Népújság, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-03 / 258. szám

I5S9. ««member 3„ kedd NÉPÚJSÁG S I Tanácskozott a megyei párté rtekeziet (Folytatás a 2. oldalról.) őrzik majd és betartatják a dolgozók közvetlen érdekvédel­mével kapcsolatos határozatok végrehajtását. Mindezért a szakszervezeti bizottságok munkáját tartalmilag is. szer­vezetileg is erősíteni kívánják. Községekben is létrehoznak szakmaközi csoportokat, első­sorban azokon a helyeken, ahonnan nagy számban járnak üzemibe dolgozni — ez lehető­séget ad arra, hogy minden közlekedési korlátozás kiküszö­bölésével megfelelően tud maid a szakszervezet az emberekkel tanácskozni. A járási székhe­lyeken. elsősorban az ipari já­rásokban járási és városi ssak- maközi bizottságokat hoznak Káraimé létre, amelyek egyrészt irányít­ják a községi csoportokat, más- részí^szoros kapcsolatokat tar­tanak az üzemi szakszervezeti bizottságokkal is. — Ezeknek a feladatoknak a megoldásához is kérjük a párt­szervezetek segítségé; — mondta befejezésül. A pán. a magyar dolgozók előtt igen nagy és ragyogó perspektíva*- áll, amely nem kis feladatok végrehajtását igényli minder- kitől. Ezeknek a feladatoknak végrehajtásából mi. a szakszer­vezetben dolgozó kommunisták, aktivisták is ki akarjuk venni részünket, hogy ezzel is előse­gítsük a magyar dolgozó nép életszínvonalának javulását, hazánk felvirágzását. Munkánkat elismerik 11/ cjsyéiiílejuj dolgozó puras/tok i< Csr 'v község tanácselnöke be- < '• -községe két termelőszö­vc keretének munkájáról és fi -:ó!. hogy ezt a munkát elis­merés kíséri a község egyénileg do’gozó parasztjai körében is. Elmondotta, hogy az olyan ter­me löszö vet kezeli család, ahol a f -i rendszeresen dolgozott és a feleség is segített, ez év már­cius 1-től december 31-ig több mint 46 000 forint értékű ter­ményt és pénzt keres nes. Szokotti József A főiskola becsületes dolgozóinak, tanárainak, hallgatóinak jelentős többsébe nem vett részt az ellenforradalomban A Pedagógiai Főiskola igaz­gató helyettesa arról az alap­vető változásról beszélt, amely jellemzője a Pedagógiai Főis­kola. politikai életének és szembészáilt az olyan nézetek­kel, mintha a főiskola annak­idején egyet jelentett volna az ellenforradalom vezérkarával. A főiskola becsületes dolgozói­nak, tanárainak, hallgatóinak jelentős többsége nem vett részt az ellenforradalomban. Szólt azokról az erőfeszíté­sekről, amelyeknek segítségé­vel az ellenforradalom leveré­se után. éles vitákban sikerült Itöör Péter tisztázm az- eszmei, politikai zűrzavart. Az iskola jelenlegi, helyzetéről szólva elmondotta, hogy a hallgatók 29 százaléka, a tanszékvezetőknek 33 száza­léka párttag, egyre javuló, egy­re sikeresebb munkát végez a pártszervezet is. Szólt az álta­lános iskolai tanárképzés fon­tosságáról, s arról a rendkí­vül fontos szerepről, amely e téren a Pedagógiai Főiskolára vár és kérte az illetékes párt­ós állami szerveket, hogy e munkában is adjanak meg minden segítséget a főiskolá­nak. tanácsok, a tömegek közötti kapcsolat fejlesztésének. Ma már a dolgozók mind szélesebb rétege vesz részt, éppen a köz­ségfejlesztési • munkák végzé­sén keresztül az állami fel­adatok végrehajtásában. Ma már nemcsak az jellemző, hogy a lakosság megszavazza és megfizeti a községfejlesztési hozzájárulást, hanem az is, hogy egyre nagyobb tömegek kapcsolódnak be e tervek vég­rehajtásába. Az 1959. évi községfejlesztési tervek az 1953. évi községfej­lesztési tervekkel szemben mind tartalmukban, mind ösz- szeg szerűségükben lényeges fejlődést mutatnak. Míg 1958- ban a községfejlesztés összes bevétele 23 441000 forint volt. addig az idei bevétel 44 576 739 forint. Ezután a helyiipar fejlődésé­ről szólt, s elmondotta, hogy a part helyes politikája, az, üze­mek dolgozóinak gyorsan meg­szilárduló munkafegyelme, dol­gozni akarása segítette oda a tanácsi ipart, hogy nemcsak elérte, de fokozatosan túl is szárnyalta az ellenforradalom előtti évek termelését. Az 1959. évi várható termelés a pártha­tározatnak megfelelően 14,5 százalékkal haladja meg az 1957. évit. Adatokkal, sfcámok­K ele men Ferenc kai illusztrálta a helyiipar ter­melésének pozitív alakulását, s hangoztatta, hogy az 1960- ban tovább emelkedő termelés volumenét jelentősen elősegíti a termelő vállalatok fejleszté­sére fordított beruházási és felújítási keretek összegű. A továbbiakban szólt a ter­melékenység emelkedéséről, a helyiiparban dolgozók bérének alakulásáról, majd azokról a problémákról, amelyek meg­gátolják a helyiipari vállala­tok. üzemek még eredménye­sebb tevékenységét. Elmondot­ta többek között, hogy nincs elhatárolva a helyiipar és a minisztériumi ipar feladatköre, js ez végső kihatásában kedve- j zőtlenebbé teszi a tanácsi ipar ! termelési feltételeit a minisz- ! tériumi iparágakénál. Hozzászólása végén javasla- I tot tett az újonnan megválasz- ! tandó megyei pártbizottság- Inak. hogy hozzon létre egy í ipari bizottságot, amely tanul­mányozná Heves megye nyers­anyaglelőhelyeit és munkaerő­tartalékai gazdaságos felhasz­nálását abból a célból, hogy a Budapestről kitelepítendő üte­mek közül melyek azok, ame­lyek Heves megyében gazdasá­gosan és célszerűen tudnának dolgozni. Csabai Gyula kalonaltüldüflm*!* iiHuy megtiszteltetés i*csíI »romi * ic^íÍMiloNtihl» megyei cHckt-zlelen 59 59 v A magasabb egységeit Kom­munista harcosai nevében üd­vözölte a megyei párt értekez­letet. — Katonaküldöttnek nagy megtiszteltetés részt venni a legfontosabb megyei értekezle­*ii.' es i»»/;ra(ók ncjii nézik jó •>*ciium*i a laiiá«*stiigok munkáját ten. Erősít abban a munkában, amelyet a hadseregen belül végez, hogy a szocialista tábor hadsoregénok Keretében ma­gyar kommunistákhoz méltóan helyt tudjon állni. Ezután a honvédségi párt- szervek. a honvédségi alaku­latokban dolgozó kommunisták munkáját vázolta, s elmon­dotta, hogy tőlük telhetőén minden segítséget megadtak a „civil élet.'1 számúra: részt vettek a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztés ében ói. más feladatok »megváló-, sírásában is. Szólt a hazafias nevelés problémájáról s rámu­tatott arra. hogy a hadseregen belül jelentős erőfeszítésekét; tesznek ezen a téren, ds az s tapasztalatuk, hogy ezekkel .a- evőfeszításeiek el nincs niég^ arányban az iskolák nevelő'-. testületéinek munkája. — leg­alábbis a tapasztalatok ezl igazolják. Számottevő az a munka is. amelyet az egységek­ben végeznek, hogy a leszerelt katonák, mint jól képzett mv.v- lcások kerüljenek vissza a civil életbe. Több száz katona részé­re lehetőséget teremtettek, hogy ha leszerelnek, mint traktoro­sok dolgozhassanak. feladata, hogy példájukkal, munkájukkal segítsék elő. hogy tovább mélyüljön a tanács és ’ ­a tömegek kapcsolata, hogy to­vább javuljon a tanácsi szervek munkája. A vitában elhangzott hozzászólásokat Puirnki László elvtárs foglalta össze, kitérve néhány felmerült, kérdés újbóli elemzésére. Az összefoglaló után Dorkó József elvtárs, * megyei pártértekezlet második napjának elnöke szavazásra bocsátotta a beszámolót és a megyei pártbizottság határozati javaslatát. A pártértekezlet mindkettőt egyhangúlag jóvá­hagyta. Ezután Putnoki László elvtárs — köszönetéi mondva * megye valamennyi kommunistájának azért a segítségért, amelyben a megyei pártbizottságot részesítették, s azért í munkáért, amellyel elősegítették a párt és a kormány hatá­rozatainak megírni ásítását — a megyei pártbizottság nevében lemondott. A revíziós bizottság beszámolója felett elhangzott vitára. Gulyás József elvtárs. a: megyei revíziós bizőtság elnöke vá­laszolt, aki válaszadása, után a revíziós bizottság nevében mondott le a pártértekezlet előtt. Az első és második napirendi pont után került sor # megyei pártbizottság tagjainak, póttagjainak, a revíziós bi­zottság tagjainak, valamint a kongresszusi küldöttek tagjai nak megválasztására. A megyei pártértekezlet a beterjesztett javaslatok alapján megválasztotta az új megyei pártbizottsá­got, a revíziós bizottságot és a VII pártkongresszus Heves megyei küldötteit. Heves megye kommunista küldötteinek kethapos tanács- kozása Dorkó József zárszavával ért véget. A megye bíróságul kepesek a |»á«*l és a Kormány politikai és gazdasági (■élkiííi/ésoi) időben támogatni A Megyei Ügyészség vezetője bevezetőben méltatta a megyei vártbizottság referátumát, majd a bírósági szervek munkájának eredményeiről szólt. Elmondot­ta. hogy a megye bírósági szervei az országban elsőnek fejezték be az ellenforradalmi cselekmények miatt indított ügyek tárgyalását, és bejelen­tette a nártértekezletnek, hogy a megye bíróságai néhány ügy kivételével mind felszámolta a régú több éve húzódó ügye­ket: 1952 óta először nincs ügy- hnttalók. Ez , lehetővé teszi, h v c megye bíróságai képe­se1' c párt é-3 a kormány Politi­ker és aazdasági célkitűzéseit •’ '!! támogatni, képesek ar­ra ho ty időben adjanak segít­séget ott. ahol arra szükség ver. few fokozottan bekapcso- léíttimak a megelőzés munká­iét-, ;s Beszé't 'orról is. hogy az ezt n-p.rar- évekhez képest ie­U ■ IdTsel lentősen csökkent megyénkben a bűncselekmények száma és az alkalmazott büntetések is kellő differenciáltságot mutat­nak. Amíg 1955-ben az elítéltek 80 százalékát sújtották börtön- büntetéssel és csak 10.9 száza­lék volt a felfüggesztett bör­tönbüntetések arányszáma, ad­dig ez év első háromnegyedé­ben az elítélteknek már csak 57 százaléka kapott börtönbün­tetést s ezeknek, is 31 százaléka részesült a felfüggesztés ked­vezményében. Beszélt a bírósági szervek munkájában tapasztalható né­hány fogyatékosságról is, szólt a bírók marxista-leninista képzéséről, majd befejezésül hangoztatta, hogy a megye bí­rói részt kívánnak venni a jog propagandamunkájában is, hogy ezzel segítsék elő a bűn- cselekmények és törvénysérté­sek megelőzését. b t «úr ;i dolgozók széles eélegc «esz rés/1 az állami feladatok véyriM-liajlásábtin Mikojan Mexikóba utazik | Moszkva, november 2. Anasztáz Mikojaa, a Szov­jetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese novem­berben Mexikóba utazik. A mexikói kormánnyal kötött megegyezés értelmében ugyan­is november 22 és december 15 között szovjet tudományos, technikai és kulturális kiállí­tást tartanak Mexioo-Cityben, amelyet Mikojan nyit meg. A megyei tanács 'nökhe- lyettese a közst 'sztési munka eredményé, foglal­kozott hozzászólásában Han­goztatta, hogy a tanácsok mun­kájában a párt általános poli­tikáján a k eredményeképpen jelentős helyet kap a község­fejlesztés. Gazdasági és politi­kai szempontból egyaránt, ez egyik legfontosabb és leghaté­konyabb eszköze lett a párt, a llal és félmillió forint munkaegység-előleg Termelőszövetkezeteink az idén sokkal nagyobb pénzfor­galmat bonyolítottak le. mint az előző esztendőkben. Ennek eredménye megmutatkozott abban is, hogy jelentős össze­geket tudtak osztani évközben munkaegység-előlegekre. A he­vesi járásban különösen ki­emelkedő eredmények szület­tek. Voltak olyan termelőszö­vetkezetek, mint a kiskörei Dózsa, vagy a tíszanánai Pető­fi Termelőszövetkezet, ahol az évi pénzforgalom meghaladta a négymillió forintot. A járás termelőszövetkezetei eddig hat és félmillió forintot osztottak ki a tagoltnak, előlegként. Idő járásjelentés Hajnali fagyok. A Meteorológiai Intézet elő­zetes előrejelzése ma estig: felhöátvonulások, legfeljebb egy-két helyen kevés esővel. Reggeli párásodás. Helyenként köd, gyenge légáramlás, több­felé hajnali fagy. „Hruscsov jó időt jósol" A szovjet miniszterelnök beszédének visszhangja MOSZKVA. A TASZSZ jelentése szerint Hruscsovnak a Legfelsőbb Ta­nács ülésszakán elmondott kül­politikai beszámolóját világ­szerte kedvező visszhang kö­vette. A pekingi központi rádió­állomás tegnap közvetítet­te a szovjet miniszterelnök beszédének teljes szövegét. Az indiai lapok különösen Hruscsov beszédének a nem- zetkö-i helyzet javulásával kapcsolatos részeit emelik ki, és nagy figyelemmel fogadták a kínai—indiai viszonyról szóló kijelentéseket is. Az amerikai külügyminisztérium tisztvise­lői a Reuter szerint kijelentet­ték, hogy Hruscsov beszédének hangneme ,,összeegyeztethető a Cam. David-i szellemmel”. Eisenhower elnök és Herter külügyminiszter is örömmel üdvözölte a beszéd hangnemét. Londonban örömmel üdvö­zölték a szovjet kormány­fő szavait. Hruscsov beszé­dét „az utóbbi évek egyik legbékülékenyebb hangú nyilatkozatának” minősí­tették. A New York Times londoni tudósítója azt jelentette, hogy a brit főváros politikai körei­ben Hruscsov beszámolóját fel­hívásnak tekintik ..mielőbbi csúcsértekezletre”. A párizsi lapok tekintélyes helyen számolnak be a beszéd­ről. A France Solt címében Hruscsovnak azt a kijelentését idea, hogy közelgő franciaor­szági látogatása a béke megszi­lárdítását szolgálja. Az AFP je­lentése megjegyzi, hogy a Moszkvában működő nyugati diplomaták rendkívüli érdeklő­dést tanúsítottak a beszéd iránt, amely megvilágította, milyen lesz a Szovjetunió irányvonala az elkövetkezendő hónapokban”. A Journal de Dimanche megállapítja: folytatódik a kelet—nyu­gati feszültség enyhülése. Hruscsov baráti szavakkal em­lékezett meg Franciaországról, amelynek virágzást és területi nagyságot kívánt. A tegnapi nyugatnémet la­pok is szembetűnő helyeken közlik Hruscsov beszédét. A Weif am Sonntag hangoztatja: ez a beszéd elősegíti a kölcsö­nös megértést. Hivatalos bonni körökben általában azt emelik ki. hogy Hruscsov nagy súlyt helyezett a leszerelés kérdésé­nek megoldására. A svédországi Stockholms Tind ingen a következő címmel közli a beszámolót: „Hruscsov jó időt jósol”. Alcímek: „Az együttélés kölcsönös Icompro- misszumolcat jelent. — A lesze­relés a legfontosabb kérdés.” Az Al Gumhurija Garidat as Saab című kairói lap szemle­írója megállapítja: „Hruscsov beszédéből egész világos — írja a lap — hogy a leszerelés korunk legfontosabb és legégetőbb kérdése. Annál is inkább áll ez, mint­hogy megvitatása olyan for­dulóponthoz érkezett, amikor meg lehet kezdeni a leszerelés gyakorlati megvalósítását. A Szovjetunió rugalmas állás­pontot szándékozik elfoglalni a kelet-nyugati nézeteltérések rendezésében.” Valamennyi vasárnap reg­geli kairói lap - emel vény esen ismerteti Hruscsov beszédét. Az Al Ahram ezt írja: „Hrus­csov a bélzás együttélést cs Bandung elveinek megvalósí­tását sürgeti. A csúcsértekezlet mielőbbi összehívása csökken­ti egy újabb háború kirobba­násának veszélyét.” Az Al Ahbar idézi Hruscso\ - nuk a közel-keleti helyzetről adott értékelését és rámutat, hogy e térség egyes országai, mint például Törökország és Irán, rakétatámaszpontok és egyéb katonai támaszpontok létesítését engedélyezik terüle­tükön. ez pedig súlyosan fe­nyegeti térség biztonságát es az egyetemes békét. A Messaggero című ' római lap így úr: „Lehetséges-e >s időszerű-e a békés együttélés politikája? Mik a telt ételei és mik a távlatai? Hruscsov vá­laszt adott ezekre a kérdések­re... A Tempo hangoztatja, hogy Hmscsov beszédének hangneme és -zóhasznú late enyhülésről tanúskodik Hoz­záfűzi. hogv a “-oviét minisz- terelnök'.oi n nemzetközi helyzetről adóit értékelését tárgyilagosnak kell. minősített. A Péiervásári Járási Tanács elnöke arról beszélt hozzászó­lásában, hogy különösen az 1958-as tanácsválasztások után sokoldalúvá, elevenné vált a tanácstagok tevékenysége. Még­is meg kell állapítani, hogy az utóbbi időben, különösen a ta­nácsülések nem eléggé aktí­vak, még a kommunista ta­nácstagok sem tartják első­rendű feladatuknak, hogy részt vegyenek ezeken az üléseken. Igaz, következik, ez abból is, hogy egyes, igazgatók, vállalat-, vezetők nem nézik jó szemmel, hogy az üzemükben dolgozó ta­nácstagok „munkaidő alatt” ve­gyenek részt tanácsülésen. Szólt a népi ellenőrzési bi­zottságok munkájáról, s han­goztatta, hogy működésük iga­zolta: helyes volt létrehozásuk. A járásban működő bizottságok több mint 100. ezer forint érté­ket kitevő visszaéléseket lep­leztek le. Végezetül hangoztat­ta, hogy a tanácsi szervekben dolgozó kommunisták elsőrendű

Next

/
Oldalképek
Tartalom