Népújság, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-10 / 264. szám

4

KÉPŰJSÄG

1KíüJ. november it., teást

Gorkij igazsága nagyobb volt • • •

— Megjegyzések az Ellenségek bemutatójáról —

„Ezek az emberek győzni fognak” — mondja Tatjána a ’ munkások felé mutatva az egri Gárdonyi Géza Színház új bemutatóján, az Ellenségek zárójelenetében.

Gorkij, a szocialista realizmus megteremtője, mondatja e szavakat, aki szinte látnoki pontossággal jósolja meg a .jövőt háromfelvonásos darabjában. Nagyszerű színdarab az Ellenségek, teli drámaisággal fűtött párbeszéddel, tökéletes jellemzéssel és sok-sok igazsággal.

1900-ban, egy vérbefojtott forradalom után írta Gorkij. Az Ellenségek az első orosz mű, amelyben a munkások egységes tömegként, élükön forradalmi vezetővel, lépnek fel. S világos a munkások célja is: politikai és gazdasági hatalmat a népnek.

Ellenségek: milyen találó ez a cím. Igen, ellenségként állnak szemben egymással a munkások -és a gazdák, de bemutatja Gorkij a gazdagok osztályának egymáson belüli szembenállását is. Pénz és hatalom, ital és nő, erről folyik a szó a kapitalisták táborában, s marakodnak három felvonáson keresztül. Csak a munkásoktól s a szocializmustól való rettegésben ütnek meg valamilyen közös hangot.

Nem, ez az osztály nem képes az ország vezetésére, a győzelem a forradalmi munkásoké lesz. Ezt mondja ki bátran Gorkij az Ellenségek című művében, teli emberséggel, a munkások iránti szeretettel s a marxizmus igazságaitól vezérelve. Ennyit a darabról, amelyet látni, s olvasni kell mindenkinek, aki szereti az irodalmat,-s aki kedvelője a színpadi játéknak.

Nagy és felelősségteljes munkát vállalt az egri Gárdonyi Géza Színház, amikor műsorára tűzte Gorkij színdarabját. Azt is lehetne mondani, hogy elismerés és dicséret, — már magáért a vállalkozásért. De igaztalanok lennénk színházzal, színészekkel, közönséggel s magunkkal szemben, ha nem mennénk most már tovább egy lépéssel a vállalkozás dicséreténél.

Vannak darabok, amelyeket színpadra lehet vinni négy—öt jó színésszel, mert rajtuk nyugszik a dráma, ha ők jól játsszák szerepeiket, akkor többé-kevésbé biztos a siker.

Az Ellenségek nem ilyen darab. Gorkij művének sikere mind a huszonöt szereplőjén nyugszik. Bemutatásukhoz negyedszáz tehetséges, tapasztalt színészre van szükség. Az egri színház természetesen nem rendelkezhet olyan színészekkel, akik a legnagyobb szereptől a legkisebbekig egyformán hűen tolmácsolják a gorkijiJ szavakat. ?

És ha ez így van — mar- ? pedig, sajnos, így van —, akkor? helytelen volt a darabválasz-? tás. Kevesebb szereplőt moz-< gató művet kellett volna be-? mutatni. ?

Nincs is nagy hiba mindad- ? dig, míg a gazdák, a kapitális-< iák mozognak a színpadon. Hí- < szén Pálffy György elfogadható ló figurát állít elénk Zahár < Bárdin szerepében, Gorkij a? „jó” gazdag típusát rajzolja < meg Zahár alakjában. Pálffy? jól érzékeltette a gyáros vívó-? dásait, határozatlanságát. ?

Vánffy Sándor Zahár ellentétó tét alakította a társtulajdonos? szerepében. Rohanó, ideges? lépteivel, széles gesztusaival? igazi munkásfalő gyárigazgató. <

Kovács Mária Tatjána alató kítasa az előadás legjobb játétó ka. Keveset beszél, de a drátó ma egész történése, szócsatái? ott tükröződnek arcán, s ami-? kor megszólal, igazi gorkiji le- < vegőt teremt maga körül. Kütó Ionosén felejthetetlen volt bú-? csúzása férjétől, s az állam-? ügyésszel való összecsapása. Jó? partnernak bizonyult ebben a s jelenetben Pusztai Péter is, ? akit ugyancsak az előadás lég-? jobbjai közé lehet sorolni. Ke-? gyetlen volt, mint állami híva- ? , talnok, ravasz s okos is, de a ? munkásokkal szemben csak s hatalmával győz, erkölcsileg ? alulmarad. Pusztai Péter jól? érzékeltette ezt a kettősséget. ?

Paláncz Ferenc a darab egyik 5 legnehezebb szerepét játszotta.? Jakov Bárdin a századforduló? utáni orosz értelmiség egyik? típusa. Gyűlöli osztályát, felis-?

meri a kor igazságait, de a felismerésen túl nem jut eil .a cselekvésig, így az italban keres menedéket. A fiatal színész alakítása nem hibátlan. Ügy érzem félt a szünetektől, nem használta ki annak nagy, drámai erejét, sietett kissé — a búcsúzásnál is, — pedig Jakov nem siet, nics célja, nicsenek tervei, az ital és a hálál mindig kéznél van számára.

Gorkij mindig komoly szerepet ad a nőknek, a feleségeknek, s nagyszerűen jellemez velük. Polina és Kleopátra alakjaiban két ellentétes típust állít elénk az író. Lenkei Edit a bosszúért kiáltó asz- szonyt játszotta. A munkásokban és saját osztályában is ellenséget látó kitörései jó szerepfelfogásról, s rutinról tanúskodnak. Jó alakítás volt! Jó volt a másik feleég, Palina szerepében Olasz Erzsi .is. A politikához nem értő, de azért osztálya szokásaihoz nagyon is ragaszkodó asszonyt alakította.

Magda Gabi és F. Nagy Imre játékánál a darab rendezőjével, Horváth Árpáddal kell vitázni. F. Nagy Imre Pecse- nyigóvja elhibázott szerepfelfogás szülötte. Gorkij egy bolondos, öreg tábornokot rajzol még, aki csak saját butaságával törődik. De azért ő ellenség, akit az író meg akar gyű- löltetaí. Az egri színpadon megjelent tábornokon jókat nevettünk. de nem haragszunk erre az emberre. Az 'író nem így, s nem ezt akarta. Rendezői hibából ered Magda Gabi Nádja alakítása is. Itt-ott úgy érzi az ember, hogy egy kis komszomolista áll a színpadon, olyan egyértelműen, öntudatosan mondja a szöveget, mint akinek a mai, szovjet esze diktálja azt. Nem így van. Gorkij Nadjája, csak ifjú szívével rokonszenvez a munkásokkal, s ha Magda Gabi ezt is érzékleteti, akkor jó lesz alakítása.

A felvázolt hibákon túl a gazdagok táborának alakjait elfogadhatóan formálták meg a színészek. Sőt voltak nagyon jó alakítások is. Az említetteken kívül ügyes volt Czeglédi Sándor tisztviselője és a többiek is.

„Ezek a munkások győzni fognak-’ — hangzik a színpadról, s ott állnak előttünk ők maguk a munkások, akiktől rettegnek az urak. S ahogy végignéz az ember a munkásokon, figyeld játékukat, — ha nem ismernénk a történelmet — egyszerűen nem a fent idézett mondatot hinnénk. Itt ezen a ponton nem szabad lett volna a rendezőnek megalkudnia a lehetőségekkel. Ebben a darabban a munkásoké a fő szerep, még akkor is, ha egyesek néma szereplőként állnak a színpadon. Nem beszélnek, de arcukon tükröződnie kell az egész darabnak, harcuknak, szenvedéseiknek és a győzelembe veteb hitüknek, mert különben üresen konganak Tatjána szavai.

Igen, a rövidebb munkásszerepeket is rutinosabb színészekre kellett volna bízni. S mert nem ígv történt, a munkásalakok voltak az előadás leggyengébb figurái. Még az egyébként igen tehetséges Csapó Jánost is inkább nézi az ember LeVsin szerepében az orosz népmesék jóságos öreg hőséneit, mint tapasztalt forradalmárnak. Vagy ott van például a Grékov szerepét játszó Horváth Ottó, akiről egyszerűen nem tudjuk elhinni, hogy öntudatos, és hogy munkás. Nem beszélve Rjábcov alakítójáról, Sándor Györgyről. Gorkij ezen az emberen keresztül mutatja be a munkások szolidaritását, önfeláldozását, ezt a rövidségében is nagy szerepet nem lett volna szabad egy pályakezdőre bízni, méghozzá olyanra, ; aki inkább szánalmas volt" szerepében, mint felemelő. De' sorolhatnám tovább is a munkásokat alakító színészekét, akik köny- nyűnek találtattak e nagy darab szerepeiben.

Csupán Kürtös István Szin- covja és Béres Károly Jáki- movja közelítette meg a gorki- ji elképzelést.

A rendezésről már szóltunk néhány szót. Még csak annyit, hogy csak néhány jelenetben sikerült drámai levegőt, igazi gorkiji hangulatot teremtenie Horváth Árpádnak. Főleg azokra a jelenetekre vonatkozik ez, amikor- az uralkodó osztály tagjai egymás között voltak, a színpadon.

A hangulatos díszleteket Szabó Lajos, a korhű ruhákat Rócz i. és Nádassy G. tervezték - * ■ '

Az Ellenségeket mindenképpen meg kell ’ nézni. Ha nem is hibátlan ez a bemutató, mégiscsak Gorkij szavai szólnak hozzánk a színpadról, Gorkij beszél a színészeken keresztül, s olyan nagyszerű dolog hallani az igazságot

Márkus/ László

Ä társszerző

1959. november 10, kedd:

1945. Megalakult a DÍVSZ. Világ- ifjúsági nap.

1444-ben volt a várnai csata. 1759-ben született F. Schiller német költő.

V Névnap O

Ne feledj ilk:

szerdán MARTON

ti füsti

— AZ EGRI Lakatosárugyár dolgozói a kongresszusi versenyben vállalták, hogy az utolsó negyedben öt, a kongresszusi hónapban pedig ezen belül három újítással segítik a gyorsabb, jobb munkát. Ötleteik nyomán a három újítás bevezetésével három munkaerőt tudnak más munkára helyezni,

— MEGKEZDTÉK az állatok összehordását Tiszanána községben. A Petőfi Tsz-ben 135 szarvasmarha van már a közösben, de a község többi termelőszövetkezetében sem megy rosszul ez a munka: a Lenin Tsz tagjai 24, az Űj Élet 41 és a Vörös Hajnal Tsz tagjai 43 állatot vittek eddig a közösbe,

— AZ EGRI Alpári Gyula Közgazdasági Technikum Asztalos János KISZ-szervezete és tanulóifjúsága tisztasági és dekorációs versenyt rendezett. A verseny értékelésére ma délelőtt kerül sor.

— 350 MÄZSA műtrágyát használtak fel a káli Március 15 Tsz-ben. Szuperfoszfátból mintegy 110—120 kilót szórtak holdanként a búza és a rozs magágyába a talajelőkészítés folyamán.

— NÉHÁNY NAP múlva elkészülnek az egri Kossuth utca necmvilágitásahoz szükséges kandeláberek, az „ostomyelek”, amelyeket az ÉMÁSZ dolgozói készítetnek. Utána megkezdődik a kábelek lefektetési és az oszlopok felállítási munkái, úgyhogy egy hónap múlva esténként már neoncsövek fénye világítja be a Kossuth Lajos utcát.

— A HATVANI járás területén is megkezdődtek az útjavítási munkák. Horton az elmúlt héten fejezték be 120 ezer forint értékben a makadámút felújítását.

A sajtó es a rádió meg-megújuló felhívását követve, mint jó magyar honpolgár, magam is csatlakoztam ahhoz a nemes mozgalomhoz, amely „írj ma több drámát, mint tegnap” jelszóval fellendíteni kívánja a hazai drámatermelést, Csatlakoztam, mégpedig nemcsak azért, mert kiváló tehetséget érzek magamban a drámaíráshoz, de azért is, mert szívemen viselem a drámatermést, a- mely az utóbbi években kétségkívül elmaradt más ágak termelési mutatói. mögött, s ezzel olyan veszélyt teremtett, amely hovatovább tarthatatlan.

Leültem hát íróasztalomhoz és rövid töprengés után megírtam a Hamletet, egy dán királyfi tragédiáját, aki a lenni, vagy nem lenni nagy kérdésén töprengve, töméghalált csinál a színpadon, hogy ne csak gondolatokat, de rémületet és iszonyatot is kapjon a közönség. A drámát elküldtem az Űj Magyar Színházhoz, amely rövid fél év után néhány keresetlen

szó kíséretében visszamellékelte művemet, hogy fejlődjek még.

Két évig fejlődtem, aztán újból leültem az íróasztalhoz, lúdtollamat belevágtam a kalamárisba és rövid töprengés után megírtam a III. Richárdot, a semmitől vissza nem riadó zsarnok alakját, aki végül is elbukik, de közben néhány alattvalóját kicsinálja. A. drámát elküldtem a Legújabb Magyar Színházhoz, amely rövid egy év után, néhány keresetlen szó kíséretében visszamellékelte ■művemet, hogy fejlődjék még egy kicsit.

Még egy kicsit fejlődtem, aztán újból és most már elszántan leültem íróasztalomhoz, a koppantóvál helyreigazítottam viaszgyertyám fényét és megírtam a Makrancos hölgyet, amelyben ugyan nevető köntösben, de mély gondolatok kíséretében próbáltam kifejteni, hogy a beképzelt embereknek, legyenek azok bár nők, kemény és kitartó nevelőmunkára van szükségük. A

drámát

elküldtem cl Legeslegújabb Magyar Színházhoz, amely rövid egy és fél év után... a többit lásd fent.

Ekkor kezdtem egy kicsit letörni, s el is panaszoltam mindezt

Moliére szellemének, amely egy este megjelent ez asztalomnál. Moliére nevetett és közölte velem, hogy nagyon jól ismeri ezt a helyzetet, majd a fülemhez hajolt és súgott valamit, aztán eltűnt gyorsan, hogy dolgozhassam tovább.

Dolgoztam is, ■rövid néhány hét alatt megírtam a Lear királyt, mellékeltem egy levelet az Űj Magyar Színház dramaturgjának, amelyben ...

... és egy fél év múlva bemutatták a Lear királyt, s a címlapon ott szerepelt a név;

Shakespeare Vilmos ötletéből ■ írta: Tokmány Benedek,

Egész szép siker volt. Gratuláltam is T okmánynak, aki vállon veregetett és biztatott-: csak igy tovább. Vilikém!

(egri)

Mozik műsora:

EGRI VÖRÖS CSILLAG Nyomorultak (I—H. rész) (szélesvásznú)

EGRI BRÖDY Fiú vágy lány GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Lángok a határon. GYÖNGYÖSI PUSKIN Vakmerő szív

HATVANT VÖRÖS CSILLAG Mexikói szerenád HATVANI KOSSUTH Trapéz

FÜZESABONY Hattyúk tava PÉTERVASÁRA Denevérraj

Szín Iiázműso r:

Egerben este fél 8 órakor: Ellenségek (PetőH-bérlet) Szihalmon este 7 órakor: Bástyasétány 77

Hatvan város anyakönyvéből

Születtek: Komáromi Zsuzsanna; Medveczki László, Czánk Magdolna, Györki Erzsébet, Kókai Ilona.- Máté Mária, Bakos Sándor, Buikát Málta, Szilágyi Erzsébet.

Házasságot kötöttek: Kiss János —Mág Erzsébet, Békési János- Fehér Ilona.

Meghalt: özv. Báki Jánosaié (Sraj Mária).

Toll nélküli tjük

A sa.ngha.ji állatkertben toll nélküli tyúkfajtát tenyésztettek, amely egyébként ugyanolyan adottságokkal bír, mint tollas testvérei. Ennek a fajtának a tojáshozama és hú« sának ízletessége változatlan, viszont mentes számos olyan betegségtől, ami éppen a tol- i lazat következménye.

Képek Gyöngyös város múltjából

A nádorit útzárokról

intézni sorsukat. A Csehországban állomásozó nádorhu- szárok vére is megpezsdült a márciusi hírek hallatára. Gondolataik repesve- szálltak át a Kárpátok még hófödte csúcsain a kéklő Mátra s a hevesi róna felé. Szárnyaló vágyaikat tettek követték AZ UGYANCSAK osztrák elnyomás ellen küzdő cseh nép rokomszenve kísérte a nyeregbe szálló magyar fiúkat, midőn azok elindultak, hogy a Kárpátok 1 úttalan-út jain ezer veszéllyel dacolva hazatér, jenek. „Mi még akkor nem is álmodtunk afelől —, irta Vahot Imre —, hogy ugyanezen huszárezred, melynek egyes embereit a szökés miatt oly kegyetlenül büntetik, majd egyszer Csehországból saját főtisztjeinek vezénylete alatt tömegesen szökjék haza, hősi- lég keresztül vágja magát az idegen ajkú osztrák katonaság sorain és harezra keljen az 1848-ban kivívott alkotmányos és népszabadság szent ügyééa-t.” A nádarhuszárak hazatértéle, s emlékük ott lebeg Kápolna, Hatvan, Isászeg, NagysaUó és Komárom csataterei felett. Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc hősi harcait vívó. kaszáját kiegyenesített paraszt, a hazáját utolsó fillérjével is segítő diósgyőri hájpori munkás, a vi- lágszabadságért küzdő költő, a diák és meglett férfi emlékei ma is ott élnek a magyar nép szívében, s a múltat idézve, a történelmet alkotó nép példájából okulva, gondos szeretettel építjük a messzi távlatokba mutató jelent.

Or, Hostert «®H§

ráig elkísérték ezek a szomorú emlékek: „E szörnyű vesz- szőzési és botozási rémképek látása sokkal mélyebben volt emlékezetem táblájára vésve, hogysem azt feledni bírtam volna, s már ifjúkoromban fél akartam ellene szólalni a lapokban, de nem volt szabad, míg végre sajtónk is felszabadulván, 1848-ban Kossuth lapjában hathatós cikket írtam a katonai bot- és vesszőbüntetés iszonyatossága s kívánatos megszüntetése felől”. Erre a cikkre azonban akkor már nem is volt szükség. Népünk Kossuth hívó szavára önként állott a szabadságharc zászlai alá, s nem a kényszerű szigor, de az öntudatos fegyelem tartotta őket össze.

A nádorhuszárok azonban nem a hazájukban érték meg az 1848—49-es forradalom és szabadságharc . kirobbanását. A derűs Mátra aljától messze, Csehországban volt állomáshelyük. Az évtizedeknek nyíltan vagy titokban folyó átalakulása nem hagyta érintetlenül a cseh népet sem. A cseheknek és magyaroknak egyaránt eljött 1848 márciusa. Ekkorra már a sok évszázados álmát alvó vén Európát a tavaszi szél meglebbentetté, a márciusi napfény lágyan megcirógatta, s mint mikor tavasszal a természet téli álmából ébred, úgy éledtek fel hosszú álmukból Európa népei isi Megunták a Mettemichek uralmát, s maguk kívánták

lackkot tartva síkra szállt, s ékes, s élezés versek kiáltozása kíséretében, a középen álló verbímgos káplár intésére el- kezdé a toborzót járni, eleinte lassúbb tempókban, s majd mindig frissebben, sok neki keseredett, elszánt, többnyire szolgálatát vesztett fiatal legénynek kedve jött a gyöngy- édethöz, felcsapott huszárnak, s csak később bánta meg, hogy a czifra nyomorúság panaszos kenyerébe harapott.”

A katonaélet brutális szigora miatt azonban sokan megszöktek. A' szökött katonákat — ha elfogták — súlyosan megbüntették. Első esetben rendszerint „vesszőfutásra” ítélték őket A katonai „exe- cutio” mindig szenzációként hatott, s a kis Vahot Imre félelemmel vegyes borzongással nézi végig a kegyetlen büntetéseket, midőn ..; „300 közhuszár volt egész d íszöi tényben... egymással szemben felállítva, s ezen szűk zsák-utcában volt kénytelen a vesszőfutásra elítélt katona fel s alá sétálni.” Megelégedéssel állapította meg, hogy a közibuszárafcban volt bizonyos mértékű elnézés és együttérzés, mert midőn egy fiatal közhuszárra kerüit a sor ;:. „a káplárok hiába biztatták, nógatták a legénységet, hogy minél Keményebb csapásokat mérjenek reá. — a vesszőt megtörték aljában s a káplárok bosszantására csak úgy könnyedén legyíntgették.” VAHOT IMRÉT felnőtt Ko»

betyárnak. A betyársors nehéz volt, nem sokáig bírták: „Esteledik már az idő, Szállást kémék. de nincs

kito..:

Sűrű erdő a szállásom, CsipKebdkor a lakásom ..." dalolgatják még ma is a Mátra vidéki emberek. Aki nem bírta, felcsapott huszárnak, s vállalta a katonáskodás cifra nyomorúságát.

Ezemyolcszázhuszonhetet írtak ekkor::. A „nádori huszárezred” laktanyájának — a régi vármegyeházának — belső kapuboltozatára márványtábla került, ezzel a felírással: „LoVassalVaL eggyVtt CsatázanDó Lovainak a Heg Vlabb náDorl ezreD” BAMÉSZ KISFIÚK serege nézi nap mint nap a huszárok pompás gyakorlatait. Gyönyörködnek a verbunkosok vérpezsdítő táncában, s elszorult szívvel bámulják, ha ezeket a daliás legényeiket embertelen kínzásoknak, katonai „execu- tiók“-nák, büntető vesszőfutásoknak vétik alá. A mézgelődő fiúk között ótt ván az eleven, feketeszemű kis Vahot Imre is. Emlékei végigkísérik egész életét. Tetszik neki a huszár- toborzö: ... „még vidámabb s gyönyörködtetóbb benyomást tett gyermeki kedélyemre a huszártoborzó cigányzenével kísért szabatos szép körtánca. Ha a 12 válogatott délezeg huszár tarka kendők- s virág- bokrétákkal .:. - balkezében

kardját Jefcfejába» boros rsaGYÖNGYÖS egyik legszebb barokk műemléke a régi vár- megyeháza, amelyet 1765-ben Fellner Jakab tervei alapján építettek újjá. Heves vármegye törvényhatóságát a XVIII. század végén áthelyezték Egerbe, s megüresedett épületét katonaság foglalta el. Eleinte a Jászlain huszárezred katonái tanyáztak benne. A napóleoni háborúk idejében — a szükségnek megfelelően — több huszárezredet szerveztek, s ezek közé tartozott az is, amelynek mindenkori tulajdonosa a nádor volt.

A „nádori ezred” legénységét nagyobbára a lóratermett jászkún fiúk közül toborozták, de gyakran felcsaptak huszárnak a Mátrában bújdoeó szökött jobbágylegények is., A XIX. század első évtizedeiben már országosan érezhetővé vált a feudalizmus válsága; az elnyomottak már nem akartak a régi módon élni, s minden alkalmat felhasználtak, hogy megszabaduljanak az úrbéri terhektől. A Mátra rengeteg erdői megteltek bújdoső szegénylegényekkel, akik — jobb híján — vállalták a nehéz katonasorsot, de vonzó volt számukra a szabad betyárélet is. A mátrai falvak •— huták — lakó; mindig készek voltak támogatni a betyárokat, akiK a gazdagok világának üzentek hadat. Ez az időszak volt a Mátra vidéki betyárélet virágkora, éltkor születtek meg Vidróczki dalai, amelyeket színes vadvirágként Kodály Zoltán kötött csokorba.

Az a legény, aki nem tudott „tűmyi“ — elment. Vagy elment katonának* beállt