Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-25 / 251. szám
4 nepojság 1959. október 35., vasárnap Jean Valjean alakítója: Jean Gabin Újra filmen „A nyomorultak" VICTOR HUGO nagy regénye, „A nyomorultak”, 1862- ben jelent meg Párizsban, amikor az író még Guemesey szigetén száműzetésben élt. Ugyanebben a korszakban írta Hugo a regényét, amikor nálunk Jókai a „Politikai di- vatok”-át. Az európai égbolt körös-körül olyan sötét volt — Franciaországban a második császárság, nálunk Bach kora ' —, s a társadalmi feszültség oly nagy; hogy amint az író könyvének előszavában írja: i„Amíg földön van nyomor, és tudatlanság', az olyan művek, ínint regényem, nem lehetnek haszontalanok.” Jean-Paul le Chanois „A nyomorultak” 10. filmváltozatának a rendezője. Az első német-francia-olasz közös alkotás legtöbb művésze francia, a felvételek javarészt a Né- fcnet Demokratikus Köztársaság DEFA stúdiójában készült el 1958-ban. A korábbi feldolgozások közül leghíresebb és legemlékezetesebb az 1934-ben ' a francia Raymond Bemard rendezte verzió: ez volt „A nyomorultak” első hangos változata, szereplőinek névsorában olyan ragyogó nevekkel találkozunk, mint Harry Baur (Valjean), Jean Servaia (Marius) és Charles Vanel (Javert). 1935-ben az amerikai filmművészek készítették el: Charles Laugton-nal és Frederich Marcn-el. Az új filmváltozat legfőbb erénye, hogy a forga- tókönyvíró Jean-Paul le Chanois előbb az elérhető legnagyobb realizmusig lebontotta a fezét burjánzó, folytonosan osztódó cselekményt, míg a kemény mesevázig eljutott. Majd ugyanő, mint rendező, a típusok remek kiválasztásával, a Színészek játékának realitás felé hajításával és a helyiseteknek pornpázatosságukban k tiszta megkomponálásával a vázra újra ráépítette a modem ember számára elviselhető, cirádáitól megfosztott regényes ornamentikát. Ez a változat így lett tökéletes: a rendezés és a színészi játék hibátlan stílusban teremti meg a mú nagy romantikáját. A REALISTA és bensőséges színészi játékban az első helyet Jean Gabin foglalja el. Jean Valjean szerepében látva őt: elképzelni sem lehet ma jobbat nála. Gabin egyszerű nyugalma, szemének tiszta kékje, erőtől duzzadó hatalmas alakja, szinte Valjeanéra termett; szinte látjuk, mint kényszermunkára ítélt rabot Toulon sötét börtönében, mint szökevényt a Myriel püspök darócruhás tolvaját, mint jótevő Madeleine urat, magavádolóan Arras törvényszéke előtt és magábaroska- dóan Fantine halottaságyánál. Ennyi szín és ennyi álak egyetlen hatalmas szerepben! Jean Gabin!... Ki ne ismerné a mozilátogatók közül, a nagyszerű francia színészt, a számunkra „tipikus” franciát. Mindenki látta már és mindenki szereti. Az életben is olyan, mint amilyennek filmjeiben megismertük. Engedjék meg, hogy röviden ismertessem életrajzát. Párizsban született 1904-ben. Eredeti neve: Jean Moncorgé. Ifjú korában kubikosként, később kifutóként dolgozott, majd a Folies-Bergére színpadán lett statiszta. A híres „Moulin Rouge”-ban műsora annyira megtetszett az akkor sikere teljében levő Mystin- guette-nek, hogy hónapokig volt a partnere. Ez még 1923- ban volt. 1931-ben már filmeken is szerepelt. Első nagy sikerét 1937-ben aratta Marcel Carné: „Ködös utak” című filmjében, amelyben Michele Morgan volt a partnere. Ezután a feledhetetlen alakítások egész sora következett. Többek között: Renoir „Nagy ábránd”-ja, amelyben egy német fogságban sínylődő műszerészt játszott, a „Spanyol légió”, a „Mire megvirrad”, stb. A háború alatt Hollywoodban játszott, többek között Marlene Dietrich-el együtt forgatott filmet s meleg barátság alakult ki közöttük. Jean Gabin Amerikában, — majd visszatérve Franciaországba, mindmáig megmaradt igazi francia színésznek, megtartotta sajátos egyéniségét, és nagy klasszisát. Művészi eszközei egyszerűek, de rendkívül kifejezőek. Színpadon is épp oly kitűnő, mint a film vásznán, bár nagyon ritkán szerepel ott. 1929. óta csak 1949-ben lépett fel Henri Ber- natein „Szomjúság” című színdarabjában. Filmjeinek száma több mint hetven. A felszabadulás után hazánkban játszott filmjeiben: a „Gyermekbíró- ság”-ban egy bírósági elnököt, a „Jelentéktelen emberek”-ben egy sofőrt, a „Fájdalom nél- kül”-ben orvost, az ,(Átkelés Párizson” című filmben pedig kalandosvérű festőt alakít.- MUNKÁJÁN KÍVÜL családjának, két gyönyörű kislányának él, no meg normandiai birtokán a farmer-munkának. „Ezzel a normandiai birtokkal életem régi vágya teljesült — rpesélte egy alkalommal; — Gyermekkoromban mindig arról ábrándoztam, hogy mozdonyvezető leszek, de csak cementkészítő, majd öntőmunkás lettem. Most legalább traktort vezethetek és szabad időmben gazdálkodhatok...” Hát ilyen ember Jean Gabin — a Victor Hugo megálmodta Jean Valiean alakítója. Murai János felkíván I Tegyük széppé művelődési otthonunkat A Hámán Kató felszabadulási szemle keretében a megyei tanács VB. művelődésügyi osztálya és a KISZ megyei bizottsága és a Nőtanács mozgalmat indít a felszabadulás 15. évfordulója alkalmából azzal a céllal. hogy megyénk minden kul- túrotthonát, kultúrtermét széppé tegyük. ízlésesen berendezzük és méltó környezetet teremtsünk az ott folyó kulturális tevékenységnek. Az elmúlt évek során megyénkben igen sok helyen társadalmi erőből új kutúrházakat építettek, a meglevő külső és belső tatarozására is több helyen gondot fordítottak. Általában azonban még igen sok művelődési otthon megrongált külsővel, levert falakkal, testetlenül kezdi az új népművelési évadot Szeretnénk elérni, hogy az olyan szépen elkészített munkatervek megvalósulását, méltó környezetben láthassuk kibontakozni. Ezért hívjuk fel a művelődési otthonok igazgatóinak, választmányainak. a művelődési otthonban működő tömegszervezeteknek a figyelmét erre a jelenségre, hogy széles társadalmi összefogással, önkéntes munkafelajánlásokkal, a szervezeti élet lehetőségeivel, a KISZ-fiataiok munkaszeretetével. a nőtanácsi kézimunka tanfolyamok hallgatóinak szorgos munkájával. TEGYÜK SZÉPPÉ KUL- TÚROTTHONUNKAT, mozgalmunkba kapcsolódjanak be, hogy művelődési otthonaink kedves otthonai legyenek az egész község ..dolgozóinak és méltó helyen á kultúra terjesztésének. A mozgalomban legszebb eredményt elérőket, kultúrott- honokat értékes jutalmakban részesítjük. Díjak: I. 1 darab Munkácsy 12 csatornás televíziós készülék. II. Világvevő lemezjátszós rádió. III. 2 darab szekrény. IV. 100 darab szék. Festmények, kultúrotthon felszerelési tárgyak, társasjátékok 2000, 1000 és 500 forintos támogatási összegek díszletekre, jelmezekre, stb. A kitűzött célokat megvalósítani csak a legteljesebb társadalmi összefogással lehet. A mozgalmat értékeljük; első ízben I960, március 1—15-ig, majd június 1-től 15-ig. A második! ütemű versenyértékelés főképp a művelődési otthon környezete parkosításának szemléjét jelenti. Felhívunk tehát mindenkit, aki szívügyének tekinti a kultúra házának széppétételét. környezetének csinosítását, kapcsolódjon be mozgalmunkba, hogy hazánk felszabadulásának 15. évfordulójára már kicsinosított kultúrházakban ünnepelhessük felszabadult, örömteli életünk e nagy eseményét. * Eger, 1959. október 21-én. Heves megyei tanács vb. művelődésügyi osztálya. KISZ Heves megyei Bizottsága, Nőtanács Megyei Titkársága. ÖltíVÍSPOLl 1959. október 25, vasárnap: 1944. ‘ A szovjet hadsereg felszabadította Kirkenest, az első norvég várost. 1959. október 26, hétfő: 1764-ben halt meg William Hogart angol festő, rézmetsző és esztétikus. <2 Névnap <p Ne feledjük. hétfőn: DÖMÖTÖR kedden: SZABINA ms — TEGNAP délelőtt az egri Városi Művelődési Házban a járási népművelési felügyelők és kultú’rotthon-igazgatók részvételével értekezletet tartottak. Dienes Tibor, a megyei művelődési osztályának munkatársa nyitotta meg az értekezletet, majd megbeszélték az 1959—60. évi népművelési feladatokat. — A VISONTAI Községi Tanács végrehajtó bizottsága október 22-i ülésén két napirendet tárgyalt. Elsőként 'értékelték a községben levő szakcsoport eddigi munkáját, majd a községi tartalékterületek használatával kapcsolatos problémákat vitatták meg. — TIZENKÉT jegyespár jelentette be magát az elmúlt napokban a lőrinci anyakönyvvezetőnél. Egy részük, már a tegnapi napon tartotta esküvőjét, a többiek pedig a következő héten fogadnak örök hűséget egymásnak. — AZ ECSÉDI külszíni fejtésen, újabb tervek szerint, komoly munkálatokat kezdenek. A jelentős földmunka elvégzése után nagyobb meny- nyiségű, összefüggő lignitmezőt kapnak az eddiginél. — HÉTFŐN, a vetés nagy részének elvégzése után újult erővel folytatják a több mint 300 ezer forintos költséggel megkezdett istállóépítést a hatvani Petőfi Tsz tagjai. A még hátralevő munkákat úgy végzik, hogy november közepén beköthessék az állatokat. — A GYÖNGYÖSI Téglagyárban a korszerűsítési munkák idején kiegészítik a Kel- ler-szárítókat, újakat építenek és a szárító-teret lebetonozzák. — TÍZFÉLE új típusú fogaskerékszivattyú. kis- és nagynyomású fogaskerék gyártását kezdik meg a következő hónapban a Budapesti Hajtóműgyár egri telephelyén. — AZ EGRI József Attila Leánydiákotthonban október 25-én ifjúsági napot tartanak. Az ifjúsági nap keretében beszélik meg a diákotthon kollégiummá válásának feltételeit. Bródy Sándor: Rembrandt (Magvető. Budapest) A NAGY HOLLAND | MUNKÁSOTTHON MOZI műsora: október 2S-én, vasárnap délelőtt 11 órakor matiné: Emirátus bukása október 2S-én, vasárnap délután 5 és 7 órai kezdettel: Legenda a szerelemről (Cseh.) ...........................-........í-----3G RI VÖRÖS CSILLAG 25—26-án: Rosemarie (szélesvásznú) jrXrRI BRODY 35— 26-án: Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 25—26-án: Szombattól hétfőig GYÖNGYÖSI PUSKIN 25-én: Az utolsó felvonás 36- án: Fiú vagy lány HATVANI VÖRÖS CSILLAG 25—26-án: , Atetet a pacsirta éltesét HATVANI KOSSUTH 2ö-én: Vágyak szárnyán 26:-án: Nincs előadás FÜZESABONY 25—2<i-án: A kis hazug PÉTERVÁSÁRA 25- én: Rita 26- án: Nincs előadás 1 miuturni Egerben délután fél 4 órakor: Nyugtalan boldogság (Ady-bérlet) este fél 8 órakor: Nyugtalan boldogság fSártetsg&gs« A NAGT, SZÜRKE kocsi bőgő motorral mászott ki a ;Szépasszonyvölgy teknőjóből Utasai nagyokat nevettek a pincében végigcsinált tréfák tömegére emlékezve, s egy kicsit borosán élvezték az autó sima suhanását. A Lenin úton jártak már, A gép megköny- nyebbült a domb után, s most legyre nagyobb sebességgel futott az apró köveken. A vezető, utasaival társalogva, hol előre, hol oldalt, meg hátra tekingetett. Nem vette észre, vagy nem hatolt el borral locsolt tudatáig az, hogy az úton munkások dolgoznak, hatalmas vízsugárral öntözik a járdát szegélyező parkot.!. Csak hajtott, s egyszerre arra lett figyelmes, hogy a kocsit oldal- bakapja egy erős vízfröccs, aztán csupa víz lesz a szélvédő üveg, s a következő pillanatokban egy ember ütődik a karosszériához. Gyors megállás, ideges szarvak, a sérült futólagos meg- ívizsgálása. g máris rendőr kéziül elő. Elkéri a vezető jogosítványát, nézegeti, forgatja, <aztán kis elismervényt állít ki, iami azt jelenti, hogy elveszi (tulajdonosától. Rendesen, ud- j vari as hangon kérdezi meg: — Kérem, fogyasztott ön ma ^alkoholt? * Igen, Bort ittam» most a Bródy Sádor nyiláig rájuk méri rettentő ostorcsapásait. Ezekből, az ilyen emberektől sokat szenvedett, keseredett életében maga is. A színházak, a kiadók — melyeknek évtizedeken át kasszasikereket hozott a neve — egyszerűen és aljasul „megfeledkeztek” róla. Bródy regénye vallomás is. Gyakran nem tudja az ember: egy óbudai kocsmában borongunk a festővel, vagy Amszterdam valamelyik külvárosi panziójában. Olykor a szülőváros, Eger emléke tűnik az ember tekintete elé, szűk, macskaköves utcáival, barokk házaival. ' I REMBRANDT I az .egykor I----------------------1 gogos, büs zke grandseigneur — megrokkant életét kegyelemkenyéren vonszoló emberronccsá lett. A pompából csak emlék, a visszatérő szép idők fájdalmas momentumai maradtak, ötven éven túl letörten, csaknem szélütötten, kilökve a társadalom kertjéből, két gyönyörű asszony elhaiitolása után — egyedül maradt, hotelbeszorult. A fény meg az árnyék vibráló játéka, a fel-feltörő emlékdarabkák varázsa ros- kadt életének már csak elmosódó kontúrjai. A hotelszoba bezárt ajtói mögött is munkáról, fiatalságáról álmodozik. Gondolkozik: Lehető lenne-e egykori munkakedvét, erejét visszakapni? (Érdemes feljegyezni ide, hogy Bródy öreg fejjel orvostudományt is tanult — talán Maugham tanácsára hallgatva: „A drámaírónak nagyon hasznos. ha bizonyos időt’az orvosi pályán tölt.”) Az agg festőt izgatták ezek a kérdések: Mi a lakatra zárt emberi élet rejtelmes titka? Elveszhet a szili» ‘a hang, forma — visszavonhatatlanul? Rembrandt töpreng a megnyugvást hozó válaszon és kutató, fáradt elméje keresi a megoldásokat. Az öregség, az élet utolsó akkordjai ezek. Mert a tehetetlen, erőtlen kéznek már súlyos az ecset. De a halál árnyékában js megmaradt valami a régi éles fénynyel: a szem. Agyában víziók kergetőznek, arcok villongnák és csoportosulnak. Igazi művészgyönyör. Nézni az emberarcot, a tükör sima üvegében s mását egy sima rongyra vetíteni. Aztán ez a szem is elhalványult, kihűlt. „Kacaghatnak a vásári dögök, a mester, a kivájt arany örökösei” — kiált fel Bródy. De ők lettek-e valóban a kivájt arany örökösei? Patak? Dezső .^VVWWWWVWWVWWWVWVyA^WVWWWWW.-v - '• ■'vVWVWWVVVWVVVW\\\«AWW' festő_____________________művész személye és élete hosszú évekig foglalkoztatta, évekig izgatta Bródy Sándort Nagy- nagy rajongás élt benne a vásznak, a színek világa iránt, hiszen ifjúkorában maga is festőnek készült — így írja visszaemlékezéseiben. Bródy Sándorból mégis író lett — a magyar Zola —, ahogy barátai és ellenségei egyaránt emlegették. 19 06-ban, amikor Hollandia, a kis kalmárország nagy fia születésének 300. évfordulóját ünnepelte, Bródy maga is elutazott Amszterdamba. Pompás tanulmányt írt erről. Később egyfelvonásos darabot szentelt Rembrandtnak. A nemrég új kiadásban megjelent életrajzi regényét Bródy az 1919-es magyar proletárdiktatúra bukását követő emigrációjában írta. Halála előtt néhány hónappal fejezte be ezt az utolsó művét, — s legnagyobb alkotásának érezte —, féltett, reményeket ébresztő kincsként hozta magával, midőn lopakodva hazatért — meghalni. Egy arckép fényben és árnyban — ezt olvassuk a cím alatt. E fény ellobbant nyár emlékeként borong csupán, amelyet a leszálló árny lassan emésztő ereje takar el. Rembrandt alkonya, életének utolsó fellob- banása, halála — ez a tárgya Bródy regényének. A zsenit, a lángelmét nem értették meg kortársai, nem értékelték, barátai elfordultak tőle — végül elfeledték. Rembrandt — á költő honfitárs Verhaeren szerint — a legmegindítóbban emberi érzésű festő a pénz utáni loholás zajos korában volt pazar. Nemes értelemben pazar, mint minden nagy művész. Csak önmagáról fé!száznál több remeket hagyott az utókorra: a tizenkilenc éves, dúshajú ifjútól, a haláltfélő aggig. MODERN NARCISSUS! Észak-Velencéjében, talán a legpuritánabb környezetben teremtett magának keleti pompában tündöklő, bizarr és pogány világot. Féktelen volt. Az ő kacagása a kortársak számára kegyetlen és megbotránkoztató hahotává fajult. S ez a megbotránkozás tartózkodó részvétet, zsörtölődő közönyt emelt köréje, eltemetve benne a merész lázadót. Mint Bródy írja egyhelyütt: „Rühös, kis kiadók kiszedték szeméből az aranyat és végül kivájták a szemét”. A művészetnek a kapitalista társadalombeli undok vámszedői ellen röpülnek Balesetet jelentettek az éjszaka Szépasszonyvölgyben — hangzik a válasz, aztán néhány percig megint csak a rendőr ceruzájának siklása hallatszik a papíron. Ez már egy nyilatkozat lesz, amit az ittas vezető aláír: saját beismerése szerint is fogyasztott alkoholt, s ennek ellenére — tudatában a sok baleset miatt a közelmúltban foganatosított szigorú rendelkezésnek — beült kocsijának volánja mögé, s még- négy ember életét kockáztatta. A NYILATKOZAT aláírása után, a kocsit lezárják. A vezető, majd reggel, amikor ki- alussza az alkohol okozta mámort, visszajöhet érte/ s hazaviheti. Addig nem. Addig hadd gondolkozzék egy kicsit tettén, amit ismerősei már hetekkel előbb „megjósoltak”. A jóakaróknak sokszor nem hisz az ember — mondván — én csak jobban ismerem magamat, nem hallgatok hát senki véleményére, hanem intézem a magam dolgát, úgy, ahogy nekem tetszik. Pedig ez esetben nem lett volna oktalanság másakra hallgatni. Ez a nagy szürke kocsi elég gyakran megfordul a városban tulajdonosával. Majdnem azt lehetne mondani: egy szabadnap — egy egri kiruccanás, s ezek mindegyike ha már nem úgy kezdődik, akkor legalább bor-, vagy konyakmámorban végződik. S amikor az első pohár felemelkedik, hiába jön a szigorú rendelkezések betartását ismerők figyelmeztetése: — Vigyázz, mert ha egy rendőr megállít, a jogosítványodba kerül. A válasz erre cinikus, öntelt: —■ Ugyan, mit nekem egy egri rendőr! Ha elveszik ma itt a jogosítványomat, holnapután visszakapom Pesten. Van énnekem ott olyan ismeretségem hivatalos helyeken. Pedig az ittas embernél nincs rosszabb, ha közlekedésről, s különösen a mi egyre nagyobb tempójú, s egyre hatalmasabb tömegű közlekedésünkről van szó. Nem feltétlenül szükséges az, hogy az ittas ember motorra, vagy gépkocsiba üljön, akkor is okozhat tragédiát. S MOST ITT VAN ennek a nagy szürke kocsi vezetőjének esete 1% Az első figyelmeztetés után nem okozott semmi bajt, úgy ment vissza Pestre. De pontosan három héttel később miatta balesetet jelentettek be éjszaka a rendőrségen. Elkerülhette volna, ha hallgat az okos, intő szóra. De nem. Most, amikor lezárták kocsijának ajtaját, társaságával együtt gondolt egyet, s — ha lúd, legyen kövér —, a Szépasszonyvölgy után irány a Rózsakért. Ott most már nyugodtan lehet tovább folytatni a borozgatást. S íme, itt is van ismerős. Megkérdi: — Mi van véled? Hol a kocsid? — Lezárva pihen reggelig. Ezek a — jankók elvették a jogosítványomat. Ez a díszítő jelző a néhány perccel ezelőtt vele szemben intézkedő rendőrnek szólt. Annak az embernek, aki igaza és szolgálati kötelessége tudatában, rendesen becsületesen járt el a szabálytalankodóval. BALESETET jelentettek egy éjszaka a Lenin útról. Talán nem is egyet, ami gépkocsival történt, s egy éjszaka dolgozó munkást tett sérültté, hanem egy másodikat is, ami még sokkal rosszabb: egy ember jellemének vészes fogyatékosságaira, önkritikátlanságának teljességére derített fényt.
