Népújság, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-18 / 297. szám

1959. december 18., péntek nepüjsag 5 Korszerűsítik a kál-kápolnai vasútállomást ORSZÁGOS viszony­latban ,elentős forgalmat bonyolít le a Budapest—Miskolc-i vasútvo­nal. Az elkövetkezendő évek­ben egyre nagyobb feladatokat kell elvégezni a vasútvonalon levő állomásoknak. A pálya villamosítását 1961. végéig be­fejezik. a gőzmozdonyok mel­lett gyorsjáratú villamos von- tatású vonatok járnak. A füzesabonyi állomás kor­szerűsítési munkálatai tovább folynak és a jövő év eleién megkezdik a kál-kápolnai vas­útállomás korszerűsítését is Erre azért van szükség, mert a megnövekedett forgalmat a kis állomás már nem bírja akadálymentesen lebonyolítani. Sok gondot okoz a csatlakozó hevesi, kisterenyei szárnyvo­nalak egyre növekvő forgalma is. Az állomás ielenlegi fogadó- és rakodóvágénvain csak nagy nehézségek árán tudják bizto­sítani a zavartalan személy-, s áruforgalmat. Sokszor adódik olyan helyzet, hogy az állomás valamennyi vágánya foglalt, valóban csúcsforgalom van. Személyvonatok érkeznek és indulnak, tehervonatot rendez­nek. állítanak össze.-MAR előbb I “J*“ volna elkezdeni a korszerűsítést, mert azzal gyorsabbá, biztonságosab­bá vált volna az állomás for­galma —. kezdi a beszélgetést Ferencz Antal állomásfőnök. Alig három hónapja múlt. hogy átvette az állomás vezeté­sét. de már biztosan mozog az új munkahelyen, amely sokkal nagyobb feladatot jelent, mint a csehszlovák határnál levő ré­gi munkahelye. S amikor az állomás át-'ifté- si terveiről érdeklődünk, fejből sorolja: — A jelenlegi raktári vá­gányból páratlan megelőző vá­gány lesz és a régi elé úi rak­tári vágány épül. Természetes, hogy lebontják a mostani rak­tárt. s helyébe újat építenek, állatrakodóval, oldal- és nyílt- rakodóval. s vágányhídmérleg­gel együtt. ellentétes oldalán AZ ÁLLOMÁS | egy rakodó csonkavágány épül. hozzávezető úttal és burkolt rakterülettel. A 4. számú vá­gány meghosszabbításaképpen Hatvan irányába egy „kihúzó” csonkavágány létesül, amelyet bekötnek a fűtőházi vágányba. Az állomás bővítésével egy időben korszerűsítik a biztosító berendezéseket is. Az átépítés után az állomás zavartalanul tudja lebonyolíta­ni a két nagy ipari város, Bu­dapest és Miskolc személy- és teherforgalmát. A munkákat a tervek szerint a jövő év első negyedében kezdik meg és a befejezésig több millió forintot költenek Kál—‘Kápolna vasút­állomás korszerűsítésére. A felsorolt átépítési szakkife- iezéseket talán csak azok tud- iák értékelni igazán, akik nap mint nap ott dolgoznak a tolató mozdonyok között, gondosan rendezik az irányvonatokat, vagy fogadják a „személyt”. Az állomás párt alapszerve­zetének titkára, Kiss László is arról beszélt: mennyire sürgős­sé vált a kál—kápolnai állomás átépítése. — A MÁSODIK ötéves tervben az áruszállítás többszörösére emelkedik a jelenleginek. Ezzel a mi kis. szűk állomásunkkal csak akadályoztuk volna az or­szág vérkeringését, a vasút munkáját. A terveket ismerem és örömmel fogadom majd a megvalósulást. Vonatkísérők, pályamunká­sok egyaránt figyelmesen hall­gatták a legutóbbi nagygyűlé­sen az igazgató, dr. Pásztor Pál bejelentését az állomás átépíté­sével kapcsolatban. örülnek neki, mert az ő munkájuk is könnyebb lesz. biztonságosabb. Látják, hogy nemcsak elröppenő szó marad az, amit a kongresszuson is hangoztattak, hogy a jobb munkaeredmények eléréséhez biztosítani kell a korszerűbb feltételeket. A kál—kápolnai vasútállomás korszerűsítése is ennek a bejelentésnek bizonyí­tását. a kulturáltabb utazást és áruszállítást biztosítja. Kovács János A felnőttekkel karöltve A gyöngyösi IV. sz. Általá­nos Iskola, 1223. sz. Kossuth L. és 1224. sz. Dobó Katica úttö­rőcsapata éves munkatervében szervezési célul tűzte ki a szü­lők bevonását a csapat életébe. A próbálkozás nem maradt eredménytelen. Az első úttörő­szülői értekezleten máris jelen­tős eredményeket értek el. A csapatban beinduló főző­tanfolyam, a háztartási szak­kör. a „Ki mit gyűjt” klub ve­zetését szülők vállalták. A csa­pat rendezvényeiben szintén oroszlánrészt vállaltak. Javaslataikkal nagymérték­ben hozzájárultak a csapat életének megjavításához. Segí­tenek a pajtásoknak a patroná­ló tagok szervezésében, a ki­képzésben. Lelkesedésük meglátszik a pajtások munkájában is. A biztató jelek arra enged­nek következtetni, hogy a szá­muk tovább fog növekedni, és az év végi beszámolóban mun­kájukat e szavakkal értékel­hetik: „Jó munkát végeztünk”. Vendégek ax egri színházban Az egri Gárdonyi Géza Szín­ház és a hevesi állami gazdaság dolgozói egy évvel ezelőtt szo­cialista szerződést kötöttek. Ez évben a Gárdonyi Géza Szín­ház művészei már többször el­látogattak a Hevési Állami Gaz­daságba — egy ízben egész­napos kirándulásra is. — Ez alkalomból a színház dolgozói megtekintették a gazdaság üzemegységeit, lakótelepét és baráti beszélgetések mélyítették el kapcsolataikat. Most, az év utolsó napjaiban viszonozni kívánják a gazdasál dolgozóinak vendégszeretetét. Ezért december 22-én egész- napos kirándulás keretében látja vendégül a színház szak- szervezeti bizottsága, a gazda­ság 35 dolgozóját. A program szerint délelőtt megtekintik a színházat, a Hawai rózsája tő- próbáját. majd közös ebéden vesznek részt. Délután ismerke­dés a színész-családokkal, s es­te az Aranyember című elő­adást nézik meg a vendégek. SZÍNES spagetti OLASZORSZÁGBAN 'Egyes olasz spagetti-gyáro­sok forgalmuk fellendítésére kitalálták, hogy a tésztaféléket különböző színűre festik. Az­óta állítólag vannak olyan olasz asszonyok, akik minden­nap más színű spagettivel vár­ják a férjüket vacsorára. Noha számos panasz érkezett a tész­tagyárakba, kijelentették, hogy a színes spagetti gyártását mégsem állítják le, mivel „esztétikai okokból” sokan ra­gaszkodnak hozzá. így is lehet as iskolát segíteni • • • Az egri Gárdonyi Géza 12 évfolyamos iskola szülői munka- közössége dicséretre- méltó kezdeménye­zéssel igyekszik anya­gi támogatást nyújta­ni szeretett iskolájá­nak. A munkaközösség vezetőségének javas­latára a szülők nagy lelkesedéssel vállal­ták, hogy kézimunká­kat készítenek s azok­ból a karácsonyi ün­nepek előtt kiállítást és vásárt rendeznek. A befolyó összeget az iskola szépítésére és a KISZ-szervezet tá­mogatására fordítják. Elkészültek a szebb­nél szebb népi hímzé­sű kispárnák, térítők, könyvborítók, babák, változatos horgolt csipkék, kitömött já­tékok, könyvjelzők, stb. A kézimunkák el­készítésében szülők és tanulók egyaránt részt vettek. A bejáró és a kollégista tanu­lók szülei szorgalma­san dolgoztak. a leánytanulók pedig a munkaközösség által vezetett kézimunka­órákon készültek a karácsonyi vásárra. A gyakorlati foglal­kozásokat is a kará­csonyi vásárra való felkészülés jegyében vezették a tanárok: a tanterv adta lehetősé­gek keretén belül úgy irányították a tanulók munkáját, hogy az el­készült legszebb dara­bokat a szülők és az érdeklődők elé állít­va szemléltethető le­gyen az iskolában fo­lyó politechnikai ok­tatás színvonala. Csinos és ízléses ki­vitelezésben készültek el a különböző mére­tű fényképalbumók, füzet- és könyvborí­tók, herbáriumok, kaptár-perselyek, ház­tartási eszközök, ame­lyek bizonyára meg­nyerik majd a szülők és látogatók tetszését. A kézimunka- és játékkiállítást de­cember 19-én délután egy órától vasárnap este 6 óráig lehet megtekinteni a SZOT székház olvasótermé­ben. Az iskola igazga­tósága kéri az érdek­lődőket, hogy kará­csonyi bevásárlásuk során ne mulasszák el megtekinteni a Gár­donyi Géza tizenkét évfolyamos iskola szülői munkaközös­ségének vásárral egy­bekötött kiállítását A TSépúisás válaszolt ILLETÉKES HELYEKEN komoly tárgyalások folynak arról, hogy milyen legyen Eger, mint fürdőváros. Ahány szak- tekintély, annyi elgondolás, annyi meglátás és javaslat. Az építész, a mérnök az épületek művészi elhelyezésére, a par­kosítás esztétikailag előnyösebb voltára, az egészségügyi szak­emberek, minden tekintetben a legnagyobb higiéniára, a geo­lógusok pedig melegebb víz el­nyerésére törekszenek. A ter­vek készítésének munkája már folyik és ebbe bele tartozik az új épületeken kívül, a meglevő fürdők korszerűsítése is. Hogy az elkövetkező évek­ben Eger, mint fürdőváros, mi­lyen átalakuláson esik át és milyen óriási változások tör­ténnek majd Eger város életé­ben, arról már Hevesi Sándor főmérnök egy-két korábban megjelent ez irányú cikke adott tájékoztatót. Azonban addig is, amíg mi, ,,bennszülöttek” és „idegenek” válogathatunk majd az uszo­dák, fürdők és strandok kö­zött, a meglevők állapotáról, amely a fürdőző lakosság véle­ménye szerint „házilag” is megoldható — megváltoztatha­tó --, nem lesz érdektelen az alábbi néhány sor. ELSŐSORBAN a mi kedves és nagyszerű thermál gyógy­vizű strandunkról szólunk, melyet sok-sok ezer hazai, üdü­lésre vágyó dolgozón kívül, sok száz phertni vágyó és gyó­gyulást kereső külföldi is fel­keres. A fürdőző vendégeknek álfalában mégvan az a jó tu­lajdonságuk, hogy nemcsak Egerbe látogatnák el, hanem felkeresik az ország más für­dővárosait is. Így ellátogatnak Tapolcára, Hévízre, Szoboszló­EGEE fürdőváros ra, Debrecenbe és más fürdő­helyekre és véleményüket egy­más között el is mondják, rendszeretetről, tisztaságról, kiszolgálásról, egyszóval mind­arról, amely egy fürdőváros­nak jóhírét öregbíti. Sajnos, meg kell állapítani, hogy az elmúlt nyári szezon­ban a mi strandfürdőnkön igen sok hiányosság volt tapasztal­ható és emiatt sok-sok panasz hangzott el a fürdőző vendégek részéről. Az egyik legnagyobb panasz például az volt — és méltán keltett nagy felháborodást —, hogy reggel csak nyolckor nyi­tott a pénztár. Vasárnap regge­lenként az autósok és motoro­sok száza; hemzsegtek már hat órakor a fürdő környékén és sorakoztak a pénztárak előtt, a strand azonban, béralap­hiányra való hivatkozással, csak nyolckor nyitott. De azok a dolgozók, kiknek munka­ideje nyolckor kezdődik, szin­tén méltatlankodtak a késői nyitás miatt, hiszen nagyon sokan közülük szeretnének a kora reggeli órákban a hús vízben lubickolni. Országos vi­szonylatban, a mi strandunk az egyetlen, ahol főszezonban reggel nyolckor nyitnak. A másik kifogásolható álla­pot, az állandó kabinhiány. Ta­lán erz a hiányosság legköny- nyebben megoldható ugyan­olyan módszerrel, mint a büfé fölötti vetkőző-ruhatár, a strand-terület hátsó részében. Egyébként a meglevő kabinok — különösen a hátsó területen — teljesen korszerűtlenek, ta- karítatlanok. Az ülőkék szeges, szőrös deszkákból vannak. Fo­gasok helyett rozsdás szegekre kénytelen a közönség a ruhá­ját akasztgatni. A mi dolgozó népünk nagy többsége tiszta öltözetben jelenik meg a strandfürdőn és szeretné, ha a ruházata tisztán is maradna. A LEGNAGYOBB hibák kö­zött kell megemlíteni az elő- fürdőzéshez szükséges zuha­nyozók hiányát. Ha jól tudom, hat vagy hét zuhanyozó van a strandon. Ez, a fürdőzők nagy számát tekintetbe véve, kevés. De rossz az elhelyezése is, azonkívül, ezek nem zuhanyo­zók, hanem csak pötyögő csö­vek. A zuhanyozókat valahogy úgy kellene elhelyezni, hogy „zuhanyfolyosón” át lehetne csak a medencébe jutni és nem hét kellene belőle, hanem leg­alább húsz darab. A bejárati helyeken és a strand más terü­letein is, nagyméretű táblákon, óriási betűkkel és feltűnő szí­nezéssel ki kell írni, hogy „Elő- fürdő kötelező”, de kötelezővé is kell tenni. Ezt minden mű­velt ember természetesnek is tartja. Emiatt is állandó volt min­den szezonban a panasz. So­kan ekcémát kaptak. Varró Józsika arc-fertőzést, Bányi Tamáska fül-fertőzést és má­sok egyéb szem- és más fertő­zést is kaptak. A strandfürdő gyógyvíz, ami azt jelenti, hogy a szórakozás mellett az egészségét konzer­válni akaró emberek járnak strandolni, tehát nem tisztál­kodási hely. Erre a célra a kö­zönség rendelkezésére állanak a kádfürdők. Hogyan rendezhetik a mezőgazdasági termelőszövetkezetekbe lépő termelők szerződéses kötelezettségeiket , JCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOOOOÖOOŰOOOOOOOOOOOOŰOOOO A medencék vizének cseré­lése is sok kívánni valót hagy maga után. A gyógymedencék­ben állandó panasz, hogy a víz vizelet szagú. Persze, a közön­ség jóízlésére is van bízva, hogy milyen szagú legyen a víz, nemcsak az üzemeltető fürdőgondnokságra. A feladat a közönségé is, hogy a tiszta­ságra ügyeljen. ★ A FÜRDŐKRŐL is sok szó esne, ha volna rá a lapban elegendő hely. Az, amit rö­viden és egy mondatban ki lehet fejezni, az az, hogy tűr­hetetlen állapot, arm a gőz­fürdőben van. Szombat, va­sárnap, tehát a férfi órákon pokoli állapotokat él át a fürdőző. A kannibálok, vagy más vadak, szelíd bárány- kák azokhoz a fiatalokhoz ké­pest, akiket a „Pénztár” 4 20 forint ellenében beenged „fü­rödni”. Hogy mit művelnek itt, ezeken a fürdőórákon, azt látni kellene. Az oiimpiászon bemutatott világtoma gyerek­játék ehhez képest. Magasug­rástól kezdve, torn a eszközök nélkül, diszkoszvetésig itt min­den van. És ez csak azért tör­ténik itt, mert van egy Jó- zsef-fürdő is, két nagy meden­cével, ahol a fiatalembereket lehetne rugdalóztatni. de ez üresen áll, illetve vízzel teli, csak nem üzemeltetik, mert nincs rá béralap. Az egyik fürdőző vendég meg is jegyezte viccképpen, hogy táblát kellene elhelyezni a bejáraton, valahogy így: „Nyugalomra vágyó férfiak­nak fürdőórák éjjel U-től reg­gel 4-ig.” A vezetés hibájának tart­ható az a körülmény, hogy Dolgozó parasztságunk jó­része, kihasználva az állam által adta kedvező lehetősé­geket, többi között kötnek: növénytermelési és termény­értékesítési, valamint állatne­velési és hizlalást szerződése­ket. Felmerül a kérdés, hogy ír a helyzet, mi a teendő azok­ban az esetekben, amikor egyéni dolgozd paraszt a szer­ződés teljesítése eílőtt belép mezőgazdasági termelőszövet­kezetbe. (Mindezekkel kap­csolatban a 13/1959. (III. 15.) Korm számú rendelet részle­tes intézkedéseket tartalmaz.) A megkötött szerződés ér­vényét nem érinti, ha a szer­ződést megkötő egyéni ter­melő a szerződés teljesítése előtt mezőgazdasági termelő- szövetkezetbe lép. A szerződés teljesítésével kapcsolatban azonban tud­nunk kell az alábbiakat: Az egyéni termelő által kö­tött növénytermelési és ter­ményértékesítési szerződésen alapuló jogok és kötelezett­ségek a belépéssel a terme­lőszövetkezetre szállnak át. A termelőszövetkezet és a belép» termelő a belépéskor megállapodhatnak abban, hogy a szerződést a belépő egyénileg teljesíti: a) ha a szerződést a belép» termelő háztáji gazdaságából tudja teljesíteni, vagy b) ha a termelőszövetkezet hozzájárul ahhoz, hogy a be­lépő termelő a leszerződött terményt bevitt földterületé­ről egyénileg takarítja be. A termelőszövetkezetnek a termeltető (megrendelő) felé azonban joga van a belépés­től számított 30 napon belül írásbeli nyilatkozattal elállni attól a növénytermelési és terményértékesítési szerző­déstől, amit a tag a belépés­kor a tsz-be magával vitt, ha a termelési adottságai a szerződés teljesítését nem te­szik lehetővé. Nincs helye az elállásnak, ha a belépő tagtól a tsz a szerződés feltételei szerint már bevetett földterületet vett át. Állatnevelési és hizlalást szerződések tekintetében a tsz-be belépő termelő tovább­ra is egyénileg felelős és a háztáji gazdaságából köteles azt teljesíteni. A szerződés teljesítése cél­jából a belépő tag jogosult a szerződéssel lekötött állatok felhizlalásához (felnevelésé­hez) szükséges takarmánnyal együtt a szerződés teljesítésé­ig háztáji gazdaságában meg­tartani. Ilyen esetben a tag háztáji állatállománya átme­netileg a törvényes mértéket meghaladhatj a. Ha azonban — a belépéstől számított 15 napon belül — a tsz átvállalja a hizlalása, nevelési kötelezettséget, úgy a tsz-tag mentesül a kötele­zettsége alól, de köteles az állatokat, valamint a felhizla­láshoz (felneveléshez) szüksé­ges takarmányt a tsz részére átadni. Hogyan történik az előle­gek rendezése? A szerződés alapján folyó­sított előleget a termeltető (megrendelő) vállalat, illetve földművesszövefckezet a szer­ződés teljesítésekor az általá­nos szabályok szerint azzal szemben jogosult érvényesí­teni, aki a fentiek alapján a szerződést teljesíteni köteles. A tsz-re átszállt de azt kö- vetőleg (a tag belép>ósétől számított 30 napon belül) a tsz elállása folytán megszűnt növénytermelési és termény­értékesítési szerződésre folyó­sított előleget a termelőszö­vetkezettel s zom ben kell ér­vényesíteni. Ezen előleg visz- szafizetésére azonban az év végi zárszámadásig halasztás adható. A fentiek alapján a tsz-re átszállt, illetve átvállalt va­lamint a tsz által elállás foly­tán megszűnt szerződésekkel kapcsolatban a szerződéstkö- tő termelő (a későbbiek során tsz-taggá lett) részére folyó­sított előleget a tsz az érde­kelt termelővel (új tsz-taggal) számolja el. Hogyan történik a fentiek lebonyolításával kapcsolatos eljárás? A tsz a fentiek alapján fo­ganatosított rendezésről a nö­vénytermelési és terményér­tékesítési szerződésekre vo­natkozólag a tag belépésekor azonnal, illetőleg az átvállalt hizlalási, nevelési szerződé­sek esetében a tag belépését követő 15 napon belül jegyző­könyvet köteles felvenni. Több tag egyidejű belépése esetén a rendezés közös jegy­zőkönyvbe is foglalható. Ezeknek a jegyzőkönyvek­nek a’apján, a szóban levő szerződésekkel kapcsolatban a szerződő felek jogviszonya terén beállott változásokról, a tsz köteles a szerződést esz­közölt tsz-tag belépésétől szá­mított 30 nap alatt az érde­kelt termeltető (megrendelő) vállalatokat, illetőleg földmű­vesszövetkezeteket írásban értesíteni. A termeltető (megrendelő) vállalat. Illetve földműves­szövetkezet köteles a tsz fen­tiekkel kapcsolatos közlését 15 nap alatt írásban igazolni. A tsz a fenti szerződések, illetve az azzal kapcsolatos jegyzőkönyvek a'arnán — a szerződéseket terhelő (reá át­szállt) előlegtartozások beszá­mítása mellett — rövidlejá­ratú hitelt igényelhet. Az átszállt (átvállalt) szer­ződések teljesítése esetén — a törvényes rendelkezéseknek megfelelően — a termelőszö­vetkezetet a nagyüzemi fel­ár is megilleti. A fentiekben foglalt va­lamennyi rendelkezések azon­ban nem vonatkoznak a be­lépést megelőző gazdasági évekre kötött szerződésköte­lezettségek rendezésére. E szerződésekből fennálló hát­ralékos kötelezettségek to­vábbra is a szerződést kötő feleket terhelik. DR. ÁROS TIBOR, Tsz-Tanács megyei jog­tanácsosa. Karácsonyi vásár az egri Vil-es számú iskolában Egerben a VII. számú Általá­nos Iskola szülői munkaközös­sége a Nőtanács kezdeménye- Szésére karácsonyi vásárt rende- szett az iskolában. Gyúró László­inak, a szülői munkaközösség ^elnökének vezetésével a vá- Slasztmány tagjai szép ered- |ményt értek el. Köszönet és di­ncsérét illeti Muskatal Sándorné, Tóth Viktorné, Radics András- né szülőket, akik idejüket és fáradságot nem sajnálva, nagy szorgalommal dolgoztak. A szülői munkaközösség ez­úton mond köszönetét Gresko- vics Béláné tanítónőnek, aki nagy segítséget nyújtott a vá­sár megrendezéséhez. 'OCOOOOOOOOOOOOOOÓOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO nem rendelkezik a fürdő ele­gendő lepedővel, és ugyanazt a vizes (és piszkos) lepedőt kapja a vendég összehajtogat­va. amit megelőzően egy ha­szontalan ember már végig húzgált a földön. De írni le­hetne arról is — és még sok egyéb hibáról —, hogy a WC- ben több esetben bokáig érő kétes eredetű víz áll, amely csak hanyagságból eredő hiba, és könnyűszerrel megszüntet­hető. EZEK A SOROK a fürdőző közönség érdekében íródtak. Egyrészt azért, hogy a fürdő látogatói tudjanak emberbe méltóan viselkedni a fürdők ben, másrészt az igazgatósé, felé azért, hogy tegyen me mindent annak érdekében, hog a fürdők minél higiénikusát bak legyenek és a közönsé megtalálja a figye'mes kiszö gálás mellett a keresett nyr galmat is a gy*«vf o-ri^kbe: addig is. amíg az új korszer fürdők majd rendelkezésér állanak. O. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom