Népújság, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-03 / 258. szám

4 NÉPÚJSÁG 1959. november 3., kedd Meg akarta vesztegetni néphadseregünk egyik tisztjét hat hénapi börtönre Ítélték A főhadnagy a rendőrségnek adta át a magáról megfeled­kező, honvódtisztet megveszte­getni akaró Farkasaiéi. Az ügy innen a járási ügyész­ségre került, a pétervásári já­rásbíróság pedig nemrégen hirdetett ítéletet a honvéd fő­hadnagy által indított perben. A bűnjetlként lefoglalt pénz és a tanúvallomások, valamint Farkas Lászlóné vádlott beis­merő vallomása alapján a bí­róság meghozta a, méltányos ítéletet:, hathónapi börtönbün­tetésre ítélte, a fiát a katonai szolgálat alól vesztegetéssel fel­menteni akaró anyát. .Jó, ß elrettentő példa ez. kü­lönösen most, amikor az arra valóban rászorulóknak már megvan a lehetőségük a had­kötelezettséggel járó szolgálat alól való felmentésre. Nemrégiben rendelet szabá­lyozta hazánkban a hadköteles fiatalok szolgálati halasztásá­nak, illetve szolgálati mentesí­tésének lehetőségeit. Nagy könnyebbség azok számára, akik már sorköteles körüli elő*t is családfenntartók. Az egyes eseteket már maguk a sorozó bizottságok gondosan mérlege­lik, hogy valóban méltánvo- sak-e a felmerülő kérések. Mégis Farkas Lászlóné bodo- nyi lakos nem bízva a fia ügyét elbíráló illetékesek Igaz­ságosságában, más „módszer­hez“ folyamodott nemrégen. Fiát augusztus 10-én soroz­ták be katonának s ezen a na­pon Farkas Lászlóné is Péter- vásárára utazott, hogy kijárja a honvédségnél fia felmentését Nemcsak azzal akarta indokol­ni, hogy özvegy asszony, és egyetlen támasza sorkötelessé vált gyermeke, hanem ötezer forinttal is, arait rokonaitól kért kölcsön, hogy azzal va­lamelyik katonatisztet meg­vesztegesse, A járási székhe­lyen D. J. főhadnagyot szólí­totta meg, előadva panaszát. A honvéd főhadnagy megke­reste a fiú iratait s azok ala­pos áttanulmányozása után közölte, hogy a kenést külön­böző indokok alapján nem tud­ják teljesíteni, Ékkor került elő az ötezer forint, azzal a megjegyzéssel, hogyha a főhad­nagy Bodonyban jár, még több is kertil — csak sikerüljön mégis a felmentés. KISZ-lako dalom ... 1959. november 3, kellel! 1956. Kádár János vezetésével megalakult Magyarországon a for­radalmi munkás—paraszt kormány. 1918. Megalakult az Osztrák Kommunista Párt. 1849-ben született Loczy Lajo« földtan és földrajz tudós. lv*'* kÁ. Aranybetűs meghívó invitált szombaton Gyöngyösre. Mun­kásőr—KXSZ-esküvöt tartot­tak: az ifjú pár Bata József és Budai Marika. A városi tanács szépen feldíszített dísztermébe vonult be az ifjú pár. A folyo­sókon kiváncsi emberek nézik az elvonuló menetet. . Jobbról és balról mimkásőrök, KISZ­Az illetékesek figyelmébe Talán nem azért építették annak idején a Gerl Mátyás utca végére a kis fahidat az il­letékes egri szervek, hogy any- nyi évi hűséges szolgálat után azt ma lehetőség szerint min­den járókelő elkerülje. Nem akarunk most külön szót vesz­tegetni a híd deszkapallóinak rozoga állapotáról, csupáncsak a rövid kis ív két végéin éoi- tett néhány lépcsőről szeret­nénk szólni. Néhány hónappá! ezelőtt ugyan egy kicsit javítgattak a íetöredezett, kikopott lépcső­kön, de ennek a munkának már jóformán semmi marad­ványa nincs. Éppoly rosszak—- sőt talán még rosszabbak —, i mint annak előtte voltak és csupán az elmúlt egy hónap alatt hét balesetet okoztak ezek a lépesé x. Egy idős néni bele is halt sérüléseibe. Combnyak­törést szenvedett, s szervezete nem bírta a fájdalmakat. Jó volna ha az illetékesek nem néznék tétlenül ezt az ál­lapotot. Már javéban bemre vagyunk az őszben, nemsokára itt lesz a nyálkás, csúszós, fa­gyos idő, amely még több ve­szélyt hoz magával. Ha még akkor is ilyen rosszak lesznek a hídra vezető lépcsők, nem megduplázódik, de megsokszo­rozódik a balesetek száma. (W) fiatalok és úttörőik — virág­csokrokkal a kezükben. Bent felcsendül a nászínduló. s meg­kezdődik az esküvő. A pár be­írja nevét a házassági anya­könyvbe és egymásba karolva vonulnak ki a tanácsházáról. Az út az étterembe vezet. Három ear asztal mellett ül­nek á vendégek, míg a fiatal ifjúgárdisták szállítják a legfi­nomabb vacsorát. Első fogás­ként leves kerül 'az asztalra, majd az ízletes főtt hús és a finom paprikás csirke. A va­csora végeztével emelkedik a jó hangulat. Ürülnek a .poha­rak és a honvéd zenekar pat­togó zenéjére táncolnak a pá­rok. Tíz óra tájban elcsende­sül a terem. A különböző szer­vezetek és vendégek ajándé­kait adják át az ifjú párnak. Bata József, az ifjú férj, örömmel bontogatja a papírba csomagolt ajándékokat. Egy­más után kerülnek az asztalra a szebbnél szebb dísztárgyuk, villanyfőzők, villanyvasálók, tót még mosógép is. Ezután újra táncba indulnak a párok és kiviiágos klvlrra- datig mulatnak, szórakoznak.., (K. B.) KossutEi-díjas költők és írók előadóestje Hatvanban Mialatt a hatvani irodalmi Színpad színjátszói szorgalma­san készülnek a hetenkénti próbákon a decembert „Komé- dia-est”-re, gyorsan közeledik az Izgalmas társadalmi ese­ményszámba menő, és nem ki­zárólag a város keretei közé szorítkozó november 14-iki „Kortars-est” napja. Köztudomású, hogy a Kor­társ szerkesztősége a móricz- Zsigmondi hagyományokat ápolva, elhatározta:' a lap köl­tői és írói gárdájával Időnként meglátogat egy-egy vidéki vá­rost, s ott előadói est kereté­ben igyekszik szorosabb kap­csolatokat kiépíteni a főváros és a vidék, az írók és az ol­vasók, az értelmiség és az ipari munkásság és dolgozó parasztság között. A városi művelődési otthon igazgatójának sikerült megál­lapodni a Kortárs szerkesztő­ségével abban, hogy novem­berben Hatvanban tartják meg legközelebbi Irodalmi estjüket, s ezen az irodalmi esten nem­csak fővárosi, hanem vidéki. — köztük Heves megyei — költők és írók is fellépnek és szemé­lyesen adják elő reprezentatív műveiket olvasó-hallgató kö­zönségüknek. S hogy a jelen és a múlt egy est keretében szól­jon az írásokon keresztül _ az irodalom híveinek: az élő író­kon kívül Horváth Ferenc elő­adóművész 'és egyik fiatal elő­adóművésznőnk szaval majd klasszikus költőink verseiből. A Kortárs szerkesztőségének közlése szerint az est kereté­ben Hatvanban üdvözölhetjük Tolnai Gábor egyetemi tanár, irodalomtörténészt, a Kortárs zol, a Petőfi Tsz vezetői s a tömegszervezetek Igyekezete most arra Irányul, hogy a Kor­társ-est részvevői: író-előadók, és olvasó-hallgatók számára feledhetetlenül kedves emlék­ké tegyék a találkozót. Hísz- szük, hogy a Kortárs íróinak hatvani szereplése forró sikert hoz majd, amikor a valóság útján járva munkálkodnak pártunk kultúrpolitikai célki­tűzései egyes tételeinek meg­valósításán: a főváros, .és a vi­dék, az értelmiség és a dolgo­zó parasztság kapcsolatainak szorosabbra fűzésén. Névnap C? Ne feledjük: szerdán: KA* OLY — JUTALMA T kapnak azok az üzem- vagy műszaki vezetők, akik a Mátra vidéki Szénbányászati Trösztnél szer­vezett újítási verseny során lelkiismeretesen elősegítik az újítások megvalósítását és bevezetését, — VERPELÉTEN a község- fejlesztési alapból 116 000 fo­rintot fordítanak a villamos- hálózat fejlesztésére, százezer forintot pedig hídépítésre. A baj csak ott van, hogy a pénz ugyan régen rendelkezésre áll, de a MEGYEVILL és az Út­fenntartó Vállalat mégis halo­gatja a szükséges munkák el­végzését. — SAJÁT ÉRŐBŐL építi az erdei. utakat a Nyugat­bükki Erdőgazdaság és kilo­méterenként a tervezett fél­millió forint helyett csak 280 ezer forintba kerül a kiter­melt faanyag elszállítására szolgáló út. — ELVÉGEZTÉK az őszi ve­tési munkákat Nagyrédén a termelőszövetkezetek. Az egyé­ni gazdák egy kicsit elmarad­tak a közös gazdaságbeliek mö­gött, mert a szürettel kapcso­latos teendőik sokukat akadá­lyozták a vetési munkákban, — SZÉP EREDMÉNYE­KET értek el az egri Homok utcai téglagyár dolgozói a cserép- és téglaselejt csök­kentésében. A nyerstégla-se- lejtet 2 százalékról 0,7, a ke- menceselejtet pedig a cserép- gyártásnál 0,8-ról 5,3 száza­lékra szorították le. — A KIOSZ Heves megyei Kisiparosok Adóközössége ér­tesíti tagjait, hogy 1958. évi közgyűlését 1959, november hó 10-én, este 18 órai kezdettel tartja a KIOSZ Járási Helyi Csoport helyiségében, Eger, Széchenyi utca 32. szám alatt. Kérjük az adóközösségi ta­gokat, hogy a közgyűlésen él­jenek tanácskozási jogukkal. VEZETŐSÉG l r—inrT—’ 1 1 I 1 !il i­i l¥ ryr 10 "" “1 11 1 1 ar \'mn i i m u w !16 1 a 17 :xa 1 m 19 j j20 ! 2. .a|M a 23 ar IB 23 25 27 a 28 ■ iá 29 m 30 sTj 1 3í la iá;83 34 45 i m 36 37 a88! a 39 W 1 a “inr 1 •13 a 44 45 m a48 47 a 4P j49 ia 50 51 a,52 53 >4 aK so iá 57 1 58 ) VA ”! ír a 61 1 t n 1 a a:­S3 ! i6 w I a1681 69 1^:20 E ’• p* ia .4 |75 |76 J a TI j |79 ai80 ias81 Is2 83 1 1 ar i ! Vízszintes: i, világhírű magyar sakk-nagymester, 6. Többszörös szovjet világbajnok, 11, Ez Is uno­ka, 12. Himbálódzik. 13. Az egyik napszaki. H. v. I. 15. Fiú név. 1'?. Vissza: jenki helyeslés, 19. Bolond­név. 32. Kettőzve: szülő. 23. Gyü­mölcs. 24. Bevonat, visszafelé. 23. Drágakő. 38. Hangszln. 29. Esd. 31. Névelővel: cseluwtovák államférfi volt, 33. Magyar sakk-nagymester. 35. Éjjeli mulató. 36. Pán, keverve. 38. Heg, 39. Apa, keverve. 40. Ál­lati lakhely. 41. Szovjet sakk- nagymester. 44. Kettőzve: gyerek­játék. 45. Bubu, keverve. 4«, ölyv, kévéivé. 48. Papírbolt. S0. Mulató­szó. 52, Külföldi sakk-nagymester volt. 54. Forsyte .... Galsworty többkötetes műve. 53. Névelővel: Ifjúsági szervezetünk. 57. Forma visszafelé. 38. Zűrzavar Jasszosan. 59. Taljánok. 61. Jön, keverve. 62. Válogatott labdarúgó. 64. Koter. 66. Lásd vissz. 40. szám. 67. Ételízesí­tő. 68. sziget, franciául. 70. ír. 71. Mocca vége. 72. Azonos mással­hangzók. 74. A múlt hó, franciául. 77. Nem hágj- el. 78. Rossz.-ió. «6. Többszörös holland világbajnok. (W=v). 81. Selyemanyag. 84. Sajt alapanyag tárgyas raggal. Függőleges: 1. Alkotás. 2. Lefes­tett test. 3. Csúcsain. 4. 108 római számmal. 5. ZN. 6. Védettséget biz­tosít. 7. A vízszintes 67. visszafelé. 8. Helyhatározó, fordítva. 9. Fáj­dalmas lábbetegség. 10. Ráneheze­dik. 16. Áldozat a sakkjátszmában. 18. Verset ír. 20. Bőrtok. 21. Ma­gyar nemzetközi nagymester. 26. Tokaszalonnát főz. 29. Valaha ka­tona eledel, visszafele. 30. Kubai nagymester, többszörös világbaj­nok volt, 32. Előkelő szokásokhoz ragaszkodik. 33. Két Igekötő. 34, Takarmány. 37. Dátumrag. 38. ,ST. 41. Fej jelzője. 42. Szovjet nagy­mester. 43. Testrész. 45. Táncfajta; kiejtve. 47. A férfi sorsa, vissza­fele. 49. Párhuzamos. 50. Vonatko­zó névmás, fordítva. 51. Leszállí­tott zenei hang. 53. Orosz nagy­mester, párizsi ügyvéd, többszörös Panasz szó. 59. Azonos magán- világbajnok. 55, Mint, németül. 56. hangzók. 60. Szovjet nagymester. 61. Bakter. 63. TS. 63. Állóvíz. 63. Kútból váló, visszafelé. 60. Kutyák. 73. Lob, keverye. 75. CEE. 77. Súly- kolja. 78. Angol nagymester. 79. Mássalhangzó, kiejtve. 82. A. 35. S3, NT. Élelmes taxisofőrök újítása Amióta a New York-i taxik viteldíját tíz százalékkal emel­ték, a sofőrök egyre kevesebb fuvart bonyolítanak le. Hogy a forgalmat lehetőség szerint nö­veljék, néhányon ötletes újí­táshoz folyamodtak. A taxik­ban villanyborotva-készülék áll díjtalanul az utasok rendel­kezésére, A borotválkozáshoz szükséges egyéb kellékek sem hiányoznak: a Jelszerelést csi­nos kis tükrök és illatos arcvíz egészíti ki. 4 hatamaran utasai A nős „katamaran”, ez a külö- hangzású szó nem más, mint a kókuszpálma törzséből kivájt ídtajszerű vízialkot­mány neve, amely hosszú Idők óta a kelet-indiai halászok kedvelt via közlekedési eszkö­ze. Erre a lélekveszíőre szállt fel három európai, egy angol férfi és két bátor nő, hogy át­hajózzanak az Atlanti-óceánon, A három vakmerő utas tutaja tizenkét méter hosszú volt. Negyven munkás-esztendő után •. • szí EGRI VÖRÖS CSILLAG A nyomorultak (I—II (Széhesvésznú) EGRI BRÓDY Szülői ház GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Bolond április GYÖNGYÖSI PUSKIN F-akélatámuszponl HATVANI VÖRÖS CSILLAG Rendkívüli történet (I—II. il-bz) HATVANI KOSSUTH Nincs előadás FÜZESABONY Kenyér, szerelem, tanuz» PÉTERVÁSÁRA A/, én drága párom Egerben este Vs 8 óruKoc: Nyugtalan boldogság (Bianco-óérley megsaervezetek és ©gyének ajándékai láthatók. Az embe­rek kezében virág-virág. És az mind a doktor bácsié, mert ahogyan Puskás József elvtára mondotta „nemigen van itt olyan ember, akit valamilyen bajából ne gyógyított volna.” S ezek az emberek most negy­ven év felhalmozott szeretetót szinte egyszerre, egy csokorban • szeretnék átadni, hogy mele­gítse, rájuk emlékeztesse a doktor bácsit.” Dr. Horváth Endre könnyező szemmel, de hálás szívvel mond köszönetét mindenkinek, s ha jól is esik az ünneplés, mégis azzal hárítja el: „...az or­vos munkája nem jutalmazan­dó cselekedet, hanem erkölcsi kötelesség.” Még egy meglepetés van hát­ra — a színpadon felhangzik kedves nótája, idézve a rég­múlt tavaszokat, a visszavon­hatatlanul elmúlt fiatalságot LASSAN, NAGYON lassan oszlik a tömeg. Mindenki kezet akar szorítani dr. Horváth Endrével, s az idős házaspár mellett ott állnak a fiatalok, tír. Zsilyák László és felesége, akik számára örök példa Hor­váth doktor munkás élete. Minden szónál jobban bizo­nyítja ez az ünneplés, hogy a nép megbecsüli, szereti azt, akiről tudja, érzi. hogy közös bajában, közös örömében. Cs, Adám £v* képzelhetetlen a csendes nyu­galom és örömmel bólint igent, amikor dr. Dobsa Lajos járási főorvos üdvözlő beszéde végén arra kéri: „...maradj tovább­ra is néped orvosa, és nagy ta­pasztalatoddal segítsd tovább­ra is a falu egészségügyét”. Amikor dr. Szabó Ferenc, a megyei egészségügyi osztály orvosa üdvözlő beszédében még egyszer végigfut a negy­ven esztendő harcain, küzdel­mein, akkor egyszerre újra úrrá lett a termen a megha­tottság, s innen is, onnan is felcsukló sírás emlékezik arra, hány gyermeket adott vissza szüleiknek, hány szülőt gyer­mekének a megőszült, köztük öregedett orvos. S AZT AN HIRTELEN fel­derülnek az arcok, amikor dr. Puskás József, az Egészség- ügyi Minisztérium osztályve­zetője feléjük fordul: „Kedves karácsondiak! Ne sirassák orvosukat, hiszen to­vábbra is it marad közöttük!” Igen, itt marad, csak nyuga­lomba vonul, ' hisz .megérde­melte már, hogy véglgpihenje az éjszakát, hogy végigehesse az ebédet, s akkor menjen- sé­tálni, amikor kedve tartja. És mindezek mellett megérdemli az „Egészségügy kiváló dolgo­zója” címet és jelvényt, amely- lyel a minisztérium az évfor­dulón jutalmazta őt. A feldíszített asztal«* tö­tyás párttitkár nyitja meg, s hangját meg-megremegtette a meghatottság, hiszen őt is szü­letése óta ismeri, gondozza dr. Horváth Endre. Köszöneté nemcsak az egyes emberek kö­szöneté, hanem a közösségé is, amelyért igen sokat tett a negyven év alatt. Egy régi vö­röskeresztes aktíva ezt így mondotta: „A doktor .úr nem­csak gyógyított, hanem okta­tott, nevelt is bennünket! Le­küzdötte a babonát, a kuruzs- lást, segített felszámolni az el­maradottságot ..Igen. Nem tett különbséget ember és em­ber között, neki csak betegei voltak, s betegség volt, ame­lyet le kellett küzdenie, s en­nek érdekében nem ismerte a sarat, az éjszakát, a hideget, s hogy ma Karácsond népe egész­séges, ez a legfényesebb bizo­nyítéka jó munkájának. A FÉNYBEN ott ül most a „doktor bácsi”, könnyes izem­mel hallgatja az óvodások, is­kolások meleghangú búcsúzta­tóit, érzi a feléje áradó bizal­mat, szeretetet. s mikor a ha­talmas csokrot szorongató kis Iskolás lány így köszönti az új „doktor bácsit” ... „tudjuk, hogy a régit felváltja az új, hisz ez az élet törvénye...” — akkor egy pillanatra lehajtja a fejét, s szomorúan elmosolyo­dik. Igen. Megöregedett, meg- fái-adt, de a 40 esztendő alatt a mindennap tevékenykedő ember száméira most még ei­! EMBERSÉGBEN, becsület- ■ben megöregedni csak olyan I ember tud, aki áz életet úgy ■fogja fel, hogy nemcsak ©gye­idül él a világban, hanem kö­■ rülötte is élnek, s azokért is [élnie, dolgoznia kell. S hogy ez imit jelent, annak meghatóan ■ kedves bizonyítékát láttuk Ka- [ rácsondon, ahol a falu apraja­■ nagyja összegyűlt, hogy elbú- ’ csúztassa nyugalomba vonuló , orvosát, Dr. Horváth Endrét, ■aki negyven esztendeig küz- ’dött itt az emberek életéért, ; egészségéért. I Az első világháború borzal- [ mai közé cseppent fiatal orvos ja frontról került Karácsondra. . 1919. október elseje volt. So­■ kan pedig megnyomorodva, l örökös nyavalyával kezdték «kezeltetni magukat. Teltek az l évek. Nehezebb, könnyebb, ko­• morabb és örömtelibb idők | váltogatták egymást, s a kurá- icsondiak egyre jobban megta­- nullák megbecsülni azt az em- I bért, aki életük, egészségük ■■őre, a falu nagy családjának | tagja lett. Sem bajukban, sem -örömükben nem hagyta őket í magukra, és ma, ezen a szép I ünnepen, amelyet a községi ta­- nács és a helyi pártszervezet * rendezett tiszteletére, unokák sés nagymamák, édesapák és ^édesanyák gyűltek össze, hogy -■ köszönetét mondjanak négy év­ii tizedes, soha el nem lankadó- szorgalmú munkájáért. I A* ünnepséget Háláért Mám szerkesztőjét, Vaád Ferencet, a Kortárs költő szerkesztőségi tagját, Dobozy Imre Kossuth- díjas írót, az újjáalakult Ma­gyar írók Szövetsége főtitká­rát, Szabó Pál Koesuth-díjas írót, Simon István és Juhász Ferenc Kossuth-díjas költőket. Földeák János József Attila-dí- jas költőt és Tímár Máté József Attila-díjast, a most feltűnt te­hetségek ifjú regényírót. Me­gyénket az eddigi tájékoztatás szerint versekkel Papp •Miklós és Forgács Károly, prózával Püspöki Mihály képviselik, mint akik eddig közölt és a közeljövőben közlésre kerülő írásaik révén a Kortárs írói? köréhez tartoznak. A fenti névsor biztosíték ar-- ra, hogy november 14-én Hat-; van város lakossága a magyart irodalmi élet olyan kiváló,sá-; gaival találkozik, akiknek meg-, ismerése és közvetlen meghall-; gatása maradandó emlékként, fog élni az irodalmat kedvelők? szívében. Bár az alkotók ajkáról el-j hangzó mű szoros kapcsolatot- teremt a pódiumról is előadói és hallgató között, a Kortársj írói ezzel a kapcsolattal nem’ érik be. Az előadói est más-; napján felkeresik a hatvanig Petőfi Termelőszövetkezetet,- hogy közvetlenül szóljanak aj város termelőszövetkezeti pa-i rasztjaihöz; majd utána baráti] összejövetelen beszélgetnek a. szocialista mezőgazdaság épí-] tőivel, betekintenek fejlődő' életükbe, megismerkednek ed-] digi eredményeikkel, terveik-' kel, problémáikkal. ] A város népművelési dolgo­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom