Népújság, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-09 / 289. szám

1*9. december 9., szerda

NEPCJSAG

5

0

Élni fogunk a lehetőségekkel

l$z elnökök nyilatkoznak a 3004 2-es kormányrendeletről

3004/2-est, sőt mi több, már a

ló munkával biztosítják a jövií évi jobb eredményt Heréden

Heréden az őszi betakarítási! mutatnak a közös munkában munkák befejezése után sem i is.

pihennek a Mátravidck Tér- A jó példa ragad az ú;j tamelőszövetkezet tágjai. Két gokra is, s most már az okoz

(Tudósítónktól)

Űj rendelkezés látott napvilágot nemrég az újságok és közlönyök hasábjain. Kormányunk rendelete, amely új perspektívákat, tág lehetőségeket biztosít a nap mint nap erősödő, egyre izmosodó termelőszövetkezeti mozgalomnak. Örömet és helyeslést, osztatlan elismerést váltott ki mindenkiben, aki ezt tanulmányozta.

A saját erőforrások jobb kihasználása, a gépvásárlások lehetősége, a belterjesség fokozása, és a rendelet többi pontja is sok segítséget jelent és teljesen új utakat nyit meg a szövetkezetek jövőjének kialakításában, Erről a jövőről, az új lehetőségek kihasználásáról beszélgettünk néhány termelő- szövetkezet elnökével, akik elmondták véleményüket és azt is. hogyan akarnak élni a kormányrendelet által biztosított nagyszerű lehetőségekkel.

LASSÚ ISTVÄN a füzesabonyi Szabad Nép Tsz elnöke.

A rendelkezést én is áttanulmányoztam, amikor az megérkezett hozzánk. Érdeklődéssel figyeltem minden sorát és rögtön láttam, hogy a tartalma egyenes folytatása a már előzőleg megjelent 3004-eseknek. Célja a szövetkezetek újabb támogatása, a további segítő jószándék, s éppen ezért egyenesen hiba, sőt vétek lenne ezeket figyelmen kívül hagyni.

Már az első áttanulmányozás közben eszembe ötlött egy-két jó gondolat. Mindenekelőtt számolnunk kell azzal, hogy a taglétszám a háromszorosára növekedett, sokkal többet kell hát termelnünk, és háromszor annyi embernek kell kenyeret adni a kezébe. Ezt csakis úgy érhetjük el. ha belekapaszkodunk ezekbe az új lehetőségekbe, mert az eddigi gazdálkodásunk keretei — bármilyen jók voltak is azok —. már szűkek- nek bizonyultak. Mit jelent ez a gyakorlatban? Már régóta van egy Zetorunk, és több éve érezzük ennek felbecsülhetetlen hasznát. Most — mivel ezután erre lehetőség nyűik —. vásárolunk még egyet.

Nemcsak Zetort. hanem öntözőberendezést is fogunk vásárolni, amit kitűnően tudunk hasznosítani az aprómagtermesztésnél. Terveink között szerepel ugyanis, hogy visszaállítjuk a környék régi híres takarmánytermesztési kultúráját. Kettős hasznot, nagyobb jövedelmezőséget jelent ez, egyrészt a jószágok jobb ellátása, másrészt az aprómag- termesztés jövedelme révén. A belterjességet segítjük még elő azzal is. hogy most telepítettünk 20 hold gyümölcsöst — ezek között téli almát és szilvát —, ami a jövőben újabb jövedelemforrás lesz. Az elmondottakon kívül még sok más lehetőséget is megragadunk és élünk a rendelkezés által biztosított lehetőségekkel.

BARTHA ANDRÁS a füzesabonyi Petőfi Tsz elnöke.

Különösen két fontos dolog ragadta meg. a figyelmemet, az egyik a gépvásárlások lehetősége, a másik pedig a saját tenyészetből nevelt törzsállomány kialakítása. A gépekkel kapcsolatban annyit., hogy jövőre vásárolunk háíom Zetort és a szállítások megköny- nyítésére egy teherautót. Hasonlóképen terveink között j szerepel egy 180 ezer forintos négyszórófejes öntözőberendezés vásárlása. Ezzel eredményesebbé tesszük a konyhakerti termelést, ahol eddig kézierővel tudtunk csak locsolni.

Tovább fejlesztjük a szövetkezetünk eléggé jónak mondható szarvasmarha-állományát. A rendelkezés ugyanis 1000 forint kedvezményt biztosít minden olyan tenyésztésbe fogott előhasú üsző után. amelyet a saját tenyészetünkből neveltünk. Évek során át már kialakult nálunk a tehén-törzsállomány és erre az alapra biztosan lehet építeni. Mostantól kezdve meghagyjuk, és a to- vábbtenyésztés céljára felneveljük minden üszőborjunkat. s ez minden bizonnyal az állattenyésztésünk további javulását hozza magával.

SZ. KOVÁCS JANOS

a mezőtárkányi Szabadság Tsz elnöke.

Én is áttanulmányoztam a

vezetőségi ülésen is beszélgettünk ennek lehetőségeiről. Mindenekelőtt nagy helyesléssel találkozott a gépvásárlásról szóló rész, hiszen egyébként is tervezgettük, hogy amint gazdaságilag a saját lábunkra állunk. és rendeződnek a hitelügyeink, veszünk egy Zetort pótkocsival. Most még jobban megjött a kedvünk a vásárláshoz, mivel hitelt is kapunk rá, másrészt, mert a gépállomás köteles lesz elvégezni annak a javítgatását. azonkívül az üzemanyageilátása is biztosítva lesz. Komoly terveink vannak a belterjesség fokozására, mert eddig Sajnos, nem éltünk kedvező adottságunkkal. Az Eger patak mentén 14 holdas konyhakertet létesítünk. A patak vize a földjeink szintjénél magasabban folyik, és így igen egyszerű vízelvezető berendezésekkel. az úgynevezett szivor- nyákkal fogjuk megoldani a paprika- és paradicsomtáblák csörgedeztető öntözését. Ebben a tervünkben nagy segítséget ad a Miskolci Vízügyi Igazgatóság. már voltak is nálunk mérnökök, és más vízügyi szakemberek.

Egy másik elgondolás szerint megszelídítjük az úgynevezett Szőrhátnak nevezett határrészt, ami porszikes talajú föld. és a falutól távol esik. Ide dinnyét telepítünk.' mert azt már régen bebizonyították a gazdák, hogy itt ízes. zamatos dinnye terem. A Szőrháton levő, évek óta felgyülemlett trágyát a földekre visszük, és bő fészektrá- gyás talajba ültetjük ki a kis dinnyepalántákat.

Ezentúl sokat adunk a jószágállomány minőségi összetételére. Nemcsak állattartás, hanem állattenyésztés legyen ezentúl nálunk. Éppen ezért vásároltunk nemrég 22 törzs- könyves vemhes üszőt. 18 fehér hússertés anyakocát. A sertések nemsokára fialnak és évente több száz süldővel látnak el bennünket.

A gazdaságosságot segíti még elő, hogy új üzemágat létesítünk a tehenészet mellett, a sertésnevelőt. Az államnak eladott fölözött tej után havi 10 —12 mázsa korpa jár. ehhez jön még a lefölözött sovány tej.

s a kettő együtt nagyszerűen ellátja a sertésállományt.

Sok dolgot lehetne még itt felsorolni annak bizonyítására, hogy ezután méginkább a rendelkezésnek megfelelően akarunk dolgozni és gazdálkodni. Csak röviden szólok még néhány dologról. A következő évben pl, 45 holdra növeljük a cukorrépa vetésterületünket. Egyik fő jövedelemforrásunk lesz ez. s a vetés sorközeit úgy szabjuk meg. hogy mind a 45 hold géppel művelhető legyen Egy másik elgondolás szerint Szabolcsból hozatunk burgonyát, és a patak melletti iszapos öntvénytalajban próbáljuk meg, hogyan válik be nálunk.

Leszerződtünk 35 hold borsóra, ezenkívül 5 holdról étkezésre zöld borsót viszünk majd a környék piacaira, de Egerbe és Miskolcra is eljutunk vele. Megemlíthetem végül azt is, hogy a patak mellett levő 30 holdas vöröshere táblánkat öntözni fogjuk. Ez nagy mennyiségű tömegtakarmánnyal látja el a tehenészetet, amelynek haszna maid pénzjövedelemben fog megmutatkozni. Az elmondottakon kívül igyekszünk megragadni minden olyan lehetőséget. amit ez a rendelkezés számunkra biztosít.

A nagy múlttal rendelkező gyöngyösi MÁV Kitérőgyártó ÜV színjátszó csoportja ünnepre készül. Az ötéves munkájuk eredményeként elnyerték a Szocialista Kultúráért Érdemérmet, amelyet december 12-én ünnepélyes keretek között adnak át a színjátszó csoport vezetőségének a SZÖ- VOSZ-iskola nagytermében.

öt éve annak, hogy a fiatal gyár aktív fiataljai megkezdték a rendszeres színpadi próbákat. A kezdeti akadályok — a terem- és szereplőhiány — nem vette el a kezdeményeik kedvét, szorgalmasan készüllánctalpas és kormos traktor szántja a közös földet. A kedvezőtlen időjárás miatt nem halad úgy a munka, ahogyan azt előre tervezték, ezért elkel a szövetkezet tagjainak segítsége is. Naponta 20—25 pár lóval segítenek a szántásnál, s a még felszántatlan 600—650 hold területen így szaporábban gyűlnek a frissen szántott barázdák. 30—40 fogat dolgozik nap mint nap, így a szántás mellett jó ütemben halad a trágyahordás is.

A tavasszal alakult szövetkezet tagjai a nyár folyamán húzódtak a közös munkától, de amikor a földjüket egybeszántotta a gépállomás, s a vetést is idejében befejezték, megjött a munkakedvük, s mindenki azon volt, hogy minél többet tegyen a közös érdekében. Jó példát mutat számukra a községben működő Haladás Tsz. Gondozott, s szépen jövedelmező állatállománya elismert a faluban. 50 férőhelyes, korszerűen felszerelt istállója van a szövetkezetnek, s a férőhely mellett a takarmányt is biztosították. 800 köbméter silókukoricát, répafejet, répaszeletet silóztak be. s 14 vagon szálastakarmányuk áll kazalban a szövetkezet udvarán. Jó példát

tek az első nyilvános szereplésükre, amelyen nagy sikert arattak. Ez erőt és lendületet adott a csoportnak.

Komolyabb darabokat tanultak. vidéki körutakat tettek. A falvakban, ahol megjelentek, mindenhol szeretettel fogadták őket. Rövid két év leforgása alatt mint Gyöngyös város legjobb kultúrcsoportját emlegetne a váltógyáriakat.

Minden rendezvényen szerepelnek, segítik a város kultúrájának félemelkedését. Új tagokkal is bővül a színjátszó csoport. Ebben az évben nagy feladatuk jutott a Gyöngyösi

gondot a szövetkezet vezetőinek, hogy munkát biztosítsanak a reggelenként jelentkező tagoknak. 30 hold kertészetet létesítenek, s a megfelelő talaj előkészítése érdekében már közel 100 kocsi istállótráeyát hordtak ki az egyéni istállókból. Jól halad a közös állatállomány férőhelyének biztosítása. 50 férőhelyes szarvasmarha-istállójuk belső vakolását végzik már, s a jövő héten be is köthetik az új tagok által bevitt állatokat. A favázas, — ugyancsak 50 férőhelyes — istálló építőanyagát most szállítják. Ezt az épületet téliesi- tik, s így a hónap végén már ez is a szövekezet rendelkezésére áll. Közös állományukat megfelelő mennyiségű takarmány várja. 660 mázsa szálastakarmány, 200 mázsa árpa és kukorica, valamint 50 vagon savanyú répaszelet biztosítja az állatok folyamatos ellátását.

A szántás, trágyahordás mellett akad munka az építkezésnél is, amit lelkes munkával végeznek el a fiatal szövetkezet tagjai, mert tudják, hogy elvégzett munkájuktól függ, milyen darab kenyér jut a következő év zárszámadásakor a család asztalára.

Szüret megrendezésében. A csoport valamennyi tagjának része van abban, hogy sikerrel játszották a szabadtéri színpadon a Gyöngyös Gyöngyi szép szerelmét.

Az ötéves fennállását ünneplő kultúrcsoport méltán nyerte el a Szocialista Kultúráért Érdemérmet. A szombati bensőséges ünnepségen a kitüntetés átadásakor jólesik visszatekinteni a megtett útra, amelyen sikerek — de néha balsikerek is — mutatták fejlődésük egy-egy állomását.

(—ács)

0

A Szocialista Kultúráért Érdeméremmel tüntetik

ki a gyöngyösi MÁV. Kitérőgyártó ■ ■

UV. színjátszó csoportját

K ERECSEND községben immáron majd minden ember termelőszövetkezeti tag, ami annyit jelent. hogy most vaiamennyiőjük joggal elvárja, hogy a nyilvánosság elé hozzuk a történetüket, a döntés történetét. A parasztemberek itt Ke- recsenden valamennyien — kevéske kivétellel — olyan két hetet éltek át, amely fordulópontot jelent az életükben, nagyobbat talán minden eddiginél, és most utólag külön-kü- lön úgy mondják el, mint a legérdekesebb. a legizgalmasabb eseményt, ami emberrel megtörténhet.

Emlékszem, két héttel ezelőtt — pár nappal ha több ideje ennek. — lehettünk százan a tanácsházán: népnevelők. Egriek, a makiári termelőszövetkezetek tagjai és a helybeli kommunisták. Kifüggesztették a falra a gondosan elkészített térképet, amelyen akkor még néhány kék foltot ha láthatott az ember, ezek a középületeket jelölték, a kis téglalapokkal feltüntetett házak akkor még hosszú sorokon fehérlettek.

Az agitátorok jó szándékkal vágtak az útnak; emberséggel beszélgetni. Elvinni az új idők szavát oda, ahol még Köti az embert a régi.

Most már feloldódott, megszabadult itt a légitől a nép. A főutcán megyünk a tanácselnökkel, egy ember baktat 3d ä háza kapuján, a kútra meg!7. Köszön és azt kérdi:

— Mi újság?

A tanácselnök vidám, bár idáig sorolta. hogy fiatal, de most életében először komolyan érzi a fáradságot.

— Meg vagyunk, lassan — mondja az embernek és amaz:

— No, végre, akkor rendben van. I- Ex HETE MÉG kevés ered- ménnyel jártak az agitátorok. Magyaráztak, beszélgettek és kissé szégyenlősen hozták vissza az üres

belépési nyilatkozatot. Hosszan megmagyarázták, hogy nem sikerült, gondolkodnak még az emberek. Csak a tapasztaltabbak intettek csöndes elégedettséggel: hadd gondolkozzanak. Mert gondolkodni kell.

Ritka tnár a fehér folt a fali térképen. Piros ceruzával rendre bejelölték a házat, amelynek gazdája a közös útra lépett. A tapasztalt emKerecsené — új tavasz előtt

berek csöndes, türelme érthető ma már: jönnek és hozzák a kitöltött belépési nyilatkozatot, sorban egymás után ... Gondolkodtak, döntöttek és maguktól jönnek az emberek.

Kerecsend nagy község, itt a főút mentén. A föld jó, Kitűnő talaj. A múltból annyit, hogy jókora részét nagybirtok gyanánt tartották számon, volt belőle Vas földbirtokosnak, s nagyobbrészt az érsekség tulajdonában állt. Ha pedig a föld az érseké és földbirtokosé, vajon mi lehetett a kerecsenéi nép? Cseléd titulus járt legtöbbjüknek. És hogy mit jelentett a felszabadulás, dióhéjban néhány szám elég: Felépült kétszáz ház legalább körülbelül öl vénén vannak a faluban, akik mosógéppel tisztítják a ruhát. 320 rádióelőfizetőt számlálnak, s naponta húsz autóbusz megy át a falun. Bár új még, de a falu büszkesége a szövetkezeti üzletház. Nemrég televíziót vásárolt a tanács . ; :

Emelkedett, nőtt, fejlődött ez a község, mégis furcsa és érdekes dolgot mondott a tanácselnök egy embernek, akit a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről tájékoztatott. Elmondta Soós József, hogy kint a határban összeszámolta, hogy 67 holdat tett ki a kisebb-nagyobb parcellákat elválasztó barázda. Ha azt számítjuk, hogy égy hold tíz mázsa búzát fizet, akkor 670 mázsa búza ez mindenképpen és ennyi már jelentős szükségletet fedez. Am mégis mi a helyzet? Szeptemberig mintegy 1600 mázsa kenyeret vásárolt a falu lakossága az üzletből és az államnak alig 200 mázsa búzát adtak el. De következhet ez tovább: egy parasztember míg fölszánt egy holdat, pontosan 25 kilométert gyalogol! Kint a földeken megtesz naponta még 50 kilométert is. mikor fönt az országúton több mint húsz autóbusz halad keresztül a falum . _

ÍV! AKLARIAK, egriek mentek Kerecsendre, de ott jártak az egercsehi bányászok is. Nap mint nap házról házra jártak a helyi népnevelők .:: Miért kell a mi korunkban az eke után kilométereket taposni? Miért?

És az emberek elgondolkodtak: belépett a termelőszövetkezetbe 420 család és a birtokuk most már 2800

katasztrális hold. ,

Magam is eljártam, ki a házakhoz, a szervezés időszakában és most már később is. Soós Józseffel, a tanácselnökkel Hívták az emberek, neki aláírják a nyilatkozatot, mert ismerik már, amit megmond, az úgy van, amit, megígért eddig négy esztendeje, mindig megcsinálta. Így van ez: meghallgatják az idegeneket, a népnevelőket. Meghallgatják őket, megjegyeznek miűden szót külön, kérdeznek és gondolkodnék. Majd mikor már mindent elrendeztek, magukban eldöntötték a vitát, megkérdezik az ő emberüket, akit ismernek. aki az élete példájával, a munkájával elnyerte bizalmukat: jó lesz ez így? Ez az ember már elég, ha bólint: úgy igen. Aláírják a nyilatkozatot.

özv. Spekker Mártonná így adta a közösbe a kilenc holdját. Idős asz- szony, pár métert mehet már az ágytól és nehezen, reszketve írja le a nevét. A keze reszket, mert eljárt az idő, amúgy boldog és elégedett.

— Kötni kéne. aki most nem gazdagszik — mondja, majd a tanácselnöknek szól ez a többi. — Jó, hog3 eljöttél hozzám, kedvesem.

Vt ÉRT ELMONDTA rendre ag- gályáit, mehetne most a szegényházba, ilyeneket beszéltek neki és milyen jó most. hogy az elnök elmondta: Ugyan, Erzsi néni, kósza beszéd, másként van ez, hallgassa

CSak . ; ;

Reggel már bent járt a tanácsházán Hágen István és azt mondta ott a vezetőknek, hogy a munkát azonnal meg kell kezdeni. Néhány traktor már kiment a tsz földjeire, meri úgy van itt is, kevés eddig a vetés. Hágen István, az új tsz-tag, azt mondta: ki a fogatokkal is a földekre és szántani, szántani minél többet, hadd érje meg az őszi eső kint a szántott földet.

Később találkoztunk, otthon a lakásán. Fiatalember, csupa elevenség, mozgékonyság. Elmondja, hogy az ő földje nem sok, mindössze két hold, az apjáé a többi, a nyolc hold. Tíz hold jófajta földdel lépek a szövetkezetbe és nem vitás, nem ment köny- nyen, itt jártak vagy hatszor agitálni ; : !

— önként ment termelőszövetkezeti tagnak?

— Nem erőltettek, nem erről van szó — szól és elgondolkodik, — Egy este hazajövök s itt találom az apá- mékat, hogy üldögélnek és észrevettem, hogy történt valami. „Holnap belépünk” — így mondta az apám, és nem volt valami rózsás kedvében.

Bólint Károly bácsi: no, igen, ez így volt. És a fia mondja tovább.

— Nem lehet ezért haragudni rá, sokat próbált és sokszor becsapták.

Majd arról beszélünk, hogy az apja cseléd volt és vért izzadt, hogy független ember , legyen. Sikerült. Nap mint nap ott jár már az orvos az injekcióval, de Hágen Károly saját ura. Most a függetlenségén gondolkodott. Parancsolni fognak megint, mint egykor a birtokon . ..

—- A föld, ez a tíz hold nem parancsolt?

— De, biza — mondják. — Nem volt se éjjelünk, se nappalunk.

Szóba kerül: mit várnak a jövőtől?

J

Ő A FÖLD. Itt sok minden megterem, most mindjárt hoz. záfogunlc. nem lesz itt semmi baj. Az első esztendő? No, igen. Nem könnyű,' de szántani, szántani, ez most a fontos. És az állattenyésztés... A fiatalabb Hágen a traktor önsú- lyáról és több ilyen modem dologról beszélt. Ismeri már, sokat hallgatta a rádiót és az újságot, az utolsó betűig elolvassa. Az apja mindennel egyetért; no igen, így van most már, csinálni kell.

— Mi agitálunk, az emberekkel foglalkozunk — Szentgyörgyi László tanító szavai ezek. Heti 30 órát tanít az iskolában, övé a földrajz, az orosz nyelv, a rajz és a torna oktatása. Valamikor 1934-ben végzett, akkor lett néptanító. A napjai — délutántól késő estig, túl az iskolai foglalkozáson — a termelőszövetkezeté. Most már jól áll a zakó, kissé divatos, amolyan lezser, leadott néhány kilót. Az emberekkel foglalkozni ezekben a napokban nem kevés dolog. Az újról beszélt. Az új mindig nehezen győzte le a régit, de legyőzte. Most sincs ez másképp: Itt az új, választani kell, nem köny- nyű dolog. Amolyan szónoki feladatot vállalt. A lámpás ... Ment elöl a faluban... A lámpás világít.

A termelőszövetkezet tagja ismét Jakab Károly. Vele is beszélt a tanító.

Jakab Károly már ismeri a közös

gazdálkodást.

— Sok rosszat elmondanak itt arról a régi csoportról — meséli. — Benne voltam, nem mondanám azt, olyan rossz volt. Kiléptem és akkor láttam, hogy íay, ezen a négy és fél hold földön nem tudtunk többre menni.

Itt nem kellett sokat agitálni és egyetértünk: a népnevelők őszintén a barátság hangján beszéltek. Román István, a hatvanesztendős, nyolcholdas gazda is megerősítette ezt. Nála többször jártak, nem ment könnyen a döntés, de a végén a szomszédoknál ő is eljárt agitálni. — Megkezdtük, csináljuk most már — ez a véleménye és szívesen szól arról, hogy mit lehet kezdeni. Neki volt. szivattyúja, a patakból lehet földet öntözni, szép, erőteljes állatokat kell nevelni. — Megy az, csak csinálni kell együtt, mindenkinek.

Van egy javaslata, legyen a kerecsend i termelőszövetkezet neve: Jó Barátság.

Ez már a közgyűlésen múlik, hogy elfogadják.

Kiss János