Népújság, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-13 / 267. szám

2 NfiPOJSAG 1959. november 15.. péntel Atomhajtású íaeke? Vesaétlyel fenyegeti as esetlegei* erősebb fagy a szőlőket Az idei ősz nem kedvezett a szőlőnek. A termés minőségileg ugyan megközelítette, sőt több termelőszövetkezetben megha­ladta az elmúlt évi eredményt, mennyiségileg azonban — né­hány szövetkezet és állami gaz­daság idei termésének kivételé­vel — nem tudta megközelíteni az elmúlt évit. A korai fagyok­tól a lomb korán lefagyott. emiatt a vegetáció megállt, a szőlővesszők nem értek be. s így még most is sok a zöld vessző. Az esetleges erősebb tél érzékeny károkat okozhat a szőlőkben, ezért ajánlatos a jö­vő évi jó termés érdekében — különösen a fiatal telepítésű szőlőknél — a fedési munkákat mielőbb elvégezni. Újjáalakult a Gyöngyösi Vendéglátóipar! Vállalat KISZ-szervezete Laurent Casanova beszámolója a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának határozatáról PÁRIZS (MTI): • Laurent Casanova, a párizsi La Grange- aux-belles teremben több ezer kommunista előtt ismertette a Központi Bizottság Choisy Le- Roi-ban tartott ülésének hatá­rozatát. Casanova megállapította, hogy De Gaulle szevtember 16-i nyi­latkozata az algériaiak önren­delkezési jogának elismeréséről valóságos és pozitív változáso­kat idézett elő az algériai béké­ért folytatott harcban, a fran­ciaországi politikai rendszer azonban nem változott. Ennek nyomán egyes francia demok­raták körében zavar keletke­zett. ebből nem segítette ki őket a párt politikai bizottsá­gának szeptember 17-i elsietett nyilatkozata. Casanova hangoz­tatta, hogy a francia nemzeti érdek egyetlen helyes felfogása az elnyomott népek logos tö­rekvéseinek érvényrejuttatása. Rámutatott, hogy a népi töme­geknek most már tevékenyeb­ben kell közreműködniök a há­ború befejezése érdekében. Casanova a nemzetközi hely­zetet elemezve hangsúlyozta, hogy az imperialistáknak irányt kellett változtatnak a nem­zetközi erőviszonyok megválto­zása következtében, a Szovjet­unió kezdeményezései nyomán Franciaország a nemzetközi helyzet enyhülésével csak nyer­het. A kormány most más úton indul ei. Feladata: hogy minél előbb megteremtse a békét Al­gériában, fejlessze a barátság kapcsolatait a Szovjetunióval, haladjon előre merészen a le­szerelés és a népek békés együttműködésének útján, Ez az a politika, amelyet a f ran­cia Kommunista Párt hirdetett. Ez a politika nem szükségsze­rűen kommunista, és megérté­séhez nem kell kommunistának vagy ellenzéki demokratának lenni, csupán egy kis realiz­mus és iózan ész kell hozzá. (MTI) Eisenhower a határidő lejártával valószínűién meghosszabbítja az Egyesült Államok atombomba- robbantási kísérleteinek szüneteltetését WASU1NGTON (AP): Eisen­hower elnök előreláthatólag meghosszabbítja az Egyesült Államok atombombarobbantá­si kísérleteinek szüneteltetését, amikor annak határideje ez év végén lejár. Amerikai hivatalos szemé­lyiségek szerdán kijelentették: ha a nukleáris fegyverkísérle­tek beszüntetéséről tárgyaló genfi értekezlet további ered­ményeket mutat fel, nem való­színű, hogy Eisenhower elren­delné a föld alatti robbantások újrakezdését. PÁRIZS (MTI) Párizsi dip­lomáciai körökből származó ér­tesülés szerint az angol kor­mányt Párizsban meggyőzték arról, hogy a kelet—nyugati csúcsértekezletre nem kerülhet sor április előtt. Selwyn Lloyd angol és Couve De Mutville francia külügyminiszter meg­állapodott abban, hogy a csúcstalálkozót csak Hruscsov franciaországi látogatása után lehet megtartani. Az AP tudósítója szerint a párizsi angol—francia megbe­széléseken szerdán a fő kérdés a csúcsértekezlet napirendje és egy gazdasági probléma volt: a közelebbi kapcsolat megte­remtése a franciák vezette kö­zös piac és az angolok által kezdeményezett héttagú gazda­sági unió között. NEW YORK A New York Times csütör­töki vezércikkében De Gaulle sajtóértekezletét kommentálja és azt írja, hogy a francia el­nök fejtegetései további véle­ményeltéréseket, vitákat válta­nak ki. Megerősítik azt az ál­talános benyomást, hogy De Gaulle „nélkülözhetetlen, de Fogadják szívesen a Forradalmi Nyomolvasókat A napokban összevont tag­gyűlést tartottak a Gyöngyösi Vendéglátóipari Vállalat KISZ-szervezetének tagjai. A taggyűlés a KISZ-szervezet megerősítését tűzte napirendre. Ennek értelmében harminc fia­talt vettek fel tagjaik sorába, újjáválasztották, illetve kiegé­szítették a vezetőséget. Titká­ruknak Rachler Györgyöt fo­gadták el. A KISZ-szervezet újjáalaku­lása után azonnal megkezdte a munkát, felvetették egy kul- túrcsoport megalakításának gondolatát, amely azonnal tá­mogatásra talált a tagság sorai­Száz láda játék, üveg, porcelán és műanyagtárgy érkezett az Egri Állami Áruházba Idő járás ieiarnlés Várható időjárás péntek estis: Változó felhőzet. Felhős idő. Néhány helyen, Inkább csak a déli és északkeleti része­ken, kisebb eső. Mérsékelt, Időn­ként élénkebb délkeleti szél. Várható legniagusabb nappali hő­mérséklet: általában 6—» fok körött, legalacsonyabb éjszakai hűmérfaék- let: a—plusz .1 fok közűt!, tálát- menti fagyok. Távolabbi kiláiások: Djabb esők. (MTI) hozama például búzából s nem azért magas az önköltsége, mert a magyar paraszt nem ért a földhöz, vagy nem szeret dolgozni. A tragédia ott van, hogy szeret és tud is bánni a földdel, dehát az alacsony em­ber székre áll, hogy elérje a kolbászt a kamrában ..; S ez a szék, ez az alap. ez nincs még meg. . j Illetőleg megvan már mezőgazdaságunk egy ré­szében, s ez a rész példázza, hogy fel kell állni arra a szék­re, fel kell hagyni a régivé', ha többet és jobbat akarunk. Hatvanban az idén — nem volt igazán jó termés —12 má­zsa felett volt a termelőszö­vetkezetek terméshozama bú­zából. Három és fél mázsával több, mint az egyénieké! ötven év alatt két mázsa, voltaikép­pen csak másfél esztendő — mert az ellenforradalom utáni nyár még magán viselte a ne­héz idők bélyegét — három és fél mázsa. A számok beszél­nek! Nagyüzemi gazdálkodásra van szükség, s ez legalább any- nyira érdeke a magyar paraszt­ságnak, mint a munkásosztály­nak. Nagyüzemi, újszerű gaz­dálkodásra, mert a mezőgaz­daságnak is törvényszerűen lé­pést kell tartania azzal a fej­lődéssel. amely most olyannyi­ra jellemző az egész tudo­mányra. iparra. kultúrára, technikára, gyógyításra, vagy bármi másra. T ehet, hogy egyesek vala­, J miféle atocnmeghajtású faekóről álmodoznak, amely egyesíti magában az új jóságát, s a régi megszokottságát Hát a tudomány sok csodára képes, de atommeghajtású fa­ekét nem képes előállítani. A faeke a múlté, az atomenergia a jelené és a jövőé... Az űr­hajók korában nem lehet két tehénnel, vagy éppen egy lóval szántogatni. A gépek korsza­kát éljük és a gépeli diadal­masan be is vonulnák majd a mezőgazdaság minden ágába. Eljön az idő, mert el kell jön­nie, amikor csak regényekből, vagy meséből olvassuk: hol volt, hol nem volt egyszer egv ország, ahol valamikor tehén­nel. ekével dolgoztak öt holdat és termeltek egy holdon nyolc mázsa búzát... Csak már ott tartanánk! Gyurkó Géza Remegj a paraszt a város­ba televíziót venni. Meg is veszi, haza is viszi autóbu­szon, van este otthon öröm a családban — hogyne, hisz nagy dolog ám egy olyan gép, amely behozza a szobába a világot és nemcsak szóban, de képekben is. Ugyanez a paraszt másnap reggel indul ki a határba, két lóval, szekérrel, megy vetni, s még jó, hogy van vetőgéoköl- csönzés. így nem kézzel. Van ebben valami tragikomikus vo­nás, valami olyan ellentét, amelyet ma megírni «szinte nem is lehet, amelyhez majd távlat kell, hogy vígjátékok szülesse­nek, vagy drámák, arról, hogy volt egy ország, ahol izgatottan hallgatták a rádiót, elérte-e már a Holdat az a rakéta, s eb­ben az országban — kis túlzás­sal —, egyesek földjén megállt az élet. Elmondtuk már jó néhány­szor. Mikszáth Kálmán meg is írta, ha régebben is. az Űj Zrínyiászában, hogy mi lenne, ha régen meghalt őseink életre kelnének és szembetalálnák magukat a számukra szokatlan világgal. Nos, ha mondjuk egv öreg paraszt, aki még az első világháború előtt tért volna meg örökre saját földjébe, mosi újból életre kelne, lenne oka alapos megrökönyödésre. Olyan üzemek, olyan gépek, amelyről sohasem hallott, repülőgépek, autók, motorkerékpárok, rádió, televízió, villany: mindaz, ami számunkra természetes, számára egyszerűen varázslatnak tűnne. De, ha meg akarna nyugodni, nem kellene más, csak elláto­gatni néhány egyéni gazda por­tájára, megnézegetni, hogyan termel és mennyit, sajnos, meg­nyugodhatna — nem sok a vál­tozás. A magyar mezőgazdaságnak az a része — s szerencsére ez már mind kisebb, de még elég tetemes —. amely egyéni gaz­daságként van elkönyvelve, alig termel többet, mint majd fél évsz.ázaddal ezelőtt és az emelkedés is csak annak kö­szönhető. hogy népi államunk igyekezett számukra is segítsé­get nyújtani, Hatvan városban például az idén 9 mázsa az egyéni gazdák termésátlaga bú­zából. Fél évszázaddal ezelőtt 7 mázsa körül volt az átlag. Két mázsa emelkedés fél évszázad alatt, amikor a gyáripar terme­lése csak 1938-hoz képest is majd ötszörösére emelkedett! Meghökkentő és tarthatatlan éllanot ez. A falu dolgozó népe is mind több és jobb árut kíván az ipartól, televíziót, ol­csóbbat. ruhát, kerékpárt, rá­diót. motort, bútort, téglát, mindebből sokat és olcsón. Ez rendjén is volna, de van az éremnek egy másik oldala is: az ipaa’i munkás, aki mindezt a terméket előállítja, ugyancsak többet, jobbat és olcsóbbat akar az élelmiszer cikkekből. De ho­gyan? Ma szállítsa le az olcsó bútort és várjon ezek szerint 100 évig. hogy egy holdon négy mázsával emelkedjék a búza terméshozama, s így legyen ol­csóbb a liszt. Vagy a kenyér?. Ha csak a falu és a város köl­csönös árucseréiét vesszük is figyelembe, akkor sincs helye holmi évszázados várakozásnak. De nemcsak erről, sokkat több­ről van még szó. Mi azt mondjuk, hirdetjük és meg is akarjuk valósítani, hogy eltüntetjük a város és a falu közti különbséget. A fal­vak külső képében is, gondolva itt úthálózatra, világításra, par­kosításra, középületekre — de belső tartalmában is. Kultúrát, több. magasabb kultúrát adni a falunak, műveltséget és mű­velődési lehetőséget. De kinek és hogyan? Annak a gazdának. ban. Tánc- és színjátszó cső rortot alakítottak, s már a jő vő hónapban bemutatják mű sorukat. Az Egri Állami Áruház fel­készült a közelgő mikulási és karácsonyi ünnepekre. Értesü­léseink szerint ajándéktárgyak érkeztek nagyobb mennyiség­ben. így 100 láda játék, üveg, porcelán, műanyag és bőrdísz­műárú. amelyek rövidesen a vásárlók rendelkezésére áll­nak. Az Állami Áruház a tavalyi helyen újra felállította pavilon­ját és november 23-tól kezdve a vásárlóközönség már külön­böző mikulási és karácsonyi ajándéktárgyakat találhat itt. Az egriek bizonyára örülnek majd annak is, hogy a 120 négyzetméter nagyságú pavilon ­ban az áruház dolgozói meg­szüntetik a tolongást. Az elmúlt iskolai évben a Magyar Tanácsköztársaság 40, évfordulójának tiszteletére az ország minden úttörőcsapata a Forradalmi Nyomolvasás ke­retében gyűjtötte a Tanácsköz­társaság dokumentumait. Országszerte szép eredmé­nyek születtek, így Egerben is. Sok olyan esemény, anyag ke­rült napvilágra az idősebb elv­társak elbeszélései során, a fel­kutatott dokumentumok alap­ján. amelyek az idő múltával talán feledésbe merültek vol­na. Úttörőink nagy izgalom­mal, csillogó szemmel hallgat­ták és jegyezték az izgalmas történeteket, kutatták a forra­dalmi nyomokat, s közben gyermekfejjel átélték az akko­ri idők szellemét, eseményeit. Az eredmények, és az, hogy úttörőink megkedvelték a nyomolvasási munkát, az, hogy gyermekeink továbbra is bú­várkodni akarnak a születésük előtti, vagy a közelmúlt idők eseményeiben, arra következ­tetnek, hogy érdemes e kutató­munkát még érdekesebben, szervezettebben folytatni. Április 4-én ünnepeljük fel- szabadulásunk 15. évforduló­ját. Ez alkalomra úttörőcsapa­taink, KISZ-szervezeteinkke! együtt, összegyűjtik az 1919 utáni időszak forradalmi doku­mentumait, a város felszaba­dulásának körülményeit, az utána következő időszak ada­tait, egészen napjainkig. Tiszta szívvel, jóindulattal, jókedvvel és erős akarattal fognak az elég nagy munká­hoz. S csak akkor tudnak ko­moly munkát végezni, ha meg­felelő segítséget kapnak kuta­tómunkájukhoz. A következő közeli napok­ban egyre több úttörőt, klszis- tát láthatunk majd, akik ke­resnek valakit, kérdeznek, kér­nek, jegyeznek, gyűjtenek. Eger város minden dolgozó­ját, vállalatát, állami és társa­dalmi szervét kérjük, hogy le­hetőségeikhez mérten, nyújt­sanak segítséget a Forradalmi Nyomolvasáshoz. Ne zárkózza­nak el a gyerekek kérdései elől, mondják el, amit tudnak e kor eseményeiből, hiszen na­gyon sokan átéltük ezt a kor- 1 szakot, s napjaink eseményei­ről is rengeteget tudnánk mon­dani. Akinek valamilyen doku­mentációs emléke van, lega­lább megtekintésre, lefényké­pezésre, stb., bocsássa a fiata­lok rendelkezésére, mondja el annak történetét, körülmé­nyeit, jelentőségeit. Az összegyűjtött anyag fel­dolgozva, a Dobó Múzeumban nyer elhelyezést, és 1980. áp­rilis 4-től, kiállítás formájában, mindenki számára megtekint­hető lész. Király Gyula, városi úttörő-titkár, Eger. miképpen gyártsanak „bizonyi- tékokaf’ az „észak-vietnami agresszióról” az ENSZ Laoszba küldött ténymegállapító bizott­ságának félrevezetése céljából, A Sam Nera tartományban. Sathon közelében tartózkodó partizánok kezébe került töb­bek között az észak-laoszi ka­tonai kerület parancsnoka ál­tal 1959. szeptember 23-án ki­adott 221. számú parancs, amely a következőket tartal­mazza: „Ezen utasítás vétele Után az illetékes szerveknek össze kell hivniok a velünk együttérző személyeket, s ta- nácsolniok kell, hogy egybe­hangzóan jelentsék ki, hogy Vietnam katonáit itt és itt lát­ták, amint ilyen és ilyen őr­helyeket rohamoztak meghatá­rozott létszámban. Ezenkívül gyors válaszokra is készítsék elő a lakosokat, mert kérdése­ket kaphatnak.” (MTI) igen nehéz szövetséges”, A Washington Post — De Gaulle vezetői képességét di­cséri, s megjegyzi, hogy „áll- láspontja történelmi érzések­ről tanúskodik”. LONDON A Daily Telegraph vélemé­nye szerint az a tény. hogy De Gaulle a csúcsértekezlet idő­pontját még távolabbra tolta ki éppen Selwyn Lloyd Párizs­ba érkezése előtt. A News Chronicle azt irja. hogy De Gaulie-nak Macmil- lanről tett kijelentései és Lloyd látogatása azonban arra mutat, hogy erőfeszítést tesznek az „entente cordiale” helyreállí­tására. A Daily Herald megállapít­ja, hogy De Gaulle Franciaor­laoszi partizánok titkos ol — Hogyan készült a viel HANOI (TASZSZ): Mint a Vietnami Tájékoztató Iroda je­lenti, laoszi partizánok titkos okmányt zsákmányoltak. Az okmányok szerint a laoszi ha­tóságok részletes utasításokkal látták el beosztottjaikat arról, szágot „a világ békéjének aka­dályává teszi”. Ügy beszél, mintha egyedül ó kormányoz­ná a világot. Macmillant elin­tézi egyetlen Münchenre való megjegyzéssel. TUNISZ Az Algériai Nemzeti Fel­szabadulási Front tuniszi szó­vivője megerősítette, hogy az algériai kormány miniszterei szerdán kétszer is összeültek a De Gaulle sajtóértekezletén el­hangzottak tanulmányozására. Az AFP szerint nem lehetet­len, hogy ha az algériai fele­lős személyek úgy döntenek, hogy elfogadják De Gaulle meghívását, akkor ezt azzal a kikötéssel teszik, hogy a tár­gyalások „titokban"’ bonyolód­janak le. (MTI) kmányokat zsákmányoltok nami beavatkozás meséje Selwyn Lloyd párizsi tárgyalásai — Üjabb nyugati sajtómegnyilatkosások De Gaulle sa i t óér tekesl étéről Eisenhower — e források sze­rint — még nem döntött ebben a kérdésben, mert esetleg meg­beszéléseket kíván folytatni róla a négy nyugati kormány­fő jövő hónapban megtartandó párizsi értekezletén. Eisenho- wert azonban a hadügyminisz­térium és az atomerő bizottság erősen befolyásolja olyan irányban, hogy az Egyesült Ál­lamok — legalább korlátozott mértékben — kezdje újra atom­bombarobbantási kísérleteit. (MTI) aki hajnaltól késő estig küsz­ködik a földjén, amelyet büsz­kén vall magáénak, közben in­kább ő a földé, mint az lenne az övé, hogyan volna kedve, ideje, hogy tanuljon, művelőd­jék, szórakozzék, emberi életet éljen. Nagyszerű álmai vannak, de álmai szárnyát rendre le- m'esi az öt. vagy a tíz hold mezsgyéje. £Ja valakinek azt monda­nák most, menjen sze­kérrel a fővárosba, biztosan azt gondolná, bolond az, aki ilyet tanácsol ma. Ha régi módon nem kell és nem is lehet közle­kedni. ha régi módon nem kell. de nem is lehet élni általában, hogyan léhet akkor pont a me­zőgazdaságban, megőrizve, kon­zerválva azokat a „régi jó idő­ket”, amelyeknek jóságáról több átkot hall az ember, mint imát a templomban? Űj mód­szerekre van szükség a mező- gazdasági termelésben is. kor­szerű eljárásokra, gépekre, fej­lett állattenyésztésre, hogy egy­részt valóban a föld gazdájává váljék a paraszt, másrészt tény­legesen olcsó és nagy mennyi­ségű mezőgazdasági áruvá! lát­hassuk el a nemcsak igényei­ben. de lélekszámban Is örven­detesen gyarapodó népünket. Korszerűen gazdálkodni öt holdon? Lehet! Ha az egy kí­sérleti parcella. De hát egy or­szágot. nem lehet felosztani öt- tízholdas kísérleti parcellákra, — ez nyilvánvaló. Drága mu­latság lenne! A traktornak hely kell, hogy megforduljon, a kombájn, amely nem éppen olcsó jószág, teljességgel hasz­nálhatatlan olyan búzatáblá­kon, amelyeknek egyik végé­ről a másikra a suttogás is el- hallik. Mit csináljon a burgo­nya, vagy cukorrép aszed ő-gép 500 négyszögölön, a siló, vagy kukortcakombájn a kisparaszti dűlőkben, ahol gyakran a sze­kér is úgy fordul, hogy a szom­széd gazda földjén hagyja ke­reke nyomát. C* zemyi gondolat, érv van ^ még, amely mind azt mutatja, hogy kis földön még nagy igyekezettel sem lehet többet termelni, mint a meny­nyit általában termel a mi me­zőgazdaságunk. Nem azért ala­csony világviszonylatban is a magyar mezőgazdaság termés-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom