Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-11 / 239. szám

1959. október 11., vasárnap

népújság

s

Szántanak a traktorok . • .

SZÜRKÉS, barnaszínü ruhát ölt az egész határ. Reggelenként már dér csípi meg a

fák leveleit, s a ritkuló lombok közt egyre gyengébb erővel tör át a vénasszonyok nyarának napsugara. A földekről lassanként bekerül a cukorrépa és a zörgős kukorica- szár. s ameddig csak a szem

ellát, egyhangú, sivár lesz az

egész világ. Mégis, mozgalmas az élet ezeken a napokban, mert miközben haldoklik a

természet, az emberek már az új élet előkészítésén fáradoznak, szorgalmas munkájukkal igyekeznek megteremteni a jövő évi kenyérnekvalót.

Soha ennyi traktor nem dolgozott a határban, soha ilyen zúgás és berregés nem verte még fel a távoli mezők csendjét. mint az idén. Serényen forognak az acélkerékek, mély barázdákat szántanak az ekék, és erős vetőgépek, acélcsövein át minden darab földön a talajba kerül a gabona. Van is ilyenkor ezer gondja-baja a Füzesabonyi Gépállomás minden emberének. A mezőgazdaság szocialista átszervezése, a megnövekedett termelőszövetkezeti vagyon sok-sok tennivalóval szaporította a gépállomás gondjait is. Simon Mihály főmezőgazdász elmondja, hogy a ■ tavalyi 3 és félezer holdnyi tsz-területtel szemben, az idén 25 ezer hold szövetkezeti föld megmunkálása vár reájuk.

Megnövekedtek tehát a feladatok és természetes, hogy ezt nagyobb erőfeszítések és gondosabb munka árán sikerül csak teljesíteni.

— Bizony, sok szervezeti intézkedésre volt Szükség — mondja —, hogy helyt tudjunk állni ezekben a napokban. Először is,sokat jelentett az állam segítsége, mert erőgépeink száma csaknem száz darabra növekedett. Kaptunk új vetőgépeket; lánctalpas és gumikerekű traktorokat, műtrágyaszóró berendezéseket, nehéz fogasokat. Bjelorussz és U—28- as típusú gépeket. Igaz, még ez sem lett volna elegendő, ha nem szervezzük meg jól a munkát.

a gépállomás vezetői

már augusztusban kiadták a jelszót, hogy a csépléstől felszabadult erőgépek máris menjenek szántani. Ennek köszönhető, hogy ebben a hónapban 5 ezer normálholdon elvégezték az ősziek alá való szántást, amit szeptember hónapban kilenc ezerrel tetéztek. Ez

a szép eredmény természetesen nem született csak úgy magától. Mindenekelőtt el kellett osztaniuk a gépeket arányosan minden termelőszövetkezetnek, a szerződés, illetve) a területük nagysága szerint. A füzesabonyi Petőfi Tsz, amely most már három és fél ezer holdas gazdasággá fejlődött, kilenc erőgépet kapott az őszi szántás-vetésekhez.

Szigorú intézkedésedet hoztak, amelyben egy időre szüneteltették a szállításokat és minden erőgépet, ezek, között a 15 vontatót is, az őszi talaj- munkákhoz rendelték ki. Tizenhat gépnél bevezették a váltott műszakot, a többieknél pedig a szüljséglet szerint nyújtott műszakban dolgoznak a traktorosok. Több új jelentkezőt is felvettek a gépállomásra és traktorra ültettek erekben a hetekben, s a közeljövőben erek nagy részét négyhónapos traktoros iskolára kü’dik. Másfél év alatt 100 emberrel végeztetik majd el ezt a magasabb műszaki képzést adó tanfolyamot.

Nincs hiba az üzemanyagellátással sem, a jó szervezés erről is gondoskodik. A tartály- kocsi menetrend szerint jelenik meg naponként az egyes brigádszállásokon, és pontosan kiszállítja a felhasználandó üzemanyagot. Nem adódhat komolyabb kiesés műszaki hibából sem, mert minden bri- gádszálláson ott van a körzeti szerelő, aki azonnal segít. Egykét kisebb hibán, csapágykiol- vadáson kívül nem is adódott még komolyabb fennakadás. Ha esetleg a szerelő sem tudja a hibát orvosolni, vagy nem győzi a munkát, ■ akkor a központi műhely szerelői segítenek.

Épp most gördült be egy Zetor a gépműhely elé. Barta János gépe ez, aki éppen a Szabad Nép Tsz-nél hengere- zett, és közben zárlatos lett a masinája. Egy-kettőre előkerül a\villanyszerelő, kijavítja a vezetékhibát és a gép máris folytathatja munkáját.

FÖLDI ISTVÁN üzemgazdász papírt, ceruzát kotor elő, és számítgatja, mit is jelent számokban ez a jó munka, a nagy igyekezet., A sok szép teljesítmény együttesen az őszi terv 54 százalékos teljesítését jelenti, ebből az őszi talajmunkák 50 százalékos eredménye is kimutatható. A továbbiakban elmondja még kérésünkre Földi elvtárs azt is, hogy a kongresszusi munka- verseny milyen termékenyítő, jó hatással van az itteni munkákra.

A Kimutatások szerint hct brigád traktorosai keltek nemes versenyre, és ezek között is a Szihalom községben dolgozó Vörös Csillag-brigád tagjai járnak a? élen. Őszi talaj- munka tervüket 54 százalékra tel 'esítették, és tagjaik egytől egyig szorgalmas, becsületes emberek, jó traktoristák. Tóth Benjamin, aki gumikerekű vontatójával szánt, 88 százalékra teljesítette már eddig az őszi tervét. Még ennél is jobb Csíki Sándor eredménye, aki DT-traktort vezet, és már a 91 százaléknál tart.

A brigádok versenyében dicséret illeti még a Komszo- mol-brigád tagjait, az őszi munkák 50 százalékos együttes teljesítéséért. Az éves tervük teljesítésével pedig ők állnak a legjobban, hiszen eddig már 103 százalékos eredményt értek el ebben. Legjobbja ikat: Subicz Józsefet, Kerekes Józsefet és Cseh Lajost méltán érheti hát a dicsérő szó. A brigádversenyek igen jó ösztönzője az a sok tárgy- jutalom, amit a gépállomás vezetősége a legjobbaknak szándékozik juttatni. Az első díj pl. egy konyhabútor, .ezenfelül sok rádió, mosógép, kerékpár, és számtalan más értékes tárgy kerül majd kiosztásra.

Minden traktor, minden erőgép,szánt tehát ezekben a hetekben a füzesabonyi gépállomás körzetében. A derék traktorosok munkája, az üzemvezetőség sok sok hatásos intézkedése, és szervezőkészsége meg is hozta a kívánt eredményeket. Egész pontos határidőt még nem tudunk mondani, nem is akarunk jósolgatni — mondja befejezőben Simon elvtárs az őszi vetésekre vonatkozólag —.de egy biztos,hogy a rossiz idő beálltával már minden talpalatnyi föld felszántva. és minden szem gabona elvetve várja majd az új tavaszt.

AZ IDŐ SÜRGET, a naptár

egyre fogyó lapjai már október közepét mutatnak, sietn! Kell tehát mindén munkával. Használják hát ki a jó idő minden percét a gépállomás dolgozói', mert minden nappal, minden darab föle? felszántásával újabb és újabb csatát nyernek. Most rajtuk múlik dörítő- en, milyen lesz termelőszövetkezeteink jövő évi termése, dolgozó népünk kenyere.

Mosolygó szőlőfürtök

A' tanácselnök-helyettessel, Bognár Lászlóval, rójuk a patai utcákat. Embert keresünk, aki el tudja mondani a patai szőlőtelepítések történetét. Sajnos, azonban ilyen embert nem találunk, mert a szőlőtermesztés hagyományának leghűségesebb ápolói kint vannak a földeken és a hegyes-völgyes határban. hiába is keresnénk őket.

Maka János, nyolcholdas gazdát a pincetornácban találjuk, krumpliválogatás közben. Az itjeniek úgy tartják őt számon, mint gz egyik legkitűnőbb szőlőművelőt. Amikor letelepedtünk, tüstént nekifogott a telepítés. művelés, csemegézés. borkészítés, hordótisztítás fortélyainak az ismertetéséhez. A szakkifejezéseknek se vége, se hossza.

Mondom, Maki János jó gazda. Haját, bajszát őszbecsavarta az idő, de amikor a híres patai csemege hagyományaira tereljük a szót, egy pillanatra megáll a krumpliválogatás.

— Az apám mesélte, ő még a nagyapámtól hallotta, hogy valamikor — még a filoxéria előtt — a hegyen sutulták a szőlőt. Volt úgy, hogy az emberek napokig haza sem jöttek. Amikor mégis meggondolták magukat, megtöltötték a esobolyókat, hazahozták és ha

kifogyott a tartalma, újra eltávoztak.

— És a filoxéria után?

Maka János megsimogatta a

bajszát, gondolkodott, mintha a régmúlt időket kutatni

— Az kérem, rossz dolog volt. Csaknem az egész szőlő kipusztult, de a mi népünk újra telepített.

— Akkor került földbe a híres csemege?

—r Akkor, de sokkal nagyobb területen, mint azelőtt. A Kecs- kekő-dűlő déli oldala addig nem volt bedugdosva. de az emberek rájöttek, hogy ott terem a legjobb szőlő és ma már ott tartunk, hogy a Kecskekő- oldal fürtjeit nemcsak hazánkban. hanem más országokban is szívesen veszik, ahogy hallom.

Maka János pincéjétől az iskolába megyünk. Megnézzük a falu monográfiáját, de sajnos, kérdéseinkre itt sem kapunk választ. A gyöngyöspatai pedagógusok feldolgozták ugyan falujuk történetét, de ha részleteiben akarnák azt megmutatni, még többhónapi kutatómunkát kellene ráfordítani, mert gyöngvöspata maga, a történelem. A gót stílusban épült templom lőrésekkel ellátott tornya régmúlt idők harcairól, a megsárgult királyi oklevelek sorai „Patha” község gyakori

Szőlő alá fordít a traktor

Az egerszalóki Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagsága elhatározta, hogy 22 holdon szőlőt telepít, Az Egri Gépállomás traktorosa, Kelemen Károly szántja a termelőszövetkezet földjét. A hatalmas, lánctalpas traktor ekéje 60—80 centiméterre megforgatja a földet, minden bizonnyal jó szőlője lesz az egerszalóki Vörös Csillag Tsz-nek.

adományozásáról regélnek. Ezekből a hiteles dokumentumokból csak következtetni lehet arra. hogy a „Pathai” szőlők és borok birtoklásáért versenyt futottak az elmúlt századok ural

Az átvevőhelyen viszonylag ..szélcsend” van. Demény Miklós felvásárló azt mondja, hogy csak a délelőtti órákban van így. Délután viszont a szőlőskocsik szinte végeláthatatlan sorokban jönnek és addig még sem állnak, amíg 8—10 vagonnal át nem vesznek tőlük./

— Hová szállítanak? /

— A patai csemege kizárólag exportra megy. Ausztria. Svájc, Nyugat-Németország a szőlőnk útja már évek óta,

;— Szerződtek a gazdák?

— A termelőszövetkezetek 31, az egyéniek pedig 110 vagon csemegére kötöttek szerződést. De ez még nem végleges, mert szinte mindennap jönnek szerződést kötni.

A felvásárlótelep pénztárosával gyorsan számítást csinálunk és kitűnik, hogy a legszerényebb számítások szerint fc 10 millió forint az az összeg, amit csak a csemegeszőlőért kapnak Gyöngyöspatán.

Ezen az összegen tiz, 500 személyt befogadó kultúrházat lehetne építeni minden évben, jegyzi meg valaki a hatunK mögött. És az atyafinak igaza van. Sőt, mi hozzátesszük, hogy ez az összeg a közösben meghatványozódhat. Persze, az itteniek is jól tudják ezt, amire az a legjobb bizonyíték, hogy három tsz és három tszcs működik a községben. Jóllehet, ezek a nagyüzemi gazdaságok még nem foglalják magukban az emberek zömét, de működésük .meggyőző erővel bizonyítja. hogy egyre inkább a szövetkezeti gazdálkodás kerül fölénybe Gyöngyöspatán is.

Egyébként az átvevőhelyen látottak mindenben igazolták Maka János szavait, amikor az* mondotta, hogy mosolygó szőlő- fürtjeiket szívesen rnegvásárol- iák. A közmondás azt tartja, hogy a jó bornak nem kel] cégér. Ha ez áll valamire, a patai saszlára különösen áll. mert igencsak sorra lehetne iárni a Mátra aljai községeket, hogy olyan tükörtiszta mézédes csemegeszőlőt találjunk, mint amilyet Gyöngyöspaján a Kecske- kő-dűlő déli oldala érlel.'

ERKIJÁNOS

A kis falucska temetőjében besüppedt sírban alussza örök, álmát Gaál Kis János. A viharvert fejfán megkoptak a betűk, de azért még elég friss ahhoz, hogy akárki elolvashassa:

— Élt 66 évet.

Két esztendeje sincs, hogy az öreg Gaál Kis János elköltözött az árnyékvilágból, de fiainak azóta még nem telt egy sírkőre való. Nagyobbik fia, a János, akart ugyan már állíttatni többször is, de végül mindig másra kellett a pénz, így aztan húzódott a dolog egyik halottak napjától a másikig. A kisebbik fiú, a Pesta, meg a végrendelet nyilvánosság- rahozatala óta úgy megharagudott a megholtra, hogy sírját se kívánta azóta látni és még a gyerekeknek is megtiltotta, hogy akár egy szál virágot is kivigyenek a nagyapjuk sírjára.

— Kifuccsolt minket csúnyán az öreg — rázta az öklét Pesta az ég felé és nem tudott apjára gondolni másképp, csak gyűlölettel. Meggyűlölte nemcsak az öreget, de még testvérbátyját is, akire teljes egészében rászállt a vagyon.

— A Kelemenes három hold, a Baglyos öt __tűnődött magában Gaál Kis István és valahányszor ezekre a földekre gondolt, mindig elöntötte lelkét a keserűség.

Egymás mellett laktak a bátyjával, szomszédok voltak, de az öreg halála óta úgy néztek át egymáson, mint a levegqn. Nem szóltak az asszonyok se, de még a gyerekek is csak titokban játszhattak egymással.

— Meg ne tudjam, hogy barátkoztok — így az apjuk.

— Szóba ne álljatok azokkal a szarkafiókákkal — parancsolta és így lassan-lassan a gyerekek szívébe is átcsöpögött a gyűlölet.

YTadami egy esztendővel az öreg Gaál * Kis János halála után a kisebbik Gaál fiú a juttatott négy holddal beállt a szövetkezetbe, de János, a nagyobbik, kitartott.

— Könnyű neki! — mondogatta Pesta akkortájt. . — A Baglyos meg a Kelemenes a legjobb földek a faluban, Amikor felszakitja az eke a hantot, szinte csillog a zsír a rögeken. Ott aztán terem a búza, terem a kukorica, ott könnyű megmaradni egyéninek. Hej, de majd

SZALAY ISTVÁN:

ZJipcLZiőij- télidéit

meg tudná, hogy hol lakik a magyarok istene, ha neki is csak a juttatott négy holdon kellene gürcölnie. Majd megtudná, ha egyszer elveszítené az apai birtokot. Haj! Mert, nincs igazság a földön — rázta megint Pesta az öklét és tekintete egyszerre elborult.

— Nem! Nem bocsátók meg nekik soha! Se neki, se az apámnak.

Így kesergett magában és ilyenkor százszor meg ezerszer elátkozta tulajdon édesapját.

De alig rá egy másik esztendőre, Gaál Kis János is beballagott az elnökhöz.

— Belépnék a szövetkezetbe, Antal — kezdte a szót, de szemében megbújt a szomorúság. Kerekes Antal, a szövetkezet elnöke, szinte hinni se akart magának, amikor meghallotta János szavait.

— Belépnél? — kérdezte óvatosan. aztán, hogy János rábólmtott, mégiscsak megkérdezte:

— A Baglyossal, a Kelemenessel?

Az ember köhintett egyet-kettőt, aztán kevés idő után megszólalt:

— Azzal.

— Hát akkar itt a papír, János, aztán majd a tagság* eldönti:.. hanem azért mégiscsak szólhatnál valamit magad felől. Hogyan szántad rá magad?

P aál Kis János így mégse tudta elke- rülni azt, amit legjobban szeretett volna, amitől legjobban tartott. Magában már mindennel tisztában volt, de az más ... egészen más. Titokban remélte, hogy éppen csak alá kell írnia a papírt, dé most, hogy nem egészen úgy sikerült, ahogyan gondolta, egy kicsit meglepődött. Előkbtorta a cigarettát, megkínálta az elnököt is.

Kerekes Antalnak már sok ember megfordult a keze alatt tíz esztendő alatt, amióta megalakult a szövetkezet és tudta, hogy itt nem lehet csak nyílt kártyával játszani. Ide nem való fél ember, fél szív, {csak emberjraló, tetőtől tápig egész embet. Ezért szólt hát,

ezért akarta megtudni, hogy mi lakozik János belsejében.

Az ember rágyújtott, egy ideig nézte a pislákoló gyufaszálat, megvárta, amíg végig ég, aztán lassan, mint aki nagyon ráér, belenyomta a hamutartóba. Mélyet szippantott, aztán mégiscsak belefogott:

— Elég volt belőle, Antal. Érted, elég volt — kezdte a szót. — Ez a két esztendő, ami elmúlt felettünk, egészen megvénített.. .

— Pedig a Baglyos jó föld — szólt közbe az elnök. — Többet ér belőle egy hold, mint másutt három. Az egyéniek közül neked volt az idén is legjobb búzád, megaztán a jószágaid... azok se alávalók:,.

Gaál Kis János közelebb húzta a széket az asztalhoz és most már egyenesen az elnök szeme közé beszélt.

p rtem én. Antal, értem, hogy mit akarsz. Tiszta vizet a pohárba. Ezt akarod. Nektek nem elég csak a papír, hát elmondok mindent sorjában. Tudod te is nagyon jól, hogy meghalt, most két esztendeje, az apánk. Elment, rám hagyta a földeket, a Kelemenest, a Baglyost is. Engem úrrá tett. de halálos ellenségemé Pestát, az öcsémet. Tudod jól, egymás mellett lakunk, de mióta az apánk meghalt, még egymás kutyájának se füttyentünk a harag miatt. Én örültem a földnek, mi gondoztuk, ápoltuk az apámat, azt hittem, jogos a juss, az egész föld, az apai birtok. Két esztendő óta sok viz lefolyt a Tiszán. Sok minden megváltozott, csak öcsém lelkében maradt meg irántunk a harag, a gyűlölet. Mi gyűlöljük egymást, asszonyaink elfordítják fejüket, ha egymással szemközt találkoznak, és Ißssan-lassan gyűlölt lesz a föld is. Valahányszor beleengedem az ekét a zsíros, fekete földbe, mindig eszembe jut az öcsém, az apám testamentuma. Látom, ti jól megvagytok a szövetkezetben. Közétek állt az öcsém is, úgyszólván föld nélkül, aztán mivel se áll rosszabbul, mint akármelyik a tizenötholdasok közül.

Szóval, nekem elég volt ebből a gyűlölködésből, azt akarom, hogy engem ne átkozzon senki tovább a föld miatt. Ügy akarom, hogy legyen mindnyájunké a Baglyos, a Kelemenes. Legyen az enyém is, az öcsémé is. Békességet akarok, Antal, érted, békességet...

— Értelek, János — törte meg kevés idő múlva az elnök a csendet. — Tudom most már, hogy igazságot akarsz tenni és megértetted, hogy a földben nemcsak áldás, de átok is teremhet. Aztán itt, minálunk, bizonyosan megnyugszol majd, ha már megosztoztatok a földön, majd ha mindkettőtöknek igazság tétetett.

A legközelebbi közgyűlésen már ott ült

n az első sorban Gaál Kis János is. A tagságnak kellett döntenie miléte felöl, hogy maguk közé fogadják-e vagy aemi Egy akarattal emelte mindenki magasba a kezét, csak éppen Gaál Kis Pesta nem, aki azon töprengett, mi történhetett bátyjával, hisz még egy esztendővel ezelőtt hallani se akartak a szövetkezetről.

— Ellene szavazok! Nem kell ilyen ember közénk — vetett lángot benne újból a harag és cselekedetét* még szóval is megerősítette:

— Én .ellene szavazok!

Mindenki hazament már a gyűlésről, csak a két Gaál testvér, meg Kerekes Antal, az elnök maradtak még vissza egy ideig.

— Most tied is a föld, öcsém — bökte ki a szót az öregebb Gaál fiú.

— Nincs helye már a haragnak.

— Kisemmiztetek az apámmal együtt, kiforgattatok a vagyonból, kapzsi Voltál, gonosz ... — sziszegte Pesta a bátyja felé. — De nem baj! Én megtaláltam itt a számításomat, nincs rosszabb sorom, mint neked az apai jusson, hanem azt kérdezem, mit keresel itt a tisztességes emberek között?

Gaál Kis János arcát elöntötte a vér. de aztán egy pillanat múlva megsápadt egészen.

— Igazságot jöttem tenni, Pesta. Érted? Igazságot. Mostmár neked is teremni fog a Baglyos, az egész apai juss. Legyen hát vége a haragnak...

őst már újra testvérek vagytok — szólt csendesen az elnök is és Pesta vállaira tette a kezét. Pesta nem szólt egy ideig, csak később nyújtotta bátyja felé kézfogásra kérges tenyerét.

M'