Népújság, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-04 / 285. szám
NÉPÚJSÁG 1959. december 4.; petitek ... hogy az új űrrakéta, az „Atlas-Able” darabokra hullva suhant vissza Florida partjaira. Az amerikai kilövő állomásnak ez már a hatodik olyan kísérlete, amely kudarcba fulladt. Az utolsó, különösen azért jelentős, meri a felbocsátása előtt úgy nyilatkoztak a készítők, „a hálaadó ünnepen világraszóló hirünk lesz. Megmutatjuk az oroszoknak, mit tudunk”. Ami a világhírt illeti, valóban sikerült megszerezni, de nem úgy, ahogy a Cape Canaveralban elírre elképzelték. Hiba csúszott a számításukba, a rakéta, aminek az lett volna a küldetése, hogy utolérje a szovjet űrrakétákat, rövid pályafutás után felrobbant. A beharangozott hálaadó ünnep tehát gyászszertartássá változik az amerikai rakétakilövő állomáson. Hiába, „dobbal nem lehet verebet fogni”, hát még szovjet űrrakétát. (—ács). A Drezda! Képtár budapesti veiidégkiállításáii 1959. december 4, péntek: 1944. A csepeli munkások megakadályozzák Csepel kiürítését. 1864-ben halt meg John Fewler, cmgol műszerész, a gőzeke feltalálója. C? Névnap Ke feledjük: szombaton VILMA inasji — EGERBEN december 2— 3-án Országos Matematikai Szakfelügyelői értekezletet tartott a Művelődésügyi Minisztérium és a megyei tanács művelődésügyi osztálya. — VÉDŐ GÄTAT építenek a siroki lakótelek mellett elhaladó patak egy szakaszán Ezt a részt és a házakat áradáskor mindig veszélyeztette a gyorsan rohanó víztömeg. — SIKERREL INDULT az 1959—60-as pártoiktatási év a Mátravidéki Erőműben. Nemcsak a kommunisták vesznek részt a szervezett oktatásban, hanem a pártonkívüliek közül is háromszázan jelentkeztek az Időszerű kérdések és a Marxizmus—leninizmus tanfolyamaira.- A MŰVELŐDÉSI AUTÓ minden hét hétfőjén ismeret- terjesztő előadást tart a megye községeiben. Az előadást minden alkalommal filmvetítés szemlélteti. — A MEGYÉBEN 19 ifjúságig brigád dolgozik, hogy elnyerje a szocialista munkabrigád címet, A mozgalomban több mint 200 fiatal vesz részt, akik, ha teljesítik a feltételeket, néhány hónap múlva megkaphatják a kitüntető címet.-'moll jn/íSoQ A BUDAPESTI Szépművészeti Múzeum régen számlált annyi látogatót, mint mostanában. A vendégkiállítás alig öt hete nyűt meg, de ez alatt az idő alatt több, mint 110 000 ember csodálta még a gazdag anyagot. Mi az, ami oly nagy vonzóerőt ad ennek a kiállításnak;? A Drezdai Képtár — tudvalevő — igen előkelő helyet foglal el Európa nagy képtárai között és a története sem mindennapi. A többi európai múzeummal szemben itt csak kép- gyűjtemény van. Természetesen ez a képtár is úgynevezett ritkasággyűjteményből, furcsasággyűjteményből alakult ki, amely eredetileg az uralkodó magántulajdonát képezte. A ijedelmek a XVII. században már képek gyűjtésével is foglalkoznak. A szász választófejedelmek is, valószínűleg az itáliai példa hatására céltudatos képgyűjtő tevékenységbe kezdtek. Sok- sek adót szedtek be a néptől, hogy fedezni tudják új szenvedélyüli kiadásait. Ügynökeik bejárják Európa különböző „kép-piacait“ és rengeteg képet vásárolnak. 1722-re annyi képet gyűjtöttek a német fejedelmek, hogy nem tudták hová elhelyezni, pedig akkor — iránt a bélyegellet szokás — úgy sorolták egymás mellé a képeket. Méltó környezetbe 1855-ben került az a ritkaszép gyűjtemény, amelyre akkor már felfigyelt a világ és a látogatók százezrei keresték fel Drezdát, nem utolsósorban a képtára miatt. 1931-ben különválasztották a régi és a modem gyűjteményt, amely jelenleg is külön van. A II. VILÁGHÁBORÚ kirobbantása után a drezdai gyűjtemény „vándorolni” kezdett. A szovjet csapatok előnyomulása következtében a képeket — sokszor megfelelő csomagolás nélkül — nedves pincékbe, bányákba helyezték el. Olyan parancs is született végül, hogy inkább fel kell robbantani azokat, minthogy a szovjet csapatok kezébe kerüljön a gazdag képanyag. Szerencsére a barbárságot sikerült elkerülni. A szovjet hadsereg külön zászlóaljat biztosított a műkincsek megszerzésére és megóvására. Ahogy a szovjet csapatok tulajdonába kerültek a képek, azonnal hozzáláttak a restaurációs munkálatokhoz. Jellemző, hogy Raffaello Sixtu- si madonnája is a szovjet embereknek köszönheti, hogy ma is megvan és a régi szeneiben pompázhat. A képeket 1945-ben a Szovjetunióba szállították, 10 éven át dolgoztak rajtuk a szovjet művészek, restaurátorok. 1955- ben a szovjet kormány hiánytalanul adta át a Német Demokratikus Köztársaságnak az óriási értéket képező műgyűjteményt. A Drezdai Képtár gyönyörű épülete, 1945. február 13-án egy angol—amerikai bombázás következtében teljesen elpusztult. 1955-ben Drezdának tehát egy teljesen új múzeumot kellett létesíteni, amelyben azonban az 1240 képből csak egv csekély töredéket tudott elhelyezni. A többi mű raktárba került. Eíbből a ki nem állított anyagból juttatott a képtár 54 darabot Budapestnek vándor- kiállítás céljából. A kiállítási anyagról írni nagyon nphéz. Ezt látni kellene mindenkinek, s ez év végéig erre van is lehetőség. A SZÉPMŰVÉSZETI Múzeumban kiállított anyag óriási valutáris értékére jellemző, hogy csak a biztosítási díja 100 000 rubel. Azonban, mint minden igazi nagy mű, megfizethetetlen, hisz az egész világon nem találni párját. A budapesti kiállításon láthatjuk a XVI. századi olasz festészet három érdekes darabját. Battista Dossi és Garofalo csodálatos képeit, valamikor a hercegi palotát díszítettek Fer- rarában. Tiziano remskbesza- bott női képmása csodálatosan finom. Annibale CanaCci „Madonna a fecskével” című képe szintén Budapesten látható jelenleg. Gueroino ismert alkotása „Szent Ferenc az angyallal" csodálatos alkotás. A XVIII. század felsőolasz festői közül Sebastiane Ricci, Pietro Rotari, Bernardo Belotto képeit láthatjuk. Külön teremrészt kapott a kiállításon a németalföld: anyag, amelyek között, mint régi ismerőst üdvözölhetjük eredetiben Rembrandt: Az aranyat merő asszony című, Rubens: Atalanta és Meleager című, valamint Anthonis von Dyok műveit. Nagyon sok érdeklődőt vonz Philips Koninck óriási perspektívát nyújtó holland tájképe, valamint Gerard von Honthorst: A foghúzás című nagyméretű alkotása. A bemutatott drezdai anyagot a «VII—XVIII. századi német festészet néhány gyönyörű alkotása egészítette k>. A kiállítás rendezőit csak dicséret illeti Kár, hogy a képek esti megvilágítása nem tökéletes. AZOKNAK, AKIK a budapesti kiállítást nem tudják megtekinteni, nagyszerű lehetőséget nyújt az egri ismeret- terjesztő mozi, amely e hó 10- én három előadásban vetíti a Drezdai Képtár teljes anyagáról készített gyönyörű színes filmet; Nagy Andor FILM: Ä bemutató elmarad IVÜK nini A rendőrőrnagy nagyarányú kémkedés ügyében indít nyomozást. A szálak a színházhoz vezetnek, ahol a kulisszák mögött leplezik le a bűnösöket. A filmet a gyöngyösi Puskin Filmszínház mutatja be, december 6-ig. EGRI VÖRÖS CSILLAG Halál a nyeregben (szélesvásznú) EGRI BRÖDY Menekülés az árnyékod GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Rómeó és Júlia GYÖNGYÖSI PUSKIN A bemutató elmarad HATVANI KOSSUTH Vörös lesz a rét PÉTERVASARA Nincs előadás FÜZESABONY Nincs előadás Szí n házműsor: Egerben este fél 8 órakor: Warrenné mestersége (Bérletszünet, Ladomers / Margit vendégjátéka.) Gyöngyösön este 7 órakor: Érdekházasság A mezőgazdasági árutermelés fokozása = az ország jobb ellátása Gondolatok Kovács Imre élelmezésügyi miniszter sajtónyilatkozata nyomán 4nne Frank naplója (Európa Könyvkiadó, Budapest, 1959.) Valamikor a magvar parasztot csak az érdekelte, hogy az ő termését elverte-e a jég. a kapások bírják-e a szárazságot, és mennyi adót vetettek ki rá. Ami a családi portán és a keskeny földparcellán kívül történt. azzal nem sokat törődött De az utóbbi években miná- lunk nagyot fordult az idő kereke. A dolgozó nép az ország gazdája lett. aktívan részt vesz a törvényhozásban, élénk figyelemmel kíséri a rendeleteket, a párt és a kormány vezetőinek . minden megnyilatkozását és azokra érzékenyen reagál. A mezőgazdasági termelés alakulása, a felvásárlás és az élelmiszerellátás problémái olyan kérdések, amely ma már közvetlenül érinti és foglalkoztatja a termelőket és a „piacról élőket” egyaránt. A tsz elsőrendű feladata az árutermelés növelése Az idén a mezőgazdaság szocialista szektora 15—20 százalékkal több terméket adott az országnak, mint az egyéniek. A lakosság ellátása és a népgazdaság egyre növekvő igényei szükségszerűen megkövetelik, hogy a jövőben tovább növeljük a holdanként! átlagterméseket. Az elmaradott technikával, kis parcellákon folytatott mezőgazdasági termelés erre képtelen, ezért elsősorban a mezőgazdaság szocialista szektorától várhatjuk a termelés, és az árutermelés gyorsütemű fejlesztését. A családban is, és országos méretekben is, a kenyér az első. Ezért legalább^ akkora területen kell kenyérgabonát vetnünk. mint 1958. őszén. A termelőszövetkezetekben a burgonya. a bab és a napraforgó vetésterületét emelni kell. hogy különösen az utóbbiaknál pótoljuk az eddig köztesként termelt árukiesést. A húsfogyasztás növekedésériek megfelelően rendkívül fontos a sertéstenyésztés és a hizlalás fejlesztése. Az újonnan alakult termelőszövetkezetek mielőbb teremtsék meg a közös sertéstenyésztést és hizlalást, jelentősen emelni kell a tsz-ek közös kocaállományát és a hústermelés gyorsütemű növelése érdekében minél előbb meg kell teremteni a nagyüzemi baromfitenyésztés alapfeltételeit. A háztáji gazdaságok lehetőségei A közös állomány szükségletén és az alapszabályszerű tartalékoláson felüli készleteket a tsz-ek osszák ki a háztáji állatállomány meghizlalására, de a közös és a háztáji állatállomány együttes szükségletét meghaladó felesleget az állami kereskedelemnek adják el, hogy a nagy hizlaldák takarmányszükségletét biztosíthassuk. Mivel az újonnan alakult tsz-ekben nincs megfelelő férőhely és takarmány, a háztáji gazdasággal a megalakulástól számított egy évig az alapszabályban megengedettnél több darab állat hizlalására is köthet szerződést az Állatforgalmi Vállalat. Az egyéni gazdaságokról A jelenlegi felvásárlási rendszer jól bevált, azt kormányunk továbbra is jelenlegi formájában fenn akarja tartani. A szerződéskötéseknél előnyben részesítik a termelő- szövetkezeteket, de szerződést köt az állam a háztáji és az egyéni gazdaságokkal is. hízóra, süldőre, és baromfira egyaránt. Az éle'lmezesügyi miniszter kijelentette: „Helytelennek tartunk minden olyan törekvést, amely a háztáji és egyéni gazdaságok szerződés kötését korlátozni kívánja... Az egyénileg gazdálkodó parasztok nyugodtan köthetnek sertéshizlalási szerződést, mert a termelőszövetkezetekbe való belépésük előtt kötött sertésszerződésüket egyénileg teljesíthetik. Az egyénileg hizlalásra lekötött sertések után — azok számától függetlenül —, a közös alap céljára levonást eszközölni nem lehet”. A tanácsok feladatai Pártunk és kormányunk határozott célkitűzése, hogy' a szocialista átszervezéssel növekedjék a mezőgazdasági termelés 1— ezen belül az árutermelés —, tovább javuljon az ország ellátása. Mindezen feladatok végrehajtása fokozott feladatokat ró a helyi tanácsokra. Minden funkcionárius és tanácstag ismerje meg az idevonatkozó rendeleteket, magyarázza hozzáértéssel és nap mint nap nagy türelemmel azok lényegét, a jó gazda gondosságával kísérje figyelemmel az árutermelés alakulását, irányítsák és ellenőrizzék: a felvásárlási munkát, szorítsák vissza az időnként itt-ott jelentkező spekulációs törekvéseket. Az utóbbi években növekedett a lakosság fejenkénti élelmiszer fogyasztása. Hivatalos adatok és szemtanúk bizonyít- iák. hogy jobban táplálkozunk, mint sok nyugati állam. A nagyüzemi szocialista mezőgazdaság teljes kiépítésével és' mindnyájunk közös összefogásával további lépéseket tehetünk előre az anyagi jólét és boldogulás útján. A LEVÉL, A NAPLÓ, régi művészi alkotási forma. Anne Frank levélformában írt megrendítő naplójáig sokán örökítették meg bensőséges érzéseiket, felejthetetlen élményeiket, elragadó gondolataikat ebben a közvetlen hangú, köny- nyed, friss formában. Sok levél-mű és napló túlélte szerzőjét és a századot, amelyben valamilyen belső kényszer létrehozta. Ki merné azt állítani. hogy Rousseau, Goethe, Madame Sevigné, Saint-Simon, Mikes Kelemen és Kazinczy írásai nem mondanak-semmi figyelemre méltót a ma emberének? És vajon Anne Frank naplója nem marad-e a béke drámai hangú figyelmeztetője az elkövetkező időkben is, míg tenyérnyi talajon létezik a fasizmus, míg a kohókban nyersvassá nem olvasztják újra a gyilkos fegyvereket? Feltétlenül figyelmeztető ez a könyv. Csak megindult szívvel írhat az ember erről a naplóról, amelynek még a humorát is mély emberi fájdalom ihleti. Hogyan is beszélhetne a kritikus kimért és rideg hangon Anne Frankról? Hiszen ezt a kedves és okos, néha olyan vonzóan szeleburdi, néha az emberiség lelkiismeretévé magasodó bájos gyermeket az emberiség legelvetemültebb hóhérai 1945-ben meggyilkolták a Bergen-Belsen-i haláltáborban. Mindössze tizenötéves volt akkor. Naplójában néha sejtelmes, megborzongató, néha villámló ítéleteket mond a fasiszta gyilkosokról. az üldöztetések, a bujkálások időszakáról. Valóban, milyennek jellemezhette volna azt a korszakot, amelyben emberségükből kivetkezett fenevadak védtelen * embereket gyilkoltak? El lehet valaha is felejteni azokat a sötét éveket, amelyekről egy tizenötéves kislány írása beszél? Nem csoda, ha ezekben a napokban a megrettent szívű kis Anne a papírhoz menekült, amely „türelmesebb, mint az emberek’.. A legművésziebben megírt napló is csak akkor hat az élet áradó természetességével ha feloldódnak benne azok a szerkezeti szabályok, amelyek más szépirodalmi műnél tör- vényszerűek. Anne Frank naplója látszólag rendszertelenül ragyog, mint a csillagok; az izgalmasan szép levelekben a gondtalan gyermeki nevetés elvegyül a megsebzett fiatal lélek zokogásával — és mégis, az öntudatlan játékosságot erőteljes művészi gond és komoly tudatosság fogja fegyelmezett rendbe. A TÖRTÉNET KERETE: Anne boldogan éli ártatlan, halk, gyermeki életét. Äm a fasizmus véres karmú fekete ragadozója szét akarja zúzni a gyermeki varázsvilágot. A hitlerizmus elől a Frank-csa'ád Hollandiába menekül, de itt sincsenek többé biztonságban, a németek megszállják Hollandiát. Jóságos emberek rejtik el őket. Rejtekhelyen élnek: 9 megriadt, kétségbeesett ember, a Frank-psa’ád. Van Daanék családja és Dussel űr, az öreg fogorvos. Három esztendőn át megbújva élnek egy üzletház felső emeletem, a „hátsó traktus”-ban, s a szívük versenyt dobog a külső világ iszonyatos rémületével: mi lesz velük?! Néhány szűk szoba a harmadik eme’eten, WC és a padlás ... Itt él, így él és vergődik a varázsvilágot, boldogságot, békét és emberséget kereső érzékeny gyermek; megértésre Vágyik; ebben a szűk, levegőtlen térben sír és nevet Anne, s.itt teljesedik ki benne az emberi nagyság. Mindaz, amit Kittynek, képzelt barátnőjének címzett leveleiben leír — még ott is, ahol éveihez viszonyítva hallatlanul művészi — nagyon egyszerű, maga a valóság. Ezek a rémületben született levélkék mentesek a tragikus korok komor pátoszától, mentesek az ünnepélyes, drámai hangtól. Azok az emberek, akiket naplójának oldalain megörökít, akiket a történelem a legkegyetlenebb próba elé állított, valóságos, élő alakok; akik szeretnek, és gyűlölnek, álmodoznak és veszekedne!?; hisznek és kételkednek. Ezek az emberek valamennyien szív- szakasztó szenvedéllyel várják a boldog felszabadulást. „Érzem, hogy tudok írni” — jegyzi meg. Micsoda megdöbbentő tudatosság! Anne nagy regényről álmodozik, amelynek „ez a napló lenne az alapja”. Naplójában egy pillanatra sem halványul el a gyermeki kedvesség és báj, szellemes, é’esebb megfigyeléseket önt sorokba. Megérzi, meglátja és meg is érti a nagy, haladó emberi igazságokat. Dacos és makacs a kis Anne. A légii hatástalanabb napokban sem veszíti el a reményt: szinte fanatikusan elragadtatott bizakodással hisz az elkövetkező jóban, hiszi, hogy szabadon élhet még ő is egyszer. Hisz abban, hogy nincs az a mérhetetlen emberi fájdalom, amelyet ne oldana fel, ne tenne elviselhetőbbé a jókedv. Így tanítja az embereket: „Fájdalom idején mindig a humor felöl kell megközelíteni a dolgokat”. Anne hisz egy olyan társadalom eljövetelében amely letörli majd a könnyeket, . s valódi értelmet ád a megkínzott emberi életeknek. Ö már nem. élhette meg ezt az időt. ANNE FRANK NAPLÓJA megrázó emberi dokumentum. Ma különösképpen figyelmezteti az emberiséget a fasizmus fenyegető, újabb nagy veszélyére. PATAKY DEZSŐ
