Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-21 / 247. szám

1959. október 21., szerda. NEPCJSAO 5 Látogatás a Szőlészeti Kutató Intézetben (Tudósítónktól) Az egri Szőlészeti Kutató Intézet tudományos munkatár- sai és a gazdaság vezetője az Egri Járási Tanács, valamint az Egri Városi Tanács vezetői előtt beszámoltak a kísérleti telepen folyó kutatási mun­kákról és eredményekről. A látogatók a kísérleti telep vezetőinek kalauzolása mellett végigjárták a telep területét, megismerkedtek a telepen fo­lyó kísérletekkel. A látogatók nagy érdeklődést tanúsítottak a bemutatottak iránt és hosz- szasan elbeszélgettek a zöldol­tási, a művelési és metszési, valamint a trágyázás! és ne- mesítési kísérletekről és azok gyakorlati eredményeiről. A kísérleti telep látogatása után az intézet laboratóriumá­ban került sor a tudományos és gazdasági munkák beszá­molójára. Elsőnek dr. I’só Andor ve­zető kutató részletesen ismer­tette a kísérleti telepen folyó termesztéstechnikái kísérletek eddig elért eredményeit és a további kísérleti feladatokat. A szőlőnemesítési kísérletek­ről és azok eredményedről Csismazla József tudományos munkatárs számolt be a taná­csi vezetőknek. Különöskép­pen kiemelte a Heves megyei csemegeszőlő-termesztés fej­lesztésének lehetőségeit és azok szükségességét. Ismertet­te a vendégekkel a kísérleti telep laboratóriumában újab­ban bevezetett kromatográfiás eljárást is, amellyel megálla­pítható, hogy a vizsgált bor direkt-termő szőlőből van-e, vagy sem. Ezeket a vizsgála­tokat most már az Állami Pincegazdaság laboratóriumai­ban is be fogiák vezetni, hogy ezzel elkerülhessük a direkt- termő borok háziasítással tör­ténő értékesítését is. A klón- szelektálási és fajkutatási kísérletek eredményeit és to­vábbi feladatait Füri József tudományos s. munkatárs is­mertette. A telepen folyó gazdasági munkákról az 1958. és 1959-es években elért gazdasági ered­ményekről Király Sándor, a kísérleti telep gaz 1- ságv tüze­lő je tartott részletes beszámo­lót. A gazdaságvezető beszámo­lója után Kocsmár János, az E ' Városi Tanács v. b. el­nöke szólt elsőnek hozzá, aki annak a reményének adott ki­fejezést, hogy az intézet munkatársai neun szigetelőd­nek el, hanem kísérleteiket a népgazdaság javára akarják értékesíteni. Ezt bizonyítja ez a beszámoló is, amelyet a kí­sérleti telep a párt és tanácsi szervek vezetőinek részvéte­lével rendezett meg. Hegyi János, az Egri Járási Tanács v. b. elnöke hozzá­szólásában a kísérleti telep eredményeit méltatta és ar­ra kérte a telep tudományos munkatársait, hogy az eddi­giekhez hasonlóéin továbbra is segítsék szaktanácsaikkal a járási tanács munkáját a ter­melőszövetkezetek szőlőtelepí­téseinek problémáinál. Mégegyszer a Gárdonyi-szoborról Lapunk október 15-i száma Levelezőink rovatában cikket közöltünk Stépán László igaz­gató tollából, amelyben a Gár­donyi-szobor felállításával kap­csolatban emelt szót. Szerkesz­tőségünk ezzel kapcsolatban felkereste a Hazafias Népfront megyei titkárságát, ahol az alábbi tájékoztatást adták: A Hazafias Népfront megyei bizottsága helyesnek találja Stépán László igazgató véle­ményét és támogatja kérését. Az illetékes szervek felé to­vábbították a panaszt és re­mény van arra, hogy 1960-ban teljes életnagyságé szobrot ál­lítanak fel a neves egri író, a híres Egri csillagok alkotójá­nak emlékére. A hideg és a% alkohol Sokan még ma is azt vallják, hogy az alkohol nagy hidegben felmelegíti, erősíti és ellenál­lóvá teszi az emberi szerveze­tet. Ezt a téves felfogást meg­erősíteni látszik az a tény, hogy az alkohol — mivel igen magas kalóriatartalmú anyag — kitágítva a felületi hajszál­ereket, valóban fűti a testet és melegségérzetet kelt. Azon­ban a hidegben ez káros a szervezetre, annál inkább, mert az alkohol az idegsejtek­be jutva, először izgatja, ké­sőbb bénítja, végül pedig mér­gezi a központi idegrendszert. A néhány percig tartó kelle­mes izgalmi aUapotneic, az át­meneti melegségéraásnek saj­nos, komoly egészségügyi káro­sodás a következménye. Az al­Felnémeten új híd ível az Eger patak felett koholtól kimelegedett, csök­kent ítélőképességű ember könnyelműen kigombolja Ka­bátját, ledobja sálját, elhagyja sapkáját. Amilyen gyorsan fel­melegedett, olyan gyorsan le is hül. A kitágult bőr alatti erek nagy mennyiségű hőt ad­nak át a környezetnek és így gyorsan lehűl a test. Ha az ilyen ember tovább iszik, ré­szegsége tovább mélyül és az alkohol hatás bénítóvá vélik, illetve bénító lesz. A részeg já­rása, mozgása bizonytalanná válik, tájékozódása és elhafá- rozóképessége csökken. Ilyen­kor már hiába érzi a hideget, nem tud védekezni ellene, hogy felálljon, tovább menjen fedél alá, fűtött helyiségbe jusson, hanem ott alszik ei, ahol összeesett. A legtöbb fagyhalál esetében a vizsgálat azt deríti ki, hogy i szerencsétlenül járt ittas ■ndszerint az eszméié tlen- ; ágig részeg volt. A magatehe­tetlen, alikoholmámorban bot­ladozó érzékei eltompulnak, nem érzi, hogy teste lehűl, vér­keringése meglassul és ha esz­méletlenségét vesztve nem kap segítséget, menthetetlenül a fagy áldozatává válik. Mit tegyünk nagy hidegben? A ruházaton kívül, hogyan vé­dekezzünk a hideg ellen, ho­gyan melegítsük testünket al­kohol nélkül? Vigyünk a hosszabb útra termoszban, hőpalacban, meleg ruhába csavart üvegben forró, cukros teát, forró feketekávét, vagy meleg levest. Ennek egy- egy kortya éppúgy melegít, mint a pálinka, vagy a rum. Ne álljunk, ne üljünk sokáig egy helyben, hanem gyors moz­gással élénkítsük a vérkerin­gést. Győződjünk meg arról, hogy alkohol nélkül sem hide­gebb a hideg, hogy a forró tea is melegít anélkül, hogy egész­ségünket veszedelemnek ten­nénk ki. Mészáros Albert, Péterváséra Hz év végéig összesen az egri fárás tsz Az egri járásban a termelő­szövetkezetek az építkezések 80 százalékával elkészültek. Az eddigiek során körülbelül 300 szarvasmarha részére épí­tették meg a férőhelyeket, na­gyobbrészt átalakítással, régi gazdasági épületek felújításá­val. Az év végéig még 100 fé­rőhellyel bővül a járás terme­400 férőhellyel bővül •einek istállótere lőszövetkezeteinek istállótere. A makiári Béke Termelőszö­vetkezet, valamint a Bekölcei Üj Barázda Tsz-nek már elké­szült egy-egy 50—50 férőhelyes szarvasmarha-istállója. Több termelőszövetkezetnek a na­pokban adják ét az új gazda­sági épü letel? et. Jó egészséget, — Pista bácsi! Feketeruhás, fényesre glan­colt csizmájú, pödört bajuszú falusi ember lépi át egyik közhivatalunk kapuját. A bejáratnál őgyelgő két csikófrizurás fiatalember „rém jókat kacarász” azon, hogy az öreg tisztességtudóan meg­emeli előttük fekete kalapját és hangos szóval köszönti őket. — A vén hülye, jól kicsípte magát, mert be van gazolva a hlvatalfönöktől — vihog az egyik, mire a másik hozzá­fűzi: — Biztos az adóját jött le­sírni a városba a parisztok- rata... A falusi ember az egészből mit $em hallva, kiegyenesí­tett derékkal, kissé ünnepé­lyes léptekkel halad előre az épület folyosósán, mert úgy véli: a városnak, a benne élő embereknek, az ügyüket in­téző tisztviselökn k meg kell adni a tiszteletet. Azért S* vette fel az új ruháját, s P*** colta fényesre csizmáját. Nem alázatosságból és egy* ügyű félelemből, ahogyan áss a régi világban volt, amikot a méltóságos gróf úr, meg a nagyságos szolgabíró úr elé kellett járulnia. Hogy egy kicsit félszeg a mozgása, hát istenem: olyan ritka dolog az, amikor neki a városba kell bejönni, hogy szinte ünnepnapnak véli. A két fiatalember jobban tette volna tehát, ha gúnyon nevetés helyett, tisztességtir dóan visszaköszön. S hogy ezt elmulasztották, a szívély.- hangú köszöntésre most mi mondjuk utólag: — Jó egészséget, — Pista bácsi! (dy) A rács mögé vonul a Buckingham-palota medvebőrkucsmás díszőrsége A medvebőrkucsmás test­őrök. akik a Buckingham-pa­lota előtt teljesítettek szolgá­latot és kedvelt célpontjai vol­tak a külföldi turisták kíván­csiságának, most eltűnnek a nézők szeme élői. Az utóbbi időben ugyanis annyira zaklat­ták a testőröket, akiknek a kapott utasítás szerint teljesen meredt arccal mindent tűrniök kellett, hogy végül a Bucking­ham-palota és a • hadügymi­nisztérium döntött: ezentúl a palota rácsa mögött kell őrsé­get teljesíteniük. Széles nemzetközi tudományos kapcsolatokat épített ki az Egri Pedagógiai Főiskola biológiai tanszéke Egerben a kétszáz éves copf­stílusban épült hatalmas Lí­ceum falai közt több mint egy évtizeddel ezelőtt hozták létre a Pedagógiai Főiskolát, amely­nek tanári kara e rövid idő alatt is, tudományos munká­jukkal igen széleskörű nemzet­közi kapcsolatokra és elisme­résre tett szert. A biológiai tanszékre — amelynek dr. Hor­tobágyi Tibor professzor, egye­temi tanár a vezetője — a vi­lág minden tájáról érkeznek levelek. Ezekben a levelekben a külföldi tudósok, egyetemi tanárok elismerésüket fejezik ki árvizekben tömegesen talál­ható parányi élőlények, algák megismerésében elért eredmé­nyekért, és kérik a tanszék ve­zetőjét, hogy a jövőben rend­szeresen tájékoztassák egymást a biológia terén végzett kuta­tásaikról Ilyen levelek érkez­tek a közelmúltban a Szovjet­unióból, Kínából, Japánból, Dél-Afrikából, Angliából, az Egyesült Államokból, a két né­met államból és még száma* más országból. Nemrégiben például a ha­zánkban járt világhírű szovjet tudós, Turbin akadémikus sze­mélyesen kereste fel a bioló­giai kutatásokkal eredménye­sen foglalkozó dr. Hortobágyi professzort, akivel hosszabb eszmecserét folytatott, majd megállapodtak, hogy a jövő­ben szorosabb kapcsolatot épí­tenek ki egymás között. Nyugat-Németországban egy tudományos folyóirat szerkesz­tősége arra kérte a profess szórt, hogy kutatásainak ered­ményéről folyamatosan szá­moljon be, amelyet a folyó­iratban is közölni fognak, ami­kor pedig nagyobb anyag gyű­lik össze, ezt könyv formájá­ban is kiadják. Az Egri Pedagógiai Főiskola biológiai tanszéke által végzett kutatásokra világszerte felfi­gyeltek, mivel azok — elsősor­ban a halgazdaságok részére — igen eredményesek. (Készéi) Eger jövőjéről tárgyalt a Hidrológiai Társaság Fürdőkomplexum — Fedett uszoda — Új közlekedési út — Helikopter leszállóhely Az elmúlt napokban igen je­lentős és értékes ankét szín­helye volt az egri líceum épü­lete: itt tartotta ankétját a Hydrológiai Társaság egri cso­portja. A hallgatóság között zömében egri tervező szakem­berek vettek részt. A megbe- azélés értékét jelentősen növel­te az a körülmény, hogy azon részt vettek neves, országos hí­rű szakemberek: dr. Welchinger Károly várostervező és rende­ző —, valamint dr. Papp Fe­renc geológus, műegyetemi, és dr. Schulhoff Ödön orvos pro­fesszorok. Hevesi Sándor, a városi ta­nács főmérnöke, ismertette a fürdőkörnyék rendezésére kiírt országos tervpályázat problé­máit. A pályázat 3 feladat cso­portból áll, amelynek kapcsán meg kell tervezni: 1. A gyógyforrások körül te­lepülő fürdőkomplexumot és elhelyezni a fürdővel kapcsola­tos közintézményeket. 2. Meg kell tervezni a 22. számú főközlekedési út új nyomvorMláitak a tervezési te­rületen áthaladó szakaszát, az erre a szakaszra eső forgalmi csomópontokat és az alant fel­sorolandó közlekedé-si létesít­ményeket. 3. Ki kell alakítani több- emeletes épületekkel a lakóte­rületeket. a hozzátartozó köz- intézményekkel együtt. Hevesi főmérnök ismertette a város fürdőjének, valamint az ezzel kapcsolatos létesítmé­nyek fejlesztésének jelentős szerepét egyre Izmosodó Ide­genforgalmunk szempontjá­ból. Az eddig használatban lé­vő fürdők nem■ felelnek meg az Idegenforgalmi követelmények­nek — új, korszerű, a város méretéhez és a feltörő viz gyógyhatásához alkalmazkodó olyan fürdőkomplexumot kell létesíteni, amely Eger városát, történelmi és műemléki neve­zetességei mellett, még vonzób­bá és látogatottabbá teszi. En­nek az elvnek megfelelően, a tervpályázat során elhelyezen­dő a területen: idegenforgalmi szálló, amely a meglevő Park Szállóval állna üzemeltetési kapcsolatban (15 000 légköbmé­ter). — a jelenlegi strandfürdő bővítése és korszerűsítése is szükséges 10 000 fő részére, oly módon, hogy a meglevő me­dencékkel együtt 5000 négyzet- méter álljon a látogatók rendel­kezésére. Ebből 1000 négyzet- méter számítandó a gyermek- medencére. Gyógyfürdő létesí­tendő a jelenlegi úgynevezett gőzfürdő épületének figyelem- bevételével. 10 000 —, gyógy­szálló 15.000 légköbméterrel. Fedettuszoda 33 méteres me­dencével, 20 000, — fedett aportcsarnok 20 000 légköbmé­terben. Tervezendő egy új Tisztasági fürdő gőzfürdővel, hőlégkamrával, medencével és kádfürdővel. Megoldandó a strandvendéglő kérdés is. 800 fő egyidejű étkeztetésére, de úgy, hogy a vendéglő strand- idényen kívül is kihasználható legyen. Megoldást kell talál- niok a tervezőknek egy 1000 személyes szabadtéri színpadra, mozira valamint a szüksé­ges kereskedelmi létesítmények (tej büfé, eszpresszó, élelmiszér- és gyümölcsárusítás) mellett egy irodaházra is. melyben a íür­dőigazgatóság mellett helyet kapna egy idegenforgalmi tá­jékoztató hivatal, postahivatal és OTP kirendeltség. Megtudtuk az előadás nyo­mán azt Is, hogy a tervezés alá vont területen többemeletes la­kóházak elhelyezéséről is kell gondoskodni. A tervezésnél fi­gyelembe kell venni, hogy azok teljes mértékben állami erővel és javarészt nagyüzemi építési módszerekkel _ fognak megvalósulni. Az építés első ütemében kb. 600 lakás meg­építése veendő számításba és ezeket oly módon kell kialakí­tani, hogy az szanálásmentesen, esetleg 2—3 százalékos lakó­épület megsemmisítéssel jár­jon. A tervezésnél figyelemmel kell lenni a város kialakult szerkezetére, városképi és mű­emléki hagyományaira, a váro6 sziluettjére. Az előadó szerint a pályázat legnehezebb és legproblemati­kusabb része, a 22. számú fő- közlekedési útnak a tervezési területen való vezetése a Ti­nódiI utcától a Knézich utca torkolatáig, a minaretig. A ter­vezés során az Eger patak rö- videbb szakaszon való áthelye­zése, illetve befedése is előirá­nyozható, Azokon a helyeken, ahol a forgalmi követelmények ezt szükségessé teszik, csomó­pontok kiképzéséről kell gon­doskodni. Gépjármű parkoló­helyeket is kell a tervezőknek biztosítani, hiszen ezt a* egyre növekvő idegenforgalom teszi szükségessé. Az autóbuszforga­lom fejlődésére való tekintet­tel, új autóbuszpályaudvar ré­szére kell területet kijelölni. A jelenlegi autóbuszpályaudvar már ma is 6zűk és tovább már nem fejleszthető, ezért új pá­lyaudvar részére kell itt helyet adni, mintegy 20 autóbusz ál­láshelyre van szükség. Érdekes követelménye a pá­lyázati kiírásnak, hogy kijelö­lendő egy helikopter-leszálló­hely is, 60x65 méteres alapte- rületen. Mivel a helikopter- közlekedés igen nagy zajjal jár. a terület kijelölésénél erre kü­lönös tekintettel kell lenni. Dr. Weichinger professzor volf az első hozzászóló. Azt az álláspontot képviselte, hogy nem szabad túlságosan kiok­tatni a pályázaton részvevőket, mert nem bizonyos, hogy a bí­rálóbizottság mit tart helyes­nek. Véleménye szerint kissé túlméretezett a tervezési prog­ram. Azt az alapvető álláspon­tot hangsúlyozta, hogy oly mó­don kell megoldani a tervezést, hogy a létesítmények később megfelelően bővíthetők legye­nek. Nem léphetünk fel maxi­mális követelménnyel —, lehe­tőséget kell biztosítani a fejlő­dés részére! Kiemelte az egri vizek gyógyhatásút, mert egy magyar dolgozóra évi 20—25 napos munkakiesés esik, reumatológiai megbetegedések következtében. Dr. Schulhoff Ödön orvos- professzor is az egri források gyógy hatásának jelentőségét hangsúlyozta. „Nem kell félni, hogy nem lesz kihasználva az egr{ gyógyfürdő — mondotta —, hiszen a környező iparvidé­kek reumás megbetegedésben szenvedő dolgozói fogják bizto­sítani a gvógylntézmények ka­pacitásinak kifuuzndlAsAt Ha nem is beszélünk még országos jellegű fürdőről, de elsősorban a helyi igényeket kielégítő gyógyfürdőt kell megcsinálni!” Felhívta a figyelmet, hogy a lé­tesítendő fürdő úgy tervezendő meg, hogy a medencefürdő mel­lett helyet kapjon még járó­fürdő, súlyfürdő, masszázs- és tornaterem, fizikotherápiai in­tézet. elektrotherápiai kezelés lehetőségével. — „Meg kell ad­ni Eger városának minden le­hetőséget. hogy ne csak üdülő- város legyen, hanem gyógy für­dővárossá fejlődjék!” Papp Ferenc professzor, a geológus szemszögéből vizsgál­ta a kérdést. Kiemelte a lehe­tőségét egy jobb minőségű kút fúrásának, melynek révén eset­leg magasabb hőfokú víz lenne nyerhető. Fel kell számolni Eger idényjellegű idegenfor­galmát és azt a gyógytényezők kiaknázásával, fokozásával ál­landóvá kell tenni! Friedrich Sándor, a megyei tanács tervosztályának vezető­je azt az álláspontot hangsú­lyozta, hogy addig nem lehet fejlődésről szó, amíg a forrás területén levő medencéket és fürdőépületet át nem engedik az Egészségügyi Minisztérium hatáskörébe. A második 5 éves terv során fel fogják építeni Eger új, modern tisztasági für­dőjét is, hogy ezáltal felszaba­díthassák az eddigi fürdőépüle­tet egészségügyi célokra, Meg­említette, hogy valószerüen az 5 éves terv során az orazáo új versenyuszodája is, itt Egerben fog felépülni! A létesítendő sportcsarnok nagy jelentőségét is kiemelte, amely sok Irányú kulturális kihasználási lehető­séget ig fog biztosítani. Dr. Balogh István, reumato- lógus főorvos felszólalásában elsőrendű helyet kért a pályá­zatban a gyógyfürdőjelleg ki* építésének. A gyógyszálló je­lentőségét emelte ki, amelynek megvalósítását az első ütemben javasolta megvalósítani, mert jelentős útiköltség és táppénz- megtakarítást jelentene! ,,Elé­gítsük ki a falu szocializálásá­val megnövekedett igényeket az egri gyógyfürdő modem, korszerű kiépítésével!” Azért is fontos ez, mivel 9 millió munkanapkiesés tapasztalható évente reumás megbetegedések miatt! Még több felszólalás után ér» véget a tartalmas ankét, amely utón megtudtuk az illetékesek­től, hogy a pályázat díjainak és megvételeinek összege 70 000 forint. A bírálóbizottság a díjakra és megvételekre biz­tosított keretösszegen belül az egyes díjak és megvételek ösz- szegszerűségét a tervek egy­máshoz való értékének arányá­ban állapítja meg, azzal a ki­kötéssel. hogy a legnagyobb díj összege 16 000 forintnál magasabb, a megvétel pedig 2000 forintnál alacsonyabb nem lehet. A bírálóbizottságban, a város részéről Hevesi Sándor főmérnök, a megyei tanács ré­széről pedig Ivádi József elv- társak vesznek rész t. Mint mondották, a nagy jelentőségű országos pályázaton eddig mintegy hatvanon jelentették be részvételüket. Az ered­ményhirdetés december máso­dik felében, karácsony előtt fog megtörténni, az Egerben tör­tént bírálat lefolyása után. Azzal a jóleső érzéssel távoz­tunk az ankétről, hogy. Eger városa a legjobb úton van a felé a cél felé, amelyet az üdülőhelyi jelleg mellett és azon túlmenően, a gyógyfürdő- várossá való kiépülés jelent. SUGAR ISTVÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom