Népújság, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-11 / 291. szám

1958. december 11., péntek NfiPCJSAG Makiáron a jövő terveit készítik AZ EMBER TERVEZ és — Végez is. De a tervezésnél áll­junk meg egy percre, mert et­től függ minden, a kenyér, az élet. a jövő. Alapos, körültekintő ember lehet csak az, aki hozzáfog­hat a tervezés, a számi tgatás munkájához: hozzáértést igé­nyel ez a foglalkozás, no meg szívet, emberséget is, ami ta­lán, úgy fogható meg legköny- nyebben, ha azt a jól bevált fogalmat alkalmazzuk: felelős­ség. Mert ez is fontos ám, em­berek kenyeréről, életéről ha­tároznak a tervek készítői. Nem egyedül, igaz, de mégis úgy kerülnek a jövő távlatai a többiek elé, akik a „végzés” túlnyomó részét vállalják; — Elfogadjátok-e? Mi így gon­doltuk . .; Makiár község — sokszor szó volt már erről — változ­tatott a régi életén: a falu népe termelőszövetkezetben dolgozik. A Béke Tsz tagjai most kezdtek nemrég. Ezalatt az idei őszt kell érteni, mert esztendeje lassan, hogy az el­ső beszélgetésre öszejöttek, az igazi nagy munkát azonban most kezdték októberben. Az őszi vetést elvégezték. Ügy mondják, több mint ezer hold szántójuk jókora részében már kikelt a mag. öt hold híja a 300-nak — ennyi az őszi búza. Földbe került 27 hold árpa, és rozs is három hold. — Mire a cikk napvilágot lát, nálunk már alighanem be­fejeződik a mélyszántás. — Az elnök, Polonkai Lajos mondta így, nem azért, mintha a cikk megjelenésére csak he­tek múlva számítana, inkább, mert negyven holdnak, ami még hátramaradt. pár nap ép­pen elég.. i A SZÁMSZERŰ tervek a jövő esztendőt illetően, ott hú­zódnak a mezőgazdák noteszá­ban. Nem sok biztatás kell Perényi Józsefnek, hogy sorol­ja valamennyit, csak előbb, míg erre sort kerítenénk, el kell mondani valamit. Miért íródott ez a bevezető? Mert szó volt ugye szívről^ ember­ségről, felelősségről. Perényi József, az agrónó- mus. miután már elmagyaráz­ta, hogy 40 holdon termelnek dinnyét, hozzáfűzte még: ha sikerül. Mit értett ezen. szobakerült később. — Ha valami baj éri a palántát, nekünk nem sza­bad kísérletezgetni, pótolgatni,' hátha lesz belőle valami. Ha kipusztul a palánta, a helyére mást vetünk. Százhetven em­ber jövedelmét nem lehet koc­kára tenni, ezért valaki fele­lős. így készül hát a terv, okos, tiszta fővel és a bevezetés ez írás elején tulajdonképpen az agronómustól származik. Em beszélt. De menjünk tovább. Miröi számol be a jegyzetfüzet? Most néhány alaposan megfontolt terv következik. A SZÖVETKEZET FÖLD­JÉT érinti az Eger patak, a Rima ága. Korábban is ön­töztek belőle, mert került a fa­luban néhány ügyes gazda. Persze húsz holdra ha terjed az öntözés. Most a jövő esz­tendőben megpróbálkoznak 70 holddal. Olcsón, mert erre is vigyáznak. Egy jókora részt árasztással öntöznek, ehhez csak egy csatornát kell meg­hosszabbítani. Magától, a lej­tés irányában árad a víz — szakembereik úgy mondják: gravitációs megoldás. A föld többi részét szivattyúk segít­ségével öntözik. Három motor megvan, a tagak hozták a gaz­daságba, most még nem bőví­tik a berendezést. A patak mentén lucernát termelnek, de lesz húsz hold konyhakertészet is. Az indulás nehéz. Olyan ez, mint amikor lefagy a kerék, SS ezüstkalászos tanfolyam kezdte meg a munkát megyénkben Megyénkben eddig 35 köz­ségben indították meg az ezüstkalászos gazdatanfolya­mokat. Az idei téli szezonban mintegy 70 ezüstkalászos tan­folyam megszervezését ter­vezték, azonban sok helyen azzal az indokolással, hogy az ezüstkalászos tanfolyam za­varja a már megindított mun­kaegység-számító előadásokat, nem indították meg a szerve­zést. 8 Az ezüstkalászos gazdatanfo-8 lyamok ebben az esztendőben § Készül az új önkiszolgáló bolt Lőrinci községben Megyénk területén már sok községben megnyitották az ön-| kiszolgáló boltokat és a tapasz-: tálát szerint az új kereskedel-§ mi elárusítási rendszer bevált.8 Még ebben az évben, de aS jövő esztendőben fokozottab-g bán szélesíteni kívánják me-8 gyénk területén az önkiszolgáló« boltok rendszerét. Lőrinci köz-8 Bégben az erőmű közelében!? megkezdték az átalakítási mun-§ kálatokat és a tervek szerint« még ez évben átadják az újg önkiszolgáló boltot. Az átépítésg körülbelül 40—50 ezer forintot«! Igényel. g A MINARET KÉT ARCA « már a nagyüzemi- gazdálkodás­nak megfelelő tematika szerint tartják előadásaikat. Épp ezért tananyagukba belefér a mun­kaegység-számító előadások anyaga is. Tehát emiatt nem késlekedhet az ezüstkalászos gazdatanfolyamok szervezése és jó lenne, ha rövid időn belül minden községben megkezde­nék az előadásokat. de ha egyszer megmozdul a kocsi, könnyebben megy az­után! Csak megmozdítani... Makiáron a Béke Termelőszö­vetkezet tagsága túljutott ezen az indulási Stádiumon és ha­ladnak Is, hogy jó irányban, ezt bizonyítják a terveik-. Vetnek mákot tíz holdon, de megkötötték a szerződést hat­van hold borsóra, cukorrépát negyven holdon termelnek. Takarmány, kukorica, burgo­nya is lesz. ÉRDEMES MINDENKÉP­PEN elgondolkodni azon. hogy miként indulnak a jövő esz­tendőnek, mert sokan tervez­nek, számítgatnak szerte a megyében, tulajdonképpen a jövő esztendő lesz sok helyütt az első igazi nagyüzemi gaz­dálkodás éve. Egy-két példa nem árt. Ez esztendőben rendbehoz­tak néhány istállót és már bent állnak a termelőszövetke­zet szép, egészséges üszői. Hat már megellett, sorban egymás után következik a többi. Du­nántúlon vásárolták a 28 elő- hasi üszőt, s a legközelebbi tervük, hegy fehér hússertés kocákat vesznek. Építenek egy sertésfiaztatót, öt vagon ter­mény befogadására egy kuko- ricagórét, és kell egy istálló is. Az istállóépítés ügyében most járnak el a termelőszövetkezet vezetői. — Készülődünk — mondja Perényi József, az agronómus és elsorolja, hogyan alakítot­ták ki a munkabrigódokat, összesen négy nagy brigád kezdi el a tavasszal a munkát, s minden brigád két munka­csapatra oszlik. A TAGSÄG NAGY része is­meri a terveket, hiszen bejön- nel*a tsz-irodába és érdeklőd­nek, javaslatokkal segítik a vezetők munkáját. Egyre in­kább érzik, hogy a termelőszö­vetkezet a közösségé. Kijelöl­ték a táblákat a térképen, me­lyik vetés hol lesz, meg tud­ják mutatni. Néhány nap múl­va a közgyűlés előtt is ismer­tetik, milyen elképzelések szü­lettek a jövő esztendőre. Per­sze, a tervezés munkája ezzel még nem fejeződik be, a ko­moly, alapos számítások még ezután következnek: becslé­sek. hogy mennyi termékre számíthatnak, hogyan alakul az évi jövedelem és így to­vább. Azt viszont már most nyu­godtan el lehet mondani: olyan terveket készítenek, amelyeket meg lehet valósítani. Megné­zik mihez fogjanak: a terv ké­szítői alapossággal, felelősség­gel dolgoznak. Kiss János Befejeződött a tsz-könyvelők és mezőgazdászok előkészitő tanfolyama Korábbi lapszámainkban' kö­zöltük, hogy a megye termelő- szövetkezeteinek könyvelőit tanfolyamokon készítik fel a zárszámadásokra, s azt is meg­írtuk, hogy a termelőszövetke­zeti vezetők. . mezőgazdászok részére is előadásokat tartanak a tervezési s egyéb feladatok lebonyolításával kapcsolatban. A megyei tanács szakembe­rei tartották az előadásokat, amelyek november 25-én kez­dődtek és e hónap 7-ig feje­ződtek be. Az idén megyénk­ben 105 termelőszövetkezet ké­szít zárszámadást, a tanfolya­mokat pedig 120 könyvelő hall­gatta meg. 195 termelőszövet­kezet készíti el a tervezési munkákat. A tanfolyamok igen ió eredménnyel záródtak, a könyvelőkkel együtt 240 rész­vevőt számláltak. mu— mm ——«—— ­Gondoskodtok a takarmányról Hatvan termelő- ssövetkozetei | Hatvan termelőszövetkezetei nem indulnak üres kamrával a télnek, ahogy mondani szokás, mert gondoskodtak áriról, hogy ne legyen fennakadás a közös állatállomány takarmányellá­tásában. A Petőfi Tsz most vá­sárolt 10 tehenet, de már ezek részére is biztosították a téli és tavaszi takarmányszükségletet. 2228 mázsa szálas-, 468 mázsa abraktakarmányt, 640 mázsa kukoricát — májusi morzsolt- ban számítva —, 125 mázsa egyéb takarmányt és 380 köb­méter silótakarmányt biztosít az állatok részére. A Kossuth Termelőszövetkezet 220. az Űj Élet Termelőszövetkezet pedig 250 köbméter répaszeletet és kukoricaszárat silózott be. Csúcsforgalom az Vllatforgalmi \ állatainál Az őszi hónapok beálltával nap mint nap hosszú szezér- sorbik állnak az Állatforgalmi Vállalat Füzesabonyi Kiren­deltségének átvevőhelyei előtt. A kocsikon gömbölyűre hízott sertéseik várják az átvételt. De nemcsak hús- és zsírsertésez- ksl, hanem hízómarhákkal és hízott bikákkal is szép szám­mal várnak az átvételi-e. — így megy ez már hetek óta — tájékoztat bennünket a füzesabonyi Kirendeltség veze­tője ,és a továbbiakban el­mondja, hogy vállalatuk igyekszik kivenni részét a me­gye, illetve az ország hús- és zsírellátásából. — A mi kirendeltségünk fő­leg Budapestet, és a salgótar­jáni iparvidéket látja el, de bőven jut a szállítmányaink­ból az egri vágóhídra is. Nem­egyszer külföldre is exportá­lunk. Ez értékes valutát je­lent ’ az államnak. Hosszas munka előzi meg az átvételt, hiszen a vállalat dolgozói a hizlalás! szerződések megköté­sétől kezdve a.z átadásig ál­landó kapcsolatot tartanak a szerződött felekkel, figyelem­mel kísérik a jószág fejlődé­sét, ha kell, szaktanácsokkal is ellátják a gazdákat. A hízott sertések zömét fő­leg Mezőtárkány és Sarud köz­ségek lakossága adja, de egy­re többet hizlalnak a termelő- szövetkezetek is. A csúcsfor- galmi időszakra jellemző, hogy amíg nyáron naponta 50—60 sertést vettek át, most 120— 150 a napi átlag. Legutóbb például Sarudon csaknem száz mázsa sertést vettek át egyet­len nap alatt. A kirendeltség vezetője el­mondja még azt is, hogy ed­dig főleg a zsírsertés ek bői volt nagyobb átvétel, ezentúl pedig a húsjellegüekből lesz nagyobb kínálat. Ezt a lajtai szívesebben hizlalják, hiszen kilogrammonként harminc fil­lérrel többet kapnak, mint a zsírsertésekért, és ez a fajta már 106 kilogrammtól felfelé szállítható. Érdemes még említést tenni azokról a termelőszövetkeze­tekről, amelyek Jelentős meny- nyiségű hízott állattal segítik az ország húsgondjainak meg. oldását, a jobb ellátást. A fü­zesabonyi Petőfi Tsz az egyik legjobb szállítója a vállalat­nak. Nemrégiben például 35 hízott markát és bikát adtak át, és ezért 319 ezer forintot kaptak. Nem kell sokat be­szélni róla. mit jelent ez a közös jövedelem növelése szempontjából. Jó példát mutat a besenyő- telki Honfoglalás Tsz is, amely szintén most adott át 51 hízott sertést. 68 ezer forint bevételt jelentett ez számukra; Remélhetőleg a jövőben egyre több termelőszövetkezet köven a jó példát, és az ország hús­ellátásának fő bázisaivá vál­nak. Az átvétel gyorsan és zök­kenőmentesen megy végbe, az átvett jószágok a mázsáról a vasúti kocsikba kerülnek, a rövidesen elindulnak rendelte­tési helyükre. Az átadó gaz­dák és a tsz-ek pedig elége­detten távoznak, mert a pénz felvétele után meggyőződnek arról, hogy valóban érdemes volt szerződni. AHOL UTAT TORT AZ UJ {Tudósítónktól) A TÄGAS mozihelyiséget megtöltötték a Kossuth Tsz légd és új tagjai. Első pillan­tásra feltűnt, hogy sokkal több itt az asszony, mint a férfi. Gyöngyöshalászon vagyunk, s az a helyzet, hogy a férfiak 60—70 százaléka az iparban dolgozik. Rengetegen járnak például a gyöngyösi MÁV Vál­tó- és Kitérőgyártó Üzemi Vál­lalathoz és egyéb munkahe­lyekre, szintén Gyöngyösre, So­kan szereztek szakmunkás, vagy ennél magasabb képesí­yOOOCX500COOOe»ŰOOOOOO(XlOOCűOOOÜOOCK)OCXX'CX)OOCOOOCXX>OOOOOC>OOGC 0 OOC o ooooocoooooooooc o DCdiete. koitm's a) Nyáron b) Télen Kelletéről már kis­iskolás koromban is meglevőén sokat hal­lottam. Legelőször az egyik gyengén tanuló osztálytársam édes­anyja említette saj­nálkozva fülem hal­lattára, hogy: „Kelle­ténél kevesebbet ta­nul az én fiam!” — Ebből aztán megtud­tam, hogy Kellete diák, jól tanul, leg­alábbis jobban, mint az én említett osztály­társam. Nemsokára azonban egy másik fiú édesapja, amikor a gyerek sápadt arc- színéről esett szó, azt mondta: „Kelleténél többet olvas, de nem szereti a szabadot, a friss lev égőt!” — Így tudtam meg, hogy Kellete ugyan olvas, de nem túlságosan sokat és inkább töb­bet tartózkodik a friss levegőn. Ezek után ugyan ma­gát Kelletét nem is­mertem meg, de oly so­kat hallottam felőle, de oly sokat, hogy szinte személyes ismerősöm­nek éreztem, afféle iskolatársnak, aki azonban nem velem, hanem a párhuzamos osztályba jár. Általá­ban mindenkit hozzá hasonlítottak. Volt, aki Kelleténél rosz­szabbul viselkedett, de akadt, aki csende­sebb és szelidebb volt Kelleténél. Ké­sőbb — mór az érett­ségi időszakában —, néhányon Kelleténél többet foglalkoztak a város hajadonaival, de egy-két fiú Kelleténél jobban elhúzódott a női társaságtól. A kö­zépiskola után egyes családoknál (nem mindenütt) az volt a panasz, hogy a fiú a Kelleténél keveseb­bet keres —, néma öröm, hogy Jancsi, vagy Gábor Kelleté­nél sokkal többet sö­pör zsebre havonta. Ezenkívül azt állítot­ták egyesekről, hogy Kelleténél többet fog­lalkozik a politikával, másokról pedig más körökben azt hallot­tam, hogy a Kelleté­nél jóval gyengébben érdeklődnek a politi­kai problémák iránt. Egyre jobban bon­takozott ki előttem Kellete emberi arcu­lata. Kellete szorgal­mas és nem viszi túl­zásba. Művelt, de még van mit tanulnia, az élet gyakorlati dolgai is érdeklik. Nem veti fel a pénz, de tisztes­ségesen keres és amíg meg nem nősült, jö­vedelme jelentős ré­szét hazaadta szülei­nek. Majd amikor maga is családot ala­pított, csak módjával rúgott ki a hámból. Ez időben — ami­kor Kellete már nős volt —, hallottam férjekről, akik Kelle­ténél többet marad­nak ki egyedül estén­ként: de egy feleség arról is panaszkodott, hogy az ő életepárja Kelleténél többet ül otthon a szoknyáján. Az ellenforradalom leverése után még többet emlegették Kelletét a kelleténél. Voltak ugyebár olyan emberek, akik jobban hőbörögtek Kelleté­nél, s végül megjár­ták. — Jogosan! Természetesnek tar­tottam, hogy egy ilyen józan, értelmes, meg­bízható ember, aki ugyan az ellenforra­dalom előtt és alatt csak módjával politi­zált, az 57—59-et években teljes lelke­sedéssel vesz részt a közéletben. Így is tör­tént. Ügy látszik, igen sok értekezleten vesz részt, mert mór-mór mindenkit őhozzá ha­sonlítanak. Vannak kartársak, akikről azt mondják, hogy Kelle­ténél kevesebbet szól­nak a tárgyhoz, má­soknak viszont azt ve­tik szemére, hogy Kel­leténél hosszabban be­szélnek. Kellete kar- társ tehát minden fontos dologhoz hoz­zászól. de csak nor­málisan, csak rövi­den. Azt hiszem, fölös­leges is tovább jelle­meznem Kellete kar­társat: ő az eszményi állampolgár. Ö az, akihez embereket ha­sonlítanak az újság­ban, ő az, aki mindig akkor megy át az úton, ha a rendőr lámpája zöldet mutat, ő az. aki nem szeme­tel és nem kiabál, pontosan fizeti a köz­járandóságokat, nem élőbb és nem később, mint ahogy azt a jog­szabályok előírják. Kellete kartárs taka­rékos, de nem fös­vény. kedves, de nem mézes-mázos, becsü­letes. de nem ridegen önmegtartóztató. Va­lószínű. szabad idejé­ben a fáradt olajat is gyűjti, benne van az üzemi énekkarban, harcol az alkoholiz­mus és a nikotinizmus ellen... Legfőbb ideje len­ne, hogy személyesen is bemutassák! — í. i. — tést a felszabadulás, ponto­sabban Gyöngyös iparosodása óta. És most mér úgy néz ki a helyzet, hogy ezek az em­berek végképp eljegyezték ma­gukat az iparral. ,, Gyöngyöshalásznak azonban terjedelmes határa van. Szó­lók, szántók, gyümölcsösök, legelők és kaszálók tarkítják a határt. A kalászosok és a takarmánynövények mellett sok paradicsomot és kevés cukorrépát termelnek. Az előb­bi termesztésének valóságos mesterei az itteniek, de az utóbbit, néhány ember kivéte­léivel, nem szeretik. Azt mond­ják. nem rossz a cukorrépa, csak egyelni ne kéne. No meg a szőlőkben is az egyelés idő­szakában van a legtöbb tenni­való. g A SOKFAJTA növényter- smesztés bizony évről évre szét­forgácsolta az erőket. Különö­sen megmutatkozott ez azok­nál a családoknál, ahonnan az Member az iparban dolgozik. pAz ez évi gazdálkodás hátrá­nnyá t még inkább növelte ez Sa körülmény. Híz érthető is, 'mert bármily nagy is az igye- gkezet a halásziakban, nem le­phet egyszerre dolgozni a mun- Ikapadoknál és a mezőgazda- íSágban. Termésátlagaikkal egy helyben topogtak úgyszól­ván nagyapáik óta. Búzából ^például négy, árpából pedig most is öt mázsával termeltek kevesebbet, mint a szövetke­zeti földeken. 3 Ilyen körülmények között ptért át a falu a szövetkezeti »gazdálkodásra. Az asszonyok zöme a régi Kossuthba lépett .és most itt ülnek ők is a »teremben. Bekapcsolódnak a »vitákba, alakítják, igazgatják §jöVőjüket, a szövetkezetét, g Igen hasznos volt ez a köz­gyűlés. A bírálatok és javasla­tok egyaránt hasznosaknak bi­zonyultak. | Molnár Antal tsz-tag elmon­dotta, hogy öt hold öntözése! ;és 30 hold szárazkertészetük­höz rengeteg palántára lesz Szükség, majd a következőkel [javasolta. : — Azok a tagok, akik eddig is foglalkoztak, plántanevelés­sel, készítsenek melegágyakat egyelőre otthon. Az otthoni pa­lán tanefvelésné] könnyen ki le­het számítani, hogy hány da­rab palántát kel] egy munka­egységért nevelni. Ügy vé­lem — mondotta Molnár elv- társ —, hogy ezzel a módszer­rel gazdaságosan tudjuk elő­állítani a szükséges palánta- mennyiséget. Ez a szövetke­zet szempontjából is, a ta­gok szempontjából is előnyös. Annál is inkább, mert egyelőre nem rendelkezünk megfelelő mennyiségű felszereléssel. KOCKÁNÉ arról beszélt, hogy Szabó János vezetőségi tag nem munkálta meg ren­desen a szőlőt. Faddiné a bri­gádvezető gorombasága miatt emelt kifogást. Az egyik trak­torista a szár betakarítását sürgette, mert az itt-ott még vágatlan kukoricaszár akadá­lyozza a munkát. A raktáros beállítása körül parázs vita alakult ki. Arról volt sz, hogy 25, vagy 30 mun­kaegysége legyen-e a raktá­rosnak. Az egyik tsz-tag azzal érvelt, hogy elég a 25 is, mert a raktáros nem végez nagyobb fizikai munkát. A másik a fe­lelősség kérdését helyezte elő­térbe, míg végül Cibölya János mozdította ki a vitát a holt­pontról: a raktáros feltétlen megérdemli a 30 munkaegysé­get, mert a szövetkezet vagyo­nánál! jelentős részét őrzi. Erdélyi András szövetkezeti tag Gyöngyösön lakik. Az ide­való utazgatás fárasztó és költséges volt, nem is beszélve arról az időpazarlásról, amit az utazás igénybe vett. Ezért fordult azzal a kéréssel a köz­gyűléshez, járuljon hozzá, hogy átlépjen a gyöngyösi szövetke­zetbe. Természetes és magától értetődik, hogy a közgyűlés hozzájárult Erdélyi András ké­relméhez. Több mindenről esett még szó. A tagok téli foglalkozta­tásáról. az öregek helyzetéről, a háztályi területek kialakí­tásáról, a munkafegyelemről. Végül az elnökasszony bejelen­tette, hogy 306 hold búzát és 60 hold őszi árpát vetettek el kiválóan megmunkált talajba. A KOSSUTH nem új szö­vetkezet, de a tavaszi belépé­sek nyomán egy fél falu vesz részt a munkában Ekkora gazdaságban bizony sok a gond. Tudja ezt Komjáti Já­nos né elnökasszony is, de szí­vesen vállalja a vezetéssel járó gondokat, mert ott állnak mellette a szövetkezet tagjai, és tavaszi takarmány biztosí­tására

Next

/
Oldalképek
Tartalom