Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-18 / 245. szám
ÍJW. olrtöber 18., vasárnap WEPÜISAO 3 \ ;W' ’I. ■ Vetnek megint a határban. Szórják a földbe a magot és kísértés ilyenkor költőfélének a határba menni, ősz, magvetés — megannyi csábítás, ami elöl írás nélkül kitérni aligha lehet. Igaz, más már ennek a vetésnek a hangulata, más írt ad a költeménynek és tudja csoda, nem nevezhető romantikusnak, mégsem baj. Szántó-vető ember van is meg nincs is, attól függ, hogyan fogja fel az ember. Nincs az a fajta, akire korábban ráillett a szó. Napbamította, cserzett arcú ember zsákkal a nyakában, magányosan járó, kis földjén poroszkáló vető paraszt, ahogyan a markából szórja a. búzát — ilyen nincs. A vetőgép körül sincs magányos ember. Leg- alábis erre, Besenyőtelek, Heves kornyékén és tovább, nem látni ilyet. Nyüzsög, mozog a határ. Fúj, erőlködik az őszi szél, hoz-- •a, viszi a hangot a széles, frissen szántott földsávok felett. .'..z öles, nagy határban, amott, fönt a szekerek, zsákok. Jön- nennek emitt a vetőgépek, le s fel, nyomukban a boro_ nák. Az emberek át-átkiálta- ♦ r.ak egymáshoz ” és a hangjuk összevegyül a távolban pöfögő traktorok zajával. Iparkodnak, kedvvel dolgoznak, érezni körülöttük: újat kezdtünk, mást, mint ami eddig volt. A kezdés izgalma érzik, meg a lendülete is. Vetnek, dolgoznak az új termelőszövetkezetek. Megkezdték. A besenyőtei- ki határban eltűntek a mezsgyék, messze, ameddig elláthat a szem, tcr- inelőszövetkeés Hódi György, a hevesi Hala- fai.1 Tsz tagjai, a vetőgépet etetik. Mozgó> nyüzsgő kép ez is. A magot szórják, a búzát vetik, a besenyőtelki Előre tagjai. A nevük magában ennyit jelent a feljegyzésekben: 545 hold birtokon 67 család. Történetük röviden: amolyan jó középparasztok'elhatározták, közösen gazdálkodnak mostmár, ahogy mondják: a nagyüzemi gazdálkodás útját járják. Persze, sokkal hosszabb ez a történet, sokkal színesebb, elevenebb és bővebb is. Sbk-sok részlete van, éppen annyi, talán, mint ahány tagot számlál a termelőszövetkezet. Külön-külön minden embernek volna elbeszélni- valója, hogyan történt, miként az elhatározás. Mi győzte őt még, miért változtatott a régi életén és így tovább. Most már persze bármennyire közel esik még hozzánk a tavasz, régi történet ez valamennyi, mert az emberek újat kezdtek. Egy újabb történelem bevezetője íródik, most níár egy közös és nagy történeté. Az őszi munkák sora vége felé jár, befejezi lassan ki-ki a magáét és egyre többen jönnek a közös földekre a munkát kezdeni. Kint a mezőn/ most lehetnek vagy harmincam Szabó Mihály, az elnök és Mlinkó Zsigmond brigádveaető tájékoztatnak:’ — Nem, nem október 1-gyel kezdtek, régebben már. A mezőn a mupkát nem lehet így dátumhoz kötni és mikor elhatározták, hogy közösen gazdálkodnak, ez egy új élet vállalása volt és mindnyájan egyetértettek abban, hogy csak úgy sikerülhet, ha mindenki szíwel-lélekkel dolgozik. így alakult az élet, ehhez kell alkalmazkodni, és ahogy leírták a nevüket a belépési nyilatkozatra, azóta nincs itt semmi baj, hozták a vetőmagot, és jönnek is dolgozni. Földben van már tíz holdnyi árpa, itt-ott ki is kelt. Hét holdon takarmányt vetettek és a búzából is a földbe került eddig 70 holdnyi. Ha október 1-gyel indulna csak a munka, bizony sehol sem állnának még. Besenyőtelek határa sík terület, jó föld. Megállunk egy pár szóra, kissé beszélgetni: A vetőgép körül azt mondja Cza kő Vencel: — Nem idegen már itt, Besenyőtelek kőiül a közös munka. Akiket itt látnak kint dolgozni, együtt voltunk mi korábban is a termelőszövetkezeti csoportban. Más ez is. meg az is, de valamit mégiscsak tanult az ember, hogy miként lehet a munkát együtt végezni. Jól termeltünk mi régebben is és-most is.,csak így szeretnénk. De még jobban. A mi földünkben eddig se állt derékig a parély, ezután se egyéni korukban is megvolt id-ott 240 mázsa is. jlgy, küzö- sen még többet akarnak. És máris pattan az ostor« Borhi Benjamin megindítja a lovakat. A gép után megy Czakó Vencel. — Viszontlátásra — mondják —, menni kell, a többiek dolgoznak, nincs idő ácsorogni. Az úton az ember az élményeket summázza. Besenyőtelken megindul és jól halad a munka. Itt már igen, de másutt hogyan? Ég a munka az emberek keze alatt, végig, 1 ezen a határon Vajon a lelkes hangulat, a munka lendülete hasonló másutt is? Érezni az új frisseségét? Heves. Jókora község, határán belül kilenc termelőszövetkezetet számlálnak, hét közülük új, a tavasszal alakult. Benn a faluban könnyű tájékozódni, csak éppen választani nehéz. — Hogy f dolgoz- , nak-e,. hogy megkezdték-e a munkát? Meg bizony, — mond- . ják a járási tanács épületében ' és sorolják rendre, hogy melyik termelőszövetkezet mit csinál, merre van, a földek melyikén dolgozik. Nem lehet elmenni egyszerre hétfelé és bizony nehéz válaszlani. Haladás, Ezüstkalász, vágy me- Tizennégy pár Ívik ...? Legyen a Haladás. A hevesi határ már más képet mutat. Emelkedik, süllyed és föl kell menni jócskán a dombocskák tetejéig, hogy az ember szabadjára tekintgessen szelte a vidéken. A Haladás Tsz tagjai is vetnek. Vagy 1.5-en épp egy dombon szórják a magot, odább előttük egy nagy, új traktoron Tóth János dolgozik, simítja a földet, Tóth János a Haladász Tsz traktorosa. No, nem tartozik oda, mert a neve nem szerepelt a tagság sorában. A gépállomáson van ő, de a Haladás Tsz-nek dolgozik. Neki kell megszántania a 670 holdat, a tsz földjeit. Fiatal ember, alig 25 éves, 17 lehetett, amikor a szakmát kezdte. Fölszántott már jó néhány holdat azóta és hogy most a nagy bjelo- rusz-traktorra került, ez — úgy mondja — a munkájának szép megbecsülése. Mert igaz, igyekszik az ember jól dolgozni, aztán jól esik, hogy így megbíznak benne, megbecsülik. Még ilyen nagyarányú munkát, mint ezekben a napokban, sohasem végzett. Látja, hogy s mint serénykednek, dolgoznak így a termelőszövetkezet tagjai és igyekszik ő is. Meg van vele elégedve Holló Ferenc, a brigádvezető is. Holló Ferenc,' a régebbi 17 holdas egyéni gazda, új vezető ember. A csoda tudja, hol tanulta, mikor, de igazi vezető lett, annyi biztos. — Igen, a traktoros1 nagyszerű munkás, meg vagyunk vele elégedve — így nyilatkozik, majd elmondja art is, hogy bár új ez a traktor, és kitűnően működik, van egy hátránya a régivel szemben. Fönt, a -vezető közelében van meg a földet- Ha meg jön valaki, visszaereszti, akkor már tökéletes minden. Nem kell leszállni a gépről az- ekét iga* zítgatni. — Ez a Tóth-fiú becsületesen dolgozik., nem lehetne rá panaszkodni — mondja Holló Ferenc. Mutatja a colstokot, amivel a szántts mélységét mért, de van itt más is, amit figyelni kell, nézni — nem könnyű feladat irányítani. Beszélgetünk, s elhald mellettünk égj boronás, Holló Ferenc mindjárt megjegyzi: — Emeld meg gyakrabban a boronát, összetolod, nézd csak, a magot. > Megmagyarázza, hogy nagyon kell ügyelni, mert most is az történt, hogy a boronába beleakad a gaz, túrja maga előtt a földet, a földdel égyütt megy a mag is, és ha nem emelik, meg, nem szórják le a földet, majd csodálkozhatnak, ha üres foltokat lelnek a vetésben. Igaz. az emberek nagy része jó gazda, műtatja sorban: az ott Fülöv László, amott Orosz Zsigmond Lpjer Józseffel, Cs. Nagy Benedek,, Nász János és a többiek is értik a dolgukat,' .alig akad valami javítanivaló a munkájukon. Ügy jöttek már ezek az emberek dolgozni, hogy ettől fökg a jövőben .minden. Nem kell ezeket noszogatni, és ha mégis szól nekik valamit, mindig megértik. f’iUöp Benedek, a hevesi Haladás Tsz tagja, a vetőgép után betakarja . a szemet a boronával. lóval .vetik a búzát a besenyőtelki Előre Tsz tagjai. Azzal nincs baj, ember van miridig elég, megértette itt már mindenki, hogy a munka lehet most is a jobb, a gazdagabb jövő fettétele és dolgoznak is szívesen. Majd arról beszél, hogy az irányítás itt a fő feladat, mert ahogy fölszabadult a föld, úgy kezdték el a vetést. Art kell megmondani, mikor merre menjenek az emberek, melyik táblába fogjanak. Beszélgetünk, közben Holló Ferenc osztogatja utasításait. Hol tanulta, merre? Azt mondja: jó gazdának nem kell ezt tanulni. Nagykökényes már nem ez a határ, nem ez a Tóth János az új belorusz-traktorral simltózza ael. -vi, eszik a a hevesi Haladás frissen szántott földjét. részükét a munkából az emberek, 37 családból valamennyi, s nem lesz ift gond a 917 hold föld megművelésével. Az önkéntesség legjobb példájául Katona Imrénét említi, aki mikor látta, hogy nincs elég férfi a vontató körül, saját munkáját hagyta ott és elszaladt segíteni, Elkészül x-övidesen a termelőszövetkezet istállója, a napokban hozzák a teheneket, lesz vagy 52. Molnár Károly, a gondozójuk, régi szakember, igen jól érti. Várja már, hogy összegyűljön az' állománya, hogy a munkát ő is meg tudja kezdeni. Papíron készen vannak előre a tervei. Sokat fog jövedelmezni az az ötven tehén — ezt ő megígéri. Végig a határban serényen megy a munka. Akik most kezdték, ime, nagy kedvvel, szívesen csinálják az új ízgálmá- val. * v ‘ .És a régi termelőszövetkezetek? No, igen, itt is halad a munka, de mennyire. ..! Csakhát ez már tavaly is így volt fog. ' Itt az elnök, a '■ brigádvezető buzgón helyeselnek, majd arra terelődik a szó, hogy nézegették a munkaegység-könyvet, aztán az elhatározásuk a következő lett: — Nem az a lényeg, hogy sok munkaegység legyen és ezt az egész új formát így értelmezik: az a fontos, hogy egy munkaegység értéke nagy legyen és nem az, hogy százával számolják, viszont alig tudjanak rá adni valamit. Czakó Vencel még emlékezik, hogy a múltban az uradalmi birtokon nagyon meg voltak elégedve a terméssel, hogy ha a cukorrépa 160 mázsát termett egy holdon. Most >• A A -A J Az Egri Közúti Üzemi Vállalat (Eger, Grónai Sándor utca 16., telefon 11-20) ÁTVENNE könyvjőváirással 600-as nyomtávhoz, BILLENŐ VASCSILLÉKET, 0.75 m3 űrtartalommal kéziorsós fékkel, vagy fékállás-saL f'T 't t w “y Tr’V’y’T'1T’T,L!r t1 ▼’"r t f 1 a hidraulikája, onnan irányítja a traktoros, hogy milyen mélyen vágjon a földbe az eke. Hallotta már másutt, hogy amikor nincs a közelben senki, a traktoros ugyancsak felhúzza az ekét, s így gyorsabban halad, de nem fordítja jól Az újak szerte a megyében igyekeznek melléjük fölzárkózni. Láttuk, tapasztaltuk ... Szöveg: KISS JÁNOS Kép: MARKÜSZ LÁSZLÓ' Nagy jelentőségű párttörténeti, ideológiai művek a Kossuth Kiadó év végi terveiben íöbb, nagy jelentőségű párttörténeti és ideológiai művet helyez az olvasók asztalára a Kossuth Kiadó. Marx és Engels műveinek eUő két kötete után napvilágot lát a negyedik, míg a harmadik kötet, amelynek munkálataira hosz- szabb idő szükséges, a jövő év elején jelenik meg. Magyar' nyelven most jelenik meg a Szovjetunió Kommunista Pártjának története, amely Lenin útmutatásainak felhasználásával nemrég készült ll a Szovjetunióban. Az új párttörténeti tankönyv az orosz munkás- mozgalom kezdeteitől 1959-ig ismerteti az oroszországi, illetve a szovjet munkásmozgalom történetét ■A magyar munkásmozgalom mártírjairól a Szabadság vértanúi című gyűjtemény lát napvilágot, egy körülbelül száz arcképből álló album pedig a magyar munkásmozgalom már elhunyt kiemelkedő vezetőinek állít emléket. A magyar munkásmozgalom története válogatott dokumentumai hatodik kötete tartalmazza a kommunista intemacionálénak és Leninnek magyar vonatkozású írásait a külföldi lapokban megtalált adalékokat Egy másik nagy jelentőségű forráskiadványnak, az Adatok az ellenforradalom történetéhez (1949—1954) című munkának pedig a harmadik kötete lát napvilágot ebben a2 időszakban. Ezenkívül Két ősz címmel riportregény kerül kiadásra, Gárdos Géza tollából. A mai tárgyú . politikai művek közül kiemelkedik dr. Münnich Fe- mncnek, az 1957. óta elhangzott beszédeit, megjelent írásait tartalmazó kötet, amelynek címe: Egységben a békéért a szocializmusért. A fasizmus szörnyűségeire emlékezteti majd az olvasót a Naplók a, varsói gettóból! című kötet. A nyugatnémet gazdasági és politikai ólet visszásságaira mutat ra G. haumann és íi. Sandberg:. Szép kis vircsaft c. könyve. Kocskás Sándor és Vezér Erzsébet válogatásában. A nacionalizmus alkonya cím- , mel kötet jelenik meg Adj' ; Endrének a hazafiságrói szóló . és a népámító nacionalizmus • ellen harcoló írásaiból, beve• zető tanulmánnyal és jegyae- ■ tekkel. 1
