy a ptsz-ek 1,1 mázsával, az állami ^gazdaságok pedig 4,6 mázsával Ptermel bek többet holdanként eaz országos átlagnál. | Ha tehát nem az időjárás, lakkor mégis mi okozta a ki- "magasló, az egyéni termelők látlagát meghaladó eredménye­iket? Pl A TOVÁBBI bizonyításban .1 ______ csak olyan-t ényezőket ismertetek, ame- |lyeket minden termelőszövet- |kezet és jórészt minden egyá- ?ni termelő is megvalósíthat Zmár a tavaszi időben is. " Első a vetőmag. 1958-ban -épült meg a klementinái hib- |ridelőéllító üzem, s első ízben -1958-ban termeltünk gazdasá- |gainkba,n MV 5-ös beltenyész- ptéses hibridet. A térmés az füzemben leszorításra és fém- üzárolásra került. így mér 1959. a _ a I januárjában 100 százalékos tisztaságú. 98—99 százalék csí­rázása, s rendkívül magas bi­ológiai értékű hibrid vetőmag állt rendelkezésünkre. Azt hi­szem sokan tudják a termelők közül azt. hogy a góréban tá­rolt, s csak tavasszal, a böjti szelek idején megszáradó ku­koricákból nem egyszer még 70 százalékos csírázásé vető­magot is el kellett vetni. Na­gyon hosszú lenne a hibrid ve­tőmag termesztési technikájá­nak az ismertetése, ezért csak annyit tartok szükségesnek el­mondani. hogy 1959-ben —ki­véve a hibridalőállítást — a terület teljes egészén MV 5-ös saját üzemünkben előkészített vetőmagot vetettünk el. Ugyanezt a vetőmagot adtuk a gazdaságok dolgozóinak is sa­ját illetményföldjükbe. Az eredményben senki sem csaló­dott, tehát az a megállapítás, hogy a beltenyésztéses hibrid­mag mintegy 20 százalékkal többet terem, bármelyik fajta kukoricánál beigazolódott. Ez azonban nem elég. A kiváló vetőmag használa­ta mellett második igen fon­tos tényező, ,a tőszám kialakí­tása. Az eddigi gyakorlat sze­rint a holdanként! tőszám nagy általánosságban 10 000 körül volt. A paraszt gazdák­nak kialakult nézete az. hogy 1 cső legyen, de az nagy legyen. Meg kell mondani, hogy a nagy termések eléréséhez nem elég a kevés, de nagy cső, min­denképpen sok cső kell, na­gyon sok cső, még akkor is, ha az általánosan ismert fogal­mak szerint ezek kisebb csö­vek is. Ezt úgy lehet elérni, hogy többcsövűségre hajlamos fajtát vetünk, — ami a kiváló MV 5-ös hibridben van adva — és a tőszámot holdanként az eddigieknél megközelítőleg a duplájára emeljük. Rendelke­zésemre állanak igazgatósá­gunk gazdaságainak összes ku­20 cra-nél sekélyebb szántás esetén 20—25 cm közötti szántás esetén 25—30 cm közötti szántás esetén 30 cra-nél mélyebb szántás esetén korica területének — mintegy 5000' kh-nak — tőszámadatai, amelyek bizonyítják a maga­sabb tőszámmal járó több ter­mést. A TERMÉSÁTLAG alakulása a tőszámtól függően a következő: 10—12 12—14 14— 15 15— 16 16— 17 17— 18 18— 19 19— 20 20 000 00fl-ig 000-ig ÜOO-ig 009-ig 000-ig 000-ig 000-ig 000-ig felett 12,87 15,15 16,60 17,93 18,38 21,48 24,12 22,03 22,22 mazsa mázsa qiázsa mázsa mázsa mázsa mázsa mázsa mázsa EZ AZ EREDMÉNY azt mutatja, hogy a szántás mintegy 5 cm-es mélyítése 1 mázsával javítja az átlagot. A tárgyilagosság megkívánja an­nak közlését, hogy az állami gazdaságok az összes kukorica terület 61 százalékát 25 cm-nél mélyebben és 20 százalékát 30 cm-nél is mélyebben szántot­ták meg már-1958. év őszén. Ez a jó szántás 1959 őszéit a nehéz szántótraktorok számá­nak gyarapodásával még ked­vezőbb arányban alakult. Ügy gondolom, bármilyen jó időjá­rás esetén, 20 cm-nél sekélyebb szántással eredményeink nem lettek volna ilyen jók. Negyedik fontos tényező­ként említem meg azt, hogy a műtrágya és szervestrágya igénye az ilyen területeknek fokozott. A rendkívül élelmes, mélyen gyökerező, bő termés­re hajlamos MV 5-ös hibrid­Ebből megállapítható, hogy a két szélső érték között 10 000 tőszám és 10 q termés­különbség van. Ez magyarul azt jelenti, hogy a reális hatá­rok között minden ezer tő 1 mázsa holdankénti termés- többletet jelent. Az 1059-es év­ben csak 17 000 fölötti holdan­kénti töálloniány esetén ér­tünk el 20 mázsa feletti ter­mést, s az is látható, hogy te­rületünkön a legjobb ered­mény a 18—19 000 között volt, 24,12 mázsás átlaggal. Még szembetűnőbb a tőszám tér- mésfokozó hatása, ha arra gondolunk, hogy az összes 15 000 alatti átlagtőszámú te­rület termése alig 15,5 mázsa holdanként, míg a 15 0Ö0 fe­letti átlagtőszámú terület ter­mése 20,2 mázsa. Ez azt je­lenti, bármennyire is kedvező az időjárás, ha a tőállomány az összes területen a régi, megszokott 10 000 körül lett volna, az átlagtermés is ala­csony. A tőszám azonban nem emelhető minden területen meggondolás nélkül és egyen­lő mértékben. A magas tő­számnak elengedhetetlen alap­követelménye a harmadik igen fontos tényező, a mélyművelés. Ugyancsak feldolgoztam az összes kukoricaterületet szán­tási mélységek szerint is. Az eredmények a következők: 16,54 q átlag 17,16 q állag 18.23 q átlag 19,11 q átlag kukorica megemelt tőszámmal esak mélyen művelt, — tehát nagy vízkészlettel rendelkező — szervestrágyával és műtrá­gyával igen bőségesen ellátott területen képes nagy termést hozni. A műtrágya adag 3-4-5 mázsa is lehet holdanként, Még szükségesnek tartom azt is megemlíteni, hogy ná­lunk a kukorica termelés min­den munkafolyamata — a tö­rés kivételével — gépesített. A betakarításra ez évben már csőtörő gépeket is állítunk munkába, s 1—2 éven belül szeretnénk a kukoricát a ke­nyérgabonához hasonlóan. 100 százalékosan gépesített nö­vénynek minősíteni. Úgy gon­dolom, igen jelentős lesz, ha az eddig igen munkaigényes kukorica, a korszerű technika eredményeként a kézi munkát nem igénylő növények sorába kerül. (Folytatjuk.) LÖDI GYÖRGY vasni ... Másnap bementem a városba, ott vettem ezt a könyvet, meg a szótárt... Si­etnem kell, mert tavaszra megint jön... A kezemben a levél, né­zem. — Olvassa el... ugye ta­vaszra ígéri? Elolvastam. Valóban tavasz­ra készül, s kérdezi: szívesen látják-e viszont? — Mondja, Mária. mikor született ez a Josef, úgy gon­dolom, milyen hónapban? — Májusban... — Biztos? Bólint. — Apám megnézte az iga­zolványában ... Tudja, akik nálunk járnak, mindig beír­ják a nevüket, mint a szállo­dákban szokás ... — írt már neki? . — írtam. Egyedül. Lehet, hogy rosszul, de nem akar­tam, hogy segítsen valaki... Nem tartozik ez másra. Ma­gának is csak azért mondom el. mert valakinek kell beszél­ni róla. És olyan keveset tu­dok még leírni abból, amit gondolok ... Vf íg ott voltam, megjött a második levél is. Ha Josef tudná, micsoda ál­dozatot hoz érte az erdei lány, talán tavaszig sem vár­na. Ehhez képest gyerekjáték megmászni az üveghegyet, könnyű hadgyakorlat megbir­kózni a hétfejű sárkánnyal. Ilyesmire viszont sem Nagy­erejű János, sem más mesehős nem képes. Csak a szerelmes Máriák! hogy lássak. Amikor visszafe­lé jövök, valaki elkap, és meg­csókol. En meg elejtettem a fát és dühösen kiabálni kezd­tem. Akkor jött oda ő és én nem értettem, hogy mit mond, de éreztem: összeszidja a má­sikat. Az mindjárt él is kullo­gott, ez pedig felszedte a fái, és vitte be helyettem ... Sokáig nem mertem a társaságra nézni. Másnap is, legszívesebben elmentem vol­na hazulról, de ki kellett vár­nom a hetet. Azt hittem, meg­örülök majd, amikor utazni készülnek, de ahogy eljött az indulás napja pem találtam a helyem. Korán bementem a faluba és húztam az időt, mi­nél később kelljen visszamen­nem. Féltem a búcsútól... Van még türelme? — nézett rám váratlanul, — Persza — bólintottam. — Tudja, mi, erdei emberek, ritkán beszélünk. Nincs is mit, kevés történik az éle­tünkben ... De ha elkezdünk beszélni. nehezen hagyjuk abba,,. Mint most is — neve­tett. — Pedig tulajdonképpen nincs is mondanivalóm. A vendégek elmentek, és nekem egysaerre sok időm lett. Áb­rándoztam. Ahogy múlt az idő, annál többet gondoltam arra a szőke fiúra. Annyira, hogy már nem is csodálkoz­tam, hogy egyszer apám be­hozta a postát. Tőle jött ez a levél... Akkor még csak a nevemet tudtam belőle elöl-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom