Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-25 / 251. szám

1959. október 25., vasárnap NÉPÚJSÁG Egy család példája SZÁMOLJUNK ! Most ismét számoljunk, mert ugyancsak a számok világát éljük mostaná­ban. Megnőtt a becsülete a pa­pírnak, ceruzának, azaz, nem nélkülözhető egyik sem, hogy­ha az ember meg akarja nézni, hogy a pénzét hová teszi. Márpedig ki az, aki ilyesmire nem ügyel? A pénznek «meg­van a maga helye, el kell osz­tani. Különösen igaz ez T'enk községben, K. Tóth Jánoséknál, ahol bizony lehet gondolkodni: tízfelől is jelentkeznek az igé­nyek, nagy a család. Különben, hogy mennyire megnőtt a számok becsülete, K. Tóth János hangoztatta, ugyan­is régen nemigen foglalkozott számolással, nem sok értelme lett volna, ha csinálja akkor sem. és felesleges most faggat­ni: mi a különbség, mennyi a mostani és a régi közt a diffe­rencia? — Azt tudom, hogy most hogy állunk, mint állunk. Any- nyi biztos, ió világ ez, jobb ne­hezen lehetne — ennyi a vá­lasz. Mi volt, mi nem — a múl­té. Nem szívesen emlegeti, ada­tokkal meg nem is tudna szol­gálni. Elmondta ugyan: hatvan esz­tendeje nagyobbik része keser­vesen telt. Mit tudják a maiak, hogy mit kellett dolgozni. Negyven fokú létrán mászkál­tak a kazal tetejére ... Zsákot hordani a padra.. * no hiszen ott megismerték a magyarok istenét. És megjárt négy fron­tot. — Nem volt semmi bajom, most jön csak a hatás. Szív. gyomor, vese — nem múlt el mégse nyomtalanul a cseléd­sor — így emlékezik. I senki sala 1ST mf” nagyüzemi gazdálkodás, mit jelent a szocialista mezőgazda­ság. Legalább is K. Tóth Já­nosnál jobban elmondani ne­héz, pedig nem használ hivata­los vaskos, idegen szavakat, az említett két fogalom is ritkán fordul i I ilyen formában a be­szédében. Azt mondja: — Nyolc esztendeje vagyok a tsz-ben. bár előbb kezdtem volna. Az látja, aki itt él év­ről évre, mennyit gyarapodik a szövetkezet... Mindig jobb... Itt van most úi istállót épí­tünk, aztán két Zetort is vet­tünk. Az a fontos, az alap ... Az terebélyesedjék. Ezek az újak is mind ezt hajtják. Előbb kellett volna ... Hiszen itt volt,' miért nem. jöttéje... Mondom Másfél lóerős személygépkocsi A francia Bugatti gyár ok­tóber elején új törpe gépko­csival lepte meg. a közönséget, amely valóságos szenzációként hatott. A kétüléses, háromke­rekű gépkocsi motorja másfél lóerős, legnagyobb sebessége 65 km, 100 km-re 4,5 liter ben­zint fogyaszt, ára 300 000 frank. A kis Bugatti tehát a világ legolcsóbb, törpeautója. Mivel elöl csak egy kereke van. a kis kocsi kitűnően tud siklani a zsúfolt utcákon. Hossza 2.87 méter, alakja pedig a dod^em- kocsihoz hasonlít. mindig, oda nézzetek csak. mi lesz itt még. Azzal kezdtük: számoljunk. K. Tóth Jánosék öten dolgoz­nak a Béke Termelőszövetke­zetben. A családfő mezőőr, ed­dig 302 munkaegységet írtak a könyvébe. Miklós fia vonta­tóvezető. Megvan 393 munka­egysége, Margit. Ilonka, a két lány: az egyik adminisztrátor bent az irodán, a másik a me­zőn dogozik. Az egyik 288. a másik 290 munkaegységgel di­csekedhet. Bélának, a legkisebb fiúnak, aki most megy katoná­nak, van 160 munkaegysége, pedig későn kezdte a munkát, nem a többiekkel együtt. Tessék, lehet számolni. A család munkaegységeinek az összege 1432 eddig, összesen ha azt: számítjuk, hogy egy munkaegység 56 forintot ér —. mert ennyit mindenképpen —. meg lehet nézni: ez 80.200 fo­rint. Ekkora a család jövedel­mének egy része. A munkaegy­ség az év végéig még gyarapod­hat ugyanis. búzát, árpát, kukoricát, cl KAPTAK MÁR mákot is 71 kilót és készpénzt. Még mindig számítanak annyi­ra, amiből bútort, motorkerék­párt, ruhát lehet vásárolni. Az 1600 négyszögöl háztáji földön is megtermett 32 mázsa kukorica, meg krumpli is any- r.yi, ami a családnak elég. —y Ilyen jó idő akkor sem lehetett volna, ha mi irányítjuk — mondja K. Tóth János —, megmutatkozik most a termés­ben szépen. Otthon az istállóban ál: egy kis tehén, malacuk van, hízó. koca is. Mind-mind pénz. Tavaly 1193 munkaegységet értek el, az idei már most több mint 1400. Ismét helyesebb a K. Tóth János szavait idézni: — A legjobban van ez így mármint ez a munkaegység. Annyit kap az ember, ameny­nyit dolgozik. Máshoz szokott ez a nép itt és azt kell felejte­ni. A cseléd, ha tehette, be­csapta a gazdát, miért is ne. hiszen őt is becsapta a gazda. Ha a cselédember minden al­kalmat kihasznál, félig sem tsudta a gazdát utolérni. No, ezt a tempót kell most már eimel- lőzni, nem azért mondom, mintha nem igyekeznének az emberek, de ha még itt-ott elő­fordulna. Ez már itt a mienk. Magunkat meg nem volna okos dolog megrövidíteni. I TAVAI,Y IS ííó..v.olt f ken.' iák. nagyon jó. Pedig kevesebb volt a munkaegység, mint most az idén. Ez az év még jobban sikerült. Itt van mindjárt a K. - Tóth Jánosék családja. Arra a kér­désre, hoav mihez fognak a I zárszámadás után a pénzből — I azt mondják: nem gond a/, itt, hogy mi legyen a pénzzel, ahol ennyi lány van. Négv lány közül kettőnek már megvan a bútora, még ket- 1 ülnek meg kell vásárolni, de ét fiúnak ugyancsak megvan- j nak az igényei. Egy motorke­rékpárt most vásároltak nem­reg. úsv tervezték, vesznek egy másikat is. Bútor, motorkerék­pár, ruha "és mindezen túl egy szikrát, sem okoz gondot a min­dennapi megélhetés. A zárszá­madás után lehet, hogy a két bútort vásárolják meg, de lehet, hogy csak az egyiket, meg egy motorbiciklit. Ezt még maid el­döntik majd akkor, ha együtt lesz a pénz. Nos: itt ezek a „gondok”. végén K. Tóth Építkeznek a gyöngyösi járás * teruieiuszüvet keze lei ♦ A gyöngyösi járás termelő- * szövetkezetei a megnövekedett ♦ állatállomány közös elhelyező- ♦ sónak biztosítására nagyará-» nyú építkezést kezdtek meg a ♦ nyár és a koraősz folyamán. ♦ Száz férőhelyes istállót épí- * lenek a viszneki Béke, atkári J Petőfi, nagy fügedi Dózsa ter-X melöszévétkezetek. ötven fé- * röhelyes istálló készül Vécsen, X a Rákóczi Tsz-ben, a detki • Szabadság, az adacsi Klóré, a X Kossuth és a gyöngyöshalászi * Petőfi termelőszövetkézetek- j ben. Több termelőszövetkezet- * ben régi épületek átalákítá- * sával, újjáépítésével oldják * meg az állatok téli áttelelteté- ♦ sének problémáját. Ilyen mun- ♦ káli-tok folynak a vámosgyör- J ki Haladás, az atkán- Micsu- * rin, a karácsondi Dózsa és a X luda.si termelőszövetkezetek- J ben. ♦ Az épületek átadásának idő- | pontját a tervek szerint nem 1 halasztják a következő évre, s ♦ hogy ez- valóban né történjék X meg, az az épitőbrigédok mun- * kajától függ. • Uj magyar film születésénél, (A képes riport folytatása az 7. oldalról) *• ÍGY, A SZÁMADÁS Jánosék példája a legbeszéde­sebb bizonyíték arra. hogy az újat kell választani, mert ez az előnyös, ez biztosítja egész né­pünk magasabb életszínvonalá­nak egyenlő arányait. Kiss János Jól ha’ad a vetés a hevesi járás tsz-eiben A hevesi járás termelőszö­vetkezetei idejében, jól előké­szített magágyban kezdtéK meg a vetést. A jó felkészülés a megfelelő mennyiségű gepi- munka lehetővé tette, hogy az őszi árpa, a rozs, és a takar­mánykeverők teljes egészében földbe kerüljön a tervezett ha­táridő előtt. Árpából 3135, rozsból 432 holdon fejezték be a vetést. Jól halad aa őszi búza vetése is. Eddig körülbe­lül hétezer holdon vetették cl az őszi búzát, ami a tervezett terület felét teszi ki. Mészáros Gyula retfdezi a készülő Kálvária című filmet. Most éppen egy forgatás előtti jelenet beállítását magyaráz, za Majczen Máriának és Paláncz Ferencnek. Hajnal Nagyifigeden HAJNAIODIK, de a kémé- nyek..már eregetik a füstöt a deres tetők fölé, csapódnak a kis kapuk, kocsik zörögnek, máris ébred a falu: munkába igyekvőktől hangosak az ut­cák. Reggel négy óra lehet még, amikor Nagyfügeden a Dózsa Termelőszövetkezet köz­ponti tanyájára igyekszünk, egy irányba tartva a falu ko­ránkelő embereivel. A tanyaközpont udvarán még nehezen következtetne az ember a gazdaság méreteire. Az ötezer holdas termelőszö­vetkezet központjának udva­rán néhány traktor, az-istálló­ban pár ló, de ember sehol. Szilágyi János ugyan meg­nyugtat bennünket, mindjárt kezdődik az élet, mert úgy halad itt a munka, mint a pa­rancsolat. Nem kell sokat vár­ni, itt lesznek a kocsisok, meg a gyalogosok is. — Az új tagok jönnek? — Azok is! — Maga is új tag? — A tavaszon léptem be és azóta dolgozom. Úgy gon­doltam. ahogy belépek, mun­kába is állok. Szereztem is ed­dig 250 munkaegységet. — Tehát megtalálta a számí­tását? — Ha minden év így sikerül, nem lesz itt semmi baj — hangzik a válasz. Szilágyi bácsinak a fia is itt dolgozik, s kettőjük mun­kaegységére megkaplak már 17 mázsa búzát, meg árpából is 14 mázsát, kukoricát 37 má­zsát, hét malacot, négy bir­kát, a háztáji földön is meg­termett 40 mázsa kukorica. Az egész együtt több mint 100 mázsa termény, ami a Szilá­gyiék padlására került alig több mint egy félévi munka után. KÖZBEN megelevenedik az udvar, mire teljesen kivimül. Jönnek-mennek emberek, asz- szonyok, lányok. A fogatosok itatnak, a nők a silózáshoz ké­szülnek, néhány ember a vető­magot készíti, a traktoristák pedig a gépeikkel foglalatos­kodnak. Barkóczi József, az egyik belorusz-traktor veze­tője, négy éve dolgozik a Dó­zsában. Ismeri már a fügedi határ. zegét-zugát és úgy ösz- szeszokott a tagsággal, mintha ő is közéjük tartozna, ő is a Dózsa tagja lenne. A nyáron, amikor Halmajugrára irányí­tották, a Dózsa-tagok addig jöttek-mentek, míg visszahoz­ták. Azóta is itt van, Váltótár­sával kora reggel nyeregbe szállnak és csak éjfélkor áll­nak le, mint a többi trakto­rosok is, már hosszú hetek óta. Sípos Károly brigádvezető tájékoztatott, hogy miként áll­nak. Kikelt 200 hold őszi ár­pájuk. 1100 holdon a búzát ve­tik. 3700 hold mélyszántást kell elvégezniük, a tél beállta előtt, ékkora munkára csak jó trak­toristák képesek. Azért is ra­gaszkodik annyira a termelő- szövetkezet Barkóczi Józsefhez és társaihoz. Van itt most munka jSóskán, az összes között a legfontosabb a vetés. A legnagyobb igye­kezet mellett is alig több, mint 50 százaléka van elvégezve. A brigádvezetők, agronómusok minden erőt a hatalmas táb­lákra irányítanak. A lófogatú és gépvontatású vetőgépek pe­dig dolgoznak, ahogy csak ere­jükből telik. Olyan talajmun­kát adnak a földnek, amilyet més sosem kaoott ebben a Védőoltások Egerben Eger Városi Tanács VB. egészségügyi csoportja ismét felhívja az érdekelt szülök fi­gyelmét, hogy 1959. október 27-én és 28-án —.kedden és szerdán — délelőtt 9—12 és délután 3—6 óráig a Szakszer- . vezeti Székházban pót-védő­oltást tart, tekintettel arra. hogy az október közepén tar­tott oltásoktól sokan elmarad­tak. Ismételten felhívja az egész­ségügyi csoport a szülőket, hogy a védőoltások kötelezőek és rendkívül fontosak a gyer­mekek egészségének megvédé­se szempontjából. Védőoltásban részesítjük: 1. mindazokat a gyermeke­ket. akik 1958. év október 1 és 1959. március 31 közötti időbér születtek. Ezek a diftéria-per- tussis első oltását kapják. 2. akik 1957. október 1 és 1958. március 31 közötti idő­ben születtek. Ezek kapják a második diftéria-pertussis-te- tanus védőoltást. 3. akik 1958, április 1 és 1958. szeptember 30 közöti idő­ben születtek,,, ezek részesül­nek most himlő első oltásban. 4. továbbá ezekben a védő­oltásokban részesítjük mind­azokat a gyermekeket, akik eddig valamilyen ok miatt ezektől a védőoltásoktól elma­radtak. Az egészségügyi csoport kü­lön felhívja most is azoknak a szülőknek figyelmét, akiknek gyermeke nem Egerben szüle­tett, vagy időközben más la­kásba költöztek és így esetleg nem kapnak most idézést, hogy azok is hozzák el gyermekei' két, akár ilyen korúak a gyermekek, akár nem, ha el vannak maradva valamilyen oltástóL Kéri az egészségügyi csoport a szülőket, hogy hozzák ma­gukkal a kiküldött idézést és a gyermek oltási lapját is. Eger Városi Tanács VB. i egészségügyi csoportja ♦ : ♦ : határban. Az ősziek, alá egy 5 mázsa szuper-foszfátot hordtak* ki holdanként, a pétisó pedig $ már most biztosítva van a j fejlrágyázáshoz. ♦ A SILÓ ZÁSNÁL jókedvű X lánycsapat foglalatoskodik.* Féricz Balázs, a brigádvezető! mondta, hogy valamennyi lányt új tag a szövetkezetben, ali töltöttek itt még néhány napot, ♦ máris megszerették a munkát* Azt mondja Beniát Giziké, az* egyik kislány: sokan vagyunk, • és fel sem tűnik az idő rnú- $ lása. 1 Biztató a kezdet. A régi ta-X gok mellett naponta 150—200 új ember is részt vesz a közös munkában. A vezetők már elő-* re számitottak a nagy indu- • lásra és tudván tudva, hogy az } eredményt csali jó szervezés J után tudják elérni, meg- X felelően elrendeztek mindent. X A rendező utasítását be­tartva, állnak a felvevőgép elé a színészek, a műszakiak i. elfoglalják he­lyeiket, s most már a filmfel­vevőgépé és a operatőré a szó. Illés György Kossutli-díjas operatőr a gép mellől figyeli a jelenet forgató sát, s ha hibát lát. kezdődik elölről a felre tel. Három üzemegységet létesítőt- í tek az ötezer holdon. Minden X üzemegységben két-három bri-X gád dolgozik, akikhez megfe-X lelő arányban gépeket, foga-1 tokát, szerszámokat adtak. • Mindenki tudja már, hogy ho-X va tartozik, merre kell dolgoz- * nia. Az üzemegységek vezetői, * de a brigádvezetők is egyelőre* úgy oldották meg a dolgot, ♦ hogy az emberekkel együtt • minden reggel az I-es számú* üzemegységben találkoznak, • aztán minden csoport viszi * a megfelelő munkaeszközét. ♦ fogatokat, gépeket, mennek X dolgozni szerte a határba. Ad- 5 dig lesz ez így, amíg egy he-J lyen vannak a lovak, a vető-_J mag, műtrágya, üzemanyag, X gépek, szerszámok, és így to-* vább. Ha később előrehalad- X nak az építkezések, majd ki-X alakulnak az üzemegységek, s* ki-ki 'saját területén helyezi el | az eszközeit, és nem kell min­den reggel a központi tanyából indulni a földekre. JÓL MEGY a munka Nagy­fügeden, a Dózsa Tsz-ben, jó gazdái lesznek a termelőszö­vetkezetnek a nagyfügediek. Gyönyörködtünk a szép árpa­vetésben, elnézegettük a jól megmunkált földeket... Tanul­ják, s. egyre jobban tudják a nagyfügedi gazdák: mit jelent a közös munka, a termelőszö­vetkezet. £rki János Egy kedves jelenetet rögzít most a filmszalag. A statisz­ták, akik a vásárlók, a a tejet, vajat árusító termelők lesznek a filmben, nagy érdeklődéssel figyelik a filmesek munkáját. Ha majd a filmszínház széksoraiban ülve, előttünk pereg a Kálvá­ria című új ma­gyar film, így látjuk annak egyik jelenetét: Ferencet és Gi zit, az ifjú há zaspárt, Mai. ezen Mária Agárdi Gál alakítását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom