Népújság, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-15 / 12. szám

4

népújság

1960. január 15.

falast

Jaj, de szép is a tél. Irtózta- tóan szeretem a telet. Fehér minden, a kályha meleg, s a kályhától néha a szoba is. Lehet síelni és szánkózni, sőt még korcsolyázni is, lehet inni jó forró boros teát és teás bort, vagy csak egyszerűen bort. Minden nő alakja egyforma szépnek látszik a télikabát alatt, s ez is jó, mert emiatt minden nő magabiztosabb lesz, egyenrangú félnek érzi magát a többivel, és én nem szeretem, ha valakinek kisebbségi érzései vannak.

Jaj, de szép is a tél, csak... Nem lehetne mindezt plusz 20 foknál? Mennyivel szebb lenne! (— ó)

— AZ OKISZ és a KISZÖV rendezésében irodalmi estet tartanak az egri Gárdonyi Géza Színházban a jövő hónap első, napjaiban. Az irodalmi esten neves tóvárosi művészek is részt vesznek.- CSÜTÖRTÖKÖN Gyöngyösön a járási tanácsnál tanácsülésen értékelik Kará- csond, Atkár, Nagyréde és Do- moszló községek kultúrottho- nainak a téli hónapokkal kapcsolatos feladatait. Az előadó Sík Sándor, a járási tanács népművelési felügyelője lesz.

— MÉG JANUÁR hónapban megkapják az annyira várt televíziós készüléket a a Szűcs bányatelepi lakosok. A vevőkészüléket a kultúrteremben helyezik el.- FÜZESABONYBAN ez évben járdaépítésre 120 000 forintot terveztek a községfejlesztési alapból. Ebből az ösz- szegből hét utcában építenek új járdát, amely munkálatokhoz a község lakosai mintegy 40 000 forint értékű társadalmi munkával járulnak hozzá.

— A HEVES MEGYEI labdarúgó JT elnöksége január 16-án, este 20 órai kezdettel, az egri stadion kultúrtermében labdarúgó játékvezetői bált rendez. A labdarúgás barátait ez úton is meghívja a rendezőség. Zene-hozzájárulás személyenként 10 forint.- KÁL KÖZSÉGBEN is felépül ebben az esztendőben a községfejlesztési alakból az új egészségház. Az új épületben tanácsadó, rendelő, szolgálati lakás és fürdőhelyiség lesz. Az építkezésre 230 000 forintot terveznek.

— AZ EGERCSEHI bányászkönyvtár bővítésére az elmúlt évben 6123 forintot költöttek. A pénzből értékes szépirodalmi könyveket vásároltak és több folyóiratot, újságot rendeltek meg.- AZ EGRI SZILAGYI Erzsébet Leánygimnázium udvarán a tanulók — Gönczi Lajos- né tanár vezetésével — társadalmi munkával, az idén is elkészítették a jégpályát. Néhány napja hatalmas forgalmat bonyolít le az aránylag jó jéggel rendelkező pálya.

MUN KASOTTHON MOZI

Január 17-én, vasárnap délután 5 és 7 órai kezdettel:

Kopogd le a fán (amerikai)

Január 17-én, vasárnap délelőtt 11 órakor matiné:

A világ teremtése

EGRI VÖRÖS CSILLAG Kocsubej (szélesvásznú) EGRI BRODY

Hárman az éjszakában GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A nagybácsim GYÖNGYÖSI PUSKIN Fekete gyöngyök HATVANI KOSSUTH Játék és álom PETERVASARA Nincs előadás HEVES

Nincs előadás FÜZESABONY Nincs előadás

műsora

Íz IBUSZ 1960. évi programjából

Oly sokan veszik igénybe az IBUSZ szolgálatait, hogy joggal kíváncsiak lehetnek megyénk lakosai is, hogy mit nyújt az 1960-as esztendőben a dolgozóknak.

Megállapíthatjuk, hogy az IBUSZ gondosan felkészült az 1960-as esztendőre is. mind a bel-, mind külföldi utazási és vendégforgalmi szolgálat, terén. Hazánk idegenforgalma az utóbbi nehány év során igen kedvezően fejlődött és az elmúlt 1959-ben túl is halad,ta a háború előtti idegenforgalmunk csúcsértékeit. Az elért eredmények tehát komoly kötelezettséget • támasztanak az IBUSZ-szal szemben.

Igen jelentős helyet kapott 1960. év terveiben a nemzetközi turistaforgalom és ezen belül is elsősorban a baráti országokkal való idegenforgalom. Már közzé is tették a tervbe vett társasutazások előzetes tájékoztatóját. Igen választékot nyújt az idén az IBUSZ az utazni vágyó dolgozóknak. Jelentős kedvezmény az, hogy úgynevezett .,előtaka- rékossági akció” keretében is részt lehet venni ezeken a külföldi túrákon.

Csehszlovákiába — amely igen nagy előszeretettel látogatott országa dolgozóinknak — tizenhárom féle útiprogram áll az utazni szándékozók rendelkezésére. Az útitervezetek között találunk szlovákiai és csehszlovákiai körutat, tátrai üdülést, Karlovy-'Vary-i, Ma- riánske-Lázne-i és prágai utazást.

A Szovjetunióba is egyre nagyobb számban utaznak pihenőjük keretében dolgozóink, — ennek megfelelően tehát hétféle utat állított be erre az esztendőre az IBUSZ. Ezek közül a túrák közül kiemelkedik a 19 napos Fekete-tenger körüli utazás, valamint a Moszkva— Tbiliszi—Odessza-i 17 napos kombinált utazás, vonaton, hajón és repülőgépen. Beállítottak az igények és tapasztalatok alapján egy 16 napos utat Közép-Ázsiába, ennek keretében Moszkvából Taskentbe és a mongóliai Alma-Atába látogathatnak el a világot járó dolgozóink.

A Német Demokratikus Köztársaságba és Romániába háromféle, Lengyelországba pedig két társasutazást vezet az IBUSZ.

Egyik jellemzője az idei utazásoknak, hogy azok egy részét repülőgépen teszik meg az utasok, amely azért is előnyös, mert ezzel a korszerű módszerrel jelentősen megnyújtja az IBUSZ az utazás célállomásaiban a tartózkodási időt.

A baráti országokba vezetett utazások jelentékenyen kimélyítik egymás helyes megismerésének lényegi alapjait, megismerjük egymás életét, a

Egerben este 7 órakor: Hawai rózsája (Bianco-bcrletg

hazánk és népünk iránt tanúsított meleg barátságot. Idegenforgalmunk céltudatosan törekszik arra, hogy egyre több üzemi munkás és falusi dolgozó. kisebb keresetű tisztviselő és műszaki értelmiségi előtt nyíljék meg a baráti országokba való látogatás lehetősége. Ezt pedig olcsóbb és rövidebb utakkal kívániák az illetékesek elérni. Egy-egy napú üzem. gyár do'gozóinak kollektívája részére kü'ön is tervez utazást az IBUSZ Így például a Csepel Vas- és Fémművekből mennek majd turis- ák a Szovjetunióba. Természetesen egyes nyugati országokba is vezet utazásokat az IBUSZ — így Ausztriába, Görögországba, és az olasz tengerpartra. A római olimpiára mintegy 1000 magyar turista utazik majd ki. Az illetékesek meg agy elése szerint, a nyugati kg országokba vezetett utazások hathatós eszközöknek bizonyultak a különböző társadalmi berendezkedésű országok békés együttélésében.

Jelentékenyen fog emelkedni 1960-ban a hazánkba érkező külföldiek száma is. Természetesen ezek elsősorban a baráti országokból fognak , zömmel érkezni. így például 1960- ban 17 500 csehszlovák turista fogja hazánkat meglátogatni. A Szovjetunióból is nagy szám. ban fognak érkezni az idén is vendégek, akik kíváncsiak Magyarország műemlékedre, tájaira, életére és eredményeire. A szovjet—magyar viszonylatban tervbe vették, hogy egyéni autós turisták részére megnyitják az Uzsgorod felé vezető autóutat.

1959-ben érkeztek hozzánk vendégek a nyugati országokból is — így Ausztriából. Franciaországból, Belgiumból, Angliából jöttek csoportosan, vagy egyénenként, de érkeztek egyesek Dél-Amerikából is és az Amerikai Egyesült Államokból is. Az IBUSZ 1960-ban is tervezi nyugati csoportok utaztatását, hiszen mintegy 500 kapitalista országbeli utazási irodával áll kapcsolatban. Mint érdekeset megemlítjük, hogy ha az USA kormánya megszüntetné a Magyarország elleni diszkriminációt, megkülönböztetést, sokkal nagyobb számban jönnének hozzánk eme országokból is.

Népszerűek az IBUSZ hétvégi különvonatai, melyek száma sem fog elmaradni 1960- ban a múlt évi mögött. Megemlítjük, hogy 1959-ben mintegy félmillió utas vette igénybe ezt a népszerű kirándulási formát. Mintegy 25 000 különjáratú autóbusz közlekedett 1959-ben. — ezek számát 1960-ra mintegy 20 százalékkal kívánják növelni. A jövőben növelni fogják a. falusi dolgozók bel- és külföldi társasutazását. A termelőszövtafekezetek és az állami gazdaságok az

IBUSZ külön autóbuszain vihetik tagjaikat országjárásra, vagy külföldi társasutazásra. Ennek a célnak az érdekében indít a jövőben, az eddiginél még több hétvégi vonatot vidékről vidékre. Ezek a vonatok nemcsak kisebb városokból, de falvakból is fognak indulni. A jövőben az IBUSZ elvállalja bármely üzem, szerv, vagy állami vállalat és termelőszövetkezeti csoport részéről tervezett kirándulások megszervezését — sőt többnapos túra esetén gondosliodik a csoport clszá'tésolásárót és •étkeztetéséről is Ugyancsak elvállalja állami gazdaságok, termelőszövetkezeti tagok és egyéni dolgozó parasztok Budapestre történő csoportos utaztatását is. A SZÖVOSZ-sral kö'ött megálliinndás alap:án különös súlyt fektetnek a vidéki mezőgazdasági dolgozók budapesti társasutazásának megszervezésére. Ezen utazások célja az, hogy közelebb hozza egymáshoz a falvak és városok dolgozóit. Maga a SZÖVOSZ kilenc belföldi különvonat és különjárati autóbusz, valamint négy külföldi külön vonat indítását vette fel ez évi tervébe.

A belföldi utazások sorába egy új, ötletes kirándulási forma kerül beiktatásra, amelynek szellemes elnevezése: „Üt az ismeretlenbeEzeknél a autóbusztúráknál nem tudják az utasok, hogy mi az utazás célja, hanem azt meglepetés nek tartogatják részükre. Ezeken az utakon számos vidám ötlet és meglepetés fogja szórakoztatni az utasokat.

Tovább bővíti az IBUSZ fizetővendégszolgálatát is. Az ország legszebb üdülőhelyein és üdülésre alkalmas helységében, magánházaknál biztosítják az elhelyezést. Népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy míg 1956-ban 33 helységben 800 szoba állott csak rendelkezésre, addig 1958- ban már 65 helység több mint 2000 szobája között válogathattak az üdülni vágyók.

Megnyugvással vehetjük tudomásul, hogy az IBUSZ az idén is gazdag programot állított össze és szeretnénk remél ni, hogy minél több dolgozó vesz majd részt a pihentető belföldi országjárásokon, külföldi utazásokon, a hétvégi különvonatok népszerű járatain. Hisszük, hogy megyénk idegen- forgalmi szempontból népszerű részein, Egerben, a Bükk és a Mátra tájain, az idén még a tavalyinál is több dolgozó keres és talál felüdülést, pihenést és szórakozást.

SUGAR ISTVÁN

I960. JANUAR 15., PÉNTEK

Névnap: LORÁND Nap kél: nyugszik: 16,19

1850-ben született MIHAIL EM1NESCU, az egyik legnagyobb román költő. Hányatott életkörülményeiből fakadó sötét életszemlélete éles ellentétben áll politikai felfogásának optimizmusával.

Legszebb költeményeit Est- csillag cím alatt fordították le magyarra. Említésre méltó A császár és proletár című költeménye, amelynek lángoló sorai a párizsi kom- münről szólnak, népies meseátdolgozásai és bölcseleti novellái. Eminescu 1889-ben halt meg.

1795-ben született A. SZ. GRIBOJEDOV orosz drámaíró.

VADÁSZIDÉNY

EMINESCU-jO

0<O

Négy kérdés — négy ráláss

A gyöngyösi Szabadság Étterem vezetőjétől, Kardos Béla elvtárstól, aki egyéves jubileumot tart jelenlegi munkahelyén, pár mondatos interjút kaptam a változásokról, eredményekről, hibákról, amikegy év leforgása alatt előfordultak.

Kérdés: Mit kell tudni egy jó pincérnek?

Válasz: Elsősorban szeretni kell a szakmáját. Műveltnek lennie. Meg kell tanulni olvasni az emberek tekintetéből, és ismernie kell az étkezés összes problémáit, a borok és nyersanyagok kezelését, tálalását.

Kérdés: Mit vár a vendégektől?

Válasz: Azt szeretjük, hogy szolídak. rendesek, jól neveltek. Szeretnénk teljesen kizárni a í kiskorú, nem egyszer 14—15

HÓEMBER

tak, Eva, a felesége, noha nem szólt, de kicsit más volt, mint máskor. Gyorsan, sietve vacsorázott. aztán lefeküdtek. Éppen olvasni akart, amikor Éva elkezdte a hóembert:

— Te Péter, ha láttad volna őket, csalt úgy ragyogtak a boldogságtól.

— Igen ... igen. Aranyosak lehettek Igazán — dörmögte az ember, aztán magára húzta a paplant, de elaludni mégsem tudott. A hóember, folyton a hóember járt az eszében, ahogy repült a feje, ahogy csörgött a lyukas, piros fazék. Forgolódott, egyre csak forgolódott, Petire gondolt, reggelre, amikor a gyerekek meglátják a szétrombolt hóembert.

Határozott. Gyorsan felöltözött. alaposan körülnézett, nem látja-e valaki az udvaron, aztán megkereste a hóember fejét, a piros „süveget” és nekilátott hóembert csinálni. Amikor túl volt az utolsó simításokon is, gyorsan, szinte lopakodva felszaladt és a régi jókedvvel mindent elmesélt Évának.

Éva végighallgatta a történteket. aztán tiszta szívből elkezdett kacagni.

— LÁTOD, ÍGY VAN ez Péhé... tér ... ki gondolná, hogy még egy hóemberrel is meggyűlhet a baj, egy hóemberrel, amely néha még aludni se hagyja az embert.

Szalay István

éves vendégeket éttermünkből, mégha a szülők, vagy egyes felnőtt férfiaknak nem is tetszik ez. Azt szeretnénk, hogy a Zsiráf-sör és tömény italok mellett nem tizenötéves lányok, hanem szórakozni tudó felnőttek ülnének. S még mit várok a vendégektől? Emberséget, egy kis megértést csupán.

Kérdés: Mi a vendégek véleménye az étteremről?

Válasz: Talán erre legjobban a vendégkönyv bejegyzései adják meg a választ. Idézek néhányat: „A budapesti LASZ Játékvezetők Testületé. Július 23—26-ig tartott edzőtáborozáson részt vett játékvezetői kollektíva részére feledhetetlenül kedves emlék marad az itt eltöltött idő. Kitűnő, mind meny- nyiségben, mind minőségben á vártnál több ételt kaptunk, és a tálaló személyzet készséges munkájáért ez úton mondunk ^köszönetét.”

t — Az MSZMP városi és járási VB. és a tanfolyam vezetősége így nyilatkozott: „Mi [csak elismeréssel adózhatunk.” j — „A gyöngyösi szüret napiján a Szabadság Étteremben [gyűltünk össze közebédre. A Iszép napokat még élvezeteseb- ibé tette a remek étel, s a za- jvartalan felszolgálás.”

! A lapok forgatása közben jmeglátom a brazil zászló felvázolt rajzát, ismeretlen szavakkal találkozóin, majd a fordítással: „A dél-amerikai és argentin tánc- és énekegyüttes [sok-sok szeretettel gondol visz- [■sza a gyöngyösi Szabadság Étteremben eltöltött szép esték- íre. A jó vacsora és jó bor után »mindig szeretettel gondolunk majd a kedves és előzékeny (dolgozókra.”

j Kérdés: Mi a kívánsága?

> Válasz: Minél több jó szakiembert képezzenek ki a vendéglátóiparnak, kik felváltadnak minket, az idősebbeket.

Ez valóban szép és nemes kívánság, s reméljük, hogy az itt Sdolgozó tanulók Kardos elvtárs 'keze alatt a szocialista vendéglátóipar büszkeségei lesznek.

\ Azt hiszem, a kiragadott né- ;hány példa hűen tükrözi az ■étterem eredményeit, munkáját, hiszen jó hírnevük már az [országhatáron túlra is eljutott, j (Murcsányi)

gítsége, mert olyan magasra ugyan melyik apróság bírta volna felemelni a hatalmas hólabdákat. a hóember derekát, hasát és lejét? Az udvar új lakójának hatalmas piros fazék volt a süvege, sárgarépa orrára pedig ráfagyott a hó. Amikor befejezték a munkát, a gyerekek körbeállták és örömtől csordultig szívvel dalolták el a hóember-nótát...

Bárdos Péter az este későn jött haza. Kicsit kimaradt egy barátjával, lehajtottak néhány deci bort a kóstolóban, aztán maga se tudta miért, kissé bosszúsan, rosszkedvűen indult el hazafelé.

— Ide is csavarhatnának egy égőt — dörmögte csak úgy magának, amikor hirtelen nekiütközött valakinek.

— BOCSÁNAT, de ez a töksötét ... és akkor vette csak észre, hogy a hóemberbe botlott bele, amely egészen friss vendég még az udvaron.

— Az anyád keserves... — dühösködött Péter, majd öklével belevágott a hóember képébe úgy, hogy az fazekastól együtt messzire repült és szidta a házmestert, aki arra nem képes, hogy a hátsó bejárathoz egy égőt szereltessen.

Nyomott hangulatban telt el az este. A gyerekek máx aludtette Pétert, becsukta a naplót. aztán így szólt:

— SZÉPEN HAVAZIK. Biztosan sok-sok hóembert csináltok majd és hogy mennyit, azt most kiszámítjuk itt a számtanórán. — És attól a perctől kezdve már újra csillogtak a szemek, mert egy-egy kedves kis élmény, történet közben tüneményes gyorsan ment a számolás.

— Ha én két hóembert csinálok, a barátaim meg ötöt, akkor összesen nyolc hóember lesz majd az udvarunkon — felelte egy folyton mosolygó fiúcska és nyomban elmesélte, hogy amikor tavaly ők ketten hóembert csinálták, akkor...

És végre elérkezett a várva várt délután is. A ház gyerekei Péter vezetésével megkezdték a munkát.

— Egyet csinálunk, de • nagyot! — adta ki a parancsot Peti és az apróságok máris gurigatták a hólabdát, amely egyre csak nőtt, egyre nagyobbodott.

Peti mamája az ablakon leste a játszó gyerekeket és a belőlük kisugárzó boldogság egyszerre elöntötte az ő szívét is. Kabátot kapott, aztán leszaladt az udvarra hóembert csinálni. Estére készen is volt, és bizony jól jött anyuka seSÜRÜ NAGY pelyhekben havazott és úgy látszott, hogy a tejszínű égből sok, nagyon sok hó hull majd a földre. A háztömb apró lakói már kora reggel ablakhoz tapasztott orral bámulták csodálkozva a kavargó pelyheket.

■— Anyu! Ma hóembert csinálunk — jelentette ki határozottan a hétéves Peti és máris számba vette az erőket:

— Nálunk két gyerek, a szomszédban három. Vargáék- tól a Kati meg a Gyurka .. . szóval olyan hóembert csinálunk anyu, amilyet még nem látott a város — lelkendezett a kis parancsnok és szeme szinte tüzelt a boldogságtól.

— Jól van, jól, Péterkém — simogatta meg a gyerek szöszke fejecskéjét anyuka, aztán készíteni kezdte az iskolába a nagyobbikat.

De Péternek aznap nehezen ment a tanulás. A tanító néni kétszer is rászólt a számtanórán.

— Mi van veled ma, Péter? Hát nyolchoz hogyan adsz hármat? Hogy mennyi nyolc meg három? Tizenkettő? .;; És a tanító néni egy pillanatra elkapta Peti tekintetét, aki még most is odasandított az ablakra, hogy ugyan esik-e még a hó. Egyszerre megértett mindent, Pétert is, az egész osztályt, akiknek fejecskéjük sok* sok hógolyóval, korcsolyával, hóemberekkel van tele, Leül