Népújság, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-15 / 294. szám

1959. ({««ember 15., kedd 5 MEPtJSÁG Megtartotta első közgyűlését a kerecsent!i Aranykalász Tsz, Sok szó esett az utóbbi idő­ben Kerecsend községről és nem ok nélkül. A község népe szakított régi életével, a meg­szokott mindennapok a múlt­hoz csatlakoztak, mert egy egészen új élet kezdődik itt. Kereesend népe a nagyüzemi gazdálkodást választotta, a jö­vőben együtt dolgoznak közös­ségben, nagyobb eredménnyel. Elmondtuk már, hogy a meg­győzés eredménye a változás, mert nem könnyű egyik napról a másikra az ember jövendő életéről dönteni. Segítettek a népnevelők, az agitátorok és hogy végül is megtörtént a nagy átalakulás, most már ér­ződik az új hangulata, a jövő­be vetett bizakodás. Kerecsenden egy termelőszö­vetkezet alakult. Az egész falu egy termelőszövetkezet. Négy- százhatvankilenc család írta alá a belépési nyilatkozatot, a közös birtokuk mintegy három­ezer hold. A bizakodásról, a szebb élet reményéről beszél­tünk az előbb, elmondtuk, hogy ez érződik a falu hangulatán. Így is van ez, mert szembetű­nő az a lendület, az a gyor­saság, amit az új termelőszö­vetkezeti tagok diktálnak. Az első nap azután, hogy a község túlnyomó többsége alá­írta a belépési nyilatkozatokat, megtartották az alakuló köz­gyűlést. Elnököt választottal«. Megállapodtak abban, hogy mi lesz a termelőszövetkezet, ne­ve. A falu legnagyobb termé­ben nem fértek el az embe­rek, kívül is álltak sokan. El­nöknek Román Istvánt válasz­tották. Tapasztalt ember, egyé­nileg is jól gazdálkodott, érti a földmunkát. Fölkérték Ne­mes Gyulát — aid a község lakója, de az egri Járási Ta­nács mezőgazdásza jelenleg —, vállalja el a termelőszövetke­zeti agromómus feladatát. Ne­mes Gyula elvállalta — haza­megy a termelőszövetkezetbe. A kerecsendi tsz Aranykalász néven működik majd — így döntött a tagság. Megválasz­tották a vezetőséget és vala­mennyien egyetértettek abban, hogy a munkát azonnal meg kell kezdeni. Az új vezetőség már a közgyűlés után követ­kező nap délelőttjén összeült az új termelőszövetkezeti iix>- dában — amelyet a tanácshá­zán jelöltek ki számukra — és a megbeszélést késő estig foly­tatták. Megalakították a felér­tékelő bizottságot, amely szám­ba veszi a termelőszövetkezet közös vagyonát. Megállapítot­ták, hogy munkaerő dolgában hogyan állnak, kikre számít­hatnak és a brigádokat is ki­alakították. A földrendező bizottság már Kedves vendég járt a füzesabonyi Petőfi Termelőszövetkezetben Pruce Magnusson, a Kanadai Kommunista Párt Központi Bizottságának a tagja, látogatta meg a szövetkezetei. Magnusson elvtárs elbeszél­getett a tagokkal, megtekintet­te a tehenészetet, a száz férő­helyes új istállót, és az egész belső gazdaságot. Igen elisme­rően nyilatkozott a szövetkezet gazdálkodásáról. — Valóban sokat fejlődtünk, különösen az utóbbi időben — mondta Barta András, a tsz el­nöke. — A nyár folyamán 100 fé­rőhelyes magtárpadlásos és két 50 szabadférőhelyes téliesí­tett istállót építettünk. Terveink is vannak szép számmal. Elsősorban is a kerté­szetünket, mezőgazdasági ter­melékenységünket fejlesztjük, állatállományunkat növeljük, és gépeket vásárolunk. A tagok jövedelmével kap­csolatban Barta elvtárs el­mondta, hogy körülbelül 60 forintot fizetnek munkaegysé­genként. Ez jelentős pénzösz- szeg, különösen ott, ahol töb­ben is dolgoznak a családból, mint például Kovács Jánosék, akik négyen 1100 munkaegysé­get szereztek, vagyis körülbe­lül 66 000 forintot. Magnusson elvtárs a szövet­kezet megtekintése után az ál­lami gazdaságba is ellátogatott, ahol a gazdaság csirkefarmját és állattenyészetét mutatták be a vendégnek. A nap vacsorával, majd tánc­cal fejeződött be. Gyula Ibolya kint van a községben és meg­kezdte munkáját. A községben jelenleg hét traktor áll az Aranykalász Termelőszövetke­zet rendelkezésére, ha az idő engedi, folytatják a mélyszán­tást, azonban a traktorok mel­lett az igákkal is kimennek a termelőszövetkezet tagjai, inert minél több földet meg­szántanak most az ősz folya­mán, annál jobban sikerül a jövő esztendő, az első közös évük. Kerecsend község • dolgozó parasztsága már most, a közös életük első napjaiban is be­bizonyítják, hogy megértették az új idők követelményeit, megtalálták a helyüket a szo­cializmus építésének munká­jában. —sss— Másfél milliós megtakarítás a gyöngyösi 34-es AKÜV-nól A kongresszusi Versenyered­ményeképpen a gyöngyösi 34-es AKÖV taxi-részlege éves tervét már november 30-ra teljesítette. Az eddigi számítá­sok alapján arra van kilátás, hogy az egész vállalat decem­ber 14-re teljesíti éves tervét. Ezenkívül az éves tonna­tervet. amit a kongresszus tiszteletére még 5000 tonnával felemeltek. . szintén teljesítik. Ezzel a vállalat kétmillió fo­rintot takarít meg. Ezenkívül december 14-től ugyancsak másfélmillió forintos megtaka­rítást érnek el. Ebből követke­zik. hogy az év végi jutaléknál a dolgozók is több pénzt kapnak majd. Jávorszarvasok a lengyelországi Kampinosi Nemzeti Parkban Néhány szó a politechnikai oktatásról Egerben a Dobó István .Gim­názium politechnikai oktatásá­ról beszélve, az idén már majdnem minden osztály részt vesz ebben. Az I/b és I/c osz­tályok a Hajtómű-gyárban, az I/a a ' Lakatosárugyárban, az I/d a Finommechanikai üzem­ben dolgozik. A többi osztá­lyok Közül a reál tagozatosok­nak. van heti két óra gyakorla­ti oktatása, amely az iskola műhelyeiben történik. A III/c. osztály a Barvában kapja a politechnikai oktatást, ahol Nagy Sándor elvtárs tart előadást. Az előadás után ke­rül sor a gyakorlati munkára. A fiúk három műhelyben dol­goznak: a szerelő, a TMK és a mopedek szerelő csarnoká­ban. Minden egyes tanulót szakmunkások mellé osztanak be, s itt konkrét feladatokat kapnak, mint például a resze­lés szerszámok javítása. A legjobban a szerelő csarnok­ban szeretnek dolgozni, ahol pedálokat, lámpafejeket, te­leszkópokat állítanak össze. Kifogás csak a javító és kar­bantartó részlegekben akad, mert az üzem „újdonsült" dol­gozói nem kapnak elég mun­kát, ugyanis az ottani szak­munkások tartanak attól, hogy valamit elrontanak; A legnagyobb nehézséget azonban az üzembe való kijá­rás okoz. mert ez oda-vissza 7,40 forintot jelent. Továbbá az, hogy a busz csak háromne­gyed háromkor indul, holott a fiúk egy—fél kettőre már el­készülnek. A politechnikái oktatással. szakismeret átadására törek­szenek, amint a tanár elvtárs mondja — a szaKmát, a gyá­rat, a munkásokat akarják ve­lük megismertetni és megsze­rettetni. Ez, úgy gondoljuk, si­kerül is. Bereczky Zsolt Egy utca történetéből A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok jogai és kötelességei Községeinkben ma sokszor hangzik el a kérdés: ki lehet a szövetkezetek tagja, milyen jogok, és milyen kö­telességek hárulnak a szövetkezetbe lépőkre? E kérdések tisztázására közöljük az alábbiakat: lag. jogilag, gazdaságilag és pénzügyileg kapnak. Emellett a tsz szervezetének és műkö­désének lényeges. alapvető kérdéseit az alapszabályok tar­talmazzák, az a szabálygyűjte­mény, amelyet a tagok elfo­gadnak, magukra nézve köte­lezően elismernek, mint a tár­sas gazdálkodás, a szövetkezeti élet alapokmányát. De ezenkívül minden tsz a maga különleges sajátosságai­nak megfelelően, ügyrendet, munkarendet. szabályzatokat alkothat, és ezek mellett a közgyűlés által elfogadott ha­tározatok szintén a tsz műkö­désére kötelező szabályok. Az alaptörvény, amely a tsz-ek és tszcs-k szervezete működésének a tulajdonkép­peni alapja, amely egyúttal az alapszabályhoz is az irányel­veket megadja, a jelenleg ér­vényben levő, 1959. március 19-én megjelent 1959. évi 7. tvr., továbbá az ennek végre­hajtása tárgyában 1959. július 12-én kiadott 19/1959. F. M. számú rendelet Ezek a jogszabályok. az alapszabály és ezek mellett a tsz konkrét ügyrendje, munka­rendje, közgyűlési határozatai tartalmazzák a .jogokat és kö­telezettségeket. vagyis azt, hogy egy-egy tsz-tag mit igé­nyelhet a tsz-szel szemben, továbbá mi az, amit vele szem­ben a tsz követelhet; Mielőtt részleteznénk a tsz- tagok jogait és kötelezettsége­it, még két kérdést kell érin­tenünk; az egyik a szövetkezeti demokrácia kérdése, ami szo­ros összefüggésben van a jo­gokkal és kötelezettségekkel A zokat az élebköriilmé- nyékét, amelyek közt e munka folyik, a szocialista jogrend különféleképpen sza­bályozza. Ennek oka az, hogy a munkaviszonyok is külön­bözők. Két nagy csoportot külön­böztetünk meg: az egyik az alkalmazotti munkaviszony, amikor az állam, állami, szö­vetkezeti és társadalmi szer­vek és magánosok, mint munkaadók, határozott mun­kaidőre, határozott bérért al­kalmazzák a munkavállalót, amely viszonyra a Munkatör- vénykönyv vonatkozik. A másik a munkaközössé­gek, termelési közösségek, szövetkezetek, ahol egyenlő jogú és kötelességé tagok ön­kéntesen összeállnak valamely termelési, szolgáltatási cél ér­dekében, az elvégzett munka és az elért eredmény által nyújtott ellenszolgáltatás elle­nében. A tsz-ek ilyen szövet­kezések, vagyis a tagok szocia­lista nagyüzemi keretben me­zőgazdasági termelőmunkát végeznek személyes munkájuk­kal úgy. hogy az elért ered­ményben munkájuk arányában részesednék. Ezeket a munkakörülménye­ket már nem a Munkatörvény­könyv szabályozza, hanem egy­részt állami jogszabályok, másrészt maga a tsz-tagság. A z alkotmány szerint a szocialista szövetkeze­tek- támogatásban részesülnek, ennek érdekében az állam törvényeket, rendeleteket, ha­tározatokat fid ki, amelyek azt a célt ^zcslgálják, hogy a maxi­mális segítség formáját lerög­zítsék. amit a tsz-ek politikai­a másik kérdés az, hogy kik lehetnek tagok. A z első kérdésről azért kell szót ejtenünk, mert a jogi szabályok, a határoza­tok, a tsz életében felmerülő összes konkrét kérdéseket nem tudják mindig szabályozni. Az élet mindig felvet különleges kérdéseket, nemcsak, a tsz és a felügyeleti szervek, hanem a tsz és tagjai közötti viszonyban is, és ilyenkor a helyes eliga­zítást mindig az adja meg, amit szövetkezeti demokráciá­nak nevezünk és amelynek lé­nyege az, hogy a szövetkezetek életében nem a felügyeleti szervek utasításai, sem a ve­zetőség, vagy az elnök egyéni felfogása az irányadó, hanem az érvényben levő jogszabá­lyok alapján álló közgyűlési állásfoglalás; a tagok többsé­gének akarata. A másik kérdés az. hogy leik lehetnek a tagok? E vonat­kozásban két körülményt kell kiemelni. A törvényerejű ren­delet, továbbá a végrehajtási rendelethez csatolt alapsza- bályminta szerint tag lehet minden 18 életévét betöltött magyar, vagy külföldi állam­polgár, 16—18 évéig a szülő, vagy á gyám beleegyezése kell, azonban, a kiskorú tisztségre nem választható meg. Mint családtag 16 éven aluli gyer­mek is dolgozhat, de éjszakai és túlmunkára beosztani nem lehet. , A tagsághoz a törvényren- ' delet egy feltételt ír elő, éspedig az önkéntes belépésre és az alapszabály megtartásá­ra vonatkozó Írásbeli nyilat­kozat aláírását; Az tehát, hogy a mezőgazda- sági termelői munkával élet­hivatásszerűen foglalkozó le­gyen, nem féltétién kötelező. A törvénytervezet azért szabá­lyozza ezt így. mert nem akar merev Korlátokat a felvétel elé emelni, viszont a felvételt a szövetkezeti demokrácia elve alapján, a közgyűlés szabad belátására bízza. így azután a mezőgazdasági termelőmunká­val élethivatásszerűen foglal­kozó személyeken kívül tagok lehetnek a következők is: a) kisiparosok és más dolgo­zók és családtagjaik, ha mun­kájukra szükség van, b) pártoló tagként olyan sze­mély, aki állami, szövetkezeti, társadalmi szervnél munkavi­szonyban van, a tsz-nek poli­tikai, szakmai, gazdasági vagy egyéb segítséget ad, azonban a közös munkában nem köteles részt venni, . szavazati joga nincs, de tanácskozási és ja­vaslattételi joga van, c) egyes esetekben dolgozó parasztnak nem tekinthető (volt kizsákmányoló) személyt is tagként vehet fel a taggyű­lés, ha a tagság hosszú idők során a községben, vagy egyéb­ként olyan embernek ismeri, aki hasznos tagja lehet a tsz- nek. Így van ez más népitde- mokráciákban is, azonban egy korlátozás van, éspedig az, hogv tisztségre csak abban az esetben választható meg, illet­ve tarthatja meg tisztségét, ha a tsz-ben legalább két éven át végzett példamutató munkájá­val a tagság megbecsülését ki­érdemelte. amely feltétel alól a megyei tanács VB elnöke esetenként kivételt engedélyez­het. A felvételről a vezetők ja- vaslátára a közgyűlés dönt. Ha valakit nem vettek fel, régen a járási tanács VB- től kérhette felülvizsgálatát, míg most a törvényrendelet 70. §-a szerint ezek a viták a megalakítandó Termelőszövet­Nemcsak a városoknak, az utcáknak is van történetük. Az utca, amelyikről írni akarok, nem régi, mindössze néhány évtizede épült és sok-sok év­századon keresztül út volt. Mai nevével nevezve a Vécsey völgyről van szó. Egerben a vár mellett húzódik, fontos közlekedési útvonal a Kis- és Nagy-Eged. Várhegy, a kör­nyező szőlő-vidék. Borsod me­gye, Cserépfalu és Noszvaj községek és Síkfőkút kirán­dulóhely felé. Valaha a he­gyekből lehúzódó víztömeg mosott itt magának medret két széleshátú domb között, s úí lett belőle. Hadászatilag fontos volt, hiszen jelentős út, a vár alá nyúlik. Közlekedési útnak használták már ősidők óta a hegyek és az Eger völgy kö­zött a bronz- és vaskorszak- beli Kis-Eged lakói, a ktilönfé-' le itt megszállt és eltűnt né­pek, a jazig-szarmaták és hun­avar népek. A völgy felett sok­szor lobogott fel a pogány ál­dozati oltár tüze. Tatár és cseh kezeti Döntőbizottság elé fog­nak tartozni. Ez a megoldás helyesebb, mert biztosítja az alaposabb, minden szempontot mélyebben feltáró felülvizsgá­latot. A tsz-tagok jogai különfélék és részben személyes termé­szetűek, részben gazdasági tar­talmúak. 1. A személyes természetű jogok lényege az. hogy min­denkit, csekély eltéréssel, fel­tétel nélkül megilletnek és azokat személyesen kell gyako­rolni. Ezek a következők: a) Tanácskozási jog és javas- lattételi jog. amely még a pár­tolótagokat -is megilleti. b) Szavazati jog mindenkit megillet, éspedig személyen­ként egy szavazat, ez nem kor­látozható, a pártolótagot nem illeti meg, c) közgyűlési jegyzőkönyv­kivonatot kérhet az egyéni jo­gait illető döntéseknél, mint­hogy azzal szemben felülvizs­gálatot kérhet és ehhez szüksé­ges a határozat pontos szövegé­nek ismerete. v d) választási jog, a pártoló­tag kivételével, mindenkit megillet, e) minden tag megválaszt­ható tisztségre, kivéve a pár­tolótagot, kiskorút, közügyek­től bíróilag eltiltott személyt, továbbá aki kizsákmányoló volt, kivéve — a fentiekben is már mondottak szerint —, ha a tsz-ben legalább két éven át végzett példamutató munkájá­val a tagság megbecsülését ki­érdemelte. A vezetőség, ellenőrző bi- zottság tagjai és a számviteli vezető (könyvelő) egymással közeli rokonságban -nem állhatnak. Ilyennek tekin­tendők — a- fel- és lemenő ro­konok, testvérek, házastárs, testvér házastársa, házastárs testvére, örökbefogadói és ne­velői, ' gyermeki viszonyban álló személyek. (Folytatjuk) DR. ÁROS TIBOR huszita csapatok egy-egy ol­dalszárnya lopakodott erre a sötét éjszakába a vár és a város felégetésére. A völgy történetének legne­vezetesebb pillanatai mégis 1552-ben voltak. Ezeket a pil­lanatokat maga Gárdonyi Gé­za örökítette meg az Egri csil- lagok-ban. Különben ez a völgy volt Gárdonyi Géza egyik kedvenc sétahelye is, na­gyon sok völgy leírásában használta szinte úgymondhat­nánk modellnek a Vécsey völ­gyet. 1596-ban újból megtelik a völgy kereskedőkkel lócsí- szárokkal, kötéltáncosokkal, török segédhadakkal. magyar rabokkal, majd a török győze­lem után az adózó noszvaji, cserépfalvi küldöttségekkel. 1687-ben a vár újbóli vissza­foglalásakor Vécsey Sándor aj- nácskői kapitány tartja meg­szállva, ügyelve arra, hogy ezen az úton a török seregnek élelem be ne jusson. Róla ne­vezték el Vécsey völgynek. A gXVII. században cigányok lak- Bják, akik kéregetéssel és ko­vács mesterség űzésével tenget- §ték életüket. A városfal előtte Shúzódott, mintegy kizárva a /völgyben való letelepedést. Itt, |a mai Egervár állomásnál nyí- glott a városfalon az egyik ka- spu, amelyen csak gyalogosok /közlekedhettek. A Vécsey völgy /folytatása a város felé a Hó- ghér-part, amit a Pallos utcá­iban lakó hóhérról neveztek el; gA Hóhér-part folytatása a gCifra négyed felé a Tetemvár /utca. Valószínű, hogy a kivég- gzetteket itt temették el és a .sok tetemtől kapta nevét. / Utcává alakulására a lehe- 'tőség a város növekedésével, /a városfal ledöntésével nyílik /meg. Lakni azért még az 1910- Ees években sem igen lakják /mások, mint cigányok, akik gvályogvetéssel foglalkoznak. | A 20—30-as években kezd /rohamosan kiépülni. Villalaká- Ssok, rosszul megtervezett zsel- Rlérházak váltogatják egymást; /igazi fejlődés csak most áll az O göreg völgy előtt, új utcasorok gépülnek a már meglevő Kettő mellé, modem lakóházakkal; oAz utca jelentősége gazdasági /szempontból is megnőtt, olyan /jelentős gyára van, mint a gtéglagyár és olyan üzemei, gmint a szeszfőzdék, a Pince- ggazdaság és az ,í. sz. kórház íszőlőtelepének munkásszállása; /Megkezdték már a járda épí­tését, .kár, hogy félénél abba-' /hagyták. Reméljük, hogy ezt /tovább folytatják és néhány /év múlva nemcsak egyik leg­fontosabb de legszebb utcája oís lesz Egernek. Varga László 5 Eger

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom