Népújság, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-24 / 276. szám

1959. november 24., kedd (ÍÍPOJSAG A horizont alatt fejezte be hozzászólását, hogy Karthágót el kell pusztítani — ők is, .megszállottan is az atom- fegyverkezés állandó szószólói. Nem akarom továbbvinni a hasonlatot, hogy végül is Kar­thágót tényleg elpusztították, mert az effajta történelmi ana­lógiák csak arra jók, hogy hol­mi szalonokban eljátszadozza­nak velük a történelem fecse­gő ismerői. De annyiban két­ségtelen a párhuzam, hogy ha hallgatunk, ha nem lépünk fel egységesen és következetesen, éppen olyan egységesen és kö­vetkezetesen, mint eddig az atomőrület politikusaival szem­ben. felmérhetetlen veszélynek tesszük ki az emberiség egész kultúráját, civilizációját. A világpolitika jégsapkái kétségtelenül olvadoznak. s nem véletlenül. Volt erőnk mindig és egyre hátrább szorítani azo­kat. akik mindent elkövettek, hogy vastagodjék, terjedjen ez a jég. S ha netalántán túlzott önelégültség venne erőt bárkin, gondoljon Truman úr cikkére a New York Timesben: elége­dettek lehetünk végzett mun­kánk felett, de megelégedettek semmiképpen sem. A háború felhői eltakarodtak a zenitről, de egyesek jóvoltából ott ólál­kodnak még a horizont alatt. S éjről nem szabad megfe­ledkezni! Gyurkó Géza Több felelősséggel Mielőtt felépült volna Ká­polnán a MÁV váróterem, nap mint nap érkeztek szer­kesztőségünkbe sürgető leve­lek a község lakosaitól. Kér­ték, írjuk meg: miért húzódik a váróterem építése? Azóta már felépült a mo­dern, szép váróterem Kápol­nán. Azonban, akik mostaná­ban utaznak ezen a vonalon, s benéznek az új váróterem­be. csak bosszankodni tud­nak a látottakon. A földön cigarettavégek, a pádon és az asztalon vastagon a por és friss matadorozás nyomai Iái hatók. A hatalmas ablakokat talán azóta sem tisztították m.eg. amióta átadták rendel­tetésének az új várótermet. Kérdezzük: nem lehetne-e egy kicsit több gondot fordí­tani erre a jelentős költség­gel épült állami épületre? K. B. Orvosi értekezlet Egerben Szerdán délelőtt értekezletre gyűlnek össze a megye orvosai, az egri II. számú kórház kul­túrtermében. Az értekezleten a Közegész­ség- és Járványügyi Intézet fő­orvosa tart előadást a gyer- mekparalízis elleni védőoltás­ról és annak lebonyolításáról. Az előadás részletesen foglal­kozik a Sabin-szórum hatásá­val. 1 siker titkát Erkölcsi és anyagi elismerés a legjobbaknak Szép sikereket könyvelhet­nek el az egri Finomszerel- vénygyár dolgozói a kongresz- szu&i munkaverseny során. Ez évben csaknem tízmillió fo­rint értékű áruval termelnek többet, mint exporttervük elő­írja, de szépen halad az egyéb tervek teljesítése is. Ennek egyik magyarázata, hogy a szakszervezeti bizottság, a gyár vezetői nagy gondot fordíta­nak a munkaverseny eredmé­nyelnek ismertetésére, a ver. seny nyilvánosságára és a leg­jobbak jutalmazására. A gyár vezetőitől megtud­tuk, hogy körülbelül 50 ezer forintot kapnak a kongresz- sziusi verseny legjobbjai, smár augusztusban is kiosztottak számukra 20 ezer forintot, ok­tóberben a termelési tanács­kozáson pedig újabb 5500 fo­rintot. Az anyagi megbecsülés melleit az erkölcsi elismerést is_ megkapják a legjobb mun­kások. Műhelyenként ízléses táblák hirdetik sikereiket és a termelési tanácskozáson, tag­gyűléseiken is megemlékezne-; a szorgalmas dolgozókról. Mindezek kedvezően befolyá­solják a munkakedvet, ezért van nagy sikere a finomszerel­vény gyár iák kongresszusi munkaversenyének. WX>OCX>OQOCOOCOOOCXKJOOOOOOC>pOOOO<XX10C<>CißOOOOOOOOCOC;C Hozzászólás az MSZMP kongresszusának Irányelveihez Gazdaságos termelés — magasabb élstszinvenai | A SZOCIALISTA alapvető törvényszerűsége a társadalom anyagi alapjainak növelése a jólét állandó foko­zásáért. Az életszínvonal eme­lése a legfontosabb gazdasági és politikai célkitűzés a szoci­alizmust építő népi demokrati­kus országok társadalmi tevé­kenységében is. Mivel a társadalom létének alapja a munka, az anyagi ja­vak termelésének igen fontos fokmérője a nemzeti jövede­lem nagysága. A nemzeti jö­vedelem növelésének bármely gazdasági rendszerben két fó módja van. Első a társadalmi összmunka mennyiségi fokozá­sa, második a munkatermelé­kenység állandó emelése. A két mód közül a szocialista társadalomban a legjellem­zőbb a munkatermelékenység emelése, amely azt jelenti, hogy állandóan növekszik a2 ugyanazon munkamennyiség­gel előállított javak tömege, míg a társadalmi összmunka mennyiségének növelésével a termelés egyenes arányban nő. A munkatermelékenység emelésének legfontosabb mód­ja a munkahelyek műszaki fel­tételeinek olyan biztosítása, hogy az improduktív munka a minimumra csökkenjék. A munkaszervezésnek ezzel a formájával elérhető az üzemen belül a termelőeszközök leg­gazdaságosabb kihasználása. A munkatermelékenység emelésének legfontosabb mód­ja a munkahelyek műszaki fel­tételeinek olyan biztosítása, hogy az improduktív munka a minimumra csökkenjék. A munka szervezésének ezzel a formájával elérhető az üze­men belül a termelőeszközök leggazdaságosabb kihasználá­sa. A termelékenység emelésé­nek másik és a szocialista tár­sadalom építésének törvény­szerűen jelentkező módja a technikai színvonal emelése; a műszaki fejlesztés. A MÁTRA VIDÉKI f2®1?­__. bányá­szati Tröszt üzemei az elmúlt évek során állandóan fokozták termelési tevékenységüket. Űj és gazdaságosabb módszerek kialakításával, a gyors vágat- hajtások megvalósításával, a munkahelyele gondos előkészí­tésével, a szállítási és egyéb feltételek biztosításával, a kül­színi fejtéssel a termelés meny- nyisége elérte, sőt meghaladta a fogyasztó üzemek igényét. 1955-től kezdődően az elmúlt négy év alatt a termelés mennyisége 30 százalékkal nőtt, a munkatermelékenység­re jellemző összüzemi teljesít­mény pedig 27 százalékkal emelkedett. A termelés emel­kedése tehát nem a munka mennyiségi növelésével, lét­számemeléssel, hanem a ter­melékenység fokozásával jött létre. A z év elején, mivel a ter­melés elérte a fogyasztók ál­tal igényelt mennyiséget, új helyzet alakult ki. amely dön­tően befolyásolta az üzemek gazdasági tevékenységét. A termelést mennyiségileg to­vább növelni nem lehetett és emiatt a termelési költségek csökkentésére, a takarékosság­ra és a minőség javítására kel­lett intézkedést hozni. Üzemeink fejlődésének je­lenlegi szakaszában a legfonto­sabb feladat a termelési költ­ségek csökkentése, elsősorban az anyagtakarékos sággal, a ki­termelt szén minőségének ja­vításával. Ezt kellett megma­gyarázni a bányászainknak, hogy eszerint tegyék meg ver- senyvá’Ialásaikat. A dolgozók megértették ezt, bizonyítékok erre az év második felében el­ért kiemelkedő önköltségcsök­kentési és minőségi eredmé­nyek. Habár a gazdaságos terme­lést kellett legfontosabbnak tekinteni ebben a versenyben, a termelési mennyiség korláto­zásának ellenére, nem lehetett eltekinteni a termelékenység növelésétől, mert ellenkező esetben az új helyzet gátolta volna a további műszaki fej­lődést. Meg kellett tehát te­remteni továbbiakban is a ter­melékenység emelésének felté­teleit. A MUNKAHELYEK mű­sza­ki feltételeinek biztosítása, a munkakörülményeK javítása ta munkahelyeknek megfelelő méretű és mennyiségű bánya­fa-, valamint egyéb anyaggal való ellátása, az üzemzavar­mentes elszállítása stb.) to­vábbra is a gazdasági tevé­kenység legfontosabb tényező­je maradt. Az egyenletes fej­lődést bizonyítja a következő néhány adat: üzemeink az év első negyedében a létszámter­vüket 100,9, a második ne­gyedévben 98,3, a harmadik negyedévben 96,8 százalékban használták ki és a negyedik negyedévben a helyzet tovább javult. A műszaki fejlesztés, az ön­költségcsökkentésen Kívül fon­tos tényezője lehet a termelé­kenység növekedésének. A kongresszusi verseny megindulásával egyidejűleg a szűcsi X-es aknában acélpaj­zsos fejtési kísérletek Kezdőd­tek, amelyek nemcsak a bá- nyafa-megtakarításban hoztak igen kiváló eredményt (a fa­felhasználás az acélpajzsos fej­tésen az egyéb fejtések fo­gyasztásának csáK tíz százalé­ka), hanem a legjobb fejtések­hez képest is 15—20 százalék­kal megnövekedett a teljeädt­mény. Egyre inkább javuló ered­mények mutatkoztak a gyors vágathajtó F—4-es gépek üze­meltetésénél is. Jobb volt a gépek üzemidejének kihaszná­lása minden bányaüzemben. A gyöngyösi XII-es aknában szintén takarékossági és telje­sítmény-emelési céllal kísérle­teket kezdtek, amelyeket a jö­vőben folytatnak az acéltámos gépesített fejtésen. Az ecsédi külszíni fejtésnél lényeges tel­jesítményjavulást eredménye­zett a kézi termelésről a gépi jövesztésre való áttérés. Ez a technológiai változás ugyan minőségromlást idézett elő, de eredményes és többirányú kí­sérlet folyik a minőség javítá­sára. Ezek az intézkedések azt eredményezték, hogy s. kezdeti gátló körülmények ellenére, to­vább emelkedett üzemeink ter­melékenysége. A kongresszusi munkaverseny eredményessé­gére jellemző, hogy az össz­üzemi termelés és teljesítmény további öt százalékkal emelke­dett és erre az időszakra előírt tervet is három százalékkal si­került túlteljesíteni. jövesz- tésre A GÉPESÍTETT való áttéréssel a külfejtésen emelkedett legnagyobb mér­tékben a teljesítmény, de ki­tűnőek a szűcsi X-es akna eredményei is. A termelés korlátozása ele­inte megtorpanást okozott, de a pártszervezetek vezetőinek, a szakszervezet aktivistáinak és a tröszt műszaki vezetőinek közös összefogásával, a dolgo­zók között végzett oktatóm:! i- ka helyes irányba terelte bá­nyászaink munkakedvét és versenylendületét. Máthé József területi főmérnök. „A párt a legközelebbi évek egyik legfontosabb fel­adatának tartja a lakáshelyzet gyökeres megjavítását. Azért a nem termelési célokat szolgáló beruházások közt feltétlen elsőbbséget kell biztosítani a lakásépítésnek. Az iskolák kivételével minimálisra kell csökkenteni a köz­épületek építését, öt év alatt állami erőből, valamint ál­lami támogatással és a lakosság megtakarításaiból a ti­zenötéves lakásépítési terv részeként mintegy 250 000 la­kást kell építeni... Az új lakások többségét ipari telepü­léseken, főleg pedig a városokban keil felépíteni...” (A Központi Bizottság irányelveiből.) az mg9 amely általában a felsőtestre szokott kerülni, s nem napi­rendre, de amelyet most e rovatba mint tanút idéztünk meg, mert egy ing is tud tanúskodni: érdekes a tanúvallomása. Elmondja például az ing, hogy a kereskedelem, a gyáripar egybehangzó véleménye szerint lényegesen nagyobb nyak­számú ingek találnak gazdára manapság, mint akár csak né­hány esztendővel ezelőtt is. Megvastagodott a férfiak nyaka! Talán valamiféle új, született vastagnyakú generáció nőtt fel az elmúlt években? Vagy valamiféle alattomos kór szedi áldozatait hazánkban, amelynek egyik szimptomája, hogy megvastagszik, de.csak a férfiak nyaka? Nem új generáció és nem betegség! Nagyobb számú in­gek kellenek, egyszerűen azért, mert jobban élünk, többet, jobbat eszünk. S ez kortünet, nem pedig kórtünet. Nincs szükség grafikonokra, hogy bebizonyítsuk az életszínvonal állandó emelkedését, nincs szükség számokra, illetőleg elég néha egy szám is: az ingnyakak méretének növekvő száma, hogy igazoljuk azt, amit egyébként mindenki tud, — jól táp­lált nép él ebben az országban. Ebben az országban, ahol egykor még arra se nagyon jutott, hogy kisebbszámú inget vegyen magának az, aki üres asztal felett töprengett a hol­napot illetően. Üres asztal, kilátástalan holnap: semmi eset­re sem alkalmas a hizlaló-kúrára. Persze, azért nem árt vigyázni, a nagyon vastag nyak már nem szép és nem is egészséges. Mert most ez a gondunk! (gy... ó) Egy 99ízletes premierről“,. ■ Hozzák a jó zsellér-levest. Savanyú egy kicsit, gombóccá készült, meg hússal, fej- és csülökhús van benne, tejszínű és a sűrűsége is majd olyan... No, ezt kár lett volna elfelejte­ni. És az egri finom falatok? Visszagondolva is jó nagyokat nyeldekel az ember, itt érem: az ízét... Kis rántott halszelet, valamilyen körítéssel a tetején, amely kis halom egy finom meggy-szemben végződik. Pompás étel. Nem is beszélek a töltött sertésbordáról. Ezt ké­rem, vörös borban pácolta a ké­szítője. Vörös borban! Mit mondjak? Fenséges. Meg a szá­lai répás-szelet és az egri böl- lérmáj ... Hogy mire képes a konyhaművészet?! Bámulatos. Egri főzőasszonyokat keres­tek fel papírral, ceruzával fel­szerelve: Bányai Imre. Bállá István és Szakállas Mihály — az egri szakácsok kiváló képvi­selői. Receptekkel tértek visz- sza és mint a muzsikus a zenei motívumokat feldolgozták a gyűjtött anyagot. Hagyományok bizony ezek az ételek is és hogy mennyire vonatkozik rá­juk a haladó jelző? Meg keil kóstolni valamennyit és majd dönt a közvélemény. Bár már most könnyű előlegezni a jel­zőt. Az egri táj majdnem elfe­lejtett. de azért jellegzetes éte­lei minden bizonnyal keresett étlaptételek lesznek rövidesen. A helyi zsűri tagjai a ven­déglátás szakemberei — Cseh Antal. Havas József. Varró Oszkár, Selmeczi György. Far­kas Jenő — nagy elismeréssel nyilatkoztak és éppúgy megszo­rongatták a szakácsok kezét a bemutató után. mint a színé­szeknek szokás a premier vé­gén. Nyilatkoztak. Szerintük is haladó hagyományok folytatása készül és ha Budapesten is úgy találják a szakemberek, a kö­zönség is meggyőződhet erről rövidesen Nem sok. néhány forint kér­dése az egész. Truman-féle kinyilatkoztatá­sok, nem is titkos rúgóit. Meg-megújuló csatát keli vívni a világ józan és szerencsé­re nagyobbik felének, hogy rendre meghátráljon a másik s ugyancsak szerencsére, kiseb­bik fele. A hruscsovi béke ja­vaslat, a nemzetközi találkozók, az ENSZ legutóbbi állásfogla­lása, hogy álljon el Franciaor­szág a szaharai atombomba­robbantástól, a kétségtelen nemzetközi enyhülés sok más jele azt igazolja, hogy ezek a ..csaták” nem eredménytele­nek. De ezek a trumani cikkek, ezek a rockefeller! megnyilat­kozások. Lodge úr politikai szintézisei együtt is, de külör,- külön is arra figyelmeztetnek mindenkit, hogy ha vissza is szorítottuk a háború erőit, de még nem győztük le végle­gesen. Azt mondhatná valaki: minek ez a nagy hűhó egy cikkért, egy nyilatkozatért? Mert Harry S. Truman ezt írta, attól még nem dőlt össze a világ! Attól, hogy ezt írta. ha csak egyetlenegyszer és csak ő irta volna, attól valóban még nem dőlne össze a világ. De ezek az urak ma % politikai tényezők az Egyesült Államokban, gaz­dasági befolyásuk óriási, s nem egyszer írják, mondják, hanem, mint ama római szenátor, aki bármiről lett légyen szó, azzai „Állandó kísérletek és próbál­gatások nélkül egyetlen talál­mányt sem lehet tökéletesíte­ni...” „Nem hiszem, hogy vala­mi értelme is van annak, hogy folytassuk a nukleáris kísérle­tek magunkra kényszerített ti­lalmát és ezt azonnal fel is kel­lene függeszteni...” — ezeket a sorokat, amelyek a New York Timesben láttak napvilágot. Harry S. Truman írta, követel­ve cikkében, hogy „az Egyesült Államok kezdje meg ismét az atombomba-kísérleteket”. Ezeket a sorokat egy nagy­tekintélyű. s nagy példányszá­mú újságban írta le egy felelős ember — 1959 novemberében. Ezeket a sorokat nyomdászok szedték, akiknek családjuk van, otthonuk és egyéni terveik éle­tük hátralevő időszakára. Eze­ket a sorokat elolvasta ezer és százezer átlagamerikai, mun­kás és farmer, tisztviselő és in- tellektuel — nem tudom, közü­lük . mennyien értettek és mennyien nem értettek egyet Harry S. Truman okfejtéseivel Ezeket a sorokat elolvastam én is, s most elolvastatom né­hány ezer, vagy tízezer mun­kással, paraszttal, tisztviselővel és intellektuellel, elolvastatom a nyomdászokkal, akik kiszedik, s akiknek családjuk, gyerme­kük van és egyéni terveik éle­tük hátralevő időszakára. Elol­vastatom: lássák és tudják, hogy egyesek Hirosimától nem elszömyedtek, hanem ,,vérre- kaptak”, mint az emberhúst ízlelt tigris. Legutóbb Rockefel­ler. most Truman, holnap talán más, de mindig akad még ott az óceánon túl olyan, aki poli­tikusnak nevezvén magát, nem átallja kiejteni ezt a fogalmat, nem átallja leírni ezt a szót. hogy atombomba, fegyverkezés, tökéletesítés. Talán a pszichológusok, talán egyedül ők lennének képesek analizálni ezeknek az emberek­nek lelkivilágát, felkutatni, hogy esetleg gyermekkorukban kaptak valakitől egy pofont és most, félévszázaddal később, az atomőrületben, jelentkezik a törlesztés vágya. De lehet, hogy elég ehhez egy gazdasági szak­ember is, aki rövid számolga­tások után. összevetve az ame­rikai gazdasági élet mutatóit, a profit alakulását, megtalálja a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom