Népújság, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-15 / 12. szám
1960. január 15., péntek MPCJSAG 8 fl falu és a falusi értelmiség Ezekben a hetekben, hónapokban sorsdöntő 1— bátran elmondható — történelmi“ változások mennek végbe a magyar falvakban. A parasztság évszázadok óta kijárt útról tért, vagy tér át egy új, a mezőgazdaság szocialista útjára. Ez az áttérés sok gonddal, vajúdással jár, mint minden új születése, de azért sikerrel. eredménnyel birkóznak meg vele falvaink. Az új ház, vagy lakás is szokatlan, amelybe beköltözik az ember, de azért előbb, vagy utóbb mégis otthagyja a megszökött öreg házikót — ha nehéz szívvel is — és átköltözik az újba, amelynek nagy ablakain szabadon áramlik befelé a napfény. Nagy úr a szokás hatalma, a régi. a megszokott és niég arra is képes, hogy könnyeket varázsoljon elő a szemekből, ha örökre búcsút akar venni tőle az ember fia. Ezzel a régivel, a szokás „nagy hatalmával" néznek farkasszemet most parasztjaink, akiknek gondolatában, agyában már megérett az új, de szívük még sovárogja, visszakívánja a régit. Az ész és a szívek csatája vív harcot egymással most, a puha hótakaró alatt látszólag békésen pihenő falvakban és az új élet születik a vajúdás nyomán, új élet. amelyben kéz kézben harcol az ember önmagáért és másokért. Üj fogalmakat ismer meg, lassan-laS- san ráeszmél mi az, hogy „enyém", mi az, hógy „miénk" és azt, hogy „miénk" és azt, hogy a kettő nem ellensége, de vértestvére egymásnak ebben az újfajta életben. Az új születése nem megy könnyen és magától. Segítségre biztatásra, bátorításra van szükség ahhoz, hogy megszülethessen és ebben a segítésben nem maradtak és nem maradtak hátul a falvak értelmiségi dolgozói sem, akik nem egy helyen — sőt nyugodt lelkiismerettel mondhatni —. a legtöbb helyen fáradságot, időt bem kímélve álltak oda a munkások, régebbi tsz-parasztok mellé igaz, őszinte segítő szándékkal, hogy közösen segítsenek, tanítók és tanárok, orvosok és mérnökök százai látogattak és látogatnak el azokhoz a házakhoz, ahol elkél az okos szó, a bátorítás. a bölcs tanács. Az elmúlt hetekben több helyen megfordultam a megyében és mindenütt tapasztaltam, hogy a falusi értelmiség zömének szívügye, saját gondja és problémája a termelőszövetkezet, a parasztság gondja, sorsdöntése. Tófalut említsem, vagy Makiárt, Boldogot, vagy Kerecsendet. mindegy, hiszen a falu értelmisége itt is. ott is cselekedett a tettek idején. Azt tette, ami hivatása, kötelessége, feladata; segített megkeresni, megtalálni az utat, a közös, egyedül járható utat, a szocializmus útját Kint a falvakban is. Nem egy hely akadt, ahol elmentek a gazdák a tanítóhoz és azt mondták; Mit tegyek, tanító úr? Maga ismer bennünket, itt marad köztünk ezután Is, mondja meg igaz lelkére, mit tegyek? Jobb lesz-e tényleg az új, mint volt a régi, hihetünk, bíz- hatunk-e benne? És számtalan helyen csak az igenlő biztatás után vette a gazda kezébe a tóllat, hogy aláírja a belépési nyilatkozatot. — Tudja micsoda hit ez, micsoda megbecsülés, bizalom — szögezte nekem a kérdést nemrégiben egy tófalusi idősebb tanító. — A tanítványom apjának mondom azt; menj bátran, járj csak az új úton. hagyd ott a régit és nem csalatkozol. És ez a biztatás, ez az útmutatás egyben óriási felelősséget is ró azok vállára, akik szószólói, apostolai ennek az újnak. Mi ez a felelősség? Segíteni, mindent megtenni azért, hogy az új út igazán jobb legyen, mint az otthagyott régi, mindent elkövetni azért, hogy ne csalatkozzanak azok, akik bizalommal voltak, akik szentnek fogadták el a szót „a döntés idején". Nem feledheti senki, hogy az életforma, életmód megváltoztatásával nem jár szorosan együtt az emberek megváltozása. A szocialista tudat kialakítása nem máról holnapra megvalósítandó program, nem is könnyű feladat; nehezebb, mint maga a döntés, a szándék, az elhatározás. Ez hót az új feladat, a falusi értelmiség számára is. Nem hagyni magára a falu parasztságát a döntés után, hanem velük együtt dolgozni, munkálkodni az ■ új célokért. Nem kevesebbről van szó.1 mint új emberek, új szocialista emberek neveléséről, tanításáról. Egyéni és csoportos beszélgetések, előadások és tanfolyamok, tanácsok és őszinte útmutatások mind megannyi módjai a segítésnek, az új jövő kialakításának. Ebben az országban a mezőgazdaság szocialista átszervezése társadalmi üggyé vált, a munkások, a parasztok, az értelmiségiek közös ügyévé, az egész nép ügyévé, akik maguknak építik a szebb holnapót. A falusi értelmiség ezekben az időkben adja igazi bizonyítékát annak, hogy a dolgozó néoet szolgálja, azok ügyét, akikből ő maga is származik, azok ügyét, akiknek sorsához kötötte saját életét. Es büszke lehet rá ez az értelmiség. hogy történelmi időkben, történelmi feladatok megoldására vállalkozik és olyan célok érdekében küldhet, fáradozhat, mint a szocialista jövő kialakítása. Szalay István A nagy talány M£ f enderesz török miniszterelnök beszédet mondott. Nagyon szép és nagyon okos dolgokat mondott a miniszterelnök, mert már régen nem beszélt és így összegyűlt annyi szépség és okosság, hogy beszédet mondhasson egy török miniszterelnök. Menderesz a többek között azt mondta — s mondhatta, mert ő a miniszterelnök —, hogy Törökországban nincs már semmi nehézség. „Immár az országban és külföldön nincs senki, aki Törökország közgazdasági helyzetéről beszélne.. Ezt mondta Menderesz, s lehet, hogy igaza volt, illetőleg abban biztosan igaza volt, hogy az országban nincs senki, aki Törökország rossz közgazdasági helyzetéről beszélne. Mármint, hogy szabadlábon nincs! Mert az országban is, meg külföldön is, nagyon jól tudják, hogy Törökország többek között mezőgazdasági krízis előtt áll, hogy terebélyesedik a nyomor. Ezt mindenki tudja, sőt még a szépen és okosan beszélő Menderesz is tudja. Akkor miért mondta éppen az ellenkezőjét? N Megfejthetetlen a talány előttem! (látó) Több mint száz növényfajta és törzs fagyállóságát vizsgálják Mátraszentlászlón Esernyő divatbemutató Franciaországban megrendezték az első esernyő divatbemutatót. Az esernyőgyárosok szerint a jövőben az ernyődivat az eddiginél fokozottabban követi majd az általános divat szeszélyeit. A divatbemutatón az esernyő divattervezők sok meglepetéssel szolgáltak és rendkívüli fantáziáról tettek tanúságot. Az egyik furcsaság volt a „parapluie-plumeau”, vagyis ..tollazós-esernyő”. Ennek az ernyőnek a fogója tarka toliakban végződik: tulajdonosa a tollseprő-esernyővel leporolhatja kocsijának karosszériáját. A bélelt ernyő külső fele szürke, belső fele pedig lila De szerepelt a divatbemutatón bőrszíiial vállra akasztható ernyő. ékkövekkel kirakott fogóié esernyő, továbbá olyan is, amelyiknek a fogójába szemüveget építettek bele, úgyhogy a hölgy az ernyőt lorgnonnak is használhatja. Hat csirkekeltető gépet vásárolt a hevesi földműves- szövetkezet Az egyre szaporodó termelő- szövetkezetek évről évre több baromfit tenyésztenek. Nemcsak a régi, de az új tsz-ek is már a legközelebbi programúkba felveszik a baromfinevelést, a csibe-, kacsa-, pulykatenyésztést. A hevesi földművesszövetkezet az utóbbi napokban hat modem csirkekeltető gépét vásárolt, amelynek beállítása már folyamatban van, és amely már a legközelebbi jövőben ellátja a környék termelőszövetkezeteit, háztartásait kiscsibé- vel. Az északkelet-magyarországi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet mátraszentlászlói fagyállóság vizsgáló állomásán az idén több mint száz növényfajta és törzs fagyállóságát vizsgálják. A kutatóintézetek ideküldik ugyanis azokat a növényeiket, amelyeknek a fagyállóságáról meg akarnak győződni. Az egy- holdas tenyészkert egy részén hó alatt telelnek a növények, a másik részen viszont szitához hasonló drótháló van a talaj fölött, amelyen átjár a hideg levegő, viszont megakadályozza, hogy a hó elborítsa a talajt. Így a Mátra e magi® pontján teljesen védelem nélkül birkóznak a faggyal a különböző növények. Az idén az enyhe december után hirtelen állt be a kemény fagy. úgyhogy különösen szigorú a fagyállósági vizsga. Tavasszal majd négy kónt- rol-parcellán végzett növényszámlálás alapján állapítják meg, hogy a különböző növények hogyan viselték el a telet. A motorosok örömére... Iparitanulft-nap volt Füzesabonyban Hagyományos és meleg hangulatú ünnepség színhelye volt az elmúlt vasárnap Füzesabonyban a Járási Művelődési Ház nagyterme. A füzesabonyi 216. számú Iparitanuló Intézet tanulói itt ünnepelték meg az idei iparitanulók napját. Közel háromszáz ember gyűlt össze a kora délutáni órákban, köztük a tanulók szülei és mesterei. Az ünnepség kezdetén Pásztor János elvtárs, az iskola igazgatója üdvözölte a megjelenteket, majd ünnepi köszöntőjében ismertette a nap jelentőségét. — Pártunk és kormányunk rendelkezéseinek teszünk eleget — mondotta —. amikor mi az idén is családi, baráti légkörben ünnepeljük meg ezt a napot. Nálunk egyébként már hagyományossá vált ez az ünnepség. A továbbiakban elmondotta, milyen nagy gondot fordít államunk az ipari tanulók képzésére. s a múlt rendszer inasaihoz képest milyen megbecsülést jelent az ipari tanuló név. A tanítás, g szakmai felkészültség fontosságával kapcsolatban elmondotta, hogy korunk a tudomány és a modern technika kora, amikor is művelt, és jól képzett szakmunkásokra van szükségünk. Az ünnepi beszéd után kulniapismereti tanfolyam működik az egri járás több tsz községében Az egri járás több községében, így Mikófalván, Demjén, Kérecsend és Nova) újonnan alákult termelőszövetkezeti községekben a tanács több mezőgazdasági szakember bevonásával alapismereti tanfolyamot indított a szövetkezeti tagok részére. Az alapismereti tanfolyam előadás-sorozatában a mező- gazdaság több ágának szakkérdéseivel, a munka közben jelentkező problémák megoldásával, s a szövetkezeti élet fontos tudnivalóival ismerkedhetnek meg a hallgatók. A legközelebbi előadásokon többek között a munkaegység számítását sajátíthatják el a tanfolyam előadá- aain részvevők. Javul az utak minősége az egri járásban Az egri járásban a községfejlesztési alapok jelentős részét a meglevő utak kijavítására fordítják. Az 1960-as év folyamán az egész járás területén 14 200 négyzetméter út épül a falvak községfejlesztési alanyaiból. A községek az útépítésre összesen több mint egymillió forintot fordítanak. Az útépítés munkáit a községek lakói is segítik, eddig mintegy 70 ezer forint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel, s ezzel hozzájárultak ahhoz. hogy a járás területén levő utak minősége jelentősen javuljon. túrműsort mutattak ’ be az iskola tanulói s többek között előadták József Attila novellájából dramatizált Cseszegi, az öreg suszter című színdarabot A szép szavalatokért, a jó színjátszó munkáért dicséret illeti Kelemen Éva, Gál Géza, Kovács Sándor és Hajdú László elsőéves tanulókat. A kultúrműsor után az intézet közös ebéden látta vendégül a megjelenteket s a fehérasztal mellett baráti kapcsolatok alakultak ki, a szülők, mesterek és a tanári kar tagjai között. A jól sikerült ünnepséget tánc- mulatság zárta be. amelyen vidáman szórakoztak az ünnepség részvevői. i>i!iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiaiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii!ii!iiiiiiiiii!iiiiiiiii!iiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiin niitiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiuiiiiiiiiiiis A népszerűség tetőfokán KÉT ÖKÖLNYI helyet foglal el mindössze, mégis igen fontos, nélkülözhetetlen része a motorkerékpároknak a porlasztó. Más néven karburátornak nevezik — motoros körökben — és igen sokat csuklik a készítője, ha nem végzett pontos munkát és a motor gazdájának „eleszi” a pénzét a selejtes áru. A fohászokat ezután az egri Finomszerelvénygyárba kell címezni — ha ugyan el nem kell hagyni a kifogástalan gyártmányok miatt —, mert ez évtől már az új Danuvia és Pannónia motorkerékpárok, később pedig Tünde robogó is az itt gyártott porlasztókkal „táplálkozik”. Ezzel az új gyártmánnyal kezdte az új évet a gyár és 1 októberében, amikor A y’}\J már a toportyánvágyaktól megrészegült reakció a véres, böllérbicskás orgiára készült, akkor egy háromtagú, kis család indult el. űzött vadként, haza, a Zagyva menti Boldog községbe. Harminc év körüli, alacsony, zömök termetű, korán kopaszodó fiatalember volt e kis család feje. Lukács Dezsőnek hívták ezt a fiatalembert. Az egykori bujdosó kurucok módján: apró batyuba kötött holmival, gyermekét cipelő asszonyával menekültek, miközben a sarkában a halál rőt árnyéka osont. Mert jaj, régi feláporodott halleluják, átturánosodott, megkutyabőrösödött jelszavak trágyaillata árasztotta el akkor az egiész országot. Megrészegült úri Senkik és meg- kótyagosodott Fajankók vadásztak akkor már a becsületes forradalmárokra. S jaj ígérkezett annak, aki az úri finnyás orrnak nem megfelelő szegónyszagot árasztott, egy- egy hivatal, vagy közintézmény élén. És százszor jaj volt annak, aki mindezeken felül még kommunista is volt. S Lukács Dezső kommunista volt. Sőt: ávéhás. Katonája, védője a társadalmi rendszernek. A Heves megyei Államvédelmi Hatóság tisztjeként szolgált az "gvkori szegény, agrárpróletár gyerek, akit egy földhöztapadt, kis, nádtetős ház bocsátott el útjára 1945. után. 1955. táján, ahogy visszaemlékezem az akkori dolgokra, úgy nyár derekán felkerestem egyszer Lukács Dezsőt a hivatalában. Ügy mentem hozzá, mint régi jó cimborához. Hiszen együtt löktük valamikor a taligát a kubikos munkákon. Ő, az agrárproletár gyerek, én a lecsúszott kisgazdasüvölvény. S mégis. A találkozáskor az a fullasztó érzésem támadt, hogy az egykori kubikos cimborám, bizonyos enyhe gyanakvással méreget. S végül azzal a megdöbbentő tudattal köszöntem el, hogy a mundér elszürkítette a cimborában az embert. Tévedtem. Hogy mit élt át Lukács Dezső 1956. októberében, abban az emberi szennytől kicsapódó kataklizmában, arról csak ő tudna számot adni. Egy azonban tény: amikor vége- szakadt a tincsért bömbölő farsangnak, a cégéres, úri Senkik és pojácákká züllött Fajankók uralmának, s jobbnak látták felkötni sürgősen az útilaput és elmenni sebesen, külföldre hazát árulni; s akik itthon maradtak, igyekeztek visz- szaszürkülni az ismeretlenség homályába, ahonnét előbújtak, és elővenni gyorsain az örökké kifordítható, avas meggyőződés szellemi irháját, mert a sebtiben felsuvikszolt „Sírva vígad a magyar!” festékje tűrhetetlen, pacsuli illatot kezdett árasztani, akkor Lukács Dezső, abban a zűrzavaros állapotban a község élére állt. Három évet töltött el Lukács Dezső a boldog! tanács elnöki székében. Három esztendő alatt szerezte meg azt a ragaszkodást, szer etetet és megbecsülést a nép részéről, ■ amilyent még ember nem szar- \ zett meg e Zagyva menti községben. ] S most, amikor a község dől-1 gozó parasztsága a szövetke- \ zeti vajúdás korszakát éli, ak- \ kor a falu népe egyöntetűen, \ a megalakult termelőszövetke. i zet élére választotta. De mi az, \ hogy választotta?! Követelte!. A megyed, a járási, párt- és: tanácsszervek minden ellenke-j zése ellenére! Ennél nagyobb tisztesség nem | érhet egy embert az életben. ] Lukács Dezső a kommunista i ember céltudatosságával, a' fajtáját szerető emberségével! bizonyította be azt — a közmondás ellenére — hogy ha; próféta nem is, de megbecsült, vezetője lehet egy közösségnek,: ahonnét vétetett. i (Püspöki Mihály) ! ebben az évben már 60 000 darabot kell átadni az igen kényes alkatrészből. Az emberek keze már kezd hozzáidomulni az új munkához, de azért még segítenek a Fémtömegcikkgyár szakemberei is, hogy a kezdeti akadályokon könnyebben átevickéljenek a zömében új munkások. Az új gyártmány bevezetésével ugyanis több mint duplájára növekedett az üzem létszáma és a terv teljesítése mellett az okozza a legnagyobb gondot a 35-ös üzem vezetőinek, hogy szakmájukat értő. fegyelmezett munkásokká neveljék az új embereket. EZ FÉLIG-MEDDIG sikerült is, amint a munkások szavaiból és tetteiből kitűnik. Sőt, most már arról beszélhet Macskásy Géza üzemvezető, ihogy nem elégednek meg az- Izal, hogy a régi típusú porlasztók gyártását jól élsajátí- : tották, hanem rövidesen új tí- ’pusú karburátorral jelennek ■meg a piacon. i — Mi lesz az újfajta porlasztó előnye? ! — Az eddiginél jóval keve- | sebbet fogyaszt az ilyen porlasztóval ellátott motor, köny- myebben „felveszi a túrát” és íreméljük, ez a jótulajdonsága ;sok vevőt szerez majd — vállaszol kérdésünkre az üzem- Ivezető és még elárulja, hogy [ez év második negyedében már |meg is kezdik gyártását. ; A motorosok örömére tehát Imeglnt olcsóbb lesz a gép ■üzemben tartása és bar a [dúsítós porlasztó valamivel bonyolultabb a mostaninál, gazdaságossága sok dicséretet farkasat majd a gyár számára. I Az egyik helyiségben levő, modem vonalú, szép robogóban mát ilyen dúsítós „szív” 'dobog. A Fémtömegcikkgyár emberei folytatnak itt kísér. Heteket, hogy miként válik bej az új konstrukció. A KÍSÉRLETEKKEL elégedettek lehetnek, mert a Tünde motorja szépen dolgozik az új porlasztóval, s leendő gazdáiknak nem kell majd' keserű fohászokat küldeni a „lerobbant” motor mellől készítőik ’e- és felmenő rokonságát em- ’egetve. A présgépektől kezdve, az esztergákig ezért dolgoznak kettőzött figyelemmel a munkások és munkásnők, hogy a rendkívül pontosságot igénylő porlasztókat úgy készítsék el, hogy csak örömet és ne bosz- szúságot okozzanak vele embertársaiknak. Az új munkával már megbarátkozott a munkások nagy része. A száztonnás présgépen dolgozó Túrái Jánosné már nem az új munkafogások megtanulásán, de azon fáradozik, hogy ezzel az új munkával is elérje régi teljesítményét és egyetlen selejtes porlasztó se kerüljön ki keze alóL Nem messze, ahol kis. tömzsi automata zümmög, a porlasztó „lelke” készül. Látszatra nem nagy munka. Mindösz- sze egy acélpálcikát kell meghegyezni... de a műveletet századmilliméter pontossággal kell elvégezni. Ha selejtes a tű, „sokat eszik a motor”. Ezért nagyon vigyáz a méretre a gép kezelője, Bakondi Gyuláné, aki még csak egy hónapja készíti a porlasztótűket. de már büszkén újságolja: selejt nélkül do’gozik. S AMILYEN SZÍVVEL és akarattal láttak az új gyártmány elkészítéséhez a többi munkások is, arra enged következtetni: az itt gyártott por- 1 asztok tovább öregbítik majd a gyár hírnevét s megbecsülést szereznek készítőik számára. Kovács Endre Hangos filmvetítűgépet Kapott a Káli gimnázium és három egri diáKolthon I A középiskolákban folyó oktatás segítésére, valamint a diákotthoni nevelőmunka sokoldalúvá tételére a káli általános gimnázium és az Eger vámosban működő három közép- iskolás kollégium (az utóbbiak közös használatra) egy-egy keskeny, hangosfilm-vetítőgépet kaptak a megyei tanács művelődésügyi osztályától. Nem kétséges, hogy a vetítőgépek nagymértékben segítik majd elő az iskolákban, illetve a diákotthonokban folyó oktató-nevelő munkát.
