Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-31 / 256. szám

4

NEPÜJSAG

1959. október *1„ mambói

u

CER ŰZ I JÉG YZETEK „Nyomorultak“ bemutatója után

Csütörtökön néztem meg a Victor Hugo regényéből készült „Nyomorultak”-at az egri Vörös Csillagban. A három és félórás, szélesvásznú filmóriás egyfolytában pereg a néző szeme előtt. S mi, akik a harmincas évek végén már láttuk filmen ezt a megrendítsen igaz írást, most újból az első élmény hatásával távoztunk a moziból: felfogásban és a regény megelevenítésének módszerében újat. izgalmasat nyújtott a film. Bővérűbben, a társadalmi tendenciákat hangsúlyosabban kapjuk ebben az új feldolgozásban, mint annak idején. Minden bizonnyal ez azért van, mert a két világháború közötti társadalomszemlé- lete szerte Európában tisztázatlan, ellentmondásokkal terhelt és csak óvatos, csonkító kezekkel mert és akart hozzányúlni Hugo monumentális társadalmi freskóihoz. Azok a hatalmas képek, amelyeket Hugo a forrásban, forradalmak füzében élő francia népről, annak is az ő rokonszenvével találkozó rétegeiről, az alullevőkről fest szavakkal, nem tudnak elhalványulni.

Hugo az emberi jóságot és gonoszságot, az emberi érzelmeket és tulajdonságokat szélsőségekben, végsőkig élezett találkozásukban mutatja be. A ma embere számára ezek a túlzások ellenszenvesek lennének', mert időközökben sok mindent megtudtunk az emberről és az emberi lélekről — az idegrendszerről nem is beszélve —, de nem érezzük a romantika vaskos túlzásait, mert « jóság és a gonoszság mögött ott világit a megértés, a tudatlan-ág és a nyomor mögött fel- fénylik a tettekben élő jóakarat, amely előreviszi a világot. ★

A francia—német—olasz közös munka arányait figyelve is nagyszerű, de a minőséget mérlegre téve, nyugodtan elmond- .hatjuk: ennyi kiváló művészt ritkán lehet látni ilyen tömör együttműködésben, mint ezen a filmen. Nem kétséges, hogy a film azért született meg és születhetett meg, mert korunkban kiérlelődött olyan jellemszínész, mint Jean Gabin. Páratlanul egyszerű eszközökkel fejezi ki a mondanivalót, a cselekmény sodrában csaknem ő a legtartózkodóbb, mégis miatta él minden. A film írói a lehető legkevesebb szöveget mondatják el Gabinnel, mert őt szöveg nélkül is lehet érteni. Sorolhatnánk a film kockáiból azokat a nagyszerű képeket, ahol a lélek sorsa fordul, ahol a döntés kegyetlen kérdésén vívódik. ahol pillanatok alatt végzetesen határoznia’kell: arca alig mozdul, csak színeződik. Fejtartása és szájmozgása az, ami a belüldúló érzeiipeit bevezeti és magyarázza. Neki el- hísszük. hogy a touloni rabok között volt egy olyan „nyomorult”. aki tizenkilenc évre szabott fogság után nemcsak véletlenül tudott, hanem akart is élni: először olyan elbánással hogy megfizet a társadalomnak szenvedéseiért, de amikor rádöbben, hogy a gályarabság évei alatt gonosszá lett, maradék becsülete segíti őt, harcba száll önmagával, s e harc közben kitágul benne a világ, felfedezi élete értelmét, azt, hogy jónak kell lenni, jót kell tenni azokkal, akiket a társadalom szennyesei, hitványai megtaposnak, megkínoznak.

Ez a megértés viszi őt oda á barrikádokra, ahol különös keresnivalója nincs, de Co- settenek szükségé van Mariusra és ő — a meghalt anya nyomorúságát így teszi jóvá Cosette-ben —, minden kockázatot vállalva, emberfeletti módon teljesíti belső parancsát: jót tenni. A felügyelőt -végzetesen kezébe adja a sors, de szabadon engedi, mert nem tud ölni, nem akar ölni. Megérti a hitványságot, mert maga is volt hitvány. És ezzel a megértéssel, az ess- f menyek mögé látásával hugói módon és méretekben érzékelteti Gabin a jóságot, azt az emberi tartalmat, ami nélkül a társadalom nem élhet békében. Sok filmjét ismerjük Gabinnek. de amit itt kapunk tőle jellem- ábrázolásból, az Gabin pályájának csúcsa, az emberi kifejezőerő nagyszerű élménye.

Gabin ebben a nagy filmben nem áll egyedül kitűnő alakításával. A felügyelő központi figurája is jól felépített egyéniség, jelenetei Gabin mellett is színesek és feszültséget hoznak. Gabin mellett a Waterlooi őrmester jelenti a legnagyobb élményt. Az a sokrétűség, a ha- zudozásnak és a színváltozásnak az az orgiája, amit ez az ember mozdulataival és szemjátékával villanásszerűen teremt, a romantikát eleven élettel telíti, elhissztik, hogy a rendkívül szellemesen jeliem- telen társadalmi kötéltáncos nem tud másabb lenni önmagánál. Az idő, az alkalom és a társadalom ravasz összejátszása él benne és minden cselekedetében kiabál a gátlástalanság, az a szemtelenség, ahogyan élősködik. Mariusba szerelmes lánya és fia sorsszerűén eltávolodnak tőle: a lányt a reménytelen szerelem viszi Marius és a forradalom oldalára, míg a fiút a kalandvágy és a rokon- szenv. Ahogyan a barikádharc kritikus, lőszejhiányos pillanataiban lőszert szerezni megy a katonák hulláihoz, nagyszerű kép.

★

A rendezés főgondja volt tartalmilag Hugo világát és

gondolatait visszatükrözni. A film maradéktalanul és nagyvonalúan szolgálatába szegődött a nagy romantikusnak: élni hagyta azokat a szellemes helyzeteket és aforizmákat, amiket Hugo annyira kedvelt A szamárháton járó püspök a pápai nűnciusnak csak úgy félvállról, vagy inkább szamárhátról veti oda, hogy ő a pápa és a vallás másik ezredében szolgák A Waterlooi őrmester minden mondatában ott fészkel az a gúny, amit Hugo finoman permetezett ellenségeire.

A tömegjelenetek nem tolakodnak a mondanivaló fölébe, inkább csak jelzik, hogy milyen irányban kívánnak hatni. A barrikádhare jelzésszerűen az eszmei mondanivalót juttatja szóhoz, alkalmat ad a forradalmárok lelkivilágának bemutatására. Az eszmei alapozottság tására.

A férfiléiek lírájáról, a mindent megértő szeretetről és az élete végén dolgavégezetten ittmaradt ember tragikumáról ritkán vall így művész, mint Jean Gabin. Nemes egyszerűséggel, keresetlen mozdulatokban, a folytonos-utazás és búcsúzás lázában, az utazóbőröndök mélyéről csak előkerül a kisbaba, a hosszúhajú Chateri- ne, amit Cosette-nek vett „a nyomorult” a Waterlooi őrmester kocsmájában tett látogatásnál, ama karácsonyi éjszakán. S amikor élete végén, kicsit mindentől, még a veszedelmektől is búcsúzik ez az óriás, már nincs más hátra, mint alázatosan és szerényen őrizni a nagylelkűség titkát, az emberi életté értésének nagy tudását: nagyon vágyik a szeretetre, de csak magányt kér ehelyett s amikor a végső órán a szeretet is megérkezik, arca kiderül és harmatos lesz a szeme. Mert lehet bármilyen magányos és befelé forduló egy férfi, lehet óriás ereie a csapások elviseléséhez, azért belül mégis a szeretet teszi fegyvertelenné. A szeretet, a szeretve lenni Igézete teszi örök gyermekké. És így hal meg boldogan.

★

Az utóbbi évek egyik legnagyobb alkotása ez a film, emberi és művészi szemponttól egyaránt.

FARKAS ANDRÁS

1959. október 31, szombat:

1784. A Horia-, Closca- és Crisan- féle parasztfelkelés kezdete Erdélyben.

1954. Fruzsin Mihály sztahanovista. frontimester, a Szocialista Munka Hőse, bányaomlás következtében életét vesztette.

. 1944-ben halt meg Radnóti Miklós költő,

V Névnap O

Ne feledjük:

vasárnap MARIANNA

inait- RÖVIDESEN megjavul Karácsodon is a vízellátás. 300 ezer forintos költséggel és jelentős társadalmi munkával elr készült a Vorosilov úti törpe- vízrtiű, amely a község jelentős részét látja el jó minőségű ivó- vízzel.

— BEFEJEZTÉK az őszi vetést a karáesoiuli termelőszövetkezetek. Két új termelőszövetkezet mintegy 4ÜÜ ka- tasztrális holdon vetette el az őszieket.

— SZARVASKŐ községben a Nőtanács tagjai teljesen társadalmi munkában kimeszelték az általános iskolát és az orvosi rendelőt,

— A GYÖNGYÖSI Városi Tanács végrehajtó bizottsága csütörtökön értekezletet tartott, amelyen a város sporthelyzetét és a jövő évi sporttervet vitatták meg.

— SELYPEN ez évben . is megtartják a szülők akadémiája előadásait. Eddig több mint száz jelentkező van az előadásokra. A szülők akadémiáján különböző — politikai, pedagógiai, világnézeti előadások megtartására kerül sor. Ugyancsak megszervezik az újmajori kísérleti gazdaságnál is a szülők akadémiáját.

— KARÄCSOND községben az elmúlt három esztendő alatt mintegy 6 kilométer hosszúságú új járda épült, amelynek nagy részét a lakosság társadalmi munkával építette.- SELYPEN Urban Dezsö- né nevelő vezetésével, az iskola pincéjében a biológiai szakkör gombatenyésztéshez fogott. Az ágyak készítését már meg is kezdtek.

A sárkányölő Mao

(Mao Ce-tung 21 verse. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1959)

„Hosszú pányvát tart a kezünk, Gonosz sárkány, . meg- _ kötözünk" — hangzik az egyik' vers végén. Ki az a költő, aki a sárkányölő mitikus rettenthetetlenségét idézi e században, ki az, aki egy hatalmas közösség nevében használja a feladatra kötelező többesszámot? A sárkányölő robusztus jelkép. A népeket tizedelő szörnyeteget leigázó hős, a felszabadító erő jelképe, szinte minden régi legendában, mesében. Szofoklész, -az „Antigoné”, az „ödipusz király", az „Ödipusz Kolonoszban”, stb. darabok szerzője, legnagyobb hősét tette meg sánkányölővé. De ez a hős, az ógörög és a népmeséi mondák központi alakja magányos ember, magányos harcos, aki alig-alig kap segítséget, bátorító biztatást. S ha kapott is, az sem volt több. mint fejcsóváló aggódásba halálba igyekvők útján. Az ilyen hős, amit tett, egyes számban cselekedte, magárahagyatva. És mit ért ez? Mit ért Scaevo- la, a római ifjú és mit ért Dugonics Titusz magányos hősiessége? És általában mit ért, mit ér a magányos erkölcsi nagyság? Marcus Aureiiust is, akit a történelem vezéri szerepre szánt, lemondó nyugalomban érte a halál.

Mao Ce-tung, a nagy . kínai népvezér, akinek huszonegy versét gyűjtötte csokorba a Magvető Könyvkiadó, nem önmagát avatja hőssé; a hatszázötven milliós nép a sárkányöiö hős és Mao Ce-tung e hatalmas nép diadalában jobban bízik, mint az egykori, a mondabeli hősök bízhattak a maguk népében.

Több évezredes a kínai nemzeti kultúra. Mao Ce-tung tudós ismerője és ihletett örököse e kultúrának. Verseibe a

szemlélődés gyönyörével mutatja e jellegzetes világot. De nem ez a lényeges vonás! Mao Ce-tung verseiben nem az a döntő, mit vesz ét a kínai költészet klasszikus örökségéből, hanem az: mit ad egyénileg ehhez az örökséghez, mivel gyarapítja ezt az örökséget. Az ember szívesen időz a versek megkapó szépségeinél, megkapó a sajátos táj-hangulat, a képek fahéjvirágos pompája, az a klasszicista mértéktartás, ahogy Mao Ce-tung a szavakkal bánik. Mao Ce-tung lírai sorai az emberi tett nagyságát emeli költői értékké, — s ez nem hiányzik egyetlen verséből, éppúgy jelen van, mint a nagy kínai táj megragadó mozaikjai.

»Ma is úgy zúg a zordon őszi szél —

de mások lettek már az emberek...«

Mao Ce-tung lírája a táj és az ember, a hagyomány és a forradalom, a kultúra és a nép, a szabadságról álmodó legendák és a szabadságot kivívó tettek összeforradása. Mert Mao Ce-tungnak, a költőnek, megadatott, hogy nemcsak a szó, de a benne zengő tettek alkotó hőse legyen.

Különös dolog, ide így van: a klasszikus formakultúrából, Mao Ce-tung nem kíván költői méltóságot meríteni, nem kíván semmiféle poéta doctusi hírnevet. Szerény lélek, aki nem akar feltűnést e verseivel. Ezért ig vonakodott költeményeit nyomdába adni. „E verseli kevéssé. poétikaiak ás nincsen bennük semmi kiváló — írja Szerényen a kötetét kommentáló szövegrészben. —.. i Hellyel-közzel klasszikus veretű verset is írhatunk, de szükségtelen az ifjúságot ilyenek írására ösztökélni. E témáik béklyóba verik a gondolkozást, s beléjüktanulnj sem könnyű."

A huszonegy vers apró gyöngyszemekből összerakott eleven ékszer. És ilyen feledhetetlen intenzitású sorok vilióznak benne:

»virágszínü zászlajukban a szél irama«

Más verséből:-Hegy!

Te támasztod az eget.

Rogy az ég?

Amíg tartod nem eshet.«

Képalkotása éppoly dinamikus, mint plasztikus:

“A hegylánc ezüst kígyóként táncol,

viasz elefántként hömpölyög a fennsík .,.«

Mao Ce-tung költészetének erejét nemcsak a tett méltósága, nagyszerűsége adja. A huszonegy költeményből a sok évezredes nemzeti sors gyökeres, teljes megváltoztatásának diadala árad, kavarog. Hatszázötvenmillió ember diadala, a nagy vezér verseiben. Költészetben. történelemben egyedülálló ez a találkozás.

Pataky Dezső

earn vörös csillag

A nyomorultak (I—n. rész) (szélesvásznú)

T5QRI BHÚDY A (szülői húz

GYÖNGYÖSI szabadság

Bolond április GYÖNGYÖSI PUSKIN Rakéta támaszpont HATVANI VÖRÖS CSILLAG

Rendkívüli történet (I—II. rész) HATVANI KOSSUTH Malva

FÜZESABONY Tarkák ügye PÉTERVÁSÁKA

Üdülés pénz nélkül

UÜNKASOTTHON MOZI műsora:; november !-én, vasárnap dél- - előtt 11 órakor matiné:

Mexikói

november 1-én, vasárnap dél-' Jtán 3 és 7 órai kezdettél: Félkegyelmű (I.)

A színház műsora

flgerben este fél 8 órakor: Nyugtalan boldogság (KxMtozüne#

Az egri Gárdonyi Géza Színházban már két operett sikeres bemutatóját könyvelték el: az Érdekházasság és Miljutyln Nyugtalan boldogsága nagy közönségsiker is. Hétfőn a budapesti MÁV szimfonikusokkal Beethoven-estet kapott az egri közönség. Az évad kezdi szárnyait bontogatni Egerben. Ezek a kérdések szolgálnak ürügyül ahhoz, hogy leüljünk egy órára Gyulai-Gaál Ferenccel, a színház zeneszerző-karnagyával és elbeszélgessünk egyről-másról.

Gyulai-Gaál Ferenc kitűnő társalgó. Őszinte, nyugodt tekintetet kap az ember biztatásul és a kérdések akár szabálytalanul is tolakodhatnak a kíváncsi kérdező szájára. Gyulai-Gaál szívja elmaradhatatlan Harmóniáját és válaszol az újságírói kérdésekre.

— Az Országos Filharmónia bérleti hangversenyt rendez Egerben. A Beethoven-est teljes házat vonzott. A bérletben ön is vezényel. Mi a véleménye a szimfonikusok vendégjátékáról?

— A vidéken élő ember ritkábban jut komoly zenei élvezethez, mert a kitűnő fővárosi együttesek a fővárosban Is zsúfolt programot játszanak végig, így a vidéki turnékra; az azokkal való időveszteségekre nem nagyon vállalkozónak. Az Országos Filharmónia a vidék nagyobb városaiban •sorozatot rendez különböző | szerzők műveiből, A közönség •hálásan fogadja az élő zenét, jmert a rádió és lemezek más ; hatást váltanak ki, mint a zenekarok elevensége. Jó ez, élményt nyújtanak a zenét ked*

Beszélgetés Gyulai-Gaál Ferenccel

velőknek. Közönségnevelési szempontból azonban az a sze■ rény véleményem, hogy az alapos zenei kultúra megte! remtése csak úgy lehetséges vidéken, ha „hosszú távon”, lépcsőzetesen, évekre szóló tervek alapján állítanánk össze : műsorokat a közönség részére:

■ ebben az összeállításban a csúcson helyezkedne el már Beethoven, aki ,a zenében a legtömörebb és legigazibb filozófiát tolmácsolja hallgatósá• gának. Ami a most soron levő

• esteket illeti: a budapesti MÁV

■ szimfonikusok és a vendégmfi* t vészek az egri közönségnek ko■ moly élményt fognak nyújtani minden bizonhyal, mert a mű; sorok és a művészek zenei nívója ezt biztosítja. Ebben a . munkában én is szívesen ve- , szék részt, ha előbbre vihetem valamivel is a hangversenyek j ügyét Egerben;

i — Mint zeneszerző, bizonyára foglalkozik témákkal, amiket a közeljövőben szándékozik megírni?

— Az eddigi kát operett- ; bemutató és a most soron kö- i vetkező Hawai rózsája teljes ; mértékben lefoglalnak. Nem : egyszer fokozott iramban kell ,' dolgoznom, magamat és időmet

■ összeszednem, hogy a határidő• két, az előadások érdekében i betarthassam. De mindez há- i lás munka és a siker kárpót- > lást nyújt a fáradságért. Ami- 1 kor szabad időm van, beülök , a kocsiba, kimegyek egyedül, 5 vagy a feleségemmel a bükki

• hegyek közé. Nagyon jól érzem

■ magam Egerben.

• «— Ebben az évadban hat

operett-bemutató le % sok es i eredményes munkát szeretnék ezekkel kapcsol ó ban elvégezni, de — remélem — marad időm az alkotáshoz is.

— Ha már a városnál Jártunk, hadd mondjam el: kedélyes és jó hangulatú ez a vá- ' ros, a benne lakókkal együtt. : Nemcsak a vár. a Szépasszony- völgy, a barokk paloták, templomok, a szőlődombok tartoznak ennek a városnak a szorosan vett jelleméhez, hanem elsősorban az emberek, akik barátságosan fogadják az érkezőt és vendégszeretetük, barátságuk nem kényszeredett. Néhány hónapja élek itt, de az ember ezzel is úgy van, mint annyi mással; az első látásra dönti el magában: megy, vagy marad. Maradok, itt szeretnék élni, mert a város . történelmi levegőjén túl van itt valami finom csend és a tájban, az utcákban és az épületekben valami összhang megfogja az embert. Magamon sem csodálkozom, de azokon sem, akik évről évre visszajárnak ide kirándulni: a városnak kedélyes, vonzó arca van, hibátlan szépsége pedig alkotásra ingerel.

— Hogyan tud bekapcsolódni Eger zenei életébe? Eddigi tapasztalatai alapján látja-e lehetőségét egri szimfonikus zenekar létrehozásának?

— Olyan kérdések ezek, amikre nem tudok válaszolni. Vagy nem úgy, hogy az a kérdésre igenlő legyen. Egyelőre a színházi munka lefoglalja minden időmet és elsősorban

itt aicaroK teljes mértekben helytállni. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne érdeklődnék a város zenei élete iránt, mert nap nap után találkozom azokkal az emberekkel, akik az egri zenei életben hasznosan tevékenykednek. Ma még nem mernék határozott választ adni: lehet-e, kell-e Egerben szimfonikus zenekart létrehozni. Azt máris tudom, hogy az egri Zeneiskolában szorgalmas nevelőmunka folyik. Azt is tudom, hogy az új közönség, az új zenei ízlés kialakulóban van itt is, mint minden városban, ahol komolyan veszik a zenei fejlődés ügy«. A felnövő új fiatalság, a színház és a hangversenyek új közönsége pedig megérdemli, hogy a zenét és a'művészi élvezetet ne hevenyészett ötletszerűséggel, hanem alapos művészi munka eredményeképpen kapja kézhez. Beethovent valahogy játszani flem lehet, nem szabad, csak művészi fokon. S ha a zenei célokra gondolunk, mindig kritika alá kell venni önmagunkat. Véleményem szerint még a színház jelenlegi zenekara sem képezheti magvát nagyobb igényű zenei szervezésnek, a vonósgárda hiányossága miatt. A vonósok egy szimfonikus zenekarban legalább ötven százalék erejéig érdekeltek. Ezt a létszámot pillanatnyilag Egerben előteremteni nem lehet.

— Az októberi irodalmi színpad műsorán láttuk, milyen fontos a műsornak zeneszámokkal való tarkítása. Az egyes műsorok elkészítésébe, vagy kidolgozásába nem kíván belekapcsolódni?

— Az irodalmi színpad vezetősége — úgy tudom — már kész tervek szerint bonyolítja le ez évi programját. Az irodalmi színpad vezetése jő kezekben van. Ha Igény tartanak közreműködésemre, készségesen vállalok feladatot, búr tudom, hogy egy látszólag nem nagy terjedelmű zenei műsorhoz való felkészülés Is inennyi belső fegyelmet és mennyi energiát kíván. A művészi hatás csak úgy, Önmagától nem keletkezik. Az októberi műsor sikere bizonyára útmutatás a színpad vezetésére. És én csak arra vállalkozom, amihez értek. Szolnokon történt meg egyszer: igazgatóm megkért aria, hogy a Szentivánéji álomhoz írt Men- delsohn-zenét vezényeljem. Akkor azt mondtam: nem vállalom, ez nem az én területem. Ezt azért említem meg, mert a zene általános értékű szótári fogalma alatt ezernyi árnyalat húzódik meg és ezekből az árnyalatokból ki-ki azt választja ki, amihez egyénisége húzza, amire felkészült, amire vérmérséklete, ösztöne hajtja. Az én világom az operett, a könnyű zene, de ezt szeretem.; >

. s. S mire a beszélgetést abbahagyjuk, már felvette felöltőjét, megy a színházba: félóra múlva ott áll a karmesteri pulpituson és intésére élni kezdenek Miljutyin Nyugtalan boldogságának melódiái.

(fa)