Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-31 / 256. szám

1959. október 31., szombat X É ** Ü 3 S A Ü Azon a helyen, ahoi most több száz kommunista küldött tanácskozik, vitázik és tervez, azon a helyen, ahol most, mint múltról esik szó az ellenforra­dalomról. — azon a helyen majd három esztendővel ez­előtt hasonló és mégis más ta­nácskozása volt a kommunis­táknak. 1956 december 8-án, az egri Szakszervezeti Székház nagytermében tartotta első ak-. tívaülését a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bi­zottsága. Az utcákon még fel­felütötte fejét a nyílt porond­ról már a színfalak mögé szo­rított ellenforradalom, még kézzel, géppel írt cédulák, pla­kátok járták, még csak esz­méit, de valójában nem állt talpra az élet az üzemekben, — és az ég is vigasztalan szürke volt. Alig több. mint egy hónap teli el egy gyászos tragédiától, amelynek első számú rendező­iét és íróját úgy hívták, hogy imperializmus, ..színészeit'' pe­dig egyszerűen huligánoknak, fasiszta banditáknak, s amely­nek, sajnos, volt statisztériája is. a megtévesztett tömegekből. Az ország egy gazdasági ka­tasztrófa előtt állt, az emberek jó részében ott tombolt a kilá­tástalan reménytelenség, más részében még mindig kánkánt járt -az ellenforradalmi dema­gógia, — és a kommunisták, ebben az alig fűtött teremben, a fagyosan szürke decemberi ég alatt tavaszról álmodoztak, az ország, a megye újjászületé­sét tervezték. Akkor, ott, mindenki tudta, hogy az ország talpra áll, hogy mint hordóban a zavaros bor, letisztul a kusza eszmék töm­kelegé az emberi fejekben, hogy eljön az idő, nem is so­kára, amikor az ellenforrada­lom véres tobzódása már csak tanulság és tanúság lesz. Ta­nulság: vigyázni, óvni a párt- egységét, éberen őrködni a nép állama, hatalma felett. Tanú­ság: a kapitalizmus nem válto­zott, s ha igen, csak. véresebb és vadabb lett, mint volt. Ak­kor és ott mindenki tudta, hogy az élet megindításának nagy feladata, az emberek meggyő­zésének kötelessége, az ellen­forradalmi erők és eszmék vég­leges szétzúzása a kommunis­ták feladata. Elsősorban és ki­zárólag! De azt is tudták az újjászületett fiatal párt első, de mégis már régi katonái, hogy mindebben nem lesznek, mert nem is lehetnek egyedül. Velük van népünk józan többsége, velük van a proleta­riátus, határainkon belül és túl, velük és. velünk elsősor­ban a szovjet nép, a baráti or­szágok népei, kik az interna­cionalizmus nagy eszméjétől áthatva, mindenben készek to­vábbra is segíteni a magyar haza talpraállításában. Ezt tudták, ezt érezték 1956. december 8-án, az egri Szak- szervezeti Székházban össze­gyűlt kommunisták, akiket ak­kor még sokan talán kinevet­tek, nem kevesen jóindulatúan fantasztáknak tartottak. És alig három esztendő alatt újból történelmet írtak szívük, erőfeszítésük nagyszerű tollá­val. Történelmet, amelynek számvetésekor büszkén mond­hatják majd el a későbbi ko­rok nemzedékei előtt is Vörös­marty szavait: „ ... ez férfi­munka volt!” De a számvetés, az első számvetés már most, már ma megtörténik. Ugyan­azon a helyen összegyűltek is­mét a kommunisták, a kom­munisták küldöttei, hogy szem­benézzenek saját magukkal, saját, három évvel ezelőtti ter­veikkel. álmaikkal: mi való­sult meg belőle, hogyan való­sult meg mindaz, amit a párt, a dolgozó nép akart. Megelégedetten, ha nem is elbizakodottan, de jogosan ál­Két dátum lapíthatják majd meg, olyan munkát végeztek, amilyet a kommunistáktól megtanult el­várni a nép, olyan munkát, amelynek nyomán újjászüle­tett egy ország, s amelynek nyomán megtanulta tisztelni az ellenség is a magyar dolgo­zó népet. Méltó volt ez a mun­ka. a hősi helytállás, a példa­adás és áldozatvállalás a ma­gyar kommunista mozgalom nagyszerű hagyományaihoz, s alkalmas, hogy dolgozó né­pünkben még jobban elmé­lyedjen a tisztelet és szeretet a párt, a munkásosztály élcsa­pata iránt. Nem volt könnyű munka ez: szívós és kitartó küzdelem, harc a javából, amely új har­cosokat nevelt a párt számára, új erőkét, tapasztalatokat ho­zott felszínre. Erről a harcról gazdagon eáik majd szó ezen a mostani tanácskozáson. Nem­csak azért, hogy egyszerűen felsorakoztassák az eredmé­nyek győztes sorát, de azért is. hogy tanuljanak a kommunis­ták a három év munkájának minden tapasztalatából, hogy erőt, gyűjtsenek a holnaphoz, a párt által, a novemberi párt- kongresszus által az egész nép elé tűzött új tennivalókhoz is. Az' a három évvel ezelőtti tanácskozás egy tönkretett or­szág talpraállásának hajnalán, telve bizakodással, tervezte meg a legközelebbi holnapot. A mai tanácskozás egy gazda­godó ország minden sikerére, a teljes gazdasági, politikai kon­szolidációra, egész népünk tá­mogatására építve, már hosz- szabb távlatokat rajzol fel a jövő csodálatos vásznára. Ez a tanácskozás már nem az élet és a lélek újjáépítését, hanem továbbépítését segíti elő, ez a tanácskozás arra hivatott, hogy utolsó, nagy rohamra hívja megyénk népét a hároméves terv befejezésére, s megte-, remtse az ötéves terv sikeres, eredményes megkezdésének alapjait, erőt és ösztönzést ad­jon a kongresszus határozatai­nak megvalósításához. ■ Három esztendővel ezelőtt béna gyárak árnyékában 'ter­veztek a kommunisták. Három esztendővel ezelőtt a szellem sötétségét kellett eloszlatni a marxizmus igazsága fényévéi. Három esztendővel ezelőtt ket­tőt kellett lépni, hogy egyet haladjon az élet, annyi volt az akadály, a buktató. Most lát­szólag könnyebb, egyszerűbb a dolog. Az üzemek termelése lényegesen meghaladja az el­lenforradalom előtti szintet, az emberek bíznak, hisznek a pártban, felismerték már ré­gen, hogy a „szent szabadság- harc”, a külső és belső ellen­ség szervezett és megtervezett gyilkos ellenforradalma volt. Egész életünk biztatóan fejlő­dik, mezőgazdaságunk a szo­cialista úton halad, s nem :i.s akármilyen ütemben és ered­ménnyel ... Milyen könnyű hát most már? Ez a tanácskozás, a kommu­nista küldöttek tanácskozása, a megyei pártértekezlet min­den bizonnyal érthető választ ,ad majd arra a kérdésre is. hegy hát valójában olyan könnyűre „most már?” Mert nem könnyű, mert ha mások is. de nem kisebbek a felada­tok, amelyek előttünk állnak. A pari: tézisei, az ötéves terv irányelvei nemcsak lelkesítő és nagyszerű programot vázol­tak fel a holnapot illetően, de megmutatták azokat a hatal­mas erőfeszítéseket is, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a ter­vekből ismét valóság, hogy a szocializmust építő Magyaror­szágból szocialista ország le­gyen. Az eltelt három év min­den sikere csak az első lépést, az alapot jelentette: a tulaj­donképpeni építés munkája, a továbbhaladás minden küzdel­me még előttünk van, még ránk vár. ha valaha, hát most különösen szükség lesz a kom­munisták helytállására. 1956. december 8.: tanács­koznak a kommunisták. 1959- október 31.: tanács­koznak a kommunisták. Két .dátum, s mennyi min­den van közötte, s mennyi minden lesz még utána. Űj hő­söket avatunk, a békés építés, az alkotás hőseit, új meg új küzdelmekre indulunk, ame­lyeket yíva, minden bizonnyal néha meg is botlunk. De a két tanácskozás, a párt kongresz- szusa ad majd erőt és hitet, bizodalmát és kitartást ahhoz, hogy mint eddig, úgy ezután is legyűrjünk minden nehéz­séget, soha nem látott gazdag országot teremtsünk a régi vi­lág nyomora helyén. Gsuriió Géza A megyei kórház és a TIT tudomány os ülése Egerben A Heves megyei Tanács kór­háza tudományos bizottsága és a TIT Heves megyei szervezet­tének egészségügyi, biológiai szakosztálya, ma délután hat órakor a Il-es számú kórház kultúrtermében tudományos ülést rendez. Az ülésen Mirgay Sándor dr. főorvos.* az Orszá­gos Reuma és Fürdőügyi Inté­zet főorvosa, A mozgásszervi betegek ellátásának időszerű kérdései, Gáspárdy Géza dr. főorvos Osteomalacia, mint a reumás panaszok gyakori oka. Schulhof Ödön dr. A mozgás- szervi betegségek és a gyomor bélrendszer elváltozásainak összefüggése, valamint Chat el Andor dr. igazgató-főorvos A fiziko-therápia kritikája cím­mel tart előadást. I mii »•«« v«»/mr fejse.sztetie — V GYÖNGYÖSI Város? Tanács népművelési állandó bizottsága legutóbbi összejö­vetelén a város népművelési anyagi kereteit vizsgálta fe­lül, majd megtárgyalták a jö­vő évi költségvetési javasla­tot. \ műtrágyaipar számottevő fejlesz,lésévé) el kell érni hogy az l kát. hold szántó-, kert-és szőlőterületre jutó mű­trágya mennyisége 1965-ben mintegy 110—150 kilo­grammra emelkedjék szemben az 1958. évi 46 kilogram­mal. (A Központi Bizottság Irányelveiből.) \oveinher 30-ra teljesítik éves tervüket a Pétervásiíri (,é/páÍío»nás traktorosai Lelkiismeretesen dolgoznak a Pétervásárl Gépállomás dol­gozói. A traktorosak jó mun­kájának' köszönhető, hogy a jáivásban — egy-két termelő- szövetkezet kivételével — be­fejeződtek a vetési munkák. Az eddig elért kiváló eredmé­nyeket, s azt, hogy éves ter­vüket — határidő előtt — no­vember 30-ra teljesítik, a párt- kongresszus tiszteletére vállal­ták. Vállalásaikban 1825 normál­hold tervtúlteljesítés szerepei, amelyet már 1970 normálhold- dal túlteljesítettek. A termelő- szövetkezetekben nyújtott mű­szakban, még vasárnap is vé­geztéit: szántást, vetést. A műhelymunkások és a gépállomási alkalmazottak ál­lományában dolgozók kong­resszusi versenyviV. .. i ástuk teljesítését november 15-re vállalták. A műhelyben dolgozók el­határozták, hogy a használt al­katrészek felújításával 9200 fo­rint anyagmegtakarítást érnek el. Jő munkaszervezéssel már túlteljesítették vállalásukat, 9700 forint értékű megtakarí­tásról adhatnak jelentést a gépállomás vezetőségének. Az anyagmegtakarításon felül el­határozták, hogy az őszi mun­kák eredményes elvégzésére 32 napot dolgoznak a termelő- szövetkezetekben. Vállalásaik­ból eddig 29 napot teljesítet­tek. Kimagasló eredményt ért el Szántó Gusztáv, aid a vállalt WVVWV\AAő/V\^AAA\AAAVvAiWvyiA//'/\AAAAAOAVvVvV>/'AVvW'/W.''AV'/W'AA Ä LOTTÓ e heti nyerőszámai; 5 lottó 44. játékheti nyerő- .malnak húzását pénteken ngón tartotta a Sportfoga- ű és Lottó Igazgatóság. Írre a hétre 3 584 439 szel- ívt küldték be a fogadók, s íek megfelelően egy-egy főosztályra 1 334 164 forint \ kisorsolt nyerőszámok a cet kezelt: 16. 64, 55, 63, 79 \ jövő heti tárgy nyeremény- toláson a 43. játékhét szel- iyen vesznek részt, (MTI) Október 29-én, csütörtökön, bensőséges ünnepség keretében avatták fel a gyöngyösi Szer­szám- és Készülékgyár nemrég elkészült tanműhelyét. Az ün­nepségen részt vettek az ipari tanulók szülei, a gyár dolgozói és vezetői, valamint a fiatalok. Megjelentek a megnyitón a mi­nisztérium kiküldöttei, vala­mint a gyöngyösi városi párt- bizottság tagjai: Molnár Gusz­táv párttitkár, Varga Ferenc tanácselnök, Suha Gyula AKÖV igazgató és Héber Ernő, a vá­ros szakmaközi bizottságának ;elnöke. A megjelenteket az üzemi pártszervezet nevében Fehér János elvtárs, a gyár párttit­kára üdvözölte, majd Szabó Árpád elvtárs, a gyár igazga­tója mondott beszédet. Kedves elvtársak. tisztelt vendégek, kedves ipari tanu­lók!—kezdte beszédét. — Gyön­gyös városát és környékét új és új meglepetések érik. nem­csak a mezőgazdaságunk ro­hamléptű fejlődésében, hanem az ipar területén is. Gyöngyös és környéke tradicionális vo­nása a mezőgazdaság ésmzzal kapcsolatos munka. Ma ezt a tradicionális arculatot pártunk és kormányunk iparpolitikája népgazdaságunk egészének fej­lődése érdekében, a szocialista mezőgazdaság megteremtése, valamint az onnan felszabadu­ló munkaerők ipari foglalkoz- atottsága érdekében ipari lé­tesítményekkel látja el. Népgazdaságunk fejlődésé­nek törvényszerűsége előírja az ipar elsődleges fejlődését, valamint az ipar műszaki szín­vonalának és annak vezetésé­nek, nem utolsósorban ipari dolgozóink technikai szint­jének fokozottabb emelkedését. Ez biztosítja dolgozó népünk életszínvonalának emelkedé­sét, valamint kulturális igé­nyeinek kielégítését. Nem véletlen az, hogy mun- kássztályunk forradalmisága. a kommunista elvek megisme­rése, valamint a kizsákmányoló osztály elleni harc szükségsze­rű felismerésé az .ipari mun­kásoktól ered. Az ipari műn­„Legyen az elkövetkezendő esztendő intézetünk életében az építés, a fejlődés soha nem látott korszaka“ Tanműhelyt avattak a gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyárban kasok harcedzettségét, állha­tatosságát bizonyítják azok a népgazdasági létesítmények — mint Sztálinváros, Inota stb. —, amelyeket a felszabadult munkásság pártunk és kormá­nyunk útmutatása alapján épí­tett. Ezután Szabó elvtárs az MSZMP KB márciusi határo­zatáról és pártunknak a mű­szaki . színvonal emeléséért folytatott következete.5. harcá­ról beszélt, .majd így folytatta: — Pipishegyen' is az új ipari munkásság létrehozása mellett a most megnyíló tanműhely­nek a szakmai színvonal eme­lésében is nagy jelentősége van. Becsüljék meg ipari tanu­lóink ezt az üzemrészt, ame­lyet közel 500 000 forint fel­újítással hoztunk létre. E meg­becsülés ne csak a gépek és más berendezések megóvásá­ban mutatkozzék, de abban is, hogy élethivatásuknak választ­ják az ipari munkát. Ehhez kérjük a szülők és az oktatók segítségét. Ezúton köszönjük meg a fel­ső vezetésnek, a pártnak és a minisztériumoknak, valamint tanácsszerveinknek hathatós támogatását, nem utolsósorban itt mondok köszönetét a kivi­telező dolgozóknak áldozatkész munkájukért. Ezek után át­adom a tanműhelyt Sándor elvtársnak, az Iparitanuló In­tézet igazgatójának azzal, hogy népgazdaságunknak és ezen keresztül vállalatunknak mi­nél több ipari szakmunkást neveljenek — fejezte be Szabó elvtárs beszédét. Ezután Sándor László elv­társ, a gyöngyösi 214-es Erkel Ferenc Iparitanuló Intézet igaz­gatója. emelkedett szólásra. Be­szédében többek között ki­hangsúlyozta. hogy: a bűnös Horthjy-társadalom idején, de azt megelőzőleg közel 100 esz­tendeig voltak hazánkban az ipari tanulók a társadalom számkivetettjei és csak a fel- szabadulás után született meg a törvény, amely leírhatatlan vál­tozásokat hozott a fiatal szak- munkástanulók életében. Ez­után arról beszélt, hogy alig pár napja ünnepeltük a szocia­lista ipari tanulóképzés tízéves fennállását, majd így folytatta: — Visszatekintve az elmúlt tíz évre, nem volna helyes a mai napon, ha néhány szám­adatot nem közölnék az elmúlt tíz esztendő történetéből. 1938- ban 65 267 tanonc volt Magyar- országon, 1959-ben 101 562 ipari tanuló, és 57 önálló ipari tanonciskolával szemben ma 165 önálló intézetünk működik.1938- ban a tanárok 12,3 százaléka volt főhivatású, ma pedig 82,1 százaléka főhivatású, akik az ipari tanulók oktatását és neve­lését tekintik élethivatásuk­nak. Mi tudjuk, a múltban a tanoncok nagyobbik fele nem kapott bért, húsz egynéhány százalékuk kapott ellátást, má­sik húsz százalékuk némi kis fizetést, és több mint két szá­zalékuk maga fizetett munka­adójának azért, hogy szakmát tanulhatott. Ma a tanulók 100- tól 420 forintig ösztöndíjban, ■ kitűnő szakmai könyvellátás­ban, munkaruhában, élelme­zésben, kulturális oktatásban, stb-ben részesülnek. Az ipari- lanuló-otíhonokban 11 675 ta­nulót helyeztünk el. Az el­múlt tíz év alatt 280 millió fo­rintot költöttünk építkezésre. 76 millió forintot pedig gépek­re és szerszámokra. Nem fe­ledkeztünk el a kulturális igé­nyekről sem és több mint 100 millió forintot fordítottunk kultúrcélokra. — Éppen ezért kétszeres ün­nep a mai, mert először: most ünnepeltük ipari tanuló-képzé­sünk tízéves fennállását; má- sodsor'-’an, mert éppen e jubi­leum tiszteletére hozta létre a gyöngyösi Szerszám- és Ké­szülékgyár a kor követelmé­nyeinek mindenképpen megfe­lelő, világos, egészséges tanmű­helyt, amelyben ma ifjúságunk mintegy 200 főt számláló cso­portja végezheti tanulmányait. Soha el nem múló hálánk kí­séri a Szovjetunió dicsőséges hadseregét, hogy kiemelt ben­nünket a múlt feudális, kapi­talista rendszeréből és átveze­tett bennünket a szocialista társadalomba. Köszönettel for­dulunk a párt és a kormány felé, hogy lehetővé tették en­nek a műhelynek a létrehozá­sát. De köszönetét kell monda­nom a vállalat igazgatójának, főmérnökének és a gyár min­den dolgozójának azért, hogy az iparitanuló-képzést szív­ügyüknek tekintették és fárad­ságot nem kímélve azon vol­tak, hogy ezen tanműhelyt-a mai napon rendeltetésének át- adhasuk. Köszönetét mondok Király elvtársnak is. aki a gé­pek beszerzése és szállítása kö­rül tevékenykedett. Külön kell megemlítenem és dicséretben részesítenem a gyárban dolg’o- zó kőművestanulókat, akik a hatalmas csarnokot, ahová az anyagraktár került, erejük megfeszítésével, tüneményes gyorsasággal készítették el. De intézetünk minden szakmáj ú tanulója összefogott azért, hogy 85 családnak a válláról három nap helyett áolozott a termelői­tek megsegítésén. Az alkalmazott ál dolgozott a termelőt napból 18 munka teljesítettek, s íg> 1000 forint értékű munkával nyújtotta' get a szomszéd köa lőszövetkezetének. A í-cüevő munkanapok: bér 15-ro teljesítik. A Pétervásárl ( dolgozód a fcongross létére tett munkai látásaik telj es Lésé vi rulnak a tenmelőszc jövő évi jó eredmér éréséhez. levegye a gondot és hely létrehozásával í' ipari tanuló kezdhe szakma elsajátítását. Ezután Sándor elv lökhöz szólott, majd . fcező szavakkal feje szódét: — Szocialista öl-.- hívok és kérek fel i .- nárt, szakoktatót. L elkövetkezendő essf. retünk életében az új fejlődés soha nem szaka. Ezen gondola ben veszem út a tan Ezután Molnár' Gi társ. a gyöngyösi vár zottság titkára üd megjelenteket. Félszj . 6 is a múlt és a jele: nuló- képzése, a int nakés a jelen ipari .' tor­élete közötti különb tatta meg. Beszélt s nyeiröl. s befejezésül lőtt, hogy ebben az ebben az újonnan tanműhelyben nemi. ih szerűen szakmunkás peznek. de itt neveli iák a munkásosztály; fiatal munkásokat, két év múlva nemesi­számot veszik ki az elöregedett munkások kezéből, de ezzel együtt a hatalom birtokosai, gyakorló' is lesznek ebben az országban. Fölszólalt még az avatóün­nepségen Pitit János elvtárs, a Munkaügyi Minisztérium osztályvezetóie Pataki István eívtárs. a Kohó- és Gépipari Minisztérium í-es Iparigazga­tóságának iparigazgatója is. Az elhangzott hivatalos be­szédek és fö'szó’a'ésok után a jelenlevők közül két szülő mondott köszönetét a pártnak, az államnak, a gyár vezetőinek az új létesítményekért. A ta­nulóintézet KISZ-titkára pedig a fiatalok nevében köszönte meg az új létesítményi. A megnyk'.''vvvms;''?> rövid kultúrműsor követte. majd Fehér Jaros párt titkai zár­szavaival fejezték azt be. (H)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom