Népújság, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-15 / 294. szám
4 NÉPÜJSÄG 1959. december 15., k«Tá 1959. december 15, kedd: 1948. A Kínai Néphadsereg felszabadítja Pekinget. 1948-ban megkezdődött a Lengyel Munkáspárt és a Lengyel Szocialista Párt egyesülési kongresszusa. 1879. Edison szabadalmaztatja Szénszálas izzólámpáját. 1859-ben született L. L. Zamen- hof, az eszperantó nyelv feltalálójaV Névnap C? Ne feledjük: szerdán ETELKA Köszönet is... Növendékhangverseny az Egri Állami Zeneiskolában... Nézem a meghívót, a műsort. Haydn, Gluck, Mozart, Beethoven, Mendelssohn, Bach, Sosz- takovics, Chopin neve szerepel többek között a műsorban. A zeneirodalom nagy klasszikusai. S kik az előadók? Gyerekek. Hámori Éva, Kovács László, Nagy Mária, Erdélyi Katalin, Bereczky Vilma, Holló Éva — és így tovább lehetne folytatni a felsorolást mindmind általános iskolai tanulók. Milyen jó érzés ezt a műsort nézni. Mennyi munka, mennyi izgalom hozta össze ezt a hangversenyt. Nagyot és szépet, kedveset és maradandót adni — ez fűtötte a gyerekeket. S a felcsendülő muzsika a gyermekek köszönetét is kifejezi, amiért gondtalanul tanulhatnak, bejárhatják a zene csodálatos birodalmát. — A NÖVÉNYVÉDŐ Állomás az idén is megrendezi a termelőszövetkezeti tagok és az állami gazdaságok dolgozói részére a bentlakásos növényvédelmi tanfolyamot. A tanfolyam február elején indult, de már megkezdték a jelentkezéseket.- A GYÖNGYÖSI járás termelőszövetkezeteinek könyvelői állandóan növelik szaktudásukat, hogy sikeresen tudják megoldani a szövetkezetekben rájuk háruló feladatokat. Hatan sajátították el Zsámbé- kon a kettős könyvelés alapjait, s 18-an vesznek részt a levelező tanfolyamokon. — DECEMBER 22-ÉN az Egri Városi Tanács szociális csoportja karácsonyi ünnepséget rendez a szociális gondozott öregek számára. A műsorban fellépnek a zeneiskola növendékei is.- 50 FÉRŐHELYES szarvasmarha-istállót építettek a he- rédi Mátravidék Termelőszövetkezet tagjai. Az épület átadása megtörtént, s a tavasz- szal alakult szövetkezet tagjai megkezdték az állatok összehordását a felértékelések alapján. — SZOMBATON hangulatos, kedves ünnepség keretében kapott nevet kilenc pedagógus baba Egerben. A műsorról a zenei általános iskola és a zeneiskola növendékei gondoskodtak.- A GYÖNGYÖSI IV. sz. Általános Iskola úttörőcsapata, a szülők bevonásával, 3 hónapos főzőtanfolyamot kezdett a pajtások részére. Ezzel is elősegítik az önálló csapattáborok étrendjének összeállítását. — A SARUDIAK jól szórakoztak szombaton este a Bástyasétány 77 című operetten, amelyet a káli földművesszövetkezet színjátszói adtak elő. EGRI VÖRÖS CSILLAG Kölyök (szélesvásznú) EGRI BRÖDV A cirkusz lánya GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A törvény, az törvény GYÖNGYÖSI PUSKIN Trapéz HATVANI KOSSUTH Aranyszimfónia fétervásAra A kis hazug FÜZESABONY CüOBZágÚtOtí A karnagyi konferencia után KIS CSOPORT, tíznél alig több ember gyűlt össze vasárnap Gyöngyösön, az Állami Zeneiskola nagytermében a megyei karnagyi konferenciára. A meghívottak közül — sajnálatos módon . — sokan hiányoztak. de még így is meglepő, s még inkább elgondolkoztató a baráti hangú megbeszélés tartalma, érdekessége. öntevékeny énekkaraink — a konferencián elhangzottak nyomán úgy .tűnik —, talán soha ilyen nagy igyekezettel nem készültek a következő időkben rájuk váró nagy és szép feladatok sikeres megoldására, mint most. Méltóképpen ünnepelték meg a Tanácsköztársaság negyvenedik évfordulóját, tudásuk legjavát adták a különböző dalos találkozókon s más ünnepi alkalmakkor. Egy országos szám: 1959-ben hazánkban 105 dalostalálkozó volt, több mint ezer kórus részvételével. Ezek között ott van a nagy sikerű egri és az ugyancsak sok szép élményt adó gyöngyösi dalostalálkozó is. A következő esztendőben is ott lesz. Gyöngyösön májusban, Egerben pedig, pontos terv szerint június végén kerül sor a már hagyományos ünnepre, a tapasztalatok alapján gazdagabb, sokszínűbb, építőmunkánkat még sokoldalúbban bemutató programmal. Addig azonban még egy nagy ünnepre kall készülni: hazánk felszabadulásának tizenötödik évfordulójára. Auer Gyula megyei karnagy erről így beszélt a konferencián: — Már most felhívjuk énekkaraink figyelmét, hogy erre az alkalomra ne csupán á fel- szabadulásunk pillanatát megörökítő művekkel -készüljenek, hanem énekeljenek kiemelkedő munkaeredményeinkről, a másfél évtized alatt véghezvitt nagyszerű tetteinkről is. Műsoraikat általában valam- lyen központi gondolat jegyében állítsák össze a jövőben, így lehet csak minden eddiginél kerekebb, egészebb az. A MEGYEI karnagyot nagy figyelemmel hallgató kórusvezetők ezután egy május 1-re összeállított minta-műsorral ismerkedtek meg, amely alapján már könnyebb lesz dolguk a különböző alkalmakra, ünnepekre, klubdélutánokra, önálló hangversenyekre felkészülés során. Miért e nagy, körültekintő gondosság, az alapos megbeszélés? Oka egyszerű. Erről Dienes Tibor, a megyei tanács VB művelődési osztályának előadója beszélt. — Énekkaraink az elmúlt időkben jelentős mértékben fejlődtek — mondotta. — Ha a múltat tekintjük, azt mondhatjuk, hogy ez a fejlődés 1954-től egyenletes volt, aztán 1956-ban megtorpant, s most ismét arról számolhatunk be, hogy ebben az évben, az elmúlt két esztendőhöz viszonyítva, a legnagyobbat . léptük. Énekkari kultúránk egyre erősebb virágzása természetesen kötelez is mindannyiunkat, éppen felszabadulásunk tizenötödik évfordulójára tekintettel. Jól tudják ezt mindenütt megyénkben. Az elmúlt hónapokban elkezdődött kórus szervezések, vagy az ezekkel kapcsolatos kezdeményezések már szinte társada'mi igényként jelentkeztek. Különösen örvendetes ez olyan helyeken, ahol a termelőszövetkezeti tagok lesznek az énekkarok oszlopai, mint például Kiskörén, Eger- szalókon. A pélyi Aranykalász énekkar talán a legfejlettebb e pillanatban közöttük: januárban már önálló hangversenynyel lépnek színpadra. S ez még nem minden Mozgolódik Vámosgyörk dalolni szerető népe, nagyon ügyesen szervezkedik Mátraszentimrén a „mátrai három falu”. Az egymáshoz közel eső három község lakói szinte észre sem vették, hogyan lettek tagjai egy szép reményekre jogosító énekkarnak. Vasárnaponként már hosszabb idő óta Mátraszentimrén adott találkozót egymásnak mindhárom hely öregje, fiatalja, s így telt el szórakozás, beszélgetés közben a pihenőnap. Most meg már ezeknek a tereferéknek újszerű a vége: énekkari próba, készülődés a következő esztendei első fellépésre. EZEK SZERINT énnekkari vona’on úgy megy már minden nálunk, mint a karikacsapás? Nem, s éppen ezért volt nagyon hasznos a vasárnapi gyöngyösi konferencia. Az általános beszámolókon, feladatmegjelöléseken kívül gyakorlati útmutatásokkal is szolgált minden kórusvezető számára. Megtudtuk, hogy a kórusok munkájának megkönnyítésére a KISZ „Dalolj ve'ünk!” címmel gazdag dalgyűjteményt ad ki, s ugyanezt teszi rövidesen a megyei tanács művelődési osztálya is. Ez utóbbi kötetében a Heves megyei dalok gyűjteményét találhatják majd az érdeklődők. Jövőre ismét új munkával gyarapodik énekirodalmunk: Szabó Tivadar, a gyöngyösi vegyeskar vezetője gyűjtésében a mátrai dalokat adják ki. De a kötetek egymás utáni megjelenéséig nem állhat a munka sem a zene, az ének megszerettetése, sem a jövő esztendei felkészülés tekintetében. Az elsőre vonatkozóan a megyei karnagy adott jó tanácsot: kövessük Halváinkban a békéscsabai példát. Szervezzék meg a zenebarátok körét. Itt is ezt tetteik s a zene szépségeit fokozatosan megismerő emberek egyszercsak eljutottak odáig, hogy új igénnyel léptek fel: maguk is művelni akarták már az éneket zenét, s énekkart a’akítottak. A második nagy segítséget a házigazda szerepét betöltő gyöngyösi vegyeskar és a helyi Állami Zeneiskola tanárai adták. Még az egész napos konferencia kezdetén egy előadásra került sor: Hogyan hallgassunk élő zenét címmel. Nehéz feladat általában az élő zene alapos megismertetése, megszerettetése, de a gyöngyösi zeneiskola tanárainak módszerével minden bizonnyal mindenütt sikerrel jár majd az erre vonatkozó kezdeményezés. A barokk korból, annak zenei kultúrájáról adtak ezúttal képet történelmi áttekintés és zeneszámok — Bach-, Händel-, Scarlatti-, VimZdi-művek — megszólaltatása segítségével. DÉLUTÁN a Városi Művelő- lődési Ház vegyeskarának rövid műsorára került sor. Szabó Tivadar karnagy és kórusának lelkes tagjai ezt azért állították össze, hogy bemutatva a konferencia részvevőinek, a jövőben szívesen elvigyék bárhová a megyébe, ahol az ének, a dal megszerettetését, vagy egy új kórus első lépéseit kell segíteni. Természetes, hogy az ilyen segítséget egyöntetűen nagy örömmel fogadták a megye kórusvezetői, hiszen a leghatásosabb eszköznek nevezhető, terveik valóra váltásának támogatásában. A konferenciáról végül még csak annyit: megtette a magáét, becsülettel, lelkiismeretesen azért, hogy 1960-ban ismét sok sikert könyvelhessenek el öntevékeny énekkaraink. Weidinger László ÜX.ÖHMSPOL Moravia és a rámái lányok Magyaros vacsora, cukrászkiállítás Gyöngyösön Csütörtökön este nagyszámú közönség kex-este fel a gyöngyösi Szabadság Éttermet, ahol magyaros vacsorát és a Mátra- vidéki Vendéglátóipari Vállalat cukrászkiállítást rendezett A teremben ízlésesen megterített asztalok fogadnak. Pitykés mentébe öltözött pincérek végzik a felszolgálást Magyarruhás lányok kínál- gatják „kóstolóra” a cukrász- üzemek készítményeit. Ügy látszik, a modern technika itt is kivívta a maga előnyét Előszeretettel kóstolják a csoki-hold- rakétát, amely meghódította a vendégeket. A terem közepén tábortűz fénye pislog. A hangulatról Makkai Miklós és népi zenekara gondoskodik. A pincér asztalunkhoz lép. Étlapot kérünk. Számadó juhászné leves, Alföldi görcsös leves, Balatoni süllő roston, Hargitai káposzta, Túrós csusza töpörtyűvel, Szegedi halászlé, Túrós rétes kínáltatja magát. De nem kevésbé az egri bimusora s Egerben este fél 8 öraaor AZ ARANYEMBER (Petőfl-bérlet) Szihalmon este 7 órakor; Érdekházasság NÉPSZERŰSÉG = Te is szeretnéd, he AntelLacs most hsrtelete ttt-teremne ? kavér és a gyöngyös-visontai rizling is. Verinczki József, Hencz István és Kardos Béla nagy hozzáértéssel szervezték meg a minden igényt kielégítő magyaros vacsorát. Néhány szót váltunk a cukrászkiállításhoz beállított Janka Györgyné, Dér Lászlóné és Takács Ottóné fel világosítókkal is. — „A szép kivitelezésű sakktábla, boroskulacs, virág-torta a 421-es cukrászüzem készítményei.” Amint látom, nem maradnak el mögötte az ipari tanulók készítményei: Palócz Mária gondosan elkészített „lóhere” tortája, Szalay Zsolt „rózsa”- tortája, Burján Gyula „bridge”- tortája sem. Különösen nagy hozzáértést kívánt a dinnye- és gyümölcskosár készítmény. A jől sikerült bemutató után gondolataim a jövőben járnak. Megérné Gyöngyösnek, ha a jövőben állandó jellegű maradna a Szabadság Étteremnek ez a felszolgálási formája, s az ideiglenesen beállított népi zenekar is állandó maradna. (Murcsányi) / [IIRCE — így hívták a. . első lányt. Rövid ideig ismerhettem. „Római történetek’ lapjain találkoztam vele, négy-öt oldalt áldozott neki Moravia. De sokáig nem fogom elfelejteni: apró és izmos alakját. csípőjének magakellető ringását, hószín nyakát, ahogy lehajtott fejjel lépked a kocsmai lejárat alacsony boltíve alatt... Mert Dirce pincérlány, apja kocsmájában, a Monte Marion. Itt tűri az öreg Tocchi ütlegeit, a pofonokat, itt dobja magát a kisegítő pincérnek egy éjszakai szeretőség- re, itt forralja cudar terveit. Kísérteties, mégis oly vonzó ez a lány. Minden különösebb előzmény, előjáték és hívás nélkül adja magát a pincérnek; oly hirtelen rándult át a testetlen Közömbösségből a testi szenvedélyességbe. Akár egy igazi szajha a párizsi Michel ave- nue-n. Talán mindenkinek ilyen olcsón, ilyen könnyen adná? Nem. Távol él a város lüktető elevenségétől, hideg társtalanságban, magányban, durva és goromba apja me!- lett Könnyű a megértő felol- dozás. De mégsem..: Nem az egyedüllét, nem a szerelem vágya, a férfi-kívánás kényszerítette Dircét, hogy éjjel benyisson a pincér szobájába, — az elkövetkező események, a bosszúállás első szándékos mozzanata volt ez a cselekedet. Bűntársat keresett apja meggyilkolásához, hogy aztán ő lépjen örökébe, övé legyen a kocsma. Megdöbbentő gonoszság! Dirce, ez a különlegesen szép, keményszívű és elszánt teremtés — egyszerűen gyilkos. Közönséges gyilkos, Kimért, megfontolt és gonoszán számító. Moravia sok-sok magyarázó okot sorakoztat fel Dirce védelmében. Am ezek a magyarázatok nemhogy mentenék, de motiválják, mélyítik elkövetett tettének súlyosságát. A DRIANA - a másik lány. A majd ötszáz oldal terjedelmű „A római lány” című Moravia-regény központi figurája. Egyszerűbb Képlet, mint Dirce! Szép őmaga is: madonna-arcú, fiús idomú, ugyanakkor telt alakú lány. Tipikus prostituált. Legösztönösebb szava a felkínálkozás, legtermészetesebb „dolga”, hogy bárki ágyába lefeküdjék a pénzért. Mit csinál, ha nem szólít le férfiakat? VárakoziK, hogy őt szólítsa le valaki. Szóval: olyan mint Róma legtöbb utcalánya. Eleve így állítja be, így ábrázolja őt Moravia. Mégis, szinte görcsös, .roppant igyekezettel . — bizonygatja száz meg száz oldalon keresztül, hogy Adriana a szíve mélyén ártatlan, tiszta teremtés. A körülmények rontották el életét: anyja erkölcstelen, kell a pénz, hogy élni tudjon, rossz a társadalom, barátnői márkás cédáK, a férfiak brutálisan élvetegek, első szerelme kihűl, második szerelme elvérzik, balszerencsésen sikerül... Végsősoron érdektelenek ezek a felsorolt rontó-okok, mert Adriana egyéniségéből fakadóan ragaszKodik életmódjához, neki tetszik ez az élet. ő mindig elégedett, ha jól honorálják „szorgalmáért”. Adriana és Dirce — két különböző temperamentumé teremtés. Furcsa, hogy Moravia mégis oly részrehaj lóan megformált alakjai — történetesen Adriana irányában. Dirce gonoszságát tudomásul veszi, ám Adriana paráznaságát, erkölcstelenségét menteni igyekszik, tisztára akarja mosni e romlott nő testét és lelkét PlULIA-a harmadik nő- személy. „A megalkuvó” című regényből. Teltkarcsú, fekete, 24 éves, fiatal nő, tele kispolgári kötöttségekkel.' Egy fasiszta hivatalnok felesége. Nászéjszakája előtt vallomást tesz férjének: hat évig volt szeretője egy idős, hatvanéves ügyvédnek, közben ferde hajlamú barátnőjével is érintkezett. Tüzes, bővérű, bő érzéki- ségű asszony, akinek egyetlen gondolata, egyetlen reflexe van: a testi szerelem. Mindig és mindenhol szeretkezni akar férjével: vonaton, a szállodai szobában, a nyilvános park pázsitján stb. Nem, nem vagyok ellene az erotikán ak.- Mert ha egy virágzó orgonaágról, egy városról, egy utcáról, vagy egy fáról gátlás nélkül írhat az ember, miért ne írhatna a testi szerelemről? A túlzás, a végletesség azonban — minden dologban visszatetszői Még az erotikában is. Mert én nem szeretem az „időzített’5 erotikát. Ez az „időzített“ szeretkezés-sorozat duzzasztja száz oldalakra „A római lány”-t és „A megálkuvó’‘-t. Moravia ügyesen és arányosan szétosztja ezeket a szeretkezéseket, mintegy ötven oldalra jut belőlük csiklandó élmény. Giulia és Adriana egymás mellé állíthatók, rokonok. Kis különbséggel. Ádriana nem szégyelli utcán árulni magát, Giulia kényelmesebb, ő csali szobára megy, minden feltűnés nélkül. S ez kevésbé ellenkezik a kispolgári morállal. Adriana és Giulia csupa tobzódó érzékiség, sűrített erotika, feszült testi kívánkozás..s C7 ÉRETEM Dircét. Me í J£-‘ ravia a „Római törté- netek”-ben volt írói tehetségének tetőfokán. E művét a kritikusok Bocaccio, Pirandello és Csehov. Maupassant írásaihoz hasonlítják. Joggal. A Római történetek novellái a klasszikus novella törzsének további növekvése, tömör írói realizmussal. A római lány és A megalkuvó fordított előjelű munka. „Ma én vagyok Olaszországban az egyetlen író, aki művészetéből meg tud élni”—* mondotta éyekkel ezelőtt egyik nyilatkozatában Moravia. Amíg csak Dircét ismerhettem, kételkedtem ebben a nyilatkozatában. Hogy most már ^Adriana és Giulia is az ismerőseim között vannak, ez a kételkedésem elmúlt. Mindent értek. Értem: miért tud megélni, és miből tud megélni Moravia Olaszországban. Minél több perverzitás, minél több erotika... és minél több pénz, — a kiadótól. Pataky Dezső Gratulálnak — Kedves barátom... engedje meg, hogy őszinte szívvel gratuláljak legutóbbi írásához... — Öh, nagyon kedves, de hisz az nem is volt... — szerényke- dek, s közben úgy érzem magam, mint méh a mézesbödön szélén. — Csak ne szerénykedjék... Tudom, hogy a magukfajta emberek szerények, hisz a szerénység édestestvére a zsenialitásnak. s meg kell mondani őszintén, szemtől szembe, hogy én magát, a legutóbbi írása alapján zseniális elmének tartom *— Talán egy kicsit túlozni méltóztatott... — írtam, megírtam, ennyi az egész... — Könyörgöm, ne mentegetődzék, mert megszakad a szívem, ha nem mondhatom el, hogy fellelkesültem és porba hulltam, nevettem és sírtam, mikor olvastam a sorokat, azokat a sorokat, amelyeket ön, ezzel a két kezével írt... Micsoda gondolatok... Micsoda fordulatok! — Hát igen, igyekszik az ember, ami csekély tehetségemtől kitelik, megtettem — hajtom le a fejem, hogy ne lássa büszke vigyoromat. Szeretném megcsókolni ezt az embert, hogy ilyen jó, hogy ilyen aranyos, hogy elhozta hozzám a tömegek véleményét, hogy... — Nem hiszem, hogy magán kívül van még ember ebben az országban, mit ebben az országban?... az egész világon, aki ilyen nagyszerű tömörséggel, mégis lírai finomsággal képes lett volna a mai kor eme nagy... nagy problémáját papírra vetni... Boldognak tartom magam, hogy egy korban élek önnel, hogy találkozhatok magával, hogy megfoghatom ezt * kezet a gratuláció őszinteségével... Ne feledkezzék meg rólam, egyszerű kis szürke emberről... Még egyszer engedje meg. hogy csodálattal adózzam művészetének, kedves... drága, zseniális Töhötöm elv- társ — ragadta meg a kezem, hogy utána elrohanjon hirdetni zsenialitásomat. Undorító, talpnyaló alak. Ezek teszik tönkre a társadalmat, ezek adják az emberic ség salakját. Felháborító... Még hogy Töhötöm elvtárs. ami kor engem Kajavá» nák hívnak. (egri!
