Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-21 / 247. szám

f SIPÜJSÄG 1959. október 21., szerda Bihari (1764 János Október vége felé közele­dünk Az iskolákban a tanév­kezdés nagy izgalmain es mun­káin túl most- már rendes ke­rékvágásba lendült az élet. Kik tanulnak középiskoláink­ban? Mi a helyzet a 14 éven felüliek iskolájával? S milyen eredményeket értünk el me­gyénkben a politechnikai jkia- lás területén? — ezekkel a kér­désekkel kerestük fel Strbák István elvtársat, a Heves me­gyei Tanács vb. művelődésügyi osztályának vezetőjét, aki a kö­vetkezőket válaszolta: Emelkedik a munkás-paraszi származású diákok száma A megye középiskoláinak ta- Bulólétszáma a szociális szár­mazás szerinti megoszlás szem­pontjából évről évre kedvezőbb arányokat tükröz. Míg az 1958 —59-es tanévben a munkás— paraszt származású tanulók számaránya 58 százalék volt, addig a jelen tanévben1 ez az arány 66,5 százalékra emelke­dett. L«gjobb az arány az egri közgazdasági technikumban, ahol a tanulók 86,9 százaléka munkás—paraszt származású. A diákotthonokban szintén ja­vult a tanulók szociális össze­tétele. Hetven százalékon jóval felül van a munkás—paraszt származású gyermekek aránya. A munkásosztály helyzetéről szóló párthatározat végrehajtá­sa érdekében továbbra is fon­tos feladatunknak tartjuk, hogy a középiskolákba minél több munkás—paraszt származású tanuló kerüljön, s ezek a tanu­lók ott jól megállják a helyü­ket. A középiskolák nevelőtes­tületei már az elmúlt tanévben is sokat tettek a jobb tanulmá­nyi eredmények eléréséhez. Nem egy iskola igazolta _ be, hogy megfelelő segítségnyújtás mellett elérik, sőt túlhaladják az egyéb származású tanulók tanulmányi eredményét. így például az egri közgazdasági technikumban az elmúlt tan­évben a munkás—paraszt szár­mazású tanulók tanulmányi át­laga jobb volt a többi kategó­riák tanulmányi átlagánál. Az iskola 13 kitűnő rendű tanuló­jából nyolc munkás—paraszt származású, a 37 jeles rendű­ből pedig 23. A bukottak ará­nya is kisebb a munkás—pa­raszt származású tanulóknál. E téren még igen sok feladat vár a középiskolák igazgatóira és nevelőire. A rendszeresebb, állandóbb és fokozottabb segítségnyújtás megvalósításának kérdéseit a középiskolák nevelőtestületei október hónap folyamán neve­lési értekezleten is megvitatják és a munkás-—paraszt szárma­zású tanulók tanulmányi előbbrehaladásával és nevelé­sével való törődést az eddiginél fokozottabb mértékben minden pedagógus elsőrendű és köte­lező feladatává tesszük. Megszervezzük a 14 16 évesek oktatását A Magyar Forradalmi Mun­kás—Paraszt Kormány 36/1959. (VII. 19.) szám alatti rendele­tével életrehívta a továbbkép­ző iskolákat. Ennek a célja a 14—16 éves fiatalok —, akiknek munkaideje heti 36 óránál ke­vesebb. vagy rendszeres iskolai oktatásban nem részesülnek — foglalkoztatása. Feladata az, hogy a fiatalokat szocialista szellemben a fizikai munka szeretetére és megbecsülésére tovább nevelje, biztosítsa álta­lános műveltségük szélesítését, az ipari vagy mezőgazdasági is­meretek elméleti és gyakorlati elsajátítását, ezenfelül a lányok részére a háztartási ismeretek oktatását is. A kormányrendelet nyomán hozzákezdtünk megyénkben a továbbképző iskolák szervezé­séhez Egerben és Hatvanban 3—3 csoportos ipari tagozatú továbbképző iskola indul be 60—60. illetve 30 hallgatóval Mindkét tagozaton heti két al­kalommal van előadás 3—3 óraban. Ebből egy óra a ma­gyar nyelv és irodalom, egy óra a számtan-mértannal fog­lalkozik. míg négy óra műsza­ki. illetve mezögazdasagi isme­retek elsajátítását tűzte ki cé­lul. Azok a 14—16 éves fiatalok, akik nem tanulnak tovább, il­letve munkaidejük heti 36 órá­nál kevesebb, kötelesek a to­vábbképző iskolai oktatásban részt venni. A mezőgazdasági jellegű iskolákban november 1-től március 31-ig az ipari jel-- legűekben szeptember 20-tól június 1-ig folyik az oktatás. Ebben a tanévben a tanterv ké­sese miatt az ipari jellegű to­vábbképző iskolákban körülbe­lül október 15-én kezdődik mea a tanítás Szükséges, hogy a megyében bevezetésre kerülő iskolákon kívül a többi községekben is a párt-, a tanács-, tömegszerve­zetek, valamint a pedagógusok szervezzék meg az iskolából ki­került 14—16 éves fiatalok ok­tatását. Ebbe a munkába kap­csolódjanak be a művelődési otthonok, s egyéb népművelési intézmények is. A politechnikai oktatásról... A politechnikai oktatás beve­zetését az általános és közép­iskolákba a Magyar Forradalmi Munkás — Paraszt Kormány 1014/1948. számú határozata alapján kezdtük meg. A fenti határozat megállapította, hogy iskoláinkban nem kielégítő a gyakorlati ismeretek oktatása, a fizikai munka megbecsülése. Középiskoláink túlságosan egy­oldalú, intellektuális képzést adnak, nem nevelnek megfele­lően a fizikai munka szereteté­re. A középiskolákból kikerülő fiatalok — akik nem tanulnak tovább az egyetemen és főisko­lán — kedvetlenül mennek az üzembe, gyárba, állami gazda­ságba. termelőszövetkezetbe dolgozni. Ezeknek a hibáknak kikü­szöbölését van hivatva kijaví­tani az iskolai reform, amely­nek alapelveit a párt és a kor­mány jóváhagyta, s amelynek kidolgozása most van folya­matban. Az iskolareform leg­fontosabb feladata, hogy az is­kola közelebb kerüljön a való élethez. Ugyanis az egyetemekre a kö­zépiskolát végzett fiataloknak csak körülbelül 18 százaléka kerüL Biztosítani kell, hogy a középiskolát végzették a ter­melőmunkában megállják a helyüket. Az elmúlt tanévben 19 álta­lános iskolában és egy közép­iskolában került bevezetésre a politechnikai oktatás. Ez év szeptemberében újra 19 álta­lános iskolába vezettük be a műszaki gyakorlati oktatást, továbbá a Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium, a Dobó Ist­ván Gimnázium, Gárdonyi Gimnázium, Közgazdasági Technikum, valamint a hatvani Bajza József Gimnázium, a gyöngyösi Vak Bottyán Gim­názium 18 osztályában került bevezetésre az 5 + 1 napos ta­nítás. Ezekben az osztályokban a tanulók öt napon tanulnak az iskolában, egy napon fizi­kai munkát végeznek az üze­mekben, gyárakban, állami gazdaságokban. Ahhoz, ho°y iskoláink életre neveljék a fiatalokat, nagy se­gítséget adnak megyénk üze­mei, vállalatai, állami gazda­ságai, termelőszövetkezetei, mert lehetővé tették, hogy a tanulóifjúság a hét egy napján a műhelyben dobozhasson. Ez­zel megkpnnyíteíték tanulóink számára, hogy a társadalom­ban, az életben, a termelésben megtalálják a helyüket További terveink A tanulóifjúság gyakorlati életre vá’ó nevelését a követ­kező években tovább akarjuk fejleszteni. Az I960—61-es tan­évben újra 19 ált iskolában ve­zetjük be a műszaki gyakorlati oktatást, s a középiskolákban tovább szélesítjük az 5 1 na­pos tanítást. Mindez szükséges­sé teszi, hogy az üzemek a jö­vőben még nagyobb segítséget adjanak a műszaki gyakorlati oktatáshoz. A középiskolákon kívül az ál­talános isko'ákban is vannak kísérletek a fizikai munka szé­lesebb körben való alkalmazá­sára. Foglalkozunk azzal a gondo­lattal is, hogy a jobb oktatás érdekében megszervezzük a pedagógusok szakmunkás-kép­zését. Erre vonatkozóan tár­gyalásokat folytatunk üzemek vezetőivel, ahol tanműhelyek­ben gondoskodnának a nevelők ez irányú képzéséről. Szükséges, hogy társadalmi erőből a jövőben több műhely épüljön az iskolák mellett. A szülői munkaközösségeknek, az iskolát patronáló szervek­nek igen szép feladata lenne a társadalmi erők összefogása, mozgósítása, műhelytermek építésére, szerszámok, felsze­relések beszerzésére. Ezenkívül a következő évben állami erőből is segíteni akarjuk azoknak az iskoláknak a műhelyépítését, ahol már bi­zonyos társadalmi munka in­dult meg. Az ifjúság életre való neve­lése nemcsak a pedagógusok és az iskola ügye, hanem az egész társadalomé. Ahhoz, hogy a szocializmus építésének üteme meggyorsuljon, a dolgo­zó nép jóléte tovább növeked­jék, szükséges, hogy olyan if­júság nevelődjék iskoláinkban, amely meg van győződve a szocialista rendszer fölényéről, amely képes és alkalmas a szocialista rendszerért állha­tatosan dolgozni. Ezt segíti elő a készülő iskolareform, a ta­nulók bevonása a termelőmun­kába, az iskolai politechnikai oktatás. 1959. október 21, szerda: 1929. Ezen a napon kezdődött a kommunista elítéltek éhségsztrájk­ja az ország valamennyi börtöné­ben. 1764-ben született Bihari János zeneszerző, a magyar verbunkos­zene legkiválóbb művelője. V Névnap <2 Ne féiedjük. csütörtökön: KLÓD — AZ ECSÉDI külszíni fej-1 tés ebédlőjében munkaidő után rendszerint összegyűlnek a munkások, hogy megnézzék a nemrég vásárolt televíziós készülék műsorát.- GYERMEKKORI szemsé- rülések címmel tart előadást Egerben ma este 39 órakor, a TIT-klubban dr. É b n e r n é, Garzó Erzsébet. A kisgyerme­kes szülőknek, valamint óvó­nőknek és tanároknak igen ajánlatos az előadás meghall­gatása. Belépődíj: 3 forint. — VIDÁM szüreti bált ren­deztek vasárnap este Bodony- ban. A község fiataljai és asszonyai közös munkával szervezték meg ezt a hagyo­mányos szüreti mulatságot. — AZ EGRI Járási Tanács végrehajtó bizottsága ma dél­előtt ülést ta,rt. Az ülésen na­pirendi pontként szerepel a járás községeinek áruellátása, s az ezzel kapcsolatos felada­tok végrehajtása. — MEGKEZDTÉK a Kecsk községen áthaladó Tárná pa­tak szabályozási munkálatait. A község határában nagy tel­jesítményű medertisztítógép dolgozik, hogy megszabadítsa a patak medrét a bokroktól és a lerakodott iszaprétegtől. A XVIII. és XIX. század ^ fordulóján feltűnt Pes­ten egy öttagú cigányzenekar, amelynek élén fiatal, tüzes prímás állott. Hegedűjén szilaj dallamok váltakoztak bús, ma­gyar dalokkal és lelkes játéka nemcsak a banda tag ait tü­zelte, de hallgatóinak ereiben is forróbban lüktetett a vér hallatára. Bihari János volt az ifjú prímás, ki a kor kedvelt ver­bunkos zenéjét addig nem hal­lott magaslatra emelte. Szer­zeményei a mai napig gyö- nyörködtetőleg hatnak ránk, de mennyivel inkább lelkesí­tőkig hatottak abban a? idő­ben. amikor túlnyomórészt idegen — főleg német — zene volt az uralkodó városainkban. Az öntudatra ébredő nemzet minden téren lerázni kívánta a gyűlölt, osztrák igát: magya­ros ruhába öltözött, magyarul kezdtek bőszé1 ni a szalonok­ban, sőt a színházban is. Az igaz magyar dal még el­rejtett kincs ebben az időben, kicsiny falvak őrzik, szülőről gyermekre száll, szájhagyo­mányként. A zeneileg nem képzett városi közönség azon­ban óhajtja, kívánja a magyar muzsikát, s megtalálja ezt a verbunkosban. Pedig e ma­gyarnál! vélt zene eredete ho­mályos, először a cigányok szó­laltatják meg katonák tobor­zásánál. A tudományos kutató balkáni, szláv', német zenei elemeket talál benne, magyar és cigány népdalelemekkel ke­veredve. Mégis! E sajátos mu­zsika itt termett a magyar föl­dön és lelkesítette az amúgy is izzó lionf; szíveket. I) ihari János — a verbun- kos zene utolérhetelen nagy mestere — 1764. október 21-én, Nagyabonyban (Pozsony i8*7) megye) született. 1301-ben jött Pestre és innen kezdve fob felé ível pályája. Kisfaludy, Berzsenyi, Széchenyi elragad­tatással emlékeznek meg róla, de nagy hatással volt játéka az ifjú Liszt Ferencre is. 1811- ben az országgyűlés alkalmá­val Pozsonyban, majd 1814- ben már Bécsben a császári udvarban játszott. Bécsben Beethoven is gyönyörködött játékában, amelyet a férfias erő, szenvedély, tűz, érzelem- gazdagság és virtuozitás jel­lemez. Bihari nem volt tanult mu­zsikus, szerzeményeit nem tud­ta lekottázni, idegenek írták le műveit, így talán nem is min­dig hitelesek. Csak csodálni tudjuk ösztönös zenei nagysá­gát. Szerzeményeiből a fenn­maradtak közül nevezeteseb­bek: Hatvágás verbunkos. Hu­szár verbunkos, Bihari nótája, mikor a pénz elfogyott, Koro- nációs magyar. Hadig óbester nótája, stb. Nevéhez fűzőcí' a Rákóczi induló kialakítása is. Műveiben tudatosan használta fel a kuruc és magyar dalla­mokat. kidíszítve azokat egj’é- niségéből fakadó cifrázatokkal j 824-ben Egerbe jött a ■ tisztújításra. . Innen visszautaztában Hatvannál ko­csija felborult, karját törte. Bár felgyógyult, de régi erejét nem nyerte vissza. Jellemző a társadalomra, amelyben élt: az ünnepelt művész elfeledve, el­szegényedve halt meg Pesten, 1827-ben. Pogány Ferencné a TIT tagja A „Nagy Hollywood A Daily Express október 8-i számában cikket közöl ar­ról. hogy a 38 éves Mario Lan­> VWWVW' A/'AáA/ Heg jöttek.... l/'asarnap reggel. Még hűvös az idő, de hívogat a kert, csalogat a rozzant Ids lóca, amely az öreg almafa tövében any- nyiszor megkínált hellyel a forró nyárban. A bokrokon még csillog a harmat, ezüst- fényben ragyog bennük a nap. Olyan mind­egyik. mint a megenyhült könnycsepp, amely mögött már nincs lélekfájás, csak bizakodó mosoly. A hajnali hideg csalta ki őket a szo­morúan maguk elé néző kis fűszálakra, a málnabokrok levelére, 'mintha azok könnyez­ték volna ki a hajnali didergésben. Ülök a kis pádon. Nézem a kertet. Meny­nyivel más, mint csak tegnap is volt. Mintha fáradtabb lenne és szomorúbb ... Hogy meg­fakult a levelek zöldje! Egyik-másik már sárga színt öltött, s csak deres hajnalra vár, hogy leperegjen a földre, amely a temetője lesz... Most még a napsugár játszik rajtuk, aranyló fényével becézi, simogatja őket, ta­lán csak azért, hogy megszépítse azt a kis időt, amely még hátra van rövid életükből... — Cin, cin, cin — hangzik a körtefa ma­gasán. — Cin, cin, cin — örvendezik társa az őszi­barackfa lombjai között. Mint kis tornászok, ügyeskednek a gallyak meredekén. Keres nek, kutatnak, s bizonyára találnak is. Ezért beszélgetnek át olyan vidáman egymásnak a két fa messzeségéből. Aztán egymás mellé röppennek, s úgy örvendeznek. Két kicsi kis cinke, milyen boldogok ... Megjöttek. Újra itt vannak. Elküldte őket az erdő, mert már itt van az ősz. A haldokló kert dalosai lesznek, az. élet szépségét hirde­tik majd a hideg télben is. Nézem őket, hallgatom szavukat. Néha mintha nekem beszélnének. Hangjukban any- nyi a jókedv, a vidámság, hogy szívemre is lehull belőle. Már másképp látom a haldokló kertet, a csillogó harmat is nevet, kacag fe­lém, Mosolyogva néznek rám a bokrok, a fák magasáról az aranyló levelek. Az őszben már nem az elmúlást látom, hanem a ta­vaszt, amely eljön a ködös, havas tél után, hogy újra virágos legyen a kert, újra szép,: napsugaras, meleg az élet... HÚRVÖLGYI ISTVÁN Caruso"-! tette tönkre za talán nem fejezte volna be ilyen tragikus hirtelenséggel szépen . ívelő énekesi pályáját,**1 ha Hollywood nem csinál be-'-' lőle féktelen sztárt. Lanza Philadelphiában zon- goraszáUitó munkás veit, ami­kor Joo Pasternak felfedezte és a „Nagy Caruso“ című film­ben világsztárt csinált belőle. Hollywood megkövetelte, hogy Lanza „sztárhoz méltó” életet éljen és rövid idő alatt dús­gazdag eipberré tette. Otthoná­ban a 60 férőhelyes mozi, 7 televíziós készülék, 6 fürdő­szoba és egyéb fényűzés rövid idő alatt teljesen kibillentette ezt a nagyszerű tehetséget lel­ki egyensúlyából. Állandó har­cot folytatott, hogy óriási. ét­vágyát kielégíthesse,, a film- társaság viszont nem tűrte, hogy hízzék. A szélsőséges életmód Lanza legszélsősége­sebb tulajdonságait juttatta érvényre: rövid időn belül szeszélyes, megbízhatatlan, ön­kényeskedő ember lett, aki egymás után mondta • le a hangversenyeket és nem volt képes beleszokni a nagy mű­vészek fegyelmezett életmód­jába. EGRI VÖRÖS CSILLAG Szombattól hétfőig LG Rí BRÓDY Csillagok GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Megtört a lég GYÖNGYÖSI PUSKIN Kopogd le a fán ; HATVANI VÖRÖS CSILLAG A világ teremtése I HATVANI KOSSUTH Bűn FÜZESABONY Asch őrvezető kalandos lázadás» : PBTERVASARA Emilia Galottí imisorm i Egerben este fél 8 órakor; Warrenné mestersége CBíaaco-bérleti V Laei 1 ‘sak így írom le a nevet, egyszerűen. ; '-J Akik , ott voltak a szép tetténél. ;úgyis ráismernek, másoknak pedig a teljes •nevénél többet jelent a történet, amelyet róla ;írok. • Tíz éves, negyedik osztályos. Szeptember •elseje hozott össze bennünket, mert a beirat- •kozás még nem sokat jelentett. Néhány nap ;múlva már megismertem őt, s bizony sokat •töprengtem, hogy változtassam meg termé- jszetét. Szorgalmas tanuló, házi feladatát pon­> fosán végezte, leckéjét megtanulta mindig. •Ezen a téren nem is volt hiba. Csak az órák •alatt éreztem, hogy van benne valami mesz- •szeség, amely elválasztotta tőlem, gúnyos ■mosoly, amely mint jégkéreg húzódott ket­tőnk közé. Tízpercekben is került, mindig •távol játszott, s ilyenkor eltűnt arcáról a •gúny, a játék boldogsága sugárzott róla. • Az elmúlt hetekben aztán történt valami. •Az egyik szünet utáni sorakozónál a mögötte •álló két társa példamutatóan viselkedett. •Óra előtt ki is hívtam őket, hogy az egész •osztály előtt megkapják jutalmukat, a dicsé­retet. • — Tudom, — szóltam hozzájuk —, nemso­kára mások is követni fognak benneteket. • így is történt. Az első Laci lett és a szom­szédja. Ügy álltak, mint az ércbe öntött szo- ►bor. Örültem ennek. A dicséret sem maradt lel. A négy fiú példamutatása lassanként át­ragadt az egész osztályra. > Az elmúlt napók valamelyikén messziről ►figyeltem, hogy milyen szépen állnak. Közé- ►pen a kislányok, két szélső sorban a fiúk, ►ahogy a tanteremben a padokban ülnek. ►Még nem indulhattunk be, mert. a gimnazis- ►ták mentek előttünk. > — Milyen szép füstcsík! — kiáltott fel ►valaki. > A kezek, mint napernyők, lendültek a ►magasba. A repülőgépet nem láthattuk, ►olyan magasan szállt, de a fehér füstfelho ►gyönyörűen kirajzolódott a magasban szálló ►gép országúján. I Mindenki ezt nézte, még én is. Csak Laci »nem. Szemszögből láttam, hogy áll kemé- cnyen, szemében az akarat fénye ég. Ránéz­nem, ő rám. Szemünk találkozott. Két szem­pár melege ért össze. Megolvadt a jég, eltűnt ea messzeség, és hiszem, hogy többé nem is tválasztja el tőlem,.« Strbák István elvtársnak, a megyei tanács művelődésügyi osztálya vezetőjének nyilatkozata: ft munkás-paraszt származású diákokról - A14 és 16 évesek oktatásáról - A politechnikai oktatásról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom