Népújság, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-04 / 259. szám

4 NÉFÜJSAG 1939. Mot eisiber L-„ síméi Miunkában a forradalmi nyomolvasók Az elmúlt iskolai évben a Magyar Tanácsköztársaság 40. évfordulójának tiszteletére az ország minden úttörőcsapata a Forradalmi Nyomolvasás ke­retében gyűjtötte a Tanácsköz­társaság dokumentumait. Országszerte szép eredmé­nyek születtek, így Egerben is. Sok olyan esemény, anyag ke­rült napvilágra az idősebb elv­társak elbeszélései során, s felkutatott dokumentumok alapján, amelyek az idő múl­tával talán feledésbe merültek volna. Üttörőink nagy izgalom­mal, csillogó szemmel hallgat­ták és jegyezték az izgalmas történeteket, kutatták a forra­dalmi nyomokat, s közben gyermekfejjel átélték az akko­ri idők szellemét, eseményeit. Az eredmények és az, hogy úttörőink megkedvelték a nyomolvasási munkát, az. hogy gyermekeink továbbra is bú­várkodni akarnak a születé­sük előtti, vagy a közelmúlt idők eseményeiben, arra kö­vetkeztetnek, hogy érdemes-e kutatómunkát még eredmé­nyesebben, szervezettebben folytatni. Április 4-én ünnepeljük fel- szabadulásunk 15. évforduló­ját. Ez alkalomra úttörőcsapa­taink KISZ-szervezeteinkkel együtt összegyűjtik az 1919 utáni időszak forradalmi do­kumentumait, a város felsza­badulásának körülményeit, az utána következő időszak ada­tait, egészen napjainkig. Tiszta szívvel, jóindulattal, jókedvvel és erős akarattal fognak az elég nagy munká­hoz. S csak akkor tudnak ko­moly munkát végezni, ha meg­felelő segítséget kapnak kutató­munkájukhoz. Az elkövetkező napok­ban egyre több úttörőt, kiszis- tát láthatunk majd, akik ke­resnek valakit, kérdeznek, kér­nek, jegyeznek, gyűjtenek. Eger város minden dolgozó­ját, vállalatát, állami és társa­dalmi szervezetét kérjük, hogy lehetőségeikhez mérten nyújt­sanak segítséget a Forradalmi Nyomolvasáshoz. Ne zárkózza­nak el a gyerekek kérdései elől, mondják el, amit tudnak e kor eseményeiből, hiszen na­gyon sokan átéltük ezt a kor­szakot, s napjaink eseményei­ről is rengeteget tudnánk mon- j dani. Akinek valamilyen doku­mentációs emléke van, leg­alább megtekintésre, lefényké­pezésre stb., bocsássa a fiata­lok rendelkezésére, mondja el annak történetét, körülmé­nyeit, jelentőségét. Az Összegyűjtött anyag fel­dolgozása a Dobó Múzeumban nyer elhelyezést, és 1960. ápri­lis 4-től kiállítás formájában mindenki számára megtekint­hető lesz. Király Gyula, városi úttörő-titkár Különös incidens c veronai pályaudvaron „Feketeingesei a forrada­lomnak. Olaszország fiai és asszonyai, hegyeken és tenge­ren túl élő olaszok, ügyelje­tek szavamra.. Mussolini­nak ez a mondata, amellyel annak idején bejelentette az abesszín háború megindítását, az utasok legnagyobb meg­döbbenésére nemrég a veronai pályaudvar csarnokában hang­zott el hangszórón keresztül. Az esetet azonnal jelentették a rendőrségnek, amely felfe­dezte, hogy az olasz diktátor hangját Ettore Anoardo, a pá­lyaudvar bemondója utánozta nagy élethűséggel. A bemon­Üj munkakör A derweri (Egyesült Államok) kórház kutatói megálla­pították, hogy a munkájukhoz szükséges fehér egerek sokkal tanulékonyabbak, ha szeretettel ápolják őket. Ezért allcalmazták a IS éves Caro Am Adams-t, aki­nek egyedüli feladata, hogy naponta többször szeretettel megsimogassa az egereket. (MTI) dó azzal szórakozott, hogy kol­légád előtt a Dúcét utánozva egy 1935-ös folyóiratból olvas­ta fel a hírhedt mondatot. El­felejtette azonban, hogy a pá­lyaudvar mikrofonja be van kapcsolva, s így szavai a nagy- nyilvánosság előtt hangzottak el. Biológiai kesztyű Biológiai kesztyűt használnak gumikesztyű helyett több szőtt­jei gyár munkásat A biológiai kesztyű tulajdonképpen egy kenőcs, amely a kézre kenve félperc alatt átlátszó hártyát alkot és ellenáll az oldó- és ma­róanyagoknak. Munka után a hártyát szappannal, meleg víz­zel eltávolítják. Eger és Heves megye a rádió hullámain Egy város és egy megye szempontjából nem közömbös, hogy milyen, mértékben kap nyilvánosságot a rádió nagy nyilvánossága előtt. Ezen a téren Eger város és a megye viszonyában igen kedvező for­dulat történt. A Magyar Rádió budapesti stúdiója — a közelmúltban — színes, apró életképeket köz­vetített Egerből. A demjéni— egri olajmezők olajbányászai, az egri minaret toronyőre, a hírneves sportuszoda fiataljai és az Egerben filmező rendező szólaltak meg egy „esti kró­nika” műsorában. Ugyanezen nap Gyöngyös városában is készültek magne­tofonfelvételek a budapesti stúdió részére. Ezenkívül a Magyar Rádió miskolci stúdiójával is meg­született a kapcsolat, amelynek eredményeképpen az utóbbi időben máris három egri köz­vetítés történt. Az egyikben a nevesebb műemlékeket mu­tatták be, — egy másikban pe­dig a diósgyőri vasgyár ala­pítójának. Fazola Henrik la-] katosmesternek élete és mun­kái nyomában járt itt a mis-; kolci mikrofon. A legutóbb pe­dig a dohánygyár asszonyai; szólaltak meg. További megyei és egri köz-; vetítésekre is történt már, megállapodás Miskolccal, — sőt; a jövőben biztosítják az adá­sok résziére a Heves megyei rendszeres hír- és tudósítás­szolgálatot. Ennek a jelentő­sége pillanatnyilag az, hogy a szomszéd megye dolgozói is megismerik megyénk életét, eredményeit és terveit. Tekintve, hogy a miskolci adóállomás este 6—7 óra kö­zött sugároz önálló műsort, és ez a téli időben, napnyugta után nem élvezhető, — Eger Város Tanácsa végrehajtó bi­zottságának műszaki osztálya felvette a kapcsolatot a mis­kolci stúdióval, hogy mi mó­don lehetne biztosítani me­gyénk területére is a zavarta­lan adást. Javaslatként szóba került, hogy tanácsos volna emelni az adóállomás ener­giáját, amelyre nézve a posta felé a kívánatos lépések meg­történtek. Ha mód & lehető­ség mutatkozik arra, hogy ez bekövetkezzék, akkor Heves megye területén is minden bi­zonnyal jól lesz hallható a miskolci stúdió műsora és ek­kor a mi megyénk is megkap­ja a megyénket érintő hely­színi közvetítések, rendszeres adások nagy nyilvánosságát. Szóba került a Gárdonyi Szín­ház előadásainak esti közvetí­tése is. Ezen esetben a vezeté­kes rádiógócokból automati­kusan átkapcsolnák a miskolci stúdió hulláhosszára, miáltal széles tömegek részére lesz tudatosítható a műsor jól hall' hatósága és ezáltal az érdeklő­dés felkeltése a sugárzott hí­rek, közvetítések iránt Szeretnénk hinni, hogy Eger Városi Tanácsa műszaki osztá­lyának kezdeményezése és a miskolci rádió támogatása ré­vén sikerülni fog biztosítani a megkívánt adottságokat, miál­tal megyénk egy új, érdekes és értékes eredménnyel gazdago­dik, és valóban a rádióhullá­mok kapják hátukra Heves megye eredményeit, terveit és új életének híreit. SUGÁR ISTVÁN 1959. november 4, szerda; 1944. Felszabadult Szolnok. 1923. Megalakult a Norvég Kom­munista Párt. 1929. Az Igazságügyi Minisztérium teljesítette a kommunista követelé­seket, véget értek az éhségsztráj­kok az ország összes börtöneiben. 1854-ben halt meg Batthyány Kázmér, Kossuth forradalmi mi­nisztériumán ak külügyminisztere. 1784-ben született O. I. Bove orosz építész. Névnap C? Ne feledjük: csütörtökön IMRE íflftf H. E. Bates: fl IflCflRnNBfl-FB (Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1959.)- ATKÁK Községi Tanácsa végrehajtó bizottsága novem­ber 9-én végrehajtó bizottsági ülésen tárgyalja a legközeleb­bi tanácsülés napirendjét. Má­sodik napirendként a közbiz­tonság helyzetét értékelik. — A MÁTRA VIDÉKI Szénbányászati Tröszt újítói között 200-tól háromezer fo­rintig terjedő pénzjutalmat osztanak ki a kongresszusi újítási verseny befejeztével. A jutalmat az a 14 újító kap­ja, akik a legeredményesebb munkát végezték, a legtöbb és legértékesebb újításokkal segítették elő a tröszt ter­melését. « ISTENMEZEJÉN meg- lzezdték egy kisvendéglő épí­tését. A 230 ezer forintos költ­séggel épülő új vendéglőt még ez év végén átadják rendel­tetésének. *- EZ ÉV VÉGÉTÖL meg­szüntetik a gyermekkocsi­gyártást az Egri Lakatosáru- gyárban. Ezzel a gyár kul­túrtermét. amelyet ez a rész­leg használt, visszaadják ere­deti rendeltetésének.- GYÖNGYÖSSOLYMOSON a csütörtöki végrehajtó bi­zottsági ülésen a községi könyvtár munkáját értékelik. Ez alkalommal beszélik meg az olvasók létszámának nö­velésével kapcsolatos feladato­kat. — AZ ÉMÁSZ Egri Üzlet- igazgatóság adatai szerint a korábbi 65 ezerről 80 ezerre szaporodott a villamosener- gia-fogyasztók száma a hoz­zájuk tartozó városokban, falvakban.- A VERPELÉTI Községi Tanács legutóbbi ülésén az ál­talános iskola helyzetéről, va­lamint az 1960. évi költségve­tésről tárgyaltak. „... élénjk kék virágok pety- tyeztók a zsenge, toUszerű le­velek tömkelegét, s a fa üde ragyogása mellett a por ha­lottnak tetszett...” — írja Bates a jaearantia-fáról. Ez a trópusi fa a szabad Burmát jelképezi. s Bates regénye hóborúellenes mű. Színtere: a távoli Burma földje. Itt nem a hitlerista, nem a náci, hanem a japán fasizmus imperialista törek­vései és barbársága rémíti az embereket. Burmái bennszü­löttek és félvérek, angolok és hollandok lepiK el az ország­utakat, India felé menekül­nek, menedéket keresnen, hogy a japán hódítóktól meg­mentsék életüket és ingóságai­kat. Végtelen sorokban, bi­valy- és ökrösszekereken, gya­log és lovon, kerékpáron és luxuskocsin, az út nehézségei­re felkészülve, vagy hevenyé­szett felszereléssel menekül­nek az emberek. Égeti őket a forró trópusi nap reggeltől es­tig, nincs ivóvizük, s néhány órai nyugtalan pihenés után újra kezdődik elölről az életet menteni akaró szánalmas, erőltetett menet. Ennyi a regény::: És á japánok? A háború borzalmainak lapjai? Japánokkal nem találko­zunk a regény oldalain, szí­nüket sem látná. Csatajelene­tek, kegyetlen tömegmészárlá­sok — ilyenekről sem ír Bates. Még az ideig-éráig rémületet keltő motorzajról is kiderül a végén, hogy nem az előretörő japán gépesített egységek, ha­nem a visszavonuló angol te­herautóktól ered. Nem hallatszik puskaropo­gás — Bates nem közvetlenül a háborúról ír. De háború ez is: mint borzalmas fenyegetés lebeg az emberek feje fölött a japán invázió veszedelme. S az asszonyok, férfiak, gyerme­kek, szinte fejvesztetten me­nekülnek hazájukból. Tüzes fan-óság, sehol egy cseppnyi víz, sehol egy folyóvá szélesü- lő forrás. És a burmai anya a poros útezélen hozza világra gyermekét A háború atmosz­férája kényszeríti a tudatlan és babonás naga fiút arra, hogy ellopja a felejthetetlenül megformált burmai inasgye­rek, Kedd féltve őrzött, bár nem működő rádióját,. Kedd a regény legkedve­sebb, legrokonszenvesebb alak­ja. A remekbe sikerült jelene­tek egytől egyig köréje sűrű­södnék: Kedd, mint autósze­relő, Kedd és a naga fiú, Kedd kutyahűsége, Kedd félelme, A háború közelsége, mint viharfelleg az erdői'e —- úgy fekszik rá az emberek lelkére; Sötéten és vigasztalanul,: Csupán az északnyugat felé vezető út jelent viszonylagos, ideiglenes szabadságot És a jacaranda-fa! Amelynek pam­páját, szépségét a háború seirn veheti el, amelyhez Kedd is menekül. A jacaranda-fa népe jelenik meg lelki szemei előtt, amikor hazájára gondol. A haza fogalma, — ha más- más, sőt ellentétes tartalom­mal is, — de mindenik mene­külő gondolataiban ott van. Ellentétes tartalommal, mert Burma nem ugyanazt jelenti a bennszülöttek számára, mint a bőrüket mentő, holland ka­pitalista vállalkozónaK. És más a fogalma a burmabarát Pat- tersonnak. kedvesének, a benn­szülött Nadiának, és más a félvér ápolónak. Miss Alison- ban néhány napi menekülés után felülKerekedik a becsüle­tesebbik énje, s elhatározza, hogy népéért dolgozik majd, ismeretét népe javára fordít­ja. A menekülő angolok na­gyobb része is inkább Burmá­tól retteg, — nem a japánok­tól, hanem inkább a burmai- aktól féltik irhájukat. Retteg- naK az angolok, mert érzik már a büdöset, hogy meleg­szik talpuk alatt a burmai föld; mert érzik, hogy a há­borús körülményék megingat­ták a „rendet”, a kapitalista rendszert. Érzik a nép gyűlö­letét, aíkik szótlanul meredne«; a tovasuhanó luxusautókra, amelyek leszorítják öltét az országúiról és eltűnnek a be­gyek felé; A burmai népnek bosszú­hosszú utat kell még bejárnia, hogy a szabad Burmába tér­hessen vissza — ez a Ki nem mondott tanulsága Bates regé­nyének. De Burma már elin­dult ezen az úton. S a búr- maiak bátrak és határozottan szembeszegülnek a hódítóval, nem várják közönyös beletö­rődéssel a halált De megkell mondani — az egész burmai népet tekintve, a szembeszegü­lök magatartása Kevés erő, csupán passzív rezisztenciában mutatkozik. Hosszú innét az út az aktív, a harcos ellenál­lásig. A burmai nép már a második világháború éveiben megtette a kezdő, első lépése­ket. Ennek adja cáfolhatatlan bizonyítékát Bates „A jaca- randa-fá‘-ban;:. Patafcy Dezső Sima vonalak, — nagy gallérok, — Újra hódít a prém, — férfiaknál marad az egysoros, háromgombos öltöny Milyen lesz a téli divat? EGRI VÖRÖS CSILLAG Nyomorultak (I—II, részi (szélesvásznú) EGRI BRODY A szülői ház GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Bolond április GYÖNGYÖSI PUSKIN Rakéta támaszpont HATVANI VÖRÖS CSILLAG Rendkívüli történet (I—II. rész) HATVANI KOSSUTH •120-as urak (I—n. rész) FÜZESABONY Kenyér, szerelem, fantázia PETERVASARA Az én drága párom Egerben este % 8 órakor Nyugtalan boldogság íBianco-hérlet) — Itt vannak a legújabb fér­fi öltönyök, amelyek minden bizonnyal nagy keresletnek ör­vendenek a közeljövőben, amint azt már az eddigi jelek is mutatják — mondja és az egyik üveges szekrényből ízlé­ses, egysoros, háromgombos új­szerű csíkosanyagú modem öl­tönyt vesz elő. Zakója rövidebb, mint a kétsoros, egygombos öl­tönyöké volt, de lényegesen hosszabb a szinte derékig érő zakójú jampec-öltönyöknél Igazi modem vonalú, de szolid ruha. És megtalálható természe­tesen, nemcsak ebben a csíkos változatban, hanem más, kü­lönböző színekben is. Az igazi újdonságot a téli divat időszak­ban azonban az átmeneti és téli kabátok jelentik. Az átmeneti kabátok fazonja: széles, kicsit csapott váll. három gomb egy­sorosán és olaszos hosszúság. A téli kabátok, amelyek minősége a legaprólékosabb kisipari munkán is túltesz, kétsorosak, kétgombosak, szélesvállúak. széles fazónúak. Nem kell hát a férfiaknak megijedniük, hogy elmaradnak a következő hónapokban a di­vatosan öltözködő nők mögött, számultra is szépet, újszerűt adott ki a magyar ipar a keres­kedelem számára, a téli idő­szakra kabátok találhatók. Színeik: szürke, csau, enciánkék, sötét­kék és bordó, gallérjuk nagy és ocelot-prémmel ellátott —- újra hódít hát ez a divat. Az üzlet vezetője szerint ezeknek a ka­bátoknak fazonjuk miatt is nagy sikerük lesz. Igazán meg­lepő és örvendetes, hogy ruha­gyáraink ezúttal időben és rá­adásul még a divatnak megfe­lelően készültek fel a téli vá­sárlásokra. Gondoltak a bundát szeretőkre is: elegendő mennyi­ségű. áll rendelkezésre, csak ebben az egy üzletben is. Persze, a felnőttek mellett gondoskodni kellett az ifjabb nemzedékről is. Számukra a téli divatot a pepita anyagú, modem vonalú, rakott-aljú matróz leánykaruha jelenti. A női divat vonalán tehát mondhatni, teljes a felkészülés. És a férfiruhák terén? Erre Koppány János, az Egri Állami Áruház áruforgalmi vezetője ad választ, szemléltető bemutatással együtt­szülnek-e ezek a divatújdonsá­gok a nagyobb üzemekben, gyárakban is majd. Rácz Ilon­ka rövid divat-útmutatója után ezért ellátogattunk a Bajcsy- Zsilinszky utca sarkán levő női ruhaboltba, ahol nagyon kellemes meglepe­tés érhet minden, a divatot sze­rető, vásárolni szándékozó nőt. Az üzlet hátulsó helyiségében a rudakon nagy tömegben so­rakoznak egymás mellett a di­vatosabbnál divatosabb téli ruhák. Megtalálható már a nagygallérú, rojtozott szélű, egyébként egészen simavonalú, bő aljú ruha többféle színben. Újdonságnak számít a hosszan­ti csíkos csau, fekete és szürke női ruha gallérral, vagy szilva­mag alakú kivágással. Ezek mellett nagyon egyszerű vona­lú, fekete alkalmi ruhák hú­zódnak meg, amelyeknek szin­te egyetlen — de nagyon szép ■— díszük a széles, lelógó. stó­laszerű övékén csillogó gyöngy és flitter. A terem másik részén téü után egy idő múlva bizonyosan sikeres pályát fut be nálunk, e pillanatban azonban az első kreációk nem mondhatók túl­zottan sikerűiteknek, sikkesek­nek. — Sok nő ezen a télen már szívesen díszítené ruháit apró gyöngyökkel, flitterekkeL Ezek elterjedésének azonban egy nagy akadálya van, mégpedig az, hogy a díszeket külföldről kell e pillanatban még besze­reznünk, s azok igen csekély mennyiségben állnak a varró­nők rendelkezésére. Pedig kifi­zetődne kereskedelmünknek a behozatal, vagy a hazai gyár­tás, mert mindkét dísz idős és fiatal divatja is lenne. Ami a férfiak divatját illeti, szinte egyáltalán nem változik. Meg­marad az egysoros, háromgom­bos zakó. azzal a különbséggel, hogy megkomolyodik. Ez alatt azt értem, hogy rövidesen el­tűnnek már végleg a túlságo­san kurtára szabott, vagy jam- pecos viseletbe Mindez nagyon szép i'gy el­mondva, csak kérdés, hogy a szaböműhelyeken kívül ké­Ahogy a fák egyre nagyobb iramban hullatják el levelei­ket, úgy szedik fel magukra az emberek a melegebb ruhadara­bokat Hiába, beköszöntött az ősz, s lassacskán már a kertek alá ér Télapó is. Éppen ezért időszerű a kérdés: milyen lesz a téli időszak divatja 1959— 60-ban? A választ ezúttal Rácz Ilonka, az egri Gárdonyi Géza Színház egyre nagyobb népszerűségnek örvendő, tehetséges kosztüm­tervezője adta meg: — Őszintén szólva a követ­kező tél divatja még eléggé ki­alakulatlan — mondotta. — A külföld nagyon erőszakolná a hordó alakú ruhákat, kabáto­kat, ezzel szemben viszont az eddigi tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a hölgyek jobban sze­retik a nyugodt, sima vonala­kat, s ezek maradnak fő fazon­ként a következő időszakra is. Változás talán leginkább a gal­léroknál lesz. Nagy teret hódí­tanak az úgynevezett fiatalító, terjedelmes gallérok, s kedve­sek lesznek ezek rojtozott szé­lekkel is. Még két törekvésről beszélhetünk, amelyek sikere azonban kétes. Az egyik az öv- nélküli ruha divatja, a másik j pedig az úgynevezett kazak- :ruha, amely némi tökéletesítés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom