Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-18 / 245. szám

1959. október 18.. vasárnap NÉP0JSA6 % Rakjuh le a jővő évi termés jó alapjait as őszi mezőgazdasági munkák gyors elvégzésével Irta: Dr. Leadva! Vilmos, a megye« tanács VB. elnöke Megyénk dolgozó parasztsá­gának .jelentős része a terme­lőszövetkezetek útjára, lépett. A szántóterület 53 százalékán az a 30 000 dolgozó parasztcsalád kezdi el az őszi munkát, amely a mezőgazdasági szocialista nagyüzemben próbálja ki a me­zőgazdasági termelés modern agrotechnikai módszereit. Az ország ellátása felelősség- teljes feladatot jelent, ez nem­csak a kormány intézkedését teszi szükségessé, hanem fele­lősséget ró a dolgozo paraszt­ságra is. A termés nagyüzemi módszerei meghozzák a várt eredményeket, ehhez azonban sok olyan feltétel megteremté­se volt szükséges, amelyhez segítséget kellett nyújtani a dolgozó parasztságnak. A nagyüzemi termeléshez szükséges táblák kialakítása megtörtént a termelőszövetke­zeti községekben és városok­ban. A vetéstervek elkészültek a termelőszövetkezetekben. E tervek betartására most már megvan a lehetőség, csupán az szükséges, hogy az őszi kapás­növények betakarítása minél gyorsabban megtörténjék. A kukorica betakarítása jó ütemben halad, a kukorica­szárat azonban még sok helyen nem vágták le. Községi szer­veink fontos feladata, hogy megszervezzék a még kintlevő növények bétakáritását, ez te­szi lehetővé, hogy az őszi vetés is gyors ütemben haladjon. Az őszi gabonafélék elvetése, jövő évi kenyerünk biztosítéka. Eddig a megyében 60 000 hold vetőszántást végeztünk el, az összes elvetésre váró terület­nek 70 százalékát. , A gépállomások derekas munkát végeztek, a vetőszán­tást 45 000 holdon fejezték be. A dolgozó parasztság több községben várja az esőt, mert nehéz a talaj jó megmunkálá­sa. Nem helyes ez az álláspont, mert ha későn jön be az őszi esők időszaka, az akadályozni fogja a szántást-vetést, ha pe­dig a magol a földben éri. gyorsan ki fog kelni az őszi vetés, amelynek ha ideje lesz megerősödni, könnyebben telel át. A termelőszövetkezetek ve­téstervüket úgy alakították ki, hogy szántóterületük mintegy 28—30 százalékába kenyérgabo­nát vetnek. Ez az arány a ve­tésszerkezet szempontjából jó­nak mondható. Tervükhöz vi­szonyítva 64 százalékot vetettek el. • A vetést az egész megyében november hó 7-ig be kell fejez­nünk, ez a legtávolabbi határ­idő, amely még nem okoz kárt a jövő évi Kerméseredmények- ben, ha későbben kerül a föld­be a mag, a növény már ezt a késedelmet megsínyli. Gondoskdnunk kell arról, hogy a vetőmag megtisztítva és csávázva kerüljön a földbe. A községi mezőgazdászok adjanak 1851 öröklakást ad át az év végéig az OTP Tavaly a fővárosban 998 la­kással, 30 társasház épült fel, Vidéken pedig 14 társasház 192 lakással készült el. Az idén, a keresletnek meg­felelően lényegesen több örök­lakást építtet az Országos Ta­karékpénztár. Budapesten húsz, Miskolcon három, Egerben és Pécsett pedig egy-egy társasr ház készült el. A vidékiekben 56 lakás van. Novemberben és decemberben adják át a laká­sok jórészét, a többi között a székesfehérvári társrsházakat. Debrecenben kettő, Szombat­helyen pedig egy öröklakásos házat vehetnek birtokukba de­cemberben a lakók. Így az idén vidéken 135 öröklakást ad át az OTP. Az átadásra ke­rülő házakon kívül vidéken 12 öröklakásos ház építését kezd­ték, illetve kezdik meg. A' vi­dékiekben 241 öröklakás lesz. ehhez megfelelő szaktanácsot, a gépállomások a magtisztítás­hoz megfelelő gépeket. A föld­művesszövetkezetek pedig lás­sák el a csávázáshoz szükséges vegyszerekkel a lakosságot. A termelőszövetkezetek vezetői gyors ütemben cseréljék ki a vetőmagot, ezt a Terményfor­galmi Vállalat megfelelő ütem­ben biztosítsa. Az őszi árpa vetése teljes egészében megtörtént. További legfontosabb feladatunk, hogy az őszi búza a földbe kerüljön. Ezúton is felhívom a megye valamennyi termelőszövetkezeti tagját, a megye valamennyi földműves dolgozóját, hogy az őszi kenyérgabona vetését gyors ütemben végezzék el. A dol­gozó parasztságnak ez egyéni érdeke, amely összeesik azzal a nemzetgazdasági érdekkel, hogy kormányunk az ország jövő évi kenyérellátását megfelelően biztosítani tudja. Az őszi vetés befejezése után a legfontosabb feladat lesz. hogy az őszi mélyszántást min­den termelőszövetkezeti szántó- területen' és az egyéni gazdák minden szántóterületén elvé­gezzék. A gépállomás kapacitása 65— 70 000 hold területen biztosíta­ni fogja, hogy az őszi mély­szántás el legyen végezve. Az egyéni gazdák saját fogatukkal kell, hogy az őszi mélyszántást elvégezzék. Gépállomásaink ez évben nem fognak tudni sok segítséget adni ehhez a munká­jukhoz. Különösen felhívom a rizstermelők figyelmét arra. hogy a rizs betakarítása után azonnal kezdjék meg e terüle­ten az őszi mélyszántást. A gépállomások megyei igazgató- sága gondoskodni fog arról, hogy az e munka elvégzéséhez szük­séges lánctalpas traktorok ren­delkezésre álljanak. Az őszi munkák között kell megemlítenünk az átteleltetés- hez szükséges takarmányalap megteremtését mind a terme­lőszövetkezetekben. mind az egyéni gazdaságokban. A szá­lastakarmány fedezete a ter­melőszövetkezeteknél lényegé­ben megvan. Az abraktakar- mány-szükséglet azonban csak a régi termelőszövetkezeteknél van meg. Űj termelőszövetke­zeti tagjaink elmulasztották a terveikben szereplő állatállo­mány átteleltetéséhez szüksé­ges abraktakarmány összegyűj­tését. Folyamatosan szervezzék meg a 1 ormel <" szövetkezetek vezetői, hogy ez az abrakta­karmány a szükségletnek meg- fe’elően rendelkezésre álljon. Szükséges ez annál is in­kább, mert a következő évek­ben a lakosság igényei a hús­és zsírellátás szempontjából ál­landóan növekednek. Éppen ezért állandóan növelnünk kell állatállományunkat, nemcsak mennyiségében, hanem a hoza­mok minőségében is, hogy ezt a kívánalmat biztosítani tud­juk, ezért ki kell alakítanunk gyorsan minden termelőszövet­kezetben, elsősorban a szarvas- marha törzsállományt és a ser­tés törzsállományt. Férőhelye­ket kell ehhez a termelőszö­vetkezeteknek biztosítani. Ezért ezúton is felhívom vala­mennyi építőipari vállalat igazgatóját és minden mun-, kását hogy a termelőszövetke­zeti beruházási tervben sze­replő létesítményeket gyors ütemben fejezzék be és adják át rendeltetésének. A termelő­szövetkezetek pedig adjanak meg mindén segítséget ahhoz az építőipari válla! átoknak, hogy ez minél előbb megtör­ténhessen. A jövő évi termés megalapo­zása nemcsak azt jelenti, hogy jobb ’terméseredményeket ér­jünk el, hanem azt is, hogy többet adjunk az államnak. Ezért, amikor a terméseredmé­nyek növeléséről beszélünk, mindenekelőtt az árutermelés növelését tartjuk szem előtt. Azokban a kisparaszti gaz­daságokban, ahol a termés az önellátás kereteit nem haladja meg, vagy alig haladja meg, mód van arra. hogy az áru- térmelés lényegesen növeked­jék, azonban a 60 termelőszö­vetkezeti községünkben már a termelőszövetkezetek nagyüze­mi módszerei alapján megvan arra a lehetőség, hogy a me­zőgazdasági termékek áruter­melése az elmúlt évihez viszo­nyítva lényegesen megemel­kedjék. Termelőszövetkezeteink ezzei vetik meg az alapját annak, hogy a jövő gazdasági évben növekedjék a tagok részese­dése és hogy javuljon megyénk dolgozóinak mezőgazdasági termékekkel való ellátása. A mezőgazdasági szakembe­rek, akik a párt és a kor­mány felhívására a termelő- szövetkezetek segítségére siet­tek, teljes erejükkel' segítsék azt elő, hogy termelőszövetke­zeteink • gazdálkodása már a jövő évben a kívánt eredményt elérje. Mi bízunk abban, hogy ter­melőszövetkezeteink jövő évi terméseredményei is, mint ahogy ez évben is, példamu­tató lesz a még egyénileg gazdálkodók előtt. De bízunk abban is. hogy a még egyéni­leg gazdálkodó dolgozó pa­rasztság az őszi munkját fele­lőségteljesen, s a jó gazda gon­dosságával végzi el. ... hogy a Laoszba küldött ,,ténymegállapító” bizottság dolgavégezetlenül tért vissza Vientiane-ből. Semmi bizo­nyítékot sem talált a laoszi királyi kormány megtámadá­sáról koholt híresztelésre, ar­ra, hogy az ország ellen külső agressziós erők támadást in­téztek. Hiába volt Csampaszak laoszi tájékoztatásügyi mi­niszter igyekezete, mert a bi­zottság rendelkezésére bocsá­tott, hét észak-vietnami „fo­goly” — akik között volt ,,egy őrnagy és egy, százados” —, született laosziként éltek az országban. tgy esett kútba a laoszi ki­rály legújabb provokációs terve, győzött az igazság és a „ténymegállapító” albizottság tagjai semmilyen bizonyíté­kot sem találtak az állítóla­gos vietnami határsértésre, háborúra. t Saját vermében fogták meg a hazugságban sántikáló lao­szi vezetőket. Hiába, az igaz-, súgót a tyúk is kikaparja! k. j. „A gyapjúipari fésűs fonodákban a korszerűtlen, nagy . helyigényű gépek kicserélésével a meglevő üzemterületen mintegy 42—44 százalékos kapacitásnövekedést kell bizto­sítani.'’ (A Központi Bizottság irányelveiből.) Számvetés a pártkongresszus előtt: Kétszázezer vizsgálat p sorok írója a közel- múltban többször is megfordult a hevesi és a mát­raházi tüdőbeteg szanatóriu­mokban, módja volt betegek­kel/ orvosokkal beszélni: az életben is képet kapni, mint lesz mind szelídebb és szeli- debb betegség az egykori ma­gyar átok, amely jeleseink és jelteleneink ezreit, tízezreit vitte fiatalon a sírba. E sorok írója még arra is emlékszik, amikor gyakran lehetett talál­kozni emberekkel az utcán, vagy otthon, akik „köhécsel- tek”, akiket úgy tartott nyil­ván a falu, hogy mellbaja van, a város pedig, hogy hektikás. Nemcsak a tudomány fejlő­désének lehet köszönni általá­ban, hogy a magyar betegség, a tüdobaj nem jelent ma már egyet a biztos halállal, nem­csak a tudomány fejlődése nyo- mán lett kevesebb a tüdőbete­gek száma hazánkban, illetőleg sokkal kevesebb a tüdőbajban meghal laké. A tudomány egy­maga nem képes csodákra, s bár fejlődése hatalmas arányú, de ez az arány mégis elmarad a mögött a tempó mögött, amellyel felszámoljuk a tbc-t szerte az országban. Más, a tu­dományon túl, annál talán lé­nyegesebb körülmények járul­tak mindehhez, tették lehe­tővé, hogy ma már erről a be­tegségről így beszéljünk: vala- mikoí magyar betegség volt. A lapvető a dolgozók lakás­^ viszonyainak, táplálko­zásának döntő megváltozása. Az a zsellér, cseléd, aki cibere- levpsen, kenyéren, sovány kosz­ton élt, szűk, vizes lakásban lakott hatodmagával, könnyen áldozatául esett a fertőzésnek és szervezetében sem volt erő, hogy megbirkózzék a beléje fészkelődó kórral. De rrtég ez egymagában nem lett volna tragédia! A tragédia a gyógyí­tásnál kezdődött, amikor az orvos pénzbe került, á gyógy­szer pénzbe került, a levegő- változás pénzbe került, a jó koszt pénzbe kerül#.. Ponto­sabban, került volna, mert pénz ilyesmire nem volt, s kü­lönben is a levegőváltozást an­nak idején elfelejtették bele­tenni a cselédember szótárába. A koporsó olcsóbb, lehet egy­szerű, gyalulatlan deszkából, a falusi pap a temetést is olcsón megcsinálja: így hát hullt a paraszt, hullt a munkás, tava­szon, őszön, mint a légy, vígan szedte áldozatát a Morbus Hungaricus és a vígságához a Horthy-rezsim húzta a talp- alávalót. Jól húzta, meg kell hagyni! \| épi rendszerünk születé­x ' se pillanatában már megkezdte a harcot a tüdőbaj ellen. Az alapnál kezdte: a tár­sadalmi alapnál. A dolgozó nép országában, ahol minden a dol­gozó nép tulajdona lett, más körülmények között lehetett győztes harcra indulni a mell­betegség ellen. Hogy Heves megyében ma a nehéz lakásvi­szonyok ellenére is új faluré­szek, új városrészek épültek, hogy a szakszervezeti biztosí­tottak száma eléri a 80 ezret és, hogy a hat tüdőbeteggondo­zó Intézetben két év alatt két­százezer szűrővizsgálatot vé­geztek, mindent teljesen in­gyen, — minden szónál éke­sebben beszél. Egész társadalmunk szállt harcba ezzel a romboló kórral a társadalom minden fegyveré­vel, a tudománnyal és az élet- színvonallal, a nyugodt életkö­rülményekkel, a megelőzés és a gyógyítás legkorszerűbb mód­szereivel. Nincs messze az az idő, amikor erről a kórról úgy beszélünk majd hazánkban, mint ahogy most a pestisről, koleráról: a történelem tanítja majd. S majd a fejünket csó­váljuk: ilyen is volt? Ki hitte volna? pedig ma még tudjuk jól, hogy volt, hogy nagyon volt! (Gy. G.) — MOST KÖSSÖN SZER­ZŐDÉST nagysúlyű süldőjé­re, mert az 1959. évre történő itndásra sertéshizlalási szer­ződéskötés 1959. okt. 31.-vel megszüntetjük. Szolnok—Heves megyei Állati orgaUrü Vállalat Szinte koppantak a szavak az ünneplő, díszbe öltözött te­remben. A jelölő bizottság el­nöke egymás után olvasta fel a neveket. Az emberek érdek­lődéssel figyelték szavait. Rez- nyák Zoltán is ott ült a töb­biek között, kissé hátul, közel az ablakhoz, — A pártbizottság tagjai _ sorába javasoljuk — mondta kissé emelt hangon az elnök, majd nevek következtek, iól ismert nevek, egymás után sorban ... Aztán ... — Reznyák Zoltán *— mond­ta az elnök, s a terem falai — a szólított úgy érezte — szinte visszhangozták e két szót. Mint akire, rászólnak, úgy kapta fel a fejét saját neve hal­latára. Először meglepődött, aztán kis szorongást érzett. $ Hogyan? A pártbizottság tagjai | sorába javasok ák őt? Éz na jy ..megtiszteltetés, de mi lesz. ha 'nem fogadják el, ha még nem 'ismerik eléggé, s ha a jelen­levők nem szavazzák meg, s S így nem kerül föl a listára? Lassan, óvatosan nézett szét maga körül. Ott az asztalnál ^munkatársai, ismerősei ültek. Rájuk nézve, tekintetükből biztatást olvasott. De a töb­biek, hiszen ő nem is gyöngyö­si. 51-ben jött a városba csu- >pán, s élete, munkája m^s vi- i dákén zajlott, fenn Pástén, ahol mindenki ismerte a kerü­letben. . s szerették, becsülték. \ S mi lesz, ha kérdéseket in­téznek hozzá? Igen, hadd kér­dezzenek, akkor ő feláll és J^Hjííqo dia sztőiták kan esős csizmák vészjósló köp­panását. 1 A felszabadulás Kispestet» szép, nyugodtan elmondja éle- ban a háborús világban. A az elvtársakat nem az ő múlt- nuiásávaT^tetJie^^rik^S te surát. Ez jó lesz. A feN/.a- többi nyolcévesek játszották, beli szegénysége érdekli, ha- szakasza kezdődik. Űtia a badulással fogja kezdeni. Nem. amikor neki már dolgoznia nem az inkább, hogyan került a kommunista pártba vezet A teljesen elölről, a múltról, h,- kellett... mozgalomba, a pártba. Siemens-svár szervező titkára szén ő onnan jött, abból a ré- Igen, úgy érzi, ezeket, el kell Ezt kellene elmondani. Ho- i™ wwjkk gi rossz világból, ott kezdett mondania, s beszél majd *pjá- gyan is volt? Míg az elnök a kerül Tarmi rir.ier.viw a* ói dolgozni, harcolni a kenyérért, ról is, a jó öreg lakatosról, alti többi neveket sorolja, egy ph- világban a ;öit í s az igazságért. sokszor három napokat dolgo- lanat alatt idéződiik f»l gondo- rr,Acf=,0.KK S * zott, s oly gyakran ment Bu- latéban a múlt eseménysoro- . .. ? * dara gyalog, mert híján volt a zata. Aztán^ Gyöngyösre veti a családban a fillér is. Harmincnégyben már a kis- sors- Előbb az MTH-hoz kerül, Beszélni fog a Hoffher pesti munkásotthonba járt, 38- a Yóltógyárbffll gyárról. Ott ismerkedett a la- ban pedig tagja a vasas szak- dolgozik. Mostanában sok dol­katos szakmával, s vele együtt szervezetnek. Milyen sok har- ga van. Munkasőr. bírósági ül­a munkásmozgalommal is. Mi- cos emléke van ezekről az no .> aP.fcs^f?’ s. '3eTine van p3 kor is volt ez? Igen, igen 13— időkről. S milyen fájdalmas állandó bizottságban is. 14 éves lehetett akkor. Persze, emlékek ezek. Háborúra készí- dohány hete az alapszervezet hiszen tizenhat éves korában tették az országot, s ők gyen- Pártvezetőségének tagja, s el­felszabadult. Milyen.' ,1’Hgy gék voltak védekezni ellene, küldték ide a városi küldött­öröm volt akkor Szakmunkás Pedig ha sikerül, de másként értekezletre is... lett, lakatos. Hogy várta az cl- is lett volna minden azokban — Hát igen elvtársak,, hosszú ső fizetést. Gondolatban már az években. volt az út idáig. Előbb a szí­el is -rendezte a .kis Összeget. A SAS behívó őt is a front- vem vitt a pártba, aztán az Vesz cipőt magának, s szép ra szólítja. Nem. Neki nincs eszem is. Ezeket akartam el­kendőt a mamának. Apja ré- p^e az oroszokkal a kommá- mondani az elvtársaknak — szére is tartogatott egy kis nistákkal, akiket nagyon nem fűzi tovább gondolatait, csak meglepetést, bár az öreg nem js ismert, de ha’lőtt róluk. Az úgy" önmagának mormolj s nagyon lelkesedett a felszab.a- greg lakatos sokat beszélt a rendezgetve a szavakat, dúlt fiáért. néhány hónap eseményeiről. Aztán nem kellett semmit — Várd ki a végét, fiam — Hatéves volt akkor... igen, szólnia. Az elvtársak nem kér­mondogatta. Ö tudta miért pontosan hat, 1919. tavaszán, deztek semmit, jól ismerték Tizenháromban született egy Régi szakszervezeti harcos Rég volt... Reznyák Zoltánt... kispesti munkásnegyedbe'*, volt. ismerte a gyárosokat na-. Talán most sikerül, sikerül- A teremben most is csend Gyermekkora csaknem olyan gvon jól. nie kell. A nyilasok végnapjai- van A szavazatszedő bizottság volt, mint a többi szegénygye- Neki lett igaza Alighogy fel- kát élik. A katonaságtól meg- elnöke kér szót. Eredményt reké. Kevés iskola, sok-sok y-abadult. elbocsátották, s nem szökik, plakátokat raeaszt. hirdet... csavargás az utcákon, lótás-fu- lett semmi a cipőből, s a ma- röpcédulákat szór, nesztelen tás a munkalehetőségekért, ma kendőjéből sem. léptekkel oson a pesti éjszaV sarbanállásoik a kenyérért, ab- Ez így nem lesz jó, hiszen kában s messze elkerüli a ba­Megválasztották. Márkusz László \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom