Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-11 / 239. szám

I

4

nepcjsag

1959. október 11., vasárra*

Shaw: Warrenné mestersége az egri Gárdonyi Géza Színházban

Az egri Gárdonyi Géza Színház művészei a Heves megyei városokban és falvákban csaknem három hétig játszották G. B. Shaw Warrenné mester- * sége című színművét, amíg október 9-én sor került az egri bemutatóra is. Ennek ellenére, vagy talán ezért: a bemutatónak megvolt az a lázas, vizsgázó hangulata, amely a siker és a fiaskó között vezeti a mű ; vészt és a közönséget egyformán.

G. B. Shaw úgynevezett,,ne- héz ember”. Nemcsak azért, mert a század végén, a csipkelődő és- szakmáját szerető Scritikus eltitkolt bűneivel és hitványságával együtt rakiá mérlegre az angol társadalmat és teszi ezt úgy, hogy közben ítéletet mond az egyes emberekről, osztályokról és olyan alapadottságokról (á pénz körüli hajsza, a vagyon és a nyomor ellentéte, stb.), amelyek kegyetlen sorsokat alakítanak a kapitalista Angliában. Shaw darabjában a társadalmi mozgás nem olyan eleven, mint más íróknál: nem a gyorsan rohanó cselekvés irama löki hőséit a tragédia, vagy az egyszerűbb megoldás felé, hanem az erkölcsi dilemma, amely ravaszul megfogalmazott mondatokban éleződik ki’ veszekedéssé, alkudozássá. A sorsok a társadalmi érintkezés formáinak tudatos használásával győzik le egymást G. B. Shawnál, s mire a negyedig felvonásnak végé: megértjük a hosszúéletű, magányos gúnyolódót, aki a szatíra görbe tükrében mutatta meg az igazságot az angol társadalomnak. S amíg mindenki igazolni igyekszik magát és álláspontját, mindenkiről kiderülnek összes hibái, amelyek az embereket összekötik és elválasztják egymástól,

A darabot Sprok György rendezte. Feladatának nehézségeit kell említenem először ahhoz, hogy munkájáról véleményt mondhassak. Sprok György alig két hónapja ismeri az egri színház együttesét. A művészekben levő karakter-adottságokat sokszor igen hosszú együttműködés eredményeképpen isméri meg a rendező ahhoz, hogy a színészből a kívánt jellemet hozza ki & úgy, ahogyan azt a szerző megalkotta. Sprok György kapott hat kitűnő művészt és belőlük építette fel Shaw világát. Nem egyszerű dolog: visszahozni egy társadalmi levegőt, a rothadó és a bomlás illatát árasztó századvég Angliáját. Ügy érzem, a rendező arra törekedett, hogy a pengeéles mondatokból kerek egész esemény szülessék, lélektanilag igazolt helyzetek alakuljanak. A külső világ, a személyek és jellemek külső díszei és jellegzetességei nagyobb hangsúlyt nyertek felfogásában a kelleténél. A második felvonásig nem érezzük Shaw savát-borsát, mert a színészek külön-külön életet^ élnek, nem válik eggyé, egységgé a színpadi élet. Sprok György külön-külön formálta meg magában és a színpadon a jellemeket és azok egymáshoz való viszonyát, azok összeötvözését másodrendű kérdésnek tekintette. Ezért merer az első két felvonás. Warrenné mindent elsöprő és ténylegesen meglevő vitalitása sem elég ahhoz, hogy Shaw mondanivalójából dialógok, és feszültség keletkezzenek. A harmadik és negyedik felvonásban a helyzeteket sokkal biztosabban állítja be Sprok György és több gondot fordít a heves párbeszédek és gyilkoserejű mondatok hangsúly: színezésére. Shaw darabjának lényege a mondatokban egymást követő bírálat, az a szatíra & szellemesség, ahogyan az emberek levetkőznek a közönség előtt és bemutatják önmagukat és cselekedeteik okait. Mintha ezen a ponton némi adósságot csinált volna a közönséggel szemben Sprok György.

Ruttkay Mária alakítja War- ísnnét. ‘Nagyszerű figura. Bő 'Vére csaknem szótveti ezt az

| élnivágyó asszonyt. Temperamentuma egyik munkából a I másikba viszi, élni akar és tud. A bulldogképű báró jelenléte nem zavarja akkor ! sem, amikor a zöldfülű Fran- í kot húzza magához. Önmagá- J nak is hazudik, lelke legmé- j lyén is (ha van), saját hazug- | ságai ülnek a főhelyen. Csak ! önmagáért nézi a világot és ! azt csak annyiban fogadja el, í amennyiben megfelelnek az ő | érdekeiknek és hazugságainak.

I Lányához is azért ragaszko- 1 dik. hogy hazug , módon köze I legyen egy világhoz, amelybe Í ő be sem léphetett. Egy pon- j ton azért ő is sebezhető: az j esetlen falusi tiszteletes a lá- jnya apja és ez nagy szépséghiba egy nagy- és félvilági hölgynél Angliában. Magabiztos, mondatait úgy dobálja társaságbeli partnereinek, hogy elhisszük: valóban jó üzlet és ipar az ő foglalkozása. A lányával folytatott leszámoló párharca, a leszámolást beindító játékrész Frank-kel és Praed-del emlékezetes marad. S amikor megverten távozik, az átok keserű ízével szájában, nem sajnáljuk, mert az erkölcsi pplip a maga elhasznált vére helyett egészségeset szív áldozatai testéből. Néha talán nem gondolja végig szavai hatását, de ösztönösen érzi a hangsúlyt, hová, mire kell tennie.

Warrenné lányát, Vivie-t Stefanik Irén jeleníti meg. Fájó érzéssel írom le: itt szereposztási tévedés történt. Stefanik Irén kitűnő képességű színésznő, megjelenése, adottságai mély rokons zenvet keltenek. Tanúi voltunk tavalyi,- emlékezetes sikerének a Megperzselt lányokban, ahol néhány mondattal sokat adott. Az operettek és zenés vígjátékok évekig tartó állandó hatása alól azonban nehéz szabadulni. A stílus és eszköz tekintetében más kulccsal nyílik az egyik és megint más kulcsosai nyílik a másik világ kapuja. Ezt az átterhelést, illetve átváltási problémát Stefanik Irén maga is érezte. Ilyen bonyolult egyéniségnek a megformálása (Shaw ráadásul még fukar is a figurával szemben, Warrenné javára) és a négy felvonás állandó feszültsége, Shaw mondatainak dinamikája maga alá gyűrte az egyébként igen jóképességű Stefanik Irént. Az első két felvonásban szemmel láthatóan arra törekedett, hogy az együttesben maradjon, és amikor a súly nyomása csökken, a harmadik és negyedik felvonásban már eljut saját átértett mondanivalójáig. a jelenetekét biztosabban oldja meg és az egyéniségétől is távol álló jellemi figurában (Vivie makacs és keserű és ez teljes ellentéte Stefanik bájos asszonyiságáhak) élet keletkezik: a közönség nyíltszíni tapsban ad jutalmat kedvencének.

Frank, a vidéki tiszteletes, bohém, léhűtő fia — Pusztai Péter. A pipogya apa szemtelen fia mérték és gátlás nélkül zsarnokoskodik a tiszteletes úron, áld egykori hibája és szerelme miatt a poklok kínját éli át. Pusztai Péter elhiteti Vivie iránt érzett szerelmét, de belső tisztázatlansága az élettel és a társadalommal szemben nyilvánvaló. A művészlelkű Praedet ösztönösen barátjává avatja a maga módján, de mintha ezt a Frank-et az első két felvonás cselekménye nem nagyon érdekelné. A papiakban már több a nyegle Frank- nél és a negyedik felvonásnak számára vázlatosan megírt helyzeteiben férfivá emelkedik. Egy megjegyzés az ő számlájára különösen: nincs olyan indulat és színpadi helyzet, amely a helyes és színpadi beszédet korlátozhatja. Ez egyrészt önuralmi kérdés, a művészi fegyelem fontos problémája. Zavarja a közönség műélvezetét, főképp olyankor, amikor teljes értékű jellem- ábrázolást kapunk a művésztől

Sir Croftsot F. Nagy Imre játssza. Meg jelenésé tfen angol ez a báró, magatartásán azonban nem érezzük az arisztokrata lakkot: buldogképű, csak a munkakerülés szent kapitalista szabályai szerint tud és akar élni, de ez a Sir Crofts inkább egy angol átlagpolgár külsejét hordja és bensejéf vetíti. Az arisztokrata a társadalomfelettiség tudatában él és gondolkodik. És ez nem mindegy — még külsőségekben sem. Ha ez a Sir több fellengzősség- gel mozogna és beszélne, az előttünk megelevenedő angol társaság színjátéka és drámája reálisabb lenne. Shaw gyilkos mondatainak egynémelyikét jól emeli ki. A századvége szól ebből a mondatból is: „Nem sokat törődöm az ilyen vagy olyan vallási meggyőződéssel, de megvan a magam tisztességes hite, hogy a világ úgy van jól, ahogy van.” így beszél, mert arisztokrata Angliában és ráadásul milliói'vannak.

Jellemábrázolásban a legegyenletesebb teljesítményt Pálffy György nyújtja. Praed, a művészietek, nem vesz részt a péní utáni hajszában, nincs különös köze Warrenné mesterségéhez. öt a társadalmi konvenciók és a passzív ragaszkodás köti a romlott asz- szonyhoz. Ahogyan művészi önérzetével és az erősebb embereknek kijáró fejbólintással védekezik, ahogyan botjával alakokat rajzol beszélgetés közben a kerti terasz homokjába, ahogyan az arcán a megértés és megbántottság, a segíteni akarás és a megtorpanó indulatok találkoznak, elmélyült művészi munka eredményeit mutatják.

Csapó János tiszteletese, a mindenki kezében csak eszközférfi alakja, nem volt egészen hiteles. Talán a rendező intenciója miatt ez a vidéki, félszeg és félbemaradt ember a veszélyes mondatok első érintésére idegbajossá válik, holott a játék ilyen nyilvánvaló fogalmazása veszélyezteti az egész élmény sikerét. Pipogya ez az ember, nem mer visszaszólni a saját neveletlen fiának sem, de Shaw szerint ez az ember nem 'idegbajos, hanem csak félszeg, mint aki olyan titkot hord, amely egy életen át szégyenkezésre & önigazolásra kényszeríti. A papiakban, otthonában a legtermészetesebb, ott vannak eszközei önmaga megmutatására, hiteles is.

A díszleteket Szabó Lajos tervei alapján Kocsis Árpád és Jékli Sándor festették. Az in- terieurök sikerültek, de az angol tájról más elképzeléseim vannak, mint amit a színpadi vásznon kaptam.

Récz Ilona és Nádasy Géza jelmezei kitűnőek, korhűek.

Összegezésül: az évad első komoly erőpróbáját — kisebb- nagyobb egyenetlenségekkel — az egri színház sikeresen állta ki. Shaw-t játszani, az ő intellektuális és sokszor különcnek ható világát és véleménysorozatát drámává összefonni — nehéz feladat. De érdemes, mert fokmérője a művészi fejlődésnek.

FARKAS ANDRÁS

19534 október 11, vasárnap:

1944. Szeged felszabadulása.

1899. Megkezdődött az angol—búr háború.

1889-ben halt meg J. P. Joule angol fizikus, a hő- és elektromosáram mechanikai egyenértékének mégha tározója.

1424-ben íjalt meg Jan Zsiska cseh huszita hadvezér.

1884-ben született F. Bergius német vegyész, a szén cseppfolyósí- tásának felfedezője.

1959. október 12, hétfő:

A lengyel hadsereg napja.

1924. Megalakult a Moldavai Autonóm SZSZK, 1940-től Moldavai SZSZK.

1934-ben halt meg Kövesligethy Radó fizikus és csillagász, a magyar földrengésszolgálat megalapítója.

1504-ben halt meg Korvin János.

1924-bén halt meg Anatole France író. ■

C? Névnap C?

Ne feledjük,

hétfőn: MIKSA kedden: KALMAN, EDE

Hatvan város anyahonyuéből

Születtek: Radics Éva, Gulyás Erzsébet, Makó József. Fűrész Mihályi Pál Károly, Matányi István, Tótli Tibor, Dobák László, Széles Róbert, Hargitai Géza, Faj esik Katalin, Bazsik László, Nagy Erzsébet, Szabó Anna, Nagy Ildikó.

Házasságot kötöttek: Forgó

Joachim—Zsiga Mária, Klenik

László—Balázs Hona, Petii Károly —Vas Erzsébet, Brenner Géza—Lovász Irma, Dezső Barnabás—Bánáti Mária, Pap. István—Juhász Júliám»..

FILM:

Szülői ház

A magyarul beszélő szovjet film egy falusi leány viszontagságait meséli el. A filmet a Gyöngyösi Puskin Filmszínház október 15-től 19-ig mutatja be.

HÍREINK

/

— NAGY SIKERREL mutatta be a bodonyi KlSZ-szerve- zet a Vén bakancsos és fia, a huszár című színdarabot. Ügy tervezik, hogy a környező községekben is bemutatják a darabot.

— MA délelőtt a gyöngyösi Gazdakör helyiségében a hatvani és gyöngyösi járások békeharcosai baráti találkozót tartanak. Az ünnepi találkozó után külön autóbusszal a Mátrába utaznak.

— KISNÁNÁN csütörtökön végrehajtó bizottsági ülésen tárgyalták a fölművesszövetkezet téli felkészülésével kapcsolatos feladatokat és az áruellátás beszerzésének problémáit. ,

— A VERPELÉTI szőlészeti szakcsoport borpincéje föle présházat építenek, amelynek az alapozási munkáit már megkezdték. Az építkezésnél a szakcsoport tagjai is közreműködnek,- GYÖNGYÖSÖN a legutóbbi járási tanácsülésen György- bíró Ferenc, a járási tanács pénzügyi osztályának vezetője beszámolt a járás pénzügyi helyzetéről.

Ján Zsiska

535 ÉVE, — 1421. október 11-én halt meg Ján ZsisKa, a híres huszita hadvezér, a cseh nép történetének egyik kimagasló alakja.

Egyszerű, elszegényedett cseh kisnemesi családból származott. Mint fiatalember csakhamar élére került annak az elszegényedett cseh kisnemesi tábornak, amely eredményesen szállt szembe a dél-csehországi nagy földesurak túlkapásaival. Rövid ideig IV. Vencel cseh király udvarában, majd pedig a lengyel király zsoldjóban katonáskodott. A lengyelországi katonáskodása alatt igen sok hasznos haditapasztalatra tett szert. Ezeket to- vábbvíve később kialakította sajátos huszita harcmodorát, amellyel oly sokszor megfutamította és szétverte a német keresztes hadakat, s a velük szövetséges áruló, cseh nemesi és városi, patríciusi csapatokat.

A parasztság helyzete a feudális kizsákmányolás és az árutermelés fejlődése következtében egyre súlyosabb lett. A cseh szegényparasztságot kizsákmányolták: a földesurak, az egyház, az állam és a meggazdagodott német telepesek.

A papság birtokain volt a legsúlyosabb a kizsákmányolás. A katolikus egyház különböző címeken nagy összegeket szedett be a világi Urak birtokain lakó jobbágyoktól és a városi dolgozóktól is. Mindez j állandóan táplálta az egyház

MUNKÁSOTTHON MOZI műsora: október 11-én, vasárnap délelőtt 11 órakor matiné: Elveszett nyom

október 11-én, vasárnap délután 5 és 7 órai kezdettel: Svejk p.)

egr! vörös csillag

11—12-én:

Rakéta támaszpont EGRI BRÖDY

11— 12-én:

A 13-tis kedvenc GYÖNGYÖSI SZABADSÁG

U-én: Amigo ,

12- én: A tett színhelye Berlin GYÖNGYÖSI PUSKIN

l*-12-én:

A matrózok dala HATVANI VÖRÖS CSILLAG 11—12-én:

Kenyér, szerelem, fantázia HATVANI KOSSUTH

11-én: Vihar kapujában FÜZESABONY 11—12-én:- Sssereiam csütörtüic

HEVES

11—12-én:

Váratlan vendég PETERVASARA

11-én: Aranyszlmfónit. 11—12-én:

Kard és kocka

műsora.

Egerben délután */a 4 órakor: Warrenné mestersége (Ady-bérlet)

V2 8 érakor:

Warrenné mestersége (Bérletszünet)

Csányban este y, 8 órakor: Érdekházasság Hétfőn szünnap.

elleni gyűlöletet. Az elszegényedett cseh kisnemesség a városi közép- és kispolgársággal, valamint a városi plebe- jusi elemekkel és a szegényparasztsággal, „olcsóbb egyházat” követeltek, sőt egyes helyeken az egyházi birtokok elkobzását hangoztatták.

A XV. SZAZAD elején az elkeseredés oly nagyfokú lett a cseh népben, hogy erőteljes egyházellenes és németellenes, alapvetően pedig feudalizmusellenes nemzeti mozgalom indult meg: az un. huszita-mozgalom. Megindítója Húsz János prágai egyetemi tanár volt, aki szónoklataival igen nagy hatást gyakorolt a cseh népre.

Beszédeiben rámutatott arra, hogy milyen különbség van a dolgozók és a gazdagok életmódja között és arra is, hogy ezt meg lehet és meg is kell változtatni. Húsz részletesen kidolgozta tanait, amelyek gyorsan terjedtek a cseh nép körében. A német főpapok és urak — hatalmukat féltve — Húsz János elpusztítására törekedtek. Rávették a pápát, hogy idézze meg a konstanzi- zsinat elé. Húsz János — mivel Zsigmond német császártól és magyar királytól menlevele volt — megjelent a zsinaton, ahol végsőkig kitartott tanai mellett. Az egyházi' törvényszék máglyahalálra ítélte és kivégeztette.

Húsz János kivégzése ^ csak növelte az elkeseredést és 1419-ben Prágában nyílt felkelés tört ki. A ’husziták vidéken elfoglalták a király, a katolikus egyház és főurak birtokait. A pápa, hogy az eretnek mozgalmat felszámolja és Zsigmond királynak segítsen, kereszteshadjáratot hirdetett a husziták ellen.

A németek 1420—1431-ig öt I kereszteshadjáratot vezettek a husziták ellen, de mind az öt kudarccal végződött. Ehhez az első években nagymértékben hozzájárult a legkiválóbb huszita hadvezér, "Zsiska János is. 1420 márciusában a gyengén védhető Plzen városából 400 emberével a husziták jól megerősített városába és várába, Tábor városába vonult. (A forradalmi szárny táborita elnevezése innen ered.) Kiváió hadvezért képességeivel csakhamar kezébe vette az irányítást, és azt haláláig nem adta ki kezéből.

LEGNAGYOBB győzelmeit Zatec, Nemecky Brod és Ma- lesov városoknál aratta. Zsiska sikereit elsősorban az tette lehetővé, hogy a népre támaszkodott. Serege szegényparasztokból, városi plebejusi elemekből, kézművesekből állott.

Zsiska János, - 1421-ben

Rabi várának i nánál elvesztette látását, vakon is egymás után verte meg ellenfeleit. Zsiska aivezéreinek és bajtársainak szemével szinte látott, s mindig meg tudta találni a védelemre és a győzelmes támadásra a legalkalmasabb helyet. Gyors, ügyes és váratlan katonai hadmozdulataival szemben tehetetlennek bizonyultak a hűbéri nemesi hadsereg-vezetők. Idejekorán tudott visszavonulni, átcsoportosítani és akkor támadott, amikor azt az ellenség a legkevésbé várta.

Zsiska kitűnően megszervezte seregét és szigorú fegyelmet tartott táborában. A katona; rend elleni legkisebb fegyelemsértést és kihágást is megtorolta.

1424. október 11-én. amikór a szeretett hadvezér meghalt, katonái fájdalmuk és ragaszkodásuk jeléül „árváknak” nevezték magukat. A cseh falvak és városok egyszerű lakosai azonban örökké megtartották emlékezetükben a kiváló huszita hadvezért.

Később, az 1430-as/ években széthúzás miatt (kelyhesek árulása) elbukott a husziták mozgalma, de ennek ellenére a mozgalom a cseh nép egyik legnagyobb haladó öröksége Engels 1856. március 7-én kelt levelében azt írja Marx Károly- nak: „Csehországban minden valóban nemzeti mozgalom, nemcsak proletár, hanem a huszitákra erősen emlékeztető mellékízt is fog kapni”.

S valóban, a II. világháború idején . Element Gottwald Moszkvából a bátor husziták győzelmes harcainak példájávaí buzdította a hitleri fasiszta csapatok által elnyomott cseh népet. A jelszó, a huszita harci jelszó volt: ..Ellenségtől ne féljetek, tömegéire ne nézzetek, vágjátok csak, üssétek, ne maradjon élő lélek”. A lángoló felhívásnak lett is eredménye a nácik elleni harcban.

A FELSZABADULÄS után a cseh és szlovák dolgozó nép lerázta a kapitalizmus jármá; és a huszita forradalmi mozgalom hagyományainak jegyében szállt síki’a a szocializmus felépítéséért.

Dr. Molnár József, a TIT tagja.

/