Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-06 / 234. szám

1959. október 6., kedd népújság s Mégsem lehet hallgatni erről! RÁMBÍZTA az ember min­den örömét, gondját-baját, tanuljanak úgy­mond, okuljanak belőle, nem árt az ilyesmi, de aztán ami köztünk elhangzik, abból egy szót sem. Ha jót akarok neki, akkor hallgatok. Meggondolkoztatott, nem mondom, ez a história és hogy beszélni fogok mégis, nem azért teszem, mert vissza aka­rok élni a bizalommal. Tény éss való, kényelmetlen hely­zet, de ezt a témát, mint szo­kás mondani, sokkal inkább kár volna elejteni, mint mély hallgatással nyugtázni az egé­szet. Vámosgyörkön jártam és egy olyan termelőszövetkezeti tag után kérdezősködtem, aki most a tavaszon kezdte a nagy­üzemi gazdálkodást, azaz most írta alá a belépési nyilatkoza­tot, töprengések, álmatlanul telt, nyugtalan éjszakák után. Olyan embert kerestem, aki nehéz számítások végére tett pontot a nyilatkozatra írott nevével és most már lát is va­lamit a számításaiból, eljutott addig, hogy nem bánja nagy elhatározását. sok mindent megértett azóta, sőt! Szóval, hogy egyenesbe jutott. A tanácselnökhöz vezetett az utam és tőle tudtam meg az emberem nevét. — Egyike az utolsó belépők­nek. de máris az egyik veze­tő lett, dolgozik a közösben, mint sajátjában, nagyon be­csületes ember — magyarázta. — Vele érdemes beszélgetni. Felkészültem magamban, ki tudja milyen rejtélyre le­lek, mert nincs itt sablon, az ember nem tudhatja előre, hogy mire számítson. Érnek a példák nap mint nap, magára talál az idegenkedő. Miért? Hogyan? Előre is sokféle vá­laszlehetőség adódik Lehet va­lamilyen nagy történelmi igaz­ság tökéletes megértése, de te­vődhet apró kis pillanatok meggyőző eseményeinek szálai­ból is a fordulat oka. j KEZDHETNÉNK j hogy miként állunk ezzel a vámosgyörki emberrel, azon­ban még mindig tartozik vala­mi a bevezetéshez. Hogy hív­ják, mi a neve? Nos, ezúttal ez nem fontos. Ha netalán itt- ott kerül valami, ami amúgy is ellenére lesz — mert mint mondta: kettőnké minden szó, ami elhangzott — hát mit csi­náljunk? Ez elkerülhetetlen. Ha óhajának megfelelően akar eljárni az ember, amit megte­het, mindössze annyi, hogy nem ejti ki a nevét. Ez lehet, több azonban nem. Pihent a ceruza, nem fo­gyott a jegyzetpapír, mert ki hallott már olyat, hogy papír­ra vetni egy baráti beszélge­tést, amelynek az egyik féi mindig a diszkrét jellegére utal ilyenformán: megmondom őszintén, egymás közt va­gyunk, ezt csak úgy mondom magának és így tovább... Per­sze, tökéletesen emlékszem, hogy 9 hold földdel lépett a termelőszövetkezetbe, most a tavaszon, és hogy már 40 na­pot dolgozott. Elmondta, hogy neki a 9 holdja és a kis sző­lője olyan jövedelmet biztosí­tott, ami a tsz-ben ki tudja mikor lesz, most már mégis úgy van vele: ez a jövő és nem ellenkezik. Sőt, hozzáfog, aztán gyerünk, csináljuk. A minap kimarta a szuperfoszfát a bőrét, mikor oda volt zsá­kolni. Fiatal, 35 esztendős em­ber, van ereje és érzéke is. A pillanatoknál sokkalta inkább előre gondolkodik, viszont ezt szeretné elhallgatni. Tessék, a munkájából mérjék le; meny­nyire mai ember lett. Ezt nem lehet eltussolni, látják úgyis, de amit mond. arra kér, hall­gassuk el, ha jót akarok neki. Van a faluban így is mit hall­gatni, a munkáért, ne uszít­Heves megyei Tsz. Beruhá­zási Iroda keres sürgős felvételre ÉPÍTÉSZMÉRNÖKÖKET, k ultúrmérnökök et, agronómusokat, geodetát, műszaki rajzolói, gépírót. j KESERNYÉS, gozik. Egyetlen szót sem arról, hogy vannak, akik bántják a munkájáért Hallgatással ked­vezni, segíteni, tűrni... Ez volna jó? Miért? Mert be­hunyja a szemét a falu eleje? Hol vannak a hatalom Képvi­selői, akikre rábízták, hogy vi­gyázzanak arra, aki becsület­tel helytáll és dolgozik? Hagy­ják bántani, tűrni azt, aki megértette az idők szavát. | ELFELEJTETTÉK) ERIK A SZÓLÓ sunk rá senkit azzal, hogy ki­írjuk: ezt mondta, azt mond­ta. Hogy ő már beállt, a ter­melőszövetkezet híve. így van, de nem jó ezt kikiabálni. Cudar hála volna a munkáért. — Az emberekkel csínján kell bánni — magyarázza. — Üriasan .. . hadd köpködjék, mosolyogni, letörölni ennyivel: ’ nem baj az, pajtás, én csiná­lom, már én ilyen vagyok. fájó, de türelmes szavak. Néhány hangoskodó bántja és el tudja tűrni, majd talán megszűnik, ha az ő újonnan választott elve győ­zedelmeskedik. Ökölbe szorul a keze, de mosolyog, még el­bír ennyit a piszkálódásból, többet nem akar, ezért nem adja közre elveit. Nagy ember pedig és erős, mégsem tudja magát megvédeni. Ügy érzi, egyedül van, azaz, hogy keve­sen vannak. Beszélgetünk és egyre in­kább látni, hogy keveset vé­geztéit ezen a portán, akik idejöttek ezt az embert meg­győzni. Mert lehet, előadták a nagyüzemi gazdálkodás elő­nyeit megfontolt, okos szavak­kal. Megértette, mert bebizo­nyították neki. Ám mit se szólhattak arról, hogy mekko­ra táborba szegődik, mikor a termelőszövetkezetbe belép, hogy ez a tábor mekkora erő és hogy mennyire képes tag­jait védeni. Nemigen mondták, még kevésbé bizonyították az­óta. Nem lehetnek sokan az el­lenlábasok, tény azonban, hogy vannak. Olyanok bántanak egy dolgozó, munkálkodó em­bert, akik maguk nem ezt te­szik. Gúnyolják, piszkálják a munka miatt, és próbáljon szólni. Mi ez? Valaki hozzá­fog a többi emberért, mások jövőjéért is dolgozni és bán- talmäkat kell, hogy elviseljen, most napjainkban? Galilei év­századokkal ezelőtt elhangzott, magának mormolt szavaival védekezve: és mégis mozog a föld. Mintha valami illegális dologba keveredett volna, úgy jár-kél ez az ember, most amikor száz és százezrek — kevéske kivétellel — egy nép gondolkodik hozzá hasonlóan. Ha jót akarok neki, akkor egy szót sem, hogy miért dol­ni a sanda piszkálódókat és el­felejtik ezzel a hivatásukat. Nyílt, egyenes szóval előre kiáltani: félre az útból..; Községi tanács, pártszervezet! — ez nem kevesebb, mint a termelőszövetkezeteket szer­vezni. Kerülgetik az útonálló- kat, határozott hangú fellépés helyett. A hatalom a miénk, elvein­ket titkolni ma furcsa. Keser­nyés szájízzel egyedül marad­ni velük — mintha 20 évvel ezelőtt történne, úgy hangzik. Nincs itt a neve vámosgyör­ki barátunknak, azt mondta: ne legyen. Hát jó, nem fontos. Érteni így is, a tanulság ma­rad. Az egyedüllét téves, emberi becsülettel, jóakarattal mégis az árnyékba sompolyogni, tűr­ni, ugyan miért? Aki szemben áll, áskálódik, rosszakaró és árt, nyersen kifejezve: meg­van a módja, hogy ne tegye sokáig. Ez nem fenyegetés. Az a falu vezetőinek emberi han­gú intése után következik. A termelőszövetkezetekbe bement megyénkből 30 ezer dolgozó parasztcsalád. Óriási szám, eleve ellentmond az erő­szakos szervezés ártó szándék­kal koholt vádjának. Meggyő­ződésük vezette ezeket az em­bereket. Néhányan szembefor­dulnak az árral, ugyan mi le­het ebből? Vámosgyörkön titoktartásra, diszkrécióra kért egy becsüle­tes dolgozó paraszt: ha jót akarok neki, akkor hallgatok. bo­NEM IS KELL tan _______________ csánatot kér ni. Szóltam, mert jót aka­rok. Az idő fog minden bizonnyal igazolni;. s Kiss János „Apróságok" Vasárnap délután az 1. szá­mú postán a telefonkönyvből egy pesti címet akartam kije- gjrezni, amelyet nem találtam meg, a telefonközpontban sem volt nyilvántartva. Az ott szol­gálatot teljesítő hölgy igen kedves szavakkal közölte ve­lem, hogy várjak egy kicsit a telefonnál, mert. felhívja Pes­tet. Két percen belül a kívánt címet közölte velem. A nevét sikerült megtud­nom: Légrádi Jánosné. Enged­je meg, hogy ezen példamuta­tó, önzetlen és kedves szolgá­latáért ezúton is tiszteletteljes köszönetemet nyilvánítsam. ★ A Bacsó Béla tér 12. számú ház egyik ablakában a követ­kező szövegű cédula látható: Találtunk egy töltőtollat. A tulajdonosa átveheti. Szinte meghatódottan olvas­tam ezen na gyón is emberi és követésre szoruló példát, mivel még mindig több az elveszett tárgyat keresők, mint a becsü­letes megtalálók száma. Méray István Az aradi tizenhárom Két elv mérte össze erejét az 1848—19-es szabadság­harcban. Az egyik az „abso­lut ein Österreich“’, a másik a korszerű reformokkal mcg- ifjuló független magyar ál­lam eszméje. A 175 ezer főre tehető osztrák hadsereg és a segítségére hívott 200 ezres cári hadsereg azonban sárba- vérbe tiporta Kossuth nem­zeti és függetlenségi államát. A világosi fegyverletétel volt a komor tragédia első felvo­nása. A rabigába döntött magyar föld börtönök és akasztófák országa lett. Az aradi várbörtön a szabadság- harc hős tábornokainak kényszerű lakhelyévé vált, hol Howigernek, a várpa­rancsnoknak az volt a szava- járása: „A Kossutli-kutyík dögöljenek meg.” A hősök „vészbírósági“’ tárgyalása szeptember 25-én és 26-án zajlott le. A tömegkivégzés napját aztán október 6-áb»B jelölték meg. mert ez a nap volt a bécsi forradalom ki­törésének első évfordulója. E napon verte agyon és húz­ta lámpavasra Bécs szabad­ságszerető népe Latour had­ügyminisztert. Sárossy Gyulának titokban terjesztett Aranytrombita című versében így vési még a mai nemzedék szívébe is a nagy igazságot az aradi ti­zenhármakról. kiknek halála évfordulójáról minden esz­tendőben, október 6-án em­lékezünk meg kegyelettel és mély szomorúsággal: „Ki vérrel derített hajnalt hazájára Feljegyzi a nemzet aranytáblájára. S ki az igazságért harcol mindhalálig — Holta után tüstént egy csillagá válik.'* Kora őszi napsugárban für­dik a gyöngyösi szőlővidék, a tőkéket borító levelek alatt már érett szőlőfürtök húzód­nak meg. Pár nap, s a még csendes Zsombrák, Kertmegi, Farkasmáj, Középmáj, Ara­nyos, Püspöki, Rózsahegyi és a Sárhegyi dűlőket, szőlődombo­kat szüretelő asszonyok, fér­fiak lepik el, hogy kádakba gyűjtsék a gazdag termést ígé­rő szőlőfürtöket, kipréseljék a mustot és gondos kezelés után újra megtöltsék az üres hor­dókat a már sok hírnevet szer­zett jó gyöngyösi borral. A Gyöngyöst körülvevő 2280 katasztrális hold szőlő az idén is jó termést ígér. A Püspöki, Középmáj és a Sárhegyi dűlők a tavalyi 31 mázsás átlagter­més után az idén 28 mázsát adnak holdanként, de a többi területeken levő tőkék is meg­adják holdanként a 20—25 má­zsa termést. A Csabagyöngye, a csemege és saszla szőlőket fogyasztás céljára már leszedték, mintegy 10 napja folyik az Othelló sze­dése is. A MÉK Vállalat felvá­sárlótelepe előtt sűrű sorban állnak a megrakott teherautók, arra várva, hogy a mázsálás után átrakják terhüket a mel­lékvágányra tolt vagonokba. Több teherautó közvetlenül a felvásárlóhelyről szállítja a szőlőt Bécsbe, vagy Csehszlo­vákiába. Az eddig felvásárolt 500 vagon szőlőből mintegy 280—300 vagonnal szállítottak külföldre, főleg az NDK-ba és az NSZK-ba, valamint Bécsbe. A HUNGAROFRUCT embe­rei — habár a gyöngyösiek az idén kevesebbet szállítanak, mint az elmúlt esztendőben — elégedettek az eddig elért eredménnyel. A csemegeszőlő szedése mel­lett minden gazda gondosan készült a szüretre. Tisztára mosott kádak, hordók, kijaví­tott puttonyok, jól működő prések várják a szüreti mun­ka beindulását. AZ Űj Élet Termelőszövetkezet tagjai ma, az egyéni gazdák általában 10-én kezdik meg a szüretet. A szövetkezetekben a szőlő da­rálását már villanymotorral végzik, s a présgépből a must már közvetlen a pincébe fo­lyik. Ezt a nehéz munkát ez­zel az eljárással jelentősen megkönnyítik s egyben meg is gyorsítják. 40 holdas szőlőjükről 800— 900 hektoliter borra számíta­nak, s ezért vásároltak több mint ezer hektoliternyi, a bor tárolásához elegendő boroshor­dót. A Mátra Gyöngye Tsz tagjai is készülnek a szüretre, az edé­nyeket már előkészítették, s most azon fáradoznak, hogy a várható 500 hektoliter boruk elhelyezését biztosítani tudják. Gyöngyösön és környékén szorgalmasan készülnek a szü­retre. Az eddig látottak alap­ján már biztosra vehetjük, hogy az idén megint sikeresen végzik el a szüret munkáit, az egész évi fáradságos munkájuk eredményét mutató termés be­takarítását. (P. E.) oldható meg az étkeztetés kérdése. Sajnos, a tojás ára még mindig elég magas. Ugyanígy nem áll arányban a főzelékfélék árával a tej tér-$ mékek ára. Különösen a sajtoké ára magas, pedig a sajtfo-? gyasztás növelése egészség- ? ügyi szempontból is igen fon-< tos volna. < HETENKÉNT ? EGY GYÜMÖLCSNAPOT! í Az üzemi konyháknak a jö-> vőben rá kell térniük a minél > gazdagabb gyümölcsétrendre \ is. Különösen nyáron és ősz-> szel az étrend utolsó fogása-? ként minél több gyümölccsel? lássák el a hivatalok és üze-? mek dolgozóit. Szakemberek? nagyon egészségesnek tartják? a hetenkénti egy gyümölcsna-? pót. Ezt az otthoni háztartás-? ban minden háziasszony meg-? csinálhatja. Természetesen < nem a primőrök idején kell a? gyümölcsnapot tartani, hanem? akkor, amikor már olcsó a? gyümölcs; s A SPORTOLÓK ÉTRENDJE ? Az elhízott ember munka- ? teljesítménye rendszerint sok-? kai kisebb, mint a normális? testsúlyú emberé. Éppen ezért? a helyes étkezés a sportolók? életében is döntő jelentőségű ? A sportszakorvosok szerint a jó? kondíció fenntartása sem a? többletkalória fogyasztástól ? függ, hanem az ésszerű és? egészséges táplálkozástól. Kü-< lönösen kerülni kell a sporto-? lóknak a gabonafélékből ké-? szült ételeket, amelyek nem~< csak testsúlytöbbletet' okoznak, ? de a szív működését is meg-? nehezítik. Ugyanakkor rá kell? mutatnunk arra is, hogy a fö-< löslegesen megterhelt szerve- ? zet hamarabb elhasználódik, s> így az ember életének tarta-? mát is befolyásolja. A hosszút élet titka tehát szoros kapcso-| latban áll az egészséges ét-< renddel. > KÖZLEMÉNY a hivatásos gépjárműveze­tői tanfolyamról. Az Egri 32. sz. Autóközle­kedési Vállalat a gépjár­művezetői utánpótlásra hi­vatásos gépjárművezetői es­ti tanfolyamot szervez. A tanfolyam helye Eger, ide­je 10 hét. A tanfolyam előrelátható költsége 1600,— Ft lesz. A tanfolyamra jelentkezhet nő 18, férfi a 21. életévtől; Jelentkezés helye Eger, Egri 32. sz. Autóközlekedé­si Vállalat I. számú tele­pén; Eger, Lenin út 51. szám alatt. Kálmán elvtárs­nál, minden munkanapon, szombat kivételével 15-től 16 óráig, 1959, október 15- ig. A tanfolyammal kapcsola­tos egyéb részletet a sze­mélyes jelentkezéskor köz­lünk. Egri 32. sz. Autóközleke­dési Vállalat. A „tudományos*4 táplálkozásról A túlságos kalóriafogyasztás hatása az emberi életkorra — A helyes étrend jelentősége rint egy-egy képzett szakem­ber irányításával a lehetőség szerint legegészségesebb étren­det állítják össze. Ez az étrend még nem elég változatos, de fokozatosan javul. Főképpen a zöldfőzelék, a tojás- és a vita­minellátást kell fokozni. A vi­taminellátás terén különösen nagy feladat előtt állanak az üzemi konyhák. Az eredetileg 6000 nemzetközi A-vitamin egységre tervezett napi adag helyett nálunk a napi fogyasz­tás személyenként 2800—3000. Az új étrendet tehát elsősor­ban friss főzelékkel és friss gyümölcsökkel kell minél vál­tozatosabbá tenni — télen és tavasszal is. (Nő tehát a mély­hűtött áruknak a szerepük.) Ugyancsak fontos, hogy a jövőben étrendünket tejtermé­kekkel gazdagítsuk. Jelenleg a tej-, illetve tejtermékfogyasz­tásunk együttesen eléri az évi 130 kg-os személyenkénti átlagot, de ez nem elég. Vi­szont csökkenteni kellene a kenyér- és a tészták fogyasztá­sát. Ezen a téren szinte azt lehetne mondani, hogy Ma­gyarország vezet Európában. De csökkenteni kell a zsírfo- gyaszást is, mégpedig olymó­don. hogy fokozzuk az olaj és a vaj használatát. Egyik legfonosabb népélel­mezési cikkünk a tojás. Az üzemi étkeztetésben ugyan en­nek önálló ételként való fel­tálalása — rántotta, hígtojás — kissé körülményes, de a háztartásban a tojással a leg­gyorsabban és legkielégítőbben az egyes társadalmi osztályok­nál rendkívül különböző volt. Míg a szegényebb néposztály kalóriái ogyasztása 2000—3000 között mozgott, addig a pol­gári lakosság egyes városok­ban fejenként jóval több mint 3000 kalóriát .fogyasztott. Ma már sokkal kiegyensúlyozot­tabb a helyzet, s az átlagos kalóriafogyasztásunk fejen­ként 3200 körül van. Ez sok. (Az egészséges mérték kb. 2900 kalóriaérték lenne.) A nép­élelmezés terén mielőbb bizo­nyos módosítást kell végrehaj­tani, s ennek ki kell terjedni az étrend minőségére is. Mint ismeretes, megkülön­böztetünk növényi és állati eredetű fehérjét. Magyarorszá­gon rendkívül nagy a gabona­félék fogyasztása, ami az egészségre szintén káros. Ná­lunk a gabonafélék fogyasztása az össztápláléknak csaknem 50 százalékát teszi ki, míg más országokban mindössze 20 szá­zalék. Ugyanígy igen nagy az állati zsírfogyasztásunk és az úgynevezett piros sertéshúsfo­gyasztás. És itt rá kell mutat­nunk arra, hogy a falusi la­kosság egészségesebben táplál­kozik, mint a városi lakosság, amennyiben falun az egy em­berre jutó évi baromfihúsfo­gyasztás eléri a 10 kilót. VÁLTOZATOSABBA keli. TENNI AZ ÉTRENDET A második világháború után a népélelmezés módja és mi­nősége is jelentősen megválto­zott. A hivatalokban és ipari üzemekben állandósították az üaemi konyhát, ahol rendsze­Az utókor Lucius Licinius Lucullus nevét inkább híres la­komáiról ismeri, pedig mielőtt visszavonult volna a pazarul fényűző életbe, mint római hadvezér több nagy hadjárat­ban vett részt. A lucullusi lakomák emléke még ma is él, s egykori írások­ból tudjuk, hogy Róma kör­nyéki villáiban a konyhaművé­szetnek milyen ínyencségeivel traktálta vendégeit az egykori hadvezér. Azóta nagy utat tett meg a konyhaművészet, amely azonban világrészenként és or­szágonként változni szokott. De agészen századunkig nem sokat törődtek az éti’end tudományos kialakításával. Ma már tudjuk, hogy a he­lyes étrend kialakítása a leg­szorosabb kapcsolatban van az egészséggel, s annak szinte el­engedhetetlen feltétele. A REJTÉLYES ANYAG: A VITAMIN Az egészséges, azaz helyes táplálkozás alapfeltételeit az orvostudománnyal karöltve a modem vegytan állapította meg. A vegytan segítségével a tudó­sok megállapították, hogy az smberi szervezet zavartalan működéséhez a zsírokon, sókon és vizen kívül fehérjék és szén­hidrátok kellenek. A vegyészek felfedeztek egy rejtélyes anyagot, illetve ve­rmietet is, amely tulajdon­képpen nem a tömegével, ha­nem a jelenlétével szabályozza az életfolyamatokat. Ez a rej- télyes anyag a vitamin. Csak­hamar kiderült azonban, hogy nemcsak egyfajta vitamin van, hanem igen sokféle, s a szer­vezetnek mindegyikre szük­sége van. A FALUST LAKOSSÁG EGÉSZSÉGESEBBEN TÁPLÁLKOZIK, MINT A VÁROSI második világháború .lazánkban az élelmezés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom