Népújság, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-01 / 257. szám

I ft i\'8PCJS Ali 1959. november 1., r«sarnar> megyei pártértekezlet {Folytatás az j. oldatról) telmiségi, a több: rés/;; állami I gazdasági és pártfunkcióban j helyezkedik el. Párttagságunk ! 466 alapszervezetben, 112 üze-; mi, 135 szövetkezeti. 69 hiva­tali, 84 községi és 66 más jel- i legű pártszervezetben él és dolgozik. Pártszervezeteink munkáját . demokratikusan megválasztott pártvezetőségek, és pártbizottságok irányítják. A párt országosan helyesnek elfogadott politikája mellett .megyénk dolgozói előtt nőtt pártszervezeteink tekintélye és befolyása. Nőtt azáltal, hogy igyekeztünk kiküszöbölni a párt munkájából mindazt, ami nem visz bennünket közelebb a tömegekhez. E bizalom jutott kifejezésre az őrs zagy ü iési és tanácsvá- lasztásokon, de enéikül a bi­zalom nélkül aligha válthattuk volna valói'a a szövetkezetek iljren pagyarányú fejlesztését és megszilárdítását. Tovább erősítette a párt és a tömegek kapcsolatát, hogy pártszerve­zeteink, párttagjaink nem en­gedték el a fülük mellett a tö­megek hangját. A párt élénk reagálása cs a. megoldható problémá­kért folytatott harc, n;ég szilárdabb egységet ková­csolt pártunk és a tömegek kapcsolatában. Javult a pártban a kritikai Szellem is. Ma általában nem kell tartani attól, hogy esetle­ges, bíráló megjegyzés valaki szamára is hátrányos követ­kezményekkel jár. A párt vezető testületéi, tag­gyűlések, pártbizottságok be­töltötték hivatásukat. Minden fontos, a megyét' és járást érin­tő kérdésekben, ezek a szer­vek döntöttek és az eredmé­nyek beszédes bizonyítékai, hogy helyesen. A megyei párt­bizottság, a járási pártbizott­ságok, a megye valamennyi. kommunistája, teljes egység­ben hajtotta végre, vagy har­colt az országos pártértekezlet ás a Központi Bizottság határo­Nem hagytuk urra lenni a tömegeket lebecsülő és semmlbevevő munkastílust, nem engedtük, hogy a fel­világosító, a tömegeket meggyőző politikai munka helyett előkerüljön a pa­rancsolgatás, az utasítga- tás. Ez nem ment könnyen, mert néhány elvtársunk ezt meg­szokta és sok nehézségbe ke­rült, míg ezzel végleg szakíta­ni tudtunk. Tetszett a töme­geknek, hogy a legbonyolultabb kérdéseket vs bátran, nyíltan tanácskoztuk meg velük és aki első hallásra ezzel nem értett egyet, nem tekintettük ellen­ségnek és főleg nem kezeltük úgy. Erre zatának megvalósításáért. Várt- szervezeteink és szerveink a marxisba—leninista pártokra jellemzően minden fontos kér­dést megvitattak és a vita után hozott határozatokat mindenki i teljes felelősséggel hajtotta végre. . A határozatok végrehajtásá­nak azt az útját jártuk, ho-v meghozataluk előtt széles kör­ben megbeszéltük a tömegek­kel, meghallgattuk vélemé nyákét és azután határoztunk. Miután a határozat megszüle­tett, annak végrehajtását min­den kommunista számára kö­telezővé tettük, újra és újra tanácskoztunk a tömegekkel, most már. a határozat végre­hajtására. Nem a bürokrácia növelése, hanem politikánk vi­lágosabb megértése érdekében az újságon kívül, mely ebben a munkában sokat segített. 18 000 példányszámban terjesz­tettük pártunk politikáját ma­gyarázó és népszerűsítő kiad­ványokat. Sikertelen kísérlet volna összeszámolni, mennyi gyűlést tartottunk a párt.' a kormány ecv-e°v intézkedései­nek megvalósítására. Ezek a módszerek voltak eddigi ered­ményeink és sikereink össze­tevői és ez szőtte szorossá kap­csolatunkat a dolgozó tömegek­kel. Pártunk tömegkapcsolata mellett egészségesen fejlődött egész párttagságunk is. A pártoktat ás keretében több ezer, a párttagok kö­zel 60 százaléka vett részt marxista továbbképzésben. Itt megvitatták a párt legfon­tosabb határozatait, eredmé­nyes harc folyt a revizionista és a szektás nézetek ellen. Propagandistáink sikerrel ma­gyarázták és oktatták a Szov­jetunió XXI. Kongresszusának történelmi jelentőségű tanítá­sait. Egyik legnagyobb erénye volt, hogy nemcsak elvont el- i méleteket oktattunk, hanem a I mindennapi munkál jobban | elősegítő,, közvetlen napi fel- 1 adatok megoldásával összeluip- osolva tanítottuk a marxizmus j —leninizmus tudományát. Ezt az utat kell követni a jövőben | is. De a legfontosabb dolog, a i megyei pártbizottságtól kezdve az alapszervezetekig, megvál­toztatni azt a helytelen szemlé­letet, amely a propagandamun­ka lebecsülésénél jelentkezik Ezt e' 'V'f.r a megyei párt- bizottságnál kell kezdeni. A párt egészséges fejlődése legjobban tükröződik a most lezajlott vezetőségválasztó tag­gyűléseken és pártértekezlele- ken. Itt bebizonj-osodott. hogy tagságunk szilárdan áll Köz­ponti Bizottságunk mögött. egységesen követi a párt poli­tikáját, szinte, valamennyi tag­gyűlésen és pártértekezleten ér­ződött tagságunk mély felelős­sége a párt, a nép ügye iránt. A taggyűlések és a pártértekez­letek szenvedélyes vitája, tag­ságunk aktivitása biztosíték ar­ra, hogy bármilyenek is a fel­adatok, ilyen párttal és annak tagságával ezt valóra lehet vál­tani. Mindezekhez az eredmények­hez nagyban hozzájárult füg­getlenített pártmunkásaink, a pártapparátusban dolgozó min­den elvtárs lelkiismeretes, ál­dozatkész. fáradságos munká­ja. Csak az ö közreműködésük­kel. az ő munkájukkal lehetett valóra váltani, végrehajtani a párt célkitűzéseit és határoza­tait. Türelem az emberekkel, türelmetlenség a hibákkal szemben Pártunk egészséges fejlődé­sének vannak azonban kedve­zőtlen tünetei, melyek még frissek, most kell nyesegetni, mert ha megerősödnek, akkor nehezebb tőlük megszabadulni. mindenekelőtt a párt és a tö­megek kapcsolatát nehezítő je­lenségekről kell beszélni. A párt és a tömegek kapcsolata alá­vetőén azon alapszik, hogy mennyire helves a oárt politi­kája, memvire fejezi ki a tö­megek érdekeit. Ha ez irt­ván, akkor a kapcsolat ió De az országosan helyes poli­tikát egyes emberek káros mértékben befolyásolhat­ják. eltorzíthatják, ami semmiképpen sem vezet a párt és a tömegek kapcso­latának erősítéséhez. Vannak ilyen tünetek. Anélkül, hogy tagadnánk mint fő ve­szélyt a révizionizmust. a szek­tás, dogmatikus jelenségek egv- egy megnyilvánulásáról keil beszélni. Van a párlértekezlet- nek eay olyan határozata, hoey a pártfunkciót kivéve, minden más funkciót betölthet párton- kívüli. Mégis az a tapasztalat, hogy indokolatlan bizalmatlan­ság van a. pártonkívüliekkel szemben. Egyik-másik helyen nem maradhat meg, mégha volt is valahol funkcióban pár- tonkívüli. azt rögtön leváltják azzal, biztosabb, ha ezt a posz­tot pártaggal töltjük be. Ha nem bízunk a tömegek­ben. akkor milyen tömegekkel akarunk kapcsolatot teremte­ni? Akik bizalmatlanok a tö­megekkel. s ez a szektarianiz- mus egvik jellemző vonása, ál­ladóan félelemben élnek a tö­megektől. Ezek hajlamosak ar­ra, hogy a politikai felvilágosí­tó munka helyett adminisztra­tív intézkedéseket sürgessenek akkor is. amikor a íe'vilásosíto szóra volna szükség. Régi igaz­ság a pártban, hogy a tömegek megnyeréséért nap, mint nap újra és újra harcba kell indulni, mert a feladatok újak és újab­bak, de mindegyik megol­dásához szükség van a tö­megek aktív közreműkö­désére. Vannak mások, akik képtele­nek reálisan megítélni embere­ket, vagy jelenségeket. Néhány ember megnyilatkozásából vagy jelenségekből képtelenek tárgyilagos, szubjektívmentes következtetéseket levonni. Ezek között sokan vannak, akik el­nézőek saját hibájukkal szem­ben, magukkal szemben, vi­szont oktalan türelmetlenséget tanúsítanak mások hibáival szemben." A hibák elkövetőit hajlamosak rögtön ellenségnek tekinteni, jobb esetben követe­lik a funkcióból való eltávolí­tását. vagy a pártból való kizá­rását. Jó visszaemlékezni, hogy az ellenforradalom után milyen szükség volt minden emberre és minden ember megnyerésé- ért komoly harcot folytattunk Most sem lehet játszani az emberekkel, ■ az. emberek párt­tagságával, mégha erősek va­gyunk akkor sem, mert most is u«'-anolvan szükségünk van rájuk. A hibák elleni türelmet­len harc jogos, de csak úgy ha van türelmünk az emberekhez. Ez a kettő nem áll ellentétben egymással, sőt ezt csak együtt párosítva lehet eredményesen a hibák ellen harcolni. Egyes elvtársak miután erősnek tud­juk magunkat, újra ahhoz a rossz módszerhez kezdenek nyúlni, hogy nekik mindig iga­zuk van. Az ő utasításuk csak a jó és a bölcsesség babérjain ülve parancsolgatnak, utasít- gatnak. Nem ér fel hozzájuk a tömegek hangja. Ezek között az emberek között vannak olya­nok, akik félnek a tömegektől. félnek Velük tanácskozni, mert a felmerülő kérdésekre nem mindig tudnak alkotó módon, a párt politikáját követve helye­sen válaszolni. Vannak akik nem tudják a fejükbe venni pártunk szövet­ségi politikáját. Az értelmiség­ről csak úgy tudnak beszélni, hogy csepütík és hangoztatják, hogy megint kezdjük az udvar­lást és ott, ahol lehet, kirekesz­tik őket a vezetésből. Nemcsak az értelmiséggel, de a nőkkel is hasonló a helyzet. Okét is min­denféle funkcióból kirekesztik azzal, hogy velük úgysem ér­demes vesződni. A siroki alap­szervezet taggyűlésén a jelölő­bizottság nem fogadott el eay elvtársnőt, egyedüli indok az volt, hogy nő. De kell tenni arról is, hogy a párttagok egy része va­lami meg nem érdemeit előnyökhöz jusson azáltal, hogy párttag. Ha a pártonliívüliek azt lát­ják, hogy bármilyen funkció elnyeréséhez nem elegendő az ész. a rátermettség, a becsüle­tesség. a rendszerhez való hű­ség. akkor mindenifi párttag akar lenni. Ennek jelei már mutatkoznak. Döngetik a ka­pukat olyanok, akik minden meggyőződés nélkül párttagok akarnak lenni, mert valami előléptetést, vagy állás elnye­rést vélnek könnyebben, ha párttagok lesznek. Ezt nem szabad csinálni. Nemcsak azért, mert nem erősíti kapcsolatun­kat a tömegekkel, hanem azért sem. mert ha megint beözönle­nek a pártba nem meggyőződé- ses emberek, akkor világos, mi lesz a párt sorsa. Meg kell nyugtatni mindenkit, hogy az állampolgároknak egy­forma jogaik vannak, nin­csenek kivételezett, első és második kategóriába tarto­zó állampolgárok. A pártonkivüii is nyugodtan élhet és dolgozhat, és ha be­csületes, rátermettsége van, hű rendszerünkhöz, a pártfunkción kívül minden funkciót betölt­het. Van némi veszély - ott is, (hogy a megválasztott vezető testületek nem minden időben töltik be szerepüket. A füg­getlenített apparátus sem ve­szi igénybe minden esetben én­nél, a vezető testületnek a se­gítségét. Ez a jelenség tapasz­talható a megyei és járási bi- zottságoiknál. A végrehajtó bi­zottságoknál mintha nem len­nének olyan elevenen élő viták, mint korábban voltak. Újra kezd jelentkezni a hivatali bü­rokratikus szellem,-melynek le­vegőjében nem élhet, csak sor­vadhat minden választott tes-. fület. Ezen elsősorban ma­gunknak, akik bent dolgozunk ezekben a testületekben, kell javítani. A vezetőségválasztások je­leztek egy olyan, talán legve­szélyesebb tünetet, hogy egyes helyeken kezd újra félelmet kiváltani a bírálat. Különösen ott, ahol a tagok függő vi­szonyban vannak az üzemek, vagy a • hivatalok vezetőitől. Több panasz érkezett a Hatva­ni Cukorgyár, az egri Finom- szerelvénygyár munkásaitól, kommunistáitól. S ebből a szempontból, kicsit megdöb­bentő az a kép, ami a hivatali pártszervezeteknél jelentkezik. Ezen a kezdeti bajon sürgő­sen változtatni kell, ahol a szép szó nem használ, ott szervezeti rendszabályokkal is A bírálat és önbírálat pár­tunk éltető eleme, s ennek útjából minden akadályt el kell hárítani. Végezetül még egy. egész­ségtelen jelenségről kell 'be­szélni. Kezd szaporodni azok­nak az embereknek a szama, gkik általában egyetértenek a párt politikájával, de gyakor­latban nem mindig hajtják végre. Véleményt kevésbé nyilvánítanak, de úgy maguk­ban, baráti köreikben duzzog­nak, hogy ez sem jó, azt sem jól csináljuk, ezt én másképp csináltam volna. Ezek közül egyesek magukat magasztal­ják, mások lebecsülésével. Ez törvényszerű, aki magát indo­kolatlan magasságig akarja emelni — erős talán a kifeje­zés —, annak másokat el kell taposni. Ez jelentkezett a szö­vetkezetek fejlesztésénél, ahol sok gazdája akadt ezeknek az eredményeknek, mintha kizá­De mintha ott is kezdenék egyes elvársak elfelejteni, hogy ők kommunisták, párttagok a munkásőrségben, és nem'mun­kásőrök a pártszervezetben. Egyesek úgy gondolják, hogy 3 munkásőrségük szakasza vagy raja, egy-egy községben, üzemben mindenek felett áll. Helyenként még az ellen is tiltakoznak, hogy a pártszer­vezet megtárgyalja a munkás­őrség problémáját. Itt szüksé­ges tovább erősíteni annak tu­datát, hogy az ott dolgozó kommunisták alapvetően fon­tos tennivalója, hogy a párt politikájának szellemében dol­gozzanak és magatartásukkal segítsék elő a párt és a tö­megek kapcsolatának további elmélyülését. Mindezek csak elszórt jelek. De szükséges róluk beszélni, ■ .g az o bölcsességüktől és okosságuktól ment volna előbbre ez a mozgalom, s nem a párt helyes politikájától. Ezek rossz típusai parttagja­inknak, mert nem lehet velük vitatkozni, és soha sem tudni, mit gondolnak, csak ügy fél­füllel hallani, mit mondanak. Ez az intrika. És minthogy az intrika talaj tálán, ezek az em­berek is előbb-utóbb azzá vál­nak. Ezért kell őket jóelőre figyelmeztetni, segíteni nekik megszabadulni, hibáiktól.. Munkásőrségünk és az ott. dolgozó kommunisták nagy szolgálatot tesznek népünknek és pártunknak. mert miután látjuk, fel merjük tárni, máris rálépünk a hibák megszüntetésénlí útjára. A mi púrjAink erős, egységes, tagja; szilárdak és ezért ezeknek a hibáknak a kijavítása nem nag\, de állandó feladatot jelent. Miután megszűntek ezek a hi­bák, vigyázni kell, hogy vissza ne térjenek. Pártunk előtt álló feladatok megoldásában komoly segítsé­get jelentett számunkra me­gyénk valamennyi tömegszer­vezetének és tömegmozgalmá­nak munkája. Az alapszerve­zetek kis létszáma szinte pa­rancsotokig követelte, hogy szorosan támaszkodjunk a tö­megszervezetekre és tömeg- mozgalmakra. Fontos felada­taink közé tartozott az ifjúság megnyerése. Becsület és elismerés illeti minda/okat, 'alti.It sí munkásőrség ben te '♦éken j Led ne k* \ KIS/ megalakulása választóví* volt. Rögtön látszott, hogy hol tar­tunk az ifjúság körében. Meg kell mondani, a KISZ, szer­vezése kellemes csalódást je­lentett. Voltak olyanok, akik a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség’kiejtésétől is féltek. A mi munkásfiataljaink azonban erre egészségesen reagáltak, s a szervezés néhány napja után világosabb volt, hogy a párt­nak továbbra is komoly bá­zisa van az ifjúság körében. A KISZ segítségével teremtet­tünk lényegében rendet a diák­ifjúság között. Eger, Gyöngyös, Hatvan, középiskoláiban a fia­talokkal folytatott heves vitá­ban jöttek létre KlSZ-szerve- zeteink. A főiskolán, a Dobó gimnáziumban, nem beszélve az üzemek és falvak fiatal­jairól, akik számos megnyilat­kozásukban tanújelét adták a párt iránti hűségüknek és sze- retetüknek. Ma a termelés frontján is ott találjuk az if­júság, a KISZ legjobbjait. Szá­mos termelési tanácskozásuk az idősebb nemzedéket is meg­lepte szakszerűségével és kez­deményezésével. Petőfibá- nya és a megye többi üze­meiben ott voltak a fiatalok, amikor a kongresszusi munka­versenyről volt szó, és ott vol­tak legjobbjai a szövetkezetek szervezésénél. Nem egy helyen a KISZ- tagok lelkesedése ragadta ma­gával az idősebbeket is. A különböző termelési mozgal­mak, ifjúsági mozgalmak ke­retében 1958-ban mintegy 6 millió, 1959. első felében pe­dig 5 millió 700 000 forintot takarítottak meg a népgazda­ságnak. Az üzem és a város saépítési munkájában az év első 7 hónapjában 33 600 óra társadalmi munkát végeztek. 10 500 órát dolgoztak a terme­lőszövetkezetek építkezésein, több mint 800 köbméter követ termeltek ki. A ifjúságnak, a kiszistáknak munkája, lelkese­dése nagyban hozzájárult a párt és az ifjúság kapcsolatá­nak elmélyítéséhez. KlSZ-szer- vezeteinknek jövőben is növel­ni kell nemcsak a kiszisták, hanem az egész ifjúság köré­ben a párt, a munkásosztály és szocialista hazánk iránti sze- retetét és hűségét. Nem kisebb segítséget jelen­tett, amit a szakszervezetben dolgozó kommunisták és az egész szakszervezeti mozgalom adott számunkra az előttünk álló feladatok megoldásához. Megyénk szakszervezeteiben dolgozó kommunisták, segítsé­gével sikerült legyőzni azokat a jobboldali nézeteket, amelyek a szakszervezet teljes függet­lenségét, tiszta érdekvédelmi szerepét hangoztatták. Fontos volt, hogy ebben a szervezet­ben mennél előbb rendet te­remtsünk, hogy a szakszerve­zetben dolgozó kommunisták ne legyenek függetlenek a párt határozataitól és célkitűzései­től, s ne váljanak a dolgozók olyan érdekvédelmi szervévé, amely független a termeléstől. Ezeknek a ferde nézeteknek a leküzdése és az ellenforradal­mi elemek eltávolítása a szak- szervezetekből tette csak alkal- ■ mássá szakszervezeteinket, hogy a kommunistáit; vezeté­sével harcba induljanak a ter­melés megszilárdításáért, ké­sőbb a bérezés helyes elveinek megvalósításáért. Most §za k szervezetei »1 k ered menyesen te v ékeny Lednek a kongresszusi munkaverseny érdekében. Szakszervezeteink­nek a jövőben egyik legfonto­sabb feladata marad, hogy se­gítse valóra váltani azokat a célokat, amelyeket pártunk dolgozó népünk elé állít., A szakszervezet úgy válik igazán a dolgozók érdek­védelmi szervévé, ha a dolgozók legalapvetőbb ér­dekeit, a szocializmus fel­építését képviselik. Ennek érdekében szervezi a munkaversenyt és segít mind­abban, ami az üzemekben a termelés érdekében történik. Emellett soha se tévessze szem elől a dolgozók jogos érdekeiért folytatott harcot csak a kettő együttvéve teheti valóban kapoccsá szakszerve­zeteinket a párt és a dolgozó tömegek között. Számottevő az a segítség, amelyet megyénk nőmozgalma keretében dolgozó nők nyúj­tottak számunkra a párt poli­tikájának valórayáltása során. Ott találtuk asszonyainkat a termelőszövetkezeti mozgalom szervezése idején, a választási harcban és minden nagyobb feladat megoldásában o komo­lyan számíthattunk megyénk nődolgozóira. V nőit |>olíliKai életbe taIó bevonása még sok 'ennivalót követel. Mindenekelőtt meg kell szün­tetni' azt a közömbösséget amelyet a nők irányában tanú­sítunk, tudomásul kell venni, hogy nem lehet számunkra kö­zömbös, hogy a társadalom olyan tekintélyes része, mint a nők, hogyan vesznek rész1 a szocializmus építésében. A nőniozgalom nem külön speciális célokért, hanem a párt politikájáért harcol és azt valósítja meg. Ezért ebben a munkájában mind a pártnak, mind az ö&z- szes tömegszervezetnek és kom­munistának segíteni kell. A nők nevelése nemcsak a nő- mozgalom feladata, hanem va­lamennyiünké. Fontos, hogy a jövőben nagyobb számban von­juk be a nőket a társadalmi élét vezetésébe és irányításába. A lla/ttiíav Aié|> front Heves megyei Bizottsági szá­mos oiyan mozgalmat indított és szervezett, melyen keresztü. a lakosság jelentős rétegét tudta mozgósítani. Ilyen a köz­ségfejlesztési terv végrehajtá­sára szervezett társadalmi munkák egész sora. a falus; gazdatanfolyamok, az előadá­sok sorozata. Népünk nagy ün­nepei megrendezése, s az egész választás eredményes lebonyo­lítása csak aláhúzza annak igazát, bog}- a tömegek akarnak dolgozni, akarják segíteni az ország ügyét, csak meg kell ta­lálni a hozzájuk vezető utat. Vannak a' nsöfroiV - mozgalom (Folytatása a 7. oldalon) a bkaioiiii*» a löiue^rlt <59 kölesöitöp bvy.aiomuia! válaszollak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom