Népújság, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-20 / 43. szám

Jól sikerült a főpróba AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 43. szám Ara 50 fillér 1960. február 20., szombat Olvas, tanul a falu A vidéki könyvesboltok forgalma bizonyos mérté­kig mindig fokmérője a kulturális fejlődésnek, a műveltség terjedésének. Az, hogy mennyien és kik ol­vasnak, milyen műveket ol­vasnak, olyan tényező, amelynek segítségével sok mindenre következtetni le­het. A múlt kalendáriumos világát már nem is említve, olyan megállapításra jutha­tunk, amely szerint az utób­bi öt—hat esztendőhöz ké­pest is rohamosan fejlődött a vidéki könyvesboltok for­galma és jelentősen bővült a könyvesboltok, a könyv- terjesztők hálózata. Csupán egyetlen példa: amíg 1957- ben a füzesabonyi könyves­bolt három járást, ötvenkét falut látott el könyvvel, ad­dig most csupán egyetlen járást, tizenhét községet. A másik két járásban új köny­vesboltot nyitottak. Még érdekesebb a statisztika, ha meggondoljuk, hogy ugyan­csak a szóban forgó füzes­abonyi könyvesbolt 1957 negyedik évnegyedében, te­hát amikor ötvenkét közsé­get látott el könyvekkel, 132 000 forintot forgalma­zott. Ugyanez az üzlet 1959-ben már csupán a fü­zesabonyi járás 17 falujá­ban több mint 176 000 fo­rint értékű árut forgalma­zott, ugyancsak negyedév alatt. Ezek a számok azt bizo­nyítják, hogy a falvak és tanyák népe soha ennyi könyvet nem vásárolt, mint napjainkban, soha ennyit nem olvastak, mint most. A járási könyvesboltok mel­lett igen jelentősen bővült a bizományoshálózat is. Szuromi Lajos káli bizomá­nyos például az elmúlt év­ben 7744 forint áru könyvet adott el, Sándor Imre Po­roszlón 6500 forint árut s lehetne sorolni tovább azon bizományosok nevét, akik a szó legszorosabb értelmé­ben lelkes apostolai a könyvterjesztésnek. Számunkra nem közöm­bös azonban az sem, hogy kik azok. akik olvassák a könyveket, akik növelik a könyvesboltok forgalmát. A könyvüzletek vezetői sze­rint a falusi olvasók igen nagy százaléka parasztem­ber és ami különösen ör- l vendctes. azoknak is na­gyobbik része termelőszö­vetkezeti tag. Gyorsan sza­porodnak a munkásolvasók és talán legnagyobb mér­tékben megnőtt az utóbbi időben a fiatal vásárlók száma. Ma már nem egy fiatal, munkás- és paraszt- ember van, aki havonta rendszeresen vásárol köny­veket és odahaza már kis könyvtárral rendelkezik. A falusi könyvesboltok­ban igen nagy keletje van az Olcsókönyvtár sorozatai, nak. a mezőgazdasági szak­könyveknek és nem utolsó­sorban a szépirodalomnak. Mindent összegezve, el­mondható. hegy nemcsak városon, de tahin, tanyáin­kon is hódít a> „olvasási láz” és egyre több jó könyv kerül a dolgozók kezébe. Szabás-varrás tanfolyam Pétervásárán Megyénk községeiben egyre több helyen indítanak az asz- szonyok és lányok részére szabás-varrás tanfolyamot. Az elmúlt év december elején a pétervásári járási kultúrott- honban is szabás-varrás tanfo­lyamot szerveztek 35 hallgató­val. A részvevők a több mint egyhónapos időszak alatt ki­tűnően elsajátítják a szabás­varrás művészetét. Munkájuk­ból csütörtökön este kiállítást rendeztek a járási kultúrott- honban, amely egyben a záró­vizsga is volt. A szakmai ok­tatáson kívül a hallgatók he­tenként négy esetben A gyer­meknevelés problémáiról, A táplálkozás történetéről, Isko­la és család címmel hallgattak különböző ismeretterjesztő előadásokat.- AZ IDÉN JÓVAL TÖBB járda épül az egri járásban, mint az 1959-es évben. Az 1960. évi községfejlesztési tervekben 6850 négyzetméter járda építé­se szerepel, 700 000 forintos költséggel. Rab Ferenc: jűdAspénz ★ ASSZONYOKNAK ★ G. Molnár Ferenc: AHOL AZ URSITZ-FÉLE PAJZS KÉSZÜL ★ Sárközi Gyula: DR. TIHAMÉR ★ Hórvölgyi István: TOLLRAJZOK ★ Szántó István: TISZANÄNA 1960. FEBRUÁR TAVASZVÄRÄS A PETŐFI TSZ-BEN „Farsangi tarkabarka* az egri Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium rendezésében Az egri Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium növendéked a Gárdonyi Géza Gimnázium­ban február 25-én, 27-én és 28-án délután fél hat órai kezdettel Farsangi tarkabarka címmel vidám műsoros estet rendeznek. A műsorban bősé­gesen szerepei ének, zene, tánc, de nem maradnak ki a vidám jelenetek, versek sem. Az iskola tanulói nagy szor­galommal készülnek az igé­nyes gonddal összeválogatott műsor bemutatására, amely­nek minden bizonnyal nagy sikere lesz az idősebbek és a fiatalok körében egyaránt. Építkeznek a tarnabodi szövetkezetek Nemigen vitatkoznak már azon egyetlen termelőszövet­kezetben sem, akár újról van szó, akár régiről, hogy milyen fontos az állattenyésztés. En­nek az üzemágnak fejlesztésé­ért meg is tesznek mindent, természetesen elsősorban a fé­rőhelyeket igyekeznek biztosí­tani. A tarnabodi termelőszö­vetkezetekben is nagy tervek vannak már az első évben is arra. hogyan biztosítsák a nö­vekvő állatállomány részére a férőhelyet. A Rákóczi Terme­lőszövetkezet ebben az évben egy 20 férőhelyes sertésifiazta- tó, egy 25 férőhelyes lóistálló, egy 120 férőhelyes hizlalda, és egy 500 férőhelyes baromfiól építését vette tervbe. Az Ezüstkalász Termelőszövetke­zet tagsága, szintén 20 férőhe­lyes fiaztatót épít, 100 férőhe­lyes süldőszállást. 1000 férő­helyes baromfiólat. és egy 50 férőhelyes növendékszállást. A Kossuth Termelőszövetkezet, a község régi szövetkezete 80 fé­rőhelyes növendékszállást épít a tanyaközpontban. A szövet­kezetek az építkezések egy ré­szét saját erőből végzik, s en­nek érdekében építőbriigádokat is szerveznek. Vasárnap délután Gyöngyösön — hosszú-hosszú téli szünet után — ismét bajnoki labdarúgó-mérkőzésnek örülhettek a nézők. A Gyöngyösi Spartacus —Vasas Dinamó újra­játszott NB Ul-as találkozón három ízben zörgött a pestiek hálója Baranyi, Kiss és Ala- xai „jóvoltából”, akik — miként képünk is mutatja — vidáman mosolyognak a küzdelmet mérkőzés után és már arra gondolnak: a B. Mechanika kapuját is jó volna bevenni né* hányszor... WWVWWNAAAAAAAAAAAAAAAAAA^ A LOTTÓ e heti nyerőszámai; A 8. játékhéten 4 450 234 lottószelvény érkezett a Sport- fogadási és Lottó Igazgatóság­ra. Egy nyerőosztályra ennek megfelelően 1668 838 forint nyeremény jut. Az abonyi Petőfi Művelődé­si Házban megtartott sorso­láson a következő húzták ki: 10, 15, 29, 39, 47. (MTI) — A GYÖNGYÖSI Mátra Múzeum Sárdy Brutus festő­művész munkáiból ma dél­előtt kiállítást nyitott. A tár­lat vezetője maga a festő­művész. Esztendőre kigyúl a villany a megye minden falujában Heves megyében két olyan község van, ahol még nincsen villanyvilágítás, Mikófalva és Váraszó. Ez évben azonban mindkét községnek megoldó­dik ez a problémája, mert de­cember 31-ig Mikófalván és Váraszón is kigyullad a fény. Mikófalván 26-án tárgyalják meg a részletes faluvillamosí­tási tervet, amely után meg­kezdik a felvonulást. Egy tra­fóállomást építenek, amely a fővonal kiépítésével 750 000 forintba kerül. A község lakosai örömmel fogadják évtizedes problémá­juk megoldását és hogy mindenféle földmunkála­tot és segédmunkát társadalmi munkával végeznek el, mielőbb kigyulladjon a fény községükben. A gyöngyösi szurkolók nem győzték dicsérni a Spartacus játékosait, akik a szakadó havasesőben, bokáig érő latyak­ban, szinte emberfeletti teljesítményt nyújtva, győzték le a Vasas Dinamót. A játékosok viszont arról beszélgettek mér­kőzés után az öltözőben, hogy le a kalappal a végig kitartó szurkolók előtt, akiknek egy csoportját éppen akkor mutat­juk be, amikor Alaxai lövése nyomán, már a hálóban táncol a labda... Egyesültek a vámosgyörki termelőszövetkezetek Leültek az asztalok mögé mindkét helyen és gondolkod­ni kezdtek a tsz-ek vezetői. A Kossuth 1300 hold. földjéből egy emberre mindössze öt és fél hold jut. Ez elég kevés. A Haladás Termelőszövetkezet­nél is kiszámítottak, hogyan, mint állnak, és itt meg az de­rült ki, hogy több mint tíz hold föld jut egy tsz-tagra. amit ugyancsak nehéz lesz megmunkálni. Külön-külön töprengtek, gozdolkoztak, a vámosgyörki termelőszövetkezetek tagjai hogyan csinálják, mint csinál­ják. A Kossuth Tsz-nél úgy határoztak először, hogy igye­keznek sok munkaigényes nö­vényt termelni és így mindig lesz a tagságnak mivel foglal­koznia. A Haladásnál pont el­lenkezőleg. Azon tanakodtam, hogy főként olyan növényeket termelnek, amelyek kevesebb munkát igényelnek és így nem lesz fennakadás a termelés­ben. — A dolognaik ezt az olda­lát még megoldották valahogy — mondotta Szedmák József. a községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke —, azon­ban amikor a Kossuth Terme­lőszövetkezet kiszámította, hogy összesen hárommillió fo­rint szükséges ahhoz, hogy kü­lönböző gazdasági épületeket létesítsenek, ismét gondolko­dóba estek. Miért legyen Vá- mosgyörkön két termelőszö­vetkezet? A Kossuth is, a Ha­ladás is közgyűlést hívott ösz- sze és határoztak: egyesüljön a két tsz. A vámosgyörki termelőszö­vetkezetek dolgozó parasztsá­ga egy nagy termelőszövetKe- zetben dolgozik most már. A Kossuth Tsz — ez lett a nagy termelőszövetkezet neve — tagsága igaza nagyüzemi gazdálkodás alapjait rakhatja le az elkövetkezendő Egy-egy tsz-tagra hold föld megművelése jut — nem kevés, de nem is sok. Kertészetet létesítenek azon részen, ahol már rendelkezés­re áll megfelelő nincs szükség kutak fúrására fordítsanak je­lentős pénzösszegeket. Egységben az erő. így gon­dolkodtak, amikor az egyesü­lés gondolata felvetődött. Az új nagy termelőszövetke­zet már most megkezdte a munkát, a tavaszi előkészüle­teket. jelenleg a melegágyak talajának előkészítése folyik az irodában pedig a terveket egyesítik. Kialakították a bri­gádszervezeteket s várják a tavaszi, hogy együtt. Közös, erővel jobb és szebb életet te-! remtsenek maguknak a vá- mosgyörkiek. És az már csak természetes, hogy a 90 perces szurkolás után, alaposan átfázva, a sportkör klubházába tértek be a nézők, ahol forró tea és jó forraltbor várta őket, amelynek kortyolgatása közben jólesően elevenítették fel a mérkőzés egyes részleteit. (Foto: Márkusz) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom