Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-06 / 234. szám

t NÉPÚJSÁG Í959. október ketM Reményi Ede hegedűművész Hí9l-es egri fellépéséről REMÉNYI EDE ML LT szá­zadbeli kiváló hegedűművé­szünk ók zeneműírónk 189.í>- beh született Miskolcon, ahol apja ötvösmester volt. (Az ap­ja még a Hóffmann nevet vi­selte!) Hoffmann mester kö­rülbelül a 40-es évek elején Egerben vett lakást, s itt nyi­tott üzletet az akkori úgyne­vezett „Czukor utcában“. Itt végezte elemi iskoláit. Már ínlnt elein! iskolást is kiváló zenei tehetségként ismerték városszerte. Nagy zenei tehet­ségére fel is figyel Bauer Jó­zsef. a főszékesegyház első he­gedűművésze (aki első mester volt), s felhívta rá Pyrker ér­sek figyelmét. Pyrker a bécsi Conservatoriumba juttatta, ahol kitűnő mesterektől nyert oktatást. A szünidők alatt minden évben az egri líceum nagy szálújában mutatta be előrehaladott játékát. Bécsi ta­nulmányai után Magyarorszá­gon hangversenyezik. (Például Győrött, Budapesten.) Majd európai hangversenykürútra indul. Szinte a világ táját be­járva szerzett hírnevet magá­nak, s nemzetének. Külföldi kötiitjai alkalmával a Petőfi és Széchenyi szoborhoz 67 ezer forintot hegedült össze. 1898- bart hangverseny közben szív- szélhiidés ölte meg a San- Franciscó-i előadóterem pódi­umán. Zenei szerzeményei fhellett nehány sikerült novel­lát is írt A miskolci zeneisko­New Yorkban több mint két­száz felhőkarcoló tartozik a posta-hálózatba. Ezt a hálóza­tában szobrot kapott. (Remé­nyi életéről és miskolci vonat­kozásairól dr. Csorba Zoltán Miskolc és Borsod az iroda­lomban — (megjelent 1942) — című könyvében találhatunk néhány rövid adalékot a 12. oldalon. MÉG MINT konzeTvatóriu- mi növendék egy másik pá­lyatársával a 40-es évek elején tartotta első hangversenyét Egerben, s mint kész művász még néhányszor hallatta tüne­ményes játékát Egerben. Az abszolutizmus korában is ellá­togatott Egerbe. Ekkori fellé­péséről az „Eger” 1891. január 13-i számában ezeket olvas­hatjuk: „Nagyon megbámul­tuk rendkívüli előadását, s technikai ügyességét, de na­gyon rossz hangulatot idézett elő bennünk az a sajátszerű fellépése, hogy az ajtónyikor- gatásra félbehagyta a játékot, s egész ingerülten felkiáltott: Zárják be az ajtót, mert más­ként nem tudok játszani. De amikor aztán elkezdte a Re­pülj fecskémet, s utána ráhúz­ta, hogy ,Ezt a kerek erdőt iárom én’ — akkor aztán elfe­ledtük az ebbeli kulturátlan közbe szólását —• s teljesen el­ragadott bennünket.” > • \ Második - fellépésekor már a későbbi években- kedélye­sebb volt Ekkor a helyi cisz­tercieknél szállt meg,' s Szvo- rényi József vendégszeretetét élvezte. (Szvorényi, korában je­New York minden felhőkarco­lóiát bekapcsolják ebbe a háló­zatba. les nyelvész volt. A magyar nyelvészet történetében betöl­tött szerepéről olvashatunk néhány becses adalékot az eg­ri Pedagógiai Főiskola 1956-os évkönyvében dr. Bakos József Nyelv és irodalom című tanul­mányában.) Ekkori egri tartózkodása alatt részt vett egy szüreti mu­latságon is a Rác-hegyen. Itt annyira jól érezte magát, hogy olykor-olykor kikapta a ci­gányprímás kezéből a hegedűt s oly gyorsiramú magyar nó­tákat perdített, hogy a mula­tók szíve s lelke remegett be­lé. („Eger”, 1891. január 13., Szabó Ignácz leírása.) Egerben legnagyszerűbb hangversenyét 1891. február hó 21-én este 8 órakor a törzs­kaszinó nagytermében tartotta. méltán akartak fogad­ni a nagy művészt. Már Fü­zesabonyban, amikor kiszállt a vonatból, Lefevre Antal, a mű­vész régi barátja fogadta egy kis kör élén és szívélyesen üd­vözölte. Az egri pályaudvaron még nagyobb megtiszteltetés érte. Itt az 1848/49-es honvéd egyesület képviselői, az egri koszorús dalkör, az egri ön­kéntes tűzoltóegylet, a jogaka­démia képviselői stb. fogad­ták. Három -i köszöntő szózat hangzott el feléje. Csiky Sán­dor nemcsak mint hegedűmű­vészt üdvözölte, hanem mint hajdan fegyverrel is harcoló 48-as katonát iS. Este óriási tömeg töltötte meg a kaszinó nagytermét, „S mikor a bűvös húrok csakha­mar mégszólamlöttak, mind­járt az élső hangok varázsa mélyen belefészkelte magát a szívek redőibe". („Eger” 1891. február 24. szám.) Először Mendelssohn egyik ismert hegedűversenyéből ját­szott két tételt — forró sikert aratva vele. De a közönségre legfelemelőbb hatást sa'át szerzeményű magyar dalai tet­téit. „Melyek után zúgva har- sant fel a percekig fal rengető: „újra”. ' A műsor első része "után 3Z egri hölgyközönség két leg­szebb virága babérkoszorút nyújtott át a művésznek. A koszorún ez a felirat díszel­gett: „Az egri nők Reményi Edének". A MŰVÉSZ meghatódva kö­szönte meg az elismerést, s ígérte — mivel most nem so­káig tartózkodhat Egerben — néhány hét múlva ismét visz- szajő köszönetét kifejezni. Be is váltotta ígéretét, 1891. má­jus 23-án az egri Korona Szálló kerthelyiségében újra felhangzott hegedűjének va­rázslatos hangja. Szecskó Károly főiskolai hallgató. fntenzi Ián Újsághír: Nagyobb sejti! műlépe- &et hoznak forgalomba a méhé­szek részére.- k?äS­*“ Felséges királyném, nem bírjuk ezt a strapát, a heré­ket is tessék munkába állítani. Csőpostán szállított tolás 1959. október 6, kedd: 1849, Az aradi 13 vértanú kivég­zése. 1844. Megalakult a magyar Ioari Védegylet. A csehszlovák fegyveres erők napja. 1904). Megnyílt a szaratovi egye­tem. 1934-ben meggyilkolták Hennáim | Fischer német kommunistát, Thaelmann egyik legjobb harcos­társát. * <2 Névnap Ne feledjük, szerdán: AMALIA — DARVAS ANDOR me­gyei tanácstag kedden, 6-án, Öélután 4—5-ig fogadóórát tart az egri Pedagógiai Fő­iskola II. emelet, 75. sz. szo­bájában.- .4 PÉTTSnVÁSÁRI Járási Tanács pénteken tanácsülést tart. amelyen a járás községei politikai, gazdasági és kulturá­lis helyzetét tárgyalják, vala­mint az 1959-es költségvetést beszélik meg. — IVADÓN a napokban kezdték meg mintegy 800— 1000 méter hosszú út építését. — KISFÜZESEN 30—35 000 forintos beruházással új kő­híd építését kezdik meg.- A NÉPMŰVELÉSI Intézet néprajzi osztályának munka­társai a gyöngyösi Városi Mű­velődési Házban néprajzi gyűj­tést végeztek a cigányok köré­ben. Zenei, ének és táncgyűjté­sük során sok új motívumot, NEM IGAZ Vdla pedig olyan időszak, amikor nemcsak az embe­riség, hanem az ő szókincse is gyara­podik néhány szó­lásmondással. Ilye­nek válának pél­dául d sok közül a „na, bumm” (és akkor mi van), Vagy a biztató jel­legű „na. mondd” — de újabban már van tagadó, kétel­kedő mondásunk is... És mondha­tunk bármit bár­mikor, mindenre azt a feleletet kap­juk: „nem igaz”. — Mert hd azt mon­dom, hogy hideg idő tan. ■ azt fele­lik rá, hogy „nem igaz”. Ha kikapott a futballcsapat, „nem igaz”, ha mo- torliardmbol volt, ha este becsíptem az egri bortól, ha vendégségben vol­tam, ha szerényen otthon töltöttem az estét, ha sike­rült külföldre utazni, ha prémiu­mot kaptam (ha nem kaptam), ha a társasjátékon megnyertem a mo­sógépet (esetleg a porszívó masinát) — minderre azt a választ kapom (szinte megértőéit): „nem igaz”. De könyörgöm, miért ez az állan­dó kétkedés, ez a „nem igaz”? Miért szükséges ez a „item igaz”? Nem igáz, amikor ki- tnondják ezt a két szót. hogy „nem igaz”, felmérnék annak értelmét. Aztán vannak, akik saját maguk­nak mondanak el­lent, mert aszon- gya: „Nem igaz”, hogy milyen szim­patikus fiúval tán­coltam áz este, „nem igaz”, hogy milyen csinos ez a lány, „nem igaz”, hogy milyen kelle­mes az időjárás, „nem igaz”, hony milyen rossz fil­meket láttam az utóbbi időben. (PE­DIG IGAZ.) Ha ez így megy tovább, léiríek és miben hihessen az ember, hiszen „nem igaz”, hogy vagyok, hogy élek. hogy jól érzem magam, vagy fáj a fejem, hogy dol­gozom, vagy pihe­nek, hogy a fiam tnár iskolába jár, hogy a háború már rég elmúlt, hogy azért bosz- szankodom ma., mert nem káptam fát a TŰZEP-nél, most meg azért bosszankodom, hogy két hónap alatt nem tisztí­tották ki a ruhá­mat a Patyolatnál. Hogy bizonyítsam be embertársaim­nak? Könyörögve vagy kiabálva, fi­noman vagy go­rombán, hogy higgyék el, igaz, amit mondok, s igaz minden, írni körülöttünk van, mert igaz, ami jó, és ami rossz, a kellemes és kelle­metlen, a hideg és meleg és az is igaz, hony menint, nem volt ötös találatom a lottón, de ..nem igaz”, hogy kibé­kültem az anyó­sommal. ■ ' ' • (P-P) Október 12-én nyitia üi évadiát az egri Kelemen László Irodalmi Színpad Az első, szinte kísérletinek számító évad lezárása és érté­kelése után már hónapokkal ezelőtt megkezdődött az egri Kelemen László Irodalmi Szín­pad következő évadjának elő­készítése. műsortervének össze­állítása. A második évad megnyitásá­ra, s az első előadásra október 12-én kerül sor. Az első előadás műsorát, amelynek címe „Szállj költemény” — fővárosi művészek, Ascher Oszkár Kost suth-díias kiváló művész. Ne- ményi Lili kiváló művész, Mi­kes Lilla előadóművésznő és Lendvai György zongoraművész adják magyar és külföldi kiasz- szikusok műveiből. Politechnikai oktatás Gyöngyösön érdekes dalokat sikerült ösz- szegyűjteniök. — A MUNKAVÉDELMI felelősök részvételével elő­adást tartottak Egerben az építők szakszervezetének te­rületi bizottságánáL — SIKERREL vizsgáztak a petőfibányai műszakiak, bá­nyászok az általános iskola Vili. osztályából. Az esti tan­folyamon 25-en vettek részt, akiknek a fele beiratkozott a bányaművelési technikumba. — RANDEVÚ a divattal címmel látványos divatbemu­tatót rendeztek Gyöngyösön szombaton, a városi Ifjú Gár­da rendezésében. A divatbe­mutatón neves művészek is felléptek. A gyöngyösi Vak Bottyán Általános Gimnáziumban ez évben az elsőosztályosok részé­re bevezették az 5+t-* tanítási napot, amely szerint a hét utolsó napját politechnikai ok­tatással töltik el. Ezen a napon foglalkoznak a szőlő művelésé­vel, megismerkednek fajtáival. betegségeivel, s a modem sző­lőtermesztés tudományával. A politechnikai oktatást Kecskés Péter tanár vezeti. Ezt az oktatási formát folya­matosan terjeszti ki a többi év­folyamokra is. amelyben segít­séget ígért a gyöngyösi Űj Élet Termelőszövetkezet is. (j^Reprodukciós kiállítás Egerben Már hírül adtuk, hogy a Mű­velődésügyi Minisztérium ren­dezésében az egri közgazdasági technikum dísztermében repro­dukciós kiállítás nyílt „A festé­szet fejlődése az őskortól nap­jainkig” címmel. A tanulságos és pompásan megrendezett ki­állítást már az első három nap több százan nézték meg. főleg diákok. Felhívjuk az üzemi kultúrfelelősök figyelmét, ha csoportos látogatásokat szervei­nek, azt előre jelentsék be a teremőmél. hogy a rendezőség tárlatvezetésről gondoskodhas­son. tot több Üzletház saját CSŐ-9 ■lwnimil!i»iiiiiiii«ii|iiii!i;i»i:iiitiiiHiiiiiiliiiiii!tii!iiiiiii!!«!!iNi;ii I r i Ilii i i <liei 1111 ■ mi i i i:i:i:r i i ■n-iiimüi i ■ i mni. mmmmmmmiiiMliimn.i i. mr iiimmmmMmi: mmnmmml vezetékével szélesíti ki. Már| ma számos háziasszonynak le-f hetősége nyílik arra, hogy tele-f ionon rendeljen mindenféle! élelmiszereket, akár tojást is,f vagy ruházati cikkeket, s az 7 árukat a csőposta-hálózaton ke-| resztül azonnal eljuttatják a| lakásba. A következő években! EGKI VÖRÖS CSILLAG Akiket a pacsirta elkísér 7 (szélesvásznú) BORI BRóDY Amigo — GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 7 Kenyér, szerelem, féltékenység! GYÖNGYÖSI PUSKIN a Sabella nagymama ­HATVANI VÖRÖS CSILLAG 7 Tizenkilencen HATVANI KOSSUTH ­Ketten a nagyvarosban FÜZESABONY . 7 Per a város ellen ’ HEVES Nincs előadás s FETERVASARA 7 Megmentettem az életein _ Egerben este fél 8 órakor: EruekhazassAg ÍBéfletszünet. Bianco-'oériet) Szihalmon este fél 8 órakor: W«rrenne mestersége A GYÖNGYÖSI Mezőgazda- sági Technikum új diákottho­nának folyosóján haladunk felfelé, Bozi Béla igazgató elv­társsal. A falon a diákottho­nok életét bemutató képek függnek: „a diákotthon többé nem a pénzes nagyurak, ha­nem a dolgozó munkások és parasztok gyermekeié” — hir­deti az aláírás. Az első emele­ten szépművészeti képek, és a technikum életéből vett művé­szi fotók díszlenek. A sarkokon szemétkosarak vannak elhe­lyezve. ragyogó tisztaság min­denfelé. A naposszobában Tóth Ist­ván III-os növendék teljesít szolgálatot. Fehér terítővei ta­kart asztalnál tanul, amikor benyitunk. A teremben vil­lanyóra, levélgyűjtő polcok, függönyözött ablakok várnak. Mellette, az igazgatói irodá­ban, frissen lakkozott szekré­nyek, pámás székek, régi tab­lók, elnyert oklevelek és ván­dorzászlók ízléses elrendezés­ben állnak az újonnan épült cserépkályha szomszédságá­ban. Az asztalon szputnyik- modell. Myp felírással. — Mi jellemzi a szocialista diákotthonokat? — kérdezem Bozi elvtárstól, miután erre terelődik a szó. — Fejlettebb forma, mint a kollégium Az országban mind­össze hat ilyen típus műkö­dik Legjel’emzőbb jegye a diákönkormányzat. Nálunk most rakjuk le alapkövét. Már működik a kollégiumi tanács. A feladatokról Blakó József tanácstag számol be. Útban a szocialista kollégium felé — A KOLLÉGIUMI tanács­nak vannak kötelességei, meg­szabott hatáskörrel működik. Tagjai diákok. Munkája fel­öleli a kollégium életével kap­csolatos feladatokat, megszer­vezi a tanulást, tanulópárokat, ellenőrzi azok munkáját. Célo­kat tűz ki a kollégium szebbé- tételére. Figyelemmel kíséri a hálók rendjét, segít a jó mo­dorra nevelésben. Ellenőrzi az ebédlőben, s általában a kol­légium területén a helyes vi­selkedést, gondoskodik a be­tegszoba tisztaságáról, rendjé­ről. — Mik a távolabbi tervek, feladatok? — A tagság körében tár­sadalmi munkát szervezünk az új sportpálya építéséhez. Támogatni kívánjuk a gyön­gyösi termelőszövetkezeteket: egy-egy napra, társadalmi munkában elmegyünk dolgoz­ni. — Milyen funkciók vannak a tanácsban? — Csak a tanácstitkári, a munka megoszlik a tagok kö­zött. A javaslatokat előter­jesztjük a döntési joggal fel­ruházott közgyűlésnek. A ta­nács havonként beszámol a KISZ-vezetőségnek munkájá­ról, negyedévenként összehívja a közgyűlést. — A kihágások is a tanács hatáskörébe tartoznak? — Nem — veszi át a szót Bozi elvtárs. — Az már a tár­sadalmi diákbíróság hatáskö­rébe tartozik. A tagjait diá­kokból, diákok választják meg, így ügyészt, bírót, védőt, népi­ülnököt. — Sok munkájuk akad? — Nem. Néha fordul elő kisebb szabálysértés, kihágás. Reálisan bíráskodnak. A dön­tést jóváhagyás végett a ta­nárikar felé továbbítják. Egy- egy tárgyalásra „beidézik” a bűnös szüleit is, akik nem egy­szer a bírói döntésen túl is bíráskodnak gyermekeik fö­lött. — Van még lényeges jellem­zője a szocialista kollégium­nak? — HOGYNE. A jelenlegi 86 kollégista négyágyas szobákban van elhelyezve. A szobaátadás szocialista szerződéskötéssel történik. A szerződés kimond­ja, hogy a szoba felszerelésé­ért a lakók felelősséggel tar­toznak. A berendezésben esett kárt kötelesek megtéríteni. A szerződést minden szobalakó aláírja. Egyik példánya ná­lunk, a másik náluk marad fontos okmányként. A díszített „szerződés”-pél- dányokból ragadok ki egy jel­lemző sort, a diákok kötele­zettségéről: „Tudatában va­gyunk annak, hogy az állam tulajdona össznépi tulajdon, amelynek épsége fölött szent kötelességünk őrködni.” — S a gyakorlatban is al­kalmazzák a szerződés pont­jait? — kérdem. — Gyere, nézzük meg a szo­bákat! — javasolja Bori elv­társ. Űjra a folyosón vagyunk. Villanycsengő figyelmezteti a diákokat. Kezdődik a kötelező tanulás. A szobaajtókon új névtáb­lák: KISZ SZOBA MAGÁN­LAKÁS. TANULÓ. TÁRSAL­GÓ. HÁLÓSZOBA felírások­kal. A hálószobák fölött a lakók névsora és a háló rendjének minősítése: Példás. Rendes. Rossz. Bent katonás rend, otthonos berendezés. Az ágyak egyöntetűen bevet­ve, rajtuk ízléses, népi hím­zéssel szőtt diszpámák. Mind­egyik hálóban terített asztal, virággal, játékfigurákkal, ké­pekkel díszítve. A parkettet szőnyeg borítja. Meglep, hogy a lakat hiányzik a szekrények­ről. Kikapcsolható rézkarikák helyettesítik. — Nem félnek, hogy elvész valami? — Megmagyaráztuk a gyere­keknek a karikahasználat je­lentőségét. Becsületet tétele­zünk fel minden szobatagról. Ez is talpköve alakuló szo­cialista kollégiumunknak. If­júsági vezetőink e téren is vi­gyáznak tekintélyükre. Kardos Mária kollégiumi titkár szo­bája rendszerint példás. A TÁRSALGÓBAN televí­zió. Az asztalon a napilapok és a szaklapok olvasottságról ta­núskodnak. A tanulóba a na­pokban érkezik meg a 23 000 forintos felszerelés. — Ezek után gondolom, nem is lesz az új diákotthonnak fel- szerelési problémája. Igaz. Bozi elvtárs? — Sajnos, tornatermünk nincs. Ahol most építik gyer­mekeink a sportpályát, ott a gimnázium akar politechnikai kertet kialakítani. Mi javasol­tuk a kert kettéosztását, hogy gyermekeinknek szabad moz­gási teret tudjunk biztosítani. Nézzük talán meg, hogyan dolgoznak ott tanulóink. — Már elkéstek. A gyerekek pár perccel előbb fejezték be a munkát — világosít fel P hete Sándor, a technikum ifjú, lel­kes testnevelő tanára. A tervekről szólva elmondja: a tanulók társadalmi munká­val építik meg e „szabad tor­natermet”. Télre korcsolya­pálya, tavasszal pedig kézi-, kosár- es röplabdapálya van tervbe véve. Megépítjük a gyű­rűt. korlátot, nyújtót, magas- é távoiugráshoz a terepet — mutat a frissen ásott homokra. — Mi dolgozunk. Magunk erejéből; társadalm. munkával építjük pályánkat. Ezért kér­jük a me'gyei KISZ-t, hogy a technikum KISZ-ét lehetőség szerint megfelelő fele»—*'’»ssel támogatással — fejezi be Fekete Sándor a beszélgetést. BÍZUNK BENNE, hogy ala­kuló szocialista kollégiumunk hamarosan megyénk egyik - büszkesége lesz. Muresányi y

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom