Népújság, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-24 / 276. szám

4

KÉFÜJSAG

1939. november *4., kedá

I9ií9. november 24, kedd:

JSoö-ben megjelent Darwin: A Sajók eredete című műve.

1314-ben született Gábor Aron, a szabadságharc híres ágyúöntője.

1894-ben halt meg Leopold Zell- fter osztrák zeneszerző.

Névnap O

We feledjük: szerdán KATALIN

tuns!

I filozófia

Közéit ismerősöm filozófiát tanul. Szorgalommal, igyekezettel — de nágyon nehezen hálád, előre. A mennyiségi változások hogyan csapnak át minőségibe ... Mi a véletlen és mi a szükségszerű ... A tudat és lét viszonya... — csak úgy röpködnek agyában a filozófiai fogalmak, tételek és bizonyítások. • „Hogyan bizonyítod be, például',t.‘Hogy a mennyiségi változások egy bizonyos pontnál minőségi változásba csapnak át?” — kérdezte valaki ismerősömtől. Könnyű volt a kérdés, egy kis gondolkodás utáltja víz felforralásával példázta a feleletet. Azután egy percig még töprengett, valamin — azt hittük, újai$ példát akar kisütni, de nem, mert ezt mondta: „Úgy hiszem, a vizsgán még ennyit sem kell gondolkodnom annak filozófiai alapon történő bebizonyításán, hogy nem tudok semmit. . ”

No, azért alti ezt a mondatot Így meg tudta fogalmazni, az mégiscsak tud valamit. Legalább azt, hogy nála- még a mennyiségi változások a vizsga idejére nem érték el a minőségi átcsapás idejét. És kap majd az indexébe egy minőségi' egyest.<,« ^

— A GYÖNGYÖSI IV. száma általános iskola úttörőcsapata rendezésében 88-án disznótoros vacsora lesz,

—• RÖVIDFILMET készítenek a megye legjobb termelő- szövetkezeteinek életérők Elsőnek a hatvani Petőfi Taz-ben került sor felvételekre.

— A SELYPI Cukorgyárban élkészült két díszes kivitelezésű zászló, amelyet a kongresszusi versenyben legjobb munkát végző brigád és üzemrész dolgozói kapnak meg a verseny értékelése után.- ABASÁR községben ’befejezték a szőlőoltványok kiszedését. Az Üj Élet Termelőszövetkezet oltványainak minősége 15—20 százalékkal jobb az egyéni termelőknél.

— BEFEJEZŐDÖTT a Recsk községen átfolyó Tárná patak szabályozása. A régi meder feltöltése még hosszú ideig tart.- JÓL SIKERÜLT az iáén a kukorica- és a cukorrépa- termés a gyöngyösi járás termelőszövetkezeteiben. A kukorica holdankénti átlagtermése a járásban 30 mázsa körül mozog, cukorrépából több termelőszövetkezet 200 mázsán felüli termést takarított be.

— A SELYPI Cukorgyár mátraszentimrei és szentist- váni üdülőjében 33 család, nyolcvannyolc személlyel 1054 napot töltött a nyári üdülési szezon alatt. Ezenkívül nyolcvanötén vettek részt különféle szervezett üdülésen a gyár dolgozói közül.- SEGÍTIK a termelőszövetkezetek munkáját a Pétervásári Gépállomás dolgozói. A műhelymunkások 32, az alkalmazottak állományában dolgozók 29 munkanapot dolgoznak társadalmi munkában a szomszéd községek termelőszövetkezetei - nél.

— TIZENHÁROM újítást vehettek be az Idén a Hevesi Állami Gazdaságban. Az előkalkuláció szerint ez mintegy 100 ezer forinttal csökkenti a munkaráfordítás költségeit. A legjelentősebb újítás — a szőlőiskola-dugvá- nyozó gép — 35 ezer forint megtakarítást jelent.

A Tarnainérai Földművesszövetkezet a ruházati, élelmiszer és vas-műszaki boltjába egy-egy

BOLTI ELADÓI azonnal felvesz, jelentkezés személyesen a Tarnamérai Földművesszövetkezetnél, Árpád út 33.

Első ízben szerepelt Gyöngyös város közönsége előtt a gyöngyös-felsővárosi IV. sz. Állami Általános Iskola ének- és zenekara. Pók László tanár, de a pajtások is nagy-nagy igyekezettel, szorgalmas munkával készülnek a kar újabb szerepléseire.

Boldog község megvalósította 1959. évi község fejlesztési tervét

BOLDOG KÖZSÉG vezetői mór az elmúlt évben is igen nagy jelentőséget tulajdonítottak a községfejlesztési munkának. Nagy gondot fordítottak a községfejlesztési terv . előkészítésére és végrehajtására. Munkájuk e téren ebben az évben tovább mélyült, ami azt eredményezte, hogy a tervükben előirányzott feladatokat november 12-én maradéktalanul megvalósították, egyes feladat tekintetében túlteljesítették.

Tervüknek határidő előtt több mint másfél hónappal való megvalósítását elsősorban az tette lehetővé, hogy tervük reális, megalapozott volt. Körültekintőén jártak el a tervezésnél és olyan feladatok megvalósítására törekedtek, amelyeknek anyagszükségletét biztosítva látták és gondoskodni tudtak a kivitelezőről is.

A tervezésnél a legmesszebb- menően figyelembe vették a lakosság kívánságát, igényeit. A végleges terv elkészítése előtt gazdagyűléseken, tanácstagi beszámolókon ismertették a végrehajtó bizottság javaslatát. Ezeken a megbeszéléseken a falu dolgozói elmondták véleményüket a tervjavaslatról, újabb javaslatokat tettek és módosításokat ajánlottak.

Ezeknek figyelembevételével készült el a végleges terv, amelynek megvalósítása Boldog község dolgozóinak és vezetőinek jó munkáját dicséri.

A FALU DOLGOZÓINAK kívánságára tervbe vették, hogy a Főutcán felszedik a járdalapokat és méter széles gyalogjárót építenek. Ezer négyzetméter építését tervezték be 88 000 forint költséggel és megépítettek 1290 négyzetmétert. Ez az összeg 36 000 forint értékű társadalmi munkával növekszik.

. Elkészült a községben a MÁVAUT megálló, a közkutak- hoz itatóvályút építettek, 36 darabbal bővítették a közvilágítási lámpahelyeket, s többek között a községi hídmérlegre a tervnek megfelelően tetőt készítettek.

A megvalósított feladatoknak. létesítményeknek az értéke: 255 500 forintot tesz ki, amihez hozzájárul a lakosság által elvégzett 87 170 forint értékű társadalmi munka is.

Igen nagy gondot fordítottak a község vezetői a társadalmi munka szervezésére. Korán reggel és az esti órákban a tervfeladatok megvalósításának időszakában rendszeresen elbeszélgettek a község dolgozóival és mozgósítottak őket a társadalmi munka végzésére. Hogy megfelelő eredményt tudtak elérni a társadalmi munka szervezése terén, elősegítette az a körülmény is, hogy a tanácstagok élen jártak a társadalmi munl<a végzésében, Különösen kivették a társadalmi munkából a részüket, és dicséretet érdemelnek 6u- gyí Zs. János, Laczkó Mihály, Őszi László, Bugyi Istvánná, Szántó Loránd és Tóth János tanácstagok.

A KÖZSÉG VEZETŐI jelenleg már az 1960. évi közséafej- lesztési terv elkészítésén dolgoznak. Megvan a végrehajtó bizottság elgondolása és folyamatosan gyűjtik hozzá a lakosság javaslatait, hogy megfelelő eredményt érhessenek el az 1960-as évben is.

Boldog község dolgozó népe és vezetői elismerést érdemelnek végzett munkájukért.

Vrabecz Lászlóné

EGRI VÖRÖS CSILLAG Pár lépés a határ (Szélesvásznú)

EGM BRÖDV

Vörös lesz a rét GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Nyomorultak (I—II. rész) GYÖNGYÖSI PUSKIN

Megmentettem az életein HATVANI VÖRÖS CSILLAG Tisztességtudó utcalány HATVANI KOSSUTH A S9-es dandár FÜZESABONY

Ée Varsó messae vaa

PÉTERVASARA

Ml ketten egyedül

műsora

Egerben délután fél 4 órakor: Nyugtalan boldogság (Arany-bérlet, középiskolás.)

Csörög az Óra: undorító egy szerszám. Kipislogok a paplan alól — 7 óra. Azaz hogy csak lesz tíz perc múlva, mert az előrelátó ember okosan előreigazítja az órát, hogy a csörgés után legyen ideje felébredni. Nagyszerű dolog így heve- részni, egy picit még behúnyni a szemet, élvezni a szendergés gyönyörét, élvezni, hogyan öleli körül az ember testét az ágy melege. Tíz percet, tíz boldog, tökéletesen nyugodt percet loptam el az élettől egy kis csalafintasággal ... és akkor meghajoltam szépen és átvettem a Kossuth-díjat... Hatalmas tavs, dörgő éljenzés, mindenki a kezeTíz perc

met szorongatja es elismerő szavakat suttog, mormol, duruzsol a fülembe. Odajön hozzám a miniszter is, megkér, hogy ha lesz egy kis időm, szánjak neki néhány percet. A főnököm is odatörtet, bocsánatot kér, hogy a múltkor nem kaptam prémiumot, ez többet nem fog előfordulni, s szorongatja a kezemet megállás nélkül... Aztán beülök az autóba, amely a repülőtérre száguld velem, utazom a nemzetközi konferenciára, amelyre én vezetem a magyar delegációt. A a én hatalmas, a stewar- des nagyon csinos, mosolyogva mutatja, melyik a helyem és egy pillanatra mellém, él, egészen közel.,. Nem tudom, mit akarhat tőlem, hisz a gép rögtön indul...

... Érdekes, milyen csend van. Mitől van ilyen csend? Elromlottak a motorok? Miért vagyok egyedül?

... Félnyolc! A fene ette volna meg, hát nem elaludtam ... Most mit mondok a főnökömnek?

őrjítő ez a világ, az embernek egy nyugodt tíz perce sem lehet, hogy átvegye a Kossuth- díját...

...És felhúzom a zoknit a kezemre, az inget a lábamra és a kapuból fordulok visz- sza, mert a civöm otthon felejtettem.

(egri)

... hogy a hawai Honolulutól 200 mérföldnyire kitört a Kilauea nevű vulkán. A hegy kráteréből óriási tömegű kavargó, narancsszínű olvadt láva tört elő és tűzoszlopfcént emelkedett az égnek.

... hogy tudósokból, filmesekből és újságírókból álló 20 tagú expedíció indult a Szaharába, hogy felderítse a Tene- re-vidék gyakorlatilag ismereté len területeit.

... hogy Angliában „Lifelom“ elnevezéssel nylonharisnyát hoztak forgalomba, amelynek az élettartama az eddiginek kilencszerese. Nem szakadnak el, s ami a legfontosabb, nem szaladnak le a szemek, mert minden egyes szemet géppel csomóznak.

... hogy egy párizsi divatbemutatón n^gy szenzációt keltett az „elektromágneses” kivágású női estélyiruha. Ä ruha viselő;e megnyom egy gombot a ruhán, ettől a kivág is mélyebbre erészedik, ' illetve magasabbra zárul.

... hogy Mohamed Khir Jo- hari malájföldi közoktatásügyi miniszter kijelentette, hogy az ázsiai anyósok szeretetreméltóbbak, mint az európaiak, ezzel szemben az európai ifjú házasok nem olyan igényesek, mint az ázsiaiak.

... hogy a szovjet könyvpiac szenzációja Hruscsov amerikai útjának története: Eisenhower fényképével a címlapon.

Az egri szabadegyetem következő előadásai: 1959. november 24. du. 5 órakor előadások lesznek a jogi és művészettörténeti tagozaton, valamint a szónokképző tanfolyamon.

A lakásjog aktuális problémáiról tart előadást dr. Juháss Lajos megyei bíró, a főiskola II. e. 70. termében.

Eger törökkori emlékei cím mel Hevesi Sándor városi főmérnök tart. előadást a főiskola fsz. 22. termében.

A szónoki beszéd elmondásé, (hangzásbeli. fonetikai követelmények: „a szónoki hangalak”. Pronuntiatio, actio), címmel - tart előadást dr. Bakos József

UjöI

tanszékvezető tanán . a főiskola ... II. e. 56. terem. 1959. november 27-én du. 5 órakor Kovács Vendel gimn. tanár tart előadást Gondolkodás és tevékenység címmel a főiskola II. e. 73. termében.

Folyó hó 25-én 19 órakor a TIT klubban (Knézich u. 8.) Kozmikus hatások címmel komplex előadás lesz. Előadók: dr, Balogh István főorvos, Darvas Andor főiskolai tanszékvezető tanár. Sóra László < középiskolai tanulmányi felügyelő. Belépődíj 3 forint.

pz év november 24-ési van a biológiai tudományok egyik legkiemelkedőbb eseményének, Darwin Károly „A fajok eredete” című korszakalkotó műve megjelenésének századik évfordulója. A nagy angol tudós ebiben a könyvben fejti kd és bizonyítja be először tudományosan az élővilág általános fejlődéatörvényót. Darwin elmélete — a darwinizmus — ugyanolyan haladás alapját fektette le ezen a téren, mint amilyent a társadalomtudomány számára az osztályharc elmélete jelentett.

A gondolkodó ember már a legrégibb időiktől kezdve magyarázatot keres az élők világának sokféleségére, a növéhy- és állatvilág végtelen formagazdagságára, az élőfajok eredetére. Sokáig azonban az elő természet ismerete igen kezdetleges volt és így hatalmas tere nyílt a fantasztikus elképzeléseknek. Darwin, szellemi elődei, kevés kivétellel, úgy vélték, hogy az élet megjelenése óta a Földön o növényi és állati fonnák nem változtak, úgy vélték, hogy ma is annyiféle forrna, annyiféle változatlan faj van, mint kezdetben. A fajok állandóságába vetett hit a világ teremtésére vonatkozó vallásos elgondoláson alapult, és ez a téves felfogás, amelyet az egyház és az uralkodó osztályok tudatosan támogattak, sokáig útját állta a természettudományok fejlődésének. A XIX. század második felében a természettudomány már élég bőséges anyaggal -rendelkezett

Százéves a darwini evolúciós eszme

ahhoz, hogy szilárd alapot teremtsen az evolúciós elmélet számára. Hosszú fejlődési utat kellett megtenni a filozófiának és természettudománynak, hogy a találgatásoktól, a sikertelen próbálgatásoktól eljussanak egy tudományosan megalapozott elmélet felépítéséig. S ez utóbbi Darwin Károly nevéhez fűződik.

A fajok eredete című munkát maga Darwin, az általa végzett hatalmas munka első, bevezető részének tekintette. A következő években még néhány nagy könyvet írt amelyekben részletesen feldolgozta az evolúciós elmélet több kérdését. Ezek közül a legfontosabbak „Az állattok és növények változékonysága tenyésztett állapotban” és az „Ember eredete” című munkái.

Darwin műveiben. kifejtette, hogy a fajok állandóságáról szóló felfogás hazug, ellenkezik a tudományos tényekkel. Kimutatta, hogy az élővilág formái nem örökéletűek. A mai változatos élővilág, a természet változó körülményeihez alkalmazkodva, alacsonyabb formákból fokozatos fejlődés révén alakult ki és fejlődik tovább. Számos bizonyítékot sorol fel az élőlények származás- tani rokonságára, s ezzel szószólója lett az élőlények közös eredetét hirdető eímélefaiek amely szerint az összes növényi és, állató szervezeteik néhány, sőt talán egyetlen ősfocr- mából származnak.

Darwin sok példával kimutatta, hogy a fajok a természetiben éppúgy változékonyak, mint a tenyésztés mesterséges körülményei között. A fajok eredetéről szóló munkáját is a változékonyság fejtegetésével kezdi, s erre építi fel tanát. Közismert, hogy nincs két egymással mindenben azonos állat, növény, és mindegyik a legszorosabb kapcsolatban van élő és élettelen környezetével. Ez a változékonyság, amely a környezet tényezőinek változásaival függ össze, szerinte önmagában még nem hoz létre új fajokat. A fajformáló tényezőnek a létért való harcon alapuló természetes kiváloga- tódást tekinti. Abból indul ki, hogy akárcsak a háziasítás állapotában levő állat- és nö-. vényfajok az ember mesterséges kiválogató tevékenysége útján átalakíthatok, s érdekeinknek megfelelően új fajtákat tudunk létrehozni, úgy a természetben is hasonló folyamat megy végbe, a természetes ki- válogatódás. Ezt úgy magyarázza, hogy a különféle fajok egyedei közül mindig azok maradnak leginkább életben amelyek valamilyen kis eltérés következtében jobban alkalmazkodnak az életkörül ménvekhez, mint a többiek Ez a természetes kiválogatódási folyamat nemzedékről nemzedékre folyE2

tatódik, és új fajta, vagy faj keletkezéséhez vezet.

z Darwin tanításának — a darwinizmusnak — tulajdonképpeni alapgondolata amelyet műveiben minden részletre kiterjedően és meggyőzően, tudományos érveikkel támaszt alá. Elméletével egészen új fényt vetett a biológia alapvető kérdéseire, s hatalmas sikerek forrásának bizonyult az a természettudományok különböző ágaiban. Alapjában véve materialista tanítása döntő csapást mért a biológiában urallcodó idealista felfogásra, mind a terméstanra. mind az isteni célszerűség tanára.

Darwin tudta, hogy korának hagyományos és meggyökeie- sedett idealista nézeteivel kerül ellentétbe, mégis közzétette munkáját, mert meggyőződése volt. hogy elmélete tudományos tényeken alapul. Az egyház nem is késlekedett a szembenállással. A darwini tanítás megjelenése heves világnézeti és tudományos harcot robbantott ki. A harc, amely még Darwin életében elindult, még ma sem csendesedett el. A kapitalista országok uralkodó körei ellenszenvvel viseltetnek a darwinizmus iránt, és mindent elkövettek és elkövetnek ma is, hogy a haladó eszmék terjedését megakadályozzák. Mindjárt megjelenése ideién kiváló védelmezői és fejlesztőé is akadtak Darwin eszméinek. Marx és Engels, a tudományos szer cializmus megalapítói is nagyra értékelték. Engels a 19. század legnagyobb tudományos felfedezései közé sorolja Darwin származáselméletét. Marx Károly, miután áttanulmányozta a művet, ezt írta A fajok eredetéről: „Darwin alkotása rendkívül értékes, és az a véleményem róla, hogy a történelmi osztályharc természettudományi alapját képezi.”

A darwini eszme igazán, csak a kapitalizmus alól felszabadult országokban tudott kibontakozni. A haladó biológusok egész sora merített ihletet Darwin tanaiból, s fejlesztette tovább, megtisztítva hibáitól, a természet átalakítására törekvő, és azt a gyakorlatban is megvalósító alkotó darwinizmussá. Darwin tudvalevőleg a természet nagy kölcsönhatásainak feltárásával ösztönös dialektikus materialistának mutatkozott, de éppen mert ösztönös dialektikus materialista volt, nem tudott vég- leg szabadulni á polgári világnézet mechanikus és idealisztikus hatásaitól: E hibái ellenére is sokban hozzájárult ahhoz, hogy a materialista biológia megalapozásával a világ dialektikus materialista szemlélete gazdagodjék. Darwin kétségkívül a haladó gondolat, ff haladó modem biológia egyik legkimagaslóbb és tiszteletünkre mindenkor érdemes úttörője volt és marad.

Séra László,

szakfelügyelő, a TIT biot.

szakosztály tagja,“' ' 'v‘