Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-06 / 234. szám

• • • (// gyér épül VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEG VEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA X. évfolyam, 234. szám ÁRA: 50 PILLÉR 1959. október 6-, kedd Tál a csillagokon Most inar alig néhány he­tes időközökben követik egymást az újabb világra­szóló események: szeptem­ber 13-án, biztos irányítás­sal, percre kiszámított idő­pontban érte el a szovjet űrrakéta a Holdat, október 4-én. vasárnap pedig szinte jubileumaként az első szput- nyik felbocsátása második évfordulójának, a szovjet tudósok útjára bocsátották a harmadik űrrakétát is. E nap hajnala óta szovjet bolygóközi állomás száguld a Föld és a Hold között, megkerüli a Holdat, majd ismét visszatér a Föld tér­ségébe. Vasárnap délelőtt a ma­gyar rádió moszkvai tudósí­tójának rövid beszámolója alapján röppent szét Ma­gyarországon a hír az újabb diadalról, aztán délelőtt 11 órakor a világ tudósai már a szovjet szakemberek ál­tal megadott hullámsávo­kon vették a rakéta jelzé­seit. — Feltárul a „holdpalota” ajtaja — írják Pekingben, „Oké Lunik” — kiáltják New Yorkban, „A béke újabti nagy győzelme” — mondják Prágában. 8 nem csodálatos, mert szinte he­tek alatt zajlik le szemünk előtt az emberi szellem, akarat legnagyobb felfede­zése, legnagyobb békés hó­dítása: a világűr belsejé­nek alapos kutatása és meghódítása. Az eltelt két esztendő alatt három szputnyik járta be pontosan kijelölt pályá­ján a világűrt. Ez év január­jában megkezdte napkörüli keringését a világegyetem első mesterséges bolygója és most — a Holdra fellőtt ra­kéta után — elindult dia­dalmasan, még nagyobb megbízatásukkal a harma­dik űrrakéta, amit már a földről irányítanak. Szput­nyik — Lunik korszakban élünk, amikor minden le­hetséges, ami eddig csak álom, vagy még az sem volt. Kétségtelen tény, hogy szédítő, forradalmi változá­sok sorozatából áll az 1951. október 4-től, 1959. október 4-ig eltelt két esztendő. A szovjet tudomány félredob­ta az összes pesszimista elő­ítéleteket és már évekkel ezelőtt minden, az efféle gátlásoktól mentes, valóban szabad tudományos kutató útra lépett. Ezért szárnyalta túl rövid két esztendő alatt az embe­rek minden eddigi elképze­lését, olyan támogatást él­vezve, amit a szovjet hata­lom, a szocializmus országa csak adhat. Az 1951. októ­ber 4. és 1959. október 4. közötti két év e téren elért eredményei is újabb győzel­mei a szocialista rendszer­nek, a rendszerben teljes szabadságot élvező, 8 így mindjobban felvirágzó tu­dománynak, s az azt alkotó embernek. Értéken újítás a Bélapátfalvi Cement­én Mésxmühen A sikeres kongresszusi mun­kaverseny eredményeit tovább fokozza az az újítás, amellyel az egy kilogramm mész elő­állításához felhasznált kalória- mennyiséget majdnem a felére csökkentették a Bélapátfalvi Cement- és Mészműben. A régi eljárás szerint ugyan­is egy kilogramm mész égeté­séhez 1900 kalória kellett. A gázbefúvást két nagyteljesít­ményű ventillátor végezte, amelyek bizonyos mértékben hűtőitek is a környezetet. Ezért most egyventillátoros égetésre tértek át és a korábbi tonnán­kénti 30—35 kwó energiafel­használás helyett csak 25 kwó a felhasználás. Az újítással a régi munka­helyen felszabadult egy ventil­látor, amit máshol tudnak al­kalmazni. SZÁMVETÉS A PÁRTKONGRESSZUS ELŐTT j ★ MAGYAR PÁRT- ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG UTAZOTT BERLINBE ★ VÉLEMÉNYEK A SZOVJET j BOLYGÓKÖZI ÁLLOMÁSRÓL ★ Kiss János: MÉGSEM LEHET HALLGATNI ERRŐL ★ ÉRIK A SZŐLŐ . ★ HÍREK — SPORT Mátradereaskén több millió forintos költséggel új cserép- és téglagyárat építenek. A teljesen gépesített, új üzemet még ez évben átadják. Az elmúlt héten kezdték meg a 22 kam­rás körkemence épületében a i0 tonnás előregyártóit betonelemek felszerelését. Képünkön: Tóth Imre darus-brigádja előkészíti a „bikát'1 egy újabb negyven tonnás gerenda felhúzásá­hoz. (Foto: Kiss Béla) A világűr meghódításának útján A Szovjetunióban újabb űrrakétát lőttek ki, amely megkerüli a Holdat és visszajut a Föld térségébe MOSZKVA (TAHZSZ) A kozmikus térség kutatási programjának és a bolygóközi repü­lés előkészítési programjának megfelelően 1959. október 1-én a Szovjetunióban sikeresen felbocsátották a harmadik űrrakétát. A ra­kéta automatikus bolygóközi állomást visz magával. ... A kilövést többlépcsős rakétával hajtották végre. A rakéta utolsó lépcsője — megkapva a szükséges sebességet — a megjelölt pályára juttatta az automatikus bolygóközi állomási. Az automatikus bolygóközi állomás körül­belül 10 000 kilométer távolságban halad a Holdtól, majd megkerüli a Holdat és vissza­jut a Föld térségébe. A kijelölt pálya lehető­vé teszi, hogy az északi földtekétől megfigyel­hessék az állomást. A harmadik szovjet űrrakéta utolsó lép­csőjének súlya üzemanyag nélkül 1553 kilo­gramm. Az automatikus bolygóközi állomást a ra­kéta utolsó lépcsőjére szerelték. Amikor a ra­kéta elérte pályáját, az állomás levált a ra­kétáról. A rakéta utolsó lépcsőjének pályája közel van a bolygóközi állomás pályájához. Az automatikus bolygóközi állomás a kozmi­kus térség átfogó tudományos kutatását teszi lehetővé. Az állomásra tudományos és rádiótechni­kai berendezéseket, valamint automatikus hő­mérsékletszabályozó rendszert szereltek. A tu­dományos és rádiótechnikai berendezések elektromos árammal történő ellátását nap­energia-telepek és vegyi áramforrások utján biztosítják. Az állomás egész súlya 218.05 ki­logramm. Ezenkívül a rakéta utolsó fokára szereit mérőberendezések súlya az energiafor­rásokkal együtt 156,05 kilogramm. Ily' módon a hasznos súly összesen 435 kilogramm. A tu­dományos értesüléseket és az automatikus bolygóközi állomás mérési adatait két rádió­adó ! !zU. Ezek a 39 986 és a 183,6 megahertz frekvencián vehetők. Egyidejűleg a 183,6_ me­gahertz frekvencián ellenőrzik a bolygóközi állomás útját. A 39 986 megahertz frekvencián O.t-től 0.8 másodpercig váltakozó hosszúságú jelzéseket ad a rádióadó. A jelzések ismétlődésének frekvenciája 1 plusz—mínusz 0,15 hertz. Az automatikus bolygóközi állomás napon­ta a megfigyelési programtól függően 2—4 órai időtartamú adásokat küld a Földre. Az állomáson elhelyezett műszerpark irányítását a Földről, mégpedig az egybehangoló és szám­láló központból végzik. A rakéta-röppálya adatainak mérését auto­matizált mérőműszer-hálózat végzi, amelynek állomásai a Szovjetunió különböző részein helyezkednek el. A harmadik űrrakéta haladásáról a Szov­jetunió valamennyi rádióállomása folyamatos beszámolókat fog közölni. A rakétát rádió útján Európa, Ázsia, Af­rika és Ausztrália területéről lehet megfi­gyelni. A harmadik szovjet űrrakéta felbocsátása és az automatikus bolygóközi állomás megte­remtése újabb adatokat szolgáltat a kozmikus térségről A szovjet nép ezzel ismét hozzájá­rul a világűr meghódításában kialakuló nem­zetközi együttműködéshez. Moszkvában vasárnap, magyar idő szerint 1,19-kor fogták és a moszkvai rádió közvetí­tette a kozmoszból érkezett, az automatikus bolygóközi állomás fedélzetéről vett jelzéseket. Első nyilatkozatok a Holdat megkerülő rakétáról MOSZKVA (MTI): Vasárnap reggel a moszkvai rádió meg­szakította adását és háromszor egymás után ismertette a Hol­dat megkerülő szovjet űrrakéta fellövéséről kiadott közle­ményt. A hír villámszerű gyor­sasággal terjedt el a szovjet fő­városban és már kora délelőtt sok ezren keresték fel a moszk­vai Planetáriumot, hogy felvi­lágosítást kérjenek a rakéta útjáról, jelentőségéről. A világszerte ismert szovjet űrkutatási szakemberek is megszólaltak már. V. V. Dobronravov professzor, a fizikái-—matema­tikai tudományok doktora a kö­vetkezőket mondotta: — Pontosan két évvel ez­előtt, 1957. október 4-én a Szovjetunióban olyan eseménv történt, amely új korszak kez­detét jelentette az emberisés történetében: fellőtték az első szovjet mesterséges holdat. Az elmúlt két évben a Szovjetunió­ban sok nagyjelentőségű lépés történt a világűr meghódítása terén. Három mesterséges holdat és két kozmikus rakétát lőttek fel, amelyek közül az egyik rakéta eljuttatta a Holdra a Szovjetunió zászlaját. Most, a kozmosz meghódítása kezdetének második évforduló­ján a szovjet tudósok és mér­nökök újabb csodálatos aján­dékokat adtak hazájuknak: fel­lőtték a Hold irányába a har­madik szovjet űrrakétát. En­nek a rakétának meg kell ke­rülnie a Holdat, tízezer kilo­méteres távolságban kell elha­ladnia mellette és vissza keli térnie a Föld térségébe. A Holdat megkerülő rakéta nem váratlan esemény. Mint ismeretes, már az első két szovjet űrrakéta sebessége is meghaladta az úgynevezett második kozmikus sebességet. Ennek következtében az első és a második szovjet űrrakéta hiperbolikus pályán mozgott. A második rakéta pályasíkját úgv határozták meg. hogy ez a hi­perbola érintse a Holdat. Va­lóban. a második szovjet űrra­kéta elérte célját. A harmadik szovjet űrrakéta feladata a Hold megkerülése, így a rakéta nem hiperbolikus, és nem parabolikus, hanem el­liptikus pályán mozog. A ra­kéta sebességét úgy határozták meg, hogy az ellipszis igen megnyújtott formájú lesz, A rakéta ellipszis alakú pályán mozogva, megkerüli a Holdat és visszatér a Föld térségébe. Rövid idő, másfél-két nap múl­va kiderül, milyen lesz a to­vábbiakban a rakéta útja. Véleményem szerint azonban ez a rakéta hosszú ideig műkö­dő. automatikus bolygóközi ál­lomássá alakul át. amely érté­kes, tudományos megfigyelése­ket végez mind a Föld és a Hold közötti térségben, mind pedig a Hold és a Föld közelé­ben. Ügy gondolom, hogy az el­lipszis alakú pálya, amelyen a harmadik szovjet űrrakéta mo­zog majd. távolabb lesz a Föld­től, mint a harmadik szputnyik Föld-közelségének pontja, vagy­is a pálya legkevesebb 2000 ki­lométerre lesz a Földtől. Ilyen pályasík mellett valószínű hogy a harmadik szovjet úrra kéta, 02 automatikus űrrállo- más igen hosszú ideig működik j majd, legalább is annyi ideig, mint a harmadik szovjet szput­nyik. N. P. Barbasov, az ismert szovjet asztronóinus. a harkovi csillagvizsgáló vezető­je, a Szovjet Tudományos Aka­démia asztronómiai tanácsa hold- és bolygóközi fizikai bi­zottságának elnöke egyebek között a következőket mondta: Olyan nagy súlyú, 1553 kilo­grammos rakéta fellövése a Hold irányába, amely nem csa­pódik be a Hold felszínére, ha­nem megkerüli a Holdat es új­ból visszatér a Föld körzetébe, okvetlenül nehezebb feladat, mint olyan rakéta felbocsátása, amely becsapódik a Hóid fel­színére. A harmadik űrrakétába bonyo­lult tudományos felszereléseket építettek be. amelyek segítsé­gével. különleges rádióadók útján adatokat szerezhetünk a Hold emberi szem számára láthatatlan térségeiről is. A rakéta 10 000 kilométerre kö­zelíti meg a Holdat. A különle­ges földi irányítóállomás lehe­tővé teszi, hogy néhány oiyan műszert, amelyet a rakétában helyeztek, a Földről irányítsa­nak A műszereket napelemek és vegyi energiaforrások táp­lálják. A rakéta a Föld ‘őrsé­gébe való visszatérésekor va­lószínűleg megfigyelhető lesz. A harmadik szovjet űrrakéta fellövése arról tanúskodik, hogy már beléptünk abba a korszak­ba, amelyben tervszerűen hó­dítjuk meg a világűrt és meg­valósítjuk a Holdba és a közeli bolygókra irányuló repülést —, fejezte be nyilatkozatát Barba­sov akadémikus. A szovjet tudósok egyöntetű véleménye szerint az új szovjet holdrakéta — a Lunyik 3 — alapvető feladata, hogy adato­kat közöljön a földi megfigye­lőállomással a Hold eddig is­meretlen emberi szem számára (Folytatása a 2. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom