Népújság, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-18 / 297. szám

4 NfiPÜ JSÄ6 1959. deeemfc« 18., péntek 1959. december 18, péntek: 1779-ben halt meg Faludl Ferenc költő. 1829-ben halt meg J. B. Lamarck francia természettudós. C? Névnap O Ne feledjük: szombaton VIOLA \loxi után ~ Szeretlek! — sikolt fel z nő. ~ Szeretlek! - mondja resz­kető hangon a férfi. Függöny. A férj meghatódva ballag hazafelé a moziból, s arra gon­dol, hogy igen... szép dolog a szerelem, nemes, tiszta, em­beri érzés. _ Szeretsz? — kérdi otthon az asszony, mert asszony. — Álmos vagyok, ne gyeré- keskedj — mondja a férj, mert férj. Mert férj? l—ö) — A MÁTKA VIDÉKI Erő­műben a jövő év első napjai­ban tartják meg a termelési tanácskozásokat, és a munka­verseny értékelésén kívül az 1960 évi feladatokat is meg­beszélik. — TÚLTELJESÍTETTÉK szá- lastakarmány-beviteli előirány­zatukat a füzesabonyi járás termelőszövetkezetei. A 28 068 mázsás tervvel szemben több mint 31 000 mázsa szálastakar­mányt vittek a közösbe az új szövetkezeti tagok. — A RECSKI Ércbányában dolgozó ifjúsági brigád, amely el akarja nyerni a szocialista munkabrigád címet, nagy gondot fordít a termelékeny­ség növelésére. Egy-egy mű­szakon 6 százalékkal termel­nek többet fejenként, mint tervük előírja. — ÁTADTÁK az idén épült második 50 férőhelyes szarvas­marha-istállót a hatvani Petőfi Termelőszövetkezetben. Az elő­re betervezett 700 000 forint helyett 300 ezer forintos költ­séggel készítették el az új épü­letet. — ŰJ TECHNOLÓGIÁI el­járást alka’maznak a Gyön- gvösoroszi Ércelőkészítőmű­ben, amely jelentősen csök­kenti a vegyszerfogyasztást. A Főtől nevű vegyszerből például negyedrésszel keve­sebbet használnak fel, mint a múlt évben. — 50 FÉRŐHELYES, favázas, téliesithető tehénistállót építe­nek a herédi Mátravidék Tsz- ben. Az építkezés munkáit úgy végzik, hogy még az idén be­köthessék az állatokat. — A FOGATOKAT télen sem hagyták kihasználatlanul a ludasi Üj Élet Termelőszö­vetkezetben. Az elmúlt hó­napban átvették a TÜZÉP- től és a helyi kenyérüzemtől a fuvarozást, s így eresz éven keresztül munkát biztosíta­nak a fogatoknak. — EZÜSTKALÁSZOS tanfo­lyam indult Füzesabonyban a termelőszövetkezeti tagok szá­mára. A hallgatók az oktatás keretében megismerkednek a korszerű növénytermesztéssel és állattenyésztési szakísmere­— AZ ÉV FOLYAMIN két nagt-teliesítménvű sz'vattyűt építettek he a Selvűi Cukor­gyárban, hogy minél több ré­pát ra'tbnseanak géni úton. — AKTÍVAN kiteszik részü­ket a termelőszövetkezeti szer­vező munkából a gyöngyösi is­kolák pedagőausai. Rendszere­sen látogatják az egyénileg dolgozó parasztok és elbeszél­getnek velük a nagyüzemi gaz­dálkodás előnyéről, egyéni problémájukról. — A GYÖNGYÖSTARJANI Községi Tanács végrehajtó bi­zottsága december 23-án vég­rehajtó bizottsági ülésen tár­gyalón meg a jövő évi munka­tervet. valamint a népszámlá­lási munkákkal kapcsolatos tudnivalókat, A SZEGÉNY GAZDAGOK A korpuszkula harmadszor a közönség előtt — Válók a fele­ségemtől — mond­ta Gugyelka és ar­cára az elszántság és komorság sötét felhői vonultak, :l. — Meg vagy őrülve, tíz évi há­zasság után? — kérdeztem Gügyéi­kétől teljesen fe­leslegesen, mert úgyis tovább mondta volna vá­lása történetét. — Nem vagyok őrült, de válók... Kiábrándultam Amálból — emelte fel dacosan fejét, hogy lcalapja is hátracsúszott. — Dehát miért, vagy inkább kiért? — faggattam most már kíváncsian, mert Gugyelkáék úgy élték le tíz évüket, mint a ga­lambok: táplálkoz-, va, csókolózva és minden probléma nélkül. — Rossz a kér­désfeltevésed második fele. Nem kiért, hanem mi­ért. Mert Amálka egy ostoba, műve­letlen nő, s erre, jellemző az én tra­gédiámra. most kellett rájönnöm. Képzeld el, a mi­nap, úgy estebéd után, odafordultam Amálkához és megkérdeztem, — mondd, kedvesem, tudod te mi az a korpuszkula? — Amálka rámnézett, és szemrebbenés nélkül, anélkül, hogy az arcizma megrándult volna, azt mondta, hogy nem... fogalmam sincs róla, hogy mi az. — Érted? Nem tudja, hogy mi az a korpuszkula. az én feleségem nem tudja, tíz éve nem tudja és én nem tudtam tíz évig, hogy ő ezt nem tudja... Hazudott tíz esztendőn át, nekem, aki imád­tam. mint egy is­tennőt, nekem aki mindenre képes let­tem volna érte, hazudott. Ellep­lezte, hogy nem, tudja, mit jelent korpuszkula, s mi­kor megkérdeztem ezt, még csak nem is szégyellte, se a tíz év hazugságát, se a tudatlanságát. Én egy ilyen nővel egyetlen percig to­vább élni nem tu­dok. Én egy ilyen nőre, csak mint életem egy ello­pott darabjára em­lékezhetek, esetleg vissza. Válók! — Fújt egyet és har­cosat. — Gugyelka. vol­taképpen te tudod — jegyeztem meg, — végeredmény­ben a te házassá­godról van szó, s abba beleszólni nem akarok... De áruld már el, hogy végül is mit jelent az a korpuszkula? — Hogy mi? Mi­csoda? A korpusz­kula? Mit tudom, én. hát mi vagyok én, akadémikus ? — rántotta meg a vállát Gugyelka és felháborodot­tan kezdte újból és elölről ecsetel­ni felesége felhá­borító tudaríansá- gát (egri) Karácsony előtt az egri műanyagboltban MILYEN izgalommal olvas­tuk a Szegény gazdagokat... Hányszor képzeltük magunk elé a féle’metes Fatia Negra, a törékeny Henrietta, vagy a gyönyörű Anicza alakját... Ezekben a napokban újra megelevenedik Jókai csodála­tos romantikus regénye: har­madszor került filmszalagra a Szegény gazdagok. Jókai Mór (1825—1904.) ... költő, regényíró és humorista, a legnagyobb magyar elbeszé­lő, aki művészetébe a nemzeti stílust olyan mértékben vitte be. mint csak legnagyobb köl­tőink a prózában pedig senki más. A nagy mesemondó cso- dá'atos álomvilága szinte ki­meríthetetlen kincsesbányának látszik a magyar filmgyártás számára. Hogy eddig kevés Jókai-film készült (a felsza­badulás után most ez az első!), ennek oka abban keresendő, hogy ragyogó szépségű, széles, és nagyvonal meséi csak nagy költséggel vihetők filmre. Még néma vá'tozatban jelent meg a Szegény gazdagok,. Mire meg­vénülünk, Névtelen vár, Lé- lekidomár. Aranyember, Egy dollár. Fekete gyémántok, A szerelem bolondjai, Fehér ró­zsa, hangos változatban Az új földesúr, Szegény gazdagok, Fekete gyémántok. Az arany­ember, a Sárga csikó stb. A Szegény gazdagok-at első­ként az Vher filmgyár filmesí- tette meg Gazdag szegények címmel 1917-ben. Rendezője Carl Wilhelm volt, a film sze­replői pedig Mattyasovszky Ilona — a némafilm idejének egyik legismertebb filmszüiész- nője, Bólváry Géza későbbi rendező felesége — Szentgyör- gyi Márta, K. Demjén Márta, Somlay Artur — a magyar színjátszás egyik legnagyobb tehetsége. — Szőreghy Gyula — a némafilmgyártás egyik leg- kedve’tebb színésze és Lajtay Károly. A nagysikerű filmet annak idején: 1918. március 18-án az Omnia filmszínház mutatta be. A NÉMA változat elkészülte után, tíz évvel később, 1938- ban Eszterhás István forgató- könyve alapján, Csepreghy Je­nő rendező vitte filmre. A főbb szerepeket Uray Tivadar, Szeleczky Zita, Szilassy László, Lukács Margit, Mály Gerő ját­szották. A Szegény gazdagok e’ső hangos változata az Át­rium, Décsi és Kamara film­színházakban jelent meg a kö­zönség előtt 1938. december 22-én. Kolozsvárott, az Arany Páva különtermében ragyogó bál: szerelések táncolnák, és végül örök hűségeit is fogad­nak egymásnak: a gazdag La- pussa Demeter unokája Hen­riette és Sípos ügyvéd foga­dott fia, Vámhidy Szilárd. Szerelmes jelszót is választa­nak. amely , Mezarthim’1 nevet viseli. A bálon részt vesz a dúsgazdag birtokos, Hátszeghy báró is, aki Lapussáék szolgá­lóját, Margarit Javallatja és pénzzel rábírja, hogy árulja el, ki lesz a Lapussa-vagyon örököse. Lángainé. Lapussa Matild, vagy pedig János úr? Margari ravaszul eláru’ja, hogy János kisfia, Makszika, de nagy ravaszul á beszélgetés után rögtön János úrhoz siet és neki úgy állítja be, hogy Hátszeghy Lángainé után ér­deklődik és inti, hogy jó lesz vigyázni. János felpaprikázva odamegy Majáidhoz, aki éppen dicséri Somogyiné szép fekete ékszereit és sértő hanggal tá­vozik. Hátszeghy párbajra hív­ja ki és a segédekkel együtt visszavonul. Henriette azt hi­szi hogy Szilárd at, aki a szo­bájában van és karjaiba borul, később jön rá, tévedett. Hát­szeghy lángot fogott és párbaj helyett megkéri Lapussa De­metertől Henriette kezét, aki öngyilkos lesz Szilárddal együtt. Felgyógyulva, azzal kényszerítik Hátszeghyhez, hogy ellenesetben Szilárd vár­fogságba kerül. HENRIETTE boldogtalan. Hátszeghy báró — alias Fatia Negra — továbbra is űzi kis­diád játékát és Anicza mellett, megkísérti Mariarát is amely­ről Anicza is tud és bosszút esküszik. El is árulja a pan­dúroknak, de Hátszeghynek sikerül' megszökni. Végül is Vámhidy üldözi, Fatia Negra bemenekül felesége szobájába, aki megdöbbenve ismeri fel a ,.fapofájú”-ban — hites urát. Még mindig szerelmes Vám­hidy Szilárdba. Hátszeghy ön­gyilkos lesz és a szerelmesek végre összetalálkoznak. Az első hangos változat kül­ső felvételei Erdélyben, a belső felvételeik pedig a Hunnia filmgyárban készültek. Jó húsz évvel később 1959- ben elkészült Jókai művének legigazibb, legmonumentáli­Az utóbbi időben egyre töb­bet hallani a gyöngyösi Városi Művelődési Ház munkájának javulásáról, a művészeti, szak­köri és ismeretterjesztő tevé­kenység fellendüléséről. Most. a téli időszak kezdetén a legnagyobb gondot az isme­retterjesztő előadások megszer­vezésére fordítják. Különösen EGRI VÖRÖS CSILLAG Gyalog a mennyországba (szélesvásznú) EGRI BRÖDY Fekete gyöngyök GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Anyegin GYÖNGYÖSI PUSKIN Rita HATVANI KOSSUTH Pár lépés a határ PÉTERVÁSARA Nincs előadás sabb, színes változata. Az ere­deti regény nyomán filmre írta és rendezte: Bán Frigyes Feladata így nemcsak mint rendezőnek, hanem mint a forgatókönyv írójának is bo- nyolu't volt — ugyanis Jókai terjedelmes regényének csak kisebb hányadát tudta a film kereteibe szorítani. Bán Fri­gyes arra törekedett, hogy jó néhány mozzanat elhagyása ellenére is a néző a lehető legtel jesebb és legkerekebb tör­ténetét kapja, amely felidézi a regény egészót. Nem kis probléma volt a főszereplők kiválasztása sem. Végül is a rendező úgy döntött, hegy a Fatia Negra szerepét Benkő Gyula, a nő szérepeket: Hen-j riettet Krencsey Marianne. Aniczát pedig Bara Margit játssza el. A további szerep- osztás: Onucz: Deák Sándor, Juon Taré Módi Szabó Gábor, Margari Hlatky László. Vám­hidy Szilárd Láng József és Lapussa Demeter Kemény László. A fűmben sok „külső’“ felvételt készítettek: a Híd- váry-kasté’yt Bicskén, az új­jáépített iskolát és a betyárok miklai csárdáját Budajenőn ta­lálták még a filmesek. A Lu­eszei bar’ang bejáratát elzáró vízima1 om Neszmély határában áll, míg a Lucsia barlang je­leneteit Nagytétényben forgat­ták. A TÖBB HÓNAPOS, nehéz forgatási munka gyümölcse, a kész film e hónapban kerül a nagyközönség elé. S akik lát­ták az e’őző egvik-másik vál­tozatát bizonyára megelége­detten fogadják a Szegény gazdagok legújabb filmrevite- lét, mint a szocialista film­gyártásunk kimagasló alkotá­sát. (Murai Janos) az üzemek dolgozóit szeretnék minél nagyobb számban bevon­ni az előadások látogatására. A földműveléssel foglalkozók számára megkezdődtek a Da- raszt akadémia előadás-soroza­tai. amelynek esetenként 100 hallgatója van. Néhány nap múlva megkezdi működését a szülők akadémiája is. FÜZESABONY Nincs előadás Egeidben este fél 8 óra Kor; AZ ARANYEMBER (Vörösma rty-bérlet) Van egy iparág hazánkban, amelyre nem is olyan régen sokan azt mondták: na. érmés sincs sok jövője. S most Egerben, a Széchenyi utca egyik kis üzletében mégis fő helyen hirdeti a felirat: „á műanyagé a jövő”. Igaz lenne ez? A tele polcok,, a magukat kínáló ízléses készletek, külön­böző használati tárgyán máris felelnek. Igaz. Műanyaggyár­tásunk az elmúlt néhány rö­vid esztendő alatt oly sokat fejlődött, hogy már most mél­tán igazolja az állítás helyes­ségét. Közeledik a karácsony. Ér­demes hát most, — amikor a napok szinte észrevétlen gyor­sasággal múlnak, s egyre in­kább közelebb hozzák az aján­dékvásárlás gondját — körül­nézni ebben a kis üzletben. A polcokon műanyag turistado­bozok, jégszeJcrény-gamiturák hetven forintért, teás csészék, kristályhoz hasonló kompótos tálak, kenyérkosarak, fél- és egyliteres palackok, fürdő­kádhoz való szappantartóK, hatszemélyes, nagyon tetsze­tős boroskészletek, s még ki tudja mi minden. Az ajtó kilincsét egymásnak adják az érdeklődők, vásárolni szándékozók. Van aki egyelő­re még csak azért tér be né­hány percre, hogy körülnéz­zen, mi mindent lehet itt kap­ni. mások meg már határozott céllal lépnek a polcok elé. — Két hónappal ezelőtt nyi­tottuk meg üzletünket —* mondja a bolt vezetőnője —t s nem is számítottunk arra, hogy rövid idő alatt ilyen nagy népszerűségre tesznek szert árucikkeink. Árut ugyan bőségesen szereztünk be még annak idején, de mégis van néhány, amit azóta. sokszor kellett utánarendelni. Valóban, nem csodálatost hogy az egriek megszerették a műanyag portékákat, hiszen nemcsak praktikusak, hanem, minden újabb gyártmány szebb és jobb kidolgozású lesz: — Az ünnepek előtt még kapunk árüt, külföldi és ma­gyar gyártmányút egyaránt- Különösen sok német és fran­cia műanyagféleség érkezik, s megígérték az illetékesek a nagyobb lavór- és vödör-szál­lítmányt is. Ez minden bizonnyal erősen emelné az egri műanyagbolt bevételét. Ha azonban vélet­lenül mégsem kapnák meg ezt a két keresett cikket, akkor sincs különösebb aggodalomra ok, hiszen aki egyszer csak ér­deklődni lép is az üzletbe, na­gyon nehezen tud elmenni vá­sárlás nélkül, olyan olcsó itt minden — s a keresett cikke­ken kívül oly sok hasznosat talál. Ezt a nagy közkedveltséget egyébként mutatja a megnyi­tás óta, tehát két hónap alatt * Újabb tervek a gyöngyösi Művelődési Búsban ■— Igen... ez Moszk­va, valahogy így kép­zeltem el —, állapította meg rendkívüli nagy megelégedéssel, hogy fantáziája és a valóság ilyen tökéletesen fedi egymást. A kijevi pá­lyaudvarról gyalog in­dult tovább, átment a Moszkva folyó hídján, zsebredugott kézzel bandukolt az ember­áradatban, ismeretlen helyen is ismerős arco­kat kutatva. Sétált, nem sietett, mzg-meg- álU a kirakatok előtt, igyekezett ellopni egy- egy szót. amelyet ugyan nem ismert, de amelynek dallamát szerette volna magában rögzíteni. Kiért a Vörös tétre, megállt a hatalmas tér közepén, megcsodálta a Kreml vörös, zöld, arany tornyait. a mauzóleumot, majd in­tett eay taxinak és a Hotel Ukrajnába haj­tatott. Estére a Bolsoj Teatr-ba volt jegye. XJlanooához. a Hattyúk tavát csodálni és utána megvacsorázni, a Hotel lemes, szép nap volt — állapította meg kora reggel, mikor felült a repülőgépre, hogy Bécs- be repüljön, újabb egy napra, nézgelődni, is­merkedni. A gép zaja behatolt e jól szigetelt utasfülkébe is. ablaknál kapott he­lyet, sajnos, a szárnyak felett, s így keveset lá­tott az alatta elsuhanó tájból, de annyit min­denesetre, hogy érez­hesse a repülés kétség­telen gyönyörét, a szá­guldás iékezhetetlen iz­galmát — Bitte. meine Herren — felkanta a fejét, szőke, nagyon csinos stewardes állt mellette, kissé föléha- jolva. — Mit narancsot kedves uram. Teát. ká­vét? — kérdezte néme­tül — Kávét — intett meg- <sléoedette% és hátradőli az ülésen, amely ké­nyelmes volt, mint egy barokk-fotel. Bécs.j. a kedélyes vá­ros. A Práter, a Maria- hilfer-Strasse, a Ring, a fáradt Duna és a bé­csi nők... Nagyszerű dolog utazni. Virslit evett és osztrák sört hajtott fel rá. mohón, hogy habja végigcsur- gott az állón. Meg is törülte ruháját rögtön, önkéntelenül is. Utazás tovább. Pá­rizs, a Szaina városa, a L’Arc de Triomphe, s milyen csodálatos a ki­látás az Eiffel-torony- ból. Kicsit ködbe vész a város, a Montmartre szűk utcái belévesznek ebbe a kőrengetegbe... A Quartier Latin ahol a járdára álmod álmo­kat. a kopott festő... Újból repülőre, ro­hanni. vágtatni tovább, a végtelen levegőégen ét, új tájak, új élmé­nyek felé... Csodálatos ez az utazás. Rómából vonattal, fel északnak, végig a tengerparton, át az Apennineken, s újból tovább az Adria mentén, Velence, a csipkefinomságú vá­ros... Igen, ez a Piazza San Marco, és ott van­nak a feketelakk-szíh gondolák, amelyeket mesteri kézzel irányít a szűk csatornákon a szenvtelen arcú gondo­las. .. Oslo... Brüsszel... London... Át az Atlanti-óceá­non. ezen a végtelen nagy vizen. amely olyan kék most. mint fenn a szikrázó ég, s apró pontok rajtuk a hatalmas óceánjáró ha­jók. New York... A BuHdivg-Hause. a Brodv'ay fényei és San Francisco és aztán le GYURKÖ GÉZA; (MJtazáu cl oiláq köniL Budapestben ... Kei­déinek... Száguldott, vágtatott a gép, benyo­mások és élmények zu- hataga, hogy káprázik bele a szem, hogy szé- deleg az agy, hogy negyvenféle nyelv zsong az ember fülébe és hol van még Afrika és Ázsia, Egyiptom és In­dia, Dél-Afrika és Kí­na és Honolulu és Sidney? Hol a Himalá­ja eget ostromló száz- nyi csúcsa és hol a Mont Blanc, vagy a Vik- tória-vízesés? Nem. ide nem is le­het mind eljutni! — dőlt hátra a széken, s becsukta a térképet, amelyet eddig mohó kíváncsisággal lapo­zott végig. Igen, jobb lesz. ha a nyári szabadságát itt­hon tölti. Kimegy majd ö strandra pihen és út­leírásokat olvas. Ké­nyelmesebb is. olcsóbb is. és gyorsabb is Döntése feletti jóízű megeléne.déssel dobta a sarokba a térképet. A térkép Indiát áb­rázolta. fél tenyérnyi nagyságban. elkönyvelt bevétel: 130 000 fo­rint. 1960-ban ezen a számon így december táján már min­den bizonnyal csak mosolyog­ni lehet, hiszen még több új árucikk kerül forgalomba. a többi között például nagyon sok háziasszony örömére a műanyag ruháskosár. (w) KpHxiUődpH a ver&enyre Igen jól dolgozó ifjúsági út­törő-. tűzoltócsapata van Do- moszló községnek. A fiatal tűzoltóknak, hogy a ruházatuk is egységes legyen, a jövő év eleién új egyenruhát vesznek, amelynek költségejt a szilvesz­teri mulatságból befolyt pénz­összegből biztosítják. Hétköz­ben szakmai oktatásokon vészi­nek részt, amit a gyakorlattal is összekötnek Már most ké­szülnek a jövőre megrende­zendő járási versenyre, mert úgv hírlik, a tűzöltóversenyt az ő községükben rendezik meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom