Népújság, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-10 / 264. szám

1959. november 1#., kedd népüjsAg s w Uj életet teremt magának a nagy úti Petőfi Tsz tagsága (Tudósítónktól.) UGYANCSAK megelevene- , dett az élet tavasz óta Nagyúton, a régi, elhagyatott uradalmi gépmű­hely környékén. Amikor a helybeli Petőfi Termelőszövet­kezet megalakult, és a tagság egy része nekivágott az új út­nak, a közös munkának, ide költözött a tanyaközpont. Itt élnek, itt dolgoznak azóta is a Petőfi emberei, csakhogy most már megnövekedett erő­vel és nagyobb létszámmal. A 32 régi tag helyett ma már 242 embert számlál ez a fiatal szö­vetkezet, mert még most is, csaknem mindennap akad új belépő. Nap mint nap gyarap­szik a földterület mennyisége, most már az 1400 holdat is meghaladja. Simon Mátyás elnökkel jár­juk a hatalmas épület környé­két, amely a munka és a pezs­gő élet hangjától ziajos. Az épület mögött hatalmas kaz­lakban áll a télirevaló takar­mány. a sok-sok szalma, az idei közös munka eredménye. A bejárathoz nem messze kő­művesek dolgoznak, egy kissé megagyusztálják, rendbehoz­zák ezt az öreg építményt, mert megviselte már felszaba­dulás óta az idő vasfoga. Antal Sándor kőművesmester vezetésével egymás után rakja le a téglákat az építőbrigád, itt ugyanis tejházat, és egy kisebbfajta raktárhelyiséget építenek majd. Asszonyok is dolgoznak az építkezésnél, mindannyian új tagok. Molnár Sándomé, Katona Dezsőné és a többiek szorgalmasan ado­gatják a téglákat a mesterek kezei alá. Bizony, sok még itt az át- alakítanivaló. A tejház és mag­tár építésén kívül elkészítenek még itt egy 120 férőhelyes isr tállót, egy 20 vagonos raktárt, ezenkívül helyet szorítanak még egy jószággondozói szobá­nak és egy takarmány-előké­szítő helyiségnek is. 1 MIKÖZBEN | ^UéPSait rakják le, elbeszélgetünk egy kissé az emberekkel, arról a rövid múltról, amely már a szövetkezet mögött áll. Bizony, sokat léptek előre tavasz óta, meg kell hagyni, a 32 régi tag fáradozása nem volt hiábavaló. Az eddig végzett munkáról Simon elvtárs a következőkben számol be: — Kétszázhúsz hold földön, maréknyi erőnkkel kezdtünk hozzá a tavaszon. A munkánk­nak meg is lett az eredménye, termett 450 mázsa búzánk, holdankénti 12,63 mázsa átlag­gal, pedig még elszórt, kis parcellákon gazdálkodtunk. Termett még ezenkívül 263 mázsa árpánk, 72 mázsa bab, 500 mázsa csöves tengeri, úgy­hogy őszre nem vártuk üres kézzel azokat, akik később lép­tek közénk. A jó termésátlagok mellett nehézség is akadt bőven a fia­tal szövetkezetben, így pl. nem sikerült eléggé az aprómagfo- gás, a libahizlalási terv sem, de ettől eltekintve, mindenki megtalálta a maga számítását. Ötven forinton felül fizetnek majd egy-egy munkaegység*. Ez eléggé emberséges kereset, és kezdetnek nem is olyan rossz. A jó kezdet után jónak mu­tatkozik a jövő is, erre lehet következtetni az őszi munkák jelenlegi állásából. Naponta legalább 15—20 fogat jelentke­zik munkára. Korán reggel már itt sorakoznak a lovasok. A munka jó része még ta­vaszra vár, mert az ősziek el­vetése után nagy tervekkel, merész elgondolásokkal vág­nak neki a jövő évnek. Simon elvtárs szinte fejből tudja már a jövő évi terveket, s az elő­relátó gazda magabiztosságával diktálja a következőket: A ta­vasszal elvetünk 270 hold ár­pát, ugyanennyi tengerit. 80 hold cukorrépát, 10 hold do­hányt, ezenkívül kertészetet létesítünk, ahol öt hold vörös­hagymát és három hold ká­posztát termelünk. Minden lehetőség készen áll erre. mert a növendékmarha­állomány 56-ról rövidesen a kétszeresére növekedik a be­hozott állatokkal. A közeljövő­ben vásárolnak 20 anyakocát és ennek a szaporulatából jö­vőre 100 hízót szándékoznak hizlalni. Hízásba fognak még 100 növendékmarhát, megtíz­szerezik a juhállományukat és a jelenlegi 50 helyett 500 jó­szágból álló juhászatuk lesz. A tervek szerint baromfite-. nyésztéssel is foglalkoznak majd, mintegy 1000 baromfi­val — ezek között 400 libával — kezdenek hozzá. SZÉPEK A TERVEK, A sok állatállomány, a szer­ződésre hizlalt jószágok bőven adják majd a pénzbeli jövedel­met a nagyúti Petőfinek. Kifi­zetődő lesz a növénytermesztés, hasznos lesz a kertészet. A tag­ság már azt is tudja előre, hogy a 10 hold dohány, és a cukorrépa csaknem egymillió forint bevételt hoz majd a kö­zös gazdaságnak. so- kat­mondóak a számadatok, előre sejtetik a közös gazdálkodás sikereit. De nézzük csak, ho­gyan élnek majd itt az embe­rek, hogyan illeszkednek be a közösbe, hogyan találják meg a helyüket. — Eleinte kissé nehezen — vallja be az elnök —, van még húzódozás, nehéz a kezdet, de rövidesen majd csak belerázó­dunk. A régi tagok közül nem is egy jó példával szolgál arra. hogy igenis, meg lehet szokni ezt az életet, meg azután nem is olyan rossz dolog szövetke­zeti tagnak lenni. Szőke And­rás, aki nemcsak számítását, hanem a helyét, sőt mondhat­nánk, élethivatását is megta­lálta a közösben, még a két fiát is hazahívta a gyárból, hogy ők is itt dolgozzanak. Itt is van mind a két Szőke fiú, a nö­vénytermesztésnél dolgoznak, otthonra találtak a nagy közös­ségben. A szövetkezet vezető­sége az új tagok munkabeosz­tásánál is figyelembe veszi az emberek óhajait. Sárvári János, aki híres egyéni dohánykertész volt, a szövetkezet dohányföld­jeinek lesz a felelős gondozója, ugyancsak ide kerül Bocsa Jó­zsef is, s itt kedvük szerint igazán felhasználhatják szak­értelmüket a szövetkezet és egyben a maguk javára. Rengeteg a gond és a tenni­való ilyenkor a kezdet kezde­tén. Agronómusról kell gondos­kodni, a jövő évi tervek elké­szítésétől kezdve egészen a jó­szágállomány beteleléséig min­den baj a nyakukba szakadt. Sok a tennivaló, az elvégzendő munka, de megéri. A kezdeti nehézségeket felváltják majd a könnyebb és jobb napok, s a nagyúti föld televényéből új életet, boldogabb jövőt teremt majd magának a Petőfi Tsz tagságának szorgalma és munkaszeretete. A Néma leventét tanulják a füzesabonyi színjátszók A hosszú nyári szünet után ismét megkezdi munkáját a füzesabonyi művelődési ház színjátszó csoportja. A napok­ban kezdi meg a csoport Heltai Jenő Néma levente című mű­vének próbáit. Az előadást Okáli Artur rendezi s a bemu­tatóra december vége felé ke­rül sor. A tervek tartalmazzák a színjátszó csoport további munkáját is. Februárban a Bekötött szemmel című ma­gyar darabot, áprilisban pedig a Harmadévesek című szovjet színművet mutatják be Füzes­abony és környéke közönségé­nek. — APCON a tantestület a fegyelem kialakítása terén példamutató munkát végez. Az iskolában óraközi szüne­tekben és az órák alatt is példás rend uralkodik. November 7-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 42. évfordulóján Egerben a párt, a tanács, a tömegszerveze­tek megyei, városi, járási képviselői, valamint üzemek, hiva­talok, intéztnények küldöttei megkoszorúzták a szovjet emlék­művet. Képünkön Biró József elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára, Kácsor Jánosné, az egri városi pártbizottság titkára és Páti Jenő, az egri járási pártbizottság munkatársa az emlékmű előtt. Bizonytalan lépések A 32-ES EGRI AKÖV veze­tőségéhez néhány héttel az­előtt levél érkezett. Egy kala­uzról szólt, áld az eger—gyön­gyösi járaton kihasználva az utasok jóhiszeműségét, élve a lehetőséggel, több jegycsalást követett el. A levél pontos adatokat, megszívlelendő té­nyeket tartalmazott — de kül­dője nem írta alá a nevét, u- tudja milyen jól megfontolt, vagy éppen meg nem gondolt ókból. A vállalat vezetője minden­esetre kihallgatta a kérdéses október 8-i járat gépkocsive­zetőjét és a gyanúsított B. L. kalauzt is, s a beszélgetésből sok érdekesség került nap­fényre. Elsősorban az, hogy K. L. gépkocsivezető aznap Gyön­gyösről hazafelé jövet észre­vette kalauza nagyon furcsa, zavart viselkedését, aki mun­ka közben többször reá tekin­tett, vajon figyeld-e tevékeny­ségét. Ez gyanússá vált a so­főr előtt és a domosriói meg­állónál ellenőrizte több utas jegyét. A leszálló' utasok ke­zében levő jegyek jók voltak, Lyukasztásuk egyezett a ka­lauznál maradó csonkkal, de — mint később rájött — a hibát rosszul kereste. Az ellenőrzött jegyű utasok ugyanis Abasár- tól Domoszlóig utaztak, a kis papírlapok lyukai viszont azt mutatták, hogy a kalauz Aba­sártól, Abasár-laktanyáig ke­zelte jegyüket — de nyilván a rendes útra számította fel a viteldíjat. A KÉT BIZONYÍTÉKKÉNT szolgáló jegyet a gépkocsive­zető magához vette. Ám haza­érkezve mégsem tett jelentést, hanem ehelyett egy kollégáját maga mellé véve felkereste B. L. szüleit, arra kérve őket, vigyázzanak jobban a fiukra, s figyelmeztessék, mert rossz útra tért s így könnyen baja származhat. Egy idő után aztán mégis megérkezett a vállalathoz ez, a szabálytalanságot bejelentő levél s nem kellett hozzá írás- szakértőnek lenni, hogy meg­állapíthassa bárki: K. L. tol­lából, K. L. kezeírásától szár­mazott. A gépkocsivezető azon­ban hallani sem akart erről az állításról, tiltakozott min­den ezzel kapcsolatos kérdés ellen. Senki sem tudja — miért. Az egyre nagyobb létszámú vál­lalatnál ugyanis a becsületes dolgozók, — a lényeges több­ség —, arra törekednek, hogy minél kevesebb hiba, szabály­talanság, félrecsúszás fordul­jon élő a mindennapok mun­kájában. Ennek egyik módja, a szükséges, példás büntetésen kívül a társadalmi tulajdon mellett való biztos, határozott kiállás. De hogyan lehet pél­dát mutatni, ha a köz vagyo­nának védelmében megtartott társadalmi bírósági tárgyalá­son, amikor B. L. kalauz vál­tig tagadta az elkövetett jegy­csalást, senki sem áll fel bizo­nyítani: de igen, én láttam, én biztosan tudom, hogy így volt, s csak egy névtelen levél bi­zonyító erejére voit utalva a bíróság. B. L. KALAUZ AZÉRT — más szabálytalanságait figye­lembe véve — megkapta bün­tetését: írásbeli megrovást és utolsó figyelmeztetést. De ha nem is hivatalosan, csak a té­nyek és az itt lejátszódott ese­mények alapján, figyelmezte­tést kapott K. L. gépkocsive­zető és több mint száz AKÖV dolgozó is, akik, mint érdek­lődők, részt vettek a vasút kultúrtermében megtartott tárgyaláson. Szívükbe véshet­ték azt, hogy egyre inkább fontossá válik a köz vagyoná­nak hű, lelkiismeretes védel­me, de nem lehet úgy kiállni mellette, mint azt K. L. tette, névtelenül vádaskodva, mert ez nem szül jót. Sokkal be­csületesebb az őszinte, nyílt kiállás: te ezt tetted mindany- nyiunk ellen, vállald érte a felelősséget az egész kollektí­va előtt BIZONYTALAN, KEZDŐ lépéseket bizonyít ez az ügy a 32-es AKÖV-nél, de kétszere­sen hoz hasznot mégis a jövő­re nézve. Egyrészt úgy, hogy lelepleződött egy kalauz, aki megkárosította társait, más­részt pedig úgy, hogy meg­mutatta: ha egyes ember igaz yádat emel munkatársa ellen !a köz érdekében, annak 1— ha nem akar elítéltetni mások ál­tal —, nyüt szóval kell azt 'tennie, nem pedig tisztátalan módszerekkel, nfert azok ide­ije végre lejárt — ger. A Mezőtárkányi Földmű­vesszövetkezet igazgatósága az átszervezés folytán meg­üresedett IPARCIKK BOLT vezetői Állasra pályázót keres. Jelentkezés írásban, vagy személyesen az elnöknél. Erkölcsi bizonyítvány szük­séges; végére jelzett 4000 fogyasztó,: a város lakosságának mintegy; 40 százalékát jelenti. A szak-; értők véleménye szerint a vá- ros telepítési és kulturáltsá-; gát figyelembe véve kb. 7—8' ezer fogyasztóra becsülhető az • indokolt és jogos fogyasztók! száma. Ezek ellátása mintegy1 évi 5—6 millió köbméter föld-' gázszükségletet jelent. Ez azonban vagy csak további gázkészletek feltárása révén lesz majd csak biztosítható, vagy pedig azáltal válik lehetségessé, ha majd bekap-: ’ csolódik a város a kiépülő or- I szágos gázhálózatba. Örömmel vettük azt a hírt, i hogy a gáz- és energiagazdái- \ kodást szakértők felvették a második ötéves tervre vonat-j kozó javaslatukba Eger város gázzal való ellátását. j A városi tanács műszaki ; osztályán — mint amely első- j sorban foglalkozik a kérdés- ] sei — elmondták, hogy az el- \ só ütem első részének kivi-' felezéséhez szükséges mintegy 2 kilométer hosszúságú gáz­vezetéket a kőolajipari válla­lat biztosítja a város részére, az erről szóló értesítés már meg is érkezett. A gázveze­ték lefektetésében jelentős ér- ; tékű társadalmi munkára szá- : mítanak és már ezúton is ké- : rik a város társadalmát ezen ' munkában való részvételre, illetve felajánlásra. Ha nem ' jön közbe valami váratlan aka- 1 dály. úgy hamarosan megkez- ' dődnek a csőhálózat lefekte­tés! munkálatai, amelyek nyo­mán kigyullad majd jó néhány üzem kazánjában a drága sze­net pótló olcsó gázláng. EGER VÁROS FEJLŐDÉSÉ­BEN igen fontos állomás lesz a gázellátás bevezetése, amely szocialista életünk és felfelé ívelő fejlődésünk egy új, fé­nyes diadalát jelenti. SUGÁR ISTVÁN : Eger városának gázzal való ellátása tekintetében a máso­dik ütemben — kb. 4—5 esz­tendő múltán — mintegy 4000 háztartás lenne bekapcsolható. Ezzel összefüggésben megem­lítjük. hogy a lefektetendő gáz­vezeték a város azon területén (Spartacus sportpálya) fut ke­resztül, amelyen az 1960. évben nagyarányú lakásépítés fog megindulni. Ezek a lakások lesznek minden bizonnyal az elsők, amelyek gázhoz fognak jutni. A fent vázolt, második ütem- beni gázhálózati fejlesztés to­vábbi problémákat vet fel ter­mészetesen, ugyanis a 4000 gázfogyasztó ellátására újabb gázmennyiséget kell felhasz­nálni. Ez vagy a dem jeni olajmezőkön fog majd esetleg rendelkezésre állni, vagy pe­dig a fedémesi gázkincs be­kapcsolása révén lesz biztosít­ható. Fedémesen ui. jelenleg mintegy 40—50 millió köbmé­ternyi olajnélküli, szárazgáz van a föld mélyébe lefojtva. Ez a hatalmas gázmennyiség — 4000 háztartás ellátásának, évi mintegy 3 millió köbméter gáz fogyasztásával számolva — to­vábbi 15—20 esztendőre bizto­sítaná Eger gázszükségletét — azzal a kiegészítéssel, hogy a szakértők sem zárják ki a fe­démesi gázkincs esetleges nö­vekedését Sem. A FEJLESZTÉS SORÁN szá­molni lehet egyes gázgyára­kat ellátó gázszállító vasúti tartálykocsik felhasználásával is. A gáznak a lakosság ré­szére való bocsátásával kap­csolatban el.kell mondanunk, hogy a második ötéves terv Patyolat Vállalat kazánjait. To­vább futva, az Eger patakon ( át, a Kertész utcai házak kert- i jeinek végén, a Spartacus i sportpályán keresztül eléri az i Egri Városgondozási Vállalat i Hadnagy utcai kertészeti tele- ] Vét, ahol a nagyszámú virág- , ház fűtését fogja szolgálni. In- ( nen azután az egri fürdők te- , rületére fog vezetni a csőháló- j zat és a szállított gázenergiá- , val a tisztasági, illetve gőzfür- j dő kazánjait hevíti. ( A JELENLEG RENDELKE­ZÉSRE álló 4000 köbméter föld­gázzal az első ütem első felé- | ben, zömében, csak a fenti , üzemeket látják el. A továb- , biakban azonban a lakosság , rendelkezésére fogják bocsáta- : ni a földgázt. Energiagazdálko- j dási szempontból ugyanis sok­kal kedvezőbb a gáznak a ház­tartásokban való felhasználá- 1 sa, mert itt 1000 kilogramm- ' kalória vegyes háztartási sze- } net képes pótolni. A közel- 1 múltban végzett szakértői vizs- ' gálát Eger városának települési 1 viszonyait a gázellátás szem- ’ pontjából igen kedvezőnek ta- J lálta, mert meglehetősen sok a városban az olyan sűrűn la­kott terület, ahol hektáronként ■ 2—300 fő lakik. Mint illetéke­sektől megtudjuk, a szakem- ■ berek véleménye szerint, a pil- '• lanatnyilag rendelkezésre álló '• 4000 köbméter földgáz kb. 2000 1 —2500 háztartás és a kiszolgáló kommunális vállalatok (sütöde, vendéglátóipar, stb.) hőener- ■ giaszükségletét fedezi, de oly i módon, hogy a háztartások 1 csúcsfogyasztása idejében a ’ gázfogyasztás kiegyenlítésére bekapcsolt ipari üzemek na- : gyobb mértékben fognak szén- < tüzelésre támaszkodni. I amelyek közül az egyiket már a helyszínre is szállították. A szükséges kompresszor is ren­delkezésre áll már. A SZAKEMBEREK számítá­sa szerint, az egri szeparátor- és gázmérőállomáson kellő nyomással fog a gáz a kiépí­tendő csőhálózatba áramlani. Jelenleg a feltörő földgáz egy úgynevezett fáklyán át a leve­gőbe áramlik. Ez igen jelentős veszteséget jelent energiagaz­dálkodási szempontból. A szak­emberek szerint tehát elsőren­dű célunk kell. hogy legyen ennek a népgazdasági szem­pontból jelentős veszteségnek a megakadályozása, azaz a földgáznak mielőbb való hasz­nosítása. Ez a sürgős felhasz­nálás bizonyos provizórikus létesítményeket tesz szüksé­gessé. Ennek keretében, egyes egri ipari üzemek és kommu­nális vállalatok a széntüzelés időleges felváltására használ­ják majd a gázt. Itt a kazánok a földgázt csak kazánszén he­lyettesítésére alkalmazzák, ami a gáznak energiagazdálkodási szempontból nem a leggazda­ságosabb felhasználási módja, azonban így is jelentős szén- megtakarítást jelent. A kőolaj­ipari vállalat a legteljesebb műszaki támogatást ad a váro­si tanács és a vállalatok ré­szére mind a csővezeték szere­lési, lefektetés! munkája során, mind az egyes gázégők kikép­zése és felszerelése tekinteté­ben. A tervek szerint a vasúti gázlefejtőállomástól indulna ki a vezeték, leágazást adva az Autóipari Forgácsológyár, azaz a Hajtóműgyár felé. Majd foly­tatva útját, keresztezi a Sas utat, táplálva az ott üzemelő MÁR TÖBB ALKALOMMAL tájékoztattuk olvasóinkat ar­ról, hogy a demjéni olajmező­kön feltörő földgáz hasznosítá­sára megtörténtek az első lé­pések. Az olajmezőn, a szivattyú­zással kitermelt olajból, a sze­parátorban 8000 kilogramm- kalória energiaértékű gáz sza­badul fel. A gáz igen értékes, mert 95 térfogatszázalék szén- hidrogént, zömében metánt tartalmaz. Pillanatnyilag mint­egy napi 8—10 ezer köbméter földgáz tör fel. Ebből körülbe­lül 4000 köbméternek a kihasz­nálásával lehet számolni, mi­vel tekintetbe kell venni rész­ben az olajmezőn való belső felhasználást, részben pedig a várható csökkenést. A szakér­tők szerint ez az a mennyiség, amellyel számolni lehet Eger városának gázzal való ellátása terén. A demjéni—egri határban feltörő olaj, a gáznak szepará­torban való leválasztása után, mintegy 5 kilométer hosszúsá­gú vezetéken fut be az Eger vasúti állomás melletti töltőál­lomásra, amelyet a vasutasok­tól már mint „kis Ploesti”-t hallunk emlegetni. Jelenleg hetenként három alkalommal 10—10 órán át ömlik a föld ér­tékes kincse a tartálykocsikba. A szakértők azt javasolják, hogy ezt az olajvezetéket hasz­nálják fel a gáznak Egerbe va­ló szállítására. Ez tehát azt je­lenti, hogy csak heti három­szor 10 órára szakad majd meg a gázszolgáltatás, amikor ui. az olajat szállítja a vezeték. A Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat már meg is kezdte az egri vasútállomás mellett, az olajtöltő közelében, egy kis szeparátor- és gázmérőállomás építését. Itt két 10 köbméter ürtartalmú, 30 atmoszféra nyo- rriásra méretezett, 600 köbmé­ter gáz tárolására alkalmas tartályt épít még a vállalat, ■ au aiiaM ■nail Mi a helyzet Eger földgázellátása terén? NÉPÚJSÁG 4 Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: Suha Andor* Kiadja: Népújság lapkiadó Vá'lalat. Felelős kiadó: Tóth József. Szerkesztőség! Eger, Beloiannisz u. 3. relefon: 56-74. 56-78. Postafiók 38. Kiadóhivatal: Eger, Bajcsy-Zsllinszky utca I. Telefon: 24-44. Postafiók: 23. Heves megyei Nyomda Vállalat, Eger. Bródy Sándor u. 4. Felelős vezető: Mandula Ernő, rerjesztl a Magyar Posta. Előflzet- íető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. előfizetési díj: egy hónapra 11 Ft.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom