Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-18 / 245. szám

4 KÉPŰJSAG 1959. október 18., vasamat Oiz V. országos gyerinekrajz-kiállításról AMINT BELÉPÜNK a Pe­dagógiai Főiskola tágas dísz­termébe, köröskörül többszáz gyermekrajz élénk, friss színei fogadnak. Szinte tétován ugrál a tekintet, amint egy-egy fel­tűnő munka leköti:* szemközt világító szputnyikok szágulda­nak a sötét égen, középütt is­kolai- és futball-jeleneteken akad meg egy pillanatra sze­münk... De tartsunk kissé rendet, ha­ladjunk az ajtónál levő „Át­tekintő tábla” rendjében! A kiállítás első része általá­nos iskoláink szocialista _ rajz­tan tervének egyeis célkitűzése­it, azoknak elérését igyekszik szemléletessé tenni. Az egy­másután következő oszlopokon elevenednek meg a legfőbb tantervű feladatok. Láthatjuk, milyen munkák szolgálják kü­lönösképpen az összefüggések­ben való látás- és ábrázoloke- ■pesség fejlesztését, a politech­nikai-, és grafikai kepesseg művelését, a szocialista politi­kai, erkölcsi nevelést. A legszebb, tipikus gy érmék- munkák bemutatása mellett kiállításunk arra is törekszik, hogy rajzoktatásunk valódi helyzetét, nehézségeit is il­lusztrálja. Különös gondot fordítottunk arra, hogy a rajzoktatás gya­korlati vonatkozásait, iskola és termelőmunka szorosabb kap­csolatának kimunkálását érzé­keltessük. E funkciót töltik be a, kiállított metszet-, vetü- leti-j műszaki jellegű rajzok, és rekonstrukciós feladatok. A MÓDSZERTANI anyago­kat nyúitó táblán szemlélete­sen, tipikus fényképeken, il­lusztrált óravázlatokon keresz­tül is igyekeztünk a rajzokta­tás gyakorlati-műszaki, poli­technikai céljainak ^ megvalósí­tásához néhány egesz konkret módszeres példát is bemu­tatni. A szocialista politikai-erköl­csi nevelés gazdag lehetőségei­nek kiaknázásához szemléle­tes anyagot szolgáltatnak a ki­állított plakátok. Ezekből íl^önnyen leolvasható, mennyire szervesen, intenzíven tudja szolgálni a rajzoktatás a szoei- alista hazafiságra és proletár­nemzetköziségre nevelés, a kö­zösségi érzés és munkaszeretet kialakításának nagy céljait. Példaképpen említhetjük itt a november 7-eJ, április 4-el, a békeharccal, valamint a Ta­nácsköztársasággal foglalkozó, többnyire igen jól sikerült, egyszerű és mégis érzelmileg hatásos színezésű plakátokat. A szocialista erkölcsi és esz­tétikai nevelés fontos területe rajzoktatásunkban a népmű­vészettel, valamint a műalko­tásokkal való megismertetés. Ehhez kapcsolódik az egyik ' tábla módszeres anyaga. Ugyanezen á táblán a szocia­lista rajzoktatás dialektikus módszertani szemléletének konkrét megnyilvánulását is megfigyelhettük: a kifüggesz­tett kombinált rajztanmenet azt illusztrálja, hogy a külön­böző feladatok, hogyan kap­csolhatók szervesen össze az áb­rázolási képzéssel. Egyúttal a . rajzoktatás belső, dia’ektikus Összefüggéseit is szemléletesen példázza ez® tanmenet részlet. ÚJSZERŰNEK mondható a kiállítás II. részének az a tö­rekvése, hogy a külföldi és magyar gyermekrajzokat égir- egy témakörön belül csopor­tosítva — mutassa be. Ez az elrendezés lehetőséget ad arra, hogy a néző maga hasonlít­hassa össze: hogyan oldották meg ugyanazt a témát nyuga­ton, a kapitalista országokban, r^bink a szocialista orszá­^ t’*orn 1 égerben eete fél 8 érakor: Warreoié mestersége {EBiaoco-bértet, Bérletszünet* gokban. Az ilyenféle egybeve­tés pedig — legalább is bizo­nyos mértékig — összehasonlí­tásra ad alkalmat a szocialista és kapitalista országok rajzok­tatásának eredményei között is. Feltűnik, mennyire fogéko­nyan, ötletesen reagálnak a szputnyikokra, a szovjet tudo­mány legújabb győzelmeire a szovjet gyermekek. Ugyanez a téma természetesen ihleti erő­sen foglalkoztatja "nálunk is a gyermekeket, ezt tükrözi több fantáziarajz. Érdekes egybevetésre adnak alkalmat a munka-ábrázolások. Vegyük itt az „Útépítés” című angol munkát. (J. Ferrison-é.) Ez az angol gyermekrajz rész­ben a kompozíció érdekességé­vel, részben a színék (szürke- sárga-kék, stb.) erős kontraszt­jával ér el hatást. A reális tér­beli ábrázolás fogyatékos, a mozdulat merev, az alakok és arcok torzak, kezdetleges, ha­tározott vonalúak, de nyersek. — Ezzel szemben mennyire más például Koch Róbert „Ko­hászok” tárgyú akvarellja. Fi­nom, tipikus mozdulat-megfi­gyelésről tesz tanúságot, jó hatást ér el az izzó vasrúd színkiemelésevei, lényegében kiegyensúlyozott, harmonikus. Persze itt-sem hiányzik egé­szen a gyermekre .valló dara­bosság, de ez nem torzító,' nem nyers. MERÉSZ, ERŐS színekkel többnyire jó dekoratív hatást érnek el az argentin gyermek­rajzok. (Pl. Lidia Manzona képe.). Mennyivel harmoniku- sabban, vonzóbban tudják a mi gyermeklra j zaink a mező- gazdasági munka egy-egy jele­netét elénk tárni! A piros ár­nyalatok, a meleg színek gaz­dagsága milyen érzelmi közel­séget sugároz! Hadd említsük meg a legszebbek közül Káldor Katalin és Nyíró Edit munká­ját. A gyermek-arcképeknél is megfigyelhető az imént vázolt tendencia: általában a nyugati gyermek-portrék között van­nak hatásosak, merészek, érde­kesek is — lem mentesek azonban az erős torzításoktól, néhol bántó nyerseségtől sem. — Ezzel szemben a magyar gyermekek portiéit, azok leg­jobbjait éppen a finom megfi­gyelés, az érzelmi megközelí­tés, az ámyalatgazdagság és ugyanakkor jellemzésre törek­vés, a gondosság jellemzi. (Pl. Szabó Erzsébet, Kovács'István, Magyar Ilona rajzai.) Különösen szembetűnő a szocialista rajzoktatás, a terv­szerű, realista esztétikai neve­lés fölénye a csendéleteknél. Semmiképp nem véletlen, hogy a kiállítás legharmoniku- sabb, esztétikailag is legkelle­mesebb hatású gy^rmekrajzai — a szocialista országok gyer­mekeinek művei. A nyugati, kapitalista országok gyermek­rajzai gyakran hatásosait, erő­sen feltűnnek merészségükkel, de ugyanakkor nyugtalanító torzításaikkal, nyerseségükkel is. Általában nem érik el azt a,| finom, egységes hatást, ami például Sertnyev szovjet gyer­mek „Korcsolyázók” című ké­pe, — hogy csak egyetlen konk­rét példát említsünk. Nyilvánvaló, hogy a szocia­lista országok gyermekraj zaj­nak a reális látásra törekvés, a reális ábrázolás adja meg legfőbb vonzóerej. és vará­zsát. Hogy »a reális ábrázolás- mód ilyen magas fokára elju­tottak a gyermekek — ebben vitathatatlanul nagy része van a szocialista-realista rajzokta­tásnak is. NEHÉZ FELADAT egy rö­vid cikkben összefoglalni a ki­állított gyermek jzok bonyo­lult pedagógiai és esztétikai kérdéseit Ha a kiállításnak sikerült a nézőben megerősí­teni a rajzoktatás fontosságá­nak tudatát, ha a konkrét afiyagban határozottan meglát­tatja és megszeretteti a szocia­lista rajzoktatás nagyszerű célkitűzéseit, és eredményeit akkor azt mondhatjuk, hogy a kiállítás célját megközelítette, sőt lényegében el is érte. BERENCZNÉ, SAÁR ZSUZSA megyei rajz-szakfelügyelő, 1959. október 18, vasárnap: 1874-ben született Földessy Gyu­la irodalomtörténész, Ady-kutató. 1959. október 19, hétfő: 1919. A vöröshadsereg voronye­zsi győzelme, amellyel megkezd­ték az ellenforradalom erőinek szétzúzását. 1869-ben született Góth Sándor színművész. , <2 Névnap 0? Ne feledjük, hétfőn: PÉTER kedden: VENDEL timst — ANDORN AKTÄLY A ok­tóber I-től önálló védőnőt ka­pott. Megoldódik Egerbakta és Neszvaj védőnő-ellátása is, mert a közeljövőben ezt az állást betöltik.- A BÉLAPÁTFALVI Ce­ment- és Mészmű kőbányájá­ban rövidesen megoldják az egészségtelen levegőjű alagút szellőztetését. Amint a munka lehetővé teszi, egy cső beépíté­sével oldják \meg az alagút friss levegővel való ellátását. — JÓ KAPCSOLAT alakult ki az ifjúsági brigádok közt a szűcsi, rózsaszentmártoni és a petőfialtárói aknaüzemekben. A gépüzemi fiatalok is vállal­ták, hogy a kongresszusi mun­kaverseny során a gépek jó­karbantartásával segítik az ifjúsági brigádok munkáját.- PETŐFIBÁNYÁN munká­hoz látott a Vöröskereszt helyi csoportja. A szervezet 27 tagja rendszeres oktatásban részesíti a telep lakóit: egészségügyi fel- világosító munkát végez. — A MOST lezajlott párt- alapszervezeti vezetőségvá­lasztások során a régi vezető­ségi tagok 77 százalékát új­ból megválasztották a Mátra- vidéki Szénbányászati Tröszt alapszervezeteiben. Sxellemeskedés brrr... Ülsz a mozi, vagy a szín­ház nézőterén. Televíziót né­zel, vagy előadást hallgatsz a rádió előtt, múzeumban vagy tárlaton jársz és mindig van valaki, aki kommentálni igyekszik a látottakat, hallot­takat, s téged „szellemes be- köpéseivel” az idegsokkig ül­döz ... Neki nem elég az, amit az író, vagy a művész elmond. Kevesli azt. S azt hiszi, ne­ked is kevés. Éppen ezért úgy gondolja: ő azért született, hogy hozzátegye a magáét, segítse embertársai értelmé­nek tágulását. Szent hivatá­sának érzi, hogy belevakkant- son a legdrámaibb monológ­ba, hogy megjegyzést tegyen a haldokló hős alakításához. Neki kevés az, hogy a szín­padon Shaw szellemességé­vel, gondolataival , sziporká­zik a színész, ő szerénytele­nül hozzárakja a maga sat- tnya szellemességeit. ^ # De ne gondoljuk, hogy csak azért, mert nem érti a mú­zsát, a művészt, a művet.' (Bár ilyen is van, de most nem ezekről van szó.) Nem, nemcsak ezért. Hanem azért, mert feltűnési viszketegsé(H ben szenved, jobban tiszteli és szereti a maga gondolatait, hangját, mint a művészetét, vagy mint téged, aki ott ülsz mellette, előtte, vagy háta mögött. S ha rászólsz? Ó, uram bocsá’! Te vagy a „hák- lis pacák”, akinek semmi sem tetszik, aki miért nem ma­rad otthon, minek megy em­berek közé, aki nem érti meg a nagy szellemeket és nem ismeri a viccet. Hát igen, ebben ne ismer­jük a viccet! Még ha megsér­tődik szellemeskedő vala­kink, akkor sem. Mert nem lehet azt a végtelenségig el­hallgatni, hogy egyesek sok más ember. bosszantásával „szórakozzanak”. Az ilyen „szellemességtől” fázik as ember, s ha más nem hasz­nál, bizony „be kell fűteni”, de az ilyen szellemeskedővel éreztetni kell, hogy bár sokra becsüljük szellemét, semmit­mondó brillírozását, mégis arra kérjük — hallgasson. Hallgasson, amikor a mű­vészet szól a lelkekhez, mert ő még csak nem is kontár... (—P—) Iskolai tanterem épül társadalmi munkával Mindenki előtt ismeretes, hogy országunkban, így me­gyénkben is probléma az isko­lai tantermek hiánya. Álla­munk ezen úgy segít, hogy év­ről évre több iskolát épít, vagy ahol lehetséges, tanterembőví­tést alkalmaz. Természetesen, ez nem megy máról holnapra és az iskolák vezetőinek lelemé­nyességén is múlik a siker. Így van ez az egri X-es számú, Kertész utcai iskolában is. Mindössze három tanterme van az iskolának, amely a nagy lét­számhoz kevésnek bizonyul, ezért Jenei LászTónénak, az is­kola igazgatójának javasla­tára elhatározták, hogy az ud­varon levő ólat szétbontják és két tanterrpet építenek. Az építkezéshez költségük, illetve pénzük nem volt, azonban a jó szervezés eredményeképpen ma már ott tartanak, hogy rövide­sen átadhatják a két új tanter­met. Dicséretet érdemelnek azok a szülők, akik nap mint nap lelkesedéssel dolgoznak az építkezésen. Molnár Ferencné, Csutor Kálmánná, Cseh Mi- hályné és a többi szülők, fá­radságot nem ismerve megje­lennek csaknem mindennap és részt vesznek az építési mun­kákban. Sok segítséget nyújt a honvédség is, különösen a szak­munkában. E szép kezdeménye­zésből nem maradtak ki az üzemek se. Az egri ÉMÁSZ igazgatósága gépkocsikat bizto­sít az anyagszállításhoz, a ma­lom teherkocsijai ugyancsak vissz-fuvarban nyújtanak segít­séget a szállításnál. Kiszámol­ták már azt is, hogy körülbelül 156 ezer forint lesz az értéke a' két új tanteremnek, amelyhez mindössze 45 000 forintot kap­tak. Egy akarattal azon dol­goznak valamennyien, hogy mielőbb felépüljön a két tan* terem. Köszönet és elismerés illeti mindazokat, akik részt vesznek e két tanterem építésének munkálataiban. (k. b.) Értelmiségi bál Egerben A TIT Heves megyei tit­kársága 1959. október 24-én, este 9 órakor, értelmiségi bált rendez az egri Park Szálló összes termeiben. A jó hangulatról a Szalkai- tánczenekar, valamint tom­bola és szellemi olimpiász gondoskodik. Megjelenés csak meghívó­val. Meghívó igényelhető, jegyelővétel, asztalfoglalás a TIT megyei titkárságán. EGRI VÖRÖS CSILLAG 18—19-én: Szombattól hétfőig 18—19-én: Nincs előadás 18—19-én: Megtört a jég GYÖNGYÖSI PUSKIN 18—19-én: A szülői ház HATVANI VÖRÖS CSILLAG 18—19-én: Mi ketten egyedül HATVANI KOSSUTH 18- 6n: Névházasság . 19- én: Nincs előadás • FÜZESABONY 18—19-én: Az erőszak árnyékában HEVES 18- án: Nincs előadás 19- én: A kis hazug pétervAsAra l°-án: Bogáncs 19-én: Nincs előadás MUNKÁSOTTHON MOZI műsora: 1959. októbeÁ 18-án. vasárnap de. 11 órakor matiné: Két óceán titka 1959. október 18-án, vasárnap délután 5 és 7 órai kezdettel: Svejk (Hú ® / A fáradt és anyagilag kime­rült anya nem veszi észre a ve­szélyt: ismét ott állnak a játé­kos kirakati tábla előtt. Péter- ke megáll, belenéz a távoli cso­dákat feltáró kirakatba, futó és megszégyenítő pillantást vet saját babájára, amely még az imént elérhetetlen álomként lebegett két fekete szemecské- je előtt, földre dobja a jobb sorsra méltó kisipari gyárt­mányt és azt mondja, mint a generális a megfellebbezhetet­len parancsot: — Nekem mind kell! Évike már csak hiúságból sem marad le öccse mögött, sem kívánságban, sem hang­erősségben: — Nekem is mind kell! A két cseppség motoz a ki­rakat üvegtábláján és igyekszik elérni a rollert, a hintalovat, a vasutat és a többi színes apró­ságot. A mama ismeri övéit. Két felhívás hangzik a hazamenésre és komoly ígéret a makacsság esetleges megtorlására. Mind­kettő eredménytelen. Még ha­bozik a megzsarolt asszonv. hogy melyik kedvencén kezdje a verést, aztán dönt: a fió mégis Péter, ő is kezdte. Le­hajol és hármat ver Péter nad­rágjának hátulsó felére. Péter kitűnő ütemérzékkel azonnal trombitaszerűen ordításba kezd és mint a Pullmann-kocsik. az első jelentős rándításra. ki­mozdul megátalkodottságáből. A hároméves Évike még fel­néz anyjára bátortalanul, de mert a jelenlegi helyzet nem alkalmas további hadművele­tekre. megadja magát és ő is indul. Péterke még üvölt tor- kaszakadtából. Évike hallgatag, a fiatal mama sietősre fosia lépteit fia harsogása miatt Mi­re hazaérnek. Péterke abba­hagyja siralmait. Évike játékai közé teszi az új szerzeményt, meg is csókolja. Péterke pedig kajla szemmel néz anyjára, egy ideig somfordái, a meg­szenvedett és eleve megútált babát a sarokba vágja Utána sem néz. csak maga elé mond­ja: — Csúnya. 0. flJ fiatal mama a belvárosban la­kik és mert sok ideje nincs a sétára, de meg szórakozásból is — hadd lásson a gyerek — sétálnak hármasban, kéz a kézben. Hol a mama’időzik 3 ruházati bolt kirakata előtt, hol a gyermekeknek tűnik fel valami. A pöszén beszélő írét gyermek olykor megszólít ide­geneket hatalmas „Kézit csó- kojom!‘’-köszönéssel. A fiatal mama ilyenkor hosszú és gyer­mek elméhez méretezeti ma­gyarázatba bocsátkozik az il­lemet illetően. Az utcáKon és a tereken nagy a munkautáni forgalom. Mindenki bevásárolni siet a vacsorához. Évika és Péterke pedig édesanyjuk biztos kezén eveznek a forgatagban. Azaz­hogy. .: A imama nem eléggé vigyáz az irányra. Az áruház játékKirakata elé érnek. Péter­ke megáll, megveti a lábát, mint egykor Botond Bizánc falainál és azt mondja: Anu! Ez kell! Évike hirtelen kapcso­lódik a legújabb diplomáciai manőverhez és anyjára nézve, könyörtelen hangon kivágja: Nekem is kell! A két apróság az üveg mel­lett levő egyik babára mutat, amely bájos és csinált bamba- ságával fekszik félig kinyitott papírdobozkában. A fiatal ma­ma átlátja a fenyegető he'yze- tet és finom ellentmodásba megy gyermekeivel szemben:. — Éviké, neked van már >, ilyen kisbabád! Évike harsányan válaszol: — De kell! Péterke sírásra perdülő aj­kán ejti ki a könyörgést: — Nekem is kell! (Utánoz­hatatlan hangzóikat nem is igyekszeni kifejteni betűkben.) A fiatal mamp ezek után be­megy az áruházba és némi bel­ső vívódás és a gyerekekkel való évődés után megveszi a babát. A gyerekek nem is en­gedik becsomago'ni. mert ^azon vásárlási melegében összevesz­nek a babán a pult előtt: kié legyen. A mama most úiabb remérivtelen magyarázatba kezd. ho«v a baba kislánynak való. A vége» az. hogv a mama két babát vesz és indáinak ki­felé. Mindennapi egyéniségek ta magát és jussát, a horgász elevenségével és zsákmányéh­ségével az utazótáska után .ka­pott és alázatosan a nylon­baba arcába nézett. Annak nem lehettek a legkényelme­sebb gondolatai, szeme közén a megbántottság és a feszen­gés árnyékai repkedtek, de megadta magát az utazási kel­lemetlenségek első esetének-. A férfi suta mozdulatokkal csetlett-botlott a lány mellett, aki kényszeredetten válaszolta tolakodásnak is, meg udvarias­ságnak is nevezhető társaság­nak. Már az állomás sínpárjai között lépkedtek, amikor a lány arca felderült, kicsit neki is pirult, mert két fiatalember jött nyomban utána; az egyik ■ harsányan és otthonosan rá­köszönt: 1 — Szevasz, Nelly, te is most jössz? A lány kedvesen és huncu­tul visszaszólt: — Persze, én Is kivártam az utolsó vonatot. — És mint aki régen ismert szöveget nond, megköszönte egy fél morgással a középkorú férfi szívességét, átvette az utazótáskát az izza­dó lovagtól, ott a sínek között a földre tette, megvárta a fiú­kat, lekezelt velük és be sem várva a felszállást, • beszélni kezdték: hol voltak a nyáron, mit csináltak, milyen élmé­nyük volt itt meg ott, mi új­ság az egyetemen, ki mit hal­lott a profokról meg* a kliniká­ról. És szentségtörő módon, sem a lány, sem a két fiú nem vet­te észre, hogy a középkorú fér­fiú lelkében minő rejtélyes ér­zések támadtak a fiatalsággal szemben és önmaga fiatalságá­val szemben, amely a tavaszi szelek' ostoba fúvósa miatt ré­gen , elszállt. A vásárlók A fiatal mama fáradhatatlá- nul szereti két gyermekét. Az egyik hároméves, Évánas hiv- | ják, a másik alig egy eszten- * dővei ifjabb, de Péter névre hallgat. Ha hallgat, És mert a Az utazók A vasúti pénztárnál kígyó­zik a jegyváltók hosszú sora A lassú csoszogásban egyik utas megnézi a másikat. Né­melyik jegyváltót a többiek hosszan megbámulják. A pénz- tárablakhoz épp most ér az £ karcsú, nyúlánk nő, akin ki­szabott szürke kosztüm feszül kezén nylonkesztyű, kézitáskí lóg a karján, nylonba csoma­golt teniszütő az egyik kezé­ben. A pénztár előtti asztal­kára már korábban letett« nylonhálóját és utazó táská­ját, majd azok mellé teszi í gondosan csomagolt tenisz­ütőt is. Mindezt kimért és ste­ril mozdulatokkal, mint aho­gyan az arca is mozdulatlan bár kíváncsi, amikor észreveszi, hogy többen nézik őt. Szemeil nem koptatja feleslegesen, tu­datosan és önérzetesen hang­súlyozza a szavakat, amiket < pénztárossal vált, s amikor í Debrecenig szóló jegyet meg­kapja, ünnepélyes elevenség­gel nyúl táskája, ó teletömött nylonháló, a teniszütő (ugyan­csak nylonba csomagolva) me; a kézikosár után. Mögötte középkorú férfi kö vetkezett a jegyváltással. Sze­mét nehezen tudta elszakíta ni a karcsú-nyúlánk csodáról még az üzlet pillanatában is pedig esélyei az ismerkedésit és a rokonszenvre alig töbl volt a semminél: másfél fejje alacsonyabb volt a lánynál, aK hideg és rideg, bár nagyo: szép jelenségnek tűnt az éle: világításban is. A férfinak azonban segítse gére sietett a véletlen. A lan: kosara a nylonhálóval össze akadt és a középkorú féri gyorsan kapott a kínál «ozi alkalmon: széles vigyorgássá ajánlotta fel a szolgálatait é máris nyúlt a kosár meg a sza­tyor után. A lány halkan és hűvösen >mrnt akinek a szíye és a fog ísera is nylonból van. elhárí >totta a férfi segítségét: , > — Köszönöm. 1 A férfi most mór nem hagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom