Népújság, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-01 / 257. szám
4 népújság 1959. november 1., vasárnap Tanácskozik a megyei pártértekezlet (Folytatás a 3. oldalról) nap megbirkózni. Egyes emberek a gyors fejlődés láttán — mivel Bem ismerték a falu akkori helyzetét —, úgy képzel- I ték el, hogy ez csak olyan kényszerítő körülmények hatására jöhet létre, ami feltétlenőtt a pái*t és a kormány hitele a faluik dolgozói előtt. Hogy akkor is követték a pártot, amikor azt mondta a párt, lépjetek szövetkezetbe, ez a ti boldogulástok útja. Tudták és tudják a falvak dolgozó parasztjai, hogyha ezt a párt mondja, akkor ez így is lesz, mert megtanulta becsülni a párt szavát, látta, hogy. a szó és a tett egybeesik. Különösen nehéz, sokszor éjszakába nyúló vitát kellett folytatni egyes elvtársakkal, akik látva a kezdeti sikereket, nem nagyon válogattak a módszerekben és pillanatnyi sikerért, vagy félsikerért kockára [ tették volna azt a jó és egész- ' séges kapcsolatot, ami a párt és a falvak dolgozó parasztjai között meg volt és meg van ma is. Nem kisebb veszélyt jelentett a „mindenáron szövetkezeti község’’ ki nem mondott, de gyakorlatban alkalmazott elmélete. Ezek igen tarkák voltak, s „a helyi szokásokhoz” alkalmazkodtak. Voltak például olyanok, akik meg nem valósítható ígérgetést alkalmaztak, megint mások az ellenforradalom alatt kompromittált, korábban a szövetkezetét szétverni akaró embereket akarták az első vonalba küldeni, azzal, hogy ezeknek tekintélyük van a parasztok előtt. Szomorú volna számunkra, ha nekünk ezeken az embereken keresztül kellene bizalmat szerezni a parasztság előtt. A mi bizalmunk és befolyásunk mindaddig meg lesz, míg helyes a politikánk, míg emberségesen beszélünk az emberrel. Ha nem ezt tennénk, válogathatnánk bárkit, elvesztenénk a falvak bizalmát. Mindezen hibák ellenére, szövetkezeti mozgalmunk a teljes önkéntesség, a parasztság egyetértése alapján ment végbe. Csak így és sehogy másképp nem lehetett biztosítani 30 000 parasztcsalád szövetkezetbe való belépését. Csak úgy tudtunk előre menni, ahogy velünk jött a falvak dolgozó parasztsága, nélkülük egy lépéssel előbbre menni, egy taggal a szövetkezetbe többet beszervezni nem lehetett volna. Ezért a munkáért köszönet és elismerés jár minden kommunistának, pártonkí- r,ültnek, külön azoknak az ü£e- mi munkásoknak, akik ezekben az időkben a falut járva, segítették ezt a munkát. Elismerés azoknak a dolgozó parasztoknak, akik a felvilágosító szó hatására ma a falvak szocialista átalakításának úttörői közé léptek. A felmerült hibák olyan jelentéktelenek, hogy semmiképpen sem tudják beárnyékolni ezeket a sikereket és eredményeket. Tisztelt pártértekezlet! A párt decemberi határozatának végrehajtásában elért eredmények megváltoztatták a megye mezőgazdaságának arányát a szocialista szektor javára. Ma a meg v e összterületének 76 százaléka a szocialista szektorhoz tartozik A szántóterület 64 százalékán ma már korszerű, nagyüzemi mezőgazdaság tört ntat magának. Ez egyben azt is jelenti, hogy az egész mezőgazdaság problémája egyre inkább a szövetkezetek problémáivá kezd válni. A szövetkezetekbe tömörült 32 613 tag 200 000 kát. hold földön gazdálkodik. Ez azt jelenéi, hogy szövetkezeteink ma már képesek arra, hogy a megyéből az exportra szállítandó termékek jelentős részét megtermeljék, olcsóbb, jobb minőségű áru kerüljön megyénk mezőgazdaságából a piacra. Megyénk pártszerveire és pártszervezeteire, valamennyi kommunistára nagy feladatot ró a Központi Bizottság már ‘ einst határozata. Azért; is, mert szövetkezeteink zöme most, ősszel kezdte él a teljes közös munkát. A nehézségek egyike már elkezdődött akkor, amikor néhány elvtársunk hosszú ideig, ahelyett, hogy hozzáfogott volna a szilárdítás pártmeghatározta feladatai végrehajtáséhoz, azt vitatta, helyes-e ez a határozat és ez-e most a legfontosabb feladatunk. Már többször szülöttünk arról, hogy aki komolyan gondolta a szövetkezetbe tömörült parasztság jólétének megalapozását, annak most és a jövőben is a szilárdítást kell fő feladatának tekinteni. Csak felelősség nélkül lehet magára hagyni 30 000 parasztcsaládot és nem segíteni új életük formálásában. Tovább előre lépni csak szilárd, jól működő szövetkezetekkel lehet Akik ezt tagadták, saját magukkal kerültek szembe, mert vallják, hogy jól működő szövetkezetek a legjobb agitátorok és ugyanakkor félig kész, talán félig sem kész szövetkezetekkel a hátuk mögött, sürgették a továbblépést. Ha sehol, ennél a munkánál különösen nem vezet jóra az oktalan türelmetlenség, a megalapozatlan munka. összességében azonban a Központi Bizottság márciusi határozatát párt- és állami szerveink eredményesen hajtották és hajtják végre. A politikai munka alapvető kritériuma az volt, hogy minden szövetkezetben megkeressük, létrehoztuk azt a magot, melyre támaszkodva, meg lehet nyerni az egész tagságot, vagy legalábbis a tagság többségét. Ehhez mindenekelőtt létre kellett hozni pártszervezeteinket. Ezek létrehozása érdekében új tagokat, korábban egyénileg gazdálkodó parasztokat kellett felvenni pártszervezeteinkbe. Ez a munka fontos tapasztalatul szolgál és nem árt néhány szót szólni erről a munkáról. Amikor a szövetkezetbe lépett parasztok egy részével arról beszéltünk, jó volna létrehozni a pártszervezeteket, sokan közülük maguk jelentkeztek a pártba, azzal, hogy ők segítik a pártszervezetek létrehozását, ha erre alkalmasnak találjuk őket. E munka során közel 300 volt egyéni paraszt jelentkezett pártszervezeteinkbe. Azt gondolom, mindenki tapasztalta, hogy az új szövetkezeti vezetőségek sokszor hivatkoztak nehéz helyzetükben arra, azért nehéz a feladatokat megoldani, mert nincs párt- szervezetük, vagy ha van is, gyenge és nem elég jól dolgozik. Ez azért fontos számunkra, mert ebből kitűnik, hogy a falvak dolgozó parasztsága új életük kialakításában fontos segítőt látnak pártszervezeteinkben. Másrészt azért, mert -ez az igény komoly felelősséget jelent szövetkezeti pártszervezeteink számára. Pártszervezeteink egészében megfeleltek ennek a várakozásnak. Létrejöttük, munkájuk sokban segített és segít a szövetkezeti vezetőségeknek. Legjelentősebb eredménye pártszervezeteinknek, hogy magukat a szövetkezeti vezetőségeket sikerült meggyőzni arról, hogy amit tesznek, helyesen teszik, és az ügy, melyben vezető beosztást vállaltak, helyes és jó ügy. Sok helyen a szövetkezeti vezetőségek kezdeti magukra hagyása ingadozást jelentett az egész szövetkezeti vezetésben, Ezért szükségessé vált, hogy mindenekelőtt a szövetkezeti vezetőségek merjenek határozottan és bátran intézkedni, ök maguk merjenek elsősorban kiállni azok mellett a törvények és rendeletek mellett, melyek szabályozzák és erősítik a szövetkezetek működését és az egész közös gazdaságot. E kezdeti ingadozás ellenére azonban elmondhatjuk, hogy szövetkezeti vezetőségeink általában jók és szilárdak. Helyesnek bizonyult az az elv, hogy mentiéi több helyi embert a szövetliezetek élére. A szövetkezeti tagok általában demokratikusan választották meg vezetőjüket és e demokratikusan választott vezetők irányítják, vezetik a szövetkezeteket. Komoly segítséget jelentett a pártnak és a kormánynak az az intézkedése, hogy termelőszövetkezeteinket erősítsük meg szakemberekkel, szövetkezeti községeinket pedig jól képzett pártmunkásokkal. Ez komoly segítséget jelentett az egész megszilárdi- tási munkában. Szövetkezeteinkbe 36 szakembert küldtünk le, ezek mellett mintegy 23 azoknak a száma, akik mint pártmunkások, tanácselnökök kerültek le a falura. Ezeknek az elvtársaknak munkája nélkül aligha birkóztunk volna meg nehézségeinkkel. A szilárdítás egyik komoly fegyverténye volt és lesz a jövőben is, államunk jelentős segítsége a szövetkezeteknek. Az idén mintegy 34 millió forintot ruháztunk be szövetkezeteinkbe. Ebből az összegből 130 létesítmény épül, főleg állati férőhelyek formájában. Az említett létesítmények mellett jelentős az a gépmennyiség, amit szövetkezeti mozgalmunk előrehaladása folytán megyénk kapott. Traktort 185 darabot, 10 silókombájnt, 3 gabonakombájnt és 260 egyéb mező- gazdasági gépet. A közös gazdaság kialakításának nagy segítséget nyújtott, hogy különösebb zavar nélkül, időben végrehajtottuk a földrendezést. Eddig ezt a munkát 59 községben fejeztük be, s kezdtük meg a birtokbaadást. A föld- rendezésen dolgozók túlnyomó többsége eredményes munkát végzett. A földrendezés során 11 347 parcella tűnt el, helyette 3500 nagyüzemi tábla lett. A megszilárdítás időszakában helyesnek bizonyult, hogy a megyebizottság fontos feladatának tekintette az állatok átteleltetéséhez szükséges takarmány biztosítását. Erről a megye minden termelőszövetkezetében közgyűléseket tartottunk, szívós és eredményes politikai munkával a szövetkezeti tagság egyre nagyobb számát sikerült ennek fontosságáról meggyőzni. E • munka során 13 000 kát. holdon végeztünk felülvetést az újonnan alakult szövetkezetekben. Eddig mintegy 1067 vagon szálastakarmány került a szövetkezetekbe, melyet a szövetkezeti tagok vittek be és ez fedezi az állatok átteleltetéséhez sz.ülssé- ges takarmánymennyiséget. A takarmány biztosítása mellett szövetkezeteink létkérdése a vetőmag biztosítása volt. Jelenleg a vetőmag mintegy 76 százaléka szövetkezeteinknél biztosítva van. Jelentős azoknak az állatoknak, főleg növendékeknek a száma, melyeket főleg az újonnan alakult szövetkezeteink vásároltak, — ez a szám megközelíti a kétezret. Csak az elismerés hangján lehet beszélni a gépállomások dolgozóiról, akik megértették annak fontosságát, hogy a földek ősziek alá való szántása, a kis- parcellák helyett a nagyüzemi táblák kialakítása most gépál lomásaink egyik legfontosabb feladatát jelentik. Gépállomásaink dolgozóinak segítségével az ősszel felszántásra kerülő földekből 112 000 kát, holdat szántottak fel és ezzel a szemnek is észrevehetően kezd megváltozni a megye képe. Á kis egyéni gazdaságok parcellái helyett megjelentek a paraszt jövőjét biztosító nagyüzemi táblák. Örvendetes, hogy ezt a munMegyénk szinte valamennyi rétege segített ebben a munkáljad. Ezek között első helyen munkásosztályunk határtalan segítségét kell említeni. Az üzemek patronázs-mozgalma, helyesen, nemcsak a gazdasági megsegítésre és nem elsősorban erre épült, hanem a politikai segítségre. Üzemeink — s külön meg kell említeni a budapesti üzemek munkásainak segítségét —, politikailag jól képzett munkások segítségét adták szövetkezeteinknek. Csakúgy, mint a mi üzemeink, sok községben csak az ő közreműködésükkel lehetett szövetkezeteink helyzetét megváltoztatni és megszilárdítani. Mindezek mellett azonban mégis az új életet formáié nagy munkában, h falvak dolgozóié volt a döntő szó, akik a belépési nyilatkozat aláírása után ősszel elkezdték a közös munkát és eldöntötték annak vitáját, lesz-e ezekből szövetkezet vaéy nem. Ma már ezek szövetkezetek, és valamennyi szövetkezetünkben közösen végzik az őszi mezőgazdasagi munkákat. Szövetkezeteinkben eddig az őszi vetések 90.5 százalékát végeztük el. kát gépállomásaink a parasztság megelégedésére végzik. Arról érkeznek hírek, hogy a gépállomás jó és a szemnek is szép munkát végez. A szövetkezet megszilárdítása egyik fontos, talán legfontosabb mozgatója volt, hogy A szövetkezeti parasztság munkája, különösen a régieké, napról napra kézzelfoghatóan bizonyítja a szövetkezeti gazdálkodás előnyét. Ebben az évben is szövetkeze- teink terméseredményei beszédes bizonyítékai annak, hogy csak a nagyüzem útján lehet többet és egyre többet termelni. Szövetkezeteink az idén búzából 12,8 mázsás termésátlagot értek el, az egyéni paraszt- gazdaságok 8,6 mázsás átlagával szemben. Árpából a szövetkezetek 13,5 mázsát, az egyéniek 10,5 mázsát termeltek. Cukorrépából míg az egyéniek 110 mázsát, szövetkezeteink addig 150 mázsát termeltek. Átlagban minden termény- féleséget alapul véve, szövetkezeteink 15—20 száza- 1 lékkai magasabb termésátlagokat értek el. A termésátlagok mellett vonzóvá tették szövetkezeteinket azzal is, hogy sehol megműve- letlen földjeik nem voltak. Ezek az eredmények szilárd alapot teremtettek ahhoz, hogy az elkövetkezendő időben tovább lépjünk előre a mezőgazdaság szocialista átszervezésének útján. A mezőgazdaság kedvezd fejlődése mellett szólni kell néhány kedvezőtlen jelenségről is. Mindenekelőtt arról. _ hogy megyénkben az eddigi erőfeszítések kevésnek bizonyultak ahhoz, hogy szarvasmarha állományunkat megfelelő színvonalon tudjuk tartani. Most s szövetkezeti fejlesztésnél mintha egyes jó állattenyésztő gazdák saját szövetkezeteikben le akarnának mondani az egyébként jól jövedelmező állattenyésztésről. A régi termelőszövetkezetek munkája eredményeként az idén már elérték, hogy 100 kh-ra, a háztájit nem számítva, 22 számosállat esik, ezzel szemben bizonyos fokig érthető okokból a felfejlődött és újonnan alakult tsz-ekben 100 kh-ra mindössze 9—10 számosállat jut. A jövőben el kell érnünk, hogy 1962. végére a termelőszövétkezetekben 1Ö0 kh-ra 22—25 számosállat jusson. Arra kell törekedni, hogy már jövőre a termelőszövetkezeteinkben 100 kh-ra 10—12 szarvasmarha, ezen belül 4 tehén jusson. Tovább kell növelni sertésállományunkat. 100 kh-ra el kell érni. hogy 20—22 sertés és ezen belül 14 hízósertés iusson. Csak ezek megvalósításával tudjuk növelni termelőszövetkezeteink és egész megyénk mezőgazdaságának árutermelését. A. megfelelő állatsűrűség mellett nagyobb gondot kell fordítani az állati termékek hozamának növelésére, a költségek csökkentésére. Ez szövetkezeteink és állami gazdaságaink egyik legfontosabb feladata. Még a kedvező Időjárás, a szorgos munka ellenére is alacsonyak termésátlagaink, ennél fogva megy énk egész társadalmának ügyévé tudtuk termi. drágán termel még mezőgazdaságunk* A jövőben el kell érni, hogy kenyérgabonánál meghonosítsuk a magasabb termésátlagot biztosító búzafajtákat és a termésátlagok növekedésével csökkenteni tudjuk a termékek önköltségét. Kevéssé van kihasználva megyénk mezőgazdaságában az öntözéses gazdálkodás lehetősége. A következő időkben kb 2000 kh-al kell növelni az öntözéses gazdálkodást. A termelőszövetkezet megszilárdítása és továbbfejlesztésének egyik legfontosabb feladata, hogy ne veszítsük el türelmünket. Többet és egyre többet kell foglal- kozni a termelőszövetkezetekbe tömörült parasztokkal. A jövőben is tovább kell erősíteni szövetkezeteinket politikailag és szakmailag jól képzett káderekkel. Pártszervezeteink a szakemberek bevonásával a tél folyamán szervezzenek politikai és szakmai tanfolyamokat a termelőszövetkezeti tagok, brigád- és csapatvezetők oktatására. A több türelemről azért is kell beszélni, mert vannak sokan, akik abban a parasztban, aki első szóra nem ért velünk egyet valamely dologban, ellenséget lát és hajlamos kikiáltani a szövetkezet esküdt ellenségének. Holott ténylegesen arról van szó, hogy nem tudja, nem látja elég tisztán törvényeink és intézkedéseink, hogyan szolgálják az egész közösség és benne az ő érdekeit is. Amikor arról beszélünk, hogy több türelmet a szövetkezetbe lépett parasztsággal szemben, szóvá kell tenni azt- is. hogy egyes parasztoktól, szövetkezeti tagoktól pedig több megértésre van szükség. Most mintha egyes szövetkezeti tagok csökönyösek lennének., úgy vélik, hogy helyettük majd másvalaki elintézi a dolgotr hátralevő részét. A mezőgazdaság problémáját, a szövetkezetek problémáját, a parasztság helyett senki sem intézi el. 4 szövetkezetét maguknak keli megteremteni. ebben őket mindenki segíti. De elsősorban a falvak dolgozó parasztjainak kell ebben élenjárni. Jövőjük olyan lesz, amilyenné formálják. Aki szereti a faluját, szereti a mezőgazdaságot, annak most komolyan kell dolgozni a parasztság jövendő sorsán. Azokat a renitenskedőket, a szövetkezet ellen agitélókat. akik a jó szóra sem hallgatnak, akik a szövetkezet rendjét, s tagjainak jövőjét'teszik kockára, a törvény előtt fogják felelősségre vonni. Senkinek sem tűrjük el, hogy veszélyeztessék parasztságunk új életének formálását és jövőjét. A szövetkezeti tagság döntése alapján helyesen, lehetőség nyílott arra, hogy a kulákok is bent dolgozzanak a szövetkezetben. De arra nincs és nem is lesz lehetőség. hogy a szövetkezeten belül bomlasszák a szövetkezeteket, mert akkor fennálló törvényeinkkel és rendelkezéseinkkel találják magukat szemben. S ezért senki mást. csak saját magukat okolhatják. Könnyebb volna a munkánk akkor, ha az állami, párt vezető emberei nem mindent csak felülről várnának, utasításokat hajtanának végre, hanem saját maguk is egy kicsit jobban törnék a fejüket, hogyan lehet községükben előbbre jutni. Szólni kell arról a problémáról is. hogy nem sikerült teljesen megszüntetni azt a vitát, ami egyes szövetkezetekben a középparasztok körül folyik. Sokan még mindig bizalmatlanok azokkal a középparasztokkal szemben, akik most léptek a termelőszövetkezetbe. Kedves elvtársak! Pártunk és kormányunk helyes politikája, pártszervezeteink és megyénk népének ered- ményes munkája lehetővé tette, hogy tovább növekedjék népünk jóléte. Elmondhatjuk, hogy a nagy építkezések mellett az elmúlt években jelentősen megnőtt a dolgozók saját beruházása is. 1958-ban megyénkben 800-an vették" Igénybe a 30—40 000 forintos ’akás- építkezési kölcsönt. 1949-től 1959-ig 12 000 lakás épült a megyében, ez háromszor több, min! a Pedig sokan közülük telje« szívvel a szövetkezet mellett állnak és minden tudásukkal segíteni akarják azt. Példa is van előttünk számtalan, ami azt bizonyítja, hogy a középparaszti szövetkezeti tagok, akik meggyőződtek a szövetkezeti mozgalom helyességéről, teljes szívvel tudják ezt az ügyet szolgálni. Fontos tehát, hogy a régi és az új tagok, a szegény- és középparasztok teljes egységben, összeforrva dolgozzanak és vezessék a szövetkezeteket. Biztosítani kell azt is, hogy a szegényparasztok mellett a középparasztok közül is, aki erre alkalmas, megfelelő helyet kapjon a vezetésben. Csak ezek végleges megértése teremtheti teljes, egységes szövetkezeteket. Zavarja a munkánkat az is, hogy egyes vezető elvtársak figyelmen kívül hagynak fontos kormányrendeleteket. Ügy dolgoznak, mintha ezek nem is lennének. Ennek legszembetűnőbb jele, hogy sok vezetővel nem egyszer beszéltünk már arról, hogy fizessék rendszeresen a föld járadékot, mégis sok helyen nem fizetik. Ezért helyenként szembekerülnek a belépett szövetkezeti tagok teljesen jogos kérésével, hogy fizessék a földjáradékot Mi korábban beszéltünk a falvak dolgozóival arról, hogy aki belép, földjáradékot kap, azért mondtuk, mert ez igaz, és mindenkinek kötelessége az idevonatkozó törvényt végrehajtani. Ebben a munkában minden szabálytalanság, önfejűség csak kárt okoz egész szövetkezeti mozgalmunknak. Horthy 25 esztendejében épült lakások száma. Az utóbbi 5 év alatt Í34 millió forintot fordítottunk a lakásépítkezésekre. Ha elhagyjuk a kiskereskedelem mindennapos igényeket kielégítő forgalmát és csak a legjelentősebbeket emeljük ki, akisor a következő képet kapjuk. 1958. és 1959-ben nem egészen két év alatt eladott a kereskedelem 4500 mosógépet. 12 000 rádiót, 500 televíziót, több mint 2500 nagy motorkerékpárt. 200 hűtő&zek(Fólytatása az 5, oldalonf Növekszik az egész megye jóléte. j nül a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének katasztrófáját jelenti. Nem lát- I ták, nem érezték, mennyivel
