Népújság, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-04 / 259. szám

1959. november 4., szerda népüjsag 3 A munkásérdekek képviselői A MUNKÁSOK SZABAD­SAGA a múlt rendszerben addig terjedt, hogy „jogosult” volt a munkaerejét ott, annak és annyiért eladni, ameny- nyiért „akarta”. Ha azonban nem akart éhenhalni, kényte­len volt munkaerejét annyi­ért áruba bocsátani, ameny- nyit a tőkés kínált érte. A dolgozók látták, hogy egyenként tehetetlenek a tő­késsel szemben, képtelenek magasabb bért, jobb munka- körülményeket kiharcolni, azért igyekeztek szervezetekbe tömörülni. A tőkések igyekeztek min­den eszközzel még csírájában elfojtani a munkások szervez­kedését. 1791-ben egy hírhedt törvény megtiltotta a mun­kásoknak, hogy magasabb bérért, jobb munkakörülmé­nyekért szervezkedhessenek. A munkásosztály szinte ki­alakulásának első percétől har­cot folytatott a szervezkedés fogért, az elviselhetőbb élet­éi munkakörülmények kivívá­sáért, a szabadság és cselek­vés jogáért, azok törvénybe iktatásáért. Az e jogokért való harcot tűzte zászlajára a ko­rai szakszervezeti mozgalom is. így a bérből és fizetésből élő, kizsákmányolt dolgozók számtalan engedményt harcol­tak ki a tőkésektől a szervez­kedés, a munkafeltételek meg­javítása, társadalombiztosítás és kulturális téren. E jogok terjedelme azóta is országon­ként változik, mindenkor az adott ország társadalmi és gazdasági helyzetétől, a mun­kásosztály erejétől és szer­vezettségétől, de főleg attól, hogy mennyiben érvényesül az adott ország szakszervezetei­ből az egyes szakmai szerve­zetekben a munkásosztály for­radalmi pártjának a befolyása. Mert csak azok a szakszerve­setek tudnak következetesen harcolni a dolgozók gazdasági, politikai követeléseiért, jogai­ért, amelyeket kommunista pártok vezetnek. A KAPITALISTA országok­ban egyes szakszervezetek ta­gadják a párt vezető szerepét. Valóságban azonban ezek a szakszervezetek is valamelyik tőkés pártnak a függvényei, de egyes munkásáruló vezetők ilyen jelszavakkal akarják a dolgozók előtt elködösítem a valóságot. A nemzetközi munkásosztály történetében nagy fordulatot jelentett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, amely a világ egyhatodán megsemmi­sítette a termelőeszközök ma­gántulajdonát, megszüntette a kizsákmányolást és a mun­kásosztályt uralkodó osztály- 2yá emelte. A szovjet állam, a Szovjetunió Kommunista Pártjának vezetésével alkot­mányba iktatta a dolgozók szabadságjogait és létének első percétől kezdve biztosította a jogok betartását és állandó továbbfej lesztését. A világ munkásosztálya e jogalkotásokat követendő pél­dának tekinti, annál is in­kább, mivel ma a burzsoázia: profitjának növelése érdeké-• ben napról napra megfosztani; igyekszik a dolgozókat, a már korábban kivívott jogaiktól. A haladó szakszervezetek országos és világméretekben; szervezik meg a tömegeket; emberi jogaik, szabadságuk ki-; harcolásáért, az országokon és; világrészeken uralkodó impe-; rialisták ellen. A világ szier-; vezett munkásságának harcos: szervezete, a Szakszervezeti! Világszövetség, amely 92 mii-: liós tagságával a világ szerve-: Zett mozgalmának vezérkara: és félelmetes hadserege, min-: denkor síkraszáll a békéért, az emberi szabadságjogokért, a j gyarmati népek felszabadítá-; sáért, a jobb élet- és munka- ; körülmények megteremtéséért. A SZOVJETUNIÓ felszaba­dító harca nyomán, a Magyar Kommunista Párt vezetésével nálunk is hatalomra került a munkásosztály, s a Szovjet­unióhoz hasonlóan a munkás- osztály jogait a munkásosztály állama törvénybe iktatta. Ez­zel azonban nem szűkül a szakszervezetek szerepe a dol­gozók érdekvédelmeiben, ha­nem jelentős mértékben bő­vül, mivel több olyan felada­tot is átvett, amelyek egyéb­ként az állam funkcióit képez­ték, mint a társadalembiztosí­minél jobb életkörülmények teremtsenek. Ezért ellenőrzik, hogy az üzemek, az üzemi konyhák, munkásszállások dol­gozói megkapják az előírt szo­ciális normákat, A szakszervezetek fő felada­tát képezi a törvények és ren­deletek betartása és betartatá­sa. Nevelik a dolgozókat a tör­vények és rendeletek betartá­sára, de fellépnek azokkal a gazdasági vezetőkkel szemben, akik megsértik a dolgozók tör­vényben biztosított jogait. Az egyeztető bizottságok útján el­járnak a törvénysértések meg­szüntetésében, munkaügyi vi­tás kérdésekben képviselik a dolgozókat a bíróságok és egyéb államhatalmi szervek előtt. Mindezek mellett a szak- szervezetek tevékenyen részt- vesznek a Szakszervezett Vi­lágszövetség munkájában és minden erejükkel támogatják a békéért, a nemzeti függet­lenségért, a gyarmati népek felszabadításáért folyó harcot. Anyagi támogatást nyújtanak az egyes rászorult országok dolgozóinak, ilyen például a koreai háború idején, s most legutóbb az algériai dolgozók megsegítéséért indított akció­ban, stb. MINDEZEKET a Magyar Szocialista Munkáspárt vezeté­sével valósítják meg, amely vezetés biztosítja, hogy a szak- szervezetek hibamentesen és eredményesen tudjanak dol­gozni a magyar munkásosztály, .az egész nemzetközi munkás- mozgalom javára. A szakszer­vezetek a fenti feladatokat egyre inkább sikeresen oldják meg, egyre inkább eredmé­nyesebben töltik be a párt és a tömegek közötti transzmisz- sziós szerepet, megfelelően közvetítik a pártnak a dol­gozók hangját, problémáit, is­mertetik a párt politikáját a dolgozókkal, s mozgósítanak azok végrehajtására. Most, amikor pártunk VII kongresszusára készül az or­szág, amely kongresszus érté­kelni fogja az eddig megtett út eredményeit, hiányosságait és meg fogja szabni további előrehaladásunk és felemelke­désünk útját, minden szerve­zett munkásnak, szakszerveze­ti aktívának munkája legjavát kell adnia, hogy ezzel is elő­segítsük a kongresszus sikerét és meggyorsíthassuk hazánk­ban a szocializmus építését. Mudriczki János SZMT-titkár 1103 fwAtk tás, munkavédelem, kultúra, sport. Bár tevékenysége alap­vetően megváltozott, mivel a munkásosztály hatalomra ke­rülésével az üzemek köztulaj­donba való vételével megszűn­tek azok a gazdasági, társa­dalmi és politikai ellentétek, amelyek a tőkés társadalom­ban fennálltak és fennállnak ma is. Ma az állam azonos a néppel és a munkásosztály pártjának vezetésével a mun­kások legfőbb' óhaját, a szo­cializmust valósítja meg. Ezért ma a szakszervezetek legfőbb tevékenysége nálunk — ame­lyet a szakszervezetek XIX. kongresszusa is aláhúzott — a munkásfiatalom gazdasági és politikai erősítése, mivel ab­ban domborodik ki a magyar munkásosztály legfontosabb érdekvédelme. A magasabb termelékenységgel, a termelési költségek csökkentésével, a pa­zarlás felszámolásával, a szo­cialista tulajdon védelmével, teremtik meg a szakszervezetek a magasabb életszínvonal el­érésének feltételeit. Az alapvető feladatok mel­lett a szakszervezeteknek szá­mos részfeladatuk van a dol­gozók érdekvédelmeiben és ér­dek képviseletében. Legfőbb te­vékenységük, hogy az egyéni érdekeket összehangolják a társadalom érdekeivel. Ezért részt vesznek mindazon kérdé­sek megoldásában, amelyek a dolgozók élet- és munkakörül­ményeit érintik. Gondoskod­nak, hogy a népgazdasági ter­vek elkészítésénél a dolgo­zókról való gondoskodás meg­felelően érvényre jusson. Részt vesznek a népgazdasági tervek elkészítésében, mozgósítanak azok megvalósítására, vigyáz­nak arra, hogy a bérezés a szocialista bérezés elveinek megfelelően legyen megoldva, és a népgazdaság teherbíró- képességéhez mérten, a ter­melékenység növelésével, az önköltség csökkentésével ál­landóan emelkedjék a dolgo­zók életszínvonala. A szakszer­vezetek gondoskodnak a biz­tonságos munkafeltételek meg­teremtéséről, fellépnek azok­kal a gazdasági vezetőkkel szemben, akik nem biztosítják ezeket. GONDOSKODNAK a dolgo­zók szakmai képzéséről, álta­lános műveltségük emeléséről. Megteremtik ezek feltételeit. Irányítják a dolgozók társada­lombiztosítását, gondoskodnak arról, hogy a munkásoknak — NOVEMBER 4-ÉN (m.. este 19 órakor a TIT-klubba-i (Eger, Knézich u. 8.) A szövet­kezetek megalakulása hogyan változtatja meg a mezőgazda­ság struktúráját? címmel tart előadást Hont János, a Föld­művelésügyi Minisztérium TervíőosztáJyának vezetője. Belépődíj nincs!- A TIT NOVEMBER hó második felében helyesírási tanfolyamokat indít, melyekre nov. 13-ig lehet jelentkezni a megyei titkárságon (Knézich u. 8., I. sz.). A 40 órás tanfolyam részvételi díja 60 forint, amely összeget a jelentkezéskor kell befizetni. MSSBT hírek — November 5-én az SZTK- nál és a pedagógus KlSZ-szer- vezetnél a Szovjetunió űrhajó­zásáról tartanak előadást tjs — A napokban jött haza a 34 tagú magyar küldöttség a Szovjetunióból, amelyeknek tagjai munkahelyükön élmény- beszámolót tartanak. * — November 7-re az MSZBT öt elnökségi tagot küldött ki a Szovjetunióba, akik részt vesz­nek a Moszkvában tartandó ünnepségen. Az új ötéves terv az életszínvonal jelentős emelé­sét tűzi ki célul. Enn-'k megvalósításához nagyban hoz­zájárul a lakosság élelmiszer-ellátásának megjavítása. Az élelmiszer-ellátás megjavítása elsősorban a mezőgazda­sági termelés hozamnövelésével érhető el. Az új ötéves tervben többek között a tojástermelést 1954—58-lioz ké­pest 40—45 százalékkal kell növelni. $ gyöngyösi KISKER-itél a tsz mozgalom kibontakozása óta tizenhat százalékkal emelkedett az átforgatom A Gyöngyös és Környéke Kiskereskedelmi Vállalat a me­gye keleti felének áruellátását bonyolítja le. Trepper Endre igazgatóval és Tőzsér Pál áru­forgalmi osztályvezetővel a té­li felkészülésről, az áruforga­lom eddigi alakulásáról be­szélgetünk. — Az év eleji nagyobb ará­nyú tsz-szervezés milyen ha­tással volt az áruforgalom ala­kulására? — kérdezzük. — Őszintén meg kell mon­danom, — válaszolja Trepper elvtárs — arra számítottunk, hogy a termelőszövetkezetbe lépő parasztság vásárlóereje csökken. Ennek éppen az el­lenkezője történt. Ez év janu­árjától szeptember végéig 16 százalékkal növekedett a for­galom az előző év hasonló idő­szakához képest. A tizenhat százalékos emelkedésen belül az élelmiszerek forgalma csu­pán 8,2 százalékkal, míg a ru­házati cikkeké 28,6 százalék­kal emelkedett. Ez azt mutat­ja, hogy a lakosság ma már nemcsak a létfontosságú áru­cikkeket tudja könnyen meg­vásárolni. hanem a drágább, nagyobb értékű ruházati és a Október 29-ijj 77 termelószövefkezet végezte el az őszi vetést a megyében Megyénk területén nagysze­rű ütemben végzik a vetési munkákat. A termelőszövetke­zetek földjén az őszi vetés 82 százalékát végezték el október 29-ig. Ez ideig 77 termelőszö­vetkezet fejezte be az őszi ve­tartós fogyasztási cikkeket is. Jellemző, hogy ruházati áruk­ban elsősorban a jó minőségű, értékesebb árukat keresik. — Milyen új üzlethálózat-bő­vítések vannak most soron? — Jelenlegi fő feladatunk nem annyira . új boltegységek létesítése, mint inkább a meg­levő üzletek Korszerűsítése, szakosítása és az új kereske­delmi formák bevezetése. Az üzletépítéseket úgy igyek­szünk irányítani, hogy a kará­csony előtti csúcsforgalomra elkészüljenek. Gyöngyösön no­vember végére új édességbol­tot nyitunk. A napokban meg­nyílik az első szakosított női készruha-árudánk. December­ben a Fő téren pavilont állí­tunk fel játék- és ajándéktár­gyak árusítására, hogy egyéb üzleteink túlzsúfoltságát csök­kentsük. Hatvanban a napok­ban nyitjuk meg új jármű- és műszaki boltunkat. Űj-Hat- vanban egy hónap múlva ad­juk át a forgalomnak az önki­szolgáló fűszer- és csemege- boltot — Miként halad a téli felké­szülés? — A negyedik negyedévben — mondja Tőzsér elvtárs, az áruforgalmi osztály vezetője — hatmillióval nagyobb for­galomra számítunk, mint ta­valy. Ezért már most négymil­lióval nagyobb az árukészle­tünk a múlt évinél. A boltve­zetőkkel termelési értekezle­ten vitattuk meg a karácsonyi csúcsforgalom problémáit. A megbeszélés értelmében Gyön­gyös város részére 23 milliós ruházati készletet biztosítunk. Méteráruban a legfinomabb férfi és női kabát, valamint ruhaszövet iránt legnagyobb az érdeklődés. Bátran mond­hatom, hogy bőséges választék áll rendelkezésre. Ma már a készruhákat is nagyon meg­kedvelték. Ebből is kielégítő- ek készleteink. Női kabátból ilyen bő választékunk pedig még soha nem volt. A hama­rosan megnyíló minőségi női készruha-szaküzletünkben a gyöngyösi asszonyok és lányok ugyanazokat a kis szériában gyártott, legújabb divattá kész­ruhákat vásárolhatják, mint Budapesten. Győri Mihály Szép cipők műhelyében körömcipő & a csúsztatott talpú cipő lesz a divat egész tavaszig s addig a férfiak is megmaradnak a félfrancia fa­zonnál s természetesen to­vábbra is tért hódít a színbe­tétes cipő. Tizedik éve dolgozik a szövetke­zetben Kurcsmka József. Ö szabja a bőröket. A szépvonalú cipők jó munkáját dicsérik. te a pontos méretet is. Jó híre van ennek a szövet­kezetnek csaknem az egész or­szágban. Tizenhárom ember dolgozik a részlegben, s ered­ményeik láttán nyugodtan mondhatjuk: jó szakemberek mindannyian. Havonta 250 pár cipőt készítenek, s úgy látszik, szépet és jót. A megrendelők alig har­minc százaléka gyöngyösi csu­pán, a többiek az ország kü­lönböző vidékeiről keresik fel a szövetkezetét. Sokan meg­fordulnak a Mátrában — sígy Gyöngyösön is —, meglátják a szép cipőket és megrendelik. A műhelybe is ellátogattam. Az alacsony asztaloknál kis székeken ülve varrják, szöge­zik, formál ják a cipőket a szö­vetkezet tagjai. A megrende­lők az üzletben választják ki — mintegy 300 modell közül — a nekik tetszőt, s természe­tesein kiválasztják a színeket is. Elterjedt divat mostanában a színbetétes cipő. Nagyon szépen mutat a fekete a szür­kével, vagy a sötétbarna vilá­gos drappal... És még sorol­hatnám tovább, hiszen csak­nem 50—60 színű bőr van for­galomban. Itt a műhelyben már nem színekről, hanem számokról beszélnek. Minden színárnyalatnak van egy szá­ma. A 154-es modell, a kettes­sel és az 1465-össel keverve, hétköznapi nyelvre lefordítva annyit jelent, hogy két hét múlva egy na­gyon szép bar- na és drap szín­összetételű, fél­francia fazonú, 507 forintos ci­pőben sétálhat a megrendelő fiatalember Gyöngyös főte­rén. De vannak itt különleges bő­rök is. A kü­lönleges persze azt is jelenti, hogy drágák. A gyíkbőrből ké­szült női cipő 725, a kígyó­bőrből készült 750 forintba ke­rül. De készítettek már cipőt pulykaláb-bőrből is. S most befejezésül néhány szót a divatról, főleg a nőiről, hiszen a megrendelők többsé­ge nő. Sok újat nem tud mon­dani a részleg vezetője. Véle­ménye szerint továbbra is a Elkészült a cipő. Szabó József, a gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyár marósa megelégedéssel nyugtázza a cipészek munkáját. N \ test. A nagyobb termelőszövet­kezetek közül a kiskörei Dózsa, a gyöngyöshalászi Kossuth és Petőfi termelőszövetkezetek, a tenki Béke vetették el többek között az őszi terményfélóket. ; Egy férfi és egy nő lépked lelőttem egymásba karolva a :gyöngyösd utcán. Nyilván férj ;és feleség. Legalábbis erre en­ged következtetni beszélgeté­sük. Nem szokásom a hallga­tózás, dehát felém fújt az őszi Iszél és így el-elkaptam néhány :szót. Ilyeneket mondtak : : — Ha most megrendeljük, tizedikére elkészül. Láttad a IMancinák is milyen szépet ícsdnáltak. — Szép, szép, de hát la következő havi fizetést már I elosztottuk, nem számítottunk Irá..; — Majd csak lesz vala­hogy, én nagyon szeretném. • Mondanom sem kell, hogy e •rövid párbeszéd melyik részét mondta a férj és melyiket a •feleség. S nem kétséges, a vi­ta kimenetele sem, hiszen már •ott állnak a kirakat előtt, né- ;zik a szebbnél szebb cipőket, •már nyílik is az ajtó. s belép- ;nek az üzletbe. • Utánuk mentem. így kezdő­dött a riport. • Az ifjú férj természetesen [megrendelte hitvesének a 441 [forintos csúsztatott sarkú ci- ;pőt, méghozzá szép. barna [színben. Lefizették az előle- [get. becsukódott mögöttük az [ajtó és én egyedül maradtam [Borbély Józseffel, a Gyöngyö- [si Cipész Ktsz rendelt részle- [ gének vezetőjével. Néhány szót [váltottunk csupán, mert sűrűn [nyílt az ajtó s jöttek az ér- [deklődok, a megrendelők, sőt [jött a postás is, aki egy keszt­helyi levelet hozott. A dunán­túli levélíró ismerőseitől hal­lotta a ktsz jó hírét s rende­lést küldött a levélben. Még le is rajzolta milyen cipőt akar s természetesen mellékel­Aztán, nos, aztán majd meg­látjuk. Addig még van idő bő­ven. Egy biztos: nők es férfi­ak egyaránt szeretnek szép cipőkben járni. Én úgy gon­dolom: ez a divat marad még sokáig. Márkusz László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom