Népújság, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-27 / 22. szám

I960 január 27., szerda NÍPCJSáO Uj szenvedély — többet tudni A z iskola folyosója nyugta- lanságot áraszt. Izgatott •uttogást nyelnek el a sarkok és csendes neszek lopóznak ki a tanteremből. Vizsganap van. A várakozók egyike robosztus termetével valósággal eltorla­szolja az ajtóhoz vezető utat. Kezei ideges táncot lejtenek az ablaküvegen, pedig ezekkel a kezekkel két ember is hiába mérkőzne. Bányában edződtek erőssé. Gombos Imre segédak­Dinka Jenő főaknász a nyáron fejezte be az általános iskolát és ,egy félév óta a bányaműve­lési technikum hallgatója. nász várja, hogy utolsó tantár­gyából is vizsgát tegyen. A je­les „diák” a bányaművelési technikum elsőéves hallgatója és a Petőfi altáró dolgozója. Szabad idejét feláldozva tanul, hogy. eleget tegyen a kor köve­telményének és nagyobb tu­dással végezhesse munkáját. Míg várakozik, néhány kér­désre választ kérünk tőle, bár gondolatai a válaszok mögött minduntalan visszakanyarod­nak az ajtók mögé, ahol fogas kérdések várj ák. — Az eddigi vizsgák jól sike­rültek ... két négyesem van — mondja szinte szégyenkezve, de egyik tanára így javítja ki — illetve csak két négyese van... — S mi volt ennek a jó ered­ménynek az ára? — Nagyon sok tanulás. Napi munka után áltálában 3—4 óra a tankönyvekkel... és lemon­dani kedvenc ..foglalkozásom­ról”. a sportról... — sorolja és semmi ' keserűség, szemrehá­nyás nincs a hangjában. A többiek sem állnak külön­bül. akik a föld alól a szellem napvilágát árasztó könyvekhez sietnek munka után és... a többiek sem panaszkodnak. A felfedezők örömével, rendíthe- tetlenségével gyarapítják tudo­mányos ismereteiket. Kérges kezük, amely még néhány órá­ja fúrógép és csákány nyelét szorította, kissé esetlen mozdu­latokkal képleteket ír a táblá­ra. Karthágót kutatják a régi térképeken és a rombusz har­madik képsíkját ábrázolják, mintha mást sem tettek volna évek óta. mintha nem ülne még karjukban a munka okozta fá­radtság. Űj szenvedélynek hódolnak, a „többet tudni” szenvedélyé­nek. És Zsemle Károly, a hosz- szú, vékony vájár, akinek nevét gyakorta hordják büszkélkedve az eredményhirdető táblák, aki a nyári szabad idejét tanulásra használva nemrég végezte el a nyolcadik Osztályt — lélektani hatásról beszél. A vizsga lélek­tani hatásáról, amely hatalmá­ba keríti az ezer veszélyhez szokott bányászt is. aki meré­szen veszi fel a küzdelmet a természet érőivel, de remeg' a keze. mikor a tételt kihúzza. M égis megbirkóznak az anyaggal. Varga Elemér, a technikum egyik előadója, bánya- és gépészmérnök így jellemzi a levelező tagozaton tanuló bányászok igyekezetét: — Az első féléves beszámo­lón senki nem bukott még. sőt!... De inkább beszéljen he­lyettem az osztályozó napló .. Itt Van Martinkovics Ernő. ki­tűnőre felelt mindenből'. Máté Ferenc fŐakhász szintén kitűnő, és amellett agitálni jár. munkásőr kiképzésen ‘ Vés? részt és mégis... Nagy akarat van ezekben az emberekben... — És milyen segítséget kap­nak az akarat melé? — Mondhatni, a bányánál szinte mindenkinek szívügye, hogy jól tanuljanak a techniku­misták. Sokan vannak. Félszá zan. Pedig nem olyan nagy te­lepülés Petőfibánya. Van az al tárónál egy kis előadóterem Olyan az munka után. mint valami iskola. A nehezebb kér­déseket ott oldják meg a mi se­gítségünkkel. de a barátoktól kezdve az általános iskola pe­dagógusáig mindenki szívesen segíti a felnőtt bányászok tanu­lását ... Nem mondja Varga Elemér, de érződik szavaiból, mint a többi tanárokéból, hogy meny­nyire komoly dolognak tartják, hogy ezek a meglett emberek ilyen nagy akarással tanulnak, ismerkednek meg a legkülön­bözőbb irodalmi és szakmai kérdésekkel. A „diákok” örömmel újsá­golják, hogy még csak egy félévet tanultak végig, de máris érzik, könnyebb a mun­kájuk. jobban boldogulnak a nehezebb kérdések megoldásá­nál. ... És milyen jó tudni — egy­re többet tudni. — Én kérem, nehéz írású ember voltam — vallja a vizs­ga szünetében Dinka Jenő fő­aknász. — Most örülök, vala­hány hibamentes papír kerül ki a kezem alól... és a magyar irodalmat, a nyelvtant igen megszerettem. Jövői'e pedig jön a fizika. Az lesz még csak a fogam alá való — mondja, s így látatlanban is biztos, hogy már előre ízlelgeti törvényeit a moz­gásnak, a gépek működésének, amelyet gyakorlatban már na­gyon jól ismer, de tudományos magyarázatát éppúgy szeretné tudni, mint gyakorlatban isme­ri azok kezelését. József Attila versei, Athén történelme mellett így ismer­kednek meg a korszerű bá­nyászattal, a rejtélyes vonalak szövevényével, az ábrázoló geo­metriával. a föld szerkezetével, amelyből naponta „rabolják” az értékes kincset, hogy még sikeresebben kivédhessék alat­Zsemle Károly petőfibányai vá­jár a geológiai beszámolón a kőzetek fajsúlyáról felel tomos támadásait és végleg meghódíthassák a föld mélyé­nek természeti erőit. ETzért vesznek könyvet ke­zükbe szórakozás, pihe­nés helyett, ezért mondónak le kedvenc elfoglaltságaikról, ezért tanulnak, drukkolnak de­resedé fejjel, de a fiatalokat is megszégyenítő szorgalommal. Kovács Endre Megíárgyaiía az 1960-as év első leiének tervét az MSZBÍ megyei elnöksége A közelmúltban ülést tartott az MSZBT megyei elnöksége az egri Szakszervezeti Székház­ban, hogy értékelje az 1959. IV negyedévben Végzett munkáját, s megvitassa az 1960-as év első felének munkatervét. Mészáros József, az MSZBT megyei titkára tartott beszámo­lót az MSZBT elmúlt negyed­évi munkájáról. Beszámolójá­ban ismertette, hogy munká­jukban a politikai bizottság augusztusi határozata értelmé­ben nagyobb támogatást kap­tak a tömegszervezetektől, s ennek eredményeként a TIT- tel közösen 70 tudományos is­meretterjesztő előadást tartot­tak a Szovjetunió csillagászati, művészeti, irodalmi, történelmi és a rakétatudományban elért eredményeiről. A Hazafias Népfronttal több mint 130 békegyűlést tartottak a Szovjetunió békepolitikájá­ról, filmvetítésekkel egybeköt­ve. ötéves tervünk téziseinek is­mertetésével párhuzamosan, grafikonokkal ábrázolva ismer­tették a Szovjetunió 7 éves ter­vét, A megyénkben járt szovjet vendégek részvételével 20 bará­ti találkozót tartottak az üze­mekben. iskolákban, s több vállalatnál, a Szovjetunióban járt aktívák pedig 40 beszámo­lón ismertették élményeiket. Végezetül beszámolt arról, hogy munkájukban sok segít­séget kaptak az MSZBT orvosi, jogi, műszaki és különösen a pedagógus aktíváitól. Az ülés második részében dr. Némedi Lajos, az MSZBT me­gyei elnöke tartotta meg a fél­éves munkaterv ismertetését. Elöljáróban kifejtette, hogy az 1960-as év első felében igen nagy munka hárul az MSZBT megyei elnökségére; 800—1000 szovjet vendég érkezik a me­gyébe, s a program megvalósí­tása ugyancsak sok munkát igényel. Január 20-tól 30-ig rendezik meg a magyar—ukrán kulturá­lis hetet, amelynek keretében szovjet vendégek látogattak már eddig is megyénkbe, s a későbbiek során a szomszédos ukrán nép életéről előadásokat tarfának, képkiállításokat, majd ezt követően február elején mezőgazdasági hetet rendez­nek. Február 4—5-én országos konferenciát tartanak Szolno­kon, s ez alkalomból megyén­ket több mezőgazdasági szak­ember képviseli, hogy a konfe­renciáról beszámolianak a február 22-én tartandó nagyak­tíva értekezleten. A kölcsönös barátsági és se­gélynyújtási egyezmény alá­írásának évfordulóján, február 18-án több előadás keretében ismertetik ennek jelentőségét. 23-án a fegyveres alakulatok­kal közösen megemlékezést tar­tanak a Szovjetunió hadseregé­nek rigaiakulása alkalmából Március első felében ismét megrendezik a magyar—szovjet filmhetet, s az ünnepi hét ke­retében öt új, nagysikerű szov­jet filmet tűznek a mozik mű­sorára. Ebben a hónapban ren­dezik meg a szovjet technikai napokat is. A szovjet technikai napok alkalmával megyénk na­gyobb üzemeiben előadásokat tartanak, ismertetik a szovjet technika fejlődését. A magyar—szovjet könyvhét alatt 70—80 helyen tartanak könyvismertetést. könyvanké- tot és szovjet költők verseiből szavalóversenyt is tartanak. A tömegszervezetekkel kar­öltve rendezik meg hazánk fel- szabadulásának 15. évfordulója tiszteletére a megemlékező ün­nepségeket, előadásokat a szov- iet—magyar kapcsolatokról. A Népek barátságának hete al­I——wmr± kaiméval a főiskola és a KISZ pályázatot hirdetett a felszaba­dulás témáját feldolgozó írásra. A barátsági héten ismertetik a Szovjetunió fiataljainak életén kívül a néni demokratikus or­szágok fiataljainak, s a gyar­mati, a nyugati országokban élő fiatalok helyzetét is. A főiskola, a középiskolák és az általános iskolák ünnepélyes irodalmi szakköri üléseket tartanak, és képkiállításokat is' rendeznek. Lenin születésének évfordu­lóján, majd a győzelem napja alkalmából megemlékezéseket tartanak Egerben, Gyöngyösön és Hatvanban, valamint több községben is. Az idei év első felében me­gyénkbe érkező szovjet vendé­gek részvételével 20 baráti ta­lálkozót rendeznek az üzemek dolgozóival, iskolák tanulóival. Az ülés részvevői több javas­lattal kiegészítették a munka­tervet. felszólalt Bóta Albert, a megyei pártbizottság munka­társa és helyeslését fejezte ki Helyeselte a tervet Hernádi László, az MSZBT országos el­nöksége nevében is. P.E. Értékes ke7deménve*és: Találkozók a népi demokratikus országok képviselőivé] Egerben A Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a TIT február és március hónapokban baráti ta­lálkozókat rendez Egerben a népi demokratikus országok budapesti nagykövetségeinek munkatársaival. Ez a kezde­ményezés nagyban elősegíti, hogy a város dolgozói közvet­lenebbül megismerkedhessenek az illető népi demokratikus or­szág gazdasági, társadalmi és kulturális életével, eddig elért eredményeikkel. A találkozók­ra általában csütörtöki napo­kon kerül sor, amelyen a meg­hívott követségi munkatárs tart rövid előadást, majd ezt filmvetítés követi. A találko­zók időpontját lapunk közli. MSZBT hírek A magyar—ukrán hét kere­tén belül megyénkben 300—400 helyen a napokban megemlé­kező előadásokat rendeznek. Iskolákban, kultúrtermekben, üzemekben az MSZBT baráti körök a többi tömegszerveze­tekkel együtt közösen tartják a megemlékezéseket. Különösen jól sikerült a napokban meg­tartott ünnepség az egri Do­hánygyárban, ahol üzem­részenként kisgyűléseket tar­tottak a munkások. ★ A magyar—szovjet mezőgaz­dasági hét előkészítő bizottsága tegnap délelőtt ülést tartott az MSZBT helyiségében. Az ülé­sen elhatározták, hogy Heves megyéből az országos konfe­rencián tizenegy szakember vesz részt x»oooooocooooooooooooocxx>ooooooocxx)oc>ocxx>ooooc>oooooooooooo<x>3oooooooocxD<xx500ooooooooooc)0<X)Ooococ)Ocxxx3o<x>oooooa X30000000000000000000000000 oooock^ooooocoocxxx>d<xcoooooooooooooooocxxxxx)oo<xxíocxxxxxx>ooooooooooooocooooooooooooooooooooooooooooooooooooo ]yf EGSZOKOTT MÄR, hogy Eger nevével mind gyakrabban ta­lálkozunk az irodalomban. Azt vi­szont már kevesebben tudják, hogy városunk nemcsak magyar, hanem más népek irodalmi alkotásaiban is szerepel. Egy XVII. századi lengyel költő — Adam Czachrowski — például sze­mélyes élmények alapján ír az egri vár vitézeinek harcairól. Amikor Eger a török kezére jutott, óva 'in­tette a lengyel főurakat a védeke­zésre, mert a várat Európa utolsó védőbástyájának tekintette. Az egri születésű, szerb származá­sú Vitkovics Mihály meg lefordít magyarra egy 1705-ből való szerb népdalt, Bácskai regedal címen, amelyben Egerbe induló „bácskai szekeresekről'’ szól, akik útközben halálukat lelték. Ezeknél jelentősebb aztán Alois Ji- ráseknek, a nagy cseh regényírónas Egerrel is foglalkozó műve, a „Bratrstvo”, azaz Testvériség. Jirásek, a történelmi regénynek ez a jellegzetesen egyéni művésze 1851-ben született a csehországi Hronovban, ahol apja egyszerű pék­mester volt. Bár az apa .Iparos”, az anya pedig takácsmester lánya volt, Jirásek mégis mindig paraszti szár­mazásúnak vallotta magát, mert hisz apai nagyszülei egyszerű paraszt- emberek voltak. És ez a családi kör­nyezet rendkívüli hatással volt a kis Alois későbbi fejlődésére. IYIÍUTÁN A FALUSI iskolát be- fejezte, beiratkozott a gimná­ziumba; Hradec Královéban érettsé­gizik. A gimnázium befejezése után a prágai egyetemre megy, ahol törté­nelmi előadásokat hallgat Tomektől a nagy történésztől, aki pedig a XIX. század másik nagyhírű cseh történé­szének, Frantisek Palackynak tanít­ványa volt. 1888-ban kerül a fővárosba, Prágá­ba, ahol mint főgimnáziumi tanár működik 1909-ig, nyugalomba vonu­Earep irodalmi mnlfiából Jirásek — Egerről Alois lásánák évéig. 1909 után aztán kizá­rólag csak az irodalomnak él. Szinte ontja műhelyéből szebbnél szebb re­gényeit, színműveit, amelyekből egy­ségesen árad a nép iránti szeretete, hűsége. Első elbeszéléskötete 1878-ban je­lent meg „Povidky z hor” (Elbeszé­lések a hegyekből) címen. Ebben a hegyi emberek szomorú és nehéz életéről szól. 1887—1890 között adta ki huszita tárgyú regénysorozatának első részét, három kötetben. A címe; „Mezi prondy” (Áramlatok között). A cse­lekmény a huszitizmus keletkezése idején játszódik. Szerepel benne a mozgalom elindítója. Húsz János is, valamint a későbbi nagy huszita ve­zér, Ziska. A ciklus következő kö­tete a „Jan Hus" (Húsz János) című dráma, amelyből nyomon követhet­jük Húsz János sorsát a „konstanzi máglyádig. A harmadik rész magya­rul is megjelent „Protj vsem” (Min­denki ellen) — a huszita .felkelés tör­ténelmi hűségű leírása, amelyet Ne- jedly „a cseh fizikai és szellemi erő legnagyobb körképéinek nevez, majd ezt követi egy 1914-ből való színmű, a „Jan Roháo", a huszita mozgalom taborita ágának rajza. A „Husitsky kral” (Huszita király) Po- debrád koráról szól, majd a neveze­tes „Bratrstvo" (Testvériség) a „fel­bomlás" idejének képét nyújtja. A három részből álló regény (Bitva a Lucenca r= A losonci csata, Mária — Mária, Zébráci — Zsebrákok) cse­lekménye Magyarországon zajlik. Történelmi anyagban szinte meg­egyezik Jósika Miklós Csehek Ma­gyarországon című regényével, Gisk- ra felvidéki uralmát tárja elénk; J IRÁSEK E REGÉNYE írása­kor is alapos történelmi ta­nulmányokat végzett. Tudós barátja, a körmöcbányai levéltáros, Krizko Pál társaságában járja Észak-Ma- gyarország városait, azoknak levél­tárait, hogy minél hitelesebb képet adjon az eseményekről, azok szerep­lőiről Volt aztán egy másik kísérő­je: Daxner Samoo tiszolci ügyvéd, a szlovák nemzeti élet jelentős szemé­lyisége. Jirásek tehát ezek társaságában járja Magyarország északi vidékeit. Három magyarországi tanulmányút- járól tudunk említett regényével kapcsolatosan. Először 1896-ban; út­vonala Trencsén,Beckó, Zsolna, Kör­möcbánya, Zólyom, Gyetva, Losonc, Rimaszombat, Murány, Budapest; másodízben (1897) Murányi, Tiszol- cot, Kassát és a Szepességet ejti útba. Harmadik látogatására csak tíz esz­tendő múlva kerít sort, 1907-ben, amikoris ellátogat a Poprád- és a Hemád-völgyébe és Sárospatakra. Mindezen adatok mellett is azonban arra kell következtetnünk — első­sorban a regény nyomán —, hogy az említett helyeken kívül máshol is járt. így Egerben és Eger környékén föltétlenül. Hisz honnan merítette volna a rengeteg Egerre vonatkozó adatat, de hogyan ábrázolhatta vol­na teljes plaszticitással a várost és környékét is, valamint Bélapátfalvát, ha nem láthatta volna saját szemé­vel. És még egy: a regény egyik ne­gatív szereplője Héderváry László egri püspök, akinek jellemzéséhez bi­zonyára szüksége volt jó néhány helybéli adatra is. \TÉGÜL VAN A REGÉNYNEK ’ még egy másik, Egerrel kap­csolatos vonatkozása is. Ez pedig Arany János közismert balladájának. Az egri leánynak motívuma, melyben (Callimachus krónikája nyomán) ar­ról olvashatunk, hogyan támad Eger­re, az ott időző lengyelekre Telefus (Aranynál egyszerűen Telef), a kas­sai cseh hadnagy; hogyan leli halá­lát a vitéz és szép egri leány; majd a pusztítás után hogyan menekül Te­lef katonáival, akit a magyarok ül­dözőbe vesznek, s így végül: Maga Telef sem lel utat Kassa mellé, a felvárba: Körülfogva, mélyre zárva Bünhödé meg az lemúltat. Jirásek regényének egyik szerep­lője a fent említett Telef (a regény­ben Talafús), aki valójában egy elő­kelő és lovagias cseh főnemes. Öt a sors összehozza Almásy Imre egy­kori szép menyasszonyával. Lengyel Máriával, aki vőlegénye (Almásy) halála után a részeges Bodorovsky neje lesz. Az asszony, hogy szaba­duljon gyűlölt férjétől, Talafús sze­retője lesz, gondolván, hogy így majd bosszút állhat a husziták elleni harc­ban eltűnt vőlegényéért, Almásy Im­réért is. A dolog azonban másként történt. Talafús-szal való viszonya átalakul szenvedélyes szerelemmé, ugyanakkor a magyarok segítője lesz Szepesvár elfoglalásánál. És végül ez okozza halálát, mert a harcok alatt a magyarok táborába menék' de mikor Héderváry, a „kéjenc püs­pök” ágyasává akarja tenni, vissza­tér a esetiekhez. Tette viszont kide­rül, s a haláltól már Talafús sem mentheti meg a „verné zrádkyné"-t (hűséges árulónő); a huszita vezérek megölik az asszonyt Annyi még megadatik Talafúsnák, hogy szerel­mét tisztességesen eltemesse. VÉGEZETÜL SZÓLJUNK még ’ a huszita ciklus befejező kö­teteiről is, valamint néhány más vo­natkozású, ugyancsak történelmi tár­gyú Jirásek regényrőL A huszita ciklus Bratrsvo-t követő kötetei, a „V cizich sluzbách" (Idegen zsold- ban), valamint a „Konec a pocátok" (A kezdet és a vég). Ebben a regé­nyében már annak a „szellemi hu­szitizmusnak" megszületéséről szól, amely a Habsburg elnyomás idején a nemzeti lét megőrzését jelentette a csehek számára. Ez fjedig a Cseh Testvérek mozgalma volt, amelynek munkájáról a magyarul is megjelent, filmen is bemutatott Sötétség (Tem- no) c. regényben olvashatunk. Ugyancsak hasonló témát dolgozott fel A kincs című pompás kisregé­nyében, amely egyben a felvilágosult eszmék csehországi terjedését is érinti. A Psohlavci (Kutyafejűek) című alkotás pedig az „afféle cseh széke­lyek”, a chodok (határőrök) »letét, hazaszeretetét és bátor helytállását mutatja be, akik inkább meghalnak, mintsem behódolnának az osztrák helytartónak. Nekünk magyaroknak különösen érdekes aztán még a Husari (Huszá­rok) c. kis elbeszélés, amely mintha csak a hős Lenkey János és katonái hazatérését akarná felidézni a sza­badságharc idején. A Lenkey huszá­raihoz hasonló, külföldön katonásko. dó magyar vitézekről szól ez az el­beszélés, akik a szabadságharc h’í"é- re ezer veszélyen át is hazatér-ék Kossuth zászlaja alá. hogy harcolja­nak népük szabadságáért. J IRÁSEK 1930-BAN meghalt. De hazájának, népének ma is legmegbecsültebb, legolvasottabb író­ja, aki immáron bevonult a világiro­dalom történetébe. LÖKÖS ISTVÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom