Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-06 / 234. szám

JP59. október 6„ kedd NGPOJSAG 8 Számvetés a pártkongresszus előtt Valóra váló ígéret Az elmúlt hetekben a heve­si járásba vezetett az utáni Elég gyakran járok arra, még­is majdnem mindig újabb es újabb meglepetéssel szolgál­nak az apró hevesi falvak. 8 ha évekkel ezelőtti tapasztala­tokkal méri össze az ember, akkor alig-alig ismer rá egy- egy helyre. Kisköre. A megye egyik leg­távolabbi községe. Esztendők­kel ezelőtt, amikor először jár­tam ott, szegényes kis falu be­nyomását keltette, ahol az em­berek ősszel és tavasszal szin­te rabjai a sárnak. Apró sza­tócsbobjaiban egymás mellett állt az olcsó karton és a fű­szer. Most már megváltozott a főutca képe. A Tiszanána felé vezető út mellett üzietház épült, felszerelve úgy, hogy városi szinten is megállná a helyét. Mellette cukrászda — úgy tudom, vezetője első díjat nyert a megyei földművesszö­vetkezeti cukrászdáinak ver­senyén. Vasárnap délutánon­ként iáé ülnek be a kiskörei lányok, legények Síkság mellett visz az út. Jobbról-balról kopár, szikes vidék, még az alföld szerel­mesei részére sem valami szív­derítő látvány, A szürkés pusz­taságot itt-ott töri 'meg egy- egy keskeny zöld kukorica, répa. Keserves munkával tör­ték meg a szikest az itt lakó emberek. Szinte jólesik a szemnek, mikor végre épület- csoport bukkan fel a kis vasút mögött. A Tarnaszentmiklós; Gépállomás épületei. Virágos ablakú kis házak sorakoznak egymás mellett, távolabb gép­szín, műhely magasodik. Odább a kultúrház oszlopos bejárata, — tetején televíziós antenna ágaskodik. Esténként — természetesen télen, mert nyáron nemigen akad rá idő — itt gyűlnek össze a gépál­lomáson lakó családok, a sző- nyeges, szép klubszobában, ké­nyelmes fotelek öléből nézik — mi történik a nagy világban... Még nyárról őrzök egy em­léket Tarnamáráról. A kas­tél vkert árnyas fái közé be­költözött a vidámság ezen a nyáron. Csinos kislányok sé­táltak a fák között, s a me­Megoldás A káli vasútállomáson gyak­ran megesik az, hogy a vágá­nyokon át — a hátsó kijárat felé siető utasokat felírja a rendőr. Ez ellen, sajnos, nem lehet szólni, még akkor sem, ha hozzátesszük azt, hogy mindenféleképpen nehéz Kai­ban az állomásról a községbe jutni. Az állomás — Pest felé — a jobboldalon van, a község a baloldalon. Ha az utas szabá­lyos, akkor a kapun megy ki, s közel 10 perces sétát tesz a sorompóig, s mivel itt állan­dóan tolatnak, még vár egy negyedórát, aztán — átkelve a síneken — mehet befelé. De a rengeteg bejáró gimnazista, ta­nár, a máshonnan járó tiszt­viselők. munkások és ősköliak egyszerűen leugranak a bal­oldalon, s a hátsó, közvetlenül a község szívébe nyíló rótön igyekeznek r múnkahéíyükré, vagy haza. Nem szabályos ugyan, de nekik is igazuk van. Föltétien szüksége van Kál- nak, ennek a nagy forgalmat lebonyolító állomásnak egy Szelídgesstenye az egri piacon Az egri piacon megjelent a szelídgesztenye: egy kiló ára 10 forint. Megyénk területén van négy holdnyi szelídgeszte­nye-ültetvény, ennek termését javarészt Egerben fogják érté­kesíteni. Rövidesen az egri cukrászdákban is megjelenik a szelídgesztenyéből készített csemege: a gesztenyepüré. kerestetik felüljáróra. Lassan elkerülhe­tetlen ez, vagy ; egyre több rendbontó, esetleg szerencsét­lenül járt ember lesz a káli állomás áldozata. Tipikusan fővonalba eső állomás, ahol hajdani megépítői mitsem tö­rődtek a község lakóival, vagy az itt leszálló utasokkal. Reméljük, rövidesen sor ke­rül egy felüljáró megépítésére. (— ádám) dencéből huncut fiúk fröcsköl­ték össze őket. Mikor délután­ba hajlott az idő. megjelent egy-egy asszony, a földekről hazafelé betért egy-egy férfi — először csak néhányan, egy­két hét múlva már tömegesen. Meg is kellett egy kicsit ba­rátkozni azzal a gondolattal, hogy a kastélykert fái alatt maguknak kubikolták ki azt az új strandot... Ha estére kelve beér az em­ber Hevesre, a járási szék­helyre, alig j^-őzi a nézgelő- dést. A buszmégálló körül mindenütt neonfényben úsz­nak az üzletek. Önkiszolgáló beit, cukrászda — amelyre egy kicsit irigyek lehetnek az eg­riek is, olyan nagy és olyan szép — kisvendéglő, áruház... Megannyinak nyomába sem léphetnek a régi falusi üzle­tek. Milliós forgalmat bonyolí­tanak le, s amikor a hevesi ember bármelyikbe betér, kö­zelebb érzi magát a város­hoz ... Ha országos fejlődéshez, ha­talmas épülő gyárakhoz méri az ember ezeket a létesítmé­nyeket. nem jelentenek sokat. De .egy-egy faluban nagyon jelentősek! Hiszen két kezük munkája ván szinte valamenv- nyiben. Ott ’ ásták a földet, hordták a követ, a cementet, hogy meglegyen. S amikor vé­gignézik, saját munkájuk mel­lett még egy nagyon nagy dol­got mérnek le belőle: nem volt üres ígérgetés, amikor eszten­dők előtt azt ígérte a párt: a város színvonalára emeljük a falvakat. Igaz. még messze járunk ettől, de minden, ami eddig történt, azt ' bizonyítja: valóság lesz belőle! d. r. Magyar párt- és kormányküldöttség utazott Berlinbe Németország Szocialista Egy- ségpártja és a Német Demok­ratikus Köztársaság kormánya meghívására hétfőn reggel Kiss Károly, a Magyar 'Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnökhelyettese, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt politika bizottságának tagja vezetésévei magyar párt- és kormánykül­döttség utazott Berlinbe, az NDK megalakulásának tizedik évfordulója alkalmából rende­zett ünnepségekre. A küldöttség tagjai: Incze Jenő külkereskedelmi minisz­ter, Kisházi Ödön munkaügyi miniszter és Rostás István, a Magyar Népköztársaság berlini nagykövete. A küldöttség elő­zetesen közölt összetételében változás történt, mert dr. Mün- nich Ferenc miniszterelnök, akit a kormány a küldöttség vezetőjeként kijelölt, influenzá­ban megbetegedett, s ezért nem utazhatott el. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Kádár Jánoe, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Apró Antal, Fock Jenő. Marosán György, Rónai Sán­dor, az MSZMP politikai Dizott- ságának tagjai, az MSZMP Központi Bizottságának, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának és Minisztertanácsának több tagja, a politikai élet számos más vezető személyisége. Meg­jelent a búcsúztatásnál Walter Vesper, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykö­vete. s a nagykövetség tagjai Ott volt a budapesti diplomá­ciai képviseletek számos veze­tője és tagja. (MTI) Haszna: sok millió forint „1959 márciusában került sor egy ötven méter hosszú acélpajzs beépítésére a szűcsi X-es aknában. A kísérleti eredmények meghaladják a tröszt fejtési gazdasági átlag­mutatóit. A pajzsfejtés átlagos napi előrehaladása 2,36 méter, a bányafa felhasználás alig tíz százaléka az egyéb fejtéseké­nek.” Ezzel a kedvező vélemény­nyel zárult Máthé József terü­leti főmérnök megállapítása szerint az újfajta fejtési mód bevezetése a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt szűcsi X-es aknájában. Azóta a gép­üzemben tovább tökéletesítet­ték az Vrsitz József trösztfő- mérnök által beadott talál­mányt, amelynek segítségével sokkal olcsóbban, kevesebb fi­zikai munkával szinte veszély Ne ígérgessünk, emberek! Na tessék, vasárnap hajnaltól ismét kering egy szovjet rakéta a világűrben. A Holdon m<ír oU az_első emberi alkotás s most peMgs.i Holdat kerüli meg ez az új mestérrhű. Ha ez így megy tovább, nemsokára lehet je­gyért sorbaáílni a holdközi expresszre, s akkor, nos, akkor már nem, lehet tovább fe­lelőtlenül ígérgetni. Igen, mert mi itt a Földön nagyon köny- nyelműen ígérgetünk. Biyculák Benedek például nyugodt lelki­ismerettel ígérte fele­ségének, született Szincsák Etelkának, amikor telve az alko­hol mámorával az el­sejei fizetés után ha- zadűlöngélt, s kedves neje — született mint fent — ráripakodva kérdezte: — mikor adód már haza hiány­talanul a fizetésedet. Benedek? — Majd a Holdban! — válaszolta Zp gondolkodás nélkül. Majd a Holdban? De mi lesz, ha Bincu- lákne egyszer majd a Holdban ált oda férje elé, s Földnek emelt kezekkel így kiált: ide a fizetéssel Bence, most a Holdban va­gyunk! S a Binculák-család esete a Holddal nem egyedüli. Sok van ilyen. Koverta Márton sem gondol most még arra. hogy Micike majd egyszer egy földsütötte estén a Holdon áll elé, hogy szerelmes szavakkal szerezzen érvényt Márton földbéli ígére­tének, amely szerint ő — mármint Koverta Márton a Holdban ve­szi feleségül Micikét. És sorolhatnám to­vább és tovább a sok könnyelmű ígéretet, amelyet mi emberek követünk el itt a Föl­dön s amelyet egy­szer majd bevasalnak rajtunk. Mert bevasal­ják. De be ám. Lógós Lali ma még nyugod­tan mondja, hogy csak a Holdban van az a gyár, ahol ő egyfolytá­ban kihúz egy évet, de mit fog mondani majd odafenn? Beinkasszálják Böl­ler Tóbiástól is azt a kétezer forintot, ame­lyet — mint mondta —, majd a Holdban ad csak meg, s szá- monkérik Karavác Érzsók hozományát is, amely — mint mondá egykor — a Holdban van. No és óföldi vendég­látó dicső csaposai, felszolgálói s mixer­női! Ti sem ígérgethe­titek sokáig, hogy majd a Holdban mér­tek féldecit a féldeci­be, s kettőt tisztán a kettőbe, mert eljön az idő, amikor esetleg egy hold-presszó pult­ja mögött állva szá­mon kérjük tőletek földi ígéreteiteket. Egyszóval, ne ígér­gessünk, emberek, mert nincs is már olyan messze az a Hold s nem lehet ve­le sokáig takarózaat- ni... Hogy hogyan? Ezen az íráson nem lehet nevetni? S mi­kor írok én olyan hu­moreszket, amelyen legalább mosolyogni lehet? Hajaj! Ne félje­nek. én nem könnyel- műsködöm el a dolgot Nem a Holdban! Majd a Vénuson. (márkusz) nélkül fejthetik a szenet a bá­nyászok. Mi a találmány lényege ? Ötven méter hosszúságban acélpajzs feszül a bányászok fölé, ezáltal feleslegessé teszi a korszerűtlen fabiztosítást s a szenet közvetlenül a kapa­rószalagra robbanthatják. ;’Ez a fejtési . módszer sánte - .feleste; gessé teszi az ősi bányászeszkft- aök, a , csákány-iá fejsze es a lapát használatát. ..A.találmány lényege, 'alapötletet' nem t júj. Egykoron Mester János román technikus készített ehhez ha­sonló berendezést, de az Ur- sitz-féle pajzs sokban külön­bözik egykori ősétől. Nemcsak a pajzs alakja más, de ügyes megoldásokkal tették prakti­kusabbá: nem deformálódik el a tartógerenda és az előtolás is hidraulikus úton történik. Külön örvendetes, hogy e jelentős összeget igénylő kí­sérletekhez a felsőbb hatósá­gok minden támogatást meg­adtak, s 57 óta sikerült kiala­kítani a mostani formájára az igen ötletes és hasznos talál­mányt. Azóta már a beren­dezést szerkesztő Ursitz Jó­zsef főmérnök és a gépüzem dolgozói, akik elkészítették a pajzsot, több mint 'százezer fo­rint jutalmat kaptak munká­jukért, mert előzetes számítá­sok szerint is körülbelül két és félmillió forint hasznot hajt az új fejtési mód. Ez az összeg annál is inkább jelentős, mert nemcsak a most munkában levő pajzs­fejtés javítja a tröszt gazda­sági eredményeit, de a későb­bi időkben még tíz pajzsfejtés munkába állítása lehetséges a tröszt aknaüzemében. A hírek szerint Várpalotának is készí­tenek ilyen berendezést, de nagy az érdeklődés a külor­szágok bányászati szakemberei között is. Mikor itt járt a len­gyel szénbányászati miniszter- helyettes és megismerkedett a pajzs működésével, hasznossá­gát látva három mérnököt küldött a pajzs tanulmányozá­sára és szívesen el is vitték volna műszaki rajzait, de a Találmányi Hivatal rnég nem jegyezte be. A belga bányászok, akik szintén elismeréssel nézték a gépesített bányát, azon a vé­leményen voltak, hogy érde­mes lenne Ittmaradni dolgoz­ni, annyira megkönnyíti a pajzs és a többi gép a bányá­szok munkáját. a külföldi, szakemberek el­ismerésé egyáltalán nem túl­zás— ezt bizonyította látoga­tásunk az újszerű fejtésen. Nem volt egyetlen ember sem az ötven méter széles pajzs alatt, aki ne beszélt volna el­ismerően annak működésérőL íme néhány vélemény: Sári Ferenc vájár: ezerszer könnyebb így a munkánk, mint a régi fejtésen volt. Könnyebb a szerelés, nem kell a vizes fákat cipelni. Megér­demli a legnagyobb kitünte­tést is, aki ezt megszerkesz­tette. Tógyer Pál csillés: Koráb­ban az összes lerobbantott, csákányozott szenet lapátolni kellett. A pajzsnál csak egy- harmadát kell lapátolni. Ez sokat könnyít a munkánkon s ráadásul a kereset sem kisebb. Két és félezer forinton felül keresek a pajzsnál. De kedvező véleményt mond a pajzs működéséről Molnár Jenő pajzslakatos, Varga Pál művezető, a bányamérnök és a szerelők, vájárok és csillé­sek, akik kevesebb fizikai munkával olcsóbb és több sze­net tudnak adni az ötletes be­rendezés segítségével. De nemcsak elismeréssel be­szélnek róla, igyekeznek nye­segetni apróbb hibáit sok-sok ötletet adtak a feltalálónak, hogy tökéletesebb legyen a be­rendezés. kevesebb legyen az állásidő s még kisebb költség­gel kerülhessen a szalagra a lignit. Kovács Endre Az ötéves terv számaiból Nemied jövedelem „A nemzeti jövedelmet legalább másfélszeresére nö­veljük és annak helyes elosztásával is biztosítjuk a ter­melőerők gyorsabb fejlesztését, az egy főre eső reáljöve­delemnek legalább 26—29 százalékkal, a lakosság fo­gyasztási alapjának pedig *0—15 százalékkal való emelé­sét.” (A Központi Bizottság irányelveiből.) A Szovjetunióban szalagon gyártják a szenzációt... Vélemények a szovjet bolygóközi állomásról Néhány hete, mielőtt Hrus­csov elvtárs elutazott volna egyesült államokbeli kőrútjára, hatalmas címekben közölték az újságok a legújabb szovjet szenzációt: Elindult a szovjet atomjégtörő-hajó, fellőtték a Holdba az űrrakétát, Hruscsov elindult az Egyesült Államokba — s mindezt egyszerre. Azóta néhány hét telt el, s vasárnap újabb szenzációval „rukkoltak ki” a szovjet tudósok. Fellőtték a szovjet bolygóközi állomást, amely a Hold és Föld között száguld. A Földről irányított rakéta megkerüli a Holdat és visszatér a Föld térségébe. Nincs ember a földön, akit ne foglalkoztatna a mai napokban a holdrakétának kérdése, a tu­dománynak e hatalmas újabb alkotása. Emberek beszélnek róla nap mint nap munkahe­lyükön. hivatalokban, otthon. Felkerestük mi is Zétényi Endrét, az Egri Pedagógiai Fő­iskola földrajz tanszékének ve­zetőjét, nyilatkozzék, mi a vé­leménye a szovjet bolygóközi állomás fellövéséről? — Azt hiszem, ez a csillagá­szati tudomány forradálmasító- ja, de egyben a béke harcosa is. Ez a Föld—Hold-rakéta, amely most ott kering a Hold és a Föld körül a világűrben, nagy segítséget ad majd a tu­dósoknak. Sok kísérlet után most elérkezett az idő arra. hogy az eddigi feltételezésekkel szemben az emberiség teljesen megismerje a Hold másik olda­lát is. amely napjainkig isme­retlen volt. A szovjet tudomány ezzel is bebizonyította felsőbbrendűsé­gét a kapitalista tudomány fe­lett. s reméljük, hogy ezt köve­tően még nagyobb szenzációval lepnek majd meg a szovjet tu­dósok és mind közelebb jutunk ahhoz, hogy ember is eljusson a Holdra. ★ Bőgős Béla. az Egri Finom­mechanikai Vállalat egyik sze­relője. viccesen jegyezte meg, amikor a bolygóközi állomásról érdeklődtünk. — A szovjet tudósok szalagon gyártják a szenzációt. Az ember már nem is tudja követni a liápi szenzációkat. Ki hitte volna néhány hónappal ezelőtt, hogy valaha még a Holdba is lőhetnek fel rakétát És néhány héttel ezelőtt ez is megvalósult, sőt ezt tetézte a most fellőtt bolygóközi állo­más. Én laikus ember vagyok és nagyon szeretnék egyszer a valóságban is látni ilyen raké­tát. Általában motorokkal dol­gozom s nem tudom elképzelni, miféle szerkezet lehet az, ami ilyen nagy súlyú testet képes felvinni a Holdba. Ügy gondo­lom. ha ember megy fel a Holdra, már nem is lesz szen­záció A szoviet tudománv előtt, úgy látszik, nincs lehetet­len. ★ Csaba Attila az egri Állam' Pincegazdaság dolgozója éppen a Hétfői Hírek jelentését ol­vassa a szovjet bolygóközi állo­másról. — Ez a fellőtt „mozgó labo­ratórium” páratlan alkotása a szoviet tudósoknak. Azt hiszem, nem erős kifejezés, ha azt mondom: a Szovjetunió a vi­lágmindenség urává vált. Tu­dományos jelentősége — úgy gondolom — elsősorban abban rejlik, hogy teljesen megismer­hetjük a Hold mindkét oldalát A bolygóban berendezett ké­szülékek. berendezések, bizo­nyára pontos tájékoztatást nyújtanak majd a tudomány számára Nem kétséges az sem. hogy ezzel újabb bizonyítékát adták a szovjet tudósok béke­akaratuknak. Ezután már csak egy következhet: amikor ,• ra­kéta utasa nem kutya, vagy va­lami más álla* lesz. hanem az ember. Reméljük, erre is rövi­desen sor kerül. Kiss Bélé

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom