Népújság, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-01 / 257. szám

1959. novemberi., vasárnap !V p P e J S A G s Tanácskozik a megyei pártértekezlet (Folytatás a 4. oldalról) rényt és emellett a saját tulaj­donban levő gépkocsik száma megközelíti a 300-at. Ezekből a beruházásokból világosan lát­szik, hogy népünknek nemcsak a mindennapi betevő .falatja ’ van meg, hanem jut gépkocsi­ra. házépítésre, televízióra és- így tovább. Ezek a számok önmagukban is sokat mondanak, de még többet jelentenek akkor, ha ar­ról beszélünk, hogy az a mun­kásosztály, mely néhány évvel ezelőtt Európa egyik legrosz- szabbul élő munkásosztálya volt, ma többen közülük gép­kocsit vásárolnak. A hajdani munkanélküliek saját házat építenek. Ahol egykor a tbc. népbetegségnek számított, ott megfelelő orvosi kezelésben ré­szesülnek a dolgozók. 1939-ben a megyében összesen 190 orvos volt, minden 10 000 lakosra 6 orvos jutott, nte minden 10 000 lakosra 10 orvos jut. 1938-ban a megye lakosságának közel 2 százaléka pusztult el tbc-ben. 1957-ben a lakosság mindössze 0.4 százaléka. Ezek is a korább: megbetegedések áldozatai let­tek. A tbc nem csupán az orvosi kezelés problémája, hanem a lakásépítkezés problémája is és ez ellen harcolni csak a nép általános jólétének növelésével lehet. Az egész megye lakossá­gának növekvő jólétét talán az igazolja legjobban, hogy né­hány év alatt a lakosság élet­kora 9 évvel lett hosszabb. 1945-ben az átlagos életkor 49 év volt. jelenleg 58 év. Egyre kevesebb ember kívánkozik az „örökkévalóság birodalmába”. A megye lakossága bérből és fizetésből élő részének jöve­delme az elmúlt évben végre­hajtott bérrendezés során je­lentősen emelkedett. Kétsze­resre nőtt az 1500 forinton fe­lül keresők száma. A felso­rolt beruházások mellett 1957- hez viszonyítva 40 százalékkal nőtt a takarékbetétek száma. Ilyen jelentős takarékbetét nö­vekedésé mellett hatalmasat nőtt a kiskereskedelem for­galma is, 1958-ban az elmúlt 6 év legmagasabb forgalmát bonyolította le megyénk ke­reskedelme, ez a többi évek­hez viszonyítva kb. 67 száza­lékkal volt magasabb. Ezek a számok önmagukért beszélnek és mutatják, hogyan válik valóra az az elv, hogy a szocializmus építése a dolgozók egyre növekvő jólétén keresz­tül valósul meg. Nem kell különösebb képzelőerő ahhoz, hogy népünk jóléte hogy nö­vekszik a második ötéves ter­vünk idején. -Pártunk kong­resszusi • tézisei, az ötéves terv irányelveinek száma ennek be­szédes bizonyítékát szolgáltat­ják. 1958-hoz képest az 1 főre jutó reáljövedelem 26—29 szá­zalékkal növekszik. Jelentősen nő az egy főre eső fogyasztási cikkek mennyisége is. Mind­ezeket azonban csak úgy tud­juk elérni, ha javítjuk a párt, és a gazdasági vezetést ipa­runk minden ágában. Tovább kell javítani tanácsaink keze­lésében levő szolgáltató üze­mek munkáját, mely elsősor­ban a lakosság igényeinek ki­elégítését szolgálja. Meg kell növelni mezőgazdaságunk áru­termelését, mert csak ez lehet biztosítéka népünk egyre nö­vekvő igényei kielégítésének. . A párt kongresszusi tézisei rendszerünk további megerő­södésének fontos feladataként kulturális kérdéseink helyes megoldását jelöli meg. Mint megyénk egész élete ha feladnánk az. elvi, politi­kai, ideológiai, vagy ha erre kényszerítenek bennünket, az adminisztratív harcot, intéz­kedéseket azokkal szemben, akik rendszerünkre kezet emelnek, vagy ellene szer­vezkednek. Holott ennek az ellenkezője igaz. Ez a helyes politika .nem szünteti meg, sőt megköveteli a szilárd elvi, ideológiai harcot, a buzsoá né­zetek ellen, mert e nélkül ez a politika torzul és opportuniz­musba csaphat át. Ma jelen­leg ennek a veszélye fennáll. Az egri Gárdonyi Színházban nem olyan régen a társulati ülésen még a tiszta művészet­ről, a művészet teljes függet­lenségéről, nemcsak beszéltek, hanem kicsit követelték is azt- Nem kell külön magyarázat, hogy mi a művészetben is a szocialista tartalmú, az életet reálisan ábrázoló művészetért harcolunk. Nos, ezeket ott hely­ben. a jelenlevő kommunisták­nak kell szétzúzni és -nem kelj várni ehhez felsőbb utasításra. A veszély abban van, hogy egymás keblére borulással megmaradnak ezek a ferde né­zetek is, tovább élnek cs lappanganak. A dolog rendje az volna, ezeket a nézeteket könyörtelenül leleplezni, s az álláspontok, nézetek tisztázása után beszélni a barátságról. A/ elv helyes, hogy nem az embepclt ellen. Ein ne in hibás nézeteik ellen kell haeeoiiii. az elmúlt esztendőben kulturális és köznevelési munkánk is egészségesen fejlődött. Noha az ellenforradalom bur- zsoá ideológiája a legnagyobb kártevést e szervekben dolgo­zó emberek'között okozta. Itt élt legtovább és helyenként még ma is itt lappanganak az ellenforradalom mérgező néze­tei. Mint a nacionalizmus, a kistulajdonosi szemlélet, a tár­sadalom érdekeivel szembeni közömbösség, idegenkedés a marxizmus—leninizmus tudo­mányának e’sajátításútól. Ta­lán leglényegesebb fogyatékos­ságunkat úgy lehetne összefog­lalni. hogy kulturális és közoktatási életünkben beállt változást nem követi megfelelő ütemben népünk és if júsá­gunk szocialista szellem­ben való nevelése. Ez rögtön világossá válik, ha néhány számadat tükrében vizsgáljuk ezt. Á felszabadulás után bevezetett 8 osztályos ál­talános iskola mindenki előtt ismeretes, hogy mit jelent a múlt iskoláival szemben és mennyivel magasabb -általános felkészültséget nyújt a humán tantárgyakból az azt elvég­ző fiatalok számára. A felsza­badulás után kb. 32 községben épült új iskola vagy bővült a tantermek száma. 1938-39- ben 1 nevelőre 59 tanuló ju­tott, jelenleg 25. Ma a ta­nárok és tanítók száma 1640. ez kétszer több, mint a felsza­badulás pillanatában volt. A tanulók számaránya az isko­lában a munkások és a pa­rasztok javára alakult. Míg a cisztercitái főgimnázium ta­nulóinak 10 százaléka tarto­zott az említett kategóriákhoz, addig ma nem a gimnázium­ban, hanem a Pedagógiai Fő­iskolán a tanulók 65 százaléka munkás és paraszt származású. Ez a szám a gimnáziumokban eléri a 70—72 százalékot. Ma a megyében az 1938-as év 17 mo­zijával szemben 117 mozi mű­ködik. Az addig ismeretlen kultúrotthon fogalma ma már mindennapi szóhasználat, ezekből a kultúrházakból 85 működik á megyében. Emellett' önálló ^színházunk van. Né­pünk tudásszomját mi sem bizonyítja jobban minthogy évente az általános iskola levelező tagozatán 3—400- an, a középiskola esti le­velező tagozatán 350—400- an tanulnak tovább. Mozijainknak 1958-ban 4 mil­lió látogatója volt. Ez azt je­lenti. hogy a megye minden lakójára 12 mozilátogatás jut egy évben. Tehát azok a fel* tételek, melyek segítségével az emberek szocialista nevelése gyorsabb ütemben folyhatnék, még ha sok kívánnivalót hagy­nak is maguk után, de adva vannak. Azt kell-e mondani, hogy az emberek szocialista nevelésé­ben egyáltalán nem mentünk előre? Nem. azt nem lehet mondani. Nevelőink közül ma már sokan teljes meggyőződés­sel oktatják a munkásosztály világnézetét. Az értelmiséggel, a tudomány művelőivel, az el­lenforradalom után folytatott megszámlálhatatlan vitában tisztáztunk egy sor ferde és téves nézetet. Ezeket sikerült nemcsak a felszínről vissza­szorítani, hanem meggyőződé­sünk. sokakban ezeket a téves nézeteket teljesen megsemmi­síteni és az ellenforradalom zűrzavara után a fejekben rendet teremteni. Különösen az elmúlt évek­ben megjelent kulturális irány­elvek vitték jelentősen előre a kultúra, a köznevelés mun­káját. Az említett irányelvek Széleskörű vitája még inkább tisztázott egy sor téves, hely­telen nézetet. Közoktatásunk állami irá­nyításának erősödése egy­re inkább egységes alapok­ra helyezte a köznevelést, és helyesen előtérbe állít­ja az ifjúság marxista szellemben való nevelését. Egyre több azoknak a peda­gógusoknak száma, akik vala­milyen formában részt vesznek marxista továbbképzésben. Az idén mintegy 943 nevelő része­sült ilyen továbbképzésben. Szélesedett az iskolában folyó politikai oktatásban részvevő tanulók száma is. Nevelőink helytállása, és világnézetük formálódásának bizonyítéka, hogy a szövetkezeti szervezés idején sokan közülük az első vonalban csatáztak és őszinte örömöt jelentett számukra köz­ségük szövetkezeti községgé való átszervezése. Elismerést érdemlő munka, ahogy • pe­dagógusaink az 1919. Tanács- köztársaság helyi történeti anyagát összegyűjtötték és fel­dolgozták. A szűkén vett szak­mai részt illetően komoly ered­mény, hogy az idén 502 ta­nulóval kevesebb bukott meg, mint a tavalyi oktatási évben. Az értelmiség tevékenysége a TIT-ben az elmúlt években igen lényegesen javult. Az ál­taluk rendezett Szabad Egye­temeken az elmúlt évben 550- en jelentek meg és hallgatták végig az előadásokat. Jelenleg ebben a szervezetben közel 500 értelmiségi dolgozó fejt ki aktív tevékenységet. Számotte­vően javult az öntevékeny mű­vészi csoportok munkája is, csakúgy, mint a Gárdonyi Géz-, Színház hivatásos művészeinek munkája. Mindezen eredmények mel­lett azonban inég sok tenni­valónk van, hogy a kultúra és a köznevelésben a kívánt­nak megfelelő marxista szel­lemű oktatás és nevelés foly­jék. Mindenekelőtt legna­gyobb bajunk, hogy a kultúra és a közoktatás­ban dolgozók egy tekínté­De az ellen keményen, mert ha ezt nem tesszük, akkor nem tudjuk megkülönböztetni a tényleges ellenséget és az el­lenségtől félrevezetett embere­ket, ez a keveredés pedig sok bajt és károkat okozhat. Gyenge kulturális és nevelő munkánk nacionalizmus elleni harca. Itt sok érdekes kérdés keveredik. Valahogy úgy néz ki, mint az egyik megyéből itt j járt iskola, mely tanárai veze­tésével az elmúlt hónapban meglátogatta Egert és szük­ségét érezte megkoszorúzni a 60. császári és királyi gyakg- ezred emlékművét. Amikor be­széltem velük, s megkérdeztem további programjukat, kide­rült, hogy megtekintik a temp­lomot, megkoszorúzzák a szov­jet emlékművet. Ezen az el­ven sem lehet tovább jutni, ! hugi' add meg az istennek, ami | az istené, a császárnak, ami • j császáré cs a proletárdiktatú­rának is, ami az övé. í yen ősz* szevisszaság zavart teremt a fe­jekben. zavaros fejek pedig csak zavaros tettekre képesek. Érdekes módon jelentkezik, hogy a Tanácsköztársaság fel* dolgozott, egyébként jó anya­gai. teljesen feledésbe mennek és néhány hónap múlva már csak a nyomolvasó mozgalom keretében bukkanunk ró. Olyan jelenségek hogy a Szovjetunió felszabadítását véletlenül meg­szállásnak mondják, vagy ír­ják, azt igazolják, ott még nincs egészen rend a proletár internacionalizmus talaján álló hazaszeretetre nevelésben. E2 meg sok vitát követel, de fon­tos feladatunk a jövőben, hogy minden erőnkkel más népek szeretetére. megbecsülésére és hazánk, melyben a nép van hatalmon, ennek forró szerete­ttre neveljük Ifjúságunkat ás egész népünket. Sok kívánnivalót bag>' ma­ga után if júságunk munkára, a munka szeretetére való neve­lése. A politechnikai oktatás némi segítséget nyújt ehhez. De csak ezzel ezt megoldani nem lehet. lyes része még nem sajá­tította el a marxista—leni­nista világnézetet. Ezért egyik-másik iskolában e világnézet oktatása alacsony színvonalon folyik. Itt bizonyos! kettősség áll fenn. A nevelők! egy része, akik már szakítottak a múlt rossz világnézetével, teljes magabiztossággal, meg­győző erővel tudnak oktatni és nevelni. Van egy másik rész, akik meggyőződés nélkül, talán ellenkező meggyőződés alapján, a tanterv utasításai szerint ok­tatnak. Ez a nem egészen sze­rencsés kettősség, sokszor bi­zonytalanságot teremt egy-egy tantestületen belül is, de még- inkább azokban a gyermekek­ben, akik két nevelőtől ugyan­azon témáról mást és mást hallanak. A marxista-leninista világnézettel való felvérte- zettség gyenge volta sok tévedésre ad okot és zava­rokat idéz elő egyes nevelők­nél. Nem szabad pl. úgy ok­tatni, mint Eger város egyik­másik iskolájában, felsorolja a nevelő Eger város neveze­tességeit, szobrait, emlékmű­veit. Ebben helyesen benne van a vár, a Dobó szobor, a Líceum, a Petőfi szobor, de az már helytelen, hogy nincs ben­ne az 1919-es mártírok Eger­ben felállított emlékműve, hi­ányzik belőle a szovjet hősök­nek felállított emlékmű, ami-, bői három van Eger városban. Hiba! hogy mi magunk is igénytelenek vagyunk a peda­gógusok marxista nevelését il­letően. Sokszor megelégszünk azzal, hogy pontos kimutatá­sunk van, mennyit vontunk be az ideológiai oktatásba, de már kevésbé nézzük meg, mi a ha­tása ezeknek a tanfolyamok­nak. A pedagógusok marxista szellemű nevelése azért fontos., mert sokáig iskoláinkban azt’ a kettősséget, ami a tematika és a pedagógus gondolkodása között fennáll, tartani nem le­het. Népünk legalapvetőbb ér­dekei közé tartozik a fel­növő generáció marxista szellemben való nevelése, ezt pedig csak ilyen szellemű nevelőkkel lehet megoldani. Ezért fontos feladatunk, hogy több gondot fordítsunk a jö­vőben nevelőink ideológiai képzésére. Gyengesége munkánknak, hogy a kultúra, a köznevelés számos helyén dolgozó kom­munisták és pártszervezetek munkája nem irányul eléggé, ha nem is nyílt, de lappangó, és még ható ellenforradalmi nézetek megszüntetésére. Min­denekelőtt komoly veszélyt je­lent az ellenséges ideológia és vele az ellenség elleni harc gyengesége is. A pártnak az a politikája, hogy velünk együtt dolgozhat mindaz, aki lojális rendszerünk iránt, olyan téves nézetet szül, mint­Ifjúságunkkal meg kell ismertetni eredményeinket, meg kell mutatni, hogy ezek a kétkezi munkások eredmé­nyei. akik a bányákban, eszter­gapadok mellett, a földeken formálják az új életet. Kevés az az ismeret, melyet ifjúsá­gunk szerez a jelen problémái­ról. S félő, hogy nem látják eléggé azt a hatalmas munka­tempót, mely az ütemekben és a falvakban folyik. Mondjuk és igaz is, hogy ifjúságunk fo­gékony az új iránt, igaz, hall­gat nevelőjére, mégis úgy tűnik, mintha az ifjú­ság fogékonysága nem je­lentkezne elég erősen a mezőgazdaság új, szocia­lista formájának kialakí­tásában. Nem ismeri eléggé ennek lénye­gét, mert nem ismerte a mun­kát. Nevelőink zöme munkás, paraszt származású. Többsége úgy végezte el iskoláját, hogy nyári időben dolgozott. Ezért is különösen elgondolkoztató, hogy tudnak olyan ifjúságot nevelni, akik közül egyeseknek terhes, vagy megalázó a fizikai munka. A következtetés csak az lehet, valahol a neveléssel lesz baj. A jövőben erre több gondot kell fordítani. Mindez azonban nemcsak pedagógus kérdés, hanem a szülők kérdése is. Kedves elvtársak! Az előttünk álló nagy fel­adatok, az ötéves terv célkitű­zéseinek végrehajtása szüksé­gessé teszi, hogy erősítsük a munkásosztály hatalmát. A munkásosztály hatalmának kérdése elsősorban a két nagy osztály szövetségének szilárd­ságán alapszák. De a szocializ­mus építésében szükség van mindazon erőkre, melyek tá­mogatják ezt a hatalmat. Kü­lönös jelentőséggel bír az ér­telmiség teljes egészének meg­nyerése a szocializmus építése érdekében. Ezért türelmes felvilágosító mun­kával el kell érnünk, hogy ne csak az értelmiség egy része, hanem teljes egésze velünk együtt dolgozzék nagy célunk megvalósítá­sán. A kizsákmányoló osztály ma­radványainak egy része lojális rendszerünk iránt, tiszteletben tartja fennálló törvényeinket. Ezeket megilletik az állampol­gárok jogai. Most, amikor egész állam­rendszerünk demokratizálásá­nak útján megyünk előre, fon­tos feladat vár tanácsainkra. § anáemuinknak államhatalmi jellege mellett jobban előtérbe kell állítani töine^szervezeti jellegét Biztosítani kell, hogy a ta­nácsban a dolgok megvitatása közben a demokrácia, népünk államvezetésbe való bevonása csorbíthatatlanul jusson kifeje­zésre. A tömegek felé a törvé­nyek betartására tovább kell javítani a felvilágosító politi­kai munkát. A megválasztott tanácstagok rendszeresebben, többet tanácskozzanak válasz­tóikkal. Nagyon fontos, hogy a feljövő panaszokat tanácsaink vezetői ne hagyják elveszni, a bürokrácia tengerében. Ebből következik, hogy tovább kell vinni a bürokrácia elleni har­cot, mely távol tartja tanácsa­inkat a választóiktól. Tanácsaink az ellenforra­dalom időszakában csak­úgy, mint a« azt követő konszolidációban, megáll­tak helyüket. Bebizonyí­tották, hogy a tömegek szé­leskörű bevonása az állami ügyek intézésébe csak raj­tuk keresztül valósul meg. Ezért nagyon fontos, hogy ezt a jó kapcsolatot ne hagyjuk megromlani, helytelen intézke­désekkel, a bürokrácia növeke­désével. E jó kapcsolatért több következetesség szükséges a községfejlesztésj tervek valóra váltásában, nem szabad tűrni, hogy amit megígérünk az em­bereknek, azt ne teljesítsük. Végezetül munkálkodjanak ta­nácsaink a rendelkezésükre ál­ló eszközökkel azon. hogy ja­vuljon népünk kulturáltsága és irányítása alá tartozó gazdasá­gok és vállalatok egyre jobban megfeleljenek a nép által jo­gosan elvárt követelmények­nek. Amikor államrendszerünk demokratizálásáról beszélünk, tudjuk, hogy itt a megyében a nyugati rádiók uszításának ha­tására, egyes ellenséges ele­mek. osztályhelyzetüknél fog­va, szemben állnak fennálló törvényeinkkel és adandó al­kalommal arra várnak, hogy visszaszerezzék elvesztett jo­gaikat. Egyesek mindent elkö­vetnek, hogy gátat vessenek népünk boldogulása elé. Ezt tapasztaltuk a szövetkezeti fej­lesztésnél csakúgy, mint a megszilárdítás idején. "Ezektől az erőktől védjük népünket, amikor fontosnak tartjuk áll lamhatalmi szerveink erősíté­sét. Bíróságaink, rendőrségünk az elmúlt évben eredményesen harcolt a megyében levő ellen­séges elemek ellen. Továbbra is szükségünk van. hogy ezeket a szerveket erősítsük. Szüksé­günk van rendőrségünkre, nem hagyhatjuk népünket védtele­nül az ellenség újabb és újabb kísérleteivel szemben. Rendőrségünk a nép rend­őrsége és a nép érdekében tevékenykedik. Békés építő munkánk csak úgy folyhat zavartalanul, ha a néppel összeforrott rendőrsé­günk, bíróságunk őrködik fe­lette, s ezért minden erőnkkel tovább erősítjük és segítjük e szervek műnkáját. Egészségesen fejlődött pártunk is Az egész megye iparának, mezőgazdaságának, kulturális életének egészséges fejlődésé­vel törvényszerűen egészsége­sen fejlődött pártunk is. A párt újjászervezésének idősza­kában egyre nagyobb számban jelentkeztek a párt legszilár­dabb katonái a pártba. Pár­tunk a megyében, mint ez a beszámolóban már szerepelt, az ellenforradalmi ideológia és sok helyen a legális szervei ellen folytatott fizikai harc fü­zében szerveződött újjá. Csak erősödött pártunk, hogy a harc közepette ki­kerültek a pártból az oda nem való, karrierista ele­mek, akiknek csak addig jelentett valamit a párt. amíg azt vélték, ettől függ állásuk. Van azonban néhány olyan elvtárs, alti rendes, becsületes, csak első ijedtségében nem mert belépni a pártba, később viszont szégyellt jelentkezni, hogy gyávának tartják. Azért ezeket úgy kell kezelni, mint a párthoz legközelebb álló em­bereket, akik ma is mindenben követik a pártot. Az ingadozók, karrierista elemektől való megszabadulás törvényszerűen szilárdabbá tette a pártot, Ma a pártnak 12 711 tagja, 952 tagjelöltje van. Tagságunk összetétele kedvezően alakult. A pártban 6013 munkás, 5816 paraszt, 59 értelmiségi van és 1415 olyan párttagunk van, aki származásilag más kategóriák­hoz tartozik. Jelenleg a párt­tagság 40 százaléka az iparban. 18 százaléka a mezőgazdaság­ban dolgozik. 6,6 százaléka ér* (Folytatása a 6. oldalén)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom