Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-02 / 231. szám

1959. október 2., péntek nepüjsag s Közös erővel I eltüzeljük a kezdeti nehézségeket Érleke*!etet tartottak megyénk ísz-einek vezetői Gyöngyösön Gyöngyösön^ a MÁV Váltó­és Kitérőgyártó UV kultúrter­mében mintegy ötven új és ré­gi termelőszövetkezet vezetője, a járási és városi tanácsok me­zőgazdasági osztályainak dolgo­zói gyülekeztek szerdán dél­előtt. hogy megbeszéljék az új termelőszövetkezetek előtt álló közvetlen feladatokat, s tehet­ségükhöz mérten segítsenek a felmerült problémák megoldá­sában. Az értekezlet baráti hangu­latban folyt le. Megjelent az értekezleten Márcis Antal, az F. M. tsz-főosztályának vezető­je, Tamás László elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának és Vajda László elvtárs, a me­gyei tanács mezőgazdasági osz­tályának vezetője. Márcis elvtárs az országos helyzetet ismertetve többek kö­zött a következőket mondotta: — Hazánkban a tavasszal jelentős mértékben megerősö­dött a termelőszövetkezeti moz­galom. Az egyénileg dolgozó parasztok többsége felismerte, hogy az egyedüli helyes út szá­mukra a közös gazdaság, a ter­melőszövetkezet útja. 3000 köz­ségünk 40 százaléka termelő­szövetkezeti község lett. Föld­területünk több mint 50 száza­léka már a szövetkezetek terü­letéhez tartozik. Ez az elért eredmény a mozgalom sikerét jelenti, de egyben nagyobb munkát is ad számunkra. A fiatal szövetkezetek megszilár­dítása érdekében számos gépet kaptunk, hogy a munka gépe­sítési fokát a lehető legmaga­sabbra emelhessük, az ipar több építőanyagot gyárt, szállít, hogy az állatok közös elhelye­zését mielőbb megoldhassak. Sokat tettünk a szövetkezetek vezetőinek szakmai képzésében, sok szakembert adtunk a szö­vetkezeteknek. Azon voltunk, hogy a most október 1-én kez­dő tsz-ek már a megalakulás után megkezdjék a közös kez­dés alapjainak lerakását. Szol­nok és Heves megyében helyes volt az a gondolat, hogy az új szövetkezetek ősszel kezdjék meg a közös gazdálkodást. A kezdésig eltelt félév elegendő volt ahhoz, hogy az új tagság­ban felülkerekedjék a szövet­kezeti eszme, s egyre inkább belássák, hogy helyesen csele­kedtek. mikor aláírták a belé­pési nyilatkozatot. Az igaz, hogy egyik-másik szövetkezet­ben, községben a jóhiszemű ta­gok hitelt adtak az ellenség hí­reszteléseinek, s ott meglehető­sen gátolták is a szövetkezeti élet beindítását. Egyes vezetők is közrejátszottak abban, hogy ez a híresztelés, hangulat na­gyobb mértékben elhc -apó­zott — gondolok itt Kál Er­dőtelek termelőszövetkezetének vezetőire —, de ez nem jellem­ző a Heves megyei tsz-ekre. A körülbelül három hónapja Er­dőtelken tett látogatásom után a napokban megtudtam, hogy már ezeken a helyeken is sike­rült a pártbizottság munkatár­sainak segítségével rendbehoz­ni az elkövetett hibákat. Márcis elvtárs később az új tsz-ek problémáiról beszélt, foglalkozott megyénk termelő- szövetkezeteivel is. Örömmel vette tudomásul, hogy 77 új tsz-ben már tavasztól megkezd­ték a közös tevékenységet, 1300 holdon végeztek felülve- tést, közös állatállományuk ta­karmányszükségletének 80 szá­zalékát már biztosították, a ve­tőmag 62.5 százaléka már kö­zös raktárakban van. A gép­állomásokkal kötött szerződés értelmében jól halad a terüle­tek összeszántása, s nagyrészt biztosítva vannak mindenütt az első közös vetés sikeres elvég­zésének feltételei. Márcis elvtárs után a megje­lent szövetkezeti vezetők vet­ték át a szót. s a baráti beszél­getés keretében felvetették a problémákat, s kérték, hogy a sikeres munka érdekében a mi­nisztérium a továbbiakban is segítse őket. A gyöngyösi Mátra Gyöngye Tsz vezetője. Szalmási elvtárs a helyiségproblémát vetette fel. — Tagságunk egyesült a Hu­nyadival — mondotta —, s ma már 116 hold szőlőnk, 76 hold szántónk van. A 68 család kö­zül 24 már a közösben dolgo­zik. a többiek munkakezdésé­vel sem lesz baj. A tanács még a kezdés idején kiutalt szá­munkra egy épületet, melybe a 6. számú Építőipari Vállalat lovai miatt nem költözhettünk be. A tanácstól kaptunk ideig­lenes helyiségeket, itt helyezzük el a kukoricát. A falak azon­ban vizesek, s nem felel meg a tárolás céljának. Megkaptuk a vetőmagot is, tárolni azonban ezt sem tudjuk. 500 hektoliter borunk lesz az idén, s elhelye­zését ennek sem tudjuk meg­oldani. A részünkre kiutalt épület megfelelő fekvése miatt szövet­kezetünk gazdasági központja lett volna, az Építőipari Válla­lat azonban ragaszkodik hozzá. A helyi szervek nem tudnak ezen segíteni, így felsőbb segít­ségre van szükség. A 4300 holdas nagyfügedi Dózsa Tsz elnöke. Hinkó Fe­renc, a megalakulás idején el­maradt segítséget hibáztatja. — Nem kaptunk könyvelőt, s emiatt nekem kellett ellát­nom az adminisztratív munká­kat is — mondotta Hinkó elv­társ. — Nem kell bővebben magyaráznom. hogy milyen hátrányt jelentett ez a munkám megfelelő ellátásánál. Ezenfelül a községi gazdasági felügyelőtől sem kaptunk semmiféle támo­gatást. Ezek ellenére 900 hol­don végeztünk felülvetést. 18— 20 vagon szálastakarmány áll kazlakban, a 11 vagon búza­vetőmag szükségletből 8,5 va­gon már bent van. Az őszi árpa vetése megkezdődött. Hinkó elvtárs rámutatott ar­ra, hogy helyes volna a gépál­lomások dolgozóinak szakmai képzettségét növelni. Az épít­kező vállalatokkal kiéleződött ellentét miatt helyes, ha a szö­vetkezet saját építőbrigáddal dolgozik. A beszélgetés során Virág Gergely, az atkári Micsurin el­nöke sok éves tapasztalatai alapján sok hasznos útmutatást adott az új szövetkezetek veze­tőinek. Sok segítséget nyújtott a helybeli Űj Élet Tsz-ben tett látogatás is. Több fiatal szövet­kezet elnöke határozta el. hogy újra meglátogatják a szövetke­zetét. s a tapasztalatcsere ide­jén alaposan áttanulmányozzák a munkaszervezést, a könyve­lést, meg a munkamenetet. Az értekezlet sikeres volt — mondotta Vajda László elvtárs az értekezlet befejezésekor. — Az őszinte beszélgetés közben felvetett problémákat a felsőbb szervek segítségével minél ha­marabb kiküszöböljük, hogy lehetővé tegyük a fiatal szövet­kezetek közös munkájának si­ker« elvégzését. Kitűnő gabonatermés volt az idén a termelőszövetkezetek földjeitt A becslések alapján is meg lehetett állapítani, hogy az idei gabonatermés jóval nagyobb, mint az elmúlt években volt. Az aratás után helyi jelenté­sekből már bizonyos fokig iga­zolódott ez a megállapítás. Most, hogy elkészült a terme­lőszövetkezetek gabonaelszámo­lása, a kimutatások is arról tanúskodnak, hogy a felszaba­dulás óta megyénkben még nem volt ilyen nagyszerű ter­més. A kedvező időjárás és a dolgozó parasztság jó munkája nyomán óriási gabonatermést takarítottak be az idén me­gyénk termelőszövetkezetei. Búzából a termésátlag hol­danként 12,9 mázsa volt. 86 termelőszövetkezetben 10 má­zsán felüli volt az átlagtermés, de van olyan termelőszövetke­zeti csoport is, ahol egy holdon 20 mázsánál több búza termett. Húsz mázsán felüli átlagot ér­tek el a kömlői Haladás Tsz tagjai. Kömlőn emberemléke­zet óta nem volt ilyen kitűnő búzatermés. Jellemző, hogy a termelő­szövetkezetek a betakarított kenyérgabona 31 százalékát értékesítik, ezt a mennyiséget az ipari munkásság ellátásának biztosítására adják át. Tarta­lékolnak 13,7 százalékot vető­mag címen. További 6,3 szá­zalék fennmarad a beszáradás pótlására, a cséplőgép munká­sok bére és egyéb kiadásra. A termelőszövetkezetek tagjai közt, az össztermés 49 száza­lékát osztják szét. ami annyit jelent, hogy a dolgozó paraszt­ság ellátása bőségesen bizto­sítva van. A tagok részesedéséből a termelőszövetkezetek a nyug­díjas és idős. munkából kiöre­gedett tagok számára 2,5 szá­zalékot visszatartanak. Ez a mennyiség a szociális és a kulturális alaphoz járul. Megyénk termelőszövetkeze­teinek terveiben 900 vagon búza szerepel 1959-re vonat­kozóan, azaz, annyi termésho­zamot terveztek. Ezzel szem­ben a termelőszövetkezetek földjeiről 1211 vagon kenyér- gabonát takarítottak be. Szem­léletesen kifejezve ez annyit jelent, hogyha a megyében a tsz-ek által termelt gabonát vagonokba pakolnák és a va­gonokat egy kocsisorba akasz­tanák össze, a vonat mozdonya Füzesabonyban lenne, a vége pedig Kál-Kápolna állomáson. Árpából szintén magas a terméshozam. A tsz-ek átlag­ban 15,40 mázsa őszi árpát ta­karítottak be egy holdról és a tavaszi árpa 12,5 mázsát ter­mett holdanként, átlagosan. A termelőszövetkezetek az ár­patermés 17,7 százalékát érté­kesítették, 35,9 százalékát tar­talékolták, 4,5 százalék szára­dás és egyéb költségekre fönn­marad. az egész termés 41,9 százalékát szétosztják a terme­lőszövetkezeti tagok között Az árpatermés is jóval na­gyobb a tervezettnél, az erede­ti tervben 583 vagon termés­hozamra számítottak, s a be­takarítás után 822 vagon árpa­termésről adhatnak számot a termelőszövetkezetek tagjai. Igen jó termést hozott a zab is, a termésátlag holdanként 9 mázsa volt. A zabtermés 80 százalékát tartalékolták a me­gye termelőszövetkezetei. Je­lenleg a burgonya, a cukor­répa. s a kukorica betakarítása folyik, így pontos számadato­kat ezeknek a terméséről még nem lehet közölni, azonban azt már jó előre meg lehet mondani, hogy a burgonya, cu­korrépa és a kukorica is nagy­szerűen jövedelmez az idén a termelőszövetkezetek tagjai­nak, mert itt is bőséges a ter­més. 14 hónapos lesz ez a gazdasági év A megye termelőszövetkeze­tei megkezdték a bevételi és a kiadási költségvetések teljesí­tésének felmérését. Eddig a zárószámadást november 1-ig készítették el, az idén azon­ban a december 31-i forduló­nappal készülnek el a zár­számadások. így ez a gazda­sági év 14 hónapos lesz, mivel az október 1-től december 31-ig bekövetkező bevételeket és kiadásokat is felmérik. A termelőszövetkezetek kü­lön tartják nyilván a megnö­vekedett területekre felhasz­nált munkaegységet, azzal a céllal, hogy a zárszámadáskor el tudják különíteni a régi te­rületeken elért munkaegysé­gektől. Szüreti bál Egerben Az évről évre megismétlődő hagyományos szüreti bált va­sárnap rendezik meg Egerben, a Városi Művelődési Ház nagy­termében. A kultúrotthon vezetősége ez alkalomra a szüreti bál jelké­peként színes luftballonokból összeállított szőlőfürtöt készít, amit a terem közepén függesz­tenek fel. A tombola-sorsolás mellett a 350. látogatót öt liter musttal ajándékozzák meg. A szüreti mulatságban a közis­mert Szálkái László és zeneka­ra játszik. Az egri járás 17 termelőszö­vetkezete 2374 mázsa minősí­tett őszi búza-vetőmagot ka­pott csereképpen. Az őszi ve­téseket így valamennyi ter­Közel tízezer forint forgalom A napokban nyílt meg az egri Széchenyi utcán a Kiskereske­delmi Vállalat új szaküzlete, az önkiszolgáló műanyagbolt. A szépen berendezett üzlet már az első napokban megnyerte a vásárlók tetszését, néhány nap alatt közel tízezer forint for­galmat bonyolított le a mű­anyagbolt, ahol 100—120 féle cikk várja a vásárlókat. Az üzletben sokféle műanyagáru kapható az egyforintos kis cserépalátéttől kezdve a 78 fo- | rintos boroskészletig. melőszövetkezet minőségi bú­zából végezheti el. A járás termelőszövetkezetei az .dén 2057 katasztrális holdon vet­nek őszi búzát és az átvett mi­Mínöségi búzát vetnek az egri járás termelőszövetkezetei VANG LU-SJANG családja egy a sok közül a Hopej tar­tományi Hungcsi népi kom­munában; A Vang-család piroscserepes házacskája a falu déli végén van. A kertben zöldségféléket, datolya, őszibarack és egyéb gyümölcsfákat talál az ember. Ebből fedezik a család zöld­ség- és gyümölcs-szükségleté­nek nagy részét. A kertet a napi munka elvégzése után művelik. Mert mint a Vang- család feje mondja: „A kom­munában végzett munka a leg­fontosabb. Mindaz, amit emel­lett tesz az ember, lényegte­len és mellékes.“ Az öreg Vangot nem kell kétszer kérni, hogy beszéljen a múltról. Szíve tele van a múlt keserűségével, még jó is, hogy ki tudja adni, legalább megszabadul tőle. Hiszen az új életben nincs már semmi ér­telme, hogy ilyesmit, a szívé­ben hordozzon az ember. Vang bácsi hatéves korában árva­ságra jutott, s három évvel később már a földesúr szolgá­ja volt. Nappal a földesúrnak dolgozott, éjjel pedig a falu templomában aludt. Arra már nem „futotta” a földesúri kegyből, hogy alvóhelyet is biztosítson neki. örülhetett, ha egésznapi munkájáért enni kaphatott valamit. Húszéves koromban felesé­gű! vettem egy távoli rokonom lányát — meséli Vang bácsi. — A házasság természetesen gyermekkel jár. Nálunk Is sorra jöttek a gyermekek. Ez nem is lett volna hiba. A baj ott kezdődött, hogy évék hosz- szú során át rossz volt az idő­járás, silány volt a termelés. Nem tudtuk megfizetni a föld­bérletet. Előfordult — s nem is egyszer —, hogy a földbér­let egy részének törlesztése titán a családnak mindössze néhány kiló gabonája maradt. Tíz év változásai egy kínai parasztcsalád életében Emlékszem, egy télen az egész család negyven napig élt tíz kiló gabonán. Ma már az em­ber egyszerűen elképzelhetet­lennek tartja ezt. Hiszen ma annyi gabonát fogyasztunk, amennyiről a múltban legfel­jebb csak álmodhattunk. A nagy éhezések idején le­szedtük a fák levelét, s azt ettük. Feleségem mestere volt a levélszedésnek. El is nevezték őt a fakopaszítás ki­rálynőjének. El sem tudják képzelni, milyen fanyar íze van, mondjuk az akácfa leve­lének. Mintha benne volna nemcsak a fa, hanem az éhe­ző emberek millióinak könnye is. Hát így éltünk mi Vangok a múltban. így éheztünk át négy keserves évtizedet. Este a család fiataljai ha­zatérnek a kommuna földjei­ről. Igen szép, nagy családja van Vang bácsinak. Tízen vannak, mind fiatalok és egészségesek. A legidősebb Hú csak hébe-hóba jár haza. Szakmát tanult, s most egy építő-csoportban dolgozik. Az ő csoportja építette a falu új klubját is. Amikor az öreg Vang ezt mondja, felcsillan a szeme. Hogyne volna büszke építész fiára, akinek kezemun- kája benne van a szép új épü­letekben; MÁSODIK FIAT néhány hete választották meg a kom­muna egyik termelőcsoportjá- nak helyettes vezetőjévé. Ő a csoport titkára is. Nem talál Vang bácsi ebben semmi ki­vetni valót. Mindig értelmes, okos volt ez a gyerek, fogott az esze, mint a borotva. Meg­tanult írni és olvasni, s tessék, mindjárt hivatalt is kapott hozzá. Ha el nem bízza magát, többre is viheti. Harmadik fia most tanul írni és olvasni. Ed­dig a sok munkától nem volt rá ideje. A népi kommuna azonban megköveteli, hogy ír­ni, olvasni tudjon az ember. Azt mondják, betűk nélkül nem lehet szocializmust építe­ni. Igaz lehet, mert a népi kommuna vezetői okos embe­rek. Parasztok, akik a forra­dalomban tanulták meg nem­csak az írás, olvasás, hanem a vezetés tudományát is. Meg is becsülik őket a parasztok. De azt is meg kell hagyni, hogy nemcsak a tudományhoz érte­nek ezek az újfajta vezetők. Megálljt a helyüket a mun­kában is. Együtt dolgoznak a többi kommuna-taggal. így aztán szaporán halad a mun­ka. Beleszól a beszélgetésbe Vang bácsi élettársa is. El­mondja, hogy egyetlenegyszer lakott jól a múltban, az eskü­vője napján. — De azzal összevetve, amit manapság a hétköznapokon eszünk — teszi hozzá — az egykori esküvői lakoma is el­veszti varázsát. Bizony, ha jól visszagondolok — mondja —, igen szegényes volt az az es­küvői lakoma. Nem Is szólva a ruházatunkról. Hiszen már- már úgy öltözünk, mint haj­dan a falu földesura. Ha kö­rülnézne a faluban, aligha ta­lálna olyan embert, akinek a múltban két ruhája volt. örü. t hogy egy volt neki. Azt azután hordta, amíg csak több nem volt rajta a lyuk, mint a folt. — A FIATALOK MAR csak nevetnek, amikor ezekről a ré­gi időkről beszélünk nekik — veszi át a szót Vang bácsi. Hogy­ne, amikor új ruhában járhat­nak, zoknit viselhetnek, illatos szappannal mosakodhatnak ég annyit ehetnek, amennyi beléjük fér. Amikor mi fiata­lok voltunk, ilyen kényelem­ről még csak álmodni sem me­részeltünk. Jelenleg évente 200 jüant költ ruházatra a család, s a fiatalabbak még külön zsebpénzt is kapnak. Hadd költsenek és szórakozzanak; Jól dolgoznak, megérdemlik; Mert nem pazarolják el a ke­resetüket. Az egyik fiú a na­pokban vásárolt kerékpárt, a másik már kinézte a falu üz­letében az új rádiót. Ilyesmi még úgysem volt a házunk­ban. Persze, arra neveljük a fiatalokat, hogy azért becsül­jék meg a pénzt, ne költekez­zenek fölöslegesen és hebe­hurgyán, éljenek gazdaságo­san, szerényen, de jóL Abból, amit a Vang-család életének alakulásából hallunk, világosan lehet látni, hogy lé­pésről lépésre jutnak előre, életük napja emelkedőben van. S ismerve a népi kommuna viszonyait, egyetértünk az öreg Vanggal abban, hogy ez az a nap, amely soha nem nyugszik le, hogy a Vang család élete már csak jobb lehet. 1949-ben, akkor, amikor még a Vang-család egyénileg dol­gozott, a család teljes bevétele 370 jüan volt. 1951-ben. a köl­csönös segítőbrigádban már 403 jüanre növekedett a család évi bevétele. 1953-ban, a szö­vetkezetbe lépés után a bevé­tel elérte a 492 jüant, 1956-ban pedig a 708 jüant. 1958-ban, a népi kommuna megalakulásá­nak első évében a család ke­resete 782 jüanra emelkedett. Ezek a számok jól mutatják, hogyan változott a Vang-csa Iád élete a felszabadulást kö-: vető években, hogy rövid tíz; esztendő milyen óriási változá­sokat eredményezett nemcsak a Vangok, hanem minden pa­rasztcsalád életében. VANG BÄCSI, az ő sajátos; nyelvén így fogalmazta meg a; változásokat: „A földreform olyan volt, mint amikor egy hatalmas hegyet távolítanak el: az ember válláról, a földesúri: elnyomás hegyét. A gerincünk: kiegyenesedett. De nem volt elegendő állat, termelőeszköz. Ügy éreztem, a derekamat még mindig nyomja valami. Ezt a nyomást igyekeztem eltüntetni a kölcsönös segítőbrigád szer­vezésével. Azonban az utolsó betegségtől a népi kommuna szabadított meg. Űj házat épí-; tettem, hatszobásat. Nem nagy szobák, de megférünk bennük A népi kommunában nem kell vállon hordani a terhet, s hor­dókban tárolni a vizet. Sok új gépünk van, s egy egész traktor­állomásunk. Én még alig tudtam valamit is a villamosságról. Lányom már a kommuna erő-; művében dolgozik. Rengeteg: ott a kapcsoló, mégis kiismeri magát. Én már nem vállalkoz­nék ilyen munkára.” A sok gép, a sok műtrágya^ haszna a termés növekedésé­ben is megmutatkozik. 1949- ben ezen a vidéken ritkaság-' számba ment a 200 csin gabona egy mu területen. Tavaly 545; csin volt az átlagtermés. Egyszóval: tízezer évig éljen a népi kommuna, s a kommu­nista párt, amely létrehozta —; fejezi be a beszélgetést Vang bácsi. ; nőségi vetőmag erre a földte­rületre bőségesen elég. Szentgyörgyi János, Lőrinci: A • panaszok elintézéséről szóló leve; lét valamelyik lapszámunkban fel­használjuk. Kérjük, hogy máskor is írjon, hasonló, vagy más termé­szetű leveleket. Leveleit várjuk, Tóth Erzsébet, Domoszló: A fod­rásznál történt kellemetlenségéről írt levelét megkaptuk, az ügyet ki­vizsgáljuk, s levélben megírjuk az eredményt. Kérjük, addig várjon türelemmel; Ebneth Albin, Kál: Ügyét egy év­vel ezelőtt már vizsgáltuk, s ha ; lói emlékszünk, akkor érdemben el is Intéződött. Az újabb sérelmé­vel kapcsolatban felvesszük a kap- ; esolatot Illetékesekkel, s az ered­ményről értesítjük; Tóth Zs. Mlhályné, Hatvan: Le­velét megkaptuk, jókívánságait az ; újságíró nap alkalmából köszönet­tel vesszük. Ha Egerben jár, kérjük, látogassa meg szerkesztőségünket is, Tóth István, Párád—Sándorrét: . Örülünk, hogy ügyét eredménye- ;sen elintéztük. Az újabb panasza bonyolultabb: a törvény nem isme­rése nem mentesít senkit a bünte­tés alól, tehát enyhítő körülmény­nek nem lehet betudni. A sok huzavona esetleg többe kerülne, mint amennyit a büntetés kitesz. Ettől eltekintve megkísérelünk va­lamit tenni; Hatvan város Születtek: Vicián Mária, Maszlag Ferenc, Drága Ilona, Radics Imre. Dóra János, Gál József, Szajkó Piroska. Kovács Katalin Ilona. Fa­ragó László, Kállai Katalin, Pintér Agnes. Házasságot kötöttek: Balogh Ist­ván—Farkas Julianna. Meghaltak: Tamási János. özv. Drabos Józsefné (Saéberin Rozália). Holttá nyilvánítva: Hollós Tóape* 'Lajos.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom