Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-02 / 231. szám

4 NEPCJüAti 1959. október S„ péntek i\éha«n »zó a gyöngyösi MÁV kitérőgyártó Üzemi Vállalat kultúresoportjáról Hárman ülünk a MÁV Kité­rőgyártó Üzemi Vállalat egyik irodájában. Horti László kul- túmevelési felelős és Janko- vits Jenó rendező ismertetik a csoport eddigi működését, nagyszerű sikereit. 1954-ben alakult a kultúrcso- port harminc taggal, amely azóta igen sok elismerést és di­csőséget szerzett mind a gyár­nak, mind a lelkiismeretes színjátszó tagoknak. Első na­gyobb vállalkozásuk a Három a kislány című operett volt. amellyel osztatlan sikert arat­tak á megyében. Ezt a darabot 35-ször mutatták be a megye különböző községeiben, kultúr- házaiban. 1955-ben Az igazgató úr nevenapja került színre, amit jobbnál jobb zenés és pró­zai vígjátékok követtek. Nem akarunk itt külön min­dent felsorolni, tény, hogy ala­kulásuk óta az öt év alatt 43 esetben léptek színpadra 12 000 néző előtt. belőle semmi. Beszéltem ké­sőbb Herczeg Istvánnal, a vál­lalat párttitkárával, aki maga is tagja a csoportnak és meg­kértem. mondjon valamit a cso­port további munkájáról. A kultúrcsoport két vezetőjével ellentétben, ő sokkal reálisab­ban látja a jelenlegi helyzetet Mint mondja, nem igaz az, hogy a szereplők eltávozása olyan nagymérvű esést jelente­ne a csoporton belül. Az, hogy továbbra is jó eredményeket érjen el a csoport, elismerése­ket szerezzen, elsősorban a ve­zetőkön múlik. Természetesen, vannak hibák, nehézségek, de ha a vállalat vezetőségével, a szakszervezeti bizottsággal kö­zösen leülnek és megbeszélik a problémákat — megoldható lesz minden. Semmilyen munkában és beosztásban nincsenek pótol­hatatlan emberek. Mindenkit lehet pótolni, csupán íogialkoz ni kell velük, s ez elsősorban a csoport vezetőségének a felada­ta. Mint megtudtuk, éppen most — mivel a kultúrcsoport jó eredményeket ért el — a járás és a megye Javaslatára Szocia­lista Kulturális Érdeméremre terjesztették fel. Ezenkívül most készülnek az ötéves jubileum­ra is. Nem szabad, hogy ilyen borúlátó módon lássák további munkájukat. Keressék meg az utat ahhoz, hogy mind az üzem. mind a kultúrcsoport ve­zetősége. teljes megértésre ta­láljon. A segítség bizonyára sem az egyik, sem a másik részről nem marad el és az ötéves jubileum ünneplésekor újra ewséges erős csoporttal léphetnek maid színre a gyöngyösi MÁV Kité- rőgvártó Üzemi Vállalat kul- túrcsoportjának tagjai. Kiss Béla Amiről viszont beszélni kell. az az. hogy a kultúrcsoport ve­zetősége igen nagy hanyatlást lát e csoport munkái ában. Mi ennek az oka? Szerin­tünk elsősorban, hogy a fősze­replők különböző okok miatt elhagyják a csoportot. Üveges Éva — a gyöngyösi szüret ren­dezvényein nagy sikert aratott szereplő, aki ugyancsak kultúr- csoportjuk egyik főszereplője — most elhagyja a csoportot. De vajon ok-e ez arra, hogy most. mert néhány jobb sze­replő kilép a csoportba1 le­mondjanak a további munká­ról. Ezt azért mondtam el, mert amikor az őszi tervekről érdeklődtem, nem tudták fel­mutatni, mondván: nem készí­tünk tervet, mert úgysem lesz Mozik EG KI VÖRÖS CSILLAG Akiket a pacsirta elkísér EGRI BRÖDY Amigo GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Kenyér, szerelem, féltékenység GYÖNGYÖSI PUSKIN Sabella nagymama HATVANI VÖRÖS CSILLAG Rosemarie HATVANI KOSSUTH Ketten a nagyvárosban MUNKÁSOTTHON MOZI műsora: Október 4-én, vasárnap de. 11 órakor matiné: Két kapitány Október 4-én, vasárnap délután 5 és 7 órai kezdettel: Sóbálvány Divatbemutató Gyöngyösiin Gyöngyösön nagyszabású di­vatbemutatót rendezett az Or­szágos Kisipari Szövetkezetek mértékutáni szabósága. A lel­kes, új divatra kíváncsi közön­ség előtt a legszebb, legújabb vonalú ruhákban vonultak el a csinos manekenek. Az új divatról néhány szót szólva megemlítjük, hogy a nyári bő szoknyákkal ellentét­ben a szűk és a puha ráncokba eső szoknyák a divatosak. A ruhák simavonalúak, csupán nyakék. vagy tű dísziti. Igen érvényesül a rojtozás és a pasz- polozás. Divatszín a szürke és a zöld minden árnyalata, s a min­denkor divatos szín a fekete. műsora: FÜZESABONY Nincs előadás HEVES Nincs előadás PÉTERVÁSARA Nincs előadás Fazonokban a testhez álló ru­hák, a kosztümök és a kis komplék a divatosak. Űj kabát­formaként említhetjük a kilenc- tizedes kabátot. Üjra divatos a könyökig érő bőrkesztyű. A kisestélyi ruhákban az alul bővülő, fölül nagy kivá­gással, rövid ujjal és szalag­díszítéssel a divatosak. Megkérdeztem a divatbemu­tató szervezőjét, Tomecz Ist­ván igazgatót, hogy az itt be­mutatott újdonságokat Gyön­gyösön kivül hol mutatják még tie. Azt válaszolta, hogy bejár­ták az ország valamennyi na­gyobb városát és együttesük nemrég jött meg Moszkvából, voltak Brüsszelben, Becsben, Prágában, Lipcsében és sok nás európai városban. Legkö- 'ebb Varsóban mutatják be íitújdonságaikat. A közönségnek tetszettek a .mutatott praktikus, a dolgo­zó nőhöz közelálló ruhák, s még nagyobb örömet okozott az. hoTv az anyagot a helybeli kis­ipari szövetkezetnél meg lehet Egerben este fél 8 órakor: érdekházasság (Bérletszünet, bianco-bérlet) vásárolni és meg is lehet var­ratni. Szabolcsi Éva Gyöngyös 1959. október Z, péntek: 1909. Megkezdődött a brennbergi bányász-sztrájk, amelynek letörése országos port vert fel, külföldi visszhangja is volt. A román néphadsereg napja. 1809-ben született Mohandasz Gandhi, hindu nacionalista vezér. V Névnap O Ne feledjük, szombaton: HELGA iusfí — AZ EGRI Városi Mű­velődési Ház bábcsoportja a jövő hét folyamán mesedél- eiőttöt rendez óvodások ré­szére. Bemutatják a Maki a szökevény, a Kisláng*»« és Mackó Muki című mesejáté­kokat.- LEVÁGJÁK az éles ka­nyarulatokat az eger-egerbak- tai úton. Az alapozási munká­latoknál tartanak az útépítők, a végleges befejezés még hosszú időt vesz igénybe. — CSÜTÖRTÖKÖN vég­rehajtó bizottsági ülésen ér­tékelték az egri Városi Mű­velődési Ház helyzetét, s má­sodik féléves tervét. Előadó: Schillinger Attila, a művelő­dési ház igazgatója volt.- NAGYOBB külföldi ren­delés üvegárui készültek el a Parádsasvári Üveggyárban. Az áruk ládákban, csomagolva várják az elszállítást. — TANÁCSÜLÉSEN érté­kelik Eger város ez évi költ­ségvetési tervét szombaton a városi tanács nagytermében.- SZÜRETI BÁLT rendez­nek szombaton este hét órai kezdettel a Parádfürdői Állami Gyógyintézet éttermében. — A KUKORICASZARAT már közösbe viszik az eger- szalóki Űj Élet Tsz tagjai. A bevitt kukoricaszárhoz 800 mázsa répaszeletet vásárol­nak, s ezt silózva, oldják meg a közös állatállomány takar­mányszükséglete egy részé­nek biztosítását. Hevesy Sándor: Két reneszánsz Tár IVéhány héttel ezelőtt, egy ' ragyogó nyári reggelen — bévallom — kicsit megille- tődötten álltam a sárospataki vár ,,vöröstorony” bástyájának fokán. Szinte elbűvölt a gyö­nyörű panoráma, amely innen a magasból elém tárult, és nem mindennapi élményt nyújtott az előzőkben megtekintett ősi vár, amelyről Petőfi Sándor is elragadtatással így emlékezett meg: „ ... a magyar forrada.- mak oroszlánbarlangja! Itt ta­nyáztak a szabadság oroszlán­jai ...” Ahogyan körülhordozom te­kintetemet a vidéken, a közeli hegyoldalak itt Balassi Bálint­nak. a XVI. század költőjének, arrébb Rákóczi Györgyné Lo- rántffy Zsuzsannának, a ma­gyar kultúra nagy istápolójá­nak —, majd Tokaji Ferencnek és kuruc vitézeinek, az 1694. évi felkelés hőseinek emlékét idézték Távolabb húzódnak a legszebb magyar tájak egyikét alkotó Sátor-hegyek, és az or­szághatáron túl sejtjük a fák között Borsit, a vezérlő fejede­lem szülőhazáját. Messze kelet felé. a látóhatárt a beregi he­gyek és a mánnarosi havasok zárják le. Déli irányban köz­vetlen a vár alatt csillog szé'es medrében a Bodrog, ezen túl pedig a Bodrogköz íaoálya ter­peszkedik egészen addig, ahol egy sötét csík — távoli füze­sek sora — már a Tisza vona­lát jelzi. A pompás körkép nyugaton a tokaji hegyekkel zárul —, mögötte emelkedne« — gondolatban — a Bükk már ismerős csúcsai —, majd sző­kébb hazánk Eger, és a „test­vér” egri vár. Igen, itt Sárospatakon sokat kell emlékezni az egri várra, hiszen annv' a szoros Kapcso­lat á két hősi múltú erősség között! Ugyanazon nevek: a Percnyiek, a Dobók, közös épí­tészek: Niccolo da Milano, Alessandro da Vedani szere­pelnek mindkét vár történeté­ben. És el lehet gondolkozni azon, mi az oka annak, hogy' amíg Sárospatak várának épít­ményei nagy általánosságban ma is állnak, és ezek a ma­gyarországi reneszánsz építé­szet egyik legjelentősebb együttesét alkotják, addig Egerben a pusztulás lett a vár és épületeinek sorsa, és éppen a közös Percnyiek, Dobók rene­szánszának alig van számotte­vő építőművészeti emléke? Hogy a feltett kérdésre vá­laszt adhassunk: idézzük itt röviden a két rokon-vár törté­netét. ★ G árospatak vára is közép- kori eredetű, ebből az időből való az egész létesít­ményt ma is uraló hatalmas lakótorony, a „vöröstorony’1 Is. Mégis a vár kifejlődése, a ma is látható nagy művészi értékű épületek kialakítása a rene­szánsz időkre maradt. A XV. század közepén a vár a Pálóczy-esalád kezére került, ök kezdték meg a nagyobb építkezéseket és — amint, egy 1506-ból fennmaradt ajtókeret és Pálóczy Antal síremléke is bizonyítja — elég korár. rene­szánsz stílusban. A pataki vár építésének egyik legjelentő­sebb korszaka mégis a mohá­csi vész után következett. Ek­kor Perényi Péter, a hatalmas oligarcha kapta meg a várat, aki a siklósi vár ura is volt, és már azt is — kora ízlésének megfelelően — reneszánsz pa­lotává igyekezett átépíteni In­nen hozta magával az olasz mestereket: fsrv a már említett Niccolo da Müanot és Ales­sandro da Vedanit A vár legszebb reneszánsz épületei, részletei a Peré- nyiek idejében készültek. Az erődítési munkák mellett ak­kor <1534—1567) épült a Bod­rag-parti ma is álló „Perényi- számy", és hazai reneszánsz építészetünk egyik legszebb al­kotása, a „Perényi-loggia.” A Perényiek nagyszabású építke­zéseit az egyik kandalló fel­irata így örökítette meg: „E királyi palotát a hős Perényi (Perényi Péter: H. S.) alapí­totta és immár Gábor (Perényi Péter fia, Perényi Gábor: H. S.) díszíti, 1563.” A Perényiek kihaltával, 1573-ban Dobó Ferencnek, az egri vár hős fiának kezére szállott a pataki vár. Ekkor je­lentősebb építkezések nem folytak, míg azután a XVII. század elején I. Rákóczi György és felesége: Lorántffy Zsuzsánna korszakában éli az erősség második fénykorát Sárospatak a hatalmas Rákóczi birtokok középpontja, ahol 1617- ben ismét nagy építkezésekbe kezdtek. Elekor létesült az ugyancsak pompás, ún. „Lo- rántffy-számy“, inár későbbi reneszánsz stílusban. Később a vár veszít jelentő­ségéből, bár még mindig fon­tos események színhelye. Egyik központja a Habsburg-ellenes Wesselényi összeesküvésnek, I. RáKóczi Ferenc ideiében (1870». — itt a híres „sub rosa” sa­rokszobában tárgyalták meg a részvevők a teendőket Thö­köly Imre és felesége Zrinyi Ilona, majd II. Rákóczi Fe­renc, a szabadságharc vezére is sokat és szívesen tartózkod­tak Patakon^ A szomorú emlékezetű szat­mári béke (1711) után a szá­mos elkobzott Rákóczi-birto'c — így Sárospatak is — idegen, császárhű főurak kezére száll. Ekkor — és a XIX. század fo­lyamán — több (és részben szakszerűtlen) átalakítást vé­geztek a váron és épületein; ám ezek nem voltak olyan mére­tűek, hogy a megfelelő helyre­állítást most, a felszabadulás után, végre ne lehetett volna hajtani. A vár ma — múzeum és alkotóház céljait szolgálva — lassanként ismét régi fé­nyében ragyog, hirdetve a ma­gyarság szabadságszeretetét és a nehéz történelmi időkben is fennállott művészi alkotókész­ségét. ★ A magyarországi rene- szánsz kezdetén, a XV század utolsó negyedében ko­moly építkezések folytak az egri vár területén. Ekkor épült ki — valószínű­en régebbi részek felhasználá­sával — 1468—1474 között a Bekensloer-féle püspöki palo­ta, amelynek csodálatos szép­ségű — de még tiszta gótikus — tagozatai most kerülnek elő a későbbi vaknlatrétegek alól. Néhány évvel később — az 1486—1492 közötti években Dóczy Orbán a várbeli székes- egyház grandiózus megnagyob- bításába kezdett — ám ez Is —, a feltárt falak tanúsága szerint még egy jellegzetesen gótikus szentélykörüljárós csar­Feltámadtam Tegnap reggel csendesen és sze­rényen, mint az oly annyira sajátom, elhaláloztam. Hir- I télén halálom ért­hető izgalmat oko­zott a hozzám kö­zelálló, még élet­ben maradt körök­ben, úgyhogy egy pillanatra még lel- kiismeretfurdalá- somis volt: minek kellett ezt nekem csinálni, csak gon­dot és bánatot okoztam. Ravata­lomhoz eljöttek barátaim és volt ellenségeim, eljöt­tek, akik az élet­ben szerettek és azok is. akik csak nieg vetőlep nyilat­koztak rólam, el­jöttek hitelezőim I — könnyüket ér- i tem! —, s az az ember is', aki ne­kem volt az adó­som. Eljöttek és be­széltek rólam. S ahogy ott fekve hallgattam a sza­vakat, amelyeket j rólam ejtettek, rendkívüli módon meghatódtam és halotthoz illő né­masággal bocsána­tot kértem min­denkitől, akit va­laha megbántot­tam, mert olyan szép dolgok hang­zottak el szemé­lyemet illetően, hogy lassan glória kezdett feiern kö­rül kerekedni. Gugyelka el­mondta, hogy ön­zetlen barát vol­tam, aki minden nehézségben haj­landó volt segíteni barátain. Feleségem el­mondotta, hogy a leghűségesebb férj, a legjobb apa és a legaranyo­sabb ember vol­tam, amíg csak él­tem. A főnököm köny- nyekkel küszköd­ve fejtegette, hogy ilyen beosztottja nem volt és nem is lesz többé: én voltam a tökély, a megtestesült alko­tó munka és mi­egymás. Voltak, akik szépségemről, vol­tak, akik szelle­memről ejtettek keresetlen szava­kat ravatalomnál állva. Keszegi pe­dig arról beszélt, hogy életemben méltatlanul visel­kedett velem szem­ben mindenki: ne­kem világhír, nya­raló és Volga sze­mélykocsi járt vol­na a meg nem ka­pott Kossuth-díj mellé. Mindez nagyon jólesett és annyira meghatott ez a nagy szeretet, hogy sürgősen lemász­tam a ravatalról, bocsánatot kértem mindenkitől, hogy ennyi fájdalmat okoztam és az él­jenző tömeg kísé­retében, nejem karján hazabal­lagtam. Hiába, ér­demes élni, ha így szeretik, ha így be­csülik az embert. A vacsoránál * feleségem felhábo­rodottan utasított rendre, mert le- morzsáltam a pad­lóra, s kijelentette, hogy feltámadá­som óta undokabb ember lettem, mint voltam valaha. Másnap, a hiva­talban Gugyelka aljas gazembernek nevezett, mert nem voltam hajlandó megcsinálni he­lyette a jelentést. Főnököm figyel­meztetett, hogy halálom napjait fi­zetésnélküli sza­badságba tudja be, Keszegi pedig azt suttoqta a hátam mögött, hogyha prémiumot kapok, jelentést tesz a fel­sőbb szerveknek. S most azon tű­nődöm. hogy miért csak akkor döb- bennek rá az em­ber igazi értékeire, amikor már meg­halt? Talán csak nem azért, mert akkor már minden jót el lehet mondani ró­la, hisz már nem számít riválisnak? (egri) A kálium elárulja a« emberek korát Két Los Alamos-i tudós (Egyesült Államok) bejelentet­te, hogy egy Geiger-számláló- szerű műszerrel mindenkinek meg tudja mondani igazi korát, vagyis, azt, hogy az illető fizi­kailag mennyire elhasználó­dott. A műszer nem vesz tudo­mást a kozmetikai és egyéb mesterséges fiatalítószierekről. hanem azokat a láthatatlan sugarakat számolja, amelyek az emberi testből állandóan kisugároznak. A műszer néhány év eltéré­sével megmondta 1590 kísérleti alany korát — ezek közül az egvik 79 éves volt A 30 év körüliek korát mintegy két­éves eltéréssel állapította meg. A két amerikai tudós szerint a készülék igen hasznos az elöregedés tanulmányozásához. Hozzájárulhat például annak tisztázásához, hqgy az indiánok miért öregszenek gyorsabban, mint az amerikaiak. Egyes orvosi elméletek sze­rint az öregedés együtt jár a sejteknek és az izomzatnak zsírrá és kötőszövetté való bomlásával. Tehát minél ke­vesebb benne a kálium, annál öregebb a szervezet. noktemplom volt, ahol még csak egyes profilo« utalnak a közeledő reneszánsz időkre. De hogy az új stílus első hullámai megérkeztek Egerbe is, ezt bi­zonyítja Verebélyi Simon vár­nagynak a várbeli kőtárban látható — 1491-ből való sír­emléke. A követKező években „nagy­nevű” püspökei vannak Egé ­nek, így Bakócz Tamás (1493 —1497) a későbbi pápa jelölt és Este-i Hippolit (1498-1520), Mátyás király sógora —. de az ő idejükben bizony nem so< építkezés folyik városunkban. Ezek a reneszánsz püspökök alig laknak Egerben, — szék­helyükön csak helyettesek — nagyobbrészt idegenem — mű­ködnek, így hát nem csoda hogy komolyabb építkezésekre nem kerül sor. A püspökség óriási jövedelmét is elviszik innen: így pl. 1501-ben egész karaván ment Modenába, az óriási püspöid birtok félévi tiszta jövedelmével: víve „9 paripát, 2000 aranyat .!’ és más értékes holmit Csak a városban most előkerült né­hány faragottkő — nyíláskeret, freskórészlet és iparművészet: lelet (ká’yhacsemeék) bizonyít­ják. hogy magasfokú rene­szánsz kultúra korát élte már ekkor Magyarország. A mohácsi vész —1526 —utón még rosszabbodott a helyzet Egerben. A kettős királyság korszakában a vár szinte éven­te gazdát cserélt, minden válto­zás ostrommal, a város kirab­lásával és felégetésével járt, — az építkezések teljesen meg­akadtak. 1541—1548 között az egri vár ura is Perényi Péter, ugyanaz, aki Sárospatakon — amint említettük — a magyar- országi reneszánsz egyik leg­szebb építészeti együttesét ala­kította ki, de Perényi ezekben az években Ferdinánd király fogságába került, érthető tehát, hogy az ő nevéhez sem fűződ­nek itt művészi alkotások. Köz­ben Eger alá érkezik a török hódítás, eljön 1552: a dicsősé­ges várvédelem éve, utána pe­dig nagyméretű várépítés fo­lyik ugyan, de persze nincs lehetőség szép épületek építé­sével törődni. A XVI. századot végül tragikus esemény zárja le: 1596-ban a város és a vár a török kezére került, hogy 91 évig a félhold tündököljön az egri tornyok és minaretek fe­lett. Amikor azután 1687-ben — felszabadult Eger az izlám ural­ma alól és évtizedek múlva megindult itt az építkezés, már nem a reneszánsz, de a barokk a művészeti irány. És sajnos, ekkor, a XVIII. században pusztul el — a vár épü’eteivel együtt — kevésszámú rene­szánsz emlékünk is, hogy a humanista világnak hírmondó­ja is alig maradjon. ★ Igen, ezek a gondolatok 1 kellett, hogy foglalkoz­tassanak a sárospataki vár szép reneszánsz művészeti em­lékei között. Ám azután meg­vigasztalt az a tudat, hogy ha Niccolo da Milano és Ales­sandro da Vedani Patakod ki­váló művészetet is produkál­tak, de éppen ők és közvetlen utódaik nálunk: Egerben ter­vezték meg a XVI. századi Magyarország leghatalmasabb reneszánsz várát, amely így az egri hősiesség, dicsőség kiapad­hatatlan forrásává válhatott.. Mi egriek büszkék vagyunk az egri várra, kevesebb számú megmaradt művészeti részle­tével is. és ezért mindent el fogunk követni, hogy a vérrel öntözött falak — miként Sáros­patakon — hamarosan méltó állapotban regélhessenek as elmúlt időkről.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom