Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-11 / 239. szám

1959. október II-, vasárnap nepcjsag 3 Pártértekezlet Gyöngyösen (Folytatás az 1. oldalról.) túl termelési tervüket. A taná­csi vállalatok hasonló jó. 2—3 százalékos emelkedést értek el 1958-ban. és 1959-ben is — ter­melési tervükhöz képest. A szövetkezeti ipar szintén túltel­jesítette 1958-ban is két és fél— három százalékkal termelési tervét, de néhány vállalat, kü­lönösen az építőipari dolgozók, ebben az évben 15—26 százalék­kal is emelték termelési tervü­ket. Külön örvendetes az a jelenség, hogy Gyöngyös város ösz- szes üzemei, elsősorban a párt március 6-i határoza­tának végrehajtása során, az önköltségcsökkentés te­rén jelentős előrehaladást mutattak fel. .Vem kétséges, hogy az önkölt­ség jelentős csökkentése első­sorban a pártkongresszus tisz­teletére megindult munkaver­seny eredménye. Ez a tény azt igazolja, hogy a vállalatok­nál és üzemeknél az alapszer­vezetek helyesen értelmezték és hajtották végre a párt már­cius 6-i határozatát. Meg kell említeni — hangsúlyozta Mol­nár Gusztáv elvtárs —, hogy a termelési eredmények és az önköltségcsökkentés tekinteté­ben. a kongresszusi munkaver­seny során életre kelt az újítómozgalom is. Egy-egy üzemben száztól 1200- ig terjedő újítást fogadtak el, ami azt mutatja, hogy a dol­gozók megértették az újító­mozgalom jelentőségét. Ennek az újitómozgalomnak egyik ki­fejezője például, hogy a 34-es számú AKÖV-nél állandó jel­legű újítási kiállítást rendez­tek. Emelkedő életszínvonal A dolgozók életszínvonalá­nak emelkedését városi szinten mutatja az a tény is, hogy pél­dául üzemeinkben az átlagos órabér szakmunkásoknak, az átlagos öt forintról 7—9 forin­tig emelkedett. Vagy mutatja az is, hogy például egy gépkocsivezető 840 forintos havi fizetésé­vel szemben ma átlag 1600 forintot keres. Az eddiginél talán legjobban mutatja az országos konszoli­dáció hatását, hogy a külön­böző vállalatok és üzemek be­ruházásai az utóbbi három év alatt túlhaladta a százmillió forintot. A fejlődés mellett azonban szükséges beszélni azokról a tényekről is. amelyek még ma is akadályozzák a termelés nö­vekedését. Például a tervezés rendszerében a terv számokat gyakran még ugyanabban a hónapban is többször módo­sítják. Ez a jelenség bizalmat­lanságot vált ki a dolgozókból a kongresszusi verseny vállalás­sal kapcsolatban. Gátolja a ta­nácsi vállalatok munkáját a kettős~ irányítás is, amely ab­ban domborodik ki, hogy a vá­rosi tanács ellenőrzése alá tar­tozó vállalatok nagy részét szervezetileg a megyei tanács tartja fenn magának és így gyakran ellentétes intézkedé­sek keresztezik egymást. Üze­meink nagy részénél — a bá­nyát kivéve — igen megnehé- zíti a további fejlődést a szak­munkásgárda, valamint a kö­zépműszaki törzsgárda kiala­kításának hiánya. Nem kétsé­ges, hogy az ok itt elsősorban a lakáskérdésben keresendő. Ezért szükséges volna, hogy a felsőbb szervek az országos la­kásépítésre szilit keretből na­gyobb arányú beruházásokat biztosítanának városunknak. Fejlődő mezőgazdaság A beszámoló későbbi részé­ben Molnár Gusztáv elvtárs Gyöngyös város mezőgazdasági helyzetéről beszólt. Hangsú­lyozta, hogy . az eddig hozott, a mező- gazdaságra vonatkozó párt­ós kormányhatározatok helyesek voltak és hatá­suk kedvező volt. A mezőgazdasági beruházások mértéke állandóan emelkedett és az elmúlt néhány év alatt mind a termelőszövetkezeti, mind az egyéni parasztok anyagilag megerősödtek. Különösen figyelemre mél­tó az Űj Élet Termelőszö­vetkezet termelési eredmé­nye, amely ez évben őszi árpából holdanként 22,5 mázsát, tava­szi árpából 16,5 mázsát, őszi búzából 12,6 mázsát takarított be. Kukoricából holdanként 55 mázsás termést értek el. Jónak ígérkezik ebben a ter­melőszövetkezetben a cukorré­patermés is, amely minden bi­zonnyal felülmúlja majd a ta­valyit. A tsz eredményei kima­gaslóak az állatenyésztés terén is, hiszen ez évben az évi tej- hozam tehenenként már meg­haladja a háromezer litert és csupán a tejeladás, a tagságnak mintegy félmillió forint jöve­delmet biztosít. Ezután arrpl beszélt, hogy az Állami Pince- gazdaság 1958-ban hatalmas összegeket fizetett ki a felvá­sárolt bor után és ugyanakkor a földművesszövétkezet 1958- ban több mint 20 millió forin- tott fizetett ki a gyöngyösi pa­rasztoknak termelvényeikért. A gyöngyösi szőlősgazdák 1957- ben szőlőből 136, 1938-ban 195 vagonnal adtak át a felvásárló szerveknek. ' Kiemelte az előadó az élet- színvonal emelkedésének mu­tatószámait, amelyek ékesen bizonyítják a lakosság vásárló­képességének növekedését. Gyöngyös város lakossági* 1959. első felében 14,5 szá­zalékkal több árut vásá­rolt, mint 1951. első felé­ben. Ugyanígy szólott a város ke­reskedelmi életének eredmé­nyeiről. illetve hiányosságairól is. Részletesen elemezte a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezése terén elért eredménye­ket és rámutatott azokra a fel­adatokra, amelyek megoldása a jövőben feladatként mutat­kozik. tek többségében a vállalati gazdálkodások terén még sok hiányosság van. Ennek éllenére a vállalatok ve­zetői általában pozitívan fogad­ták a népi ellenőrző tervek tevékenységét és egyre inkább érzik, hogy szükség van az el­lenőrzésre a munka, az ügyke­zelés megjavítása érdekében. A pártbizottság véleménye szerint azonban helyes volna, hogy ha a gyöngyösi vizsgálatokat más városból kijelölt ellenőrök vé­geznék, és ugyanakkor Gyön­gyös területéről más városok­ban végeznének az ellenőrök vizsgálatot. Áilamrendőrség és a bíróság, valamint az ügyészség munká­jának támogatása mellett ko­moly eredményeket ért el a közbiztonság az állampolgárok jogainak megvédése, s a va­gyonbiztonság terén. A rendőr­ség személyi állománya és a lakosság között kialakult jó kapcsolat eredményeként az utóbbi időben csökkent a bűn- cselekmények száma. Jellemző példa, hogy míg 1958 szeptember hónapban 165 esetben indult rendőrségi eljárás különböző bűncselekmények miatt, addig 1959. szeptember 1-ig 91 ilyen eset fordult elő. Abban, hogy a rendőrség ilyen eredményes munkát végzett, 'benne van á rendőrségi szerveknél létreho­zott pártszervezet jó munkája és az ügyészi szervek részéről adott konkrét segítség is. R tömegszervezetek tevékenysége A szakszervezetekről szólva az előadó elmondotta, hogy ko­moly probléma az, hogy a szak- szervezeti. bizottságokban az MSZMP csoportok még nem működnek megfelelően. A vá­lasztásoknál még bizonyos mér­tékig érezhető volt tevékenysé­gük, de munkájuk üteme a ké­sőbbi időkben alábbhagyott. Meg kell mondani azt is, hogy a kongresszusi munkaverseny kiszélesítésénél sem tevékeny­kednek kielégítő módon. Mind­ez nem jelenti a szakszervezet rossz munkáját, mert számos helyen és számos esetben mű­ködésük megfelelőnek mond­ható. A nőbizottságok munkájával kapcsolatban Molnár Gusztáv elvtárs hangsúlyozta: hiba. hogy Gyöngyösön évek óta nincs Kiépítve a városi nőbi­zottság szervezeti formája. Ezt a munkát lényegében a járási nőtanács vezetője látja el egy személyben. Fő tevékenysége volt a szülői munkaközösségre való támaszkodás, amely álta­lában sikerült is. Megállapít­ható. hogy iskoláinkban min­denütt jól működik a szülői munkaközösség, és igen sok se­gítséget adott ahhoz, hogy a pártbizottság a párt po­litikáját eljuttathassa a szülőkhöz az iskolán ke­resztül. Ugyancsak eredményes volt a szülői munkaközösség által megszervezett szülők akadémiá­jának előadás-sorozata is. A tümegszervezetek munká­jával kapcsolatosan meg kell még említeni a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság munkáját, valamint azokat a szervezete­ket. mint például a Magyar Honvédelmi Sportszövetség. Őszintén meg kell mondani, hogy ezekkel a szervezetekkel való kapcsolatunk gyenge és kicsúszott a pártbizottság ellen­őrzése alól. A tömegszervezetek közül külön is kiemelte az elő­adó a KISZ-szervezet munká­ját. Megállapította, hogy a. gyön­gyösi üzemekben a KlSZ-szer- vezeték tevékenysége jónak mondható és közvetlenül segít­séget tudnak nyújtani az üzemi pártalapszervezeteknek .' is Ugyanakkor a pártszervezetek is támogatják a fiatalokat. A kiszesek munkájára jellemző, hogy a város területén több mint ötezer munkaórát végeztek társadalmi mun­kában a különböző fel­ajánlásaik teljesítése so­rán. Dicsőségükre válik az a tény­kedés if, hogy a termelőszövet­kezetek építkezéseihez ők ma­guk, több mint nyolcezer köb­méter követ termeltek. Feltét­lenül fejlődés tapasztalható az iskolai KISZ-szervezetek mun­kájában is. ahol elsősorban a fiatalok világnézeti nevelése kapott hangsúlyt. A továbbiak­ban Molnár Gusztáv elvtárs a városban levő pártszervezetek belső életével foglalkozott és részletesen eleipezte az ott vég­zett munka eredményeit és hiá­nyosságait. Végezetül megköszönte az elvtársak támogatását, vala­mint azt a segítséget, amit a politikai és gazdasági élet ve­zetői az elmúlt években a párt- bizottságnak adtak. Kérte az értekezletet, fogad­ja el a pártbizottság lemondá­sát. Vita a beszámoló felett S tanács munkájáról Külön hangsúlyozta az elő­adó a tanács eredményeit és munkájának hiányosságait. Ki­emelte. hogy a tanács munkájához nagy segítséget nyújtott a meg­választott MSZMP-csoport. Örömmel állapította meg azt is, hogy ugyancsak jó munkát vé­geznek a tanácson belül az ál­landó bizottságok. Gyöngyösön az utóbbi három év alatt közel tíz kilométer hosszú járdát épí­tettek a város olyan területein, ahol ilyen ezelőtt még sohasem volt. Jelentősebb építkezés volt a 100 személyes napközi otthon, az Epreskert úti orvosi rende­lő. a 900 személyes kertmozi, s a négyezer * személyes szabad­téri színpad. Csupán ez évben 1 525 000 forint értékű társadal­mi munkát végeztek a város dolgozói. Az eredmények mel­lett azonban vannak még hiá­nyosságok is a tanács munká­jában. táv a *t- ’ács mulasztásai közé sorolható az a tény is, hogy' az elmúlt időkben nem foglalkoztak eléggé a termelő- szövetkezetek megszilárdításá­val. noha ebben nemcsak a ta­nács. de hibás a párt VB is. Az utóbbi időkben túlsúlyba került a kulturális munka szervezése az előbb említett feladat terhé­re. A tanács egyes osztályainak vezetői nem minden esetben érzik át munkájuk felelősségét és sokszor intézkedéseikben bi­zonytalanság éhezhető. Sok olyan kérdésben — amit egy- égv tanácsi dolgozónak, vagy osztályvezetőnek ; kellene elin­téznie —, bizonytalankodnak és váriák a felettes szervek dön­tését. ^ A továbbiakban Molnár Gusz­táv elvtárs rátért a bíróság és ügyészé® által végzett munkák értéke’ésére. Külön kiemelte a népi ellenőrzés szerepét, amelv a városban általában jó mun­kát végzétt. A lefolytatott vizsgálatok azt igazolják, hogy az ese­IVÍolnár Gusztáv elvtárs be­számolója után az elnök meg­nyitotta a beszámoló feletti vi­tát. A vita során többek között hozzászóltak Halász Ernő, a Szakmaközi Bizottság elnöke, Krizner Adolf 19-es kommu­nista, Gonda Gyula, az AKÖV párttitkára. Hadobás Erzsébet, a kékestetői gyógyintézet dol­gozója, Vigh Mihály, a földmű­vesszövetkezet igazgatója. Oláh Mihály, az Állami Pincegazda­ság dolgozója. Miskei László, ^ XII-cs akna párttitkára, Suha Gyula, az AKÖV igazgatója, Sereg József gimnáziumi tanár, Bedő Sándor reridőrhadnagy. és Csontos Istvánná, a gyöngyö­si járásbíróság ügyésze, A vita során felszólalt Szur- di István elvtárs, a Központi Bizottság tagja is. Az első napirend feletti vita lapzártakor még tart:. Villamosé ner «ia-lermeié# i96Sr SSDL. . termelés energiaellátásának és < lakosság igényei kielégítésének biztosítására 1965-ben 1958-hoz képest, az importot is számítva, 72—75 százalékkal kell növelni a rendelkezésre álló villamosenergia mennyiségét. A második ötéves terv ben modern erőmüvek építé­sével, kedvező telepítéssel és gazdaságos energiafelhasz­nálást mozdító beruházásokkal el kell érni. a villamos- energia-termelés és hasznosítás nagyobb arányú megjaví­tását. Az erőművi fejlesztést az eddiginél korszerűbb, jobb hatásfokú gépi berendezéssel, automatizálással kell meg- valósítani. (A Központi Bizottság1 irányelveiből.) 1 napokban átadjak u tiszaaáaui ’ Petőfi Tsz áj, száz férőhelyes istállóját A tiszanánai Petőfi Termelő­szövetkezet- Heves megye leg­nagyobb tsz-e lett. A megnöve­kedett termelőszövetkezet nagy­arányú építkezésekbe fogott hogy :jöyedelmező; állattenyész­téssel is tudjanak foglalkozni a jövőben. A napokban adják’ át a Petőfi Tsz-nek az új száz fé­rőhelyes szarvasmarha-istállót Már csak a műszaki átadás var hátra, az épület teljes egészé­ben elkészült. A tsz tagság: rövid időn belül behozza ai újonnan épült istállóba az álla- tokát','1; megindul a nagyárányv közös munka. tigésarséffiigyi érHc-kezlHel tartottak lluf vauban Értekezletet tartottak Hat­vanban, a városi tanács nagy­termében a körzeti orvosok, védőnők és szülésznők. Az ér­tekezleten megbeszélték a cse­csemőhalálozások csökkentésé­vel kapcsolatos feladatokat, s .i - A JÖVŐ HÉT elején fe­jeződik be Szarvaskő község­ben a borsodi híd felújítása. A munkálatoknál a község lako­sai jelentős társadalmi mun­kát végeztek* értékelték a jelenlegi helyze tét. A beszámolót dr. Zsitva László gyermekgyógyász, és dr Novák Pál, a Szülőotthon vezt? tője tartották. Részt vettek a: értekezleten úr. Sárkány Jenő a budapesti tóéin Pál Kórhá: igazgató főorvosa és dr. BalU Tivadar, az Árpád Kórhá: gyermekgyógyász főorvosa, dr Farkas Sándomé, a budapest Átmeneti Gyermekotthon igaz­gatója és dr. Gyarmati Mihály a Megyei Kórház gyermek- gyógyász főorvosa. Itt az új oktatási év. A KISZ politikai körök fokozott műkö­dését indokolttá tette az a tény, hogy az oktatási év be­fejezése óta annyi világpoliti­kai esemény zajlott le, hogy azoknak nem elég csak nagy­betűs címeit elolvasni az új­ságban, föltétlenül meg kell beszélni ezeket a dolgokat. Másrészt a fiatalok érdeklő­dése is nagy mértékben növe­kedett. Elmúlt már az az idő, amikor a fiatalok csak a tánc- mulatság után érdeklődtek a KISZ-titkámál. Éppen ez a megváltozott szemlélet tette szükségessé a füzesabonyi járásban is, hogy a tavalyi két politikai kör el­lenében, az idén mindenütt megszervezzék ezeket a körö- kd*. A közelmúltban a KISZ Központi Bizottsága határoza­ta alapján, kétnapos értekezle­tet rendezett a KISZ járási bizottsága a községi KISZ- propagandisták részére. — Ezek a propagandisták mind fiatal pedagógusok! — mondja Kovács János elvtárs, a járási KISZ-titkár. -- Olyan szerétettel és tettrekészséggel állnak a községi KlSZ-szerve- zetek mellett, hogy ez már Pedagógusok a KISZ politikai körök élén valóban jellemzője az új, szo­cialista pedagógusnak! Jó kis gárda ez! Olyan előadásokat fognak tartani, hogy megszólal! Ezen a két napon igen sok dolgot, eseményt rendszereztek, vitattak meg a jól felkészült előadókkal. Az első napon, amikor Bölkény Sándor elv­társ, a járási MSZMP munka­társa megtartottá: „A mező­gazdaság szocialista átszerve­zésével kapcsolatos kérdések” című előadását, olyan vita ala­kult ki, ami föltétien azt bi­zonyítja, hogy a propagandis­ták nyitott szemmel járnak az emberek között. Központi vi­takérdés volt a többi között, hogy miért hagyják el a falut a fiatalok? Hogyan valósul meg a termelőszövetkezeteken belül a fiatalok kulturális és sportélete? Mi lesz az öregek­kel? És még számos hasonló kérdésre akartak' választ kap­ni azok akiknek maguknak is fel kell készüiniök nehéz és fogas kérdésekre a tél folya­mán. A második nap szívderítő, egyben - napjaink mérhetetlen haladását jelentő kis epizód tette felszabadulttá, majd si­keressé a kerekedő vitát. To­ronyi András elvtárs „Kül- és belpolitikai ismertetést” tar­tott, majd megnyitotta a vitát. Ekkor az egyik propagandista szót kért, s így fordult az elő­adó felé. — Mikor csináltátok, elvtár­sak, a beszámolót? — Hát a múlt héten elké­szült! — válaszolja Toronyi elv­társ. — Nahát. Ezért nem lehet ma már 4—5 napos beszámolót tartani — ebből is hiányaik a bolygóközi állomás! — mondta a fiatal, kolléga, derűs igenlés közben. Ezután komoly, termékeny vita indult meg. amely kérdé­seivel az egész beszámolót érintette. Itt ismét nyilván­valóvá vált az, hogy nem le­het általánosítani. Nem lehet azt mondani, hogy a pedagó­gusok netn olvasnak újságot, és nem köpetik a bel- és kül­politikai eseményeket figyelő szemmel. Ezen a vitán -meg­mutatkozott világosan, hogy a pedagógusokat érdekli minden, s nemcsak elmondani, hanem komolyan megvitatni a kérdé­seket — erre is fel vannak ké szülve. A vita lezárása után Toronyi elvtárs igén fontos dolgot kö­zölt a politikai körök Vezetői­vel. — A hamarosan beinduló po­litikai körök akkor lesznek szí­vesen látogatottak és eredmé­nyese;.-. ha az elvtársak nem ragaszkodnak görcsösen a ki­jelölt anyaghoz, hanem vitába bocsátkoznak minden olyan kérdés felett, ami érdekli a fiatalokat. Mert mi is. és a fia­talok is többet nyernek-azzal, hogy ha egy homályos kérdést tisztáznak; mintha esetleg úgy járnak, mint mi most. hogy mire leküldjük az előadás anyagát, addigra egészén más, fontos esemény köti le a köz­vélemény figyelmét. A délután folyamai, még tartott a tanácskozás és a jó szervezés a jó »kikészítés biz­tosítani' fogja a füzesabonyi járás községi KISZ szerveze­teinek jó politikai munkáját (A ÉJ J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom