Népújság, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-09 / 289. szám

I

SÉPOJSAti

1959. december 9., sarát

1959. december 9, szerda;

Névnap v?

JN't feledjük: csütörtökön JUDIT

ti inst

Hó as Egeden

Hétfőn este még oly nyomasztó volt a hangulat Egerben. A vigasztalan eső okozta, a hatalmas sár, a locs-pocs tette, az rontotta az emberek kedélyét.

— Csak esne már a hó — sóhajtottak sokan, s mintha a természet megértette volna az óhajtást, a kövér esőcseppek közé néhány hópihe is vegyült. Ráültek a kabátokra, kalapokra, s míg apró vizfóitokká nem olvadtak, ránevettek minden járókelő emberre:

— Itt vagyunk, megjöttünk. Rövidesen leszünk még többen is.

Valóban. Reggelre ellepték az Egedet sokaságukkal, s a hegy most már oly vidáman nevet, egyelőre ugyan vékony, de messzire virító sapkájával, hogy muszáj rá visszamosolyogni.

(w)

— NAGY SIKERREL szerepeltek a siroki lakótelep kultúrházában az egri szakszervezeti kulturcsoport tagjai Niccodémi: Tacskó című darabjával.

— EGERBEN szombaton délután 2 órakor kilenc pedagógus gyermek névadóját rendezi meg a városi művelődési csoport a városi tanács termében.

— KÄL-KÄPOLNA és Ludas állomások között — hogy biztonságosabb legyen a közlekedés — új híd építését kezdték meg.

— az Óvodás gyermekek jobb ellátása érdekében a Cifra-téri óvoda konyhájára nagyméretű tűzhelyet állítottak be és kettő 300 literes nagy üstót kaptak. A konyhai dolgozók munkája könnyítésére pedig egy burgonyatisztító gépet adott a városi tanács.

— CSÜTÖRTÖKÖN ESTE „Hogyan ismerjük meg embertársainkat” címmel a TIT rendezésében előadást tartanak a siroki lakótelepi kul- túrház társalgójában. Az előadó Pócs Sándor tanár lesz.

— GYÖNGYÖSÖN a szülők akadémiáján csütörtökön délután 6 órakor A serdülőkor és lelki sajátosságai címmel tart előadást dr. Fejes István orvos.

— AZ EGRI Finomszerel- vénygyárban pontrendszerrel értékelik a brigádok versenyét. A legjobb három brigád 1500 forint jutalomban részesül.

IV« a forgalom a gyöngyösi kisegítő ajándékboltban

A gyöngyösi KISKER a hónap elején kisegítő ajándékboltot létesített. Az ajándékbolt már az első napokban 30 000 forintos forgalmat bonyolított le. és ahogyan közelednek az ünnepek, egyre több vásárló keresi fel az üzletet.

Nemcsak a szülők, de a gyerekek is nagy számban keresik fel a város ajándékboltját, ahol már jó előre kiválasztják a rég óhajtott ajándékot.

műsora:

Gyöngyösön este 6 öraUoc: Érdekházasság (Honvédség)

Egyórás séta Kovács Máriával

KOVÁCS MÁRIÁT ismeri és szereti az egri közönség. Többször tapsolt nagyszerű alakításaihoz, sokan emlékeznek még Bródy Sándor Tanítónőjének emlékezetes alakítására, vagy azt is számon tartják az irodalom és a színház kedvelői, amit Kovács Mária az Irodalmi Színpad egyik tavalyi műsorában Lykianos Ly- sistratéjából egy jelenet során a vezetésre és dacra termett, az összefogást és harcot teremtő nő alakját elevenítette meg, nemcsak a szenvedélyt mutatva, hanem az élet komikumát is, amely egésszé teszi az eseményeket és megvigasztalni képes a szenvedés után ...

Ahogy beszélgetünk, a művésznőben lassan oldódnak a hangok, hogy az udvarias társalgás eljusson az őszinteségig. Talán a melankolikus ősz is hibás abban, sok-sok színével, földrehullott lombjaival, hogy a népkerti sétán ütemes lépéseinkkel rugdaljuk az avart és csak lassan indulunk a séta és a beszélgetés vezérmotívuma felé. Cigarettára gyújt. Amikor azt kérdezem, hogyan lett belőle színésznő, felemeli fejét, oldalt fordul jellegzetes mozdulatával és a kérdéstől, még a felelettől megriadtan válaszol:

— Higgye él, nem akartam színésznő lenni. Azaz, hogy nem volt időm rajta gondolkodni, hogy színésznő lehessék. Tizenötéves koromban vették észre, hogy szépen beszélek. Pünkösti Andor, Szép Ernő és sok más vette észre bennem, a tizenötesztendős csitriben a készséget a versmomdásra. Meséket mondattak velem, Ady- verseket szavalhattak és a hangom zengéséről azt mondották, hogy többet fejezek ka vele, mint ami szándékom lehetett a kifejezéseKkel. Hiszen a szöveg értelme oly mély volt még koromhoz képest, hogy meg sem érthettem.

<— Aztán sokat tanultam, majd Bárdos Artúrnál kaptam hároméves szerződést, dolgoztam, jártam a filmgyárba, a rádióba. Aztán az élet meglepetésszerűen és — ki merem mondani — sorsszerűén közbeszól. így kerültem vidékre. Szegeden, Békéscsabán dolgoztam és most itt vagyok Egerben. Szeretem ezt a várost. Nem a sikerek miatt, amelyeket itt elkönyvelhettem (nagyon félve mondja ki a „könyvelést" és nem a szakkifejezés szakatlansága miatt), hanem azért is, mert az életem

egy jelentős darabja ez az itt eltöltött idő.

— NE KÉRDEZZE azt tőlem, hogy örültem-e valaha is annak, ha egy-egy jellemet sikerült lényeges vonásaiban ábrázolnom. Számomra a színpad nemcsak munkahely, hanem eredményeim és kudarcaim vá_ sárcsarnoka. Igazában még sohasem éreztem azt, hogy valamilyen figurát teljesen megoldottam volna. Az elégedettség nem fogott él sohasem, hanem olyasvalami érzés, hogy ez vagy az a jellem közelebb áll hozzám. A szöveg első látásától kialakul bennem az a feszültség, ami minden színházi este megújul bennem. így kopik az idegrendszerem évről évre, így mélyül el az emberek ismerete bennem évről évre.

— Nemcsak a hangokból és az arc játékából áll össze bennem az alakítás, hanem az a belső izgalom feszíti tetteimet, amiről magamnaK sem tudok mindig számot adni. Ezért nem maradt nyugodt ítéletem még Ziliáról sem (Haltai: Néma levente), pedig életem egyik legforróbb alakításaképpen tartom számon. Mennyi mindent kell és lehet egyetlen jellemben kifejezni olykor az író szándéka mellett vagy ellenére? Ziliában nemcsak a históriai nő kelt életre érzésem szerint, hanem az a boldogság utáni szomjúság is, am; az én életemet is gyakran bonyolulttá tette és teszi. A művésznek ugyanis nincs magánélete vagy ha van, az is játszik a színpadon, mint a leírt szöveg, vagy a rendezői utasítás. A cselekmény és a jellemek átértése, megfogalmazása sa’át húsom- ból-véremből, idegrendszeremből csak úgy történhetik, hogy a futó idő élményeiből keresem meg hozzá a színt, a tartalmat és a lázt. Mert minden művészethez láz kell. amelyben a hit és a lelkesedés keverednek össze tetté.

— Eger? A színpad ugyanaz Pesten, Szegeden, Békéscsabán és Egerben. A színház társasjáték, amihez megfelelő összhang, összeműködés és arányérzék kell. Minél tökéletesebb az összhang, összeműködés és az arány az emberek készsége és jóindulata között, annál biztosabb a jó színház ügye. Azt meg kell mondanom, hogy a művészek ideg- rendszere nem úgy működik egészen, mint a városi adóhivatali tisztviselő idegrendszere, valamivel érzékenyebb, olykor tépettebb. Ezért néha nehezebb is kordába fogni. De megy az, ha a feladat és az emberek helyüköh vannak.

— AZT MONDJAK, Egerben a legnagyobb eredményt Bródy Tanítónő-jével értem el. Lehet. Az Ilyen nagy szerelemben mást kellett játszanom, összehasonlítási alap is alig akad.

— Álmaim? Elgondolásaim? — Azzal a titkolt és félig kimondott tervvel jöttem annak idején Egerbe, hogy Shaw Szent Johannáját játszhatom. Tudom, hogy Shaw-nak is csak egyszer sikerült az életében egy ilyen nő-alakot így megmintáznia, mégis nagyon szeretném megkísérteni ezt a vállalkozást. Bulla Eima hallatlanul gazdag egyéniséget formál ebből az elhivatott lányból, de — úgy érzem — én is meg tudnám faragni a magam Johannáját. Ha nem is olyan értékesnek, mint Bulla, de másnak, a sajátomnak. Es erre vágyik — véleményem sze- nint — minden művész, akinek a pályához a lélek jogán köze van.

— További tervem? Az én tervem a színház. S ha ezen túl akad még valami, az a nagy adósság: letörleszteni a versmondásban felgyülemlett adósságot, amit az eddigi tizenöt év alatt összegyűjtöttem. Ma is jóleső mosolygással gondolok vissza azokra a délutánokra, amikor a meglett férfiak között a hangom szárnyán repült a varázslat, amit csak a vers tud teremteni az értő füleknek és az értő szíveknek.

— Szeretem a közösséget és mindig is vágyódom az emberi megértés és a szeretet után. Sokszor fárasztó a művész magánya, de — úgy látszik — erről nem lehet lemondani.

AHOGY ÜJRA elindulunk a város felé, ismét jövendő szerepekről esik szó, arról az izgalomról, amely este kigyullad a reflektorokkal együtt a színpadon. És ez jó, ez a láz újabb tettekre ingerel művészt és írót egyaránt. Mert a színház szent dolog, jobbik énünk átélése drámában és komédiában.

FARKAS ANDRÁS

íFILM:

iViuc# kegyeletit

Lengyel film

A film azokról a fiatal ellenállókról emlékezik meg, akik a német megszállás éveiben fegyverrel a kezükben harcoltak a fasizmus ellen. A film szép, művészi eszközökkel dolgozza fel a Kutchera német városparancsnok elleni merényletet. A cselekmény mindvégig izgalmasan felépített, jól rendezett, s igen jó a színészi játék is. A filmet a gyöngyösi Puskin Filmszínház játssza december 10—14-ig és az egri Vörös Csillag január 1—1-ig.

\a<{) sikerrel mulatták be Kápolnán a Tabáni legenda című színdarabot

A kápolnai színjátszók az elmúlt héten telt ház előtt mutatták be a Tabáni legenda című darabot. A község lakóinak az a véleménye, hogy á falusi KISZ-szervezet és a dohánybeváltó kultúrcsoportjának színjátszói ez alkalommal mutatták az utóbbi évek legszebb teljesítményét.

A darabot Polgár György KISZ-titkár tanította be, a zenével pedig Tóth István isko- 1 aigazgató ismertette meg # szereplőket.

EGRI ^tSRÖS CSILLAG Halál a nyeregben (szélesvásznú)

EGRI BRÖDY

Menekülés az árnyéktól GYÖNGYÖSI SZABADSÁG • A csend világa GYÖNGYÖSI PUSKIN Fényes esküvő HATVANI KOSSUTH Csavargó PETERVÁSARA

Hárman jöttek az erdőből FÜZESABONY Az árban

— December 11-én (pénteken) este 7 órakor Anyag és anti- anyag címmel tart előadást a TIT Klubban Szabó János, az E. L. T. E. elméleti fizikai intézet adjunktusa.

— Gyöngyösön a munkásakadémia keretében. 9-én este 6 órakor Fülöp Lajos gimnáziumi tanár tart előadást a XX, század magyar irodalma címmel.

— Egerben 11-én (pénteken) a szabadegyetem egri lélektani tagozatán Érzelem és akarat címmel tart előadást di’« Somos János főiskolai tanár.

Hatvanéves a „hazaszeretetei regénye66

képzeletben a sárgacsizmás, siAZ EMBER ÉLETÉBEN |

vannak olyan regények, amelyek minden újraolvasásnál új és új szépségeket tárnak a szorgalmas olvasó elé.

Ahányszor kezünkbe vesszük Gárdonyi Géza regényét, az „Egri csillagok”-at. annyiszor fedezünk fel benne ezernyi rejtett szépséget. Ez a regény az, amelyet már gyermekkorunkban olvasni kezdtünk, amelyet még öregkorban is szeretettel vesz kezébe mindenki. Elkísér bennünket az iskola padjaitól életünk végéig. Mindenki ismeri.- szinte bennünk lüktet az eleven történet. Gárdonyi csengő, ízes magyar ritmusa. Gergely diák sorsa a szívünkbe vésődött ... Milyen értékei vannak ennek a regénynek, hogy lebilincselő varázzsal magához láncolja a fiatalt és öreget egyaránt?

Gárdonyi a történelmi regény írásának gondolatával Egerben foglalkozott először. Az ősi város ódon falai ébresz-' tették benne azt a gondolatot, hogy történelmi témához nyúl- ion. Egri letelepedésekor Wolfnerék szerződtek vele folytatásos regényre. Az egri hőstett. a mohácsi csatavesztés, a török kor kínál lehetőségeket De a kísérletek eredménye egyelőre a „Dávidkáné” Tegzős Ilona szerelmének romantikus története. A realista író tesz ezzel a regényével csapongó fordulatot a már túlhaladott romantikus korszak felé. A „Dávidkáné” az író történelmi tanulmányainak szülötte, és mint ilyen, az „Egri csillagok” felé törte az utat.

MÁR EGERBEN ÉLVE, |

egy alkalommal felvezette fiát I a várba, elvonul táti* előtte

sakos, sarkantyús katonákat. A kisfiú képzeletét Gergely diák alakja ragadta meg legjobban. Ekkor gondolt arra, hogy ennek a kedves, bátor és eszes embernek történetét regénnyé formálja. Nehézségek is voltak: Wlassich miniszter rendem lete a vidéki írókat kizárta a Nemzeti Múzeum könyvtárából. De segített a bécsi levéltár. Tanulmányozta a kor történelmét, a történészek műveit (Verancsics, Hammer, Muszta- fa, Ortélius), a Hadtörténeti Közleményeket, Tinódi műveit (Eger vár viadaláról való ének, Eger históriájának summája). Eljut a konstantinápolyi múzeumba. bejárja regényhőseinek útját. 1899. június 5-én tért haza és október 26-án ezt írja naplójába: „Az Egri csillagoknak az 1051. lappal a végére jutottam”.

Érdekes, és az író lázas munkájára jellemző a regény címének változtatása: Gergő diák. Holdfogyatkozás, Hol terem a magyar vitéz. Török gyűrű, Hold és a csillagok, végül az Egri csillagok. Még bővítgette, foltozgatta és 1290. lapra kerekítette ki kéziratban. 1899. karácsonyán a Pesti Hírlap ltözöl- ni kezdte.

Gárdonyit történelmi tanulmányai vitték a saját és az ábrázolt kor hasonlóságának felismeréséhez. A 16. századra, annak első negyedére két hatalmas történelmi esemény vetette árnyékát: a Dózsa felkelés és a mohácsi csatavesztés. A nemesség kegyetlen megtorlása Rengeteg jobbágyot pusztított eL A kettős királyválasztás.

Buda elvesztése tetőzte be a súlyos nemzeti szerencsétlenséget. Ilyen helyzetben a végvárakban a jobbágy legénység és kisnemesi tisztek, ezrek szálltak szembe százezrekkel, a pusztító török seregekkel.

AZ fRÓ KORÁRA | 1S aeSy

* nemzeti katasztrófa árnya borult: a szabadságharc elvesztése. A fejlődés megakadt, a demokratikus felemelkedés megállt, az árulók félgyarmati sorsba taszították a függetlenségét elvesztett nemzetet. A további fejlődés alapja a népi erők fel- emelkedése lehetett. Ezért rajzolta meg az író eszméjét a jobbágysorból kiemelkedő Gergely deák életében. Saját korához szól tehát a regény. A millennium álhazafias ünnepeivel állítja szembe az igaz haza- íiságot, a nemzetmentő hazaszeretetei Egy nagy hőstetten keresztül mutatja meg az író, hogy nehéz helyzetből egyetlen kivezető út lehetséges: a nép legjobb erőinek összefogása, mint azt 1552-ben az egri hősök tették.

A mű két egymásra utaló képet nyújt az országról. Ezt tükrözi szerkesztésmódja is: az első kötet lazaszövésű, szerteágazó cselekménye a szétzilált történeti viszonyokat érezteti. A második kötet szilárd egysége az egri hőstett körül megmutatja az erők összefogásának, a felemelkedés lehetőségének végvári magyarságát.

Az első kötet ezernyi, színes mozaikja mutat az egri hősök szilárd, megbonthatatlan egysége felé, amikor sikeresen felveszik a harcot a százezres

török haddal. Mennyi apró, lényegtelennek látszó esemény van az első kötetben! De minden motívum jelentőséget kap. Bornemissza újra viszontlátja a vár fokán a sérthetetlennek hitt béget. Gergely, az első köteben leírt törökországi úton szerezte azt a rettenthetetlen bátorságot, amellyel a vár fokán harcol Jumurdzsák, az első és második kötet jelentős alakja ellen. Sorolhatnánk az egymásra utaló eseményeket. A meseszövés szerves egységben van a mondanivalóval, azzal, hogy a hazaszeretet érzésétől fűtött, összekovácsolódott közösség döntő győzelmet arat.

A KIS DUNÁNTÚLI I

1 bol

indul el Bornemissza Gergely, hogy a vitézi életbe vágjon. Dobó tanítja már gyermekkorában a legfontosabbra: „Az a fő, hagy ne féljen a legény!" A jobbágyfiú szereti hazáját. A kardjára egyetlen szót vésett: „Hazámért!” De mennyi mindent jelent ez a szó! Ezt majd a hősies várvédésben lehet igazán lemérni. Bomemisz- sza sorsa, szerelmének története, csa’ádi boldogságának elnyerése átszövi az egész regényt. De ő csak egyetlen a vitézek közül. Mögéje, mint egyén mögé, majd a várostromkor sorakozik fel az általános, a várvédők közössége. Így érvényesül Gárdonyi tipizáló művészete.

Bornemissza Gergely alakjában összpontosul a 16. század végvári katonájának minden tulajdonsága. De olyan vitézek küzdenek a várban mint Dobó, Mekcsey és a többiek. A második kötetben így nőnek egymás mellé a szereplők és egyetlen közösségük Eger vár védelmében a regény főszereplőjévé válik.

Szépen megalkotott figurák a regény női szereplői: Cecey Éva, Baloghné, akik hősiesen kiveszik részüket a küzdelemből.

Az életből vett regényalakok ezek. Az író feketekötésű, kockás noteszéből sorakoznak a regényben. Ez biztosítja rendkívüli hatását, még akkor is, ha a század társadalmi tagozódásának bemutatása nem a legszerencsésebb.

Mindezek mellett az izgalmas, lebilincselő történet, a népies nyelv, a rímelő, zengő, rövid mondatok (Erdőben jártak, patakra találtai! — Csörög a kard, ropog a dárda), a hősies helytállás feldolgozása kiemelik a regényt az ifjúsági olvasmányok közül, a felnőtteknek is rendkívüli élményt nyújt.

Igaz, a regény megírásává), nem született meg a század nagy magyar realista regénye. Hiszen ezt majd Mikszáth és a történelmi.regény műfajában Móricz teremtik meg (Móricz: Erdély.) De értéke így is rendkívüli, hiszen hősies helytállásra buzdít a nehéz helyzetben.

A GÁRDONYI MÜZEUM I

kis zöldposztós asztala hatvan év távlatából is a regényről, az íróról beszél. Felette ragyogott fel először Gergely diák csillaga hogy még minket is beragyogjon fényével. Eger nagy írójának alkotása él, fe- 'edhetetlenné teszi írójának és a várvédőknek nevét. Őrizzük mindkettőt kegyelettel, megbecsüléssel, szeretettel!

Nagy Sanda*

»