Népújság, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-05 / 3. szám

4

NÉPOJSAG

1960. Jsat»*r S„ kedO

Helyes és követhető...

A hatvani járási és városi könyvtár több pályázatot hirdetett meg jelszabadulásunk 13. évfordulója tiszteletére. A József Attila olvasómozgalom szervezésén kívül az évfordulóra irodalmi pályázatot, könyvillusztráció- és irodalmi rejtvénypályázatot indított a könyvtár. Az olvasómozgalomnak eddig 530 nevezettje van, de ennél sokkal többen vesznek részt majd benne, mert igen nagy az érdeklődés — különösen a fiatalok körében.

A hatvani járási és városi könyvtár kezdeményezése helyes és dicsérendő dolog. És követendő — követhető példa is!... (-r.)

— A KISIPARI termelőszövetkezetek tagjai közül újabb tizenkettőnek adták át a kongresszusi munkaversenyben elért eredményeiért a „Kisipari szövetkezet kiváló dolgozója’“ jelvényt és a vele járó jutalmat.

— EGERBEN szombaton délután 4 órai kezdettel a Városi Nőtanács rendezésében nagymama-találkozó lesz a IV. sz. körzetben.

— A NAGYJAVÍTÁSRA leállt Bélapátfalvi Cement- és Mészműben január 15-én kezdik meg a munkát az első gépegységek és utána fokozatosan bekapcsolódnak a termelésbe a felújított többi gépek is.

— AZ UTOLSÓ simításokat végzik Egerben a Széchenyi utca és Marx Károly utca sarkán levő kétemeletes lakóházon. A most tatarozott épület újszerű homlokzatának kialakításánál a Nemzeti Bank irodahelyiségeit is meg kellett némileg változtatni. A tatarozás befejezése után ez a ■ház lesz az utca egyik legszebb épülete.

— A BŐRRUHA-KÉSZÍTÉSBEN vállalt exporttervüket 1 592 000 forint értékben teljesítették a »negye kisipari termelőszövetkezetei a kongresszusi munkaversenyben.

— A LŐRINCI községi egészségügyi állandó bizottság rövidesen megtárgyalja a közgyógyszerellátásban részesülők helyzetét, a tavaszi tisztasági hónappal kapcsolatos tennivalókat valamint felülvizsgálja az élelmiszerüzletek és étkezőhelyek tisztaságát.

— A BEKÖSZÖNTÖTT télies időjárás ellenére is tovább folytatják az Egert Parádsasvárral összekötő út korszerűsítési munkálatait Verpelét határában.

— A HATVANI Járási Tanács állandó bizottságai már elkészítették az 1960 első negyedévi munkatervüket. A műszaki-ipari állandó bizottság az új év első hónapjában községenként felülvizsgálja a lakásgazdálkodás, az útkarbantartás és felújítás helyzetét.

— AZ EGRI Finomszerel- vénygyárban a fiatalokból álló brigádok, amelyek el akarják nyerni a szocialista munkabrigád címet, jelentős mennyiségű színes fémet takarítanak meg és részt vesznek az úgynevezett „anyag- mentő-mozgalomban” is.

— FELÜLVIZSGÁLJA az üzleteket a Hatvani Járási Tanács kereskedelmi állandó bizottsága Lőrinciben, Boldogon és Rózsaszentmártonban, hogy rendelkezésre állnak-e a tavaszi mezőgazdasági munkákhoz szükséges eszközök. Ameny- nyiben helyenként hiányok mutatkoznak, gondoskodnak a szükséges áru beszerzéséről.

— A MÄTRAVIDÉKI Erőműben úgy tervezik, hogy a szocialista munkabrigád címért legeredményesebben dolgozó munkásokat és műszakiakat egyhetes jutalomüdülésre küldik a vállalat mátrai üdülőjébe.

műsora ;

Egerben este fél 8 órakor: Hawaí rózsája (Bianco-bérlet)

Hatvan város idei művelődési terveiből

VAROSAINK, községeink kulturális élete egyre gazdagabb, egyre szélesebb területeket ölel fel. Ez a növekedés általános előrehaladásunkból következik: a dolgozó emberek

— miközben napról napra valóra váltják az ország építésében rájuk háruló feladataikat, megvalósítják a terveket — egyre nagyobb igénynyel lépnek fel kulturális vonatkozásban is. A népi hatalom elmúlt évei az embereket oly módon is felszabadították, hogy szélesre tárták előttük a művelődés kapuit, s meg is teremtették a művelődés lehetőségének anyagi, technikai és minden egyéb bázisait.

Mind a növekvő igényeket, mind pedig a nagyobb lehetőségeket jól tükrözi az a terv, amelyet Hatvan város tanácsa fogadott el legutóbbi ülésén, a művelődéspolitikai munkával kapcsolatban. A terv jó, átfog minden területet és előre számba veszi a már meglevő és majdan kialakuló lehetőségeket.

Jelentős helyet foglal el a tervben az ismeretterjesztés. Ennek a munkának át kell fognia a város lakosságának minden rétegét, mert csak akkor születhetnek megfelelő eredmények. A világnézeti nevelés napjainkban, még inkább a jövőben, rendkívül fontos, s ezt az ismeretterjesztés körébe tartozó művelődés- politikai tevékenység szolgálja a legjobban.

Január 10-től kezdődően előadássorozat indul a hatvani művelődési házban. A hat előadásból álló sorozat a mai szemmel nézve a legfontosabb témákat öleli fel. Néhány előadáscím: A szocialista forradalom győzelme... A Föld keletkezése ;;. A középkori világfelfogás ... Mai világszemlélet .;. Az előadókat a művelődési ház biztosítja a város erre legalkalmasabb kulturális vezetőiből. Jelentős helyet foglal el az ismeretterjesztés terén a városban működő szabadegyetem. A szabadegyetem keretében megszervezték a bírósági népi ülnökök Oktatását is és ez jelentős szerepet tölt be az igazságos ítéletek meghozatalában. A népi ülnökök számára pedagógiai, lélektani és jogi témájú előadásokat tartanak. A szabadegyetem más „fakultásán’“ irodalommal, történelemmel, s ebben az évben technikai és filozófiai témákkal is foglalkoznak. A művelődési otthon szeretné, ha az üzemeik, vállalatok, intézmények szak- szervezeti bizottságai megfelelő felvilágosító munkát végeznének a dolgozók között a szabadegyetem látogatását illetően. Minden bizonnyal nem marad el ez a segítség.

AZ ELMÚLT ÉV tapasztalatai alapján határoztak úgy, hogy a TIT kebelén belül ebben az évben is megszervezik a szülők akadémiáját. A szülők akadémiája előadássorozata már az elmúlt esztendőben is jelentős sikert hozott: közelebb hozta egymáshoz a pedagógusokat és a szülőket, s ez pozitív eredményeket hozott a serdülő ifjúság nevelésében. A szülők akadémiája előadássorozatának ebben az évben sem más a célkitűzése. A szülők igen nagy érdeklődéssel tekintenek az előadássorozat iránt. A Vöröskereszt bevonásával segélynyújtó tanfolyamat is szerveznek. Az előadássorozat- amelynek egy-egy előadását a város orvosai tartják — január 15-én kezdődik. A termelőszövetkezetek vezetőinek oktatásán kívül megszervezik Hatvanban ebben az évben is az ezüstkalászos gazdatanfo- lyamot. Az előadásokat a művelődési ház termében tartják. Az előadások témája a mező- gazdasági termelés szakterületeit, a munkaegység-számítást, egyéb szervezeti és szervezési kérdéseket ölel fel. Az előadásokat hetenként egyszer tartják. Az ezüstkalászos tanfolyamon összesen 60 órát hallgatnak a jelentkezők. A művelődési otthon tervezi azt is, hogy tapasztalatcsere látogatásokat is szervez ebben az évben a termelőszövetkezetek között. Megszervezik üzemi munkások tsz-látogatását és tsz-parasztok üzemi látogatását is.

Igen nagy az érdeklődés a város lakosai körében az Állami Zeneiskola iránt. Jelenleg mintegy 300 hallgatója van az iskolának. A nagy érdeklődésre való tekintettel ebben az évben 24 zenei ismeretterjesztő előadást tartanak. A zeneiskola hallgatói öt egész estét betöltő műsort terveznek ebben az évben.

A VAROS EZ ÉVI művelődéspolitikai terve részletesen foglalkozik a járási és városi könyvtár, a különböző szakkörök — különösen a fotoszakikör —, a gazdakör, az „Ismerd meg hazádat”-mozgalom feladataival. Summázva a feladatokat: minél több embert kell bevonni a művelődéspolitikai tevékenységbe. A részletes tervek valóban vonzóak és minden bizonnyal jelentős tömegeket mozgatnak meg, ebben az évben is. A terv igen fontos feladatként jelöli meg, hogy a hely báli gimnázium és az általános iskolák történelem szakos tanáraiból néprajzi szakkört kell alakítani, amely folyamatosan feldolgozná Hatvan város múltját, történelmét, a város népművészeti és egyéb hagyományait. A célkitűzés nagyon megbecsülendő, és dicsérendő kezdeményezés.

A város művelődési tervében jelentős helyet foglal eí a művészeti munka. Elsősorban kell itt beszélni az Irodalmi Szán- pád tevékenységéről. Az Irodalmi Színpad ebben az évben 8 bérletes előadást rendez, ezenkívül április 4., valamint november 7. tiszteletére, valamint a könyvhét idejére önálló műsort ad. Fontos feladatként szabja meg a terv — amit csak helyeselni lehet —, hogy még több dolgozót vonjanak be a műsorokba szereplőként. Az Irodalmi Színpadnak — ha kell — komoly tehetségkutatást végez a dolgozók között, s ez minden bizonnyal nem járna eredménytelenül.

MINT ISMERETES, az elmúlt évben az Irodalmi Színpad számos kiváló, Kossuth- díjas írót látott vendégül, ami igen jelentős eseménye volt a város kulturális életének. Ezeket a meghívásokat ebben az évben rendszeresebbé akarják tenni.

A MÁV kultúrotthon színjátszó csoportja már tanulja Jókai: Kőszívű ember fiai című háromfelvonásos darabját, amelynek bemutatóját áprilisra tervezik. A MÁV Fűtőház kiszistái Gárdonyi Géza: Falusi verebek című színművét tanulta be. A szimfonikus zenekar az évadban öt alkalommal rendez hangversenyt és az egyes rendezvényekre fővárosi művészeket is meghívnak majd. A cukorgyári művelődési otthon színjátszói a Hínár című háromfelvonásos drámát januárban, a Teremtés koronája című mai témájú vígjátékot februárban, a Honvágy című színművet pedig márciusban akarják bemutatni. A szövetkezeti tanács kultúrcsoportja az Érdekházasságot mutatja be februárban. A vígjátékot már tanulják, de azt is tervbe vették, hogy április 4. tiszteletére a Bekötött szemmel című, az ellenforradalom alatt lejátszódó háromfelvonásos drámát mutatják be. Az MSZ- BT nagymúltú, aranykoszorús színjátszó csoportja a Két szerelem című operett bemutatását tervezi. A bemutató a tervek szerint júniusban lesz. A nagyteleki színjátszócsoport februárban a Bújócskával jelentkezik.

Mozik műsora s

EGRI VÖRÖS CSILLAG Asch őrvezető kalandos lázadása EGRI BRODY

Láthatatlan kötelék GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Kék nyíl

GYÖNGYÖSI PUSKIN Kocsubej (szélesvásznú)

HATVANI KOSSUTH Fiú vagy lány HEVES

Kémek a Tiszánál PÉTERVÁ sAra A hamis levél FÜZESABONY

Távoli partokon

Fontos feladatként jelöli meg az idei művelődéspolitikai terv egy énekkar szervezését. Énekkar már .hosszabb ideje nem működik a városban, holott igen nagy érdeklődés mutatkozik iránta. A dolgozók kezdeményezését fel kell karolni, az énekkart meg kell szervezni úgy, hogy az már felszabadulásunk 15. évfordulóján önálló műsorral tudjon fellépni. Hasonlóan fel kell rázni a korábban működött és most nem tevékenykedő tánccsoportok ügyét is.

SOKOLDALÚ és átfogó ez a terv — noha itt nem is minden részletét említettük meg. Valóra váltása minden bizony- nyál — mind az ismeretterjesztés, mind pedig a művészeti munka terén — szép és hasznos eredményeket hoz majd, jelentős hozzájárulás lesz a város kulturális színvonala további emeléséhez.

Dér Ferenc

PÉREZ-G ALDOS

196«. JANUÁR 5., KEDD

Névnap: SIMON.

A Nap kel: 7 óra 32 perckor, nyugszik: 16 óra 06 perckor.

1920-ban, 40 évvel ezelőtt

halt meg Benito Pérez-Gal- dos, a modern spanyol irodalom egyik legnagyobb regényírója, a szegények és elnyomottak barátja. Miseri cordia című, magyarul is megjelent regényében a madridi elszegényedett nemesség életét festi. Sok kötetes főműve hazája múlt századbeli színes történelmi epizódjait írja le. Művei közül még az Apáca című regénye jelent meg magyarul. Pérez-Galdos 1843-ban született.

Burma függetlenségi napja: 1948-ban ratifikálta a parlament az ország kilépését a Brit Nemzetközösségből.

1905-ben, 55 évvel ezelőtt jelent meg Oroszországban a Vperjod („Előre”) című bolsevik lap első száma.

1910-ben halt meg Petelei István író. * S

SKphyvcspol

Goethe Faustja új fordításban

A magyar könyvkiadás pá- ^ ratlan bőkezűséggel újítja meg ezekben az esztendőkben a klasszikusok kiadását: a világirodalom nagy alkotásainak és a hazai klasszikus írásoknak újra kiadásával, új fordítások közlésével gazdagítja a magyar olvasókat. Karácsony előtt — sok más között —, a Magyar Helikon Goethe Faustját tette az asztalra Jékely Zoltán és Csorba Győző fordításában.

Igaz az, hogy a mű a megírás pillanatában élni kezd, a terjesztés tényével hatni. Hatása annyiszor újul és erősödik egy-egy műnek, ahányszor a kezünkbe vesszük, ízlelgetjük, mondanivalóját, szépségét, gondolatait, cselekményeit, történéseit újra átéljük, újra sze- melgetjük és igyekszünk újból és újból magunkévá tenni, illetve valami módon gazdagodni az írás lelke által.

A három egybeszakadó karácsonyi ünnepnapon ezt a most megjelent fordítást lapozgattam s a meghitt, békés ünnep mélyült általa. Nem azért, mintha a Faust első vagy második részében a békesség hozsannái zengenének, bár a fenséges hangvétel itt-ott ünnepi lejtésű és magasztos érzéseket támaszt az emberben mindenképpen. Inkább azért, mert Jékely Zoltán és Csorba Győző ízes magyar nyelven, némelykor a táj nyelv nagyszerű ízeivel fűszerezve a fordítás szép munkáját, anyanyelvűnkön igyekeznek újjáteremteni, a magyar fül, a magyar ész, a magyar lelkialkat számára otthonossá tenni Faust világát. Sok éve forgatom az eredeti Faustot ujjaim között, kedvenc olvasmányom, korom változásával hol ezt a részt, hol amazt a képet szeretem meg, vagy igyekszem megérteni. Sokszor az az érzésem, hogy ebből a remekműből egyszerre nem lehet sokat átfogni, nem lehet sokat, élvezhetőén gondolkodási erőpróba nélkül olvasni, mert Goethe élete summázatát adja a műben, éppen ezért rejtett vonatkozásai megállítanak. Nem egy tételénél utána kell lapoznunk a jegyzeteknek és az irodalomnak, a történelmi eseményeknek, hogy a maga teljes tisztaságában és nyíltságában álljon előttünk a költői gondolat. S mégis — ez a költői és alkotói varázslat még a műfordításban is — az anyanyelven megszólaló írás más hangulatot kelt bennem, mint az eredeti, másképp olvasom Jékely Zoltán és Csorba Győző sorait, mintha én fordítanám magamnak a szöveg értelmét eszem számára prózában, mert a szavak és hangok zenéjét a műfordításban együtt kapom a gondolattal. az érzelmek a zene hátán közelítenek fülemhez és

szívemhez, s ezáltal csaknem maradéktalan az a művészi élvezet, amit az anyanyelv otthonos zengése és a nagyszerű alkotás tartalma biztosítanak számomra.

L' pár sornak nem az a

^ szándéka, hogy bármi értékelést is mondjon Goethe Faustjáról, csak azért íródott az őszinte alázat és a lelkesedés hangján, hogy felhívja azok figyelmét a mű újbóli megjelenésére, akiknek ez az esemény jelent valamit.

Goethe a szónak tágabb értelmében egész életén át írta a Faustot és a Faustban önmagáról vallott. A nemegyszer megírt és általa többször újraformált legenda csak alkalmul és ürügyül szolgált a lángelme számára, hogy — amit tarkán és fényesen megélt és megálmodott —, megírja summázatát a szellemi élményeknek és tudásszomjnak, amelyet ő érzett és tudott. A nagy költőfe- jedelem éppen abban a szerencsés és mozgalmas korban élt. amikor a modern világ — a kapitalizmus hallatlan fejlődése és a társadalmi vulkánkitörések miatt —, gyorsan kialakult és mérföldes lépésekkel távolodott a régi Európa kereteitől és világnézetétől. Goethének még tegnapi távolságból hatott a középkor hatalmas pápasága által diktált életfelfogás és erkölcsi fegyelem, de már benne jobban és másképp munkál a lázadás, mint a pápaságot és annak szellemi hadállásait korábban támadó forradalmárokban. Goethe a XVIII.—XIX. század fordulóján már látja a modern világot, rendszerező és rendszerető szelleme a szűklátókörűséget leveti és megveti, egyetemességre törekszik és a világ látásának olyan távlataiba téved képzelete, amit mi — a késői unokák —, igazolva látunk. A tragédia első részében a Boszorkányéji álomban (Oberon és Titánia aranylakodalmán) a mesék alakjai és a modern világ jellegzetes figurái egymást váltva és kiegészítve mondják vallomásaikat: érezzük, hogy a francia felvilágosultságtól a forradalmon keresztül a kialakult polgári világig minden lélegzik itt és vallja önmagát. S bár minden légies, minden az álomképek könnyedségével száll a szemünk előtt, a fogalmazás realitása megfogja a mi képzeletünket is és itt emelkedik saját kora fölé az alkotó lángész.

tragédia második része

is fürdik itt-ott a romantika bájában, de a történések és a jelenetek mögött egyre inkább dübörög a gondolati muzsika, a kritikai látás átvilágít az előtérben lejátszódó eseményeken. Sokszor a mitológiai kép fátyla csak kendőzi, takarja a kimondandó igazságot azért, hogy a korban, amelyben Goethe benne élt, és a társadalomban, amelyben Goethe előkelő rangot játszott, eltűrje és meghallgassa az igazságot. A hatalomról, a tudásról, az örök emberi dolgokról elmondott közvetett és közvetlen ítéletek tarkán váltják egymást és ma is gondolkodóba ejtenek a feszültség és játékosság, a történelmi szituációk és azokból folyó következtetések. Az emberi végső dolgok és törekvések fogalmazása és kritikája, az emberben, mint az életet végigélő és a társadalomban meg az álmokban egyaránt küzdő és végcélját kereső ember legbelső énünkben visszhangzik, amikor Faust beszél a nimfákhoz:

Ébren vagyok! De, ő maradj csak, Temérdek párjanincs alakzat,

Akit elémvetít szemem!

Mily nagyszerű csodákat érzéki Almok talán? Emlékezések? Egyszer már játszottak velem. Lám, sűrű bokrok ringatóznak,

A hűsön csermelyek Iopóznak, Nem zúgnak, halkan csergenek; Száz forrás szökken innen-onnan,

S kristályos-tisztán egybecsobban, Formál sekély fürdőhelyet. Egészséges, friss női bájak Tükrözve, kettősen kínálnak A szemnek boldog ámulást!

S gázolva gyáván, úszva bátran A lánysereg vízi csatákban Csap féktelen sikongatást,

E látvánnyal be kéne telnem,

El kéne rajta éldelegnem,

De vágyam egyre űz tovább,

S éles szemem csak azt kutatja, Mely a királyasszonyt takarja, A dús lombok zöld sátorát.”

(II. rész — részlet a Klasszikus Boszorkányszombatböl.)

Goethe összegez ezekben a versekben az emberi életről és törekvésekről azzal is, hogy felsorolja a századokban keletkező és elmúló nézeteket, eljátszik a porló és felnövő gondolatokkal, elmúlt és jövendő érzésekkel barátkozik, míg a végtelenség misztikus kórusáig jut és halála előtt néhány évvel eljut élete és a mű végső kicsengéséig:

Minden múló dolog Csak puszta jelkép;

Itt teljes lesz, mi ott Elégtelenség;

Mit toll nem írt le még,

Itt létre-kel;

Az örök Nőiség Szárnyként emel.

„das Ewig-Weibliche” zárja a hatalmas művet és zengő kórust, amely az env béri lélek és Goethe küzdelmét egykor olyan csodásán magába zárta.

A kötetben szereplő Ösfaust némiképp jelzi az utókor számára, hogyan és honnan indult el a költő élménye és drámai fogalmazása, s bizonyos fokig számot ad arról is, hogy a nyolcévtizedes goethei mű milyen fordulókon jutott el végső kicsengéséhez.

Turóczi-Trostler József utószava és Walkó György jegyzetei egészítik ki a nagyszerű fop* dítást.

FARKAS ANDRÁS

A

I