Népújság, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-29 / 24. szám

4

népújság

1960. január 90., péntek

\T

tifuslí

Rénszarvas-csordák

Vonulnak. Grönland tájain Észak felé. A déli Sondeström-fjord vidékét — évszázados lakóhelyüket — az ottani amerikai légitámaszpontok zaja miatt kénytelenek elhagyni. Ny ugodtabb. csendesebb területet keresnek maguk számára, ahol háborítatlanul élhetnek majd tovább.

E hírt olvasva, eszünkbe jut az amerikai állatvédő egyesület. Ez a szervezet, nem is olyan rég, különös nyilatkozattal jegyezte be nevét a napi politika krónikáiba. Tiltakoztak a szovjet tudósok ama cselekedete ellen, hogy kutya-utassal lőttek fel rakétát a légkör magasabb részeibe. Sőt: a washingtoni kutyabarátok tüntetést rendeztek a szovjet nagykövetség épülete előtt táblákkal, transzparensekkel.

Az amerikai állatbarátoknak w.ost megkeményedett a szívük, vem akarják meghallani a grönlandi rénszarvasok szomorú bogé- sét. Miért is tennék? Hiszen az ő dollárjaikból épült fel minden katonai támaszpont Nyugaton, ők űzik el évszázados lakóhelyükről a rénszarvasokat. Maguk ellen tüntessenek hát?!- kyd — ERK KÖZSÉG végrehajtó bizottságának munkáját és az államigazgatási feladatokat tárgyalta a hevesi járási tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén. Az előadó Aranyos Béla, Erk község tanácselnöke volt.

— A JÖVÖ HÉT keddjén kibővített aktívaülést tartanak az

Egri Finomszerelvénygyárban, ahol az újításokról, a munkások termelést módosító javaslatairól és azok elintézéséről tárgyalnak.

— NAGYARÁNYÚ fásítást végeznek ebben az évben Füzesabonyban. A belterület és a Rákóczi út fásítására és parkosítására 50 ezer forintot fordítanak. A község lakosai a faültetéseknél 10 ezer forint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel.

— A MEGYÉBEN 25 ifjúsági brigád csaknem 300 tagja versenyez a „szocialista munka ifjú brigádja” címért. A brigádtagok megtették vállalásaikat, hogy elnyerjék a kitüntető címet.

— FEBRUÁR 4-én az egri városi tanács végrehajtó bizottsága a panaszügyek intézési módját, valamint a tanácstagi beszámolók és fogadóórák . szervezését beszéli meg. Második napirendként a köztisztasági hónap megszervezésével kapcsolatos tennivalókat vitatják meg.

— TERMELÉSI ÉRTEKEZLETET tartottak kedden az Egri Vízműveknél, ahol az 1959-es év gazdasági eredményeiről tárgyaltak.

— KORSZERŰ gépek érkeztek a gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyárba az elmúlt év utolsó negyedében. Az új gépek nagyban megkönnyítik a gyár éves tervének teljesí— A FÜZESABONYI járási tanács végrehajtó bizottsága tegnap vb.-ülésen az 1959. évi zárszámadások és az 1960. évi tervkészítési munkálatok előterjesztési beszámolóját tárgyalta. Második napirendként Tófalu község irányító és szervező munkáját beszélték meg.

fl karácsondi művelődési otthon életéből

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT VII. kongresszusa részletesen foglalkozott hazánk kulturális életének kérdéseivel. A kongresszus határozata értelmében, eszmei és kulturális munkánk legfőbb célja, hogy a munkásosztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség, egésze szocialista módon éljen, gondolkozzék. A népművelés terén folytatnunk kell a harcot az antimarxista nézetek ellen, hogy társadalmi és kulturális életünk minden területén uralkodóvá tegyük a marxizmus—leninizmus világnézetét. Ez a célkitűzés áll előttünk, s ezen szellemben kívánjuk előbbre vinni Kará- csond községben is a kultúr- üorradalom ügyét.

Eredményes jó munkát azonban csak úgy tudtunk 'és úgy tudunk elérni, hogy összefogva, a párt, a tanács és a tömegszervezetek egy nagy családot alkotva, szívügyüknek tekintik községünk kulturális felemelkedésének kérdését. Ezen egységes, közös összefogás először 1959 szeptemberében nyilvánult meg, amikor összeült a művelődési otthon választmánya, amelyen képviselve volt a pártszervezet, és minden tömegszerv, s elkészítette művelődési otthonunk munkatervét, 1959. október 1- től 1960. október 1-ig.

Művelődési otthonunk évi programjának belső tartalmát nézve, nagy súlyt fektettünk az ismeretterjesztő előadásokra. Községünk termelőszövetkezeti község. Célunk a termelőszövetkezet megszilárdítása, a tsz-tagok nevelése. Hogyan történik ez művelődési otthonunknál?

ELÖLJÁRÓBAN szeretném megjegyezni, hogy községünket 12 kultúrkörzetre osztottuk be. Minden kultúrkörzetnek két aktívája van, akik az ösz- szekötő kapcsot képezik a művelődési otthon és az egyes körzetek között. Centrum a művelődési otthon. A körzetek aktívái, mint propagandisták végzik munkájukat területükön. Ismeretterjesztő előadások, kultúrműsorok szervezésében vannak nagy segítségünkre. Kik ezek az aktívák? Van közöttük bányász, KISZ- fiatal, úttörő egyaránt. Az ismeretterjesztésen belül minden hónapban két alkalommal rendezünk (kéthetente, csütörtöki napokon) faluestet. A faluest keretében igen érdekes (mezőgazdasági, természettudományos, egészségügyi stb.) előadásokat hallanak a jelenlevők. Az előadások után a televízió színházi közvetítésében gyönyörködhetnek a hallgatók. Érdemes megjegyezni, hogy az utolsó egészségügyi előadáson 350-en jelentek meg. Kicsinek bizonyult művelődési otthonunk nagyterme.

Igen bevált módszer az ismeretterjesztésben a házi diavetítések megrendezése. Községünkben mindennap, az esti órákban valamelyik kultúr- körzetben, az egyik háznál az aktívák dia-előadásokat tartanak. Igen nagy az érdeklődés a dia-vetítések iránt. Szinte versengenek az aktívák, hogy melyik este, ki vigye körzetébe a dia-gépet.

Érdemes megjegyezni, hogy három hónap alatt 64 diaelőadás került megrendezésre, melyeket 1217 érdeklődő nézett végig.

AZ ISMERETTERJESZTÉS

fontos bástyája a könyvtár. Községünk szerencsés helyzetben van a könyvtárfejlesztés terén. Könyvtárunk négy helyisége a művelődési otthonban van elhelyezve. Könyvállományunk 3600 kötetből áll. Községünk lakóinak száma 3720. örvendetes, hogy majdnem minden személyre jut egy könyv. Igen nagy az érdeklődés a könyvek iránt. Könyvtárunknak 520 állandó olvasója van, s a havi kölcsönzések száma eléri az 1600-at. A könyvtár népszerűségét növeli az, hogy gondolunk a fekvő beteg olvasókra, kiknél családlátogatást végez a könyvtáros, s ezek részére házhoz viszi a kívánt műveket. A gyerekek részére hetente rendez a könyvtár mesedélutánt, DIA-vetítéssel egybekötve.

A tanulni vágyók részére szaktanfolyamokat szerveztünk. Működik községünkben szabás-varrás tanfolyam, és tsz alapismeretét nyújtó tanfolyam, amely főképpen munkaegységszámítással foglalkozik. Az induló szabás-varrás tanfolyam a nagy létszám miatt A és B csoportból áll, 40—40 fővél. Hetenként négy alkalommal vannak a foglalkozások.

MŰVELŐDÉSI OTTHONUNK nem feledkezik meg a dolgozók szórakoztatásáról sem. Ez főképpen a művészeti munka körül mutatkozik meg.

Színjátszó csoportunk jól működik. Húsz előadást rendeztünk. (Ebből 16 tájelőadás.) Hunyadi: Százszorszép szerelem című háromfelvonásos víg játékából. Jelenleg új szovjet darab — a Tánya — tanulását kezdtük meg. Ebből 30 előadást tervezünk. Sikereink eredménye az, hogy munkánkhoz segítséget ad a helyi párt- szervezet, a helyi tanács, s főképpen a megyei művelődési osztály. Körülbelül 80 személyt vonunk be a kultúrmunkába községünkből. (Űttörő-énekkar, zenekar, művelődési otthonunk színjátszócsoportja). Reméljük, hogy munkánk eredménnyel jár a továbbiakban is.

FELADATAINK KÖZÖTT jelöltük meg, hogy a termelőszövetkezetekben fiókkönyvtárakat létesítünk, és megszervezünk egy 50 tagú felnőtt énekkart. Művelődési otthonunk választmánya további munkájában mindenkor

szem előtt tartja a VII. párt- kongresszus határozatát, az irányelveket magáévá teszi, segíti dolgozó parasztságunk látókörének szélesítését, műveltségének gyarapítását, hogy le- küzdhesse a társadalmi haladást fékező előítéleteket és érzelmi gátakat.

Segítjük egész népünk gyorsabb kulturális felemelkedését, kulturális forradalmunk győzelmét.

DÁN GYULA,

művelődési otthon igazgató.

Tovább fejlesztik a mátrafüredi diákszállót

A Heves megyei Idegenforgalmi Hivatal jelentős összeget fordít az idén az üdülőhelyek, diákszállók szépítésére, és korszerűsítésére. A parádfürdői üdülőház átalakítási munkálatainak befejezése után hamarosan megkezdik a gyöngyösi ki- rendeltség kezelésében levő, mátrafüredi diákszálló felújítását. A felújítási munkálatok keretében átépítik a turista- szálló mosdóit és fürdőhelyiségeit, valamint melegítő bojlereket szerelnek fel.

A felújítási munkálatokra mintegy 150 ezer forintot fordítanak s úgy tervezik, hogy még az idén meleg vizet adnak a diákszálló vendégeinek.

I960. JANUAR 29., PÉNTEK Névnap: ADÉL

A Nap kél: 7,16 órakor, nyugszik: 16,39 órakor.

1860-ban született ANTON JSEHOV iró, a múlt század jrosz kritikai realizmusának fő Képviselője. Humoros elbeszélései (pl. A Csinovnyik halála) kora társadalmának ferdesége- it gúnyolják ki. Társadalom- kritikai regényeiben (Aki nem akar úr lenni, Dráma a vadászaton) és színműveiben (A si- .ály, Ványa bácsi, Cseresznyés- cert) már megérzi a túlhaladt arsadalmi formák szükségszerű felbomlását, de anélkül, hogy a munkásosztály forradalmi erejét felismerte volna. Csehov 1904-ben halt meg.

Tegnap délelőtt és délután zajlott le az egri Gárdonyi Géza Színházban Ibsen Nórájának főpróbája. — s ma este következik a bemutató. A darab szereplői magas igénnyel, nagy odaadással készültek fel a sokat ígérő bemutatóra, amelytől az egri közönség valóban sokat is vár. A Nóra főbb szerepeit Kovács Mária, Pálffy György, Kárpáthy Zoltán, Kürtös István és Lenkey Edit játsszák. Rendező: Vass Károly.

Nagy várakozással ülünk be ma este a színház nézőterére.

A Nórát hamarosan új bemutató követi: folynak a színházban a Luxemburg grófja próbái is. Lényegében ez lesz a színház idei évad második nagy operettbemutatója. Az operettet nem kell különösebben beharangozni — ismerjük, szeretjük Lehár örökszép muzsikáját A főszerepet kettős szereposztásban láthatjuk majd: Szabadi József és Benkő Béla alakításában. A két női főszerepet Karácsonyi Magda és Olgyai Magda játsszák. Újra operett szerepben láthatjuk

majd a Luxemburg grófjában a kitűnő Stefanik Irént. Az operett szereplő gárdájából természetesen nem hiányzik az egri közönség egyik kedvence: Kanalas László sem. A sokoldalú Gyuricza Ottó — amellett, hogy szerepel is a darabban —. készíti el az operett koreográfiáit. A február 12-én bemutatásra kerülő Luxemburg grófja rendezője a csehszlovákiai tapasztalatcsere-látogatásról nemrég hazaérkezett Horváth Árpád.

*

Érdekességként említjük meg krónikánkban, hogy a nagysikerű Hawai rózsájától megismert hét kedves táncosnő közül kettő „karriert” csinált: a debreceni Csokonai Színház Máté Annamáriát és Marosi Boriskát leszerződtette.

Négy táncosnő: Dómján Marika — akivel már korábban voltak megbeszélések, további egri működésével kapcsolatban —•, valamint Medgyesi Jolán, Csarnai Emma és Kardhordó Olga, részt vesznek a Luxemburg gróf ja produkciójában.

MUNKÁSOTTHON MOZI műsora: Január 31-én, vasárnap délelőtt 11 órakor matiné:

Éjjeli őrjárat

Január 31-én, vasárnap délután 5, és 7 órai kezdettel:

Trapéz (amerikai)

EGRI VÖRÖS CSILLAG

A megfelelő ember (s^lesv.) EGRI BRÓDY

A tenger törvénye GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Az utolsó visszatérés GYÖNGYÖSI PUSKIN A Blum-ügy HATVANI KOSSUTH Hetedik kereszt PÉTERVASARA Nincs előadás HEVES

Szombattól hétfőig (szélesv.) FÜZESABONY Nincs előadás

műsora

Egerben este 7 órakor:

Nóra

(Bemutató előadás, Gárdonyibérlet)

A fonóban s»ól a nóta . • •

társaságában töltik el a hosz- szú téli estét.

TJtasik Erzsiké ma a ven- déglátó, őt illeti először is a szó:

— Szombat, vasárnap kivételével, minden este fonni járunk — adja meg a kért felvilágosítást, aztán arról is beszél, hogy itt, az ő falujukban olyan szokás van, hogy minden héten más-más lányos házhoz mennek fonni és természetesen odajönnek a legények is, az említett szombat, vasárnap kivételével, amikoris minden legénynek a maga választott kedvesénél van a helye. Nagyot kacagnak a lányok, aztán sok biztatásra el is mondják a verset, amely szerint megtudható, mikor, milyen legény jár el a fonóba:

Hétfőn jönnek a hetesek, Kedden

a kedvesek, Szerdán a szerelmesek, Csütörtökön a csókosak, Pénteken az ölelősek, Szombaton a szokottak, Vasárnap a vendégek.

No, ez lenne a versike, amelyből kimaradt régen a péntek, ugyanis nagyanyáink idejében, az akkori babonás szokás pénteken még a szerelmes legényt is eltiltotta a fonótól.

szedelődzködnek a lányok, eU köszönnek a háziaktól, aztán ki-ki a maga párja kíséretében elindul hazafelé.

Van még, ahol ég a világ, itt is, amott is, hiszen úgyszólván minden utcának megvan a maga fonóháza, ahol egy héten át töltik az estéjüket a fiatalok.

Tnnen, Utasikéktól is bú- csút és nyugodalmas jó éjszakát kívánnak a fiatalok, aztán a kellemesen eltöltött este után hazafelé indulnak.

Valahonnan lányok, legények nótáját hozza elő a szél, azt a szép nótát, amelyet oly sokszor hallottunk e napon itt, a bükkszenterzsébeti fonóban: a fonóban szól a nóta ... majd elhalkul a dal a kiskapuban búcsúzkodó párok ajkán...

Szalay István

A nyáiktól, nagyanyáiktól örökölt hasznos, szép szokást tartottak meg a bükkszenterzsébeti fiatalok. Itt, ebben a kedves, szép bükki faluban nemcsakhogy akad még ház, ahol fonnak, de talán nincs is olyan ház, ahol a hosz- szú, téli estéken meg ne perdülne az orsó, fel ne hangzana i jókedvű fiatalok vidám nótája.

Hét óra felé jár az idő, amikor bekopogtatunk Utasik Bá- íintékhoz, a falu szélén, ahonnan messzire hangzik a fonó '.ányok dala: A fonóban szól a nóta ... így kezdik a lányok, íztán később nekibátorodva

belekapnak a fiúk is, miközben egy-egy pillantást vet ki-ki a maga szíve választottjára. Mert mondani sem kell talán, hogy Utasik Bálintéknál ezen az estén egy egész csokorra való lány kezében pereg az orsó, fogy a kender a sok színű gu- zsalyokról. Erzsikék, Margitkák, Rózsikák, lrénkék, Ilonkák jókedvű, vidám legényeik

És, hogy ma már a bükkszenterzsébeti legények menynyire fütyülnek a pénteki babonára, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy éppen pénteki nap volt, amikor itt leltük a vidám fonóban a jókedvű fiúkat is, a daloló, nevetgélő, piros arcú lányok között.

De a fonó hagyományos műsorát kár lenne megzavarni, ezért csupán annyit még elöljáróban, hogy a mai fonósok már a rádiót is segítségül hívják és ha egy-egy kedves táncdaluk csendül fel, akkor leteszik a guzsajt a lányok, aztán szaporán táncra perdülnek.

Régi, hagyományos és még ma is igen divatos játéka az esti fonóknak a kútbaestem játék. A lányok körbeállnak, majd a kör közepén levő eladó leguggol és ezt kiáltja: kútba estem. Mire az újabb kérdés: hány méterre? A lány megmondja, majd gyorsan megkérdezi: ki húz ki? És ilyenkor jelentkezik a legény, aki annyi csókot ad a lánynak, ahány méterre esett a kútba.

Z''<sók ugyan akkor is jár,

^ amikor egy lány elejti az orsót. Ha nem ad csókot a legénynek, akkor ráfizethet könnyen, mert a legény eltöri guzsalyát.

Érdekes szokás még a „Négylábú tarisznya”-játék, meg a maskarázás is, amit különösen farsangi időben játszanak szívesen az álarcba beköszöntő fiatalok.

Az egyik kislány azt is elmeséli, hogy december 8-án sütik a „molnárkalácsot?’, mégpedig minden lány ötvenet, amit aztán a legények eszegetnek meg jó ízűén, még azon az estén.

És ki lenne a megmondhatója, mennyi kedves, szép népi hagyományt, szokást mentettek meg a múltból a bükkszenterzsébeti fiatalok, akik megtartották a nekik tetsző régit, de kiszínezték az újjal, újfajta nótákkal, dalokkal, játékokkal, sőt újabban már táncokkal is.

Tánc közben azonban nem árt a vigyázat, mert a figyelmetlen leány könnyen pórul járhat. Ismeretlen tettesek ilyenkor kilesik, hogy mikor nem figyel oda a Margit,

Juci, vagy Ilonka, aztán egy csipetnyi

só, vagy paprika kerül máris a guzsalyra, a kenderszösz közé, amitől aztán egy egész estén át tüsszöghet a guzsaj . szép gazdája. Van aztán kacagás, nevetés ilyenkor, majd fel verik a házat jókedvükkel a fonók.

öreg este van már, elmúlt talán tiz óra is, amikor össze-