Népújság, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-04 / 259. szám

SS népújság 1959. november 4., s**Ha CSEHILY GYULA: Egy internacionalista harcos emlékirataiból ezzel megbízott orosz tiszt el­kártyázta a magyaroknak jái-ó havi 50 rubeles illetményt. Ilyenkor én elkértem tőle a fizetési jegyzéket és a tisztek — anélkül, hogy átvették vol­na a pénzt — aláírták az át­vételt. Ezzel megmentettük a kifizető orosz tisztet, de azt a feltételt szabtam ennek ellen­szolgáltatásaiképpen. hogy a magyarok — nemcsak a tisz­tek, hanem az igen nagyszá­mú magyar hadifogolytábor katonái is — szabadon járhat­tak. Teljesítették azt a kérése­met is, hogy a hadifoglyoknak szalmazsákot és fehérneműt adtak a priccsre..; 1916-ban végül Asztrahánba szállítottak el bennünket. Aszt- rahán a Káspi-tenger partján terül el. A meleg égöv alatt fekszik, úgyhogy már tavasszal sem volt ritka a negyven fokos meleg. Sok nehézség árán sike­rült elérni, hogy napi egy órát szabadon járkálhattunk a vá­rosban. Különböző uniformi­sainkban — a honvéd huszárok, a közös huszárok, osztrák ulá- nusok, dragonvosok, pilóták tarka-barka uniformisaiban — úgy nézhettünk ki, mint holmi kalitkába zárt papagályok. ★ 1916 FORRÓ augusztusi nap­ján, amikor az itt élő emberek is csak egy fehér napernyő alatt jöttek ki az utcára, dél­előtt tíz órától egész délután négy óráig az egyik vendéglő pincéjében pihentünk, óvtuk magunkat a perzselő naptól. Egyszercsak hallottuk, hogy egy gumirádlis kocsi áll meg a kapu előtt és az ablakon át láttuk: elegáns cári törzstiszt szállt ki belőle a kazáni had­testparancsnokságtól. Hallot­tam: utánam érdeklődik. Ve­szélyt éreztem. Besurrantam a szobába és hirtelen magamra kaptam fekete tiszti nadrágom és fehér rubáskám. Még sike­rült kiosonnom a szállásról. Vettem egy fehér lapos sapkát, bár nemigen illett az öltöze­temhez. Elsiettem a bankba és beváltottam pár darab aranyat azok közül, amit Silni cseh ha­difogoly őrnagytól kaptam és a Volga partján állomásozó ha­jók felé vettem utamat. A Rusz nevű hajóra szálltam fel, de abban a pillanatban elém állt egy polgári személy és azt mondta: Maga idegen, nem szállhat fel a hajóra. Nem tudom honnan látta meg ezt rajtam, de beszéde elég volt ahhoz, hogy azonnal sar- konforduljak és elhagyjam a hajó feljáratát. Ekkor a szomszédságban hor­gonyzó hajóra, a Szamulettre szálltam fel. A hajó a Volgán felfelé haladt. Fedélzetén meg­ismerkedtem egy orosz egyete­mi hallgatóval, aki Nyizsnyij- Novgorodig utazott. Társasága megvédett egy esetleges igazol­tatástól. Caricinbe szálltam le a hajóról — tehát ott, ahonnan nem sokkal ezelőtt elszállítot­tak bennünket Asztrahánba. Egy kisebb szállóban helyez­kedtem el. Az volt a szándé­kom, hogy másnap kapcsolatot keresek az itteni hadifogoly- tábórral... REGGEL KIFIZETTEM a j szállást. A szobaasszonynak j gyanús lehettem, mert amikor! felszálltam a villamosra, utá- i nam kiáltott, hogy idegen va­gyok. Kiugrottam a villamos­ból és futni kezdtem. A villa­mos azonban megállt és utasai üldözőbe vettek. Futottam lel­kem szakadtáig, végül is az egyik ház kertjében elfogtak és a legközelebbi rendőrőrsre kí­sértek. Ott kísérőm jelentette: egy forradalmárt sikerült elő­állítani. Az ilyen előállítások akkor igen gyakoriak voltak, hiszen Oroszországban akkor már érlelődött a forradalmi mozgalom. Nem volt nehéz gyanakodni, rám sem. aki ugyan kitűnően beszéltem az orosz nyelvet, mégis idegen voltam. A tiszt igazolásra szólított fel. Ekkor elővettem a még Jász­berényben kapott katonai nyil­vántartó lapot — az úgyneve­zett ..halálcédulát” — és bemu­tattam a tisztnek. Ezt látva, a rendőrtiszt megfordult és egy hatalmas pofont adott a köz­rendőrnek, mondván: Egy ha­difogoly tisztet hozott be és nem forradalmárt... A tiszttel hosszan elbeszél­gettünk, Sok lapot olvastam ab­ban az időben és tisztában vol­tam a hadihelyzettel. Közlése­im kiváltották érdeklődését. Udvariasan átkísértetett az orosz katonai parancsnokságra, ahol előbb „egy ravasz osztrák tiszt”-nek néztek. Miután tisz­tázni tudtam magamat, az ez­redes menlevelet adott. A MENLEVÉL ELLENÉRE a Volga partján azonban egy detektív letartóztatott és az egyik kozák laktanyába kísért. Nem tudom meddig tartott volna fogságom, ha nem jön egy( ukrán altiszt, aki megsaj­nált és segített megszöknöm. Azzal bocsátott útra: igyekez­zem mielőbb elhagyni Cáricint. mert az életem itt egy fabatkát sem ér. A hajóállomásra siet­tem. s egy óra múlva már utaztam is Kazán felé... (Folytatjuk) Úfaiib politikai perek KvugaMlémetországhan BERLIN (MTI): A nácizmus áldozatainak nyugatnémet szö­vetsége után megkezdődött a hajsza a nyugat-németországi bckemozgalom ellen is. Mond­vacsinált vádak alapján a düsseldorfi törvényszék külön- tanácsa elé állítják november 11-én a nyugat-németországi békebizottság hét tagját. A vád ellenük: „alkotmánysértés és államellenes tevékenység". A nyugatnémet Iradiipai BONN; (MTI): Mint az AP bonni tudósítója jelenti, Nyu- gat-Németország kérte, szün­tessél: meg azokat a szerződés­ben foglalt megszorításokat, melyeknek értelmében a nyu­gatnémet hadiipar csak bizo­nyos nagyságú hadihajókat építhet. Jól tájékozott katonai körök szerint Nyugat-Német- ország azt is kérni fogja a nyugati „szövetségesektől”, hogy távvezérlésű aknákat gyárthasson. Pham Van Dong tiltakozó távirata az 1954-es értekezlet elnökeihez, Szufanuvong herceg perbefogása miatt HANOI (CTK): Pham Van Dong, a Vietnami Demokrati­Három párizsi ügyvéd megrázó levélben hívja fel a Nemzetközi Vöröskereszt figyelmét az algériai kínvallatásokra kus Köztársaság külügyminisz­tere táviratot intézett az 1954- es genfi értekezlet elnökeihez. A táviratban erélyesen tiltako­zik Szufanuvong hercegnek és több pártvezetőnek perbefo­gása ellen. Pham Van Dong véleménye szerint a genfi egyezmény súlyos megsértése, hogy bíróság elé állítják Szufanuvong herceget, akinek oly nagy érdemei vannak a Laosz egyesítéséért vívott küz­delemben. (MTI) • áz első szavazása mány közép-afrikai gyarmati politikája, különösen a nyasza- földi ostromállapot és a politi­kai foglyok fogvatartása miatt. A vitában James Callaghan munkáspárti képviselő élesen bírálta a nyaszaíöldi gyarmati elnyomó politikát és rendőr- államnak nevezte az angol gyarmatbirodalomnak ezt a ré­szét. Mint mondotta, a lakos­ság jelentéktelen kisebbséget kitevő európai telepesek birto­kolják a teljes politikai hatal­mat és a gazdasági javakat. Javasolta, hogy a rhodéziai- nyaszaföldi szövetség jövő év­re kitűzött alkotmánymódosí­tási konferenciáját halasszák el 1962-ig, hogy a terület lako­sai Igazi képviselőjüket küld- hessék a konferenciára. A munkáspárti ellenzéknek Macleod gyarmatügyi minisz­ter válaszolt. Védelmébe vette elődjének elnyomó politikáját, de elismerte, hogy ez év már­cius 3-a, tehát az ostromálla­pot bevezetése óta Nyaszaföl- dön 1328 afrikait tartóztattak le, s közülük 459-en még min­dig börtönben vannak. A Reuter jelenti, hogy a hétfő esti szavazáskor az el­lenzéki módosító javaslatot 344 szavazattal 251 ellenében elve­tették. (MTI) fel az orosz-amerikai kapcsolatokat egész világ békéje szempontjá­ból is létfontosságú. A szerző történelmi vissza­pillantásában megállapítja, hogy az orosz—amerikai diplo­máciai kapcsolatok felvétele a múlt század elején rendkívül megerősítette a fiatal amerikai köztársaság helyzetét. Abban az időben Oroszország volt az egyetlen nagyhatalom, amely barátsággal viseltetett az Ame­rikai Egyesült Államok iránt. inista Párt országos sgalmat indított csak a leszerelés biztosíthatja az ország védelmét. (MTI) Idő járás jelentés Várható időjárás szerda estig: Az esőzés gyengül, sokfelé meg­szűnik. Mérsékelt, időnként meg­élénkülő északi-északkeleti szél. Várható legmagasabb nappali hő­mérséklet: 10—IC, legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 5—8 fok kö­zött. Távolabbi kilátások: További , esők. (MTI) PÁRIZS (MTI): Jean Paul Sartre folyóirata, a Temps Modernes újabb megrázó írást közöl: Courrege, Verges és Zavrian párizsi ügyvédek le­velét a Nemzetközi Vöröske­reszthez. A három ügyvéd egyebek között így ír: „Java­soljuk, követeljék a francia kormánytól, hogy nemzetközi bizottság ellenőrzésével nyit­tassa fel az algíri Suzini-villa, a Cemiche-villa, a Constanti- ne-i Ametiane háztömb kert­jében levő tömegsírokat. Egyes személyeket úgy vallattak, hogy belehaltak, s itt temették el Nehru a nemzet nyilatkozott egy MOSZKVA (MTI): Mint a TASZSZ jelenti, Dzsavaharlal Nehru indiai miniszterelnök nyilatkozatot adott a Szov- jetszka ja Rosszija című moszk­vai napilap munkatársának. Az indiai miniszterelnök kije­lentette: a legutóbbi nemzet­közi események kétségkívül hozzájárultak a feszültség eny­hüléséhez. s a hidegháború fo­kozatos felszámolásának re­ményével töltötték el a népe­ket. Nehru hangoztatta, hogy bár Az ENSZ politikai bizottsága befejezte a szovjet leszerelési javaslat vitáját Az alábbiakban részleteket közlünk Csehily Gyula elv­társ, a munkásmozgalom veteránja, internacionalista harcos emlékirataiból. Cse­hily elvtárs részt vett az első világháborúban, 1915- ben orosz hadifogságba ke­rült, s mint hadifogoly, be­járta úgyszólván az egész cári Oroszországot, Szibé­riát. Részt vett az Í917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalomban. Művét dr. Münnich Ferenc elvtársnak ajánlja, akivel együtt har­colt a nagy forradalom­ban . •. I. 1915... A NÉMET katonai egységek előtt a magyar ala­kulatok nyomultak előre Gor- lice—Biecs— Javorni —Polszki vonalán. A német parancsnok­ság egy pillanatra sem kímél­te a magyar erőket, amikor előnyomulásról, harcról volt szó. Én a magyar hadosztály részéről összekötő voltam és sokszor hallottam a német ala­kulatokat mentesítő parancs­nok kiadását.;; Az éken harcoló magyar ez- redek alaposan elvéreztek. A mi zászlóaljunk 310 honvédből állott május 2-án. Amikor 1915. május 27-én fogságba es­tünk — a zászlóaljból már csak huszonhaton voltunk élet­ben. Ez volt a helyzet a mel­lettünk harcoló 10-ik honvéd gyalogezrednél is. Mi magya­rok elől véreztünk. a néme­tek pedig hátulról ágyúztak, és ha mi nem voltunk elég se­rények szuronyos rohamaink­ban, a német tüzérség bizony közibénk is csapott a harminc és felesekkel. Június 8-án márakievi vár­ból néztem a hömpölygő Dnyesztert, mint hadifogoly. Az egyik őrtől, aki a Ruszkóje Slovo újságot olvasta, elkér­tem a lapot. Ebből az újságból olvastam: Olaszország is hadat üzent a Monarchiának. Bonyo­lódott a hadihelyzet... Ekkor hozzám lépett egy hu­szártiszt és megkérdezte: hon­nan ismerem az orosz nyelvet. Azt feleltem, hogy kárpátuk­rajnai vagyok, tudok ruszinul, ami csaknem ugyanaz, mintáz ukrán, egy kis változtatással pedig orosz. A tiszt magával vitt Kóber Ferdinánd fogság- baesett tábornokhoz, aki en­gem, mint hasznosnak látszó katonát magánál tartott. Ugyanez a tábornok nevezett ki — figyelembe véve egyete­mi végzettségemet — hadap­róddá. ami hadifogolv helyze­tünkben kissé furcsának tűn­hetett. A hadifogságban a tisz­tek viselhették kardjukat és havi ötven rubel ellátmányt kaptak — akkor, amikor az orosz katona havi ellátmánya fél rubel volt. Hiába, az úr a pokolban is úr ..; Hadapród- ságom előnnyel járt. most már nem kellett marhavagonban utaznom, hanem második osz­tályú fülkében mentem ..; CARICÍN... Az állomásra befutó vonatunkat az orosz helyőrség katonái várták, akik nem magyarokról, hanem cse- hekről tudtak, hogy jönnek ez­zel a vonattal. Itt árulom el. miért nem ér­keztek meg a cseh hadifogoly tisztek Caricinbe: amikor vo­natunk elindult, előtte sike­rült arany tíz és húsz koroná­sokkal megvesztegetnem a vo­natvezetőt. hogy cserélje el a szerelvényt. A vonatvezetőt si­került rávennem, s így a cseh hadifogoly tisztek elmentek Szibériába, — mi pedig Cari­cinbe ... Áz állomáson természetesen némi zavar keletkezett, s hogv elüssem, az orosz tábornok mellé álltam és jelentettem — igen harsány hangon —. hogy mi magyar hadifoglyok igazán köszönjük azt a lovagias fo­gadtatást. amelyben minket részesítenek... A hatalmas termetű tábor­nok felém fordult, végignézett, aztán azt mondta: Mondja meg tábornokának, hogy az orosz ember jószívű”. A hatás azért volt olyan nagy, mert,— mint utóbb kiderült — sárga aranyparolinom és három fe­hér csillagom megtévesztette őt és ezredesnek nézett. Caricinben hosszabb időt töl. töt tünk el. Előfordult, hogy a; NEW YORK (TASZSZ): Az ENSZ politikai bizottsága no­vember 2-án este befejezte el­ső és legfontosabb napirendi pontjának, a szovjet kormány általános és teljes leszerelési javaslatának vitáját és egyhan­gúlag jóváhagyta a Szovjetunió és az Egyesült Államok közös határozati javallatát. A leszerelési vita három he­te alatt a bizottságban több mint hatvan ország képviselői szólaltak fel. Túlnyomó többsé­gük feltétel nélkül támogatta az általános és teljes leszerelés gondolatát, amelyet N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke is­mertetett szeptember 19-én az Egyesült Nemzetek Szervezeté­ben. A vitában utolsónak India és a Szovjetunió képviselői szólal­tak fel. Krisna Menőn, az in­diai küldöttség vezetője támo­gatta a szovjet javaslatokat. A következő felszólaló V. V. Kuznyecov, a Szovjetunió kül­ügyminiszterének első helyet­tese, a szovjet küldöttség veze­tője volt. Á vita eredményeit összegezve rámutatott, hogy minden szükséges feltétel adva van az általános és teljes le­További francia vidéki városok iiívlák mm Hruscsovot bent községtanácsai szintén meghívták a szovjet Miniszter- tanács elnökét. Lauester várost kommunis­ták vezetik. Nennebont-ban kommunisták, szocialisták és radikálisok állnak a város élén, Lorient községtanácsában viszont jobboldali a többség: a kereszténydemokrata MRP és a degaulista UNR tagjai a ve­zetők. E városok községtaná­csainak egyöntetű határozata azt mutatja, hogy a francia közvélemény pártkülönbség nélkül nagy fontosságot tulaj­donít Hruscsov látogatásának. (MTI) PÁRIZS (MTI) Lorient, az 50 000 lakosú atlanti kikötő­város községtanácsa elhatároz­ta, hogy meghívja Hruscsovot, hogy franciaországi körútja során látogasson el a Breton tengerpartra. A szomszédos munkáslakta városok. Lauester és Henne­„szerény“ kívánságai Bonn a kérést azzal indo­kolja, hogy a nyugatnémet flotta nem töltheti be „védel­mi” feladatát a Balti-tengeren, ha csak háromezer tonnánál kisebb hajókat gyárthat. (MTI) őket... Tudjuk, hogy súlyos a vádunk, de az ügy ismereté­ben emeljük. Készek vagyunk teljes titoktartás ellenében át­adni e bűncselekmények tanúi­nak névsorát...” (MTI) Az új angol alsóh LONDON (MTI): Mint már jelentettük, a munkáspárti el­lenzék bizalmatlansági indít­vánnyal egyenértékű módosító javaslatot terjesztett elő a trón­beszédre adandó felirat vitájá­ban. Az Angol Munkáspárt azt javasolta, hogy a parlament fejezze ki sajnálkozását a kör­iedet enyhülésről y szovjet lapnak még nem sikerült határozott megegyezést elérni, bizonyos, hogy a nemzetközi helyzet ma nem annyira feszült és izzó, mint a legutóbbi években. Hruscsov leszerelési javaslata — folytatta Nehru — megmu­tatja a célt. amely felé halad­nunk kell. Lehetséges, hogy e feladat részleges végrehajtása a mai viszonyok között meg­valósítható lenne. A fő cél azonban a teljes leszerelés és ' a háború végleges kiküszöbö­lése. Végezetül Nehru méltatta a Szovjetunió nagy tudományos sikereit és kijelentette, hogy a csúcsértekezlet esélyei ma sokkal kedvezőbbek, mint bár­mikor. (MTI) Százötven éve vették diplomáciai I MOSZKVA (MTI): Korionov a Pravdában cikket ír az orosz —amerikai diplomáciai kapcso­latok felvételének 150. évfor­dulójáról. A szerző rámutat, hogy az 1809. óta eltelt más­fél évszázad alatt világosan és határozottan bebizonyosodott: i a szovjet—amerikai barátság ■ szilárd alapokon nyugszik. E ' barátság megszilárdítása nem­csak a két ország, hanem az A Kanadai Komm« leszerelési mos i PEKING (Új Kína): A Tri- bűne című lap jelentése szerint ’ a Kanadai Kommunista Párt- országos mozgalmat indított a „békét a leszerelés útján” jel­í szóval. 5 Leslie Morris, a Kanadai ' Kommunista Párt végrehajtó 1 bizottságénak tagja, Torontó- 1 ban előadást tartott a leszere- , !ési mozgalomról. Kanada szá- t mára ostobaság — mondotta —,- hogy továbbra is 18 milliárd dollárt költsön fegyverekre, szerelés megvalósításához. A szovjet küldöttség megelé­gedéssel nyugtázza azt a tár­gyi együttműködést, amely a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok küldöttségei között a kö­zös határozati javaslat kidolgo­zásakor kialakult. Amikor a szovjet kormány általános és teljes leszerelési programot javasol — folytatta Kuznyecov —, nem ragaszko­dik a „minden vagy semmi” el­véhez. amivel megrágalmazzák. Több ízben kijelentettük, hogy ha a nyugati hatalmak állás­pontja miatt az adott időszak­ban nem lehet megállapodni az általános és teljes leszerelésben. a Szovjetunió kész megegyezni részleges leszerelési intézkedé­sekben is. Ilyen intézkedések között említhető, amint arra Hruscsov legutóbbi beszédében is rámutatott, az atomfegyve­rek betiltása, mindenekelőtt pedig az atomfegyverkísérletek megszüntetése. olyan övezer létrehozása bizonyos európai országok területén, ahol az el­lenőrzés és felügyelet mellett csökkentenék az idegen csapa­tok létszámát, közép-európai atomfegyvermentes övezet ki­alakítása, es idegen területen levő katonai támaszpontot, megszüntetése, megnemtáma­dási egyezmény megkötése e NATO és a varsói szerződéi tagállamai között. A háború kitörése ellen yzon- ban — jelentette ki Kuznyecov —, a legmegbízhatóbb biztosí­ték az általános és teljes lesze­relés, vagyis a hadviselés ősz- szes anyagi eszközeinek meg­semmisítése. A szovjet küldöttség vezetój« beszédének végén utalt arra hogy elvi megegyezés jött létre a legfőbb dologban, az általá­nos és teljes leszerelés gondo­latában, amint ezt az egyhan­gúlag elfogadott határozati ja vaslat is bizonyítja. Remélen — folytatta —, hogy a szovje javaslatok jelentik majd a rö videsen összeülő tízes bizottság munkájának alapját, amikor a: hozzáfog a nemzetközi leszere lesi egyezmény kidolgozásához Ezután a politikai bizottsái szavazás nélkül egyhangülai jóváhagyta a Szovjetuniónál és az Egyesült Államoknak a általános és teljes leszerelésre! szóló határozati javaslatál amelyhez néhány nappal ezelőt csatlakozott az ENSZ vala mennyi tagállama. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom