Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-31 / 256. szám

4 NEPÜJSAG 1959. október *1„ mambói u CER ŰZ I JÉG YZETEK „Nyomorultak“ bemutatója után Csütörtökön néztem meg a Victor Hugo regényéből ké­szült „Nyomorultak”-at az egri Vörös Csillagban. A három és félórás, szélesvásznú filmóriás egyfolytában pereg a néző sze­me előtt. S mi, akik a harmin­cas évek végén már láttuk fil­men ezt a megrendítsen igaz írást, most újból az első él­mény hatásával távoztunk a moziból: felfogásban és a re­gény megelevenítésének mód­szerében újat. izgalmasat nyúj­tott a film. Bővérűbben, a tár­sadalmi tendenciákat hangsú­lyosabban kapjuk ebben az új feldolgozásban, mint annak idején. Minden bizonnyal ez azért van, mert a két világhá­ború közötti társadalomszemlé- lete szerte Európában tisztázat­lan, ellentmondásokkal terhelt és csak óvatos, csonkító kezek­kel mert és akart hozzányúlni Hugo monumentális társadal­mi freskóihoz. Azok a hatal­mas képek, amelyeket Hugo a forrásban, forradalmak füzében élő francia népről, annak is az ő rokonszenvével találkozó ré­tegeiről, az alullevőkről fest szavakkal, nem tudnak elhal­ványulni. Hugo az emberi jóságot és gonoszságot, az emberi érzel­meket és tulajdonságokat szél­sőségekben, végsőkig élezett ta­lálkozásukban mutatja be. A ma embere számára ezek a túlzások ellenszenvesek lenné­nek', mert időközökben sok mindent megtudtunk az em­berről és az emberi lélekről — az idegrendszerről nem is be­szélve —, de nem érezzük a ro­mantika vaskos túlzásait, mert « jóság és a gonoszság mögött ott világit a megértés, a tudat­lan-ág és a nyomor mögött fel- fénylik a tettekben élő jóaka­rat, amely előreviszi a világot. ★ A francia—német—olasz kö­zös munka arányait figyelve is nagyszerű, de a minőséget mér­legre téve, nyugodtan elmond- .hatjuk: ennyi kiváló művészt ritkán lehet látni ilyen tömör együttműködésben, mint ezen a filmen. Nem kétséges, hogy a film azért született meg és születhetett meg, mert korunk­ban kiérlelődött olyan jellem­színész, mint Jean Gabin. Pá­ratlanul egyszerű eszközökkel fejezi ki a mondanivalót, a cse­lekmény sodrában csaknem ő a legtartózkodóbb, mégis miat­ta él minden. A film írói a le­hető legkevesebb szöveget mondatják el Gabinnel, mert őt szöveg nélkül is lehet érteni. Sorolhatnánk a film kockáiból azokat a nagyszerű képeket, ahol a lélek sorsa fordul, ahol a döntés kegyetlen kérdésén ví­vódik. ahol pillanatok alatt végzetesen határoznia’kell: arca alig mozdul, csak színeződik. Fejtartása és szájmozgása az, ami a belüldúló érzeiipeit be­vezeti és magyarázza. Neki el- hísszük. hogy a touloni rabok között volt egy olyan „nyomo­rult”. aki tizenkilenc évre sza­bott fogság után nemcsak vé­letlenül tudott, hanem akart is élni: először olyan elbánással hogy megfizet a társadalomnak szenvedéseiért, de amikor rá­döbben, hogy a gályarabság évei alatt gonosszá lett, mara­dék becsülete segíti őt, harcba száll önmagával, s e harc köz­ben kitágul benne a világ, fel­fedezi élete értelmét, azt, hogy jónak kell lenni, jót kell tenni azokkal, akiket a társadalom szennyesei, hitványai megta­posnak, megkínoznak. Ez a megértés viszi őt oda á barrikádokra, ahol külö­nös keresnivalója nincs, de Co- settenek szükségé van Mariusra és ő — a meghalt anya nyomorú­ságát így teszi jóvá Cosette-ben —, minden kockázatot vállal­va, emberfeletti módon teljesíti belső parancsát: jót tenni. A felügyelőt -végzetesen kezébe adja a sors, de szabadon enge­di, mert nem tud ölni, nem akar ölni. Megérti a hitványsá­got, mert maga is volt hitvány. És ezzel a megértéssel, az ess- f menyek mögé látásával hugói módon és méretekben érzékel­teti Gabin a jóságot, azt az emberi tartalmat, ami nélkül a társadalom nem élhet békében. Sok filmjét ismerjük Gabinnek. de amit itt kapunk tőle jellem- ábrázolásból, az Gabin pályá­jának csúcsa, az emberi kifeje­zőerő nagyszerű élménye. Gabin ebben a nagy filmben nem áll egyedül kitűnő alakí­tásával. A felügyelő központi figurája is jól felépített egyéni­ség, jelenetei Gabin mellett is színesek és feszültséget hoznak. Gabin mellett a Waterlooi őr­mester jelenti a legnagyobb él­ményt. Az a sokrétűség, a ha- zudozásnak és a színváltozás­nak az az orgiája, amit ez az ember mozdulataival és szem­játékával villanásszerűen te­remt, a romantikát eleven élet­tel telíti, elhissztik, hogy a rendkívül szellemesen jeliem- telen társadalmi kötéltáncos nem tud másabb lenni önma­gánál. Az idő, az alkalom és a társadalom ravasz összejátszása él benne és minden cselekede­tében kiabál a gátlástalanság, az a szemtelenség, ahogyan élősködik. Mariusba szerelmes lánya és fia sorsszerűén eltávo­lodnak tőle: a lányt a remény­telen szerelem viszi Marius és a forradalom oldalára, míg a fiút a kalandvágy és a rokon- szenv. Ahogyan a barikádharc kritikus, lőszejhiányos pillana­taiban lőszert szerezni megy a katonák hulláihoz, nagyszerű kép. ★ A rendezés főgondja volt tartalmilag Hugo világát és gondolatait visszatükrözni. A film maradéktalanul és nagy­vonalúan szolgálatába szegő­dött a nagy romantikusnak: él­ni hagyta azokat a szellemes helyzeteket és aforizmákat, amiket Hugo annyira kedvelt A szamárháton járó püspök a pápai nűnciusnak csak úgy félvállról, vagy inkább szamár­hátról veti oda, hogy ő a pápa és a vallás másik ezredében szolgák A Waterlooi őrmester minden mondatában ott fészkel az a gúny, amit Hugo finoman permetezett ellenségeire. A tömegjelenetek nem tola­kodnak a mondanivaló fölébe, inkább csak jelzik, hogy milyen irányban kívánnak hatni. A barrikádhare jelzésszerűen az eszmei mondanivalót juttatja szóhoz, alkalmat ad a forradal­márok lelkivilágának bemuta­tására. Az eszmei alapozottság tására. A férfiléiek lírájáról, a min­dent megértő szeretetről és az élete végén dolgavégezetten itt­maradt ember tragikumáról ritkán vall így művész, mint Jean Gabin. Nemes egyszerű­séggel, keresetlen mozdulatok­ban, a folytonos-utazás és bú­csúzás lázában, az utazóbőrön­dök mélyéről csak előkerül a kisbaba, a hosszúhajú Chateri- ne, amit Cosette-nek vett „a nyomorult” a Waterlooi őrmes­ter kocsmájában tett látoga­tásnál, ama karácsonyi éjsza­kán. S amikor élete végén, ki­csit mindentől, még a veszedel­mektől is búcsúzik ez az óriás, már nincs más hátra, mint alá­zatosan és szerényen őrizni a nagylelkűség titkát, az emberi életté értésének nagy tudását: nagyon vágyik a szeretetre, de csak magányt kér ehelyett s amikor a végső órán a szeretet is megérkezik, arca kiderül és harmatos lesz a szeme. Mert lehet bármilyen magányos és befelé forduló egy férfi, lehet óriás ereie a csapások elviselé­séhez, azért belül mégis a sze­retet teszi fegyvertelenné. A szeretet, a szeretve lenni Igé­zete teszi örök gyermekké. És így hal meg boldogan. ★ Az utóbbi évek egyik legna­gyobb alkotása ez a film, em­beri és művészi szemponttól egyaránt. FARKAS ANDRÁS 1959. október 31, szombat: 1784. A Horia-, Closca- és Crisan- féle parasztfelkelés kezdete Er­délyben. 1954. Fruzsin Mihály sztahano­vista. frontimester, a Szocialista Munka Hőse, bányaomlás követ­keztében életét vesztette. . 1944-ben halt meg Radnóti Mik­lós költő, V Névnap O Ne feledjük: vasárnap MARIANNA inait- RÖVIDESEN megjavul Karácsodon is a vízellátás. 300 ezer forintos költséggel és je­lentős társadalmi munkával elr készült a Vorosilov úti törpe- vízrtiű, amely a község jelentős részét látja el jó minőségű ivó- vízzel. — BEFEJEZTÉK az őszi vetést a karáesoiuli termelő­szövetkezetek. Két új terme­lőszövetkezet mintegy 4ÜÜ ka- tasztrális holdon vetette el az őszieket. — SZARVASKŐ községben a Nőtanács tagjai teljesen társa­dalmi munkában kimeszelték az általános iskolát és az or­vosi rendelőt, — A GYÖNGYÖSI Városi Tanács végrehajtó bizottsága csütörtökön értekezletet tar­tott, amelyen a város sport­helyzetét és a jövő évi sport­tervet vitatták meg. — SELYPEN ez évben . is megtartják a szülők akadémiá­ja előadásait. Eddig több mint száz jelentkező van az előadá­sokra. A szülők akadémiáján különböző — politikai, pedagó­giai, világnézeti előadások megtartására kerül sor. Ugyan­csak megszervezik az újmajori kísérleti gazdaságnál is a szü­lők akadémiáját. — KARÄCSOND község­ben az elmúlt három eszten­dő alatt mintegy 6 kilométer hosszúságú új járda épült, amelynek nagy részét a la­kosság társadalmi munkával építette.- SELYPEN Urban Dezsö- né nevelő vezetésével, az iskola pincéjében a biológiai szakkör gombatenyésztéshez fogott. Az ágyak készítését már meg is kezdtek. A sárkányölő Mao (Mao Ce-tung 21 verse. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1959) „Hosszú pányvát tart a ke­zünk, Gonosz sárkány, . meg- _ kötözünk" — hangzik az egyik' vers végén. Ki az a költő, aki a sárkányölő mitikus rettent­hetetlenségét idézi e század­ban, ki az, aki egy hatalmas közösség nevében használja a feladatra kötelező többesszá­mot? A sárkányölő robusztus jelkép. A népeket tizedelő szörnyeteget leigázó hős, a fel­szabadító erő jelképe, szinte minden régi legendában, me­sében. Szofoklész, -az „Antigo­né”, az „ödipusz király", az „Ödipusz Kolonoszban”, stb. darabok szerzője, legnagyobb hősét tette meg sánkányölővé. De ez a hős, az ógörög és a népmeséi mondák központi alakja magányos ember, magá­nyos harcos, aki alig-alig kap segítséget, bátorító biztatást. S ha kapott is, az sem volt több. mint fejcsóváló aggódásba ha­lálba igyekvők útján. Az ilyen hős, amit tett, egyes számban cselekedte, magárahagyatva. És mit ért ez? Mit ért Scaevo- la, a római ifjú és mit ért Du­gonics Titusz magányos hősi­essége? És általában mit ért, mit ér a magányos erkölcsi nagyság? Marcus Aureiiust is, akit a történelem vezéri sze­repre szánt, lemondó nyuga­lomban érte a halál. Mao Ce-tung, a nagy . kínai népvezér, akinek huszonegy versét gyűjtötte csokorba a Magvető Könyvkiadó, nem ön­magát avatja hőssé; a hatszáz­ötven milliós nép a sárkányöiö hős és Mao Ce-tung e hatal­mas nép diadalában jobban bízik, mint az egykori, a mon­dabeli hősök bízhattak a ma­guk népében. Több évezredes a kínai nemzeti kultúra. Mao Ce-tung tudós ismerője és ihletett örö­köse e kultúrának. Verseibe a szemlélődés gyönyörével mu­tatja e jellegzetes világot. De nem ez a lényeges vonás! Mao Ce-tung verseiben nem az a döntő, mit vesz ét a kínai köl­tészet klasszikus örökségéből, hanem az: mit ad egyénileg ehhez az örökséghez, mivel gyarapítja ezt az örökséget. Az ember szívesen időz a versek megkapó szépségeinél, megka­pó a sajátos táj-hangulat, a képek fahéjvirágos pompája, az a klasszicista mértéktartás, ahogy Mao Ce-tung a szavak­kal bánik. Mao Ce-tung lírai sorai az emberi tett nagyságát emeli költői értékké, — s ez nem hiányzik egyetlen versé­ből, éppúgy jelen van, mint a nagy kínai táj megragadó mozaikjai. »Ma is úgy zúg a zordon őszi szél — de mások lettek már az emberek...« Mao Ce-tung lírája a táj és az ember, a hagyomány és a forradalom, a kultúra és a nép, a szabadságról álmodó legen­dák és a szabadságot kivívó tettek összeforradása. Mert Mao Ce-tungnak, a költőnek, megadatott, hogy nemcsak a szó, de a benne zengő tettek alkotó hőse legyen. Különös dolog, ide így van: a klasszikus formakultúrából, Mao Ce-tung nem kíván köl­tői méltóságot meríteni, nem kíván semmiféle poéta doctusi hírnevet. Szerény lélek, aki nem akar feltűnést e verseivel. Ezért ig vonakodott költemé­nyeit nyomdába adni. „E ver­seli kevéssé. poétikaiak ás nin­csen bennük semmi kiváló — írja Szerényen a kötetét kom­mentáló szövegrészben. —.. i Hellyel-közzel klasszikus ve­retű verset is írhatunk, de szükségtelen az ifjúságot ilyenek írására ösztökélni. E témáik béklyóba verik a gon­dolkozást, s beléjüktanulnj sem könnyű." A huszonegy vers apró gyöngyszemekből összerakott eleven ékszer. És ilyen feled­hetetlen intenzitású sorok vil­ióznak benne: »virágszínü zászlajukban a szél irama« Más verséből:-Hegy! Te támasztod az eget. Rogy az ég? Amíg tartod nem eshet.« Képalkotása éppoly dinami­kus, mint plasztikus: “A hegylánc ezüst kígyóként táncol, viasz elefántként hömpölyög a fennsík .,.« Mao Ce-tung költészetének erejét nemcsak a tett méltósá­ga, nagyszerűsége adja. A hu­szonegy költeményből a sok évezredes nemzeti sors gyöke­res, teljes megváltoztatásának diadala árad, kavarog. Hat­százötvenmillió ember diadala, a nagy vezér verseiben. Költé­szetben. történelemben egye­dülálló ez a találkozás. Pataky Dezső earn vörös csillag A nyomorultak (I—n. rész) (szélesvásznú) T5QRI BHÚDY A (szülői húz GYÖNGYÖSI szabadság Bolond április GYÖNGYÖSI PUSKIN Rakéta támaszpont HATVANI VÖRÖS CSILLAG Rendkívüli történet (I—II. rész) HATVANI KOSSUTH Malva FÜZESABONY Tarkák ügye PÉTERVÁSÁKA Üdülés pénz nélkül UÜNKASOTTHON MOZI műsora:; november !-én, vasárnap dél- - előtt 11 órakor matiné: Mexikói november 1-én, vasárnap dél-' Jtán 3 és 7 órai kezdettél: Félkegyelmű (I.) A színház műsora flgerben este fél 8 órakor: Nyugtalan boldogság (KxMtozüne# Az egri Gárdonyi Géza Szín­házban már két operett sikeres bemutatóját könyvelték el: az Érdekházasság és Miljutyln Nyugtalan boldogsága nagy közönségsiker is. Hétfőn a bu­dapesti MÁV szimfonikusok­kal Beethoven-estet kapott az egri közönség. Az évad kezdi szárnyait bontogatni Egerben. Ezek a kérdések szolgálnak ürügyül ahhoz, hogy leüljünk egy órára Gyulai-Gaál Ferenc­cel, a színház zeneszerző-kar­nagyával és elbeszélgessünk egyről-másról. Gyulai-Gaál Ferenc kitűnő társalgó. Őszinte, nyugodt te­kintetet kap az ember biztatá­sul és a kérdések akár sza­bálytalanul is tolakodhatnak a kíváncsi kérdező szájára. Gyu­lai-Gaál szívja elmaradhatat­lan Harmóniáját és válaszol az újságírói kérdésekre. — Az Országos Filhar­mónia bérleti hangver­senyt rendez Egerben. A Beethoven-est teljes házat vonzott. A bérletben ön is vezényel. Mi a vélemé­nye a szimfonikusok ven­dégjátékáról? — A vidéken élő ember rit­kábban jut komoly zenei élve­zethez, mert a kitűnő fővárosi együttesek a fővárosban Is zsúfolt programot játszanak végig, így a vidéki turnékra; az azokkal való idővesztesé­gekre nem nagyon vállalkoz­ónak. Az Országos Filharmónia a vidék nagyobb városaiban •sorozatot rendez különböző | szerzők műveiből, A közönség •hálásan fogadja az élő zenét, jmert a rádió és lemezek más ; hatást váltanak ki, mint a ze­nekarok elevensége. Jó ez, él­ményt nyújtanak a zenét ked* Beszélgetés Gyulai-Gaál Ferenccel velőknek. Közönségnevelési szempontból azonban az a sze­■ rény véleményem, hogy az alapos zenei kultúra megte­! remtése csak úgy lehetséges vidéken, ha „hosszú távon”, lépcsőzetesen, évekre szóló ter­vek alapján állítanánk össze : műsorokat a közönség részére: ■ ebben az összeállításban a csú­cson helyezkedne el már Beethoven, aki ,a zenében a legtömörebb és legigazibb filo­zófiát tolmácsolja hallgatósá­• gának. Ami a most soron levő • esteket illeti: a budapesti MÁV ■ szimfonikusok és a vendégmfi* t vészek az egri közönségnek ko­■ moly élményt fognak nyújtani minden bizonhyal, mert a mű­; sorok és a művészek zenei ní­vója ezt biztosítja. Ebben a . munkában én is szívesen ve- , szék részt, ha előbbre vihetem valamivel is a hangversenyek j ügyét Egerben; i — Mint zeneszerző, bizo­nyára foglalkozik témák­kal, amiket a közeljövőben szándékozik megírni? — Az eddigi kát operett- ; bemutató és a most soron kö- i vetkező Hawai rózsája teljes ; mértékben lefoglalnak. Nem : egyszer fokozott iramban kell ,' dolgoznom, magamat és időmet ■ összeszednem, hogy a határidő­• két, az előadások érdekében i betarthassam. De mindez há- i lás munka és a siker kárpót- > lást nyújt a fáradságért. Ami- 1 kor szabad időm van, beülök , a kocsiba, kimegyek egyedül, 5 vagy a feleségemmel a bükki • hegyek közé. Nagyon jól érzem ■ magam Egerben. • «— Ebben az évadban hat operett-bemutató le % sok es i eredményes munkát szeretnék ezekkel kapcsol ó ban elvégez­ni, de — remélem — marad időm az alkotáshoz is. — Ha már a városnál Jár­tunk, hadd mondjam el: kedé­lyes és jó hangulatú ez a vá- ' ros, a benne lakókkal együtt. : Nemcsak a vár. a Szépasszony- völgy, a barokk paloták, temp­lomok, a szőlődombok tartoz­nak ennek a városnak a szo­rosan vett jelleméhez, hanem elsősorban az emberek, akik barátságosan fogadják az ér­kezőt és vendégszeretetük, ba­rátságuk nem kényszeredett. Néhány hónapja élek itt, de az ember ezzel is úgy van, mint annyi mással; az első látásra dönti el magában: megy, vagy marad. Maradok, itt szeretnék élni, mert a város . történelmi levegőjén túl van itt valami finom csend és a tájban, az utcákban és az épü­letekben valami összhang megfogja az embert. Magamon sem csodálkozom, de azokon sem, akik évről évre visszajár­nak ide kirándulni: a városnak kedélyes, vonzó arca van, hi­bátlan szépsége pedig alkotás­ra ingerel. — Hogyan tud bekap­csolódni Eger zenei életé­be? Eddigi tapasztalatai alapján látja-e lehetőségét egri szimfonikus zenekar létrehozásának? — Olyan kérdések ezek, amikre nem tudok válaszolni. Vagy nem úgy, hogy az a kér­désre igenlő legyen. Egyelőre a színházi munka lefoglalja minden időmet és elsősorban itt aicaroK teljes mértekben helytállni. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne ér­deklődnék a város zenei élete iránt, mert nap nap után ta­lálkozom azokkal az emberek­kel, akik az egri zenei életben hasznosan tevékenykednek. Ma még nem mernék határozott választ adni: lehet-e, kell-e Egerben szimfonikus zenekart létrehozni. Azt máris tudom, hogy az egri Zeneiskolában szorgalmas nevelőmunka fo­lyik. Azt is tudom, hogy az új közönség, az új zenei ízlés kialakulóban van itt is, mint minden városban, ahol komo­lyan veszik a zenei fejlődés ügy«. A felnövő új fiatalság, a színház és a hangversenyek új közönsége pedig megérdem­li, hogy a zenét és a'művészi élvezetet ne hevenyészett öt­letszerűséggel, hanem alapos művészi munka eredménye­képpen kapja kézhez. Beetho­vent valahogy játszani flem lehet, nem szabad, csak mű­vészi fokon. S ha a zenei cé­lokra gondolunk, mindig kri­tika alá kell venni önmagun­kat. Véleményem szerint még a színház jelenlegi zenekara sem képezheti magvát nagyobb igényű zenei szervezésnek, a vonósgárda hiányossága miatt. A vonósok egy szimfonikus zenekarban legalább ötven százalék erejéig érdekeltek. Ezt a létszámot pillanatnyilag Egerben előteremteni nem lehet. — Az októberi irodalmi színpad műsorán láttuk, milyen fontos a műsornak zeneszámokkal való tarkí­tása. Az egyes műsorok el­készítésébe, vagy kidolgo­zásába nem kíván bele­kapcsolódni? — Az irodalmi színpad ve­zetősége — úgy tudom — már kész tervek szerint bonyolítja le ez évi programját. Az iro­dalmi színpad vezetése jő ke­zekben van. Ha Igény tarta­nak közreműködésemre, kész­ségesen vállalok feladatot, búr tudom, hogy egy látszólag nem nagy terjedelmű zenei műsorhoz való felkészülés Is inennyi belső fegyelmet és mennyi energiát kíván. A mű­vészi hatás csak úgy, Önmagá­tól nem keletkezik. Az októ­beri műsor sikere bizonyára útmutatás a színpad vezetésé­re. És én csak arra vállal­kozom, amihez értek. Szolno­kon történt meg egyszer: igaz­gatóm megkért aria, hogy a Szentivánéji álomhoz írt Men- delsohn-zenét vezényeljem. Akkor azt mondtam: nem vál­lalom, ez nem az én terüle­tem. Ezt azért említem meg, mert a zene általános értékű szótári fogalma alatt ezernyi árnyalat húzódik meg és ezek­ből az árnyalatokból ki-ki azt választja ki, amihez egyéni­sége húzza, amire felkészült, amire vérmérséklete, ösztöne hajtja. Az én világom az ope­rett, a könnyű zene, de ezt szeretem.; > . s. S mire a beszélgetést ab­bahagyjuk, már felvette fel­öltőjét, megy a színházba: fél­óra múlva ott áll a karmesteri pulpituson és intésére élni kezdenek Miljutyin Nyugtalan boldogságának melódiái. (fa)

Next

/
Oldalképek
Tartalom